Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

12

TRaSGAIt/VVAGfeAR-HlRLAK

\ (

1930 január 1, szerda.

döfést pedig a budapesti expanzív erő adja inéi nekünk, mely rajokban bocsátja rá a mi kis vásár területünkre az ott tekintéllyé nőtt erőket.

Ezért látom oly sötét színben a mi kiesi képző művészetünk jövőjét és azért különösen, mert tudom, hogy az egyetlen mód, amely a helyzetei még megmenthetné, nem vihető keresztül. Nem vihető keresztül azon egyszerű oknál fogva, meri egynél több művész egyenlő akaratáról, összetartásáról és áldozatkészségéről van szó. Ez pedig nagy- szó!

Haiász-Hradií Elemér Kassa

— Megijedve állok a kérdés elé, amikor arról van szó, hogy Szlovenszkó képzőművészetéről nyilatkozzam.

— Vaunak igen értékes művészeink, de mi - részük is lehet nekik az élet mai forgatagában; elzárkózva élnek és lelki életükkel keresik a gyöngyöl a göröngyök közölt. Az ö lelki forrásuk nem apad ki soha és üdítő italt találnak a mai élet legnagyobb szárazságaiban is. :A

— össze kellene szedni őket egy cél érdekébén. hogy ne szétszórtan, de tömörítve éljék ki magukat; hogy lássák azok is, akik nem tudnak róluk: itt vannak ők, a mi kultúránk alapkövei.

— Valahogy elbillent minden érték, — félrevonult, hogy a könnyebb fajsúlyú dolgok kerekedjenek felül.. Általános dekadencia mutatkozik nem csak itt, de egész Európában, — s ha az igazi, nemes kultúra csődöt mondott, ennek nem a háború az oka, de valahol sokkal mélyebben rejlő okai vannak, amelyek a messze múltba nyúlnak vissza, i

— Régen, amikor legelőször Parisba m égj öt- j tem, őszi kellemetlen este volt. A lelkem félő örömmel voit teli és lenyűgöző szomorúsággal variálódott a nagy sürgés-forgásban. A nagyváros első látása valahogy szomorúságra kapja a lelkem, mert csak a vajúdó életet látom benne: — azt a küzdést, amely meg nem áll soha.

— Kimentem másnap a nagy boulevárdra és' amint mászkálok, ott, észre veszem, hogy müvész- külsejü emberek képeket szállítanak taligákon. Egyik húzza, másik tolja a taligát és kis görbe pipájukból pöfékelve vígan mennek tovább. Később több ilyen esetet is láttam, húztak mind egy felé. a grandpalais irányába. Nem tudtam, mire vélni, mi céla e képcipel esnek és kik azok, akik aj képeket szállítják? Végre napok múlva tudtam: meg, hogy a Párisi Szalon rendes őszi kiáll Kásának beküldési határnapja volt és maguk a művészek bérelhető kölcsön-laligákon szállították képeiket a Grandpalais-ba.

— Elszorult a szivem; a telkembe markolt az a szomorú tudat, hogy a kultúra küzdő harcosai maguk húzzák a taligát, hogy képeiket a zsűri, illetve a közönség elé bocsáfchaseák. Valami elbillent jelenségnek, valami kulturhibának, valami rossz jelnek láttam ezt és ma úgy érzem, hogy előjele colt ez annak, ami be is következett, hogy beállt ;gy súlyos dekadencia; nincs érdeklődés, nem célt művészet.

— Lehet, hogy túlzott pesszimista érzésekkel nézem cn e világjelenségeket, de sajnos, — minién erőszakolt mozgalmat, minden nagy erőlködést Huzórikusnak vétek, — mert a nagy és szép utá- li vágynak erőltetés nélkül önként kell fakadni, — különben erőszakolt dopping marad, amely nem capcsolódik a létekbe soha. Micsoda hit, micsoda iagy, belső erő hajtotta ezeket a szegény legényedet. ezeket — a mindenkori kultúra szeizmográf-j j ait. — hogy maguk cipelték a képeiket a megvál-l ó heivre, ahol csak elismerés, de olyan ritkán 1 ^ seixgő arany járt ki. — Miért!... Hiszen vagyont , lözülük olyan kevés szerezhet.

— Valamilyen nagy kataklizma előtt állunk, úgy rzem. A művészet apostolainak szava a pusztába ] ;iá Itás.

— És mindezek után mit mondjak Szlovenszkó lövészetéről! ...

— Vannak nagyon értékes művészeink. Nem is

;eil fölfedezni őket, csak előhívni. De ki törődik 1 elük! Melyik politikusnak szerepel a program- 1 ában a képzőművészet! A editika sokat nyújt, í !e annyit sóba, hogy szükségessége, belső ösztöne i da vezessen, ahol valamivel több is van; — ahol i gy nemzetnek kincse van; — ahol szétszórt gyön- yük hevernek göröngyök között. t

Kieselbach Géza (Kassa) s

— A szlovenszkó-i képzőművészet magas nivóját közönség nagyrésze nem ismeri. Először, mert a c

agíöbb művésznek nincsen módjában nagy befektetéssel kiállításokat rendezni, másodszor pedig, íert a közönség nagyrésze a már létrehozott kiól- 1 itást nem látogatja és végül egyes lapok nem in- t ormálják kellőleg a közönséget, sőt előfordult, j ogy a kontárokat magasztalták, tehetségeket pe- ig néhány szóval elparentáltak.

— A szlovenszkői képzőművészeket össze töm őrien! egy egyesületbe, megszervezni, közös kiálliíá- oknt rendezni, ez volna a főcéL Kell valaki, aki j ;el!ő körültekintéssel és tapasztalattal e nehéz f el adatra vállalkozik.

— Kassára ritkán látogatnak el Szlovenszkó más ,

észéiből a művészek éppen e hiány miatt. |

■ Véleményem tehát, hogy a szlovenszkői kép- j őmiivészét mindenütt a világban megállja a he- yét, csak föl kell rázni álmából. ,

* , J

Az ezután beérkező hozzászólásokat készséggel

;özli a Prágai Magyar Hirlao.

(*) Szép Ernő és Halász László mii vészi estje. £

tárcáról jelentik: A Rena/iseance kulturegyesütet s ilnó reprezentatív irodalmi ós művész estélye ja- ]. már elején lesz, amelynek keretében fellép Szép c Imő és Halász László. Szép Ernő neve maga is i ►iztositéka az est sikerének, Halász Lászlónak, a iatal nagyichetségii magyar zongoraművésznek (

langver,senye tökéletes művészi cl vezetet fog nyuj- ani. Az estélyt, amely nagyjelentőségű irodalmi is művészi eseménye Kassának, a Renaiseancc ralturegyeeütet rendezésében Eperjesen i* meg ógíák ismételni ki

Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a

Képes Hét

Gazdag tártalommal elenik iné;; minden űsütörtököi)

(*)' Dollárs ikerok és irodalmi darabok. BuciaI pestről jelentik: Karinthy Frigyesnek Holnap

J reggel című darabja most színre kerül Olaszországban. Ez alkalomból az író a következőképpen jnyilatkozott: Innen messziről nézve az az érzé- I sem, hogy Olaszországban érdeklődés mutatkozik olyan törekvésekkel, szemben, amilyeneket az én darabjaim képviselnek. Olaszországban, úgy látszik, elfordultak a dollársiker jegyében íródott német-amerikai daraboktól amelyek közül nálunk is jó egynéhány megbukott. A ..Holnap reggel4* című darabomnak tizenöt esztendővel ezelőtt bukást jósoltak és még, mirullg szerepel a színpadokon. Megbukott elméletitek, a gyakorlatban pedig 150 előadást ért meg. Olaszországban fel fogom keresni Pirandellot, akinek egy darabját én fordítottam magyarra.

(*) Telve vannak a párisi színházak. A párisi színházakban sok éves szokás, hogy előadásaikra kedvezményes jegyutalványokat bocsátanak ki mindén kötelezettség nélkül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jegyek kedvezmény nélkül is elkelnének, arra a napra nem váltják be az utalványokat. A hotel portása minden idegennek a kezébe nyomott egy ilyen utalvány'. Most Párisban beszüntették a kedvezményes utalványok kibocsátását, mert hosszú évek óta nej i volt oly nagy szinházi konjunktúra Párisban, mint az idén. Vaunak egyes darabok, amelyekhez hetekkel előre kell a jegyet megváltani. Szabadjegy nélkül is minden szinbáz tele van.

(*) Amerikai darab nagy sikere Parisban. Parisból Írják: A december eleje óta fellendült szezon során az amerikai Colton ,.Shanghai‘* című négyfel vonássá is színre került, amely Amerikában több ezer előadást ért meg. A fantasztikus és fordulatos rémdrámát nagy gonddal készítették elő és egy egész sereg kinai és japán statisztát is szerződtettek. A cselekmény egy ehangliai éjjeli mulatóhelyen játszódik le, amelynek futejdonos- íője kegyetlen bosszút áll egy angol férfin, aki Tataikorában lűittenül elhagyta. A darabnak Pá- ■febnn is igen nagy sikere volt és a színház őszig szándékszik műsoron tartani.

(•) Az apáca és a szélhámos. Curt Gölz darabjai

a berlini színházi életet erősen élénkítik. Az uj Götz-darab rendszerint slágerré növi ki magát. Éppen ezért Az apáca és a szélhámos című Götz- darab bemutatóját nagy érdeklődés előzte meg Berlinben. Egy gyermeket helyeznek el egy ház küszöbén. A küszöb azonban éppen egy apáca cellájának a küszöbe. Az apáca a gyanú ráeső árnyéka miatt albakából egyenesén a folyóba veti ma-gát és így kerül megmentője, egy szerelmi szélhámos karjaiba. Végül kiderül, begy a gyermek az életmentőé, az apáca ártatlan. A kolostor jóságos egyházi kormányzója a két fiatalt, 'akik közben szerelmesek lesznek egymásba, egymáshoz segíti. Az apáca kikerül a kolostorból és feleség lesz belőle. Götz maga két szerepet játszik a darabban, a főpap és a szerelmes szerepét. A karácsonyi bemutatón nagy sikere volt az uj Götz-vidiátoknak.

A RUSZINSZKÓl MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁRON:

Szerda délután: Régi nyár; este: Cigányszereleni. Csütörtök: Vakabiak.

Péntek: Vakablak.

Szombat d. u.: Pista uéni; este: Szökik az asszony. Vasárnap este: Szökik az asszony.

Hétfő: Ortev.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

193U. január 1—3-ig:

Redoutej Apa részletfizetésre. (Aruo S., Gerron K. ós Nagy Katarina.)

Átlón: Szenzáció a télikertben. (Richter Pál.) Tátra: Bilincsekben. (Fritz Korínéi*.)

A KASSAI KORZO-MOZGO MŰSORA:

Kedden és szerdán, dec. 31.-én és- január 1-éű nagy szilveszteri műsor! Mottó: Ha nem tud nevetni. Monly Banks majd megtanítja rá. MONTY BANKS. 11ÁRMACSKÁN ... A vígjátékok vígjátéka 3 felvonásban. — Szenzációs film-kabarett. 3 kitűnő, uj ötletes burleszk. A DUÓ DURIO nagyszerű artista mutatványai és Rio Panzner, a csodálatos képességű telepatikus bűvész produkciója Szilveszterkor, december 31-én minden előadáson nagy ingyen tombola A 1/í9 és téli órás előadásokon 1 koronás pó'.jegyek.

a

„Nem Kékéi akarunk

csehszlovák lutbaíószövetséggel, hanem barátságot*

Föídessy János dr,f magyar szövetségi kapitány a magyar-csehszlovák lutballalférról

is kifogástalanul viselkedett. Buzdított-, lelkesített, voltak hangos megjegyzések, bántót és sértőt azonban nem véltem észre. A második félidőben erősbödött a játék, kemény tett, de hiszen ez természetes is, hiszen az Európa-kupáért ment a játék. Történtek kemény összecsapások. Senkisem mondhatja, hogy a magyar fiuk kezdték. Svoboda, Hajny és lloyer éppen olyan keményen mentek bele a játékba, mint a mi részünkön Túrái és Toldi.

A közönség hangulata akkor változott meg, amikor Kada-Toldi összecsapásánál a megsérült Kadát egészou feleslegesen hordágyon vitték le a pályáról.

Ezt az ő állapota nem kívánta meg, hiszen nemsokára visszajött és végig játszott, — akit pedig hordágyon kell levinni, az nem szokott a pályára visszajönni. Ez a jelenet csak arra lett jő, hogy a közönséget felizgassa.

Ezután lelt a játékosok részéről még idegesebb a játék és történtek durvaságok mindkét részről. A védelem Kadát meg akarta koszolni, a magyar játékosok sem hagyták magukat és Így keletkeztek a sajnálatos Torai—Hoyer—Burger közti jelenetek.

A bíró ítélt: Túráit kiállította. Ha nem történik most a közönség ismert incidense, a játék zavartalanul folyt volna tovább.

De a közönség egy kis töredéke, —- hogy hányán voltak, mellékes, húszán, huszonötén, vagy harmincán — berohant a pályára, körülvette a játékosokat é6 ütlegelte Túráit és Toldit.

A csehszlovák játékosok közül is egyik-másik elvesztette erre a hidegvérét, elsősorban Pki- nicska.

Ezt a jelenetet mindenki látta, én is, a csehszlovák vezetők is.

Távol áll tőlem éppen úgy, mint a magyar szövetség olt járt. vezetőitől, hogy a cseh szövetségnek vagy akár annak a 29.970 nyugodt nézőnek tegyen szemrehányást a 30 fébezhetetlen embernek. viselkedéséért.

Ab inzultus annak a pár embernek egyéni akciója volt ós hogy megtörtént, azért sem * CsAF sem a rendezőség, sem a rendőrség nem okolható.

Ez az eset éppen úgy megtörténhetett volna Budapesten, vagy Böcsben. Elvégre 26 vagy 30 rakoncátlan ember’minden országban akad.

Már most az a kérdés, hogy ezekutón jogos volt-e, hogy egy vezető lehívja a pályáról a csapatát, hogy neki védelmet, biztosítson a további inzultusok ellen. Nálunk, ha egy bajnoki mérkő-1---------------------------- i

zésen történik meg, hogy a rendező fél közönségéből megverik az ellenfél játékosait, az

nyugodtan félbeszakíthatja, a játékot, követelheti a rendőrség megerősítését, sőt a pálya kiürítését. is.

Ilyen közönség--inzultus klubmeccseken azt hiszem nemcsak nálunk, de Prágában ■-'* másutt is megtörtént már. És — ha ez a levonulás nem irányul a rendező fél, vagy a bíró ellen, csak a közönség

rakoncátlan elemei ellen, azt senkisem kifogásolhatja.

Ez volt' a magyar-cselt affér kél fő ütközőpontja, s akik tárgyilagosan gondolkodnak, azok egy pillanatig sem láthatták másként a tényállást, mint a következők éppen:

t. A magyar játékosok impiHálásáért sem a csehszlovák szövetség, sem a 30.000 főnyi közönségből 29.970 ember nem tehető felelőssé. Az eset azonban sajnálatos.

2. A levonulás nem irányult tehát sem a csehszlovák szövetség, sem a közönség 29.970 főnyi i része ellen, s csak azt célozta., hogy az a 30 íclclöt- | len egyén, ne ismételhesse meg inzultusait. El i keli ismerni, hogy a, csehszlovák szövetség ennek i elkerülésére azonnal megtette az intézkedéseket, megerősítette a rendőrséget, de azt is e! kell ismerni, hogy a magyar csapat azonnal visszajött és nem követelte Túrái bennliagyását, hanem nélküle tovább folytatta a játékot.

Mármost, ha ez a tényállás tisztán megállapítható, mégis hol történt a hiba, hogy

a inagyar-csch futbalíafíér aktái még mindig nincsenek lezárva.

Nem hallgathatom el itt azt a véleményemet, hogy a félreértéseknél az l:l-es eredmény felett érzelt keserűség is közrejátszott. Voltak, akik megszervezték a közönséget, népgyiiléseket tartottak, és felkeltették a tömeghangulatot, ami azután megakadályozta, hogy csehszlovák részen azt tegyék, amit a mérkőzésen látottak alapján elhatározlak.

Sajnálatos, hogy egyesek a cseh nemzeti önérzettel ellentétben állónak és a cseh közönség megbélyegzésének tüntették fel, ha a csehszlovák szövetség elitéli a magyar játékosok inzultálását és felette sajnálkozik. Pedig ez nem nemzeti kérdés,

egyszerűen kötelező udvariassági aktus a házigazda részéről a megbántott vendéggel'szemben.

Ezt köteles lesz megtenni a magyar szövetség is, ha hasonló eset történik Budapesten bármelyik csehszlovák csapattal szemben, legyen az válogatott, vagy klubcsapat.

Sajnálatos az is, hogy ugyanazok a levonulást egyrészt a cseh szövetség és a közönség iránti sértésnek minősítették, másrészt adatokat gyűjtöttek, hogy ez a levonulás nem az inzultus, ha- nein Túrái kiállítása miatt történt, holott:

1. Senkinek sem volt kifogása a cseh szövetség, sem a közönség nyugodt része ellen, s a levonulás nem akart tüntetés lenni. De: 2. a levonuláshoz Túrái kiállításának sem volt köze s a magyar vizsgálat kiderítette, hogy a cseh kapu körül nem is tartózkodott hivatalos személy, csak egy tréner és egy önkéntes kísérő, akik — bármit mondtak is a bírónak — nem is léphettek fel hivatalosan és cselekedeteikhez semmi köze a magyar szövet- . ségnek. Egyébként mind a ketten tagadják, hogy ők Túrái viaszaengedését követelték volna.

Már most az a legsajnálatosabb, hogy ezeknek a túlzó elemeknek álláspontját olyan régi diplomata, mint Scheinost is magáévá tette, aki ezeknek a politikai hangulatból kiinduló és presztízs szempontokat hangoztató résznek lett a béketár- gyaláeokon a szószólója. Pedig ennél az esetnél ki kell kapcsolni minden politikai szempontot ós nemzeti érzékenységet, el kell tekinteni attól is, hogy itt a magyar és csehszlovák válogatott csapat állott egymással szemben azt mondani:

1. A mérkőzésen résztvevő két csapat közül aa egyiknek közönségéből néhány rakoncátlan ember a másik csapat két játékosát inznltálta. Ezt a rendező fél — mely erről nem tehetett — elitéli és sajnálja, hogy az megtörténhetett.

2. A másik fél kijelenti, hogy a levonulás nem volt demonstráció az ellenfél nem hibás vezetősége és nem hibás közönsége ellen, csak biztonsági intézkedés, hogy a 20—30 rakoncátlan néző meg uc ismételhesse, amit tett.

Ha mindakét oldalon igy fogjuk fel az esetet, s elvonatkoztatjuk attól a konkrét esetet: azt, hogy válogatott csapatok állottak egymással szemben, akkor meg kell találnunk a békés platformot.

Mert nem szóvirág az, amit a Magyar Labdarugók Szövetsége felelős ügyvezető elnöke mondott:

— Mi nem békét akarunk a csehszlovák szövetséggel, hanem barátságot.

A magyar és csehszlovák futballsport egymásra vad utalva, részben szomszédságánál, részben jedig egy forrásból kiindult futballkulturajánál bgva. Nekünk tehát nem a harci felületeket kell lövelni, — amiket a politika belevegvilésével írünk el a legkönnyebben, — hanem a politikai Momentumok kikapcsolásával a barátságos érintkezést kell elmélyíteni. Magyarország valamikor i cseh futballsport mellé állott cs mérkőzött vele ikkor is, amikor már a többi európai nemzet el- dtatla a cseh, szövetség önállóságát. Amióta pedig i háború utáni fordulat után hely reál lőtt a magyar és cseh futball közölt az, érintkezés, a eseh- zlovák futballcsapatok Budapesten mindig szívóén látott vendégek voltak. Niuc semmi ok rra, hogy kockáztassuk ezt az együttműködést. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország futball- portja együttesen jelenti a félelmetes közép- urőpai futbatlkulturát, nekünk közös programot ;ell csinálnunk, hogy pozíciónkat a világ fal bal 1- portjában megtarthassuk. Remélem, hogy cseh portbarátaink között is felül fognak kerekedni zok a kitűnő sportemberek, akik ennek a harmó- ikus együttműködésnek a hívei és ha kölcsönösen ikapcsolunk mindent, a sporthoz nem tartozó zempontot, akkor a magyar és n cseh futhallmtk reg kell találnia nemcsak a békés, hanem a arátságos együttműködés platformját.

FÖLDE8SY JÁNOS dr.

J

Budapest, december 31. Mást talán kellemet- enül érintett volna, hogy a jelen helyzetben tyilalkozzék a magyar-ceeh futball • affér doígá- >an, én azonban szívesen teszem ezt, mert mindig . béke és a politikamentes sport hive voltam. Én oltom az, aki 1922-ben először egyengettem a nagyar-eseh sportérintkezés útját és Loóssal, a ílavia főtitkárával létrehoztam az első magyar-csek futball találkozást, a Slavia- Szegedi Atlétikai Club mérkőzését, megnyitva a magyar-eseh mérkőzések sorozatát, gy tehát engem senki sovinizmussal nem vádolni. Ezenkívül szemtanúja voltam a szeptember -iki magyar-cseh mérkőzésén az afférnak és észtvevője voltam a béketárgyalásoknak, igy nem tnpressziók alapján alakítom ki véleményemet. Ha áttekinteni a magyar cseh válogatott mérkőzés lőtt s után történteket, azt kell látnom, hogy gyesek egészen feleslegesen vegyítettek bele a portba oda nem tartozó motívumokat.

Mert én az ellentétek keletkezését már a meccs lőtti időkre teszem.

Ez kiindult a szeptember 8-iki terminus körüli vitából.

In, aki 25 éves sport múltam alatt sokat ta pusziltam, — mini az MLSz országos szövetségi ka- itánya — arra kértem a csehszlovák szövetséget, ne ragaszkodjék a szeptember 8-iki naphoz, amikor még sem a magyar, sem csehszlovák csapat nem lehet formában, annyira a szezon elején vagyunk.

\z a mérkőzés az Európa-kupa döntője volt, tehát eális körülmények között nyerje az, aki megyeri. És ugyebár nem lényeg, csak formalitás, ogy szeptember 8-án, 15-én, vagy 22-én talál- oZitk-e a magyar és a cseh csapat, a korábbi tér- linus egyiknek sem lehet előny. Sajnos, voltak gyesek, akik ebből az egyszerű terminuskérdés- ől is presztízskérdést csináltak és nem engedtek.

. mérkőzés igazolta, hogy igazam volt: sem a csehszlovák, sem a magyar csapat nem volt igazi formájában.

hogy milyen bizonytalansál? uralkodott éppen csehszlovák csapatban, igazolta az, hogy Henlz! ollegám utolsó percig sem tudta, hogy milyen sapatot fog kiállítani. Ennek a bizonytalanságnak zután nagy része volt abban, hogy mi Prágából egy pontot el tudtunk hozni, ami (óljára csak 25 évvel ezelőtt sikerült nekünk. Most áttérek a mérkőzésen történt afférra.

El kall ismernem, .hogy * prágai közönség az gém etoö WHdŐbem és a máeodík félidő elején