Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-14 / 10. (2231.) szám

4 ^RAGAl-MACitARHI RLAÍ* hézségek főleg a második, de még inkább a .harmadik kérdés körül merültek fel, mi­után a magyarok ragaszkodnak az 1943. utáni mindennemű fizetés megtagadásá­hoz. Hága, január 13. Beavatott helyen kijelen­tik, hogy a nagyhatalmak elismerik Magyar- ország áldozatkészségét arra nézve, hogy 1943. után is fizetéseket teljesítsen és megál­lapítják, hogy a kisantánt részéről ebben a tekintetben támasztott nehézségek inkább presztizs okokra vezethetők vissza. A magyarok a békeszerződés 250. paragra­fusénál semmiesotre sem fogna kleinondani és Olaszerszág támogatja ezt a magyar ál­láspontot. A kisantánt immár bizonyos megértést tanú­sítana az optánsok kérdésében, csupán arra nézve keres garanciákat, hogy az esetleges rneo-e^'''e''és esetén ne kerüljön sor további kártérítési perekre. A vitás 250. §. Hága, január 13. Loucheur tegnap délután az olasz, angol és magyar megbízottakkal folytatott megbeszélést. A megbeszélés a 250. paragrafus, az egyházi javak kérdése, ipari és kereskedelmi kérdések, helyiérdekű vasutak és az agrányerek kérdése körül for­gott. Néhány magyar optáns tegnap Hágába érkezett, hogy érintkezésbe lépjen a ma­gyar bizottsággal. Ma délután a magyarok a kisantánt képviselőivel fognap tárgyalni a nagyhatalmak részvétele nélkül. Mi lesz, ha a magyar ügyet nem oldják meg? Paris, január 13. A Le Journal felveti azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a magyarokkal Hágában nem tudnak meg­egyezni. A lap ina, hogy francia rész­ről usrv tervezik, hogy ez esetben a Young- tervet életbe léntetik a kisantánt pedig biztosítékot kan követeléseire. Ezt az állás­pontot Olaszország és Anglia nem osztja. Bethlen Curtiasná! Hága, január 13. Bethlen ma délelőtt féltiz órakor meglátogatta Cunius német külügy­minisztert. Tíz órakor a Binnehofban szakér­tői értekezlet volt, amelyen a nagyhatalmak és az érdekeltek szakértői részlegesen meg­vitatták a magyar kérdéssel kapcsolatos problémákat. A magyar képvisetöházai a jövő hetre összeSüvják Budapest, január 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjeientése.). A magyar dele­gáció visszaérkezésé után a jövő hétre össze­hívják a képviselőházat és a ház külügyi bi­zottságát. Hir szerint Bethlen mind a két he­lyen be fog számolni a hágai eredmények-! ről. A kisantant és Magyarország első nyílt összeütközése Hága, január 13. Úgy hírlik, hogy a kis- antant feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország 1943. után újabb jóvátételt fizessen és ragaszkodik a békeszerződés 250. paragrafusának törléséhez is. Ezzel szemben a ma^var delegáció kitart azon ál­láspontja mellett, hogy 1943. után legfel­jebb adminisztratív tartozásokat fizet, a 250. paragrafus elejtésébe azonban semmi­képpen sem egyezik bele. A magyar dele­gátusok valószínűleg szombaton vagy va­sárnap utaznak haza. . A Broehs-Serv is csődöt mond? Hága, január 13. 31a délelőtt tiz órától déli egvi" tár—altak a magyar delegáció és a kisantant n'u^üevi ts iogi szakértői. A megbeszélések főleg a közös alap léte­sítésének módozatai körül forogtak. A kis- antant kérte, hogy a magyarok számadato­kat nyújtsanak arról, hogy mennyit köve­telnek az optánsok számára. A magyar szakértők kiszámították, hogy hány holdat sajátítottak ki és mennyi jár holdanként. Ez alapon megindultak a tárgyalások, ame­lyeket délután három órakor folytattak. Valószínű, hogy az úgynevezett Brocchi- terv csődöt mond, minthogy Bethlen vasár­nap formálisan kijelentette, hogy Magyar- ország nem fizet újabb reparációt, mert sokkal előnyösebb, ha Magyarország meg­egyezés nélkül hagyja el Hágát, mint sem hogy rossz megegyezés jöjjön létre. Lou­cheur ma délelőtt kijelentette, hogy a hely­zet a keleti kérdésben tisztult. Amennyi­ben a délutáni magyar-kisantant Összcjö- vctlenafcJ ’• nem engednek álláspontjuk­ból. akkor délután öt órakor a keleti bi­zottság plenáris összejövetele pressziót fo.g gyakorolni. Magyar optánsok Hágában Hága január 13. Az erdélyi optánsok nagyobb küldöttsége érkezett Hágába, aki­ket mint hírlik, valamennyi érdekelt állam delegációi meg fognak hallgatni. SftF" 1 Előfizetőink ét* Olvwotnk figyelmébe! Magyar. oIhm/. leng;.el é*. román vízumok. Illetve ilyen útlevelek rneghosHzabhitása végett méltóztassanak útleveleiket a P M H pozsonyi kiadóhivatálához. Bratl- slava, Grössling-u %. I. cinné bekül­deni. A többi államokba ttzolgáló vizamok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Praha II, Paneká ullce !2. HL, eszközli. *'^8 Kinyomozták a @a Ma-Iratok tolvaját? Prága, január 13. Megírta a P. M. H, hogy a Gajda—Kratochvill-ügyiratok a prágai kerületi bíróság irattárából rejtélyes módon eltűntek. Az ügyben most váratlan fordulat állott be. Síribrny képviselő ugyanis a Ne- delni Lystben nyilatkozott s kijelentette, hogy egy ismeretlen egyén több ízben föl­kereste őt a parlamentben és a szerkesztő­ségben és Gajdára nézve kompromittáló ira­tokat ajánlott föl megvételre. Síribrny azon­ban minden alkalommal elutasította az ajánlatot. Közben a kerületi bíróságon meg­indították a nyomozást az eltűnt iratok ügyében. Línkart törvényszéki elnök, aki maga vezeti a vizsgálatot, ma délelőttre KgTWMIWMMlMg—IIIITI’I'MIIMI I ■ ingüSTv? magához kérette Síribmyt, hogy az ügyben tanaként kihallgassa. Síribrny azonban meg tagadott minden vallomást, amíg nem szembesítik azzal az emberrel, aki őt a par­lamentben fölkereste. A délelőtt folyamán azután egy Mach nevű embert idéztek be s azzal szembesítették Stribrnyt, aki fölismer­te Maciban azt a férfit, aki vele a parla-1 mentben beszélt. Az ügyészség Maeh ellen, aki különben a cseh fasisztaszervezeí egyik alapitója s akit később a fasisztaszervezet­ből kizártak, megindította a bűnvádi eljá­rást s azonnal le is tartóztatta. Hogy az ira­tok jelenleg hol vannak, azt még nem sike­rült kinyomozni. .................——■———— áll amhatalom hti őrei, a közigazgatási hiva­talok, éppen ennek a felfogásnak ellentéte­képpen azon az alapon ütnek el állampolgá­ri jogaiktól, hogy Eérjük idegen állampolgár volt. Hiába bizonyítják csehszlovákiai .szüle­tésüket, egész kálváriát járatnak az ily öz­vegyekkel, niig kimondják a végső fórumon is, hogy férjük illetőségével elvesztették jogukat a cs eh s zl ovák á l l ump olgár ságra. Hol itt a logika? Amily hamis felfogásból ered ez a gyakorlat, épp annyira ellenkezik minden emberies törvénymagyarázattal, de elleni étben áll az összes kulturállamok .jog- gyakorlatával is. g. j. „Az emberi butaság blokkja** A Slovák éles kritikában részesíti azon cseh lapok rosszhiszemű munkálat, melyek az autonomista és a katolikus blokkok elgáncsolására térnek Prága, január 13. A katolikus blokk meg­alakításának kérdésével még mindig igen élénken foglalkozik a sajtó. A sajtóvisszhang­ból látható, hogy különösen a kormánykörök nem veszik üres frázisnak ennek a blokknak a megalakítását és számolnak azzal, hogy a blokk, ha megalakul, nemcsak vallási és kul­turális kérdésekkel fog foglalkozni, hanem Hlinka eredeti terve ellenére is, idővel poli­tikai blokká módosai. Feltűnő, hogy a szocia­lista színezetű félhivatalos Ceskoslovenská Republika nagy fiigyeimet szentel a dolognak és idéz minden egyek sajtó megnyilatkozást, mely e kérdéshez hozzászól. Vasárnapi szá­mában a P. M. H.-t idézi s kiemeli, hogy az országos keresztényszocia 1 ista párt az előké­szítő munkákra Szüllő Géza cLr. és- Dobrán- szky János nemzetgyűlési képviselőket küld­te ki. A német keresztényszocialisták kikül­döttei Lusahka dr. és Petrzilka képviselők. A cseh néppárt még mindig nem nevezte meg megbízottait s< csupán Dolezsal cikkezik a Lidové Listyben a katolikus biok programjá­ról. Megegyezést kell létesíteni — Írja Dole- zsal —miképpen lehetne a katolikusok köve­teléseit realizálni és kör von alazni kell, mit akarnak a kezdeményező katolikus pártok megvalósítani. Ilyen programnak a lehetősé­ge fennáll. Az egész csehszlovák közvélemény érzi, hogy a nemzeti élet erkölcsi alapjait meg kell erősíteni, és ki volna alkalmasabb a nemzeti társadalmat megvédeni, ha nem a katolikus pártok? A katolikus pártok szorosabb egyiMtmükiödé- se más okokból is szükséges. Matematikai számítások alapján a katolikus pártoknak nem sikerült programjuk főbb követeléseit megvalósítani és a közeljövőben sem fog ez teljesen sikerülni nekik, mert a háromszáz mandátumból belátható időn belül nem lesz a katolikus tábornak 151 képviselője. A kato­likus ifjúság távolmaradása a katolikus pár­toktól bizonyítéka annak, hogy a katolikus pártoknak önvédelmük érdekében más pali­kai módszereket kell válásztaniok. És mégegv ok van arra, amiért a katolikus pártoknak együtt kellene dolgozniuk: a katolikus nép széles tömegeinek hangulata miatt. A katoli­kus tömegeknek szükségük van energiára, rmmkaakaratra, látható szimbólumra, ami fel­köt t éné bennük az óhajt és a reményt, hogy az erők újabb egységesítése ujaibb eredmé­nyekre is fog vezetni. Hlinka András szócsöve, a Slovák legújabb számában azt írja, hogy a katolikus blokk el­len újabb blokk alakult. Az autonómista blokk és a katolikus pártok blokkjának reali­zálásával párhuzamosain egy újabb blokk ala­kult — írja a lap. — Ennek a blokknak a célja szétrobbantani és tönkre verni az első kél tömörülést, azaz az autonomista blokkot és a katolikus blokkot. Ez az uj blokk pedig nem más, mint az emberi butaság blokkja. Meg- ieremtésénél nagy érdemeket szerzett a Pra­ger Presse félhivatalos lapunk, amely német nyelven jelenik meg és mi sem természete­sebb. mini az, hogy a Prager Pressernek munkájában segítő kezet nyújtanak mindazok a lapok, amelyek a baloldali sajtókariell szol­gálatában állanák. A Prager Pressével egyidejűleg „az emberi butaság blokkjához" csatlakozott a Lidové Noviny és a Národni Osvobozeni is, de ezeket már egyáltalában nem kell komolyan venni. Újabb közigazgatási csodabogár az állampolgársági kálvária kiszéle­sítése érdekében A kassai főjegyzői hivatal a csehszlovák állampolgárok özvegyeinek tsk niélyes részéül is megtagadja az állam­polgársági okmány kiadását i. Kassa, január 13. (Kassai szerkesztőségünktől.) Azt hittük, hogy az állampolgársági esetek számtalan változata után nem érhet már bennünket meglepetés. Naiv hit! Az emberi sors leg­modernebb kinzókamráját a kassai főjegyzői hivatal ujaibb eszközzel gyarapította. H. M. kassai özvegyasszony állampolgársá­ga igazolását kérte. A kassai főjegyzői hiva­tal a kérést visszautasította a következő in­dokolással : Dacára annak, hogy a kérvényező özvegy férje csehszlovák állampolgár volt, az öz­vegy részére az állampolgárság nem iga­zolható, inért a kérvényező özvegy csak 1910 évi március 26-án ment férjhez. Az 1920 évi 236. számú törvény 1. paragrafu­sa értelmében az özvesrv nem tekinthető cs e h s /Jovák áll am p ol gám 5 n ok.“ Ez az indokolás. Az 1920. évi 236. számú törvény 1. para­grafusa szerint csehszlovák állampolgárok­nak azok tekintendők, akik a régi osztrák­magyar monarchia oly területén, mely je- len’eg a cséhsztovúk köztársasághoz tartozik, legkésőbb 1910. évi január 1-ével illetőséget szereztek és azóta azt megszakítás nélkül bírták. A fő .jegyzői hivatal som tagadja indokolá­séiban, hogy a kérvényező özvegy 1910. évi március 26-ávail megszerezte a kassai illető­séget.. Ezt a jogot férjének 1926-ban bekö­vetkezett haláláig nem vesztette el, mert férje nem lett idegen ország állampolgára. De nem veszthette el az özvegy e jogát férje ha'lá1 a után sem, mert hiszen a nem is vitás tények szerint az özvegy továbbra is kassai lakos maradt és másutt nem szenett állam- polgárságot. A jegyzői hivatal által hivatko­zott törvény maga is alátámasztja az özvegy állampolgársági igényét, mert az özvegy férje haláláig cseh szlovák ál­lampolgár volt s miivel máshol állampol­gárságot nem szorzettt, e jogát el sem veszthette. Ezt a főjegyzői hivatali sem vonja kétségbe. A kassai főjegyzői hivatal felállítja ezek- után az özveggyel szemben a következő hi- hetofleuül hangzó tételt: H. M.. te az idézett törvény alapján csehszlovák állampolgár vagy. ennek következtében elu’asdom ál­laton oiwársági igazodásod, mert ezt elvesztet­ted téried elhalálozásakor. A kassai főjegyzői hivatal határozata te- bát a gyakorlatban azt jélenter»é, hogy min­den ögtvegvashzony. aki 1910 ianuár 1 után ménf térihez e<rv későbbi csehszlovák állam- notgóirhoz és 1921 december 31-ig nem kérte a cseh csóvák álla mirotgári josr elismerését — ameninvlben születése jogán idegen ál­lambeli ílflioitőséggel bírt — férje halála után nem m'nősíthető állampolgárnak, annál is kevésbé, mert neki tudnia kellett volna már ez időben, hogy férje rövidesen elköltözik az élők sorából. Ugyanakkor nem szabad elíel-etjtkezni azoknak az özvegyeknek sorsáról, Tcifre* « Egy tátrai jubileum Tátra, január 13. Az idei tél a Magas Tátra életében egy csendes, nem ünnepelt jubileum teie. 25 éve annak, hogy a Magas Tátrában a Grand/ Ho­tel megépült és az első tátrai télisporísze- zont rendezte. 3ía amikor a téli sportok tör­ténetében a Tátrának már patinája van, ami­kor a Tátra a világ télisporttelepei között előkelő helyet foglal el, ma nem szabad elfe­ledkezni azokról, akiknek a köz és különö­sen a sportvilág ezt a csodás jelenséget kö­szönheti. 1901 március elsején került Ótátrafüredre Reichart Dezső mint fürdőigazgató és egy évvel később, 1902-ben Hoepfner Gusztáv (akkor még „ifjabb") vette át Ó tátraiüred tu­lajdonosának, a Szepesi Hitelbanknak vezeté­sét édes apjától. A két kongeniális férfiú tetterőtői duzzadva fogott hozzá Otátrafüred modernizálásához. Harmadikul Hoepfer Gusz­táv bátyja, Guido, a híres műépítész szegő­dött hozzájuk. Gusztáv kigondolta, Guido megalkotta, Reichart pedig berendezte Euró­pának akkor legszebb szállóját, a Grand Hotelt. Bámulatos alkotás volt ez! Bámula­tos volt a kigondolása és megalapozása, mél­tó Hoepfner Gusztáv pénzügyi zseniiéhez bá­mulatos volt a megtervezése és megépítése, Hoepfner Guidónak mindörökre egyik leg­szerencsésebb alkotása. Az akkor divatos, de rendkívül pregnáns és azóta oly sokat szidott Jugend stílnek oly remekét építette ide, hogy azóta is megcsodálja mindenki, aki látja. Hogy pedig lakályosság tekintetében ma is első helyen áll nemcsak a Tátrában, ha­nem egész Középeurópában, azt tapasztalat­ból állíthatjuk. A Grand Hotel: megépítésénél már vezér­elv volt egy uj, merész és sikeres gondolat: a Tátrában téli szezon létesítése. Reichart ezt már akkor 8 télen át kipróbálta volt és most megvalósíthatta. Egyszerre honosított meg minden télisportot. Ausztriából hozatott ródlikat, Davosból Bobbot, norvégiából si- mestert és egyhamar eleven téli élet kelet­kezett ÓtátrSüreden. A norvég simester, Hansen, hogy a si hasznavehetőségét bebizo­nyítsa, felment velük egy szép téli napon a Nagyszalóki csúcsra — ez akkor nemcsak Tátrában, hanem az egész megyében is nagy riadalmat okozott. És ha ma szép téli napon a sífutók százai kelnek útra a hegyek közé, akkor ebben Hansen mester merész túrája volt az úttörő. Nagy izgalommal várták az első bobbot, amelyet Davosból rendeltek. Végre 1904 Szilveszter napján Krompecher Felkáról te­lefonon bemondta, ho0"’ itt van. Azonnal fel­hozatták és fel is avatták, Reichart ült hozzá vezetőnek, Bartsch dr. orvos volt a fékező, Bien budapesti gyáros, a földalatti vasút is­mert megépitője, és két leánya, Paula és Matild voltak a „Mannschaft". Az első lesik­lás, Óiátrafiiredről az egyenes kocsiuton az erdőszélig, fényesen sikerült és az első tát­rai bobsleightura megtörtént. Ezen túra résztvevői még mind élnek, Bieu Budapes­ten van egyia lánya, férjezett Waldhauser-. né karácsonykor ismét a Grand Hotel ven­dége Volt. Egy későbbi télhez fűződik a tátrai ródli- zás speciális vezetésének, a bottal való veze­tésnek feltalálása. Ez igen eredeti módon történt. Eo-v ródliverseny után lélekszakadva rohant be a Grand Hotel portása, egy Klosz nevű derék Zipser Reichart igazgatóhoz és lelkendezve meséli, hogy a ródli vezetésének uj formájára jutott rá. A verseny után egy seprüt kellett lehoznia a ródliján, hát hogy ne zavarja, a hóna alá vette — és egyszerre rájött, hogy hiszen igen jól lehetett a nyéllel kormányozni. Reichart direktornak rögtön plauzbilis volt a dolog, hosszú botokai vága­tott, kipróbálták az uj vezetést és mert tény­leg igen kellemes és ügves volt, általános szokássá tették. Csak éhekkel később olvasta Reichart egy sportkönyvben, hogy Norvégiá­ban általánosan ismert dolog a ródlinak bot­tal való vezetése. A kis magból terebélyes fa lett. Ha az első télen néhány tucatra szorítkozott a Graní Hotel vendégeinek száma, azóta hatalmas áborrá növekedett! Ma ötálrafiireden kívül UPátrafüreden, Tá.raszéplakon, Matlárházán, Tátralomnicon, Csorbatón és Ujcsorbatón van tátrai téli idény és az idei újév ezernél több télisportolót talált a Tátra bércei alján. Sok tízezerre rúg a Tátra téli barátainak serege és mindezek illik, ha tudják, ki volt az első triász, aki a tátrai téli életet megnvi tóttá.

Next

/
Thumbnails
Contents