Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-29 / 295. (2220.) szám

ltS> fewmfcBf 91,

Kopernikusva

Nem Kopernikus fedezte fel az uj naprendszert, hanem a

Mátyás udvarában élő Galeotto Marzia — Egy fiatat magyar tudás olaszországi kutatásának eredményei

Pécs, december bő. Csak nemrég' a vattáik fel Rómában a Coli égi uim Hungaricumot, a fiatal magyar tudósok és művészek római akadémiáját A magyar kultuszminiszter célja az ilyen külföldi intézetek létesítésével az volt, Rogy kutatók és művészek egyrészt magyar vonatkozású idegen forrásokhoz jobban hozzáférhessenek, másrészt a fiatal magyar müvészgeneráoió a külföldi uj művészeti Arán yoldkal m egismerk edhessék.

Az év első kiküldötted közül a legszenzációsabb eredményt Kardos Tibor pécsi szigorló bölcsész érte el, kj a római intézetbe kijutva, egy év alatt jutott hozzá azaokboz az adatokhoz, melyek uj szempontokat nyújtanak a mátyáslioni magyar szellemtörténet kutatód számára.

— Voltaiképpen két irányban folytattam kutatásokat — mondja nekünk Kardos. —

Az egyik Mátyás király udvarának szerepe a kopernikuszi kozmológia kiulakauMsábm-, a másik pedig: hogy a nagy magyar király alakja mennyiben inspirálta Biumacorsi Fulöp lengyel kancellár praemacchia- vellisia Íratott.

A Vatikán könyvtárában, valamint a firenzei Savrenoianaban folytatott kutatásaim közben bontakozott ki előttem min dákét kérdés megoldása. Az első problémára vonatkozólag döntő adatokat szolgáltatót Galeotto Marzio- nak „De promiscua doctrima" című müve, melynek

egyik fejezetében nyíltan az uj naprendszer mellett foglal állást. Minthogy a mü 1488-ban íródott, több mint egy évtizeddel megelőzte azt az időpontot, amikor K&per- nikus naprendszerének megalkotásáról még csak gondolkozni is kezdhetett.

Ez a mü magyarországi könyvtárakban nincs meg, sót Olaszországban is igen ritka. Én a firenzei eredeti kéziratot és a római Ribüoteea Angolkéban egy nyomtatott vulgáris fordi| Mirigy és bőr baj oknál]

I Kérje 8 csúcí jód-bróm kúrák használati utasítását. 5

Csizffirdő, |

s>f&*Eizme3*w WBftguuua ai uralmi j'üww.ij fi

tűsben olvastam. Érdekes, hogy Ábel Jenő, á

kiváló magyar filológus, aki megírta magyarul Galeotto M&rzio életrajzát, nem vette ezt észre, mert egyébként bizonyára nem lett volna hajlandó az olasz tudós jelentőségét úgy

alábecsülni.

Hogyan jutott az uj naprendszer gongola- tára Galeotto? Az indító erőt kétség kívül olvasmányai adták, Különösen pedig egy mü, melyet első magyarországi tartózkodása alatt megismert Vitéz János vagy Csermioey János könyvtárában. És ez Martianus Caipellának, a Ka*, u. IV. századbeli római írónak De mysti- cis Merourii et Filológiáé cimü regényes és verses lexikona. E lexikon a középkorban tanításra szolgált, de a humanista Galeotto lelkülete kellett ahhoz, hogy benne az uj élet kiinduló pontját megtalálja.

Martianvus Capella szerint ugyanis nem minden bolygó kering a Föld Icörül, hanem csak kettő. A Verrns és a Merkúr például a Nap körül keringenek.

Galeotto ebből építette ki tulajdon megfigyelései segélyével az uj rendszert. Eszközei a budai csillagvizsgáló abban a korban kiváló műszerei lehettek. Galeotto megállapitásai az apály és dagály magyarázatában is korszakaikét óak.

Felismert-e ugyanis a Hold vokozásának szerepét az apály-dagálynál. (1488-ban!) Gar leotto egyébként az uj naprendszer megállapításában társa a renais sáncé egyik legnagyobb gondolkodójának, Nicolaus Cusa- nusnak.

Azonban Cusanus iratai 1502-ig csak kéziratban forogtak közkézen, ő maga pedig metafizikai nézeteinek szükségszerűségeképpen jutott az uj naprendszerhez. Ezzel szemben Galeotto gondolkozásának útját olvasmányain keresztül pontos figyelemmel kieérh etjük.

Mit mondhat el a Mátyás királyról keletkezett praemackiavellifota iratokról?

Ezek szerzője Buonacorsi Fülöp tulajdonképpen olasz ember. Tarka óletviszón tagságok után III. Kázmér lengyel király udvarába jutott, ahod csakhamar kancellárrá lett és 1479-tól haláláig, 149ödg Kelet-Európa politikájának egyik főirányi lója volt. Mint ilyen, több mint egy évig Mátyás udvarában tartózkodott. Eddig haladt a magyar filológiai kutatás, amely elsősorban Husztj József szegedi egyetemi tanár nevéhez fűződik. Buona- oortn 1492-ben a trónralépő fiatal János Adóért lengyel királynak Goasilia óimén politikai tanácsokat a<L

A tanácsok ugyan azt e szellemei, felfogást és módszert tartalmazzák, mini caneIpeket os 15í4-bm Íródott MmcMmm&i

könyvének, az B Principc-nek « tartalma.

Csakhamar igaooShaiWnak látszott sas a fiaifce-.

vésem, hogy Mátyás volt az a személyiség, akiben Buonacomi eezméiiaek megtestesítőjét

látta. És dolgozatomban, kimutatom, hogy államelmélete fejlődésének minden fázisában Mátyás királyhoz kapcsolódik s hogy végűd a Consiliában Mátyás politikai módszerei és 1486-i'ki törvényikönyve . erősem érvényesülnek.

Kovács József.

BAB1CS MIHÁLY:

AZ ÁLOM KIVETETT

Engem ma a hallgatag álom kivetett hangos partjaira.

Sárban görgetett, sziklához ütött, mig ssemaiyesem és fájva kiáltottam kedvesemnek: „Mente meg, k ed vesemi"

Ma reggel, miikor elsőt csilingeltek a vfHaimoeok,

oly csöndes volt még, lehetett hallani a szomszéd apácák

kiás teáméból hogy kondiul imára a kis harang.

Kedvesem kinyújtotta karját — ő maga is

az álom hajótöröttje volt, s a Valóság szennyes és sziklás

partjain találkoztunk, mint szegény Robinsonok,

kiknek most majd el kell indulni valami barátságtalan idegen föld belseje felé, ahol a Törzsek laknak s idegen, féltékeny szemekkel néznek meztelen és vadai?

Mint indián faluhoz érve, esíHngelés, faarangmuzsika fogad, de majd el vész a hairci zsivajban; fogságra hátiunk.

8 kínoznak, mig el nem jön értünk az esteli mentőhajó.

—t&srw. .rxrr.

Napló és fel jegyzés

írta: Murai Sándor

december vége.

AMI PEDIG A LÁNGÉSZT ILLETI, aki Economo osztrák pszichológus szerint mindannyiunkban szunnyad, az nagyon érdekes, de nagyon kedólytelen világ lesz, ha egyszer mindannyiunkban felébred és eget kér. Ez a kitűnő illuzionista a washingtoni nemzetközi lélektani kongresszuson bekonferálta az űbermenschet, mint műsorunk elkövetkező uj fenoménját, akit nagy áldozatok árán sikerült az 1999. évi szezonra a földre szerződtetni, addig nem jöhet, tökéletesítenie kell a műsort, egyelőre el vau foglalva a tobozmirigy fejlesztésével. A zseniket tehát az eugenetika módszerével tetszés szerint fogják tenyészteni, lesznek telepek, ahol csekély dij ellenében zseniket fedeztetnek majd s az eugenetika végső diadala az lesz, hogy csupa zseni fog szaladgálni a földön. Egyelőre a tobozmirigyen múlik az egész. Mindebben nincsen semmi lehetetlen, minden ember tarsolyában hordja a zseni marsallbotjót születése pillanatában, csak később és fokozatosan hülyül el, egy bizonyos korban mész rakódik le az agyban s akkor már nem tud tovább tanulni s inkább előad. Azt mondta Economo mester, hogy a jövő embere már gyermekkorában az integrálszámítással fog eljátszadozni, olyan könnyűszerrel, ahogy mi gurigáztunk s a relativitási elméletet köny- nyebben fogja megérteni, mint manapság a gyerek az összeadást. Hatéves gyerekek a Rutherford—Bohr-féle atommodellel játszanak majd el a karácsonyfa alatt s a pincér integrálszámítással adja össze a két menüt és a hosszulépést. Az eugenetika és a toboz- mirigy jóvoltából mindenféle zsenik végzik majd azokat a. feladatokat, melyeket eddig szánalmas egyszerű emberek végeztek. Ez az optimizmus a washingtoni nemzetközi lélektani kongresszus tagjait a legnagyobb lelkesedéssel töltötte el s mindenki tapsolt a kitűnő előadónak, aki az Űbermenschet a tobozmi rigyes patent alapján belátható közelben garantálja az emberiségnek. Mindez nagyon valószínű, kiiilön-külön mind meg vagyunk győződve róla, hogy zsenik vagyunk, amiben van is valami, csak hiba volt az eugenetikánk körül. De mi lesz a bélmosókkal?

Ha ilyesmit hallok, mint Economo mester elmélete, mindig a bélmosókra kell gondolnom, Derschinszky mester, a Cseka, később a Gyepű hóhérja, azt mondta szelíd papir- szi varkas zó mellett Duhamelnek, mikor az künn járt Oroszországban: „Azért vállalkoztam erre a szerepre, mert nagyon megalázó s mert vannak munkák, melyeket el kell a társadalomban végezni valakinek." Ismétlem, mi lesz a bélmosókkal? Látták mér önök bélmosókat munkában? Minden nagyvárosban élnek ilyen kevéssé ismert szektariánusok, mint például a bélmosók, akiknek a munkáját szintén ei keU valakinek végezni. Egyidő- ben tanulmányokat folytattam a berlini vágóhídon, ahol többszáz ember foglalkozik a bélmosá9saL Rendkívül kellemetlen munka, a legkedélytelenebb munkák egyike, amit valaha is láttam s nyugdíj sem jár érte s nem is fizetik valami különösen. Mármost én tudom, hogy a bélmosó is zseninek született és nagyon szívesen foglalkozna a bélmosás helyett például integrálszámítással vagy kamarazenével. De ha azt hallom, hogy az ember már ott tart, hogy a holdba röpül, drót nélkül telefonál s legközelebb már beretvaéles lesz mindenkinek az elméje, mindenki jóságos és bölcs lesz a nagy belátástól és kinevezik az űbermenschet, első gondolatom a bélmosó, hát azzal mi lesz? tudniillik nem látok az orromnál tovább s rettenetesen sürgősnek tartom, hogy minden emberből valóságosan ember legyen, mielőtt Übermensch lesz belőle. Egyelőre, az eugenetika és tobozmirigy segítségével, gyerünk el talán valamennyien embernek. Aztán majd meglátjuk,

A SZAKALOM A LEGSZEBB ERÉNY,

különösen, ha energikusan és idejében gyakorolják, de ez n szapora híradás a szamaritánusokról, akik fejbelőtték a mamájukat vagy a férjüket vagy a nővérüket, mert nem bírták tovább nézni annak szenvedéseit, már igazán túlzás. Nem, mintha abban kételkedne az ember, hogy a legnemesebb irgalmassógi szándék vezetné ezeket a modern szamaritánusokat, de az a gyanúm, hogy a tippet egymástól hallják, egyik agyonverte a papát, mert már paralitikus volt és nem bírta nézni,

az esküdtek felmentették, a másik rögtön fejbelőtte a férjét, mert iszákos volt a féltette a deiirium tremen&től, nem bírta nézni. Ezt ie felmentették. Valami itt nincs rendben. Például magam is iszákos vagyok, de előre és nyilvánosan óvást emelek az ilyenfajta irgalmasság ellem • felszólítom kedves rokonaimat és szerettei mot, hogy deiirium tremens ecetén ne bunkózzanak le, mert nem tudom előre, csakugyan olyan kellemetlen lesz-e a deiirium tremens, lehet, hogy egészen jól fogom magam érezni a csakis nekik lesz kellemetlen. Az ilyesmit be kell várni A halált, szánalom ide, irgalom oda, be kell várni a rokonoknak, egyezzünk meg ebben, jó? A halált a rokonoknak, még ha bele is szakad a szivük, legalább addig illik bevárni, amíg az érdekelt is bevárja, e* már illemkérdés. Nagyon nehéz azt az ágy mellöl meghatározni, hogy annak számára, aki az ágyban fekszik, mikor igazán megváltás a halál A háború után Béesben elvittek egyszer azoknak a rokkantaknak a menhelyére, akik kéz és láb nélkül szereltek le a háború végén, úgy értem, hogy nem volt se kezük, se lábuk, egy fél se, csak a törzs maradt meg és a fej s egyeseknél az utóbbi is csak részben. Délben jöttem, mikor éppen etették őket s ha arról olvasok, hogy a civilizált világ rettegéssel kísérte a műkincsekkel megrakott „Leonardo óa Vinci" útját a viharos tengeren, aRes, nur nícht die műkincsek, vagy arról, hogy Remarque vagy Werfel urnák megszakad a szive arra a gondolatra, hogy a lovak, pontosan az ártatlan lovak mit szenvedtek a háborúban s más ilyen émelyegtető hipokrata smoncákat, akkor eszembejut ez a két tucat kortárs a bécsi asylban, ahogy szürcsölik az ápoló kezéből a levest, mint a fókák, mint valami kü- lönös és titokzatos élőlények, kéz és láb néU-1 kül, egy fauna, amilyet csak ez a csillag tud kitenyészteni — s ilyenkor megint nem lelem egyidőre a helyemet, szégyellek enni és szégyellem magam a műkincsek előtt, mert nem lehet és nem szabad és nem érdemes belenyugodni az élet rendjébe addig, amig távoli olajforrások és kereskedelmi kikötők érdé-- kében embereknek joguk van levágatni magukhoz hasonló emberek mindkét kezét ém mindkét lábát, hogy másról ne is beszéljünk^ Ami már most ezt a két tucat törzset illeti* láttukra a szánalomnak igazán gyönyörű alkalma volt akcióba lépni — s ha eszembe jnt az életvidor sziircsögés és csámcsogás, amely- lyel a két tucat törzs kebelezte befelé az ételt

— szép idő volt, a Práterben forgott az óriáskerék —■ s ahogy semmi, de semmi kedvük nem volt meghalni, ellenben kértek még le* vest s minden megmaradt idegükkel, odasző-1 gezve egy tolőszékbe, éltek és élni akartak,

— ba erre gondolok, akkor nagyon szkeptL kus leszek azzal a kissé ^Ökeres irgalmas^ sággal szemben, mely merő szánalomból önkényesen, állapit ja meg, hogy mikor kell egy embert megváltani a szenvedéseitől? Egy féltucat ilyen kegyes gyilkosságról halló! tünk nem is hosszú idő alatt, valamennyit felmentették, egy szamaritánus százat csinál. Sajnos, nem látjuk sehol azt az egészen határozott és fellebbezhetetlen határvonalat, ahol egy ember számára elviselhetetlen az élet. A rákbetegnek is vannak apró örömei, sajátságos, de igy van: néhány hónap előtt egy rákbeteget látogattam meg, aki enni már nem tudott, de élénken érdeklődött égy közös ismerősünk autóvétele iránt. Két nap múlva meghalt. Tudom, hogy óriási önzetlenség megölni valakit és megváltani szenvedéseitől, sokkal nagyobb áldozat, mint például egy gyógyíthatatlan beteget néhány esztendőn át gondosan ápolni, körülötte lenni, emelni és mosdatni és eteni és szórakoztatni, mikor már úgyis mindegy neki. Nagyobb áldozat megölni a gyógyíthatatlant s mégis, van itt valami, amibe, higyjük el, csak a gyógyíthatatlannak van beleszólása. (Ne higyjél neki, mikor könyörög: „öljél meg!" A pillanat elmúlik s a halott később felhúzza az orrát és eipanaszolja, hogy megölted. Az emberek hálátlanok.)

Egyezzünk meg talán abban, eivflhaszná- latra, hogy a halál minden esetben magánügy, a Természet éa a haldokló magánügye s nincs jogunk fejbelőní a nagypapát, még okkor se, ha megszakad a szivünk. Hogy hazabeszélek? Feltétlenül. Engem ne szánjanak, én élni akarok, pontosan azzal a kis idővel is tovább, amit a szamaritánus már nem engedélyez nekem.

— Egy bécsi tudós értékes antropológiai folfedesései Afrikában. Bécsböl távtratozzák:

A természettudományi muzeum egyik őre, Lebzelter Viktor dr. értékes előadást tartott az Afrika belsejében végzett antropológiai kutató útjáról. A tudós előadásában azt Állította, hogy felfedezte a legrégibb ember nyomait és megállapított egész sor eddig ismeretlen kultúrát. Délnyugati Afrikában három prehisztóríkus fajtára bukkant: a broskopfajtára, a busefeldi-fajtára ée a rodhesiai-fajtára. Ezen ősnépek olyan magas kulturfokon állottak, aminőre Európa és északi Afrika népei csupán a végi kokórszak végén jutotta*, vagyis ezt a kulturfokot középső Afrika népei nyolcezer esztendővel korábban tolók ei

I

BM szlovák ékszer-, arait v- és ezflstvvár m

FAROSTIG TESTVÉREK, Bratlslava,

Eladási hely: Mihály ucca 6 sz. tel. 1602 K

Gyár; Ferenciek tere 1 sz. tel. 57.

Karácsonyi és I

újévi ajándékok! Sj

Legnagyobb választék ékszer és órákban, valamint arany és /ezüstáruban, rendkívül jutányos áron. HH |