Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-29 / 295. (2220.) szám
8 mi December végén . • • Ma: HUNGARiCVS VIATOR Pária, december. Még nyílnak a parkban az őszi virágok ... Csodálatos ősz. A Luxembourg-park Királyné-rondellájához sárga krizant-énnszalagok között. vezet az ut. Fiatal diákleány ül a vízmedence szélén. Kenyérmorzsát szór a verebeiknek. Levegőben kapkodják el a nagypbb darabkákat s irigy társaik elől a fák tetejére menekülnek drága zsákmányukkal. Hogy csiripelnek, verekednek, marakodnak! Mert mindig a közelében tartózkodtak, talán az emberektől tanulták meg. Egy-egy veréb a fa tetejére is ntáoareptH boldogan lakmározó társának, egymás szájából kapkodják a falatot. A Boulev&rd St. Midiéi felől a kopasz fák szűrőjén át id eb a Ilik Párís lármája. Szordmán, (tompán, mint csukott xsalugáteren át az éjfél! szerenád. A Nemzett Színház régi darabja jut eszembe: A párisi. Szobája széttárt ablakán beőmiik a város forgalmas moraja. Náday Ferenc, a párisi, mutatóujját magasba emelve, átszellemült arccal suttogja: — A bouievard zaja! Beszélhettek kedves falum csendről, kievá- jrosok édes nyugalmáról, — Náday Ferenccel •óhajtom én ie: — A botrievard zaja! Szépek a Tátrák, szépek az Alpok, talán még szebbek a Pyrénée-k, de, on revlent tou- jours, — Páris csak Páris. Aortáira terítem Thomae Cookék európai térképét. A kontinensen 59 helyen, magában Angliában 58 városban tartanak fönn irodát. C&ehedovákiában egyáltalán nincsen a világ e legbefolyásosabb utazási irodája képviselve. A Oedoknál álMttattam tehát össze kör utazási jegyemet. Otthontól Párisig két éjszakát kellene vonatos töltenem. Azért sem fogok éjszaka utazni. Kétszer szakítom meg a párisi utat. Prágában és Stuttgartban. S mivel Páriában már lekésnék rója, , Prágában nézem meg a Singing fool-t. Körül- 1 belül harmincazázalékoe bessélőfüm. As uj filmpalota pompás földalatti helyiségében pergetik. Tódul befelé a tömeg. Befeíé, mint befelé, de amint előadás után a lépcsőkön főlfedé szorongunk: — Ha most tűz ötne ki! — sugdossák ssáz- Mé * önkéntelenül a Ringszinház, a párisi ba- ' •ár, az ale&coná hercegnő jutnak eszembe. A tömeg azért továM) is tódulni fog, egy be- ' lond százat, éneklő bolond tehát ezrei csinál. . ♦ ] Stuttgartba éfje& érkeztem. Európa tegwebb , indóháza az övé. Pedig oiy szerény, alig vet- j tünk eddig tudomást róla. Amerikai sinus és ] térfogat. S mint a londoni Qharing Croesban, ; magában az ind óházban pompás hotel épült. 1 Már ezért a kényelemért is érdemes ott marad- i ni éjszakára. Másnap déli egy óráig. I Egy délelőtt mindent meg lehet Stuttgartban t látni. A 24 emeletes felhőkarcolót s a 24 szám- < jból áiió prefntnrista háztedepefc. 1 Szép? szörnyű, de látványosság! Meg kell ! pézni, hadd undorodjunk tőle. Még valami: sietve lássuk el magunkat pá- s pa-szemmeí. A vflág legjobb márkija: Zeiss. S l itt a forrásnál vagyunk. ! Déli egy órakor a közvetlen párisi gyorsban ! tótok, éjjel tizenegykor a Gar© de L’Est-en 1 'vá-Hunk ki i *' .Trofe b&, Piacé de la Sorbonne! ‘ Majd csak kapunk régi helyünkön szobát. Gombnyomásra nyílik a kapu, má*ik nyomásra a viMany ég. 1 A félemelet fordulóján a háziak ablakán ko- * f»gok: ■— Szobát kérek, madame! *— Je regzette, tout complet. Sebaj, Park nem Prága, minden sarkon egy/ hotel. j Nyugodtan vágom oda a soffőraek: — Rue Cujas, akármelyik hotel. Első éjszakára jó lesz bármi is, holnap majd , válogathatunk. ( Csalódás. A Montpamasee sohasem volt oly ( (zsúfolt, mint mostanság, a Quartier Latin szál- , 2ódái nem kevésbé. ( — Nem is hkmé, az amerikai krach hullámai , egész idáig érnek, — magyarázta egy itt élő i svájci barátom. , Páris tuleó oldaláról — a Quartior Latin « a , Montparnasse Budának s a Várnak ezámit — , tömegestől költöznek át amerikaiak, németek, sőt angolok, — a krach érdekeltjei. Száz- és .kétszázfrankoe szobák után jó lesz ezentúl a i huszfrankos is, megjegyzem, minőségileg semmivel sem rosszabbak, mint odaát a 100 fran- ; (kos szoba. De hát ez itt a kedélyes negyed, a nagy boulevardok pedig a gazdag amerikaiakból s kapcsolt üzlettársaikból élnek. Cher na Endre, az amerikai Szabadság nemrég elhunyt főszerkesztőjével voltunk ogyütt itt legutóbb. Grandhotelbelí 120 frankos szobája árnyalattal sem volt szebb, kényelmesebb, mint az én Piacé de la Sorbonne-beli 20 frankos Maison meubléem. Meg is fogadta, hogy soha többé nem dob ,ki Fámban iíyen fölösleges 100 frankokat, saj- Ajotí, spórolási szándékáért, úgy látszik, megharagudott szegényre a halál, azóta ingyen lakást bocsátott rendelkezésére. Talán az .volt a véleménye^ hogy csak az spóroljon, akinek muszáj. Kikből gazdagodjon különben a párisi. Első ebédemre Rue de* Éooie-s-beli régi helyemre sietek. Pension de familie. Tizenegy A Roaasnyxü Városi Muzeum, bárhogy kínlódik easegéay, — Bégie csak fejlődik, gazdagodik, gyarapodik. Bajos valami muzeális hasonlatot találni reá, mert leginkább testben-lélekben gyarapodó reményteljes ifjúhoz hasonlíthatnám, akire egy rozsdás, lyukas páncélt öltöttek és azon kívül egy szál ruhája nem lévén az istenadtának, kénytelen benne járni, noha már kidagadnak belőle a tagjai. Ez a rozsdás páncél: egy sötét, szűk helyiség, amelyben már moocasi nem lehet a sok, kincset érő holmitól s ha netalán látogatók érkeznének a „helyiségbe", vagy a muzeumóraek kell kinn maradnia, hogy a látogatók beférjenek, vagy ő maga bemehet, de akkor a látogatók kintről, az ablakon át nézzék netalán, amit ő bent mutogat. Az anyagi támogatós egy szépreményü költség- vetésben piheg, mint drága kisded, valahol az országos hivatalnál, s várja a jóváhagyást A megfelelő helyiség papíron szintén megvan már, gyönyörűségesen elképzelve « még jó ideig csak saépreménységgel bővítjük a estik helyiséget De hogy is van a reménnyel, mint Snomory mondja nagyszerű uj könyvében, amelyre alább is lészen hivatkozásom: — „mennyi idő szükséges ahhoz, hogy soha be ne teljesedjék!" Hanem ha egyezer a feetmondott ifjú lerepeszti ócska pónoélfját s kilépvén belőle méltó ruhát ölthet, lészen majd csodálkozás és sokak öröme érfeÁei láttán. Vaf segítene a ranaxHPok védszeetje, hogy mér ott volnánk. De a „Jésoskét" már így is megkaptuk. Rettentően kicsi helyen elfér, — azért fér el a muzeum levéltáréba igen alkalmatoson, — de amilyen kicsi, olyan becses darab lesz az őrzött írások között Csak egy levél, mindég gyászoló szivü özvegy adta, hogy hivatott helyre jusson, kincs lehessen a kincsek közt Csak egy levél, de bármely levéltár szívesen sorozná be a maga darabja* közé. így van jói, hogy a miénk lett, mert háromszoros aranyénál fűzi a mi sziveinkhez. As, akinek 1896 junátw 16-án kikézbesítette a rozsnyói postás a Pozsonyban feladott ajánlott levelet s akinek özvegye most nekünk adta, feledhetetlen, jellemben, s minden emberi értékben ragyogó egyénisége volt Rozsnyó múlt évtizedeinek: Terray Gyula ev. föeeperee-lelkéez. udv. tanácsos. Akiről szól a levél, nem kisebb név, mint a gőmöri ev egyházmegye volt felügyelője, országgyűlési képviselő, „Gőmőr Bayardjánfik" unokatestvére: Szentiványi Árpád, maga ta méltán egy második Bayard. S aki irta a levelet, a világszerte ismert zseniális aggastyán, a magyar politikai és közélet kimagasló értéke: Apponyi Albert. Tőle kérhetett Szentiványi Árpádra vonatkozó adatokat feled- hetlea emlékű kedves „Gyula bácsink" sejthetően valamely dolgozat, ev. naptár, egyházmegyei közgyűlési referátum, vagy hasonló számára e megkapta és benne éppoly nagyszerű dokumentumát Szentiványi Árpád, mint Apponyi Albert értékednek. Mintha most jött voltra, olyan friss a levél. Szép régi magyar bélyegek rajta, egy piros ötkrajcároa, egy kék tizkrajcáros és az ajánlott ragcédula. Hátán hibátlan piros pecsét Apponyi címerével, a felső szegélyen ma is friss lila tintás Írással: „G. Apponyi Albert, Pozsony, Lőrinckapu-u. 8." A címzés: „Főtisztelendő Terrosy Gyula ev. főespe- res urnák" szói, úgy látszik, Apponyi Albert nem tudta jól kibetüzni Terray Gyula aláírását s az „a"-t valahogy „os“-nak olvasta. Bent két teljes levélpapír s csak az utolsó oldal üres. A többi hét teleirva friss, sűrű, ruganyos sorokkal, férfias, előkelő, szép betűkkel, valahogy az egész nagy egyéniség kiragyog ezekből a sorokból, így szemre is, nemcsak olvasás közben. Érdekes véletlen, éppen most olvasom Szomory „Párisi regény“-t, ezt a fejedelmi irásmüvészettel megírt munkát s benne pár nappal az Apponyi levelének megszerzése előtt találkoztam lelkendező őrömével, ahol megírja, hogyan alapította Horváth Gyula „egyszerűen Apponyi Albert tiszteletére" a Magyar Hírlapot, Tisza Kálmán ellen, „Megfordítva talán több sikere lett volna. Apponyi n«k nem sokat használt, Tisza Káljnánnak semmit sem ártott. Hasznom csak nekem volt az egészből, sietek hozzátenni, főként erkölcsi hasznom, mert noha párisi levelező lettem fix havi fizetéssel, a bizonyos csak az volt, hogy egy gyönyörű levelet is kaptam ebből m alkalomból Apponyi tollából, gyönyörű kezeirásávall " De belül is olyan finoman írt Apponyi, hogy mindmáig őrzöm e sorokat: „stb. S ebben a fejezetben tovább is sokat foglalkozik Tisza Kálmán éa Apponyi viszonyé- j val, — „Apponyi Albert küzdelmes fiatalsága azzal a ©aékeselytl aggastyánnal, ak,i mint egy raj- namentí burgrave leszállt naponta a Totmua hegycsúcsáról, hogy a Sáridor-ucctti parlamentbe jöjjön, - Mintha valami csodálatos kapcsolat küldte volna most ezl az eredeti Apponyi-lovelet, ahol. ugyancsak szó van Tisza Kálmánról ■ Szentiványi /frankért pompás dejetmer. A nagy asztal egyetlen üres helyét kapom. Jobbra egy svájci a&eaony, balra — egy magyar ur. Szerényen /bemutatkozik: • Bárány. i—< Csak nem as uesóchampioa? —i De igen. Érdeke* véletlen, ebből sportinerju kerül legkőzeléMb. Egyelőre azonban hozzuk rendibe csomagjainkat. PakkolództuA kifelé. Árpádnak vele szemben követett magatartáséról is. A levél kásának idején ötvenkét éves Apponyi Albert szép betűit, — sajnos, — nem vetíthetjük az olvasók elé. De nagy saelleme beszél az ólombetűk soraiból is: „Főtisztelendő főeeperes ur! Nagy örömemre szolgálna, ha fötisetelendősé- ged f. h. 10-én kefe beoeee levelében foglalt kívánságának betű szerint megfelelhetnék, és a nagyra becsült kedves barátom Ssentiváayi Árpád politikai életére vonatkozó adatokat pontosan összeállít hatnám; de éppen erre itt falun nem bírom a* anyagot, és ezért csupán általános jellemzésre kell szorítkoznom. A tények cfhrono- ligiai sorrendjére és hasonló részletekre nézve kiegészítő adatokat nem lesz nehéa, talán magétól Szentiványi barátomtól, talán megyebeli elvbarátai valamelyikétől, p. o. Hevese? Bertalan úrtól, beszerezni. Szentiványi Árpád uőndea kében magyar nemzeti szabadelvű politikus; ezzel azt akarom mondani, hogy bár telítve van szive és politikai műveltsége a* emberiség általános haladási és szabadsági eszményeivel, a magyar nemzeti szempont előtte mindig az első, és szabadelvü- sége is erősen a magyar szabadsági küzdelmeknek, — különösen a magyar pro testen túrni un küzdelmeinek hagyományaiban gyökeredzik. Politikai egyéniségének ez a főjeflemvonésa, nála, mint olyan férfiúnál, áld soha öcnönmogá- boz hűtlen nem volt, közte vékeny*ég ének minden egyes tényéhez megadja a kulcsot Midőn a közpályára lépett, a balközépben vélte e politikai ideáljának megvalósítását föltalálhatni. 1675-ben követte akkori vezérét, Tisza Kálmánt, a fúzióba, mert sokakkal együtt úgy vélekedett, hogy az uj pártátokul ás, ée az abból keletkezett hatalmas kormány as 1867 évi kiegyezést nemzeti értelemben fogja alkalmazni, a nemzet számára e kiegyezésben foglalt jogokat teljességükben igénybe fogja venni, és a közgazdasági kiegyezéseknél as ország érdekeit erélyesen érvényesítem. De már aa első közgazdasági kiegyezésben, melyet a szabadelvű párt 1877—78-ban létrehozott, nem látta e reményének teljesülését, és ennek folytán a szabadelvű pártból kilépett. A balközópi politikának tapasztalt sikertelensége visszatartotta őt attól, hogy ismét a közjogi ellenzékbe* — a függetlenségi párthoz csatlakozzék; hű maradt ahoz a gond ólaihoz, a melynek hatása alatt a fúzióhoz csatlakozott, hogy t i. nemzeti önállóságunk ée egységűnk, nemzeti érdekeink és érzelmeink tn. 1867 évi kiegyezés alapján, ennek nemzeties felfogása mellett, biztosabban és kevesebb válsággal érvényesíthetők; körülnézett, mely táborban találhatná meg leginkább az ennek a gondolatnak keresztülvitelére szolgáló politikát, és — mintán hutamos időn át minden pártköteléken kívül, határozott ellenzéki állást foglalt volna el — végül a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, a mai nemzeti párthoz, melyben befolyása mindinkább nőtt és valóban mérvadóvá lett, a mi abban is kifejezést talált, hogy e párt őt több országgyűlési eyklns óta mindig alelnökévé választja. E befolyásnak alapja az az őszinte tisztelet, bizalom és szeretet, melyet elmebeli és sziv- beli tulajdonságai minden körben számára biztosítanak. Néhány év előtt voltam szerencsés gőmörmegyei birtokán vendjének lehetni, és akkor szives házimri felköezöntőjére válaszolva ezeket mondtam: „azért annyira becses előttem kedves házigazdánk személyes és politikai barátsága, mert ő azok közé tartozik, akik nem valami könnyen ajándékoznak meg valakit bizalmukkal és szeretet ükkel: de ha azután szerencsések voltunk azt elnyerni, akkor várakat építhetünk reá." Rendíthetetlen szilárdság, «* a ritka férfias erény, jellemzi Szentiványi Árpád egyéniségét; ég ez a rendíthetetlen szilárdság a legtisztább önzetlenségnek szolgálatában áll. Merném végig kérdezni összes politikai ellenfeleit, hiszem, nem akadna közülők egy sem, a ki egy perczig kételkednék, hogy minden elhatározását a legtisztább hazafieág és meggyőoő- dée sugallja, é* hogy a közpályán saját érdeke mint tetteinek rugója soha eem szerepeli És e kiváló jellembeli tulajdonságok mellett Szeut- ivanyi Árpád igen becses szellemi erővel dicsekedhetik. Egyenes, erőteljes észjárása, melyet nem lehet a körmönfont dialektika hálóiban megfogni, hanem mely egyenesen a czélnak tart, és nem engedi a* egyszerű igwaságokat sxellem- dus tűzijátékoknak füstjével elhomályoeitani, alapos Ítélőképessége ée emberismerele tanácsát a legnehezebb kérdésekben is nagybecsűvé teszik. Ha azután a képvisolőházban felszólal, a mit sajnos csak ritkán lesz — minden mondata egy-egy világos gondot,9, néha egy-egy kalapács ütés. Nem szokott sejtetni semmit, hanem a mi sEtvési van, azt ki m mondja magyarán, azzal a határozottsággal, mely még « eilen- fétaek is jól esik. Nem tehet feladatom Scentiványi Árpád magatartásét egyes politikai kérdések aiknhnábóí ecsetelnem; nem vofeták résarehajlatlan történéséé olyan eseményeknek, a melyebben nekem is részem volt és a melyeknek áüttndóati egymás oldala mellett küzdöttünk. Politikai contro- versiákba itt nem akarok bocsátkozni: meg vagyok győződve, hogy a mit nagyon tiszteld barátomnak jellemzéséül itt elmondtam, ast, bár ée a szeretettől átmelegitett hangon mondtam el, széles e hazában pártkülönbeég nélkül mindenki aláírja, a kd csak méttényolsú tadja a férfias •fenét éa jeliemet Kiváló tisztelettel főtiszte teodóséged kém molgájfr: Eberbard 96 Jtm. 14. Apponyi Albert." A &a most, hogy mélyen, Betegen ateengett esc a gordonkaszöiam, melyhez Apponyi hangját szokták hssonflitou s amely mintha kkeengeae Írott soraiból is, — a magam szürke hangjával igyek- sasm mielőbb eBiallgatni. 8 máris viezem a levelet ama Öreg páncélba öltözött ifjú kebelébe. Nagy némaságban, csendben léseen ottan, de lehet immár, mert előbb sokezer magyar szivek meleo- getőztek drága zengésénél. Majd odcurimogatom Apponyi levelét a Jókai írásai mellé, — azok is gyönyörű betűk, seok is agy zengenek, hogy bólémé legBzik a szivünk, ha olvassuk. Hadd őrizze a levél a hármas emléket: a nagyot, nekünk rozsnyóiaknak különösen kedveset, a nagyobbat: Gömör büszkeségét és a legnagyobbat: minden magyarok szeme fényét. A CSÓK MEGRÖVIDÍTI AZ ELETET London, december hó. A szerelmesekre világszerte rosta, idők járnak. Alig néhány hete caafc, hogy Mus&oUni rendeletben tiltotta meg, hogy a ezerolmeepárok a áététs*$g beállta lilán „osékoióziájera alkalmas közelségiben" üljenek egymás mellett, Japánban nemrégiben szabályozták a filmekben engedélyezhető csókok időtartamát. A legsúlyosabb bír azonban Amerikából érkezük most Amerikában és Londonban egyidöben folytak a tudományos kísérjetek s kutatások a csókkal kapcsolatiban. A tudósok most megáá- laipitották, hogy minden elcsattant csók átlag 3 perccel megrövidíti az élsiei. Nemcsak a eseméiyeeen adott vagy kapott csóknak van Uyen pojsítitó hatása, hanem kissé enyhébb mértékben aa is hozzájárul a« élet megrövidiléséhez, ha másik csókol órását végignézzük akár életben, akár színpadon, vagy filmem A különös csak ax, hogy ezt a fantasztikus teóriát Anglia ée Amerika néhány kitűnő tekintélyű tudósa igen komolyan hirdeti. Az elmélet szerint minden csók 180 másodperccel rövidíti meg az emberi életet A tudósok számítása szerint 280 csók egy teljes nap, 2360 csók pedig már egy teljes hét veszteséget jelent az ember életéből. Szörnyű dolog ex, ha meggondoljuk, hogy színpadon és filmen állandóan csókol óznak hősök és hősnők, ami azt jelenti, hogy a nézők ezreinek az életét rövidítik meg a magukéval együtt. Még a legszolidabb hollywoodi film is, amelyet 16 éven aluliak is látogathatnak, legalább egy félnapot vesz el a nézők életéből. Hogy ezeket az értékes tapasztalatokat megkaphassák a tudományos kutatók^ három new- yorki görl állott önfeláldozó módon rendelkezésre. A tudomány „vértanul" ők — a történeti hűség kedvéért megjegyezzük, kettő szőke, egy pedig barna, ők vállalták a veszedelmes feladatot, hogy as amerikai Graybe-r Electric Company szakértői álltai készített sztetoszkóppal kísérletező Eaweys professzort munkájában támogassák. Nekik önfeláldozó módon csókoöózniok kellett és közben a professzor a sztetoszkóppal mérte a szívverésüket. Húsa fiatal embert is szerződtettek kísérleti alanynak. Ax első áldozat mfes Betty Van Allén Ziegfield görl voll. Partnere egy papirzaeskógyári hivatalnok volt. Halállt megvető bátorsággal megcsókolták egymást Gsókközben a professzor mért s megái lapította, bogy a csőktől a szőke táncosnő Mtoverése ő tel több volt a normálisnál. Ezután a többi fiatalember csókolta sorra a hölgyeket. A legvészthozóbb kétségkívül egy barna útépítési élőmunkáé csókja voit Ax ő csókjának hatása alatt miss AN«n srivének a vetése 52 vei emelkedett. Mikor ezt a rekordot megtudta egy spanyol muzsikus, jelentkezett, hogy rekordot fog jttvüan-i. Meg » kezdte a csókolózdat és valóban szenzációsm megdöntött minden eddigi rekordot. Valószínűnek tartják m orvosok, hogy «c a szenzációs eredmény a spanyol bajuszának köszönhető, A vizsgálat eredménye az volt, hogy a kísérletező fiatalemberek élete 12-12 perccel, az áldozatkész hölgyek élete viszont egy egy órával lövődül* m«g. Apponyi Albert — Szentiványi Árpádról Hogyan adta meg a nagy magyar poUíifws Szentiványi Árpád jellemrajzát Irta: Tichy Kálmán
