Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-12 / 9. (2230.) szám

1930 Január 12, vasárnap. ^I«<JAlA\\CrfeARHlRIiAX» 15 SzmHÁzKölTWKaLTÜRA A szlovenszkói magyar képzőművészet súlyos helyzete Újabb hozzászólások a P. M, Sí. ankétjéhez installál©^ Keletszlovenszkó első és legnagyobb kezpontifütés vállalata, KoSIce« Hvieszdoszlav kőrút 18. l el. 451 — A Toldy-kör ifjúság ciklusa. Pozsonyi szerkesztőségiünk jelein ti: A Toldy-kör ifjú­sági ciklusának második estje Január 19-én, vasárnap este 6 órakor lesz a Prímás pajort a tükiörtermében szabad belépéssel. Neumann Tibor dr. a cserkészet lényegéről és az idei angol jámboréról tart vetiterttkópes előadást. — Elfogott kiskorú betörő. Érseíkujvái tudósí­tónk jelenti: Nyáron nyitotta meg Raoska Imre Masaryk-uccai füszerüzletét, b ezalatt a rövid idő alatt nem kevesebb, mint (bárom ízben követtek el üzletében betörést. A péntekre virradó éjszaka egyik éreekujvári orvos ment el az üzlet előtt s gyanús neszt hallott. Eszébe jutottak az ismételt betörések, felhívta a posztoló rendőr figyelmét 6 a helyszínére siető rendőröknek még sikerült tet- tenórniök Gy. J. 17 éves euhancot, aki elővezetés­kor beismerte, hogy mind a három betörést ő kö­vette el e ezen felbuzdulva tett most újabb kísér­letet. A lopásért már büntetett fiút átadták a rendőrségnek, mert nem maradhat nevelő szülei otthonában, miután elzüllését éppen rovottmultu nevelőatyja okozza. Mivel az a gyanú merült fel, hogy a betörésekre éppen a nevelő apa. ölveczky János biztatta, sőt kényszerít ette a fiatal fiút, a rendőrség ölveczkyt is letartóztatta s a vizsgálat megindul ellene is. M. U. Dr. NEUMANN Mi.. SA fogorrot, Praha li„ Vádaviké n 10 Rendel 9-1, 5-6. Telefon: 30,600 * iil — A kismányi haiálosvégü családi háborúság a nyitrai kerület! bíróság előtt. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai kerületi bíróság büntetőtanácsa pénteken vonta felelősségre Jeszenics Katalin kismányi asszonyt, aki azzal a váddal került a bí­róság elé, hogy a múlt év junius 28-án veszeke­dés alkalmával egy fa villával oly erővel vágta fejbe férjét, hogy az a szenvedett sérülésbe bele­halt. A tárgyaláson az asszony beismerő vallomást tett, de azzal védekezett, hogy férje volt az, aki a veszekedést kezdeményezte és megverte őt, ügy, hogy ő Önvédelemből és nagy felindulásában kö­vette el tettét. A bíróság az asszonyt 10 havi bör- Áőnibüntetéssel sújtotta, de az ítélet végrehajtását az enyhítő körülményekre való tekintettel felfüg­gesztette. — Goldstein Ferdinánd dr fogorvos rendel Prága, Stepanská 35. sz. d. u. 2—6 óráig. Telefon 380—71. — Pozsonyi letartóztatások. Pozsonyi szer- k-esztőségünjí jelenti: A pozsonyi rendőrség letartóztatta Mozgó Alajos 35 éves csehorszá­gi kereskedőt, akit egy csehországi csendőr - ség csalás miatt köröz. Ugyancsak letartóz­tatta a rendőrség Hurgas Ferenc 33 éves gaigóovidéki munkást kőrö&őlevél alapján. — KÉRJEN MINDENÜTT MARGIT- GYÓGYVIZBT! xx Bráuer Géza fogmütenme Bratislava, Duna-ucca 8, Grössling-uoca 57, I., átjárőház. — A négerkérdés — a fogtechnikában. Az ame­rikai reklám kezd újabban pszichológiai alapokra felépülni. Természetesen mindent az amerikai nép mentalitása határoz meg. Egy amerikai fogorvos most a következő nagyon ötletes reklámot csinálta. Az obligát fogsorok, szájpadlások, hidakkal telt mintaszekrény mellé egy táblát tett a következő felírással: „Az első fogakon aranyból készült ko­ronákat, vagy pedig elől aranyfogakat ma már csak négerek viselnek". És a tábla mellett jobb­ra egy fehérember feje mesezevilágitő, hófehéren ragyogó porcellánfogakkal, mellette bozontoehaju négerkoponya, rikitó aranyfogakkal a szájában. A fogorvos jól számított. Ismerte népét, amely nem iil egy villamosba a megvetett niggerrel és most özönével jönnek jenkik, akik kicserélik arany- fogukat porcellánfogakkal. — Nemessányi-szanatorium, Kosiee, Zri- nyi-n. 4. Szlovenszkó egyedüli legmoderneb­bül berendezett egészségügyi intézete, min­den igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül­megbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz- tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku rák stb. Szabad orvosválasztás. xx — Pozsony bűnügyi statisztikája. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Pongráoz Gusztáv rendőr­tanácsos, a bűnügyi osztály vezetője most kéezi- tette el Pozsony bűnügyi statisztikáját az elmúlt esztendőről. Eszerint 2922 bűncselekményt követ­tek el egy év alatt, ebből 458-at nem tudott ki­nyomozni a rendőrség, vagyis a kinyomozott bűn­cselekmények 85 százalékot tesznek ki. Az oko­zott kár 4,700.000 korona, ebből megtérült 2 millió 800.000 korona. Zsebtolvajlás 67 történt, kinyo móztak 88 esetet, kabátlopás 79, kinyomoztak 50-et, bicikliilopás 124, kinyomoztak 65-őt. Gyilkos­ság nem történt. Emberölés 2, gyermekülés 2, sú­lyos testi sértés 74, angyalcsinálás 26, gyermek- kitétel 4, szemérem elleni bűncselekmény 12 és gottdatlaneágból okozott súlyos testi sértés 18. Prága, január 11. Az újévi számunkban a szla- venszkói magyar képzőművészet helyzetéről meg­indított ankét során újabban még a két alábbi hozzászólás érkezett be: Gerő Gusztáv festőművész­től és Brogyányi Kálmántól, a magyar főiskolások szövetsége kulturreferensétől. Gerő Gusztáv (Losonc) Nem az első eset, hogy Szlovenszkó magyar kép­zőművészei a P. M. H. hasábjain hangot adnak an­nak az áldatlan helyzetnek, melyben a szlovenszkói képzőművészet immár egy évtized óta sinylődik. Most, amikor az újév küszöbén az a parányi re­ménysugár hatja át a lelkeket, mellyel sorsuk jobbrafordulását várják, — annál fájdalmasabban csendül ki az a nagy, de százszázalékosan megin­dokolt. pesszimizmus, mely a már megnyilatkozott művészek soraiból fakad. Nem akarom tovább duz­zasztani a folyót, mely már csaknem kiárad az egy évtized óta belefolyt keserű panaszoktól és jajkiál­tásoktól, — inkább a lecsapolás, a levezetés, — a szlovenszkói képzőművészet tisztulási folyamatának és legégetőbb problémáinak megindításához és tisztázásához keresek szavakat Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a szloven- ezkói képzőművészet halódásának komoly és mé- lyenfekvő okai vannak. Nem akarom az okokat egyenként felsorakoztat­ni, de a legnagyobb határozottsággal kell leszögez­nem azt a tényt, hogy képzőművészetünk a magyar kulturtörekvéseknek egy évtizeden keresztül a legmostohább gyermeke volt Képzőművészetünk egy évtizeden keresztül teljesen ki volt kapcsolva a hivatalos kulturtényezők programjából Egy év­tized hibáinak, mulasztásainak, meg nem értésé­nek el nem maradható nyoma, szomorú jelensége, hogy ma egyetemes szlovenszkói magyar képző­művészetről még csak nem is beszélhetünk. Van­nak kiváló művészeink, akik nemzetközi viszony­latban is megállják helyűket, művészetük mégis elszigetelt marad, mert hiányzik az a kapocs, mely a kulturközönságet a művésszel összekapcsolja. Kulturális életünknek még nem életszükséglete a kidomborított, minden más művészettől különbö­ző szlovenszkói magyar képzőművészet. Vannak helyi kiállítások, melyek évről-évre megismétlőd­nek, de az egész magyarságot érdeklő és szloven­szkói életűnket kimerítő, általános vonatkozású ki­állítások nincsenek. Egy évtized leforgása alatt nem valósulhatott meg az az eszme, hogy Szloven­szkó összes számottevő művészei egy kiállítás ke­retén belül állították volna ki müveiket. Kulturá­lis életűnk vezető egyéneinek igy nem is állott módjukban megvizsgálni azt a talajt, „ahol szét­szórt gyöngyök teremnek göröngyök között"1. Pe­dig ebből a göröngyös tataiból kell kitermelődnie az átfogó erejű szlovenszkói magyar képzőművé­szetnek, amelynek életrekeltéséhez elsősorban ve­zető helyről annak a felismerése szükséges, hogy magyar kulturális életünk a képzőművészet be­kapcsolódása nélkül teljes nem lehet. Nem érthetek egyet azzal a felfogással, hogy it­teni képzőművészetünk sohasem érheti el a ma­gyar általános kultumivót. Tény az, hogy egy évtized óta Szlovenszkó mű­vészi életében nagy káosz uralkodik: a lelkiisme­retlen külföldi képügyenökök, a gombamódra sza­porodó álművészek szemérmetlenül kompromit­tálták a „művészetet**. Ezekkel szemben egy pár helyi mű vészegyesület ápolta félőn a tiszta mű­vészi törekvéseket A harc egyenlőtlen volt, mert a műtermékek kalózai mindenüvé eljuttatták a legtöbbször hamis portékájukat és a kultúra jegye­ben a legveszedelmesebb rombolást vitték végbe. Szlovenszkó elszórtan élő művészei riadt szemek­kel nézték ezt az inváziót és — feladták a harcot. Közben eltelt egy évtized és most szomorúan ál­lapíthatjuk meg, hogy nincs egyetemes szloven­szkói magyar képzőművészet. Kétségtelen, hogy egész Európa különféle válsá­gokkal küzd, a helyzet öehéz, de nincs probléma, amely megoldható ne volna. Képzőművészetünket évtizedes álmából nem le­het parancsszóra előhívni. Tízévi tespedés után fokozatos és tervszerű munkára van szükség. En­nek az építő munkának az egyetemes szlovenszkói magyar kulturtörekvésekhez kell csatlakoznia, os az országos szervezést a meglévő kulturegyesüle- teknek kell meginditaniok. Képzőművészetünknek mindenek előtt egy olyan korporációra van szüksége, amely állandó nexust tudna fenntartani a külföldi képzőművészeti egye­sületekkel és amely lehetővé tudná tenni, hogy Szlovenszkó magyar művészei is meg tudjanaR je­lenni müveikkel a nemzetközi kiállításokon. Szto- venszkó magyar képzőművészetének be kell „ér­keznie", hogy egyetemes szlovenszkói magyar kép­zőművészetről beszélni lehessen. A „beérkezés” a helyi- és vándorkiállításokon lehetetlen, — ehhez a külföld elismerése és fémjelzése szükséges. Szlovenszkó piacát, felvevőképességét lebecsülni nem szabad. Itt rá kell mutatnom azokra a kiállí­tásokra, melyet egy pár európai hírű pesti festő­művész (Kótáez K., Orjján D. stb.) városainkban rendezett. Ezek a kiállítások lanyha művészi éle­tűnket szinte felvillanyozták, általános érdeklődést váltottak ki és szép erkölcsi, valamint anyagi si­kerrel zárultak. Szlovenszkó magyar képzőművé­szetének a külföldön kell megszületnie, ott kell „beérkeznie”, a képzőművészeti termékeket ott kell fémjelezni, hogv azok idehaza is értékeknek ismertessenek el. A helyzet adva van, a célkitűzés világosi Kulturális életünk vezetőire, a szépért lelkesedő társadalom áldozatkészségére hárul a feladat, hogy halódó képzőművészetünket életrekelt6e. Ha kul- turtényezőink felismerik és programjukba illesz­tik képzőművészetünk fontosságát, úgy nem kell megkonduínia a lélekharangnak a szlovenszkói egyetemes magyar képzőművészet sorsa fölött Brogyáni Kálmán (Pozsony) A szlovenszkói magyar művész anyagi problé­mája ma, bizonyos keretek között egyetemes jelen­ség. A főúri vonalról a bank és az ipar felé vonuló nagytőke csak a legritkább esetben müvásárló. A kistőke nem vásárol képet, a középosztály számara anyagilag a lehetetlenséggel határos a képvásár­lás. A kisebbségi magyar festőművészet súlyos krízi­sét az általános gazdasági nehézségen túl, a meg­változott politikai helyzet is tetézi és az uj határok­kal együtt a legsötétebb reménytelenségbe hullot­tak festömüvészeink. Múltja, beállítottsága, össze­köttetése majdnem kivétel nélkül az összest, a ma­gyar akadémia, a művészeti centrum, Budapest fe­lé központosította. És az állami támogatásban, ösz­tön d ijakban, a múzeumok vásárlásaiban, az öncélú és anyagilag támogatott művészi szervezeteiben a szlovenszkói festőművészet is megtalálta minden életfeltételét. A hazai beérkezés egyedül lehetsé­ges végcélja Budapest volt. Az államfordulattal ez mind megszűnt. A más központtal, más céllal, más tartalommal jövő cseh­szlovák festőművészet hivatalos és egyéb támoga­tása a legutolsó sorban sem törődik a szlovenszkói magyar művészekkel. Ebben a mellőzésben a ma­gyar művész osztozik a szlovák művészek jó részé­vel. A kisebbségi magyar politika — szerintem — nem képes vállalni a szlovenszkói magyar művé­szek anyagi gondját. Amit megtehet és megtesz: állandó követelése a magyar művészet támogatásá­nak a kulturális alapból. De az állam eleget tesz e követelésnek? Ezen a ponton egy percig sem ál­tathatják magukat művészeink. Az á'^r- rém iá mogat, a kisebbségi magyarság nagy tömege pro­letarizálódási folytán nem képvásárlő. A remény­telenség e, két szírije között vergődik a szloven­szkói magyar festő. Néha azért itt is, ott is egy-egy vásárlás, egy megtetszett kép, a csak nemzetiségi értékelés kor­látján túl nőtt szlovenszkói tehetség sikere között felmerül a magyar társadalom támogatásának kér­dése. A sajtónak tenne hivatása — egyéb hijján, a néha jelentkező vásárlási hajlamot fönntartani, fo­kozni, egy minden elfogultságon felül álló, abszo­lút kritikai nézőpontból történő neveléssel. Az erős társadalmi propaganda talán segítene a kiállí­tások anyagi csődjén. És végűi, azt a néhány, a sorssal küzdő szloven­szkói magyar festőt meg kell szabadítani a bár­mely nemzetiségű dilettánsok konkurenciájától. Ez is a sajtó feladata lenne. De bármiképpen is — az elhagyatott szlovenszkói magyar festőművészet pusztulásra van ítélve. Ez a rezignáció üli meg feleleteiket a szlovenszkói ma­gyar festőművészek kérdésében. A Komáromi Katolikus Legényegylet Leltár-ünnepe Mint ismeretes, Lehár Ferenc, a világhíres zene­szerző az idén ünepli 60. születésnapját Ezt az at­káimat felhasználja a kulturvilág, s ahol csak Ls- hár-zene valamikor is elhangzott, — pedig nincsen a világnak olyan európai s amerikai állama, ahol ez meg ne történt volna, — már folynak az előké­születek a nagynevű zeneszerző jubileumára. Ko­márom nem éppen a vilá^ közepe, mégis olyan va­lamivel dicsekedhetik ezzel a jubileummal kapcso­latban, amelyre egy világváros sem: Komáromban látta ugyanis meg a napvilágot Lehár Ferenc, mint a Komáromban állomásozó katonai karmester-édes- atyja s egy tekintélyes komáromi polgárcsaládból származó édesanyja első gyermeke. Büszkén vallja tehát Komárom Lehár Ferencet is a sok más cwr szágnevezeteseég között a maga nagynevű szülötté­nek és vállalja is azt a kulturköteleseéget, ami ilyen jubileumi élet dátumon a szülővárosra hárul A komáromi Jókai Egyesület Lehár-finnepélyt rendez s a Komáromi Katolikus Legényegylet pe­dig Lehár egyik világhíres operettjének előadá­sával kívánja a jubileumi évet emlékezetessé ten­ni és a művész iránt való tiszteletét leróni. A Komáromi Katolikus Legényegylet legköze­lebbi reridezőbizotteági ülésén dón1, hogy melyik BALTEHBERGER Gyiitelenki Budapest KoSice Pleifan? FEST - TISZTÍT MOS Központi üzem cime: Haltenberger festögyár, KoSice 2. mm Lehár-operettet adja elő, az azonban már bizonyos, hegy az egyesület műkedvelői készen és nagy buz­galommal várják az előadás próbáit Az előadás kí­sérője teljes nagy zenekar tesz, mert a nagyon op­timista rendezőbizotteág már azzal is számol, hogy a jubiláló szerző ígére­téhez képest meglátogatja szülővárosát és a da­rabot maga dirigálja. Bizonyos, hogy Komárom az ünneplés rendezé­sétől nem tarthatja magáit távol és csak elismerés­sel kell üdvözölnünk a Katolikus Legényegyletet, hogy a magyarságához mindig hü Lehár Ferenc számára az egész város és környék nagy közönsé­gét idevonzó operett-előadással testei születésnapja fordulóját feledhetetlenné. A kis város nem tud nagy parádét tartani, de amit ad, — miként e biztató híradásunkból is látszik, — igaz szerető szívvel, hálája, elismerése és büszkesége őszinte kifejezésével akarja adni Wlassics Tibor versei: Könnyek tengerén Wlassics Tilbcxr báró egynéhány verséből is meglátni azonnal azt, amit néha ezernyi versek szerzőjébe nem mondhatunk, hogy igaz költő. Az a pár húr a lantján, amim ját­szik, kiristálytisiztasággal cseng s eléri vele azt, amit akar. Neon nagyigényti költő. Pár szóban mondja el mondanivalóját. Nem ká­ván a világitól semmit, bánatos hangulat leng versei fölött. Ez a rezignáció sohasem torzul disszonanciává, hanem a megibékólitség poé- zűsévé finomul. Versed letampitottam egysae- rtiek, finomak s az egyszerű eszközök dacá­ra az érzéseknek mégis gazdag kompliká­ciója árad ki bel ölűik. Erre a tompított zenére jellemző ez a pár sor: 5 Csendes ősz, magyar ász, csárdás kopogása, Csendes, ősz, magyar ász ' Könnyek kopogása, Csendes ősz, magyar ősz Múltak suhogása, Csendes ősz, magyar ősz Bánói zokogása. Szerelmese a Balaton szépségének. Poézi- sének nagyon szép akkordja: az Ady End­réhez írott verse: . . . Mióta elmentél, sokat emlegetnek, meg meg dicsérgetnek, vállon veregetnek Nagyok, meg kicsinyek, csak tárgyalnak rendres Biz úgy Ady Endre, derék Ady Endre! Találunk egy-két igen szép poétikus meg­zenésítésre váró verset is a kötet végén pedig egynéhány Wlaeeics Tábor verset német for­dításban. A Könnyek Tengerén rokonszenves Írás, igaz költő őszinte mondanivalója, egyszerű, nem nagyigényü keresetlen köntösben. (sz. sz. m.) (*) A Jókai Egyesület hutainak társasá­ga. Komáromi tudósítónk jelenti: Rendkívül nagyjelentőségű ülést tartott a Jókai Egye­sület igazgató tanácsa, melyen Zsindely Fe­renc ny. kúriai biró, törvényszéki elnök ve­zette a fontos tanácskozást. A tárgyalásokat Alapy Gyula dr. főtitkár, tartományi képvi­selő jelentése vezette be, melyben az egye­sület múlt évi működéséről beszámolva ki­emelte annak kulturális teljesítményeit, de egyúttal őszintén és leplezetlenül mutatott rá az egyesület szomorú gazdasági helyze­tére is, amelybe a kulturháznak közel 70000 koronába került helyreállitási munkálatai juttatták s amely megrendíti az egyesület pénzügyi erejét is. Á gyűlés további folya­mán Alapy dr. foglalkozott az egyesület helyzetének szanálási lehetőségeivel is és hétrendbeli javaslatot terjesztett az igazga­tó tanács elé. Ezeknek lényege a tagok gyűjtésén és a segélyforrások teljes kimerí­tésén kívül a Jókai Egyesület barátai társa­ságának megalakításából áll, akik rendkívüli adományaikkal lehetővé teszik a pénzinté­zeti kölcsön törlesztését. A mozgalom a jelek szerint felkarolásra talál Komárom és vidé­ke magyar társadalma körében, mert eddig már néhány ezer korona felajánlás biztosítva van, A mozgalomban résztvesz az egyesület igazgató tanácsa is. A folyó évben megidul a Jókai Egyesület régi folyóirata, melynek tulajdonjogát Alapy főtitkárra ruházta át, aki azt újból szerkeszteni is fogja. A folyóirat Komárom város történetének közlését kezdi meg Alapy Gyula dr. tollából és Jókai Mór életrajzát, melyet az egyesület megbízásából Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, a kiváló iro­dalomtörténész irt meg. Az igazgató tanács foglalkozott az idei szabadoktatási előadások és hangversenyek gazdag programjával is és elhatározta, hogy Lehár Ferenc zeneszerző­nek hatvanéves születési évfordulóját a szü­lőváros szeretetteljes ünnepével üli meg és erre a világhírű művészt is meghívja. (*) Lábasa Juczi és Erika v. Thellmann ótáira- füreden. Amint ótátrafüredről jelentik, a budapesti KirászsraLnház hírneves tagja: LAbass Juczi ób a nemkülönben híres német művésznő, Erika ▼. Thellmann. Pattiéra berlini operaénekes neje, hosszabb üdülésre Ótátrafíiredre érkeztek és a Grand Hotel, illetve Tátra-szanatóriumban ezáll- tak meg. /

Next

/
Thumbnails
Contents