Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-28 / 294. (2219.) szám

1929 december 28, szambát. «piw<ifflMAfitoaiHrRiiSE} 9 Párisi divatujdonságok Vargánál, Kassa. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Középeurópa felett az atlanti óceáni depresszió kimélyiilt, úgyhogy a ködös, nedves időjárás tart. A hőmérséklet maximuma átlag 4 fok. — Időpro­gnózis: Jobbára felhős, helyenként kevés csapa­dékkal, Nyugaton melegebb, szélcsendes. — Vbiimkiállitó expoziturák a magyar határállomásokon. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tavasszal az összes magyar határál­lomásokon expozi túrákat állítanak; fel, amely az utazóknak ott helyiben állítja ki a vízumot. — Könnyebb autóbaleset érte a budapesti román katonai attasét. Budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja: Karácsony estéjén Dragalianu Cornelio ezredes, román katonai attasé autója a belvárosban összeütközött egy magánautóval. Az attasé a zök­kenéstől az autó tetejéhez vágódott, úgyhogy köny- nyebb agyrázkódást szenvedett. Az attasét a Ró- kus-kórházba szállították, ahol mintegy nyolc napig kell őriznie az ágyat. M. U. Dr. NEUMANN Mlr-.SA fogorvos, Prahall.. Václavské n. 1, Rendel 9-1, 3-6. Telefon: 30.600 — A karácsonyfa alatt követett el öngyilkossá­got egy tönkrement budapesti mázolómester. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja: Kiss Károly asztalosmesterhez karácsony napján beállított régi barátja, Begovics Péter 42 éves mázolómester és elpanaszolta, hogy teljesen tönkrement és már na­pok óta éhezik. Az aeztaJosmerster megvendégelte barátját, majd megkérte arra, hogy maradjon a lakásban és ügyeljen a házra, amíg feleségével tá­vol lesz. Amikor Kiss Károly visszatért, az ajtót zárva találta. Feltörte lakásának ajtaját és meg­döbbenve látta, hogy Bsgovics a karácsonyfa alatt hatalmas vértócsában holtan fekszik. A szeren­csétlen ember egy éles késsel felmetszette a ha­sát, valamint kezén az ütőeret is és rövid idő alatt elvérzett, öngyilkosságának oka minden va­lószínűség szerint nagy nyomora volt. — ítélet a nagybégányi családi háborúság ügyében. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi kerületi bíróság büntető tanácsa most tárgyalta a nagybégányi Turóci-család- nak emberöléssel végződött családi háború­ságát, melyről lapunk annakidején beszámolt. A bíróság bűnösnek mondta ki a Turóciakat és társaikat, akik a verekedés alkalmával Ko- mári Bélát súlyosan bántalmazták, fiát Komá- ri Zsigmondot pedig megölték. Turóci Miklóst és Cseh Sándort 18—18 havi, öt vádlottat pe­dig 6—6 hónapi börtönre ítélt a bíróság. Gyilkossággal végződött a várit cigányok szépségkirátynö választása Tiz év előtti cigánydráma a beregszászi törvényszék előtt vei, Lászlóval együtt vett részt a szépségvá­lasztásból keletkezett verekedésben. A gyanúsított Bettiin Józsefnek azonban nyomaié szett. Lakatos Sándort eltemették, a viszonyok is nagyot változtak é& a varii véres szépség- választásra fátyol borult. Tiz esztendő után Bálin József váratlanul hazatért Beregbe. Tiszauj lakon telepedett le, amikor a csendőr- ség feljelentésre letartóztatta. Balin József tagadta a bűnt, azonban a vádat az ügyészség vállalta és igy került a? ügy a beregszászi kerületi bíróság elé, amely a 10 év előtti bün- pürt karácsony előtt tárgyalta le. A tárgyaláson Balin továbbra is tagadott és a terhelő tamuk is visszavonták régebbi vallomásaikat. Csupán a korcsmáros fele­sége MUtotta eskü alatt, hogy a gyilkosságot a vádlott követte el. Az esküdtek a féltett kérdésekre nemmel feleltek, úgyhogy a bíróság Bálán Józsefet tél­im entette. %’orm Áz-KönW-KabTüRA BEacsisceraM A magyar „Kék A csákvári földmives színészek Háry Jánosa Budapesten — Beszélgetés Paulini Bélával — Töltött káposztát, uborkasalátát bátran ehetnek a gyöngegyomruak, ha utána „Cigelka-Stephanus“-vizet isznak. A gyo­morégés is ismerteién fogalom annak, aki étkezés után Cigelka-vizet iszik. Kapható mindenütt, (17) — Karácsonyi amnesztia Magyarországon. Budapestről jelentik: A szeretet ünnefpén a magyar kormányzó, mint rendesen, most sem feledkezett meg azokról, akik politikai okok­ból, vagy valamely kényszerítő körülmény hatása alatt vétettek a törvény ellen s akiket a bíróságok a túlnyomóan enyhítő körülmé­nyek ellenére is a törvény parancsa szerint kénytelen voltak szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélni. Kegye!mezési jogánál fogva a kormányzó most ezek közül az elítél­teik közül százhat1 van ötnek kegyelmezett meg, és erről való ehatározását közölte az igaz­ságügyön indszterrel, aki intézkedett, hogy a kegyelemben részesített elítéltek közül azok, akik szabadságvesztést szenvedtek, még ide­jében kiszabaduljanak, hogy a karácsonyi ünnepeket övéik körében tölthessék el. A ke­gy elme zésről a Magyar Távirati Iroda a kö­vetkezőket jelenti: „Magyarország kormány­zója a karácsonyi ünnepek alkalmából száz- lxatvanöt elítéltet részesített kegyelemben. A kegyelem részint a bíróságok által kiszabott szabadságvesztés, vagy pénzbüntetésben, ré­szint a szabadságvesztésnek pénzbüntetésre való átváltoztatásában nyilvánult meg. A ke­gyeimet nyert elítéltek között hat olyan egyén van, akit politikai, illetőleg sajtó utján elkö­vetett bűncselekmény miatt ítéltek el. Ezen­felül két esetben pe-rlörlés utján engedte meg az államfő a még folyamatban lévő bűn­vádi eljárás megszüntetését." — Borsot síót a postamesternő szemébe és kira­bolta a postát. Az oberfrankeni Gundelsdorfbói j táviratozzak: Amikor december 24-én este a gun- deledorfi posta ügynökség vezetője, Rochholz asz- ezony a pénztárjelentést összeállította, a rács bezá­rása előtt hirtelen egy férfi jelent meg. Rochholz ac-.-zoiiy amig kin.vito'la az ablakot, ebben a.pilla-j náthán a férfi keze bf'iiyu't a nyíláson és borsotj szórt a szeme közé. Az asszony hangos sikollyá!; Or-ett össze, amire a vakmerő idegen az asztalról, háromezer márkát ragadott fel és elrohant. Idáig| nem sikerült nyomára jutni. Budapest, december 27. Az idei husvétkor szétszaladt a hir, hogy a csákvári műkedvelők előadták Kodály Háry Jáno­sát. Egyszerű tény. Műkedvelő nagyon sok és na­gyon sok rossz van szerte a világon, igy hát nem lett volna még ez magában oly nagy dolog. De mellette azonnal ott volt a jelző is: a csákvári földmivesek ___ A többi aztán úgy ment mint a ka rikacsapás. Csákvár... Elhozta a rádió is a szavakut, az éneküket és mindenütt, ahol hozzá­értő s lelkes emberek hallgatták, valamit éreztek mindannyián, különös érzés volt, nem tudom meg­magyarázni, úgy hívják valahogyan: mintha a föld szava Lett volna. Aztán egyszerre valaki azt irta róluk, íme a magyar Kékmadár... e ez a leg­kifejezőbb. Addig, amig nincs más szó rájuk, amíg a testet öltött tényhez meg nem találja valaki az igazi, hozzávaló, tartalmat megmutató nevet A világhódító kifejezést Azt mondják a pesti színházi világ zilált ée vál­ságos. Darabok buknak, tűnnek mennek. A Mar gyár Színház a vilnai zsargőn színházzal kísérle­tezett, hogy megalapozza létét. Mily groteszk gon­dolat. Vilnaiakat hozni a magyar színházi kultúra megmentésére! Hiába még mindig nem akarják belátni, hogy a jó darab kell a közönségnek. Példa rá Móricz Zsigmond Légy jó mindhaláligja, amely sorozatos táblás házak előtt megy és most ezek a kedves csákváriak. A Kamaraszínházban három zsúfolt ház előtt szerepeltek s a Magyar Színház is fölfrissült. S igy van valahogyan ez az egész vonalon. Mindig csak a „vilnaiak" után veszik észre hogy „Csákvárra" kell menni s épiteni itt­hon kell kezdeni. Nézem őket. A zenekar már benn ül a helyén. Keresem a karmestert, a nagy zenekart. Nincs, őt ember az egész. Amikor a függöny fölgördül! már állnak és úgy játszanak. Állva. A prímás a karmesterük. Belevág a nótába a máris kész a hangulat. Nem Pest, nem Magyar Színház, nem színpad, az igazi magyar élet. * A színfalak mögött pedig érdekes élet folyik. Nincs izgalom, nincs idegesség, nincs szaladgálás. Paulini Béla úgy áll mögöttük beszélgetve, mintha a világ legtermészetesebbb dolgáról volna gzó. Pedig ő a lelke mindennek, ezt a csodát ő terem­tette meg igy. Revalációlfént hat rám minden sza­va, amit mond, mert igazolás. Amig mindenki igazi magyar színpadot követelt, amig próbálkoz­tak magyar pápával, Paulini Béla mindent megcsi­nált. Olyan lelkesen magyaráz, mint egy őszinte gyerek, aki hosszú kérés után megkapta a játé­kot, amit kívánt. — Husvétkor, az én kedvemért félig tréfából, jó kedvükből betanulták — mondja, — ez az egész így kezdődött. Hogyha majd visszajövök, eljátszák — mert odavaló vagyok én is. És olyan sikere volt, hogy meg kellett ismételni. Amikor már a rádióba játszottuk, akkor sokat tanultunk. Meg-meg áll a beszédben s úgy folytatja: — Pusztán tréfából született az egész. Jó kedv­ből, kedvtelésből. S tényleg, ha nézi az ember a játékát, ezt lát­ja, maguknak játszanak és magukat adják. — Később nzíáu minden irányban tökéletese­dett a dolog, javítottuk, csiszoituk, szomszéd falu- i ból is hívtunk embereket, cserélgettük a szerep- i löket g most itt vagyunk. 1 — És nehéz volt a betanítás? — kérdem. i Paulini Béla kedvesen int. — Dehogy. Nézzen ide, milyen nyugodtan állok í itt. (A színpadon közben folyik a játék, Napóleont 1 fogja, cl János). Ugy-e, nem vagyok izgatott egy I cseppet sem? — Neon. a — Hát igy ment az egész. Csodálatos az ősszjá­- ték ezekben az emberekben. Megcsináltuk azt, amit- eddig senki nem tudott: a föld művészetét.. Be- í tanítás? Napóleonnak egyszer mondtam el egy 5 jelenetet, hogyan kell csinálni. Egyszer ismételte i csak el és nincs az az előadás, ahol ne kapna ezért i nyiltszini tapsot. Siessen csak ki és hallgassa i meg, hogy mond Napóleon jóéjszakát Kiszaladok a nézőtérre ée figyelem a játékot, c Napóleon könyörög Háry Jánosnak ée most már- generális diktálja a feltételeket Mennyi úri gőg I van most a mozdulatában, a másik pedig (Napo- i León) a teljes alázat. A tárgyalásnak vége. „Jó éj­- szakát" mondja Napóleon — ebben a percben fer- [ getegea taps zudul fői rá. s Aztán tovább beszéd Paulini Béla. — Tudja, mi a fő erősségük nekik? Mert ez a titka az egésznek: értelmesek és ösztönösek. Min­dent megcsinálnak, megtanulnak, mert értehne­■ sek és azért ízes, zamatos, mert utolérhetetlenül • ösztönös. Nincs ezeknek se súgójuk, se ügyelőjük, senki. Én is kimegyek. Magukat, egymást fi gyet meztetik mindenre. Tökéletes az összjáték. Hátul a siznpad mögött csodálkozó arccal néz- nek-mennek az emberek. Itt nincs intrika, prima­donna, főhős, statiszta. Itt mindenki egy. Nem le­het róluk külön írni, csak együtt. # Újból nézzük a darabot. A szomszédom, fiatal magyar szán ész megszólal egy-egy jelenetnél. — Nézd, mennyi erő, szépség van a mi fajunk­ban. Mennyi tehetség. Az embernek könnyezni volna kedve vagy sorra megölelni valamennyit Akik igazságot tettek a magyar föld izéről, zamatjáról és ösztönös hatal­mas értelméről. Micsoda nyers anyag van még másutt is a földben, csak nincsenek mindenütt Paulini Bélák, akik kibányásznák. Egy baj azonban mégis van. Nézem a színházat. Az emberek nagy­részének nem reveláció, nem prófétikus szó az, mint nekünk, hanem cirkusz. Különösség. Távol áll tőlük ez a csákvári Földmives Játékszín, mint a tasmániai vadember. A színpad nem veszi ész­re, hogy olyan jeleneteknél nevetnek, amely nem groteszk, hanem ösztönösen kedvesen naiv és ez­zel kigunyolják őket... Pedig milyen „életéé" minden. Az első jelenettől kezdve, ahol borozgat- va ülnek a kocsmában, a Burgbeli ebédig a művé­szetnek egyhangú skálája. # ; Az utolsó kép alatt Napóleont és Paulini Bélát , fényképezi -még a riporter a sorozathoz. Odabenn j is csönd, itt is csönd. A megületődésnek semmi - nyoma. Napóleoni póz. Aztán vége ennek is. Le­gördül útdíjára a függöny, lekerülnek a színes mese ruhák (Paulini tervezte őket) fölihuzódnak a kulisszák (Paulini tervezte őket) és elvonul a tár­saság vacsorázni ... Első téli éjjel Pesten. A kődön át is belevág a szembe a hirdető oszlopról a szinlap: Első Magyar Földmives Színtársulat ven­dégjátéka. Mást imék a helyébe. Ezt: megszüle­tett az igazi magyar színpad első csirája. Megszü­letett a magyar kékmadár... Istenem, de mi kell még hozzá, hogy világhódító legyen. Még egy-két ■ olyan ember, mint Paulini Béla. És lehet talán most róla is Írni egy keveset. Először Az Én Új­ságomban találkoztam vele, mint kisdiák és széle­set nevettem a rajzain, mókáin ée az írásán. Meleg szivet éreztem dobogni mögötte. Később a nagy diák már hallott arról a fanatikus őszinte leiekről, aki a Babloukásokat csinálta. És most meg kell állapiiani, hogy a kisgyerek nem csaló­dott. Csak ilyen lélekkel lehet elérni a célt. Moso­lyogva. közvetlenül, de „igazán". — Tréfából csinálták, kedvtelésből — jár a szarai a fülemben, meg —: értelmesek és ösztönösek, tm az ize a játékuknak. És ktfelémenet, amig diskurálunk a zenészekkel i« képzeletben azt Írom fői egy végtelen nagy nagy horizontra, sugárzó éles nagy betűkkel, hogy világítson először nekünk, kishitüeknek ée má­soknak: — Magyar nép. Szenczi Ssalay Mihály. A ruszinszkói magyar i szmpártoíó egyesület , közgyűlése Munkács, december 27. (Saját tudósítóink­tól.) A ruszinszlkói magyar *zin pártoló egye­f sülét most tartotta meg rendes évi közgyű­lését, amelyen Lintner János igazgató elnő­- költ. Az egyesületi főtitkár beszámolt a műit f évi működésről s jelentéséből kitűnik, hogy ; a szánpártoló egyesületnek mindössze 200 ffi- i zető tagja van és ezek tagdíjait úgyszólván- egészen a színház támogatására fordítják. Az egyesület Polgár igazgató részére hat openet­( tét vásárolt, pótolja a ruszinszkói szinté rsu- ; lat alacsony gázsiait és rendezd Polgárnak be- . regszászi tartozását ! A közgyűlés elhatározta, hogy az Orsz. Köz­művelődési Egyesületből, sőt annak közgyü- ból 28.000 (koronát kór a magyar színház szar . nálására, illetve adósságai kifizetésére. Rácz Pál nagy meglátással körvonalazta atat az utat, amelyen az egyesületnek haladnia kell ég indítványára elhatározták, hogy az egye­sület semmiesetre sem lép ki az Orsz. Köz­művelődési Egyesületből, sőt annak közgyű­lésein Simon Menyhért dr. és Welmann vá­lasztmányi tagokkal képviselteti magát. A közgyűlés tudomásul vette Végh Ele­mér dr. elnöki tisztségéről való lemondását és uj országos elnökül Molnár Zoltán dr. ügy­védet választotta meg, akinek agilitása és megértése biztosíték a Szipártoló Egyesület eredményes munkásságára. (•) Farkas Márta művészi körútja. Komáromi tudósítónk jelenti: Farkas Márta, a hírneves he- gedümüvésznő, Hubay kitűnő tanítványa, január- : bán Magyarországon művészi turnéra megy é« , három helyen ad hangversenyt: Győrött, Vesz­prémben és Sárospatakon. A művésznő múlt évben Miskolcon e Kőszegen aratott nagy sikereket, ko­rábban pedig Budapesten volt nagy sikere. (•) A komáromi kultúrpalotában két nagy mű­vész hangversenyez januárban. Komáromi tudósí­tónk Jelenti: Sohmidthauer Lajos, a világhírű or-^ gonamüvész, aki emellett a zongorán i« komolya müvéezszáimha megy, továbbá Komáromi Kacs Endre, a hírneves festőművész, aki viszont a he­gedűnek igazi mestere, szülővárosukban, Komá­romban fellépnek a Jókai Egyesület meghívásá­ra és magyar dalokat és régi híres magyar szer­zeményeket adnak elő. Egy ilyen hangversenyt tiz év előtt tartottak viharos tetszés mellett. Bizo­nyára ez a hangversenyük is & legnagyobb láto­gatottságnak fog örvendeni. A művészek tisztele­tére a komáromi Kaszinó társas-estélyt rendez. (•) Weichher* Irén hegedümüvésznö hangver­senye Ipolyságon. Ipolyságról jelentik: December 21-én este tartotta hangversenyét Ipolyságon Weiohherz Irén hegedümüvésznö, Hubay mester- iskolájának volt kiváló növendéke, aki 1927-ben pályázat utján Reményi mesterhegedüjét nyerte eL Meg kell emlékeznünk a művésznő brilliáns tech­nikájáról, gyönyörű zengő tónusáról, mely a pia- niszimokban légiesen finoman hat, erőteljes fér­fias játékáról és magával ragadó temperamentu­máról. Műsorán szerepeltek: Schubert, Mendels­sohn, Hubay művei stb. stb. A közönség minden egyes szám után szűnni nem akaró tapssal jutal­mazta a művésznő játékát, aki ezt ráadásokkal hálálta meg. Zongorán Markstein Kató kisérte, aki elismerést érdemel elragadó kíséretéért. (•) Másodszor lopták el Giambellini hires fest­ményét. Milánóból jelentik: Pianiga veneziai vá­roska templomából újból ellopták Giambellini vi­lághírű festményét, a Madonna a gyermekkel-t. A kép már október elején eltűnt a templomból, né­hány nap múlva azonban megtalálták egy szállo­dában, ahol ismeretlen automobilisták felejtették. A festményt viszahelyezték régi helyre, a piani- gai templom oRára fölé. Tegnap reggel azután a sekrestyés ismét ijedten látta, hogy a festmény me­gint eltűnt. A betörők a tetőről ereszkedtek le a templomba és úgy lopták el a felbecsülhetetlen ér­tékű festményt. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Szombaton d. u.: Agglegény apa. este: Diákszerelem — operett. Vasárnap d. u.: Cigánybáró. Hétfő: Földnélbüly János. Kedd: Szilveszteri előadás. este: Diákszerelem — operett. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: December 25—28-ig: (December 24-én nincs előadás.) Redoute: Chopin búcsúja. (Maria Bell. Pierre Blanehar.) Átlón: Hazaárulás. (Fröblich G., Maurue Gerta.) Tátra: Újra virágzanak a práteri fák. (Fuite­rer W„ PaulLk A és Elis Lilian.) Beregszász, december 27. (Sajat tudósítónk­tól.) Még messze a szépségkirályuő válasz­tások láza előtt, 1919-ben tört ónt az e-set . . , Vári községben a Koscher-i'éle korcsmában három cigány mulatott feleségével együtt. Va­lamennyi asszony feketeazemü huncut szép­ség, akik a vág poharazásban uraik méltó pár­jának bizonyultak. Javában folyt a mulatság, amikor a jókedvbe belecsapott a harag ménkője. Lakatos Sándor nagybüszkém kijelentette, hogy az egész társaságban az ő felesége a legszebb asszony. A két másik cigány ezt tagadásba vette. Szó szót követett, a boros hangulat izzóvá vált és a férjek vételkedésébe az asszonyok is tett lég beavatkoztak. Repültek a poharak, hirtelen azonban Lakatos Sándor hörögve esett össze. Valaki bicskával átvágta az ütőerét, úgyhogy rö­vid szenvedés után meghalt. Mint az akkori — magyar csendőrség által lefolytatott — nyomozás megállapította, a gyii- Irrvoc-SÍrfwvf Hadin .TÓ7suvf ikövfttiift «1. aki fivéré-

Next

/
Thumbnails
Contents