Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-29 / 295. (2220.) szám

10

tm

Rádl Ernáimét tanítása !

— Néhány vonás a nagy cseh tudós portréjához —

Frarasa jelenség, hogy CeebszlovéMémk, ennek sí pár esceOeoee raemtótteégi államnak, kisebbségi problémája nemcsak a gyakorlatban aines megoldva, de e kérdés elméleti tisztázása is nagyon héaa- gos. Ea a különös körülmény talán ássál magyaráa* feató, üjogy amint a raemzeílőégi kérdés praktikáé megoldása terén, tsgy as elméleti kidolgozásnál is egésaen aj — a nrofcta! sokszor ellentétes — rafca- ko® — keltett elindulni. Csehszlovákia ssemzetisé- dá problémáját döntő módón determinálja ragyamis a köztársaság erkölcsi és jogi lekötelezeltsége. CseStepfovákia a ■wilsom pontok alapjára., aa elnyomott nemzetiségek fölszabadítása és a népek ön- i^eadelkeaésá joga elvéinek órvényesitfes által jött létre. Emellett a cseh nemzet történelmi ©sriáíyal- aaak képviselői a múlt század második, felében, mindenkor a nemzeti egyenjogúság eszméit képviselték a bécsi németesitő és cemtratfasálő torakvé- aekkel szemben. A nemzetiségi egyenjogúság elvétjét megsértése tékái egyúttal a cseh nemzeti tradíció megtagadását jelenti. Ezen morális jellegű lekötöttség mellett a békeszerződések tételes éaafeály&i is a kisebbségi kérdés igazságos elintézésére kötelezik Csehszlovákiát Bér ezen két tényező döntő módon elkülöníti a régi Magyarország nemzetiségi kérdését a háború raiáni államalakulatok kisebbségi problémájától, mégis: a nemzetiségi Hkérdésssl foglalkozó csehszlovák tudományos saafe- itrodalos! kezdetben, minden érvkészletét & két, toljeeess elütő jellegű történelmi korszák össaeha- s«a látásából mentette. Gstó később, a soviniszta nocioíaalmmss korlátlan uralmának hátterébe sae- Vlltásávttl, kessderaek érvényesülni a kisebbségi kérdi^ aeskirodalmában a ícmti kiindulási alapok.

Először a kérdés jogi oldalát domborították ki Így magyar, mint csehszlovák részen. Még a legradikálisabb tudósok is a békeszerződésekből ki- igdnlva esek az abban garantált jogok érvényesítéséért szállottak- síkra (Baranyai, Balogh, Ateiz Haj» etb.). Szükségszerűen jönnie keltett annak, tói a kisebbségi kérdési; a paragtrarfuserdő irányt mm add sötétjéből kiemeli s as emberi igazságosság és lelki ismeret kérdésévé szétesiti. Est a hálátlan föladatot Rád! Bmásrael, a prágai cseh egyetem teára vállalta.

<& r#H ss első, — tadtemart&í m&mes&k: ®s©fesite- vái, de általános európai vfesonylafokban is — a-k! a tisztára jcgil&g fölfogott kisebbségi kérdőé morálig tartalmát világosa,® fölismerte e mtivei- ben tudatosan és maradék nélkül kifejezte.

Rádl állásfoglalását mindenkor ss érző ©mberssek ü az előítéletektől megtisztult tudásnak a tiszta igazság elérésére való törekvés határozza meg. As ember és & .tüdős- Ráálnál egyet jelmt: tudomá- rrayos működése emberségének fokozott kiteljeeülé- essát, embersége pedig kutató munkájáinak iaditő- okái és legfontosabb determinánsát jelenti. As ember óe a tudós teljes egysége megóvja Rádit attól hogy munkássága eke eteti jeáeat&égü Iteoritó gyártásébaa aseriiijö® M, de egyúttal attól ite, hogy as egy jóakaratra dilettáns csapára, estó érzelmi érvekre *kpitoít fecsegésévé váljék. Emellett Rád! dogmatikus a eső legszorosabb és teg-l aeme&ebb értelmében. Dogmái az általános emberiből fakadó absaoltzt és őrök posztuláíumofe, mint az Erkölcs, Haladás, Igaiságosság etb. Elekből tevődik össze m, § mérőeszköze, melyet minden egyéni és tömegöselekvés megítélésénél teljes sikerrel alkalma*. Rádl dogmatikus beéLKtottságánák i&Hameráee és kellő értékeld© nélkül lehetetem tudományos munkáinak belső oss^függéseíí; fölismerni ® Így egész mwrká&égát ssintetífcus egy- •égben m&mlélm. Dogmái, as örök emberi igas- eágok képezik száméra minden jel&még megiiété- iri alapját Számár® a történelem asm egyéb, mint esea eamiék kiteljesülési folyamata. A történelmi korszakokat csak abbé! a szempontból nézi és ér- lékeli, zmemyib&n ejtették elő vagy gátolták meg ezt a folyamatot Szerinte: r/& tJörténetirő fel- stebte a®, iMgy & történést irányitő változatlan és őrök igazságokat fölismerje s kimutassa: vájjon az ©gye® korszakok mennyire tudták megindokolni tetteiket m örök emberi igazságok nevében". Fa t» nézőpont lehet egyoldalú és főképp gok fontos részletet elhanyagoló, de eítagadhatatlan, hogy eredményeiben magtaeszemponta és etikus végkö- vetkeztettisekbez vezet

A fönti idézet Rádl tőriénetesemíéletének axíő- májs, akár a régebbi, akár a legújabb kori események megítéléséről wb sző. Nem osoda, ba a csők történelmet vlóriéivá, egészen raj és meglepő eredményeidben jut, melyeket a liberális-materialista történelmi látáshoz ezokott cseh közvélemény in- íelligensebb része is nagy megütközéssel utasított viasza, Rádl kutató lámpájának fénye ugyanis nagyon sok ~ Palaelcf e az őt követő liberális történetírók által alaptalarrui glorifikált — eseményt és alakot, mint egyetemes emberi szempontból jelentéktelent: a előtétben hagy, hogy vtesf>nt sok eddig elfeledett, de az egyetemes emberi batedás és nemzeti kibontakozás irányvonalába eső tényre a. legélesebb világosságot vesse. így azután az a cseh történelem, melyet Rádl mutat be: morális leszerződéet jelent a szabad emberi fejlődés, a nemzeti egyenjogúság, szociális haladás, egyszóval: az örök emberi ideálok mellé. Ebben az eezinei elhivatottságban látja a cseh történelem értelmét, logikáját s nem — mint Palack^ — a csehek és németek harcában. A oeeh történelem nagy napjai szerinte nem azok, melyeket a sorstól egymás mellé rendelt két nemzet harca tölt ki, hanem azok, melyek a cseh és német nép testvéri érintkezése folytán békét, kultúrát, erkölcsi és anyagi javulást boriak. Bármily érdekesek ts azonban Rádlnak jh zsebek 06 németek mutjára vonatkozó fejtegetései. bennünket közelebbről a legutolsó évek csrijszlovák

t&tam&eAértil » a köriá rsaeág siein®aö»őg£ kéarilé-’ séről vallott nézetei fognak érdekelni.*1)

A legújabb éwskkel kapcsolatban Rédlft két fő- kérdés foglalkoztatja: i, Meairaytoera örökös© és to- vábbvivője Csehszlovákia. ®s áHals Artelasesett cseh tradicionális történelmi ideáknak: «g ig®Bságosságnak, humánitáenák, deawkráiciái»afc? Hnas, Komensky, Masaryk tanai-a aa ideológiai, éltetői az raj áEamnak, vagy pedig a ®seísek és Kémetek harcáról s e harc szükségességéről máié felelőtlen soviniszta teóriák teszik tó közélet ének eariiemi tartalmát? 2L Ez tulaj dósak éppen as; előbbi kérdésből adódó fésssletprofelésna: a most alakuló esöh- szlovák államélet társadalmi von&'ifeozásra problémái, elsősorban és legfőképp: a namzeíjségí kérdés: az őrök emberi igazságosság, a teljes egyenjogúság, a nemes értéléül ben veit cseh törtésséi- xni tradíció szelie® ében, avagy a nemzetállam és az „uralkodó nemzet* reakciós gyülöletpolitilEájé- aak alapjára jutnak-e el megoldásukbo®?

1. Rádl „Csehek és aéinetek hafca‘J clmrö úttörő munkájáBak legfrappánsabb oldalai azok, aas®- Ij^eken & csehszlovák köetórsaság keletkeBemének íáeolog'lk'ös gyökereit kutatja. Napáinkban a éemo- kratikus államberendezéenek három féle formája kezd kibeotakozni: m organikus, a többségi és a szerződéses demokrácia. As- organikus áSaraseaem- lélet a nemzetet terjnéssetfőlütti ©röaék tartja,, -mely öröktől fogva uralkodik ® seraetyraek saindea egyéni és réezletérdek a-láreedeleradő. Az organikus szemlélet, lényegéből folyik, hogy a S5 altom- alkotó ©lemnek a. nemzetet tartja, amely raemaet ® volt, a létező és m eljövendő generáriők eacat egysége, egységes organizmusa. Az állam, a. nép, a nemzet a természeti történések csülőttje; aammt a családból kifejlődik a törzs, a törzsből a nemzet: úgy fejlődik ki a nemzetből as állam. Az oifgsiBfkus társadalom^emlétet kiegészítője mindenkor a többségi demokrácia, amely jő eszköz az uralkodó nemzet előjogainak aM támasztására. Az organikus és többségi szom'lélettel részbe® ©nentáte® a demokrácia «Bersődéses felfogása. Eszerint ragyástfe az államot raern egy misztikus, fermésseitől meghatározott köz&asAf, hanem öntudate® kdtektlvraaiofc alkotják. As állam ©sara koltektivumok érdokvé- delmi szövetsége. Az áHaro organiktte értelme®é»ft Európa keleti, a saerződésee ©Iiraélet pedig Európa nyugati részére jelleraző. Az előbbi körbe tertesík Csehszlovákia ss.

A csehszlovák áRasa egy ®?fcépseA otgariaBW* aafc, a csehek és sriovákok egyesített töraeének: a osehsztevák raetragiatuek érdekvédoteM ' ©ajermgete. Az ilye® értelemben vett oséhazlovák nép elten- tétben áM a németekkel & mogyarokkaJ szemben, mint a csehszlovák nemzeti organizmusba be nem ilieeztíiető idegen elemekkel. A demokrácia ifi, tényleg a nép uralmát jelenti. — de csak a oaiefc- ezlováfc népét

A csehszlovák áEamot külön böz5 koQeMmrmok

alkotják, mint a ^eösszlovák s&emari, * uéaset nemzet, a magyar nsanzet, a munkásság, s& egy- házak etb. Ha a asehaalovák álam a sBsrsaődéses demokrácia alapján jött vofea létre, úgy most s&era kollektivdapók egyesítő saervfeek keltene lí®nie. Eszel mentben hogyan keletkezett a oeehszSovák állasra? Rádl ssavait idézzük ?>A cseSmulovák kő®- társaság alkotmánya abasoiut zuédoa, bábom® jog utjaa keletkezett; a háború alatt egy bizottság alakult, amely a háború után is folytatta aatustóá-i jáft önmagát téve mag a győedes ssemzet v^rshajMi eservémtó. A sséuset és magyar tekoaeág wgy te- tóntetedt, árast háborúban legyőaStt eflenféi ® a törvényeket dlktáMák (asámukra. Sem Ubwtve, aia® közvetlenül u®m kérdezte meg eumki © HKümfötieé- goket arra vonatkozólag, hogy hogymi smbályc®- teasék viszonyuk m áHamboz. Az állaara érdekel állottal: as eléd helyen e voltaik a dfimtők; a németek, magyarok, a katolikus egyház m áMa® elteu- ságéiűLek tartatott <s igy áAalánoa volt s® a véíer : méray, hogy a® állam hatalmát M kel feaaauaka? ellenük".

A űgetóiovák ájívm megalakulása idejéat a átérnetek te magyarok tehát nem sstssst an álltam élet korasfcruíctiv tényezői jöttek sisáMtiitáíi'fcei, hanem. & kitaszüött jaoctoSjagygyérm^C eos'öár^ Ms-horiá.t- tak. Ez a Mösiíalitás a® alkotmány levélen is árete- hető: „Mi raehaalováik nemzat..sifcb. így jöhet Rádl az alkotmány levél történ©hm te ideológiai öeezeteyőinek vizsgálata során, arra a végkövetkeztetésre, hogy a csehszlovák alkotroáíiy nem Osohsslovákia népeinek együttes te spontán tömörülés? szándékát fejezi ki te írja körül, hanem benne a csehszlovák nemzet dönt állammá-szer-i vozkedésének főbb elveiről ée módozatairól

Mindaz, amit ©ddig eknondofcttnsk egyúttal felkelet a fönti első kérdésre.

2. Már érintettük, hogy a magyarokról te németekről, mint kjeebbeégí nemzetekről eaójő teória m organikus é» többségi demokrácia kombinációján alapul r/A demokrácia organikus értelmezésében a csehek az ország uralkodó törzse, amely

*') Rádl idevonatkozó munkái a következők:

Rasove theorie a Bárod (A fajehnélét és a nemzet) Prága 1918.

Národ a etát (A nom«d te az állam) Prága

0 tfmyalu nafétóh d&Jín (Történelmünk értetné) Prága lm.

Revize pokrokov^ch ideata v národm Skol© (A haladó eszmék reviriőj* te a nemzeti iskola) Prága 1928.

Válka Cedhu e Nemei (A. oedbtek te <a aém*ték harca) Prága 1928.

Národooztni otázka jaiko védedky pröblöm (A nemzetiségi ktedte, mint tudományos probléma) Prága 1029m mkmMÜM bdjesMr, a ■i^cfeíg': évKöokráci® az&B«fflséfoaa pedig aagyoísb egAaauksál fogva gdgden politikai aktusasái ©Myom&aijáfc ® németek®!, tóik mstpÁm emk egy kisebbséget tó tofestó** — mondja ML A demoteÉcia fegalaaá- gizk «s»® Isolytelaa értoloseséee te kásassaaAIása kiétesitette * csa&ok te mérnetek vütsaonyát A tere a két asaars*! kítaött tovább folyik, váltoBofet tó esouyok kösött, váiteoott fegyvsrekkei ^oEsaeitSr «égfi guerila-baro! Háború nagy ©eiBmék te veaé- rok nélküli, aíuely m ©SEEfeertó lelki te siayagi gyöcgeségám s © gyöagos^gsket mindenkor M- ^-wwaMltá 'késs, Mlamtetatocm adapul®. Mist mm- dóra .tmwtó úgy <srmek m metg van a maga stratégiája, tégyvorei te egyes fáaásei A osobek ©fős és hatékony fegyverekkel vívják a tereoi E fegyverek besüti Rád! a kővetkezőket «n©M ki: védelmé (Egyesületek, tekola, Mdreíorm és m, áBani hivatateokók restriakeiőja.

A védelmi egyesítetek a bábom ®l®tS ás afati •ÜBriáffi 4oferasiv jellegű ahűnüatofc voltak, melyek főcéljukat a esek képesség- te aemaeti vagyue- állomány SöcatartáeábaB látták.. As nj ÁUambas esek as ©gyaesüleí^ — obraaraé spoíky — azonban fearctffi e®erve®etekká váltak, aselyek főfetedatává a német vMékek ©baeberitős® tett (Szlovensakőn eső a föladatét a Sloveiaeká Liga látja <si)

As iskelft adott esetbsas a raemaeti bönstedte leghatékonyabb eesfecte© tehet. Ma pont m ©Itesr- fcszSjö. As iskolák íniöden fokozatán tóusbol a tel- fcajtóit, sovinizmus, s a nagy emberi ideálok*! éesrevíKms képte-tea vidéki nacicmaHaosm. Egy páld®: Járos aseaa úgy aeerepel e törttess^

temkőayvekbeu, mán* a fcmrioteissa'badíság te nemzeti kőnetedéz uagy martirja — tói mint ilyea a: németek éa magyarok tísrietetáaek tárgya te tehet, bánom mint „cseh hazaffic,( aki korának németetlemes mo^aknait irányitote. Eb a minden történelmi logikával e]lenke®5 mddoss aösstemá- ge&m kreáK Huss JAac® teSset kiváló esek nemaeti Sfe, de semmi «etr© aem tarisat agémot ami, hogy emléke előtt egy ideges raemaet tagja fejet Ssajteora. „Nóta a legnagyobfo hawaiiakat, d® * kzg- tisriább, legberaületeeebb ©mbsrsket kell fetemel- ai máadea nomset történelméből és irodalmából*1 — mondja RádL A csehszlovák ssko'iástatág ideológiai efhiibézo'itsága mellett rámutat pádl a$ iakolá- ntó as eksemsetíetemtés esraköeé-ü! vató S51has?r raálássára te. őrök iga^ág mared, amit erről mot&d: „...lehetetten, hogy m olvasó a® érezze ©az® törekvés rettenetes te&í staegőnységőt, hogy m vteolteesék eaámpatíával mm németek iránt, tóik évsaásadoko® keresetül megszokták városkájukat úgy tekintem, mint sajátjukat s tóiktól egyezerre elveszük nyelvüket azáltal, hogy 'demoráü- sáljak as ő öunsdatra nem ébredt, gytejg© és me- gény embereiket, akik «gy darab kenyérért eseri iskolábsi küldik gyermekeiket, eséh jelöltet válass- tantó ®tb. Nem halljuk-e folytoc, hogy a aemze-í és a nyelv esetó dolgok? Hogy tehesse® ssesri au a eeefct nyelv, mélyet meg tehet venni és el tekéi adui! Micsoda erkőktei ©mslkcdeüsége Koaraessk^ iskolájának, ahová * gyerekeké a mcntméA iskolából karácsonyi ajándékooskákkal -Kalogatják!*1 A gaí&dasági elnyomatás fegyveréi kösül a föM- refonmot és a Mvatektokofe restriAkcióját ®tneH ki. Mind a kettőt nagyon jól te®érjük; a mivel itt

Podébrady

meggyógyítja a sEÍvéf$

de

cukorbaft*

kosEvényt

és

m ssssysigoere* valamint a belső kiválasztás betegségeit

is fényes eredménnyel gyógyítja

InhalatőrSnm - Egész évi idény — Betegvizsgálő és gyógyintézet Libensky dn egyetemi tanár vezetése alatt — Röntgen 7— Elek» trokardiográf - Vegyi laboratórium

Herz pröffeas-aer, a üvalá rö©r!mi »riv»ft«c3*B*ta.

seerisf: ® arivbajok legjobbas * tEmezonom Sd- vub idobea keselfectők.

Kérjed magyar prospektust a fórdcigvöjatésigtői

Rádl le eltekint az anyag áítaláaoöabb jeltegü ÍK- dolgozásától és ídeológikue beállitáBától « inkább asai minket közelebbről sem érintő adatokkal operál: eltekinthetünk ezek ismertetésétől

A válasz tehát smüt Rád?, a második föltett kép- dögre ad ssdntén lesújtó; „Caehszlíypákie raemrotí- ségi politikája nemcsak a jósán emberi értelesa- bói ég, m örök emberi ideálokból kiinduló kritikát sem bírja ©1, de sem áll a méltányosságntó ásom a minimális fokára sem, amelyet a törvény rideg paragrafusai előírnak.6*

#

'Ráül tanításának legmélyebb érietee 'tehát sh~ bm rejlik, hogy a kisebbségi kérdés megítélésében tisztára ceák morális tesempciotokat érvényesített, amelyek segítségéve! egészen uj megvihági- tásba helyezte ezt as eddig főleg jogilag értelmi- sstt problémát Rádí számira a törvény betűje mák az a miraimrum, amelynek alapján kel törekednünk a nemzetiségi kérdésnek a tiszta emberi igazság szellem ében való megoldására. Rádl számára a poetriuláhim nem a törvény, hanem az örök igazság, melynek elérésében a törvény csak: eszköz tehet Éspedig sokszor nagyon gyarló em- kőa. Est Rádl a csehszlovák tőrvényhozáso?!. a épp & noms&etisésl 'kórdáasí-il kapcsolatban bísoayi- totta b®.

Bobessy Imre.

Az angol Sériidivat

A mmvég sporioltony tsz egyetlen éwaSufdonstág A ®humhevjaek® és a »€hesteriietd«

Ibmé.tm, éecemb&r toé. 'xg^xiság:, ibogy á férfidivat csak .mki- dan ti a évben változik és amióta a mindenkori angol trónöröbös, a waleei bewreg, a modem világ férfid írva tjánaik legfőbb irányítója, cagyés aspröbb ©jncentríibis ikiloiigésefctöl elte- (ki-öte'ö, í^ységefo egysrzaril és feátünés’ néltöi való aa ura köáooség öltözködésének arilnsa.

A férfiak téli divatjának általános elv© a sötét szintek és a síma, egye®©® vonal maradt, A szinte ©gyeniroliámik beillő egyetlen estélyi ŐÍtÖziéík, a Sraikik idén talán kevésbé derékba szabott és kihajtójának tűikre sem oly tnlaot- ten. széles, mit tigynevezebí színpadi

frakkok néhány év előtti divatirányzata. A frakkmellény egy gombbal zárni, leverje ©léggé kivágott, a frakk szárnyai pedig valamivel hosszabbak lettek.

A fraiklkihoz ihasonlóan, szirat© észrevétlenül alateulit át az általánosan használatos szmoking ezabásá is, amely a selyemtükőrtől eű- tekíintvte jóformán azonos az uccai ruhák szabásával. A szmokiingnadrág -bő, egyenes és továbbra is hosszú maradi. Az estélyi öltözékhez viselt kemény gallérok elég magasak, a nyakkendő pedig idén is a mait esztendőben használatos lepkeosokor.

Apróbb ©Ítéléseket csak a téHkabátok, vagy bundák divatjában vetett a köztudatba a walesi herceg londoni udvari szabócége. A bundáknál idén divatos lett az úgynevezett

Fizessen elő a ~1W

av> Képes fiét-re

möPzeféa ára % évre 36.- Ken.

1 íéjgalléT, amelynék szőteajedSssiitóse üetsses szerint váitakoziik a fókabőr, moranota, nul- ria vagy coboly anyagaiból. Az egyetlen újítás mindössz© az, hogy a városi bundákat idén prémkéaelőkkel díszítve viseli az aagoí világfi, de kétséges, hogy ez az újítás áltálé nos népszerűségre tesz-e szeori a kontinens többi országaii'baai is.

Az átmeneti vagy tavaszi kabát, amelyet veröfényes, napsugaras időben még a téli idény alatt is előszeretettel viselnek, továbbra is a í'Z&rke kelméből készült ChesterfieM. Az egysoros fedett gombokkal aliátott kabát zsebelnek uin.es hajtókája*

Sokkal tágaibb teiet biztosított a szaibok ötletei számára a férfiak sporté!tényének különböző változatta, amely különösön a téli- sportokat kedvelő férfiak részér© tervezett rendkívül célszerű és a szabadban való mozgás megkönnyítésére szolgáló öltönydarab.

A sportruihAk közül főleg a norvég férfi- 9portőltőny viselet© általános és népszerű. Az egybeszabott Wí soffőrnadrággal, derék szijjal év a katonazubbonyokhoz haaonló sált gallérral ellátott öltönyökhöz igen gyakran fehér gyapjú sportszvettereket, vagy fitínest mintájú pullovert rfeelnek. A aportöltöny számára egyébként Lumberjaek címen uj elnevrj zést is teremtettek a szabók és érdekes körülmény, hogy as egyenruhaszerü viselethez az egész kontinensen népszerű bastk Éwpka' d iv alját rendszerei'itett ék.

Kiegészítő részét képezi a sportííltözélkntek az erős, vízhatlan anyagból készfW prém- keztyü is, am#ly a? Ismert vivókezivüikx© «m lékeztet.