Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-08 / 280. (2205.) szám

10 1929 december 8, Rövidesen az egész csehszlovák köztársaság közvéleménye elé kerül Szlovenszkó embertelen állampolgársági problémája A béke és igazság pártié huszonöt társadalmi közös akciót szélit föl — Erélyes intervenciók az ui kormánynál — Minden parlamenti klub meg fogja kapni az akcióhoz való csatla­kozás iránti fölhívást — Weiner Gyula pártelnök nyilatkozata a hontalanok ügyéről s a béke és igazság pártja programjának megvalósításáról Prága, december 6. Az elkeseredésnek az a hulláma, amely az egyre növekvő számú szlovenszkói és ruszin- szkói hontalanok köréből indult ki, már átcsa­pott a történelmi országok határán. Komoly, józangondolkodásu és humánusan érző cseh körök is belátják már, hogy az állampolgár- sági probléma körül uralkodó állapot tartha­tatlan és sürgősen orvosolni kell a bajt, amit a mai helyzet okozott. A béke és igazság párt­jáé az érdem, hogy magáévá tette ama sok tízezer szlovenszkói hontalan ügyét, akitől a legkisebb ellenszolgáltatást sem kaphat s nem is vár, mert tisztán ideális alapon álló tevé­kenységi köre csupán a történeti országokra szorítkozik. A párt, noha számos szervezett tagja van, nem vett részt a nemzetgyűlési vá­lasztásokon s a jövőben sem óhajt választási haTcba bocsátkozni, mert pártokon fölül akar állni. Ez a kiváltságos helyzete azután lehe­tővé teszi, hogy eredménnyel járjon közbe minden fórumnál minden olyan esetben, mely ellentétben áll a béke, az igazság, a felekezeti és nemzetiségi egyetértés alapelveivel. Weiner elnök, akivel néhány hónap előtt beszéltünk első Ízben a hontalanok nagy problémájáról, akkor el sem akarta hinni, hogy a köztársaság második decenniumában is lehetnek a republi- kának olyan itt élő polgárai, akik önhibáju­kon kívül elveszítették állampolgárságukat és tagjai lettek annak a nagy kádernek, melyet a hontalanok légiója alkot. Weiner elnök an­nakidején kijelentette, hogy szívesen jár el e szerencsétlenek ügyében, ha az intervencióra konkrét esetek kapcsán módot adnak neki. E nyilatkozat nyomán több száz levél érkezett a béke és igazság pártjához s Weiner ur állta a szavát. Minden egyes esetnek utánajárt, latba vetette befolyását és több-kevesebb eredmény­nyel tett eleget megbízatásának. A problémá­val való foglalkozása során egyre jobban meg­érlelődött benne az a meggyőződés, hogy az állampolgársági ügyek kezelése körüli gyakor­lat kívánatossá teszi a kérdésnek törvényho­zási utón való rendezését, mert a mai viszo­nyok között a mintegy százezer embert igen súlyosan érdeklő kérdést generaliter megolda­ni nem lehet. Weiner elnök eddigi munkájáról és jövőbeni programjáról a következőkben tá­jékoztat minket: „A huszadik század szégyene1' — A béke és igazság pártjához á Prágai Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatom nyomán több száz levél érkezett. E levelek irói szivettépően vázolják azt a nyomorú­ságot, amelybe az által kerültek, hogy ál­lampolgárságukat a hatóságok nem akarják elismerni. Ezt az állapotot a huszadik század szé­gyenének tartom, mert minden élőlénynek a legelemibb joga van ahhoz a darab röghöz, amelyen él, min­denkinek kell hazájának lennie, hiszen még az állatoknak is meg van a maguk ottho­nuk. A panaszos levelek adatai alapján el­jártam a hatóságoknál s az ott elért ered­ményről értesítettem a feleket. Sajnos, min­den levelet még nem volt alkalmam megvá­laszolni, aminek legfőbb oka, hogy fizikai­lag nem volt lehetséges ilyen nem várt mennyiségű ügyet egyszerre elintézni; azon­ban mindenki ügyében eljárunk és minden­kire sor fog kerülni. Kit fo6 a béke és igazság pártja a hontalanok érdekében tenni? — Megvárjuk az uj kormány kinevezését és tüstént hozzákezdünk annak a tervünk­nek a végrehajtásához, melynek célja a cseh közvélemény figyelmének a fölhívása, mert igazán nem lehet nyugodt lélekkel nézni en­nek a sok szerencsétlen embernek a szenve­dését. Elsősorban föl fogjuk keresni az uj bel­ügyminisztert és az igazságügyminisztert. Föltételezzük, hogy ezek az urak jóindulat­tal fogják a kérdést kezelni s ezért infor­málni fogjuk őket, bemutatunk nekik né­hány levelet azok közül, melyekben S. O. S.-t küldenek nekünk a veszendő hontalanok és bemutatunk néhányat azokból, ahol öngyil­kossági tervekről tesznek említést a túlsá­gosan sötéten látó kétségbeesettek. —• Ha csalatkoznánk abban a hitünkben, hogy ezek az urak jóakaratot fognak tanú­sítani, akkor fölkeressük a miniszterelnököt, esetleg magát Masaryk elnök urat, akinek nemes érzelmeiről, igazságosságáról szilár­dan meg vagyunk győződve. Huszonöt társadalmi egyesület a hontalanokért — Ezzel egyidejűén jelentést fogok tenni annak a huszonöt társadalmi egyesületnek, mely a béke és az igazság szellemében mű­ködik Csehszlovákiában s amelynek részben tagja, részben funkcionáriusa vagyok. Emez egyesületek sorában több német, néhány nemzetközi és egy-két egyházi testület is van. E huszonöt társadalmi egyesület sorá­ban — hogy csak az ismertebbeket említ­sem — van a Chelcicky-béketársaság, az Internationale Frauenliga für Freiheit und Recht, továbbá egy eszperantóegyesület is. A hontalanok érdekében megindított akción­kat ki fogjuk terjeszteni ezekre a társadal­mi egyesületekre, melyek majd szisztemati­kus munkával saját hatáskörükben mindent el fognak követni, hogy az illetékesek a cseh közvélemény nyomására is kénytelenek legyenek ezt a kínos tigvet a jog, az igaz­ság, a humanizmus és a demokrácia szelle­mében likvidálni. A nemzetgyűlés és az állampolgársági kérdés —* A béke és az igazság pártja ezután a parlament mindkét házának valamennyi tör­vényhozói klubjához fordul, hogy nyújtsa be és — ha van olyan — szavazza meg azt a törvényjavaslatot, amely becsületesen akarja az ügyet rendezni és tegyék lehetővé sok ezer embernek, hogy nyugodtan hajtsa álomra a fejét. (Persze, hogy van és volt ilyen javaslat, hi­szen pártjaink kezdettől fogva szorgalmazzák az állampolgársági gyakorlat által okozott sé­relmek orvoslását, csakhogy eddig a többség mindig elgáncsolt minden igyekezetei. Á szerk.) Csehszlovákfa és a világbéke A békepárt elnöke ezután néhány általános jplegü kérdésre a következő válaszokat adta: — Pártunk egyik főcélja az a munka, me­lyet a világbéke érdekében folytatunk. Nagy megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a világ minden táján nagyon sokan vannak, akik e magasztos cél érdekében dolgoznak. Nagy jelentőséget tulajdonítok a Kellogg- paktuinnak, melyet a csehszlovák köztársa­ság is elfogadott, mert ezzel lemondott ar­ról, hogy esetleges nemzetközi konfliktuso­kat fegyverrel oldjon meg és kötelezettséget vállalt arra, hogy minden vitás esetet békés eszközökkel igyekszik rendezni. Ez a tény annál is inkább örvendetes, mert ezzel a csehszlovák kormány államférfiam tanúbi­zonyságot tettek pacifista érzelmeikről. Békeprogram —- Pártunk az említett huszonöt társadalmi egyesület képviselőivel együtt tartott leg­utóbbi gyűlésén elfogadott egy határozati ja­vaslatot, melynek főbb pontjai a következők: — Az illetékes tényezőknek azon kell lenniök, hogy az ifjúságot a béke és a fele­baráti szeretet szellemében neveljék. — A tankönyvekből minden olyan kitételt el kell távolítani, amely alkalmas lenne ar­ra, hogy valamelyik nemzetiség ellen meg­vetést, vagy gyűlöletet involváljon. — Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy az ifjúság nevelésére befolyása legyen a katonai szellemnek. — Csökkenteni kell a katonai szolgálat időtartamát. Tekintettel kell lenni azok­nak a meggyőződésére, akik erkölcsi és val­lási okok következtében ellene vannak a katonai szolgálatnak. Dán, norvég, svéd és holland mintára törvényhozási utón kell az ilyen embereknek lehetővé tenni, hogy kato­nai kötelezettségüknek járványkórházban, vagy más hasonló helyen fegyver nélkül te­hessenek eleget. — Ki kell gyomlálni azokat az okokat, melyek a köztársaság határain belül békét­lenséget és elégedetlenséget teremthetné­nek. Minden polgárnak joga van emberi vi­szonyokhoz, miért is minden jogot és köte­lességet egyenlő arányban kell megosztani. — Minden nemzetiségi és felekezeti ki­sebbség egyenjogúsítását biztosítani kell. Legszebb PAPLAN Legjobb PAPLAN Legolcsóbb PAPLAN UTÓLÉRHETETLENÜL rezet árban, minőségben, fizetési feltételekben. Nagy választék saját Késalt- ményü paplan és paplananyagokban, régi paplanok átdolgozása. Elvállal matracok, párnák és rolleták: készítését. Győződjön meg vételkötelezettség nélkül a pehelypaplanok speciális készítőjénél: Weisa M. V., „Record” paplanüzem KoSice, Fő-ucca 49, az udvarban. ' —. Végül meg kell szüntetni azokat az okokat, melyek egyes államok között fe­szültséget idéznek elő. Konfliktusokat pe­dig kölcsönös megegyezés alapján, esetleg nemzetközi döntőbíróság utján kell ren­dezni. Ternyei László. A szaplmii csodaraiibi távozásival végesiikad a ruszinszkói zsidóságot szét­bontó rabbihábonnak A rabbi bejelentette, hogy Nagyszőlősön telepszik meg — Óriási előkészületek történnek a csodarabbi búcsúztatására be a nagytekintélyű és nagyhatalmú Spira főrabbival. A hívek azonban magukkal rán­tották vezérüket is. A szaploncai' rabbi ráunt az örökös torzsalkodásra ég már régen azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elhagyja az áldatlan küzdelem szinterét. E napokban híveinek gyivánossága előtt is bejelentette szánd'kát. Közölte, hogy december 17-én nagyszőlős! híveinek meghívására Nagyszől- lősre utazik és ott is telepszik meg. A rab­bi távozása nagy egyházi ceremóniákkal megy végbe .A város díszkocsija viszi az ál­lomásra, ahonnan bérelt különvonatta! foly­tatja útját Nagyszőllősre. A szaploucai csoda- rabbi letávozásától sokan azt várják, hogy a zsidó hitéletben végre helyreáll a béke. Kideríthetetlen gyilkosság a Sing-Sing Iegyházban — 1729 legyenc szemeláttára történt a titokzatos bünteti ­Newyork, december 6. Eddig egyetlen olyan hely volt Amerikában, amely teljesen bűncselekmény te len volt. Egy hely volt, ahol soha nem fordulhatott elő gyilkosság, rablás vagy másféle bűncselekmény. Ez a hely, mint igen könnyű kitalálni, a gonosztevők gyülekezőhelye, a fegyház volt. Most már azonban ez a hit is megdőlt, amióta borzalmas, titokzatos gyilkosság történt Amerika leghíresebb fegyintézetében, a hí­res Sing-Singben. Hétfőn este a íegyencek befejezték munkáju­kat a különböző műhelyekben és mint az ilyenkor szokásos, csikós ruháikban felsora­koztak az egyik pavillon udvarán, hogy átvo­nuljanak celláikba. 1729 fegyenc állott liba­sorban, néma csendben a hatalmas börtönud­varon. Fegyveres őrök rendezgették a soro­kat és néhány pillanat múlva indulnia kel­lett volna a menetnek a cellákba. Egyszerre csak nagy riadalom támadt. A Sing-Sing legfiatalabb foglya Reuben Ka­minsky, a sorban hangtalanul összeesett. Az örök odarohantak hozzá és megdöbbenve látták, hogy csupa vér. Egy-két pillanat múl­va meghalt. Mingyárt az első percekben meg lehetett állapítani, hogy a fiatal fegyeneet öt késszurás érte; egy az arcán, egy az alsó karján és három a mel­lén. Ki gyilkolhatta meg a fegyeneet észrevétle­nül, 1729 más fegyenc jelenlétében, a fegy- örök előtt? Milyen vérfagyasztó ügyességgel és pontossággal dolgozhatott ez a gyilkos? — Azonnal körülfogták azokat a fegyenceket, akik Kaminsky közelében állottáik a sorban. Megmotozták őket, de kést nem találtak ná­luk. Egytől egyig kijelentették, hogy nem lát­tak semmit, egyszerre csak azt vették észre, hogy Ka­minsky leroskad a földre. Az örök, akik állandóan végigsétáltak a fe- gyencek hosszú, szomorú szürke vonala előtt, szintén nem láttak semmi gyanúsat. Eddig csak annyit sikerült megállapitani a szúrá­sok irányából, hagy Kaminskyt valamelyik előtte álló fegyene- társa szúrhatta le. Egy Burakow-nevü fegyeneet gyanúsítanák a gyilkossággal, aki együtt követett el Brook- 1 jmban egy rablást Kaminskyval. Kaminsky került először kézre és az ő vallomása alap­ján fogták el később Burakowot. Lehetséges, hogy Burakow bosszúból i>Re meg Kaminskyt. Kést azonban nála sem találták és senki sem lájtta, hogy Burakow gyanús mozdulatot tett volna, miközben sorban álltak. A fegyház vezetősége teljesen tehetetlenül áll a rejtélyes gyilkossággal szemben. Jó tanács — Mondja, melyik arcképei vagyem meg a lányomnak, hogy a zongorája fölé akasz- sza? A Mozartét vagy a Beethovenét ? —* A Beethovenét. Az süket volt. (Fliegende B! áttér.) Cselédszerzönél *zol­— Miért szeretsz te úgy orvosoknál szol­gálni, Marié? — Mert a bizonyítványt, amit beírnak a könyvembe, senki sem tudja elolvasni. (Péle-Méle.) oldal terjedelmű a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP 1930. évi NAPTÁRA, melyet összes régi és ui előfizetőinknek megküldünk, ha 5.— koronái csomagolási és portóköltség felében kiadóhivatalunkhoz beküldenek. Munkács, december 7 .Rusziuszkó zsidó­ságának életét harciassá és gyülölködővé tet­te az a rabbi-háború, amely a „legfőbb egy­házi tekintély" rangjáért és címéért folyt hosszú éveken át. Az ellentét először Spira Lázár munkácsi főrabbi és az Orosz-Lan- gyelországból menekült belzi osodarabbi kö­zött bukkant fel, majd a csodarabbi távozása és elhunyta után Weiss Lázár szpaloucai csodarabbi köré sereglettek a vezér nélkül maradt hívek. Ez az áldatlan harc éveken át megmérgezte a zsidó közvélemény atmosz­féráját. Most úgy látszik, eélrkezett az ellen­tétek békés likvidálásának kora. A szaplon­cai csodarabbi nem kedvelte a harcot és a maga jószántából sohasem szállt volna szem-

Next

/
Thumbnails
Contents