Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-14 / 10. (2231.) szám
T>n\GAlA\\GtARHl RLAP •> '■ , ÁS 1930 január 14, k«M. én minden nézeteltérésünt ellenére állandóan egyformán érettük annak szükségességét, hogy Európa békéiének biztosítására és a népszövetség céljának elérésére minden erőnkkel a lengyel-német közeledés érdekében dolgozzunk. A delegátusokra mély hatást gyakorolt beszéd után Zaleski von Schubert államtitkárnak, Németország képviselőjének kifejezte a tanács részvétét abból az alkalomból, hogy a tanács Stresemann dr. halála után először gyűlt össze. A KeMogg-paktum, az optáns-iigy, kisebbségi petíciók a napirenden Oenf, január 13. Az 58. népszövetségi ta- nácsülésszak napirendjén körülbelül harminc pont szerepel. Jogi téren a tanács a Kellogg- paktum és a népszövetségi alkotmány közötti viszonnyal fog foglalkozni. Ugyanakkor bizottságot küld ki annak megvizsgálására, hogy miért készeik az egyes államokban a népszövetség égisze alatt kötött konvenciók ratifikálásai. Továbbá a finn kormány egyik javaslatával és a népszövetség plénumának erre vonatkozó határozatával is foglalkozni fog, amely kéri. hogy az egyes államok egymással kötött döntőbírósági szerződéseinek legfelsőbb ellenőrző fóruma az állandó nemzetközi döntőbíróság legyen. A szociális kérdések terén a tanács összeállítja azt a szakértőbizottságot, amely a keleti leánykereskedelem elterjedése okainak megvizsgálásán alakult. A napirenden szerepel továbbá a magyar kormány újabb beadványa az optánsügyben és Lengyel-Felsőszilézia és Német-Felsőszilé- zia kisebbségének több petíciója. A tanács meghallgatja a palesztinjai és az iraki mandátumbizottságok jelentéseit, továb- M kinevezi a Saar-vicLéki kormány elnökét és a kormánybizottság tagjait. — Baltazár püspök Párisba és Londonba utazott. Budapestiről jelentik: Baltazár Dezső református püspök vasárnap reggel Budapestre érkezett, majd hétfőn tovább utazott Párisba és Londonba. Mint ismeretes, Baltazár Dezső püspök Rothermere lordot is meglátogatja. Útjáról a többi között ezt mondotta: „Ezt az utamat arra akarom felhasználni, hogy igyekezzem Ny ugat-Európa leg- illetékesebb körei előtt jóindulatot támasztani Magyarország iránt. Az a célom, hogy politikamentesen világosítsam fel a külföldi közvéleményt. Ufómmal önként vállalt nbmzeti missziót gyakorolok és hazám javára igyekszem értékesíteni a külföld liberális és.. demokratikus köreiben Magyarország iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Tizennégy napra tervezem utamat, amely Párig és London között lóg megoszlani. Lehet, hogy másfelé is ellátogatok, de erről most még nem nyilatkozom. Nyilvános előadást seholsem tart ok.“ — Baltazár Dezső elutazása előtt megjelent Horthy Miklós kormányánál,-akinek részletesen referált külföldi útija céljáról. A baloldali pártok elutasitiák az agrárok vámemelés! javaslatát A gabonavámok emelése szerintük árdrágítást idézne elő — A szocialisták külün javaslatot dolgoznak ki a mezőgazdasági válság megoldására — Monopóliummá teszik a gabonabehozatalt? — Prága, január 13 A cseh agrárpárt vámemelési javaslata beadásának s a Bradács földmiivelésügyi miniszter állal bejelentett tíz mezőgazdasági javaslat híre villámósa- j pásként érbe a cseh közvéleményt, annak ellenére, hogy mindenki türelmetlenül várta, hogy a kormány miképpen fogja megkezdeni a mezőgazdasági válság orvoslását. Valamennyi politikai párt napilapjainak vasárnapi száma hasábokat, sőt oldalakat szentel az agrárja vasi átok ismertetésének s egyúttal a pártsajtó állást is foglal azokhoz. A szocialista pártok sajtója kivétel nélkül a merev visszautasítás álláspontjába helyezkedett a vámemelés, a gabonamonopólium ég a gabona s lisztbeverés tervével szemben. Az elemi és állatkárbizíosilást és a szövetkezetek szanálási akciójának a tervét — az indítványozott formában — ugyancsak visszautasát j ák. A cseh nép pár* sajtója azt hangoztatja ugyan, hogy a mezőgazdasági válság orvoslása érdekében minden áldozatra kész, azonban az agrárpárt javaslatait nem tartja alkalmasnak a komoly szanálási akció kiindulási alapjául. Hasonlóképpen irt az iparospárti Reforma is, amely arra esküszik, hogy az agrárpárt javas!Mait csak úgy fogadja el a párt, ha ezzel egyidejűleg a husiiparos és kereskedő- osztály súlyos sérelmei is orvosoltatnak. A csehszlovákiai mértékadó lapok véleményeinek egybevetése u1án . megállapíthatjuk azt, l'^gy a cseh és német agrárpárt tejesen magára marad a javaslataival s a legcsekélyebb, reménye sem lehet arra, hogy a monstrumkoa1 iciót azok elfogadására bírja. De arról sem lehet beszélni, hogy az agrárpárt radikális javaslataihoz más parlamenti többsége szedjen öt-ze. mert hiszen a koalíciós pártok közül a cseh néppárt és a cseh iparospárt sajtója félreérthetetlenül azt juttatta kifejezésre, hogy a kérdéses törvény- tervezetekért az említett két párt nem vállalhatja az erkölcsi felelősség súlyát s a mezőgazdasági válság szükséges orvoslásának módját máshol kívánja keresni. AutóI persze beszélni is fölösleges talán, hogy a mai ellenzéki partok között egy sem akad, amely az elmérgesitett politikai liely■ ...... zetb en a koalíció, vagy annak egy csoportja segítségére siessen. i Az agrárápántj. javaslatok nyilvánosságra- - hozásának egy igen nagy és jelentős eredménye letagadhatatlan: a kormány tehetetlenségének és programúé Ildii iségének éles fotográfiaját kaptuk. Abban az órában, amikor az agrárpártok a javaslatukat a parlamentben beterjesztették, Bechyne közelláíásügyi miniszter egy kereskedői küldöttség előtt azt jelentette ki, hogy a kormány nem is gondol a gabona vám ok emelésére, a vámmonopóliumra és hogy a szocialista pártok a gabona és lisztkeverési rendeletet sem engedik keresztül. Másnap, szombaton, kiderült az, hogy vagy Bechyne miniszter nem tudja, hogy mi történik a parlamentiben s a minisztertanácsban, vagy az agrárpártot cselekszenek a többi pártok akarata ellenére. Bechyne miA német szociáldemokraták az agrárpártok kezdeményező javaslatával szemben elutasító álláspontot fog’alnak el. Alapjában véve a válság megoldása mellett vannak, de a benyújtott javaslatokat nem csak agrár, hanem egyetemes szempontból is helytelenítik. / A gaibonaterinék ek vámjának emelése szerintük rendkívül drágaságot idézne elő, azonkívül a kereskedelmi szerződések megkötését is lehetetlenné tenné. A vámok amellett kedvezőtlen hatással volnának azon államokkal való viszonyra is, amelyekkel Csehszlovákia mád* kötött kereskedelmi szerződést. A cseh szociáldemokraták hasonló álláspontot foglalnak el. Szerintük az agrárjavas- Iat a gazdasági válságnak csak részleges megoldását jelentené és nem számol a munkás néprétegek jövedelmének aránylagos csökkenésére és a kereskedelempolitikai nehézségekre amit ez a javaslat, illetve annak elfogadása előidézne. A koalíciós kormány az állam egyenes nézőszögéből akarja a gazdasági válságot megoMani, vagyis tekintettel lesz niszter újból megszólalt s egy kőnyomatos lap szerkesztője előtt úgy nyilatkozott, hogy a Bradács miniszter által beígért javaslatok mögött nem áll sem a kormány, sem a parlamenti többség, a javaslatok az agrárá-.párt- nak az egyéni kezdeményezését reprezentálják. A nagy port felverő agrár javaslatok- sorsa már ma meg vau pecsételve: nem 'kapnak többséget a par’amentber, s ágy azokból törvény egyhamar nem lesz. Ha pedig az agrárpártok nem tágítanak a követeléseikből, úgy könnyen megtörténhetik hogy ezeken a javas!alakon fog felborulni a kormány rozzant szekere s Udrzsal akár most készülhet már az uj kormány megalakításának talán újabb hathetes tárgyalásaira. Nagyon kicsi annak a reménye, hogy az újabb kormány életrevalóbb lehetne. a, j.) a fogyasztási nép-rétegek, mint például az állami alkalmazottak nehéz anyagi helyzetére. Az a mód, amellyel az agrárpártok javaslatukat benyújtották, meglepte nemcsak a nagy nyilvánosságot, hanem az agráriusokkal rokonszenvező köröket is. Gabóna&ehozatafi monopólium ? Bechyne közmunka-ügyi miniszter a Právo Liánban nyilatkozott a benyújtott javaslatokról, A kormány és a kormánykoalíció — mondotta — eddig az agrárvámok kérdésével nem foglalkozott. A mezőgazdasági osztály képviselői ma ugyanabban a pszichológiai helyzetben vannak, mini voltak annakidején. a munkásság képviselői, ami kér ■ hatszázezer munkanélküli volt. Á mezőgazdák a fogyasztási krízisének nyomása alatt állnak. Ezt ugyan nem lehet teljesen parallel állítani a munkanélküliség mellé. A munkásságnál arról volt szó, hogy meztelen emberi egzisztenciájukat mentsék meg, inig a nagy gazdáknál a válság mégsem olyan tragikus. Ha a gazdákon segíteni kell, úgy ezt Ai egyes politikai pártok álláspontja az agrárvámok kérdésében FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY Irta: SZONBATHY VIKTOR Nem ábrándult ki belőlük. De most, hogy visszagondolt rájuk, egyiket sem hozná ide, a liáz asszonyának. , ' Most már vége lézengő-ritter életének. Hetek óta tart már ez a fásult nyugalom. De az enyhe márciust szeles április váltotta föl, s már itt a május. Faibriczy Félix azt a különös nyugtalanságot figyelte, amely a faluban háborgott, innen is, onnan is bukkantak föl soha nem látott alakok, vadszájuak és követelőzők, a kocsmában heves csoportok ágáltak; az a roppant hullám-gyűrű, amely felkavarta a lelkek tavának nyugalmát, csak nem akart elülni. Tolnán, az uj határon orgiáját ülte a meg- oroszosjtott államforma, ide azonban még csak híre jutott. Apró kölyök állott meg a verandája előtti Zihált a melle a gyereknek, sapkáját kezében szorongatta s hangos kiáltással kívánt jóestét. Nem ebből a faluból való. A gyerek lelkendezve hadarta: — Elküldött a nagyságám, hogy segítsen ■rajta az ur. Idegen emberek törtek be a kastélyba s ő egyedül van. íiitter-vére felbuzdult. Valami baj lehet a szomszéd faluban, gyorsan a lovat s hajszol- tan rohant a gyerek falujába. Farkas Eszteréknél javában állott a bál. De ezt a bált nem a ház úrnője rendezte: erre a bálra betek óta suttogva készült három falu. Fabriczy Félix leugrott a lóról s az ordito- zá»t hallgatta egy pillanatig. Duhaj, dalos- kedvfi népség készült orgiára a vadszőlővel borit ott házban Csodálatos ellentét: köröskörül békés májusi este, tehenek elhaló ko- lomipja az istállók felől, virágok a széles udvaron, a tornácon festett vadászképek, egy elhullatott kézimunka, kedves, barátságos ház s bent . vad Iuirjong-atások. Részeg fickó támolyog ki, szájában rettenetes pipa, ezt már emlékként visza magával, valahol disznót szúrnak könyörtelen kézzel, a pinoeajtón most gurit ki három sötét valaki egy kerek- hasú'hordót. Az isteni nép jogait követelte s Ítélkezett 9 maga módja szerint. . Félix körüljárja a házat, de senki, aki tanáccsal szolgálna. Benyit végre a nagyajtón s megáll. A szobában veszettkedv-ü emberek emelgetik a poharat, tört cserepek az asztalon s kél asszony hatalmas pálmát emelget állványáról. Ahogy belép, mindenki szeme rajta. Szigorú arccal ugranak föl, ez az idegen ur a szomszédból nyilván mulatságukat rontani jött. Félix megáll az ajtóban. Most megint régi-magát érzi. — Kik maguk? — kiált be a zsivajba. Egy bőrkamáslis föláll: — De kicsoda maga? Félix folytatja: — Azonnal hordják el magukat. Most kelten is ordítják: — Itt már mi vagyunk az ura/k! Magiénak semmi köze hozzánk. Mi vettük át a birtokunkat. Minden közös ezentúl A bőrkamáslis tóditja: — Vesszenek az urak! S már repül is egy üveg Félix felé, hangos zuhanással téveszti célját. , S hogy a kép teljes legyen, most lép be Farkas Eszter, megingathatatlan nyugalmával. Komolyan nyújt kezet Félixnek. — Köszönöm, hogy eljött. Nem bírok az emberekkel. Napok óla nyugtalankodtak már és most betörtek ide hozzám. A bőrkamáslis volt a hangadó. — Segítségért küldött a nagysád! Ó, igen, ez kell Fabriczy Félixnek, a kapitánynak. Arca kipirult, ostorával rácsap az asztalra: — Takarodjatok ki! Mint a megdőli méhkas, ugráltak összevissza. Egyetlen értelmes hangot itt nem lehetett hallani, rettenetes zűrzavar kavargóit a füstös nagy ebédlőben. Kelten is hozzákaptak Félixhez, de ez lerázta magáról őket, széket fogott a kezébe, mert egy sötét- arcú cséplőgépész már indult feléje emelt ököllel. — Aki értelmes ember és nincs berúgva, maradjon itt, a többi kifelé! De nem ment senki. Álltak, mulatságuk rontva, s székeket emelgettek. Valami Összetört ismét hangos reocsenéssel. Fairkas Eszter állt, rettenetes nyugalommal s hídé? kék szeme a megbolygatott embereken Néhány asszony sikoltozva rángatta kifelé emberét. De azok állottak, ám, ha neon is szilárdan, mint a szikla. — Ön — mutatott a kamáslisra Félix — maradjon S méc néhány józanabb. De azok nem. Egyre zavarosabb kiáltások kígyóztak a mámoros szobáiban A kamáslis emberke rutinos néps>ónok, felugrott az asztal tetejére: — ön is letűnt már és letűntek minden urnsásrok. Kifelé önnel, kapitány ur! Milyen sértően mondta ezt! Félixben megmozdult a vér. Görcsösen szorította a széket. — Segítséggel szaladt a nagyságához! Úri cinkosok! FéfljiX felemelt© ax öklét s úgy suhintott a kamáslis szónokra, hogy az leguruit szónoki magasságából. Csak ezt várta mindahány. Ha lehetett még nagyobb ordítás, lárma e nyugodt ebédlőszobában, az most tört ki végképp. Székek és öklök, botok és káromlások, mint indult Félix felé.- — Vissza! — ordit Félix. De nem használ. Valaki bottá! suhant felé. E pillanatban röppen ki az első golyó Félix revolveréből, roppant dördpléssel s még egy másik. Valaki szisszenve markolja meg a karját, vér csöppen a barnára festett padlón végig. Kifelé! Aki it Lm arad, lelövöm. Ö, hisz ez olyan békés nép. Már mozog is kifelé, hangos dörmögéssel, riadt szemekkel, mert ennek a fele sem tréfa, lám, ők nem akartak vért, csak egy kissé elmúl aggatni az uraság szobáiban, ez a kamáslis az oka mindennek. És mennek kifélé. Rövid, májusi forradalom. Már el is ül holnapra. Hanem a kamáslis, az marad. Azt fogja Félix, az nem menekülhet, csukják egy sötét szobába s rá még büntetés vár. Csendőrök jönnek majd és igazságosztó megtorlás. Lassan kint nem marad senki a szobában, csak Félix és Eszter. Félix pirult képpel, dühösen, de örvendve, hogy harcolhatott. Eszter sápadtan, előkelőén, hidegen, mint mindig. Akkor mosolyogni Irezd. De alig láthatóan teszi. S odamegy Félixhez, erősen kezei szőrit vele, annyit mond csak: — Köszönöm! Félix megtörli a homlokát. véeigpHla”' a dúlt szobán s arra gondol, holnap nem <" lövet kézi k-e, hogy szétrombolják otthonát De legyint egyet, mint bravúrjai után mindig és elismeréssel szól. —. Maga bátor nő! — 0 mondja Eszter — ezt nékem meg kellett már tanulnom.
