Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-25 / 293. (2218.) szám

14 1929 deeetmber 25, storda. — Felhívás & magyar közönséghez. A pozsonyi MAKK-diákegyesület elnöksége közli: A pozsonyi MAKK a közelmúltban — szerény anyagi helyze­tére való tekintettel —■ pártoló tagok gyűjtését ha­tározta el. Alapszabályaink értelmében pártoló tag lehet minden magyar nemzetiségű csehszlovák ál­lampolgár. A tagsági dijakból befolyó összeget val­lási különbeég nélkül, szegénysorén tagjaink se­gélyezésére kívánjuk fordítani. Az egyesület vár lasztmányia azzal a kéréssel fordui a nagyközön­séghez, hogy lépjen pártoló tagjaink sorába. A pártoló tagság dija egy szemeszterre (félév) 20 korona (az első félévben + 5 korona felvételi díj). A tagság csak egy félévre szól minden alka­lommal é sason esetben, ha valaki a tagságot a kö­vetkező félévben nem ujitja meg, automatikusan .megszűnik tagnak lenni. A pártoló tagsági igazol­ványokat a pozsonyi közönöség személyesen vált­hatja ki (Wanioselí József i Lktszer kéreskedeső­ben, Halászkapu-ucea 6), a vidékiek postautalvá­nyon (nem csekken, mely csak önkéntes adomá­nyokra szól) szíveskedjenek a fenti összeget. (+ 5 korona poríódijat) ugyanide elküldeni, hogy a tag­sági igazolványokat ajánlottan a legrövidebb időn j belül elküldhessük. (Kérjük a nevet és pontos la-j késeimet tudatni!) Pártoló tagjaink jogosullak az: egyesület minden rendezésén — így a január 11-éni megtartandó magyar akadémikus-bálon is — be-1 lépődij nélkül megjelenni! Ezzel kapcsolatban fi­gyelmébe ajánljuk a nagyközönségnek, hogy aj MAKK rendezéseit ezentúl csakis tagjai látogat­hatják! Kérjük tehát a közönséget, hogy aki a ja nuár ll-ibi bálon meg kíván jelenni, pártoló,tag sági igazolványát aznap este 6 óráig okvetlenül váltsa ki, mert ainélkii! a bálna nem ocsáthatjuk be! A bálra vonatkozó további felvilágosítást kész­séggel nyújt az egyesület titkára (Décsy Béla, Kecske-uoca 14) ás a fent nevezett cég. A kassai elmegyógyintézetben kigyóméreggeikísérleteznek Mégy év óta folynak a kísérletek — Kigyóméreg az epilepszia gyógyítására M. U. Dr. NEUMANN MIívSA fogarvo*, Frahali., Váelavslté o. 3 Ralidéi 9-1, S-6, Telefon; 30,600 — Frakkos banditák a londoni Savoy-ban. Londonból írják: Tegnapelőtt éjjel a Savoy- szállöban, London legelőkelőbb szállodájá­ban három elegánsan öltözött frakkos betörő a vendégek közé furakodva megpróbálta a szálló pénztárát kirabolni. Az egyik rabló ka­nadai valutái akart beváltani a pénztárnál és míg a pénztáros a számolással volt elfoglal­va, a másik két rabló elemelte a pénztárból a pénzes kazettát és el akart vele tűnni. A pénztáros segélykiáltásaira a száliló személy­zete eláilolta a kapukat és hosszabb küzdelem után sikerült is elfogni a teleseket. Az ele­gáns közönséggel zsúfolásig telt szállóban nagy feltűnést keltett az eset. zz Rádiókészülékek, alkatrészek legelőnyöseb­ben Blődynél, Kassa. Ffi-n. 61. Telefon 887, =— Óriási zsákmányt találtak a Selsőkemen- ceá betörő rejtekhelyén, Nyitrai tudósítónk jelenti: Napokkal ezelőtt hírt adtunk róla, hogy a felsők© menoei csendőr ség elfogta On- drejka István veszedelmes betörőt, aki a bi­zonyítékok súlya alatt beismerő vallomást tett. A csendőrsógnek ugyanis sikerült felku­tatnia a betörőknek a falu határában lévő rejtekhelyéi, ahol mintegy 40.000 koronányi értékben óriási zsákmányt találtak. A talált tárgyakból megállapították, hogy Ondrejfeo fosztotta ki Szkofek németprőnai mérnök la­kását is. A betörőt a privigyei fogházba szál­lították, ahonnan Nyitxára fogják átvinni. Prága., december &?, A Prágai Magyar Hír­lap december 18.-iki számában „Kigyómórgek az orvosi tudomány szolgálatában'4 címmel ér­dekes közlemény jelent meg. amely a szak­köröknek figyelmét is f elkel főtte. A cikkei kapcsolatban Frank János dr., a' kassai álla­mi elmegyógyintézét i kórház első assziszten­se 'levelet intézeti, hozzánk, amelyben közli, hogy a Mgyátnérgehk&l nmw&ák Amerikában, Turném nálunk is kísérletezi,d(. A kísér* leteket a ícmsm állami elmrgjrógyfhtézot- ben Mndüik Jár ősim dr. főootos vezeté­sével végzik az intézet orvosat. Sludhlik dr. imár négy évvel ezelőtt felhívta az orvosi társadalom figyelmét a kigyóméreg bizonyos fokú és természetű hatás dm az epilepsziánál, sőt kidolgozta ezeknek szerepót az epilepszia kórélettanában, azóta is folyton kutatja gyógy­hatásúkat. A kísérletező orvosok viszgálataik eredményeit nemcsak belföldi, haneim kül­földi szaklapokban is közölték, ágy .a Jour­nal Societé M ed. és a ZentralMatt füir Neuiro- logie und Peyehástrie című folyóiratokban nagyon beható tanulmányok jelentek meg a Mgyőmérgökikel végzett kísértetekről. Frank dr. asszisztens arról is értesít ben­nünket, hogy érteléig a kigy ómé rgekkel foly­Karácsonyi ajándékul: Hölgyek - selymet, urak - szövetet Kassán csak Vargától látott tandknáuyailk eredményét nem közöl­ték a nagy nyilvánossággal, mert a kutatások eredményét még nem tartják kellőképpen megérettnek. _,Csak azt kívánja lapunk, utján megállapíta­ni, hogy a kigyám érgek gyógyaikalmazáBa nemi amerikai szenzáció, hanem ugv náiliunk, mint Németországban, behatóan tanulmányoz­zák szereprüiket. Mindezt azért tartja szüksé­gesnek közölni, mert az epilepsziában szen­vedő betegek nagyrésze érthető okokból hi­székeny, gyógyszer és gyógymód után áikáto-i zik, tehát félrevezethető, hangzatos állítások- J kall, különböző kigy ómér eg-legendákkal kfiitty- nyen meg lehet téveszteni őket, aminek 'a betegek látják a kárát, mert kurázsi ák élhet­nek velük vissza. Sajnos, az epilepszia túlságosan összetett jeUe^gü megbetegedés ahhoz, hogy jogosult l&rme a reménység, miszerint egy étim gyégyscer aukuhmazúsásml sikerülne kigyégyitam. A kassai elmegyógyintézetben továbbra is kitartással folynak a kigyóméreggei való kí­sérletezések, de máris valószínűnek tartják, hogy a kigyóméreg csak egyike lesz az epi­lepsziás meg bég edés éknél felhasználható gyógyszereknek, nem pedig egyedüli és'kizá­rólagos gyógyszer. — Családi szégyene miatt öngyilkos lett egy rusjánszkói amerikás. Munkácsi tudósí­tónk jelenti: Gyurkániqs János oroezkamorócá lakos nemrégiben tért vissza Amerikából, ahol bárom évet töltött keserves munkában és rzenvedések között. Itthon kellemetlen meglepetés várta, mert míg ö Amerikában tartózkodott, házatáján & gólya kelepelt. Ez annyira elkeserítette GyurkáinAcsot, hogy ön­gyilkosságra határozta el magát. Először kés­sel többször mellébe szúrt, azonban kísérle­tét észrevették és meggátolták az Öngyilkos­ságban. Később családját a. lakásból kizavar- ta és azután felakasztotta magát. Ez alkalom­mal kísérlete sikerült ée mire rátaláltak mér hal ott volt. Szent István kardja a prágai Széni kincseskamrájában Podlaha Antal ár* prágai püspök á kard eredetéről és történetéről öreg ember nem vén ember, ha az öreg- éggel Iw.„ jő érelmeszesedést a ,,CIGEL- IA LüD0VICUS“ jódos forrás vizének szxúiatával megakadályozza. A szerve­det felfrissítése 1 2 Cigelka kúrával min­denkinek ajánlatos. (16) xx Karácsony a rádióban. Egy lelkesítő gondo­lat: ugyanaz a mozgás, ugyanaz az ütem, ugyanaz a rhytmus, amely egész Európát átszeli, ha a rádióban az egész világ részére .átszűr egy zene­kar, egy jazzband. Egy gondolat, melyet atyáink, avagy még mi magunk sem mertünk volna évek­kel ezelőtt kigondolni ina már egész természetessé, mindennapivá vált. Mert egyedülálló, eddig még ismeretlen gyorsasággal fejlődött és tökéletese­dett a rádiótechnika. Nem régen még egy nehe­zen kezelhető készülék volt a rádió, melynek ke­zelése szakképzettséget és tapasztalatot kivánt. Ma például a Telefunken készülékek már oly egyszerű használati tárgyak, melyet minden gyer­mek is üzembe hozhat. Kezelése a legegyszerűbb. Minden leadóállomás könnyen felfogható ée egy­szerű beállítással azonnal hallható. Ez teszi őt mindenki számára a legalkalmasabb karácsonyi ajándéknak. Egy felfogókészülék, mely a „Tele- funken44 nevet viseli, a minőség bélyegét .is bírja, eladó és vevő értékeli ezt benne. u i '.sumwziK mhasoa ÉS WÉQBJS M, $ tokio ctiMMfh Kapbu.lo: P Moeocr Zsigmond, Komárno Glóbus parfüméria, IJZhoroci f Martíckovic* 1, Don Strcda Lekirna Burgrr, B. Bystrica k Diana drogéria, Zvoleo Kemény Sándor, Seéovci; ^ Bonatrly drogéria, Érsekújvár 'Z*JíTVMESCBPt'.UrkinuZ**AV/;'XiuiSUJ* V,»»V/ i«>v ^ ■ »«../,vrwr^;«-/^' *~rvvK- ty•»,*,- , — Ismeretlen betegség pusztít Jávában. Hágából jelentik: Jáva szigetén, a batáviai holland, kormányzó jelentése szerint, titokza­tos járvány lépett fel. A járvány kórokozó­ját nem ismerik, s az orvosok tehetetlenül áll­nak szemben az ismeretlen rémmel. Eleinte a járvány csak a bennszülöttek falvaiban fjzedte áldozatait, most már azonban a váro­sokra is átterjedt. A múlt hónapban négyszá­zan haltak meg az ismeretlen beieg'iógbeu. A járvány még nem érte el tetőpontját, s el- retíeul-Ő arányokban 1 erjed. _ Üotcl-Pcnsio lris, Bratisiava, Liiriucka­pn 17. Central-Pastage. Tel, 34—>52, Prága, Karácsony. Ezen az őszön, a Szent Vencel-űnnepségek alatt főnt jártam egyszer a Hradz sióban. Pont dél volt, a Szent Vitás-templom körül hullám­zott a nép, végeláthatatlan tömegek jártak a templomból ki é« be és a nép között egész papi seregek, fekete reverendák tűntek föl egymás­után, az őrséget éppen akkor váltották le, megszólalt a kürt és a harangok, Prága száz tornyának harangjai különböző zenékkel zúg­tak, zenéltek, zengtek egyszerre és a kórust a Szent Vitus-templom harangja vitte. Fönn a hegytetőn a sok-sok torony fölött, ott a Hrad- z&in udvarán, a harangzúgásban, ahogy jöttek a papok és jött az őrség, egy pillanatra az volt az érzésem, hogy újból Rómában vagyok. Szinte megtévesztő volt a hasonlatosság, a dombok miatt, melyeken a város épüit, meg a sok templom és a száz toronyból fölhangzó ha­rangjáték, a sok pap, az őrség, az ünnepélyes­ség miatt, ebben a másodpercben a római han­gulatból csak az hiányzott, hogy az őrség itt nem volt oly díszes, és festői, mint. a Vatikán testőrgárdája. A Dómban, amely körül a nép hullámzott, a Dóm kincseskamrájának ezer esztendő alatt fölgyült kincsei voltak kiállítva, ezeked, járt nézni a néptömeg. Kevesen tudták azonban, hogy Szent Vencel koronája és más reliquiái mellett ott volt Szent István kardja is a kiállí­tott kincsek között. Európa kevés városában gondolkodtak, vi­tatkoztak, tépelődtek annyit vallási kérdése­ken, mint Prágában, Szent Vencel városában. Sirja körül a templomtornyok százai hirdetik, hogy itt a nép lelkének éltető eleme volt a hit. Szent Vencel koronája mellett Szent István kardja. Magából adódott, hogy kirajzolódhatott bennem a két nemes profil, mint két vert aranyérem. Szent Vencel is a kereszténység révén kapcsolta be népét a nyugati népek .szel­lemi áramlatába, akácsak Szent István, aki a pogány magyarságot a kereszténység által ol­vasztotta Európába és a kultúra és haladás út­jára vezette. Szent Vencelt ünnepelte Prága, a vértanuságot szenvedett királyi szentet és az államalkotót, aki Prága dombjain szőlőt ülte­tett, az egyik dombot ma isi Weinberge-nek— Vinohrady-nak hívják, szőlőt, amely az ótest.v nientum szerint a termékenység szimbóluma, meg a tudásé, mert a tudás hasonlatos a szőlő­ből való ó-borhoz, amely leszűrt, tiszta, neme­sen csillog, miként a .színarany. És Szent. Ist­ván nem bintette-o el a tudás /termékenyítő magvait a magyarság ázsiai, forrótüzü -szivébe, nem a bit által szelidite-tte-e meg és fogta össze erőit, amelyek elpusztultak, volna a lángolás­ban, mint a tűz, amely önönmagát emészti el és szétszaladtak volna, mint a folyam, amely kiugrik medréből és nincsenek többé határai. Hogyan került Szent István kardja Szent j Vencel királyi kincsei közé. a prágai Szent Vi­tás-templom kincs'©.-; kaim rajába? Amiéin tinin- j mást szereztem róla. egyre izgatott a. kérdés. A katalógusban, amelyet Födj aha A irton dr. prágai, püspök állított össze, a következő rövid megjegyzés áll: „Magyarország királyának, Szent Istvánnak kardja, a markolat és a kardlap elefántcsont, román ornamensekkel díszítve. Pompás mester­munka a IX-ik, vagy X-ik Mázadból.4* E na­pokban fölkerestem Podlaha Anton dr. püspö­köt, a neves műtörténészt és tudóst, hogy meg­interjúvoljam Szent István kardjának története felől, Podlaha dr. püspöknek a prágai Dómban lévé kincsekről, valamint a prágai emlékmű­vekről könyvei jelentek meg „Dér Domsohatz zu Prag“ és „Topographie dér historischen Kunst-Denkmale dér Stadt Prag“ címen. Nem volt azonban szerencsém, mert a püspök beteg volt és nem fogadhatott. Levelet írtam Pod­laha püspöknek, mire Szent István kardjának eredete és története kérdésében a püspöktől egy igen szivélyes hangú levélben a következő választ kaptam: „Szent István kardja a Dóm kincseinek in- ventárjában 1355 óta szerepel, mégpedig a kö­vetkező szavak kíséretében: „Gladius beati Stephani regis Ungarorum cum manubrio efcurneo.44 Valószínűleg ugyanebben az évben ajándékozták a Dómnak, mert az 1354. évi in- ventádban még nincs róla emlités. A XVI-ik század második felében a -szokásos évi ünnep­ségeken, amikor a szent reliquiákat („ostensío Teliquiarum14) a NeustSdter Ringen, a mai Ká- roIy-téTen, bemutatták a népnek, Szent István kardja is mindig bemutatásra került. Amikor a kincseket 1438-ban az ellenség elöl Karlstein várába vitték, a kincsek között. Szent István kardja is ott volt.44 A magyarok első királyának, Szent István­nak Prágába került kardjáról a Dóm-kincsek eredetének tudója és kutatója, a nagymüvelt- ségü és nagytudásu Podlaha Anton dr. püspök sem tud többet. írásos hagyományok nem ma­radtak föuu eredetéről és történetéről, ki tudja, milyen alkalomból küldték e remek munkát Prágába ajándékként a. Szent Vitns-templom- nak 1355-ben, amely akkor már több száz éve épült és csak ezer év után, 1929 tavaszán fe­jezték be és avatták föl. A történelem sok -szá­la kibogozhatatlan,, ködös foltokkal van tele a múlt, de ha valaki magyar betér a prágai Szent Vitus-templomba, Báthory Zsigmond márvány- siremléko. amelyet híve, nemes vitéz Nagy György állíttatott, hogy Transsylvánia urának neve és híre megmaradjon a világ emlékezeté­ben és Kolossyárv Márton híres sárkányölő Szent György-szobra mellett. Szent István kardjának nemes halavánv elefántcsontja úgy világit rá a templom félhomályában, mint régi dicsőség emlékének fénye. Szenes Erzsi. •• reenuyi w *«*» HALTEMERGER' Civártelmk: SuiáspEs! JteSIze PíBlíamv? PEST TBS WF MISI Központi üzem rima­Halfenbcrger fcsiügydr, KoSíce Z- ; HWMU—8BWWMill|imiH(r.V«»HUJ—W—Mwm m—wiWM/v. I xx A legszebb és legpraktikusabb kará­csonyi ajándéknak, lakásdiszitési áru 25 Ké.- ■ tol 25.000 Ké.-ig. Fornheim szőnyeghásában, ' Rratislava, Mihélykapu-u. 25. — Tii* pusztított Csilár küzségbeu, Nyitrai tudósi tónk jeleníti: A. Nyiirához közeli Csifár- bán Mészár Pál gazdaságában tűz támadt, amely gyorsan terjedt tovább és több gazda­sági épületet, meg szalmaícazlat semmisített meg. A falubeliek segítségével sikerűit a -t(í­, zet lokalizálni. A kár jelentékeny. — Kinnlevőségeit ruházza az Uránia bank­házra Nové-Zámky. Kérjen ajánlatot —* Éjszakai tűz Nyitrán. Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnap éjjel Pető Miklós autójavító- műhelye kigyulladt és porrá égett. A tűzoltó­ság a műhelyt már nem tudta megmenteni, de a tüzet lokalizálta. A kár 200.0ÓÖ korona, melynek nagyrésze biztosítás révén megté­rül. A tűz kitörésének okát még nem tudták megállapítani. Gyárkémények Schulz Göztéglagyárak r.-t. építési osztálya Bratisiava, Lorenztorgasae 6. — Moszkva megfesti a hétköznapokat. Pá­riából jelentik, hogy moszkvai híradás szerint az uj ötnapos hét napjait színek szerint ke­resztelték el. Hétfő: sárga: kedd: rózsaszín, szerda: piros, csütörtök: kék, péntek: zöld lesz. A munkáscsoportokat a szerint, hogy minő napokra eeik a pihenőnapjuk, szintén színek szerint keresztelik el. — Nyilvánvaló, arról vau szó, hogy a hétfő megszűnik hétfő - lenni s e helyeit sárganap nevet kap, keddet ezentúl rózsaszín napnak fogják hívni és igy tovább. xx Racionalizáció és az autó. Amerika figyelem­reméltó jóléte elsősorban s kétségtelenül az álta­lános munka racionalizálására vezethető vissza. Az emberi kéz munkája, a gépnrunkához viszonyít­va. a legtökóleílencbb és legdrágább, ezért első­sorban azon fáradozott az amerikai munkásszer­vezet, hogy egyrészt a munkáson takarítson, más­részt pedig az emberi mun'n nagy részét a ponto­san működő gépekre ruházza át, mi által sok időt óe pénzt takarít meg. Amerikában az emberi munka racionalizálása a munkások többségét a munka és a gép „igazgatójává44 tette, napi 6—10 dollárra emelte a bevételt és mégis igen 6ok bel­földi áru olcsóbb maradt, mint nálunk. A ^unka- menet amerikai meohanizálása gyakran, a dollár utáni hajszával lesz elnevezve, de hamisan. Ame­rikában is jelszó a ,,fim9 is money44, ha arról van szó, hogy az előállításban valamely munkaoperá­lást jól, olcsón és gyorsan vigyenek keresztül s sehol sem fordítanak annyi időt szórakozásra, sportra és üdülésre stb., mint éppen Amerikában. Az amerikaiak szorgalmas munkája folytán az automobil é3 az autó az első helyet foglalják el. Személykocsik és autóbuszok oloson és gyorsan látják el a munkából, vagy a fiiunkéba való szállí­tást az utazásnál is igen nagy szerepet játszik. A teherkocsik lehel övé teszik az olcsó és gyors te- herezállátást a fölösleges és hosszadalmas átrako­dás kikapcsolásával, a traktorok pedig segítenek a parasztnak és több munkát s gyorsabban végez­nek, mint az állatok. Céltudatos munkásszer veze­tek a 120 millió főt számláló amerikai lakósságoü nagy számban fogyasztójává tette, sokkal nagyobb rétegekben, mint nálunk, autók, rádiókészletek, gramofonok, zongorák, Írógépek, családi házak legnagyobb számban az U. S. A.-ban fogynak el Ez a körülmény képezi alapját az amerikai olcsó tömeggyártásnak, mely egy nagy belpiac mellett, még az egész külvilágot is veszélyes konkurrensó- vó tette. Ha mi magunkat ettől az ipari- és agrár­krízistől távol akarjuk tartani, akkor olcsóbban és még nagyobb mennyiségben kell előállítanunk és miután kis nép vagyunk mindenekelőtt időt kell takarítanunk, ha azt akarjuk, hogy produk­ciónk nagyobb legyen. Ezért nálunk íb orvo­soknak, ügyészeknek, iparosoknak kereskedők­nek, földműveseknek ée mindazon egyéneknek, akik vezető állást töltenek be, elsősorban kell, hogy autó álljon rendelkezésükre. Hogy m ipar és gazdaság nálunk se csökkentse teljes.itőképes- segét, a munkatempót mindenütt gyorsiimn kell, meri mozgás az élet és fokozott tempó egy még örö-rnteljesebb és hasznosabb ólet. sx SZÉKELY HENRIK MÜBUT0RGY.4- UA, POZSONY, GUüSSLING U. 50.

Next

/
Thumbnails
Contents