Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-12 / 9. (2230.) szám
1930 Január 12, vasárnap. ^I«<JAlA\\CrfeARHlRIiAX» 15 SzmHÁzKölTWKaLTÜRA A szlovenszkói magyar képzőművészet súlyos helyzete Újabb hozzászólások a P. M, Sí. ankétjéhez installál©^ Keletszlovenszkó első és legnagyobb kezpontifütés vállalata, KoSIce« Hvieszdoszlav kőrút 18. l el. 451 — A Toldy-kör ifjúság ciklusa. Pozsonyi szerkesztőségiünk jelein ti: A Toldy-kör ifjúsági ciklusának második estje Január 19-én, vasárnap este 6 órakor lesz a Prímás pajort a tükiörtermében szabad belépéssel. Neumann Tibor dr. a cserkészet lényegéről és az idei angol jámboréról tart vetiterttkópes előadást. — Elfogott kiskorú betörő. Érseíkujvái tudósítónk jelenti: Nyáron nyitotta meg Raoska Imre Masaryk-uccai füszerüzletét, b ezalatt a rövid idő alatt nem kevesebb, mint (bárom ízben követtek el üzletében betörést. A péntekre virradó éjszaka egyik éreekujvári orvos ment el az üzlet előtt s gyanús neszt hallott. Eszébe jutottak az ismételt betörések, felhívta a posztoló rendőr figyelmét 6 a helyszínére siető rendőröknek még sikerült tet- tenórniök Gy. J. 17 éves euhancot, aki elővezetéskor beismerte, hogy mind a három betörést ő követte el e ezen felbuzdulva tett most újabb kísérletet. A lopásért már büntetett fiút átadták a rendőrségnek, mert nem maradhat nevelő szülei otthonában, miután elzüllését éppen rovottmultu nevelőatyja okozza. Mivel az a gyanú merült fel, hogy a betörésekre éppen a nevelő apa. ölveczky János biztatta, sőt kényszerít ette a fiatal fiút, a rendőrség ölveczkyt is letartóztatta s a vizsgálat megindul ellene is. M. U. Dr. NEUMANN Mi.. SA fogorrot, Praha li„ Vádaviké n 10 Rendel 9-1, 5-6. Telefon: 30,600 * iil — A kismányi haiálosvégü családi háborúság a nyitrai kerület! bíróság előtt. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai kerületi bíróság büntetőtanácsa pénteken vonta felelősségre Jeszenics Katalin kismányi asszonyt, aki azzal a váddal került a bíróság elé, hogy a múlt év junius 28-án veszekedés alkalmával egy fa villával oly erővel vágta fejbe férjét, hogy az a szenvedett sérülésbe belehalt. A tárgyaláson az asszony beismerő vallomást tett, de azzal védekezett, hogy férje volt az, aki a veszekedést kezdeményezte és megverte őt, ügy, hogy ő Önvédelemből és nagy felindulásában követte el tettét. A bíróság az asszonyt 10 havi bör- Áőnibüntetéssel sújtotta, de az ítélet végrehajtását az enyhítő körülményekre való tekintettel felfüggesztette. — Goldstein Ferdinánd dr fogorvos rendel Prága, Stepanská 35. sz. d. u. 2—6 óráig. Telefon 380—71. — Pozsonyi letartóztatások. Pozsonyi szer- k-esztőségünjí jelenti: A pozsonyi rendőrség letartóztatta Mozgó Alajos 35 éves csehországi kereskedőt, akit egy csehországi csendőr - ség csalás miatt köröz. Ugyancsak letartóztatta a rendőrség Hurgas Ferenc 33 éves gaigóovidéki munkást kőrö&őlevél alapján. — KÉRJEN MINDENÜTT MARGIT- GYÓGYVIZBT! xx Bráuer Géza fogmütenme Bratislava, Duna-ucca 8, Grössling-uoca 57, I., átjárőház. — A négerkérdés — a fogtechnikában. Az amerikai reklám kezd újabban pszichológiai alapokra felépülni. Természetesen mindent az amerikai nép mentalitása határoz meg. Egy amerikai fogorvos most a következő nagyon ötletes reklámot csinálta. Az obligát fogsorok, szájpadlások, hidakkal telt mintaszekrény mellé egy táblát tett a következő felírással: „Az első fogakon aranyból készült koronákat, vagy pedig elől aranyfogakat ma már csak négerek viselnek". És a tábla mellett jobbra egy fehérember feje mesezevilágitő, hófehéren ragyogó porcellánfogakkal, mellette bozontoehaju négerkoponya, rikitó aranyfogakkal a szájában. A fogorvos jól számított. Ismerte népét, amely nem iil egy villamosba a megvetett niggerrel és most özönével jönnek jenkik, akik kicserélik arany- fogukat porcellánfogakkal. — Nemessányi-szanatorium, Kosiee, Zri- nyi-n. 4. Szlovenszkó egyedüli legmodernebbül berendezett egészségügyi intézete, minden igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fülmegbetegedések szakszerű kezelése. Mindennemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz- tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku rák stb. Szabad orvosválasztás. xx — Pozsony bűnügyi statisztikája. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Pongráoz Gusztáv rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője most kéezi- tette el Pozsony bűnügyi statisztikáját az elmúlt esztendőről. Eszerint 2922 bűncselekményt követtek el egy év alatt, ebből 458-at nem tudott kinyomozni a rendőrség, vagyis a kinyomozott bűncselekmények 85 százalékot tesznek ki. Az okozott kár 4,700.000 korona, ebből megtérült 2 millió 800.000 korona. Zsebtolvajlás 67 történt, kinyo móztak 88 esetet, kabátlopás 79, kinyomoztak 50-et, bicikliilopás 124, kinyomoztak 65-őt. Gyilkosság nem történt. Emberölés 2, gyermekülés 2, súlyos testi sértés 74, angyalcsinálás 26, gyermek- kitétel 4, szemérem elleni bűncselekmény 12 és gottdatlaneágból okozott súlyos testi sértés 18. Prága, január 11. Az újévi számunkban a szla- venszkói magyar képzőművészet helyzetéről megindított ankét során újabban még a két alábbi hozzászólás érkezett be: Gerő Gusztáv festőművésztől és Brogyányi Kálmántól, a magyar főiskolások szövetsége kulturreferensétől. Gerő Gusztáv (Losonc) Nem az első eset, hogy Szlovenszkó magyar képzőművészei a P. M. H. hasábjain hangot adnak annak az áldatlan helyzetnek, melyben a szlovenszkói képzőművészet immár egy évtized óta sinylődik. Most, amikor az újév küszöbén az a parányi reménysugár hatja át a lelkeket, mellyel sorsuk jobbrafordulását várják, — annál fájdalmasabban csendül ki az a nagy, de százszázalékosan megindokolt. pesszimizmus, mely a már megnyilatkozott művészek soraiból fakad. Nem akarom tovább duzzasztani a folyót, mely már csaknem kiárad az egy évtized óta belefolyt keserű panaszoktól és jajkiáltásoktól, — inkább a lecsapolás, a levezetés, — a szlovenszkói képzőművészet tisztulási folyamatának és legégetőbb problémáinak megindításához és tisztázásához keresek szavakat Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a szloven- ezkói képzőművészet halódásának komoly és mé- lyenfekvő okai vannak. Nem akarom az okokat egyenként felsorakoztatni, de a legnagyobb határozottsággal kell leszögeznem azt a tényt, hogy képzőművészetünk a magyar kulturtörekvéseknek egy évtizeden keresztül a legmostohább gyermeke volt Képzőművészetünk egy évtizeden keresztül teljesen ki volt kapcsolva a hivatalos kulturtényezők programjából Egy évtized hibáinak, mulasztásainak, meg nem értésének el nem maradható nyoma, szomorú jelensége, hogy ma egyetemes szlovenszkói magyar képzőművészetről még csak nem is beszélhetünk. Vannak kiváló művészeink, akik nemzetközi viszonylatban is megállják helyűket, művészetük mégis elszigetelt marad, mert hiányzik az a kapocs, mely a kulturközönságet a művésszel összekapcsolja. Kulturális életünknek még nem életszükséglete a kidomborított, minden más művészettől különböző szlovenszkói magyar képzőművészet. Vannak helyi kiállítások, melyek évről-évre megismétlődnek, de az egész magyarságot érdeklő és szlovenszkói életűnket kimerítő, általános vonatkozású kiállítások nincsenek. Egy évtized leforgása alatt nem valósulhatott meg az az eszme, hogy Szlovenszkó összes számottevő művészei egy kiállítás keretén belül állították volna ki müveiket. Kulturális életűnk vezető egyéneinek igy nem is állott módjukban megvizsgálni azt a talajt, „ahol szétszórt gyöngyök teremnek göröngyök között"1. Pedig ebből a göröngyös tataiból kell kitermelődnie az átfogó erejű szlovenszkói magyar képzőművészetnek, amelynek életrekeltéséhez elsősorban vezető helyről annak a felismerése szükséges, hogy magyar kulturális életünk a képzőművészet bekapcsolódása nélkül teljes nem lehet. Nem érthetek egyet azzal a felfogással, hogy itteni képzőművészetünk sohasem érheti el a magyar általános kultumivót. Tény az, hogy egy évtized óta Szlovenszkó művészi életében nagy káosz uralkodik: a lelkiismeretlen külföldi képügyenökök, a gombamódra szaporodó álművészek szemérmetlenül kompromittálták a „művészetet**. Ezekkel szemben egy pár helyi mű vészegyesület ápolta félőn a tiszta művészi törekvéseket A harc egyenlőtlen volt, mert a műtermékek kalózai mindenüvé eljuttatták a legtöbbször hamis portékájukat és a kultúra jegyeben a legveszedelmesebb rombolást vitték végbe. Szlovenszkó elszórtan élő művészei riadt szemekkel nézték ezt az inváziót és — feladták a harcot. Közben eltelt egy évtized és most szomorúan állapíthatjuk meg, hogy nincs egyetemes szlovenszkói magyar képzőművészet. Kétségtelen, hogy egész Európa különféle válságokkal küzd, a helyzet öehéz, de nincs probléma, amely megoldható ne volna. Képzőművészetünket évtizedes álmából nem lehet parancsszóra előhívni. Tízévi tespedés után fokozatos és tervszerű munkára van szükség. Ennek az építő munkának az egyetemes szlovenszkói magyar kulturtörekvésekhez kell csatlakoznia, os az országos szervezést a meglévő kulturegyesüle- teknek kell meginditaniok. Képzőművészetünknek mindenek előtt egy olyan korporációra van szüksége, amely állandó nexust tudna fenntartani a külföldi képzőművészeti egyesületekkel és amely lehetővé tudná tenni, hogy Szlovenszkó magyar művészei is meg tudjanaR jelenni müveikkel a nemzetközi kiállításokon. Szto- venszkó magyar képzőművészetének be kell „érkeznie", hogy egyetemes szlovenszkói magyar képzőművészetről beszélni lehessen. A „beérkezés” a helyi- és vándorkiállításokon lehetetlen, — ehhez a külföld elismerése és fémjelzése szükséges. Szlovenszkó piacát, felvevőképességét lebecsülni nem szabad. Itt rá kell mutatnom azokra a kiállításokra, melyet egy pár európai hírű pesti festőművész (Kótáez K., Orjján D. stb.) városainkban rendezett. Ezek a kiállítások lanyha művészi életűnket szinte felvillanyozták, általános érdeklődést váltottak ki és szép erkölcsi, valamint anyagi sikerrel zárultak. Szlovenszkó magyar képzőművészetének a külföldön kell megszületnie, ott kell „beérkeznie”, a képzőművészeti termékeket ott kell fémjelezni, hogv azok idehaza is értékeknek ismertessenek el. A helyzet adva van, a célkitűzés világosi Kulturális életünk vezetőire, a szépért lelkesedő társadalom áldozatkészségére hárul a feladat, hogy halódó képzőművészetünket életrekelt6e. Ha kul- turtényezőink felismerik és programjukba illesztik képzőművészetünk fontosságát, úgy nem kell megkonduínia a lélekharangnak a szlovenszkói egyetemes magyar képzőművészet sorsa fölött Brogyáni Kálmán (Pozsony) A szlovenszkói magyar művész anyagi problémája ma, bizonyos keretek között egyetemes jelenség. A főúri vonalról a bank és az ipar felé vonuló nagytőke csak a legritkább esetben müvásárló. A kistőke nem vásárol képet, a középosztály számara anyagilag a lehetetlenséggel határos a képvásárlás. A kisebbségi magyar festőművészet súlyos krízisét az általános gazdasági nehézségen túl, a megváltozott politikai helyzet is tetézi és az uj határokkal együtt a legsötétebb reménytelenségbe hullottak festömüvészeink. Múltja, beállítottsága, összeköttetése majdnem kivétel nélkül az összest, a magyar akadémia, a művészeti centrum, Budapest felé központosította. És az állami támogatásban, ösztön d ijakban, a múzeumok vásárlásaiban, az öncélú és anyagilag támogatott művészi szervezeteiben a szlovenszkói festőművészet is megtalálta minden életfeltételét. A hazai beérkezés egyedül lehetséges végcélja Budapest volt. Az államfordulattal ez mind megszűnt. A más központtal, más céllal, más tartalommal jövő csehszlovák festőművészet hivatalos és egyéb támogatása a legutolsó sorban sem törődik a szlovenszkói magyar művészekkel. Ebben a mellőzésben a magyar művész osztozik a szlovák művészek jó részével. A kisebbségi magyar politika — szerintem — nem képes vállalni a szlovenszkói magyar művészek anyagi gondját. Amit megtehet és megtesz: állandó követelése a magyar művészet támogatásának a kulturális alapból. De az állam eleget tesz e követelésnek? Ezen a ponton egy percig sem áltathatják magukat művészeink. Az á'^r- rém iá mogat, a kisebbségi magyarság nagy tömege proletarizálódási folytán nem képvásárlő. A reménytelenség e, két szírije között vergődik a szlovenszkói magyar festő. Néha azért itt is, ott is egy-egy vásárlás, egy megtetszett kép, a csak nemzetiségi értékelés korlátján túl nőtt szlovenszkói tehetség sikere között felmerül a magyar társadalom támogatásának kérdése. A sajtónak tenne hivatása — egyéb hijján, a néha jelentkező vásárlási hajlamot fönntartani, fokozni, egy minden elfogultságon felül álló, abszolút kritikai nézőpontból történő neveléssel. Az erős társadalmi propaganda talán segítene a kiállítások anyagi csődjén. És végűi, azt a néhány, a sorssal küzdő szlovenszkói magyar festőt meg kell szabadítani a bármely nemzetiségű dilettánsok konkurenciájától. Ez is a sajtó feladata lenne. De bármiképpen is — az elhagyatott szlovenszkói magyar festőművészet pusztulásra van ítélve. Ez a rezignáció üli meg feleleteiket a szlovenszkói magyar festőművészek kérdésében. A Komáromi Katolikus Legényegylet Leltár-ünnepe Mint ismeretes, Lehár Ferenc, a világhíres zeneszerző az idén ünepli 60. születésnapját Ezt az atkáimat felhasználja a kulturvilág, s ahol csak Ls- hár-zene valamikor is elhangzott, — pedig nincsen a világnak olyan európai s amerikai állama, ahol ez meg ne történt volna, — már folynak az előkészületek a nagynevű zeneszerző jubileumára. Komárom nem éppen a vilá^ közepe, mégis olyan valamivel dicsekedhetik ezzel a jubileummal kapcsolatban, amelyre egy világváros sem: Komáromban látta ugyanis meg a napvilágot Lehár Ferenc, mint a Komáromban állomásozó katonai karmester-édes- atyja s egy tekintélyes komáromi polgárcsaládból származó édesanyja első gyermeke. Büszkén vallja tehát Komárom Lehár Ferencet is a sok más cwr szágnevezeteseég között a maga nagynevű szülöttének és vállalja is azt a kulturköteleseéget, ami ilyen jubileumi élet dátumon a szülővárosra hárul A komáromi Jókai Egyesület Lehár-finnepélyt rendez s a Komáromi Katolikus Legényegylet pedig Lehár egyik világhíres operettjének előadásával kívánja a jubileumi évet emlékezetessé tenni és a művész iránt való tiszteletét leróni. A Komáromi Katolikus Legényegylet legközelebbi reridezőbizotteági ülésén dón1, hogy melyik BALTEHBERGER Gyiitelenki Budapest KoSice Pleifan? FEST - TISZTÍT MOS Központi üzem cime: Haltenberger festögyár, KoSice 2. mm Lehár-operettet adja elő, az azonban már bizonyos, hegy az egyesület műkedvelői készen és nagy buzgalommal várják az előadás próbáit Az előadás kísérője teljes nagy zenekar tesz, mert a nagyon optimista rendezőbizotteág már azzal is számol, hogy a jubiláló szerző ígéretéhez képest meglátogatja szülővárosát és a darabot maga dirigálja. Bizonyos, hogy Komárom az ünneplés rendezésétől nem tarthatja magáit távol és csak elismeréssel kell üdvözölnünk a Katolikus Legényegyletet, hogy a magyarságához mindig hü Lehár Ferenc számára az egész város és környék nagy közönségét idevonzó operett-előadással testei születésnapja fordulóját feledhetetlenné. A kis város nem tud nagy parádét tartani, de amit ad, — miként e biztató híradásunkból is látszik, — igaz szerető szívvel, hálája, elismerése és büszkesége őszinte kifejezésével akarja adni Wlassics Tibor versei: Könnyek tengerén Wlassics Tilbcxr báró egynéhány verséből is meglátni azonnal azt, amit néha ezernyi versek szerzőjébe nem mondhatunk, hogy igaz költő. Az a pár húr a lantján, amim játszik, kiristálytisiztasággal cseng s eléri vele azt, amit akar. Neon nagyigényti költő. Pár szóban mondja el mondanivalóját. Nem káván a világitól semmit, bánatos hangulat leng versei fölött. Ez a rezignáció sohasem torzul disszonanciává, hanem a megibékólitség poé- zűsévé finomul. Versed letampitottam egysae- rtiek, finomak s az egyszerű eszközök dacára az érzéseknek mégis gazdag komplikációja árad ki bel ölűik. Erre a tompított zenére jellemző ez a pár sor: 5 Csendes ősz, magyar ász, csárdás kopogása, Csendes, ősz, magyar ász ' Könnyek kopogása, Csendes ősz, magyar ősz Múltak suhogása, Csendes ősz, magyar ősz Bánói zokogása. Szerelmese a Balaton szépségének. Poézi- sének nagyon szép akkordja: az Ady Endréhez írott verse: . . . Mióta elmentél, sokat emlegetnek, meg meg dicsérgetnek, vállon veregetnek Nagyok, meg kicsinyek, csak tárgyalnak rendres Biz úgy Ady Endre, derék Ady Endre! Találunk egy-két igen szép poétikus megzenésítésre váró verset is a kötet végén pedig egynéhány Wlaeeics Tábor verset német fordításban. A Könnyek Tengerén rokonszenves Írás, igaz költő őszinte mondanivalója, egyszerű, nem nagyigényü keresetlen köntösben. (sz. sz. m.) (*) A Jókai Egyesület hutainak társasága. Komáromi tudósítónk jelenti: Rendkívül nagyjelentőségű ülést tartott a Jókai Egyesület igazgató tanácsa, melyen Zsindely Ferenc ny. kúriai biró, törvényszéki elnök vezette a fontos tanácskozást. A tárgyalásokat Alapy Gyula dr. főtitkár, tartományi képviselő jelentése vezette be, melyben az egyesület múlt évi működéséről beszámolva kiemelte annak kulturális teljesítményeit, de egyúttal őszintén és leplezetlenül mutatott rá az egyesület szomorú gazdasági helyzetére is, amelybe a kulturháznak közel 70000 koronába került helyreállitási munkálatai juttatták s amely megrendíti az egyesület pénzügyi erejét is. Á gyűlés további folyamán Alapy dr. foglalkozott az egyesület helyzetének szanálási lehetőségeivel is és hétrendbeli javaslatot terjesztett az igazgató tanács elé. Ezeknek lényege a tagok gyűjtésén és a segélyforrások teljes kimerítésén kívül a Jókai Egyesület barátai társaságának megalakításából áll, akik rendkívüli adományaikkal lehetővé teszik a pénzintézeti kölcsön törlesztését. A mozgalom a jelek szerint felkarolásra talál Komárom és vidéke magyar társadalma körében, mert eddig már néhány ezer korona felajánlás biztosítva van, A mozgalomban résztvesz az egyesület igazgató tanácsa is. A folyó évben megidul a Jókai Egyesület régi folyóirata, melynek tulajdonjogát Alapy főtitkárra ruházta át, aki azt újból szerkeszteni is fogja. A folyóirat Komárom város történetének közlését kezdi meg Alapy Gyula dr. tollából és Jókai Mór életrajzát, melyet az egyesület megbízásából Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, a kiváló irodalomtörténész irt meg. Az igazgató tanács foglalkozott az idei szabadoktatási előadások és hangversenyek gazdag programjával is és elhatározta, hogy Lehár Ferenc zeneszerzőnek hatvanéves születési évfordulóját a szülőváros szeretetteljes ünnepével üli meg és erre a világhírű művészt is meghívja. (*) Lábasa Juczi és Erika v. Thellmann ótáira- füreden. Amint ótátrafüredről jelentik, a budapesti KirászsraLnház hírneves tagja: LAbass Juczi ób a nemkülönben híres német művésznő, Erika ▼. Thellmann. Pattiéra berlini operaénekes neje, hosszabb üdülésre Ótátrafíiredre érkeztek és a Grand Hotel, illetve Tátra-szanatóriumban ezáll- tak meg. /
