Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-14 / 10. (2231.) szám

T>n\GAlA\\GtARHl RLAP •> '■ , ÁS 1930 január 14, k«M. én minden nézeteltérésünt ellenére állan­dóan egyformán érettük annak szükséges­ségét, hogy Európa békéiének biztosításá­ra és a népszövetség céljának elérésére minden erőnkkel a lengyel-német közele­dés érdekében dolgozzunk. A delegátusokra mély hatást gyakorolt beszéd után Zaleski von Schubert államtit­kárnak, Németország képviselőjének kife­jezte a tanács részvétét abból az alkalomból, hogy a tanács Stresemann dr. halála után először gyűlt össze. A KeMogg-paktum, az optáns-iigy, kisebbségi petíciók a napirenden Oenf, január 13. Az 58. népszövetségi ta- nácsülésszak napirendjén körülbelül harminc pont szerepel. Jogi téren a tanács a Kellogg- paktum és a népszövetségi alkotmány közötti viszonnyal fog foglalkozni. Ugyanakkor bi­zottságot küld ki annak megvizsgálására, hogy miért készeik az egyes államokban a népszö­vetség égisze alatt kötött konvenciók ratifiká­lásai. Továbbá a finn kormány egyik javas­latával és a népszövetség plénumának erre vonatkozó határozatával is foglalkozni fog, amely kéri. hogy az egyes államok egymás­sal kötött döntőbírósági szerződéseinek leg­felsőbb ellenőrző fóruma az állandó nemzet­közi döntőbíróság legyen. A szociális kérdések terén a tanács össze­állítja azt a szakértőbizottságot, amely a ke­leti leánykereskedelem elterjedése okainak megvizsgálásán alakult. A napirenden szere­pel továbbá a magyar kormány újabb bead­ványa az optánsügyben és Lengyel-Felsőszilézia és Német-Felsőszilé- zia kisebbségének több petíciója. A tanács meghallgatja a palesztinjai és az iraki mandátumbizottságok jelentéseit, továb- M kinevezi a Saar-vicLéki kormány elnökét és a kormánybizottság tagjait. — Baltazár püspök Párisba és Londonba utazott. Budapestiről jelentik: Baltazár Dezső református püspök vasárnap reggel Buda­pestre érkezett, majd hétfőn tovább utazott Párisba és Londonba. Mint ismeretes, Balta­zár Dezső püspök Rothermere lordot is meg­látogatja. Útjáról a többi között ezt mon­dotta: „Ezt az utamat arra akarom felhasz­nálni, hogy igyekezzem Ny ugat-Európa leg- illetékesebb körei előtt jóindulatot támaszta­ni Magyarország iránt. Az a célom, hogy poli­tikamentesen világosítsam fel a külföldi köz­véleményt. Ufómmal önként vállalt nbmzeti missziót gyakorolok és hazám javára igyek­szem értékesíteni a külföld liberális és.. de­mokratikus köreiben Magyarország iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Tizennégy nap­ra tervezem utamat, amely Párig és London között lóg megoszlani. Lehet, hogy másfelé is ellátogatok, de erről most még nem nyilat­kozom. Nyilvános előadást seholsem tart ok.“ — Baltazár Dezső elutazása előtt megjelent Horthy Miklós kormányánál,-akinek részle­tesen referált külföldi útija céljáról. A baloldali pártok elutasitiák az agrárok vámemelés! javaslatát A gabonavámok emelése szerintük árdrágítást idézne elő — A szocialis­ták külün javaslatot dolgoznak ki a mezőgazdasági válság megoldására — Monopóliummá teszik a gabonabehozatalt? — Prága, január 13 A cseh agrárpárt vám­emelési javaslata beadásának s a Bradács földmiivelésügyi miniszter állal bejelentett tíz mezőgazdasági javaslat híre villámósa- j pásként érbe a cseh közvéleményt, annak el­lenére, hogy mindenki türelmetlenül várta, hogy a kormány miképpen fogja megkezdeni a mezőgazdasági válság orvoslását. Valamennyi politikai párt napilapjainak vasárnapi száma hasábokat, sőt oldalakat szentel az agrárja vasi átok ismertetésének s egyúttal a pártsajtó állást is foglal azokhoz. A szocialista pártok sajtója kivétel nélkül a merev visszautasítás álláspontjába he­lyezkedett a vámemelés, a gabonamonopó­lium ég a gabona s lisztbeverés tervével szemben. Az elemi és állatkárbizíosilást és a szövetkezetek szanálási akciójának a ter­vét — az indítványozott formában — ugyan­csak visszautasát j ák. A cseh nép pár* sajtója azt hangoztatja ugyan, hogy a mezőgazdasági válság orvos­lása érdekében minden áldozatra kész, azon­ban az agrárpárt javaslatait nem tartja al­kalmasnak a komoly szanálási akció kiin­dulási alapjául. Hasonlóképpen irt az iparospárti Reforma is, amely arra esküszik, hogy az agrárpárt javas!Mait csak úgy fogadja el a párt, ha ez­zel egyidejűleg a husiiparos és kereskedő- osztály súlyos sérelmei is orvosoltatnak. A csehszlovákiai mértékadó lapok vélemé­nyeinek egybevetése u1án . megállapíthatjuk azt, l'^gy a cseh és német agrárpárt tejesen magára marad a javaslataival s a legcseké­lyebb, reménye sem lehet arra, hogy a monstrumkoa1 iciót azok elfogadására bírja. De arról sem lehet beszélni, hogy az agrár­párt radikális javaslataihoz más parlamenti többsége szedjen öt-ze. mert hiszen a koa­líciós pártok közül a cseh néppárt és a cseh iparospárt sajtója félreérthetetlenül azt jut­tatta kifejezésre, hogy a kérdéses törvény- tervezetekért az említett két párt nem vál­lalhatja az erkölcsi felelősség súlyát s a me­zőgazdasági válság szükséges orvoslásának módját máshol kívánja keresni. AutóI persze beszélni is fölösleges talán, hogy a mai ellenzéki partok között egy sem akad, amely az elmérgesitett politikai liely­■ ...... zetb en a koalíció, vagy annak egy csoportja segítségére siessen. i Az agrárápántj. javaslatok nyilvánosságra- - hozásának egy igen nagy és jelentős ered­ménye letagadhatatlan: a kormány tehetet­lenségének és programúé Ildii iségének éles fotográfiaját kaptuk. Abban az órában, amikor az agrárpártok a javaslatukat a parlamentben beterjesztették, Bechyne közelláíásügyi miniszter egy keres­kedői küldöttség előtt azt jelentette ki, hogy a kormány nem is gondol a gabona vám ok emelésére, a vámmonopóliumra és hogy a szocialista pártok a gabona és lisztkeverési rendeletet sem engedik keresztül. Másnap, szombaton, kiderült az, hogy vagy Bechyne miniszter nem tudja, hogy mi tör­ténik a parlamentiben s a minisztertanács­ban, vagy az agrárpártot cselekszenek a többi pártok akarata ellenére. Bechyne mi­A német szociáldemokraták az agrárpár­tok kezdeményező javaslatával szemben el­utasító álláspontot fog’alnak el. Alapjában véve a válság megoldása mellett vannak, de a benyújtott javaslatokat nem csak agrár, hanem egyetemes szempontból is helytele­nítik. / A gaibonaterinék ek vámjának emelése sze­rintük rendkívül drágaságot idézne elő, azonkívül a kereskedelmi szerződések meg­kötését is lehetetlenné tenné. A vámok amellett kedvezőtlen hatással vol­nának azon államokkal való viszonyra is, amelyekkel Csehszlovákia mád* kötött keres­kedelmi szerződést. A cseh szociáldemokraták hasonló állás­pontot foglalnak el. Szerintük az agrárjavas- Iat a gazdasági válságnak csak részleges megoldását jelentené és nem számol a mun­kás néprétegek jövedelmének aránylagos csökkenésére és a kereskedelempolitikai ne­hézségekre amit ez a javaslat, illetve annak elfogadása előidézne. A koalíciós kormány az állam egyenes nézőszögéből akarja a gazdasá­gi válságot megoMani, vagyis tekintettel lesz niszter újból megszólalt s egy kőnyomatos lap szerkesztője előtt úgy nyilatkozott, hogy a Bradács miniszter által beígért javaslatok mögött nem áll sem a kormány, sem a par­lamenti többség, a javaslatok az agrárá-.párt- nak az egyéni kezdeményezését reprezen­tálják. A nagy port felverő agrár javaslatok- sorsa már ma meg vau pecsételve: nem 'kapnak többséget a par’amentber, s ágy azokból tör­vény egyhamar nem lesz. Ha pedig az ag­rárpártok nem tágítanak a követeléseikből, úgy könnyen megtörténhetik hogy ezeken a javas!alakon fog felborulni a kormány roz­zant szekere s Udrzsal akár most készülhet már az uj kormány megalakításának talán újabb hathetes tárgyalásaira. Nagyon kicsi annak a reménye, hogy az újabb kormány életrevalóbb lehetne. a, j.) a fogyasztási nép-rétegek, mint például az állami alkalmazottak nehéz anyagi helyze­tére. Az a mód, amellyel az agrárpártok ja­vaslatukat benyújtották, meglepte nemcsak a nagy nyilvánosságot, hanem az agráriusok­kal rokonszenvező köröket is. Gabóna&ehozatafi monopólium ? Bechyne közmunka-ügyi miniszter a Právo Liánban nyilatkozott a benyújtott javasla­tokról, A kormány és a kormánykoalíció — mondotta — eddig az agrárvámok kérdésé­vel nem foglalkozott. A mezőgazdasági osz­tály képviselői ma ugyanabban a pszicholó­giai helyzetben vannak, mini voltak annak­idején. a munkásság képviselői, ami kér ■ hatszázezer munkanélküli volt. Á mezőgaz­dák a fogyasztási krízisének nyomása alatt áll­nak. Ezt ugyan nem lehet teljesen parallel állítani a munkanélküliség mellé. A munkás­ságnál arról volt szó, hogy meztelen emberi egzisztenciájukat ment­sék meg, inig a nagy gazdáknál a válság mégsem olyan tragikus. Ha a gazdákon segíteni kell, úgy ezt Ai egyes politikai pártok álláspontja az agrárvámok kérdésében FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY Irta: SZONBATHY VIKTOR Nem ábrándult ki belőlük. De most, hogy visszagondolt rájuk, egyiket sem hozná ide, a liáz asszonyának. , ' ­Most már vége lézengő-ritter életének. Hetek óta tart már ez a fásult nyugalom. De az enyhe márciust szeles április váltotta föl, s már itt a május. Faibriczy Félix azt a külö­nös nyugtalanságot figyelte, amely a faluban háborgott, innen is, onnan is bukkantak föl soha nem látott alakok, vadszájuak és köve­telőzők, a kocsmában heves csoportok ágál­tak; az a roppant hullám-gyűrű, amely fel­kavarta a lelkek tavának nyugalmát, csak nem akart elülni. Tolnán, az uj határon orgiáját ülte a meg- oroszosjtott államforma, ide azonban még csak híre jutott. Apró kölyök állott meg a verandája előtti Zihált a melle a gyereknek, sapkáját kezé­ben szorongatta s hangos kiáltással kívánt jóestét. Nem ebből a faluból való. A gyerek lelkendezve hadarta: — Elküldött a nagyságám, hogy segítsen ■rajta az ur. Idegen emberek törtek be a kastélyba s ő egyedül van. íiitter-vére felbuzdult. Valami baj lehet a szomszéd faluban, gyorsan a lovat s hajszol- tan rohant a gyerek falujába. Farkas Eszteréknél javában állott a bál. De ezt a bált nem a ház úrnője rendezte: er­re a bálra betek óta suttogva készült három falu. Fabriczy Félix leugrott a lóról s az ordito- zá»t hallgatta egy pillanatig. Duhaj, dalos- kedvfi népség készült orgiára a vadszőlővel borit ott házban Csodálatos ellentét: körös­körül békés májusi este, tehenek elhaló ko- lomipja az istállók felől, virágok a széles ud­varon, a tornácon festett vadászképek, egy elhullatott kézimunka, kedves, barátságos ház s bent . vad Iuirjong-atások. Részeg fickó támolyog ki, szájában rettenetes pipa, ezt már emlékként visza magával, valahol disz­nót szúrnak könyörtelen kézzel, a pinoeajtón most gurit ki három sötét valaki egy kerek- hasú'hordót. Az isteni nép jogait követelte s Ítélkezett 9 maga módja szerint. . Félix körüljárja a házat, de senki, aki ta­náccsal szolgálna. Benyit végre a nagyajtón s megáll. A szobában veszettkedv-ü emberek emelgetik a poharat, tört cserepek az aszta­lon s kél asszony hatalmas pálmát emelget állványáról. Ahogy belép, mindenki szeme rajta. Szigorú arccal ugranak föl, ez az ide­gen ur a szomszédból nyilván mulatságukat rontani jött. Félix megáll az ajtóban. Most megint régi-magát érzi. — Kik maguk? — kiált be a zsivajba. Egy bőrkamáslis föláll: — De kicsoda maga? Félix folytatja: — Azonnal hordják el magukat. Most kelten is ordítják: — Itt már mi vagyunk az ura/k! Magiénak semmi köze hozzánk. Mi vettük át a birto­kunkat. Minden közös ezentúl A bőrkamáslis tóditja: — Vesszenek az urak! S már repül is egy üveg Félix felé, han­gos zuhanással téveszti célját. , S hogy a kép teljes legyen, most lép be Farkas Eszter, megingathatatlan nyugalmá­val. Komolyan nyújt kezet Félixnek. — Köszönöm, hogy eljött. Nem bírok az emberekkel. Napok óla nyugtalankodtak már és most betörtek ide hozzám. A bőrkamáslis volt a hangadó. — Segítségért küldött a nagysád! Ó, igen, ez kell Fabriczy Félixnek, a kapi­tánynak. Arca kipirult, ostorával rácsap az asztalra: — Takarodjatok ki! Mint a megdőli méhkas, ugráltak össze­vissza. Egyetlen értelmes hangot itt nem le­hetett hallani, rettenetes zűrzavar kavar­góit a füstös nagy ebédlőben. Kelten is hoz­zákaptak Félixhez, de ez lerázta magáról őket, széket fogott a kezébe, mert egy sötét- arcú cséplőgépész már indult feléje emelt ököllel. — Aki értelmes ember és nincs berúgva, maradjon itt, a többi kifelé! De nem ment senki. Álltak, mulatságuk rontva, s székeket emelgettek. Valami Össze­tört ismét hangos reocsenéssel. Fairkas Esz­ter állt, rettenetes nyugalommal s hídé? kék szeme a megbolygatott embereken Néhány asszony sikoltozva rángatta kifelé emberét. De azok állottak, ám, ha neon is szilárdan, mint a szikla. — Ön — mutatott a kamáslisra Félix — maradjon S méc néhány józanabb. De azok nem. Egyre zavarosabb kiáltások kígyóztak a mámoros szobáiban A kamáslis emberke rutinos néps>ónok, felugrott az asztal tetejére: — ön is letűnt már és letűntek minden urnsásrok. Kifelé önnel, kapitány ur! Milyen sértően mondta ezt! Félixben meg­mozdult a vér. Görcsösen szorította a széket. — Segítséggel szaladt a nagyságához! Úri cinkosok! FéfljiX felemelt© ax öklét s úgy suhintott a kamáslis szónokra, hogy az leguruit szónoki magasságából. Csak ezt várta mindahány. Ha lehetett még nagyobb ordítás, lárma e nyugodt ebéd­lőszobában, az most tört ki végképp. Székek és öklök, botok és káromlások, mint indult Félix felé.- — Vissza! — ordit Félix. De nem használ. Valaki bottá! suhant felé. E pillanatban röppen ki az első golyó Félix revolveréből, roppant dördpléssel s még egy másik. Valaki szisszenve markolja meg a karját, vér csöppen a barnára festett padlón végig. Kifelé! Aki it Lm arad, lelövöm. Ö, hisz ez olyan békés nép. Már mozog is kifelé, hangos dörmögéssel, riadt szemek­kel, mert ennek a fele sem tréfa, lám, ők nem akartak vért, csak egy kissé elmúl ag­gatni az uraság szobáiban, ez a kamáslis az oka mindennek. És mennek kifélé. Rövid, májusi forradalom. Már el is ül holnapra. Hanem a kamáslis, az marad. Azt fogja Félix, az nem menekülhet, csukják egy sötét szobába s rá még büntetés vár. Csendőrök jönnek majd és igazságosztó megtorlás. Lassan kint nem marad senki a szobában, csak Félix és Eszter. Félix pirult képpel, dü­hösen, de örvendve, hogy harcolhatott. Esz­ter sápadtan, előkelőén, hidegen, mint min­dig. Akkor mosolyogni Irezd. De alig láthatóan teszi. S odamegy Félixhez, erősen kezei szőrit vele, annyit mond csak: — Köszönöm! Félix megtörli a homlokát. véeigpHla”' a dúlt szobán s arra gondol, holnap nem <" lö­vet kézi k-e, hogy szétrombolják otthonát De legyint egyet, mint bravúrjai után mindig és elismeréssel szól. —. Maga bátor nő! — 0 mondja Eszter — ezt nékem meg kellett már tanulnom.

Next

/
Thumbnails
Contents