Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-07 / 279. (2204.) szám
Mai sídmunK 12 orciai Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok fősxerfcesxtői politikai napilapja felelős sxer&esxíőt DZURÁNY1 LÁSZLÓ fORGÁOi GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulíce 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága H„ Panská ul 12/ÍH. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Megszakadtak az orosz-kínai tárgyalások Mukdenbes na fogadták @1 as orosz feltételeket — Csehszlovákia kitéri válasza Washingtonban — Konfliktusok elüt Egy berlini magazin fölhasználva karácsonyt, a béke ünnepét, visszapillantást köziül a versaillesi és a trianoni szerződés utáni tizenegy esztendőre és a megvesztegethetetlen statisztika alapján kimutatja, hogy' „a nagy békekötés“ után számtalan háború és konfliktus zavarta meg a világ rendjét. Az orosz polgárháborúk, a délaunerikai konfliktusok, a kínai belvilloligások, a kisázsiai harcok szinte hemzsegnek a szomorú fölsorolásban s ha elővesszük a háború előtti évtizedek hasonló statisztikáit, sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a szép fogadkozások, a Kellogg-paktum és a világháború ellenére a mérleg sokkal kedvezőtlenebb ma, mint a véd- és dacszövetségek háború előtti „sötét“ világában volt. Az emberiség nem javult, a háború rémét nem sikerült megfékezni s az emberi élet egyik leggroteszkébb paradoxonénál asszisztálhatunk éppen a mai napokban, amikor hírek érkeznek a szovjet páratlan harci lelkesedéséről, amellyel az uj alapelveken épülő világbirodalom lakossága egy jó pénzt jelenítő vasútvonalért, presztizs- okokiböl és a Távoli Kelet imperialista politikájának kihangsulyozása kedvéért háborút kíván azok ellen a kínaiak ellen, akik éppen hogy befejezték nagy nemzeti regenerálódásukat ée tiszta szándékkal mentesíteni akarják országukat az igazságtalan külső befolyásoktól. Míg a kapitalista európai hatalmak a nan- kingi kormány sikere után szó nélkül föladták kiinai pozícióikat és kiváltságos jogaikat, addig Moszkva hallani sem akar különleges jogainak és a kínai nép függetlenségét mélyen sértő koncesszióinak leépítéséről. Amint Csankajszek megkísérelte, hogy rátegye kezét a Mandzsúria szivében jó üzletet jelentő keletkinai vasútvonalra, a szovjet nyomban kardjára csapott és a vörös hadsereg fölényes erejével, a modern technika valamennyi vívmányával fölszerelve presztízsének megvédelmezésére — mint a hivatalos orosz jelentés mondja — betört Mandzsúriába. Az eddigi eredmény: húszezer halott, többnyire paraszt és proletár, néhány föl- égetett város, néhány ezer gázbombáktól megmérgezett család, az ipar és a kereskedelem pangása és a megindult kínai fejlődés derékbatörése. Az európai lapok szint© nem merik kiírni, hogy Keleten elkeseredett háború folyik, amely méreteiben jóval felülmúlja az 1902-es kínai boxerlázadást, holott annakidején az európai sajtó hónapokig foglalkozott a Távoli Kelet eseményeivel és a boxerláza- dás a történelem annáleseüben m® nagy és jelentős háborúként van elkönyvelve. Kel- logg-paktum ide, Kellogg-paktum oda, a harc dúl é<s éppen ma jelenthetjük, hogy a kínaiak visszautasítják az orosz feltételt és kedvezőbb körülmények között újra fűlve- i London, december 6. Tokiói jelentéseik szerint a mukdeni kormány elhatározta, hogy nem fogadja el a szovjet föltételeit. Ez az elhatározás azt jelenti, hogy az orosz- kinai-mandzsuriai konfliktust nem sikerült békésen elintézni és az elleriségeskedés valószínűleg hamarosan újra föléled a frontokon. Mandzsúria kormányzója visszaküldPrága, december 6. A kormány kinevezésére és a kormányprogram összeállítására vonatkozó tárgyalások rendes mederben haladnak előre. A cseh agrárpártban azonban némi nehézségek mutatkoznak a belügyminiszteri tárca betöltése körül. Hodzsa ugyanis ma váratlanul Prágába érkezett és minden befolyásiát latba veti, hogy bizalmasát Szlávik György volt kassai zsupánt nevezzék ki belügyminiszternek. Az agrárpártban ezenkívül nehézségeket gördítettek Stanok földművelésügyi miniszterré való kinevezése elé is. Az agrárpárt ma egész nap ülésezett, döntést azonban még nem hozott. A jelekből arra lehet következtetni, hogy Stanek mégis földmivelésiigyi miniszter lesz. Valószínűnek tártjaik azt is, hogy, Siefánek lesz a belügyminiszter, nem pedig Szlávik. Ami a kormányprogramot illeti. Bogiié dezignált pénzügyminiszter a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kifogásodat eme] a költségvetés tulmagas volta ellen és annak csökkentését kívánja. Miután ez a rendelkezésre álló rövid időn belül nem történhetik meg, Englis azt akarja, hogy az aj nemzetgyűlés még egy hónapra szavazzon meg költségvetési provizóriumot a kormánynak. E bizonytalanságok következtében nincs kizárva, hogy a kormány kinevezésére esetleg c»ak hétfőn este kerül sor és igy a parlamentét is esetleg a jövő csütörtök helyett csak péntekre hívják egybe. Ha a tárgyalások holnap eredményre vezetnek, ugv holnap este a kormány kinevezését is publikálni fogják. te delegátusait Chabarovszkba, hogy kedvezőbb feltételeket csikarjanak ki a szovjettől. Erre azonban nincs sok remény. & KeHogg-paktum Washington, december 6. A Stimson jegyzékére adott csehszlovák válasz ma érkezett meg Washingtonba. A jegyzőkben CsehszűoAz fillandö bizottság ts&Bffc-j &n»siása A képviselőhöz állandó bizottságát mára egybehívták, azonban az ülés nem volt határozatképes a tagok többségének meg nem jelenése miatt. így az ülést meg sem tartották. A® uj parlament ennek következtében, mivel az állandó bizottság nem ülésezett, kénytelen lesz még dcemoherben letárgyalni a forgalmi adóról és az illetékekről szóló törvényeket is, illetve prolongálnia kell azokat. A korntánynémefek Utinsalnál Udrzsal miniszterelnök ma délelőtt elsőnek a német agráriusok megbízottait fogadta, akik újból előadták kívánságaikat. Értesülésünk szerint már bizonyos Ígéreteket kaptak arra vonatkozólag, hogy pénzügyi és gazdasági téren némi rekompenzációt kapnak azért, hogy csak az egészségügyi minisztérium jutott nekik. A miniszterelnök ezután magához kérette a német szociáldemokraták megbizottait. A német szociáldemokrata párt nevében Czech, Taub és Hel- ler törvényhozók átnyújtották a miniszterelnöknek a párt követeléseit, rámutatva a cseh és német szociáldemokraták közös programjára, amit Bechyne tegnap már írásban átnyújtott a miniszterelnöknek. 212 kormánypárti képviselő Ai uá kanmányflftblbség 205, illetve 212 ■ Spviselőházi mandátum fölött fog rendel- ■ válkia közli, hogy a prágai kormány a bélié visszaállítására irányuló amerikai akciót támogatni kívánja., de addig nem foglalhat állást, amig nem értesült a többi hatalom állásfoglalásáról. — Időközben a lengyel válasz is megérkezett, amely barátságos hangnemben van fogalmazva, de ép oly semmitmondó és kitérő, miint a csehszlovák jegyzék. kezűi. A nyolc kormánypárt ereje a következő: 46 cseh agrár, 39 cseh szociáldemokrata, 32 cseh nemzeti szocialifa, 25 cseh néppárti, 21 német szociáldemokrata, 16 német agrár (a Rosche-osoporttal), 14 cseh nemzeti demokrata (Rázóssal), 12 cseh iparospárti, összesen tehát 205 mandátum. E pártokhoz csatlakozik még 3 német iparospárti, 2 lengyel és 2 z®i dópá r ti mandátum is, összesen tehát 212. A német ipa rostpárt — bár a német keresztényszocialista párttal kötött választási szerződése ennek a pártnak a klubjához fűzi — kijelentette, hogy támogatni kívánja az uj kormányt. A két lengyel és a két zsidó képviselő különböző kormánypártok klubjainál jelentkezett boszpitánsnak. A német iparospárttal, a lengyelekkel és zsidókkal együtt az uj kormánytöbbség tehát, mint említettük, 212 képviselői mandátum fölött rendelkezik. 1 törökök is i vasárnapot tettél mm ünnepnek Augona, december 6. A gazdasági körük intencióinak megfelelően a kormány elhatározta, hogy a török hivatalos szünnapot péntekről vasárnapra helyezi át. A török köztársaságban tehát a heti ünnep a* európai állapotokhoz hasonlóan nem péntekre, hanem vasárnapra fog esni. S$«f&n@Ss vagy Siláviic lesi az ul Kormány belügyminisztere? Udrzsal türelmes tárgyalásai mii mindig nem értek véget — falán holnap, vagy hétfőn meglesz a kormány — szik a küzdelmet Berniünket európaiakat a távoli-keleti konfliktus két szempontból érdekel. Az első szempont az, amelyről előbb szólottunk és amely magábanvéve a háborúra vonatkozik. A fegyveres koniflagráció kora nem miult el, tanítja az orosz-kínai háború. A másik szempont a világ népeinek nagy garral hirdetett békeakarására és a Kellogg-paktum nagy jelentőségére vonatkozik. Két év óta valamennyi európai kancellária váltig hangoztatja, hogy a világ a Kellogg-paktummal olyan pompás békeeszközt kapott, amelynek erkölcsi hatása, esetleg alkalmazott szankció!, csirájában elfojtják a jövő háborúit. Nos, a kínai konfliktus kitörése után Stim- aoo amerikai államtitkár kőíel-eeeógének tartotta, hogy mint a Kelíloggpaktum leglhiva- tottabb őre, erélyes demarsot intézzen a háborús felekhez. Kina udvariasan, de kitérően válaszolt, Szovjetoroezországban pedig az amerikai intervenció harsogó kacajra adott okot, amelyet csakhamar a méltatta nikodás és a felháborodás váltott föl, amit a Washingtoniba küldött válasz jegyzék ki is fejez. Még érdekesebb a többi nép válasza. Stimson ugyanis a Kelílogig-paktum valamennyi aláíró hatalmához jegyzéket intézett és fölszólította őket, hogy támogassák — ha. kell szankciókkal is — a békítő akciót. A legtöbb hatalom hidegen udvarias kitérő választ adott. Valamennyi bejelentette d'és- intereesement-ját, azaz mosta kezeit és óvatosan hangoztatta a semmi közöm-öt. Egy szóval a Kelogg-ipaktum még a Távoli Keleten kiütött konfliktus eltussoMeára sem elég, I elképzelhetjük, mennyire csődöt mondana, ha világjelenftőségü európai vagy amerikai incidensről volna szó. Szinte art a véleményt merjük kockáztatni, hogy a háboruelötti diplomácia ügyesebben tudta elfojtani a kitörésre készülő konfliktusokat, mint a Kel- logg-paktuim, amire az 1908-as és 1912-es példják bizonyitékul szolgálhatnak. Fegyveres konfliktusok voltak, vannak és lesznek. A távoli-keleti események, bármily kevéssé érdekelnek bennünket, arra elegendők, hogy pesszimizmussal töltsenek el. Miniden rokoné zenvünk a kínai népé, amely az utolsó évtizedek rettenetes megpróbáltatásai után eljutott addig a fokig, amikor J nagy nemzeti koncentrációval, kitűnő veze- I tőkkel, igazi és átérzett demokráciával, megreformálhatta az országot él megvethette az alapját az uj, mind gazdaságilag, mind erkölcsileg nagy jövővel kecsegtető életnek. Csodálattal töltött el bennünket ez a felfelé ívelő pálya, ez a nemzeti újjászületés, melyhez hasonló Európában is ritkaságszámba megy. Az intenciók jók voltak, s természetes, hogy az újjáéledt Kina elsősorban a külföldi gyámkodás nyűgétől akart megszabadulni. Az európai népek meghajoltak a kínai nép akarata előtt, de az ázsiai szovjet nem és karddal akar érvényt szerezni annak a jognak, amely talán papiroson helytálló, de a belső morál és a nemzeti igazság szempontjából eenwrieeetre sem igazságos*
