Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-12 / 9. (2230.) szám

vRtaaa-Mj&to&mam! JBSBS ti Megmentik a pusztuló pisai terdetornyot Átépiiik az építészeti remekmű sütyedő alapjait — A római kormány angol mérnököket bízott meg a tervek elkészítésével A modern kínai sport Sport mindig vott Kínában, ónk kimé wém- nxitjna, mini ma. A legutóbbi évtíwxiek alatt legkedveltebb roH a boxsport, amely azonban a* európai és amerikai értelemben vett boolóétól nagyon különbözik és inkább ütemes tánebos ha- Bonktoa. fis minthogy már nagyon régiek esek és hasonló gimnasztikái játékok, oly szilárdan rögződtek meg ezeknek a sportoknak a szabá­lyai, hogy a játékosok a legnagyobb pontossággal tartják be őket, mert a legkisebb eltérés diszkva- lifEkáláara vezet A kínai borversenyben a telek vivóáTlésban állanak egymással szemben, tenyerükéit egy- máfifele tartva, anélkül azonban, hogy érintenék egymást, A küzdelemben a tenyereket, mintha a másik félnek a teste nagy ellennyomást fejtene ki, igen nagy erővel lökik előre, persze csak a levegőbe, mert sohasem szabad az ellenfelet közvetlenül megérinteni. A biró azonban minden egyes lökést a felhasznált izomerő szerint ée a szerint értékel, hogy milyen ügyességgel tért ki a másik fél elméletileg. Aki a legjobb lökéseket matatta be, nem lett diszkvalifikálva és a leg­tovább bárja, az a győztes. 10—15 perc múlva erős emberek is belefáradnak, mert ezek az egymás ellen irányított szabad gyakorlatok nemcsak az izmok nagy megerőltetését, hanem a legnagyobb figyelmet is igénylik abban az irányban, hogy eltérés ne történjék a szabályoktól. A kikötői városok sűrűbben lakott negyedeiben még ma is látni reggelenként és esténként a •hazajárókban ifjakat gyakorlatozni. A gyakorla­tok egyes fogósai a kinai boxolásra emlékeztetnek még, de & régi, kettesben való boxvemeny már divatját múlta és a feltámasztására irányuló kí­sérleteknek sincs valami nagyobb eredménye. Ha régebben két kinad kuli vagy másfajta emberek összevesztek az uccán, szörnyen káromkodtak és tőreamozdnlatokkal löködtek a levegőbe, hogy a másikat megijesszék, de komolyabb dolog nem történt Manapság már mindenfelé komoly vere­kedéseket ia látni. Ma már kezdenek az európai sport iránt érdeklődni. A dolog többnyire Manilá­ból indult ki, ahol az amerikai környezetben olyan kinai fiatalság nő fel, amely gazdagabbnak és fölényesebbnek érzi magát az otthonvalónál. Minthogy nem volt feltehető, bog-* az amerikaiak térnek rá a kinai boxolásra, az az ambíciója tá­madt a kínaiaknak, hogy annak rendje-módja szerint knockoutolják az igazi jenkiket Egy kinai milliomos nagyban támogatja a kinai fiatalságnak európai sportban való nevelését. A milliomos, aki már összeállított egy teámet, másra bízva összes szalmakalap üzleteit, maga kiséri a csapatot impresszárióként az Egyesült-Államokban. Magá­ban ManiMában pedig igen szép sportklubot alapí­tott a milliomos. Ebben a klubban, amelynek a neve Lob Hwa, nemcsak a baeketlabdát, amely ugyiátszik legjobban megfelel a kinai ízlésnek, hanem minden egyéb európai sportot is űznek. A Lob Hwa futballcsapata most tavasszal Angliá­ba megy. Több angol várossal már meg van a megállapodás a vendégszereplésre. Lim — ez a neve a sportkedvelő kinai millio­mosnak, — rendkívüli buzgalommal veti magát a sport eurőpaizálésára, mert szerinte meg kell szűnnie annak az előítéletnek, hogy Kínában nem értenek a sporthoz. Abból indul ki ez a sport- mecenás, hogy a világnak Jobbam, imponál egy knockout, mint egy költemény. Az elmúlt nyáron igen szép sikereket értek el a kínaiak a labda­játék terén Ausztráliában. Nagy a tehetségük, ugyiátszik a teóniez iránt. Kn Hói Hi és Gordon Lum, a két kinai bajnok, még nem érett meg ugyannyira, hogy nemzetközileg is feltűnhessen, de Kina számára kétségkívül értékes remény­séget jelentenek. Kína szomszédságában már sokkal előbbre van­nak az európai sport terén. Japánban és a Fili- pini szigeteken már évek óta, amikor a kinai nép még egyáltalában minden európai import ellen volt, űzték a sportot. Minthogy a japánok ennélfogva túlszárnyalták ezen a téren a kínaia­kat, ez utóbbiak nagyon bosszankodnak, ami gyakran mulatságos incidensekben robban ki. Kelet-Ázsia népei, amelyeknek Európa olimpiá- ezain még csak kevés sánszuk lehet, egymásközt rendeznek négyévenként olimpiáazokat. A leg­utóbbi 1927 őszén volt Sanghajban. Ez alkalom­mal nagy összetűzések voltak ée a japánok mind unta lan sértődötten haza akartak menni, mert szerintük győzelmüket a kínaiak szabotálni akarták, ügy állott a dolog, hogy a versenyszámok felében a japánok, másik felében pedig a kínaiak győztek. A FSMpiná-ezigetefc: kiküldöttei csak a haeket-játékban győztek. A döntés tehát az úszás dijának a kimenetelétől függöd! A kinai starter nem valami pontosan indított, amennyiben el­kiáltotta magát ugyan, hogy: Ready! Get se! — de a pisztolylövést csak két másodperccel később adta le. A filipino bajnok a vezényszóra indult, a japán-bajnok csak a pisztolylövésre. Amikor aztán a fjlipino győzött, a japánok követelték a disx- kvatLifikáláeát, mert előbb indiait. Talán nemsokára már érdemben ia elérti a tá­vol kelet sportol ói európai kollegáik teljesít raényeit, nemcsak a veszekedésekben. — A hoaszoszára keztyü divatja. Budapestről .jelentük: Akik a női divtai alakulásit az utóbbi időben figyelik, megállapíthatóák, hogy a női ö8- Wtaködés kend céltudatosan vűsez&témi a 20—30 érvel ezeéőtti sttluaboz. Az előkelő társaságodban, a marokon már hosszé bajjal és földei seprő, stoppos ruhában jelennek meg a Avatbölgyek. Amerika már egy lépéssel tovább ment — vftsaaa- feJé. Ismét divatba jött a hossz ászára keztyü. 8uá- goru szabályok vonnék, hogy milyen alkatomra müyen bosszú legyen a keziytl szára. Uceára nap- Vö7&en 12 gombos keztyü* keH viselői, ötórai teán és azinhártn, lö-~20 gombodat, nagy estélyi ruhához pedig 84 gombosa*. A legszebb és legértékesebb műemlékek egyi-' kének, a pisai ferde toronynak történetében a kö­zeljövőben uj korszak nyílik meg. Befejezett tény, hogy a római kultuszkormány elrendeli azokat a szükségessé vált megerősítési munkálatokat, ame­lyeket a londoni Szent Pál ez ékesegyház mintájá­ra fognak végrehajtani az antik világcsodák egyi­kének épe égben tartására. Ismeretes, hogy néhány esztendő óta veszedel­mes talajsüllyedés mutatkozott a pisai ferdetorony alépítményében, amely a gyönyörű épület beomlá- sával fenyegetett Pótolhatatlan kár és értékveez- teség volna az egész müveit világ számára a pisai ferde torony pusztulása és bár az idejekorán vég­rehajtott tatarozás! munkálatok elejét vették a nagyobb veszedelemnek, a szakvélemény értelmé­ben helyenkint át kell épiteni az érdekes torony pinceboltiveit. A pisai campanile idestova nyolcszáz esztendős. Alkotói annak idején, Bouanno Pisano ée Wilhelm von Innsbruck, az elmúlt századok legnevesebb építőművészei voltak. Maga a torony természete­sen sokkal későbbi keletű, mint a székesegyház alapépítménye, amelynek alapköveit a norman­nok a szerencsének ezicilai uralma megtörése emlékére helyeztek el 1063-ban. Palermo elfogla­lása után, 1118-ban szentelték fel a templomot, amelynek baptisteriumát közadakozásból emelték az áhitatos hivek. Bonanno Pisano és Innsbruck Vilmos művének építését tulajdonképpen 1234-ben kezdték meg. De az építkezés egész a XIV. századig tartott és a torony nyolcadik és utolsó emeletét már Tcmaso di Andrea fejezte be. Érdekes körülmény, hogy a torony építkezésé­nek tervei jóformán kivétel nélkül elkallódtak, vagy elpusztultak a századok során. Az össze­hasonlító régészet számára semmiféle adat nem áll rendelkezésre arról, hogy miképpen építették a karcsú templomtornyot, amely tulajdonképpen egymás körül helyezett karcsú oszlopokon nyugvó galériák sorozata. Több mint száznyolcvan évig egyenesen állott a torony és a fokozatos féloldali sülyedéei folyamat hosszú évekkel később követ­kezett csak be. Eleinte nem fordítottak figyelmet az alapépítmény sülyedésére. Az 50—60 centimé­teres differencia alig vált észrevehetővé a több mint ötven méter magas toronyépületnél, építkezés közben pedig senki sem gondolt arra, hogy a tál aj- sülyedés katasztrofális veszedelmekkel járhat A harmadik és negyedik emelet munkálatainak be­fejezése előtt azonban hirtelenül süllyedni kezdett az alapépítmény nyugati oldala. A eülyedés oly rohamosan következett be, hogy már az egész épület beomlásától tarlotak, ami azonban szeren-, Berlin, január 11. Berlin: az uj Newyorik, az uj Ősik ágó, Euró­pa amerikai városa, — igy mondották és így hirdették esztendőkön át. Ahogy Németország stabilizálta valutáját, ahogy a márka ismét nagyszerű fizetőeszköz lett, hirtelen olyan len­dülettel és hevességgel indult meg Berliniben az üzleti élet és ezzel együtt a váróé hatalmaa fejlődése, amilyen arányokat az amerikai fejlő­dés sem tud felmutatná. Amikor Nagy-Berlin elméletiben megszületett és amikor a régi Ber­linhez hozzákapcsolták közigazgatásilag Bran­denburg grófság magvát, mintegy hatvan kis­várost és községet, akikor mérhetetlenül nagy területeket vontak be Berlin kebelébe. Négy­milliós város lett Németország fővárosa, óriási területen s ezt a hatalmas nagy területet a ber­lini fantázia be ie akarta épiteni és népesíteni, így kezdődött meg az épitfoezésetonek és beru­házásoknak olyan nagy méretezése, amely elká­bította a berlinieket, de megszéditette mindazo­kat, akik az utolsó években Berlinben jártak. Berlin diktálta az iramot éa ennek az iramdik- tálásnak hangadatát megérezték mindenütt Kö- zép-Európálban, mert mindenfelé Berlin példájá­ra, nagy életére, óriási fejlődésére, hatalmas építkezésére ée sokmilliós beruházásaira hivat­koztak. A konjunktúra városa így lett Bérűn az inflációé idők után még inkább a konjunktúra városa, mint azelőtt volt. Ezt a konjunktúrát tulajdonképpen nem le a né­metek diktálták és nem is Ők használták ki Berlin ebben a túltengő lemdüfleíben kivált Németországból, mert a többi német váróé, el­sősorban a józan Hamburg, de a rajnai ée a szász városok is aHg követték a berlini példát Berlinben viszont összezsúfolódtak ások aa ide­gen elemek, amelyek Kelet-Poroezországból, még inkább pedig Lengyelországból, sőt Orosz­országból kerültek oda. A lödül spekulánsok, fezőrök ée ágensek, mindenekelőtt a maguk fantasztikus elgondolásaihoz hiteleket próbál­tak szerezni ée elképzelésükhöz segítségül sie­tett » főváros vezetősége. Berlinben seoeiaJieta cséré nem történt meg. Az építőmesterek csak ek­kor ébredtek rá arra a körülményre, hogy a pisai ferde tornyot ugyanolyan helytelen alapozással építették, mint a rodoei koloeezust, amely, mint is­meretes, szintén puha és agyagos talajon épült fel. Tomaso di Andrea nem volt hajlandó lerom­bolni a gyönyörű épületet, hanem igen ötletesen úgy vélte kiegyemlithetőnek aa alapépítmény hi­báit, ha ellenkező irányban fordítja kifelé a felső emeleteket úgy, hogy a torony tulajdonképpen nem rézsútos irányban hajlik el, hanem az alsó három emelet nyugati irányban való elhajlását a középső ée felső emeletek keleti irányban való eltolása által egyensúlyozták ki. Kerek ötszáz esztendeig senki sem törődött a pisai ferdetoronnyal. 130Ö-tól 1800-ig állt helyen a csodálatos Campanile, amelyet messzeföldről az Arno-parti városba érkezett zarándokok csodáltak meg. Akadtak a régiek közül számosán, akik mint világcsodát emlegették ezt az építészeti alkotást és csak a XIX. század első negyedében akadt két vállalkozó szellemű angol mérnök, akik behattS kutatás tárgyává tették a tornyot e egyidejűleg megállapították róla, hogy az ötszáz esztendő alatt a talajsűlyedés csak fokozódott! Ismét élteit száz esztendő- A gyönyörű torony a legszörnyübb viharoknak, földrengéseknek és elemi csapósoknak állott ellen olyképen, hogy be- omlása már végűi senkiit sem aggasztott. Most azután a római kormány rendeletére végleg meg­állapították a talajsűlyedés okát s igy kiderült, hogy az Arno deltája körül meleg hőfokú források fakadtak, amelyek kimosták az alépítmény ho­mokrétegét s igy bizonyosan előbb-utőbb vég- pusztulásra Ítélik az őskori építőművészet egyik lég ragyogóbb alkotását A római kultuszkormány most bizottságot hi­vott össze a pisai ferdetorony alapjainak meg­szilárdítása érdekében. A bizottság elnöke, Fran­cisco Pellatti gróf maga is kiváló archeológus, Canevara tanár, a pisai egyetem protektorának társaságában alakította meg az intéző bizottságot, amelynek tagjai a londoni Szent Pál székesegyház alvázának átépítő mérnökeit hívták meg Pisába a klasszikus műemlék megmentése érdekében. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt ugyan­csak talajsűlyedés következtében tartottak Lon­don legnagyobb székesegyházának beomlásától, de az angol főváros tudós mérnökei a legszilárdabb átépítési módok segiteségével mentették meg a pusztulástól a brit birodalomnak ezt az építészeti remekművét. Ugyanazok tehát, akik Szent Pál székesegyházát megőrizték az utókor számára, helyezik majd szi­lárd alapokra a pisai ferdetoronyt is. és demokrata többség irányítja a város ügyeit a a szocialisták egyszerre akarták megvalósítani összes intézményeiket, a demokraták pedig üzleteiket. így kezdődött az a hitelinfláció Berlinben, amelynek hatása csakhamar érezhető volt. Ber­lint elárasztották amerikai és egyéb hitelekkel is étg egyúttal newyoriri mérettel megkezdődött a város építkezése, egyúttal pedig élete is. Miután a német nehézipar a nagybankok és a nagy német tőkések, kezében van, ezek a hitel­műveletek főleg azokat az iparágaikat kezdték el finanszírozni, amelyek meglehetősen konjunk­turálisaik. Ezekben az iparokban és vállalkozá­sokban olyan nagyarányú termelés kezdődött, amely nem felelt meg sem a németországi fo­gyasztás, sem pedig az export lehetőségeinek. Mindemellett ezeknek az iparágaknak a terme­lése sem volt sokkal olcsóbb, hiszen éppen a né­met szakszervezetek befolyása folytán Német­országban a munkabérek jelentősen emelkedtek. A szociális terhek is meglehetős nagyok Német­országban és hm ezekhez hasonlítjuk azokat az adóterheket, amelyek a jóvátételi kötelezettség folytán hárulnak Németországra, megállapít- hatjuk, hogy ez a termelés nem növelte a nem­zeti jövedelmet, nem erősítette a nemzeti va­gyont, ősapán egyeseket segített hozzá a kon­junkturális jövedelemhez és a konjunkturális vagyonhoz. A bevándorolt és félig konszolidált slber-elem irányította ezt az üzleti akciót s ők találták meg — mint a SkJarek-ügy mutatta — az utat a stodaöeta és demokrata városi veze­tőséghez ia Berlin, a világváros így lett Bérűn tktriea lendületében és élet­módjában párieabb Párásnál és nevyorkabb NewyorfcnáL A bérltei régi polgárság meglehe­tősen kívül élt ezen a lázon és lendületen, ma­gát Berlint azonban gyorsam elárasztották a mulatóhelyek, az óriási éttermek és szállodák, rengeteg szórakozóhely és színházi vállalkozás keletkezett. Mindenhez ontották a hitelt, óriási üzletek keletkeztek fényűző berendezésekkel, t>agyszerflnek látszó éjjeli élet: mtedex pedig mmm's&mmnwm\ma^aamammiim w i, m Berlin a válságok városa tett Amerikai méretek — amerikai hitetek — Túlméretezés után hitelválság és gazdasági katasztrófa — Berlin város gyámság alatt — Szár építkezést beszüntettek — A siber- és spekuláns elemek uralmának következményei T. Előfizetőink és Olvsóink figyelmébe! * Magyar, olasz, lengyel és román vízumok, illetve ilyen útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. L címre bekül­deni. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Praha II., Panská ulíce 12. fii., eszközli.' kifelé a gazdagságot, a jólétet, a nagy jövedel­met és a bőséget mutatták. Hogy milyen arányokban folyt a berlini üz­let ezeken a területeken, azt legjobban mutatja, hogy egyetlen részvénytársaság nyári vendég­lőkre és mulatóhelyekre majdnem 100 milliós befektetést csinált. Egy szálloda vendégei szá­mára külön luxusfürdőt építtetett, amelyre na­ponkint 2000 márkát fizetett rá. Mindezt hite­lekből csinálták s az idegenforgalomból akarták előteremteni. Amikor azonban Amerikában a gazdasági depresszió az ősszel megkezdődött, hirtelen kapkodás állott be a berlini üzleti élet­ben. Ha Európában mindenütt érezni ia kellett a hitelválságot, sehol ezt olyan mértékben meg nem érezték, mint Berliniben. Amikor pedig a newyorki tőzsdén elkövetkezett a nagy de- bacle s Amerika a. nyilt hiteleket egyik napról a másikra fölmondta, akkor Berlinben olyan kapkodás kezdődött, amely már nem tudta meg­gátolni az összeomlást. A színházak rosszul mennek, még az állami színházak is válságba jutottak, egy színigazgató öngyilkos lett töb­ben becsukták üzleteiket, & luxus éttermek kö­zül egész csomó bezárt, a szállodák egész üre­sek és a mulatóhelyekben lézengenek az embe­rek. Berlin nagyon megérezte e*t a hitelválságot, melynek azonban böjtje is van. Berlin város szo­cialista és demokrata vezetősége a maga nagy építkezési programját, és beruházásait ugyan­csak hitelműveletekkel kívánta eszközölni és számított ezeknek a luxusvállalatoknak adójü- vedelmeire. Itt is becsapott a bomba. Mialatt Böss főpolgármester éppen Amerikában járt, hogy újabb hitelt szerezzen Berlin városnak, kitört a Sklarek-botrány és kiderült, hogy Ber­lin pénzügyi viszonyai olyan rendezetlenek, hogy olyan hiteltull épésekkel és pénzdobások­kal dolgoznak, hogy a német fővárosnak majd­nem 800 millió márkás a deficitje. Az adójöve- deltmek nem folytak be és december 31-én már nem tudta volna Berlin tisztviselőit sem fizetni. Berlin gyámság alatt A porosz kormány ekkor ahhoz az eszköz­höz nyúlt, hogy a brandenburgi tartomány-fő­nökkel felfüggesztette Berlin autonómiáját. Scboltz polgármestert teljhatalommal bízták meg ée Brandenburg tartomány küldött ki egy pénzügyi ellenőrt. Schacht, a birodalmi bank elnöke, Mtelt folyósított Berlin számára, hogy tisztviselőit fizetni tudja, azonban akként, hogy ezt a Mtelt hat hónap alatt vissza kell fizetni. Ebből a célból fölemelték a villamosjegy, az autóbusz, a gáz és a villany árát, úgy, hogy most ezek a közszolgáltatások Berlneben a leg­drágábbak. A'szocialista vezetőség könnyelmű-, sége tehát éppen a legszegényebb néposztályra hárítja a tulkiadások megfizetését. Brandenburg tartományi elnöke azonban sza­nálni is akarja Berlint, tehát átvizsgáltatta az összes közmunkákat. Egyetlen rendelkezései száz épület további építését hagyták abba. Be­szüntették a kerületi fürdők, iskolák és egyéb intézmények építéséi ée teljesen beszüntették az építkezési kiállítás épületeinek további munká­latait, holott erre többszázmillió márkát irá­nyoztak elő. Berlinben ilyenformán most egy­szerre megnövekedett a munkanélküliség, bi­zonyos iparágak munka nélkül állanak és a magánvállalkozás is kezd visszariadni a továb­bi beruházásoktól. Miután Amerika a maga bi­teleit visszavonta, ennélfogva Berlinben most sokszorosan érzik a kataeztrófális helyzet sú­lyát. Németországban világosan látják, hogy Ber­lin város tragédiája a konjunkturahajhászásnak a következése. Azit Mszik, hogy Berlin közigaz­gatását ée pénzügyeit egy-két év alatt rendbe lehet hozni és hogy akkor a német főváros elin­dulhat majd a természetes fejlődés utján. Nagy és komoly tanulságai vannak ennek a berlini helyzetnek, mert igazolják azt, hogy egyetlen város sem fejlődhetik másképp, csak a lakost ág jó gazdasági viszonyainak józan értékelése alap­ján. EGYENES LÉLEK ►—< Megőrültél? Húsz ember előtt beléd- rngott és egy szót sem szóltál! •— Én bölcs ember vagyok, kérlek alás- san. Nem szoktam azzal törődni, hogy mit csinálnak ellenem a hátam mögött. (Bio et Rác.) CSALÁDI TANÁCS Az apa: Mit beszélsz, leányom? Hogy en­gedjem meg, hogy résztvegyél az országos szépségversenyen? Soha! Nem fogsz szé­gyent hozni az én becsületes nevemre. Az anya: Nézd, fiam, Matild álnéven is jelentkezhetik a zsűri előtt. Az apa: Hogyisne! Hogy senki se tudja, hogy az én lányomról van szó? (La Póló Mólé.) ________1980 január ö, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents