Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-25 / 293. (2218.) szám

1 2 ltffö dee ember S5. gseráo. Szórványoson taberkulotakna csomtelváltozáisok- feal k találkoznak a régészek. A felső Nílusnál felfedezett sírokban ©s ©Lég gyakori eoet. Érdekes ugyanitt egy síreorozat, mely igen súlyos csont- tu’berkiilot.ikus megbetegedésiben szenvedők földi maradványa. Valószínű azonban, hogy itt egy egéaz család fekszik, kiket nagyon erősen támad­hatott meg a halálos kór. Két szomszédos sírban összesen hét csontváz, mely élénken mutatja a sú­lyos elváltozásokat, Étek közül az egyik Birban négy felnőtt férfi és egy asszony pihente ki ér­ez rodea álmában a betegség szörnyű kínjait, mig % másák sir egy felnőtt férfi ée egy kis fiú tete­mek takarta el hosszú évezredeken keresztül. Fmncdaországba-n ás a Japán szigeteken olyan frolyoc véglageiváitozásokat találtak, melyeket a tudósok csak azzal tudnak megmagyarázni, hogy a kies már &s akkori népet sem kímélte meg, ha­nem ugyancsak sűrűn szedte áldozatait. Előfordu­lása azonban jóval ritkább, mint a tuberkulózisé, A tudósok figyelmét azonban nem kerülte el & fogak és álkao&ofo alapos vizsgálata sem. — Az egyiptomi őskori tömeges sírok igen jó alkalmat adtak arra, hogy a vizsgálódásokat egész tág tér- ifs terjesztheeeék ki Igen feltűnő tény, hogy a fogak majd minden ecetben erősen lekopottak, le- rágott&k, amiből arra következtethetünk, hogy bi- scny a sok kemény, durva őrlemény nem igen kí­mélte meg & fogak anyagát. Számos esetben egé­szen a foggyökérig tart & lerágottság, ami való­színűleg a foghu* megbetegedéséi; is magával hoz­ta. A hatalmas őskori sinnezők halottadnál azon­ban egyetlen esetben sem találkoztak a tudósok eeontszuvasodáesal. A következő évszázadokban, mikor a táplálék is már finomabb formákat nyert, szóval a kultúra fejlődésben volt, már a csont­saiig fogak mind gyakoriabbak lesznek és ameny- nyive! közelebb jutunk korunkhoz, épp olyan gya­koriak az előfordulások is. A régebbi korok bár a fogezutól mentek voltak, mégis ez kivétel nél­kül ceak az alacsonyabb néprétegekre vonatkoz­tatható, mert a felsőbb néposztály^ tekintve, hogy táplálékuk eltért, már fogbetegségeket mutat. A Kr. ©. ÜL század elejéről a legfelsőbb népréteg­ből származó Bárokban azonban a fogmegbetege­dések már & mai elterjedtséget mutatják. Mivel a régi népek temetkezési szokásaiban a beleő részeket eltávolitva, azok mumiifikálására törekedtek, ez a körülmény igen nagy fontosságú a tudósok ezeméebn, mivel különböző eljárások­kal, duzzasztás, festés stb.-vel lehetővé tették, hogy igy mikroszkópikue vizsgálatnak vessék a,Iá. így vált lehetővé az, hogy nemcsak a osontok be­tege* elváltozásai, hanem a belső ezervek megbe­tegedéseinek maradványai ie [megmaradtak az utó­kor számára. Különösen az egyiptomi sírokon, ahol tudvalevőleg a mmmfiikáláét igen kultivál- ták, végeztek fontos megállapításokat a belső szervek megbetegedésére vonatkozólag. Peru vidékén, ahol szintén honos volt a múmia- pakolás, szintén fontos és értékes lel etek ot talál­tok. A különböző maradványok alapján sikerült megállapítani, hogy az érelrneezeeedés igen. gya kori volt, úgyszintén a lép- és májbajok. Pestis- bacLlluM j« találni védtek, bár a pestiedaga,tokai nem sikerült megf igyelni. Bőrei változások ró! a himlőre következtetnek, mely különösen Egyip­tomban fordult elő. A tudományos vizsgálatok azonban megcáfolták azt az eddig vélt hiedelmet, hogy a lepra állítólag Egyiptomból került volna ki, mivel erre semmi nyomot sem találtak. A különböző régi betegségek feKameráséban kü­lönösen az angol kutatók értek el igen nagyszerű sikereket és & vizsgálatok ma is állandóan folya­matban vannak. Azonban SrwUoif Károly ár. pro­fesszor, ki a lipcsei egyetem nagytekintélyű elő­adó tanára, nemrégiben hosszú tanulmányt tett közzé a tudományos lapokban, mely öwezefoglalja az eddig eléri eredményeket Ledovszky távzongorista Pozsonyban 83 óráig egyfolytában zongorázott — Ezzé! aj távzongorázási világrekordot átütött lel — **rrlT—Winmwni irrrrnTr-T-nn»nmir ni , „ i i iumi—w n----n— 25 D ecember ttommá Szerda IBBjfil iiiíisa w illái Pozsony, decem/ber 23. (Pozsonyi szerkesa­tőségünk tolofonjelentése.) Ma hajnalban 3 órakor 83 óra után a Royal-stzáiljó nagytermé­ben beíe-jorzbe távzongorázását Ledovszky Géza, s a bécsi zongorista ezzel megdöntötte a Prágában felállt ott 82 ónás világrekordját. A pozsonyi közönség nem nagy érdeklődés­sel kísérte a 'világrekord, megdöntésére irá­nyuló kísérletet és csupán a finisben volt na­gyobb publikuma Ledovazkynak. Az orvosok szinte óránkint megvizsgálták, szervezete azonban nagyszerűen bírta az iramot és egy­általában nem volt szükség arra, hogy injek­ciókkal frissítsék fel. Játékának 75. órájá­ban, éjszaka 12 órakor pozsonyi tudósítónk­kal sakkpartit játszott, amit Ledovszky, aki egyébként Mtünó eaikkjátékos is, meg is nyeri A távzongorista a 83 óra alatt mind­össze 42 percet pihent, amikor egy-kéí perc­re felállóit a zongorától, hogy táplálékot ve­gyen magáihoz. Amikor Ledovezky hajnali három órakor Mállott szóikéról, a közönség nagy ovációban, részesített©. Az orvosok még egyszer megvizsgálták és megállapítot­ták, hogy tüdő- ée szívműködése teljesen normális. Ledovszky ezután aludni tért.. A távzongorista produkciója után ötheti pihe­nőt tart, azután Budapestre megy, majd on­nan szerződése Csikágőba széli ja, ahol száz­órás távzongorázási világrekordot akar fel­állítani. December 27-én újból hét, méregkeveréssel vádolt nagyrévi asszony kerül a szolnoki bírák elé , Szolnok, december 23. December 14-én este - hirdetett Ítéletet a szolnoki törvényszék Lipka ■ Pálné és három méregkeverőnő társa felett. A tiszazugi mérgezés itélet-ytatisztikájánok róva- L tatban eddig egy halálos ítélet és három élet­fogytiglani ítélet került. December 28-án este el fog hangzani egy újabb Ítélet és a stati9»tíká- ban előreláthatóan szaporodni fog a súlyosan el­itéit asszonyok csoportja. December 27-én reggel kilenc órakor ugyanis a ozolnoki bírák Ismét maguk elé állítanak két tiszazugi méregkeverőnőt Á falócára pedig a fegy- őrök elé lemét két feketekendős, összetört, ko­ránhervadt nagyrévi parasataeezony fog leülni, s a vád sem változik: a két parasztasezony gyilkolt!. Meggyílko!ta-e kikapős apósát a fiatal menyecske ? Az egyik asszonyt Takács Sándornémk hívják, leánykori neve Szántó Eszter. 87 éves, reformá­tus valláeu, ókéeskei születései nagyrév! lakos, aki irai-olvasni tód ás akinek — vagyona, van. Ebben különbözik Ldpkánééktól, akiknek mind­egyike földhözragadt, nyomorgó parasztasoBony volt Takács Sándornét Is a büntető törvénykönyv 278. paragrafusába ütköző gyilkossággal vádolja, aa ügyészség, de hogy ennek a vádnak blaonyi- tása sikerülni fog a főtárgyaláson, *■ nagyon kétséges. A vád ellene az: 1913-ban ment feleségű! Szántó Esater a siket­néma Takács Sándorhoz, aki szüleivel együtt la­kott. A fiatal menyecske is odaköltözött apósának házába, s közös háztartásban éltek négyen: «® öregek éa a fiatalok. Aztán lassanként megindultak « temetési menetek, Ta­kácsét házából: először as öreg Takács Lászlő- nét temették el, aztán eltemették a* öreg Takács Lászlót. Takács Lászlómé halála körül még nem mutatko­zott semmi hiba, de az öreg Takács halála már nagyon gyanús az ügyészség szerint. Takács László — az ügyészség vádja szerint — felesége halála után két hónappal kezdett betegeskedni. 1922 no­vemberében eLhívták hozzá Szegedi Kálmán dr. orvost, aki. vesegyulladást, állapított meg. Arzón- tarialmu gyógyszert az orvos nem rendelt a be­tegnek — s Takács László holttestében, amikor exhumálták, mégis annyi arzént találtak, amennyi egy ember megölésére túlontúl elégsége®.. 1029 augusztus 7-én Takács Sándornét, a cibak­ház! oeendőrőre egy névtelen levél alapján letar­tóztatta. Elrendelték az exhumálást. A vegy rizs tálat Takács László hullarészeiben megtalálta as arzént. De csak cs as egyetlen bi­zonyíték Takács Sándorné ellen, ő tagadja, hogy apósát megmérgezte volna. Azt beismeri, hogy 1922. év végén apósának halála előtt néhány héttel légypapiroet vásárolt a azt beakaeztotta a kamrába, de a légypapirost azért vette, hogy azzal majd legyeket irtson, — a követ­kező esztendőben. Viszont az ügyészség vádja sze­rint föltétlenül bizonyos, hogy Takács Lászlót meg- mérgezték és csupán Takács Sándorné volt az a családiban, aki az öreggel rossz viszonyban élt, akti örökölni akart, a akinek minden oka megvolt — nagyrév! felfogás szerint! — ahhoz, hogy apósát a másvi­lágra küldje. HaJált! — követel a vá«J Takács Sándorné mellett a falőoáo december' 27-én özvegy Csabay Gyuláné született Szabó Má­ria fog ülni. Ez a móregkeverőnó 42 óve®, római katolikus vattáira, két gyermek anyja, irat olvas­ni tud, ókéeskei születésű, nagyrévi lakos — va­gyon* nincsen, ö ellesi® ie gyilkosság büntette a vád. A vád: Nagyréven 1923 október 6-án férjét, Csabay Gyu­lát szándékosan, előre megfontolt szándékkal megölte, azáltal, hogy két-foárom ízben légypap í rből ki­vont arzéntrlxidot tartalmazó folyadékot kevert ivóvízébe és azzal megitatta férjét Férje ebbe be­le Se hali. Csabay Gyuláné —- a R&odnokí ügyészség vádja szerimt — tettét előre 'megfontolt szán­dékkal, nyugodt lelkiállapotban, Ihldegvérü számítással követte el, gyilkolt, m ítélet rá egy lelhet: kötél általi halál. De hogy mi lesz valóban az ítélet, az majd december 27-én dől el, a szolnoki bírák ©lőtt. Halálos autószerencsétlenség ért egy pozsonyi hentesmestert Pozsony, december 23. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk. telefon jelentése.) Halálos autóbal­eset történt vasárnap Nagylég község közelé­ben. Fogelsinger Károly 30 éves pozsonyi hentes mester, akiinek a pozsonyi vásárcsar­nokban van standja, egy teherautóval Patony- ból Pozsony felé tartott. Patonyban 8 hízott sertést vásárolt Céderle Imre dévényi 'hentes- mesterrel együtt, akinek tulajdona volt a te­herautó. Fogelsinger, Oéderle és Sátor Károly sofőr foglaltak helyet a teherautó ülésén. Útközben az autó egyik hátsó kereke el­törött, aminek következtében a teherautó felfordult és az utasok a sertésekkel együtt kifordultak. Fogelsinger KároÍvnak a kormánykerék a mellkasát belapá to tta, úgyh ogy a Szerencs é t­ien ember nyomban meghalt. A másik két utas csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Ma délelőtt vizsgálóbizottság szállt ki a helyszínre, amely megállapította, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel a fele­lősség. A pozsonyi hentesek között nagy rész­vétet keltett a katasztrófa híre. Fogeísioigert felesége és 5 esztendős kisfia gyászolja. MENNYBŐL AZ ANGYAL jött le hozzánk is valamikor a titokzatos ka­rácsonyi szentestén s esodaváró gyereklel- kfink megtelt, megitíasodott a csoda valósá­gával... Ma csak felnőttek vagyunk, 6 a* élet csúf realitásának komor suiya nehezedik rá a legbensőbb valójában ma is Csodát és a jézus! Valóságot epedő lelkünkre. Megütött az Élet mindannyiunkat, s a rossz utálata megsebesítette a tisztaságok forrásai után szomjubozó szivünket. .— Oh, hovtl lett a régi, Igazi Karácsony?! Nehéz, végtelenül nehéz élni karácsonyi idealizmus nélküli! —< Csodaváró, tiszta, szent Gyerekszemek adjá­tok vissza nekünk, szomorú nagyoknak, a Karácsony örömét, a Karácsony tisztaságát, a Karácsony békéjét! Hadd jöjjön le hozzánk is ismét mennyből az angyal... mint régen. Hisz mi se tudunk igazán élni a Karácsony hite és valósága nélkül!... (fg.) ■—XX— Redvm okozóinknak, előfizetőinké rmk, hirdetőinknek, munkatársaink- mtk, tudósítóinknak és lapunk min­den barátidnak kellemes és boldog ünnepekéi Jdvámmk. Legközelebbi számunk december 27-én s rendes időben (Prágában pénteken este, Szlovensskón szombaton délelőtt) jelenik meg. A PB ÁGAI MOZIK MÜSOBA; BE KÁN EK: Kacagj, Bajaszó! (Lón Chaney). FLÓRA: London réme. (Wallace.) L. Ghaney LUCERNA: A hazafi. („Oroszország") E. Jannlngs, KOTVA: A eirkussherceg. (Hangosfilm.) J. Gaynof. METRÓ: A kaviar-hercegnő. (.Jiny Ondra.) RÁDIÓ: Ai áruház hercegnője. (Bánky Yiim») Vendéglőben — Reményiem, nagyságos ittr meg vm elégedve a feketével? •— Van egy nagy előnye és egy nagy hi­bája. Mőnye, hogy nirns bernio cikória. Hi­bája, hogy nincs benne kávé. (The Passing Show.) Orvosnál —> Körülbelüli mennyi Mö alatt ltud engem higyógyitemi, doktor tér? — Isten segítségével négy hét, alatt. — És tmélkíM? (Flicgende BWUer.) Vizsgálat Oroos: Nem volt önnek neurasztémás az atyja? Beteg: Nem, kérem, bádogos volt. 4 Mostiqe.) — Meghalt Maiüoí Nándor báró volt veszprémi főispán. Budapestről jelenük: Maillot Nándor bá­ró országgyűlési képviselő, a magyar közéletnek I nagyrabeesült és kiváló alakja szombat este a bu­dapesti Fasor-szanatóriumban váratlanul meghalt Mailiot báró hosszabb ideje betegeskedett. Fiata­lon, 44 éves koráan halt meg. Maillot Nándor bá­ró tokajhegyaljai szőlőbirtokos volt és elismert szaktekintély ebben a gazdasági ágban. Vezető egyénisége volt számos gazdasági alakulatnak és fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki a Hegyalja megmentése érdekében. Előbb kormánybiztosa, majd főispánja volt Zemplén-megyének, mígnem a tokaji kerület egységespárti programmal be­küldte a második magyar nemzetgyűlésbe. A kép­viselőházban ugyancsak ezt a kerületet képvisel­te. Maillot báró holttestét Táliyára szállították és hétfőn délelőtt temették a családi sírboltba. Korai halálát, felesége, Almássy grófnő, gyermekei, to­vábbá a Maillot és Waldbrot báró családok gyá­szolják. — Sík Sándor egyetemi tanár. Budapestről jelentik: A kormán; ő a kultuszminiszter elő­terjesztésére Sik Sándor tanárt, az ismert költőt nyilvános rendes tanárrá nevezte ki a szegedi egyetem második magyar irodalom- történeti tanszékére. Házasság. Müller Lajos, Szered és Engel Magda, Losonc, jelentik, hog-y f.- hó 29-én Bratá- elava-Poasonyban a Hotel Blau helyiségében tart­ják esküvőjüket. — Eljegyzés. Dr. Weisz Gyula orvos, elje­gyezte Szilárd Rózsikéi, Dr. Szilárd Samu ügyvéd leányát, Léván. (M. k. é. h.) — Zathureczky Eede Eperjesen. Esemény­számba menő, jótékonycélu, nagy hangver­seny lesz Eperjesen, január 2-án, a Vigadó nagytermében. A Jótékony Nőegylet agilis el­nöke: dr. Ghillány Lászlómé úrnő megnyerte a hangverseny számára Zathureczky Edét, a ímesszehiires hegedűművészt. — Zakhureczky suiy, érték és vonzerő, aki egymaga is bizto­sítja a hangverseny teljes sikerét. De fokoz­za a hangverseny iránti érdeklődést Majláth József,né, szül: Sohell Lujza úrnő fellépte i®, aiki a közel múltban aratott nagy sikert ének - művészetével Kassán. Értesüléseink szerint a zongorákiséretet Herz Ottó vállalta akinek szinte egyedülálló művészete ezen a téren köziismert. Jegyelővétel: Németh Jenő díszmű­áru kereskedésében. A hangverseny tiszta jövedelme jótékony célt szolgál. — A rozsnyói tűzoltók ünnepe. A rézsüvéi és bányaielepi egyesi Lett tűzöl tótest illet ujjá- alaíkulásámak ötéves évfordulóját december 29-én, .va^íirmap délnlán felvonulással, ma Ff a városháza nagytermében 3 órától tarlandó ttnnepélyps közgyűléssel, ezt 7 órakor követi' köz vacsorával és lánov igalominai örökiii incy Voltak-e betegségei az őskorban ? M archeológiái kutatás, moly már a renaiesan Óta nagy közkedveltségnek örvend, napról-nap újabb leletekkel gazdagítja tudásúinkat a régim időkről. Mig azonban a műit századok meg© gedtek aszal, hogy az ásatások főcélját az érték maradványokban látták, addig a mai kor a tud snáoyos értékű leleteknek tulajdonit nagyobb fo tosaágot. Évente sok pénzt fordítanak a különb ®ö államok a régészeti kutatásokra, é* a vilj majd minden táján szorgalmasan dolgoz,ik az ás hogy napfényre hozza a régmúlt idők embereim csontvázait, használati tárgyait, a különböző m remek eket, szóval mindent, ami az ©komit időkk iszeroe összefüggésben állt. Gsaknem az égési ti áön elszórva mindenütt találhatunk ősrégi ma-ra vány okát, melyek aa elmúlt kultúráról beszélne .Ezek a Leletek aok mindent elárulnak és a koma tudományos kutatások nem elégednek meg azze hogy szokásaikat ég életmódjukat vizsgálja me hanem még a csontvázakat és egyéb emberi mi radványokat is komoly stúdium tárgyává tesí hegj" megtudja miféle betegségek kínozzák a i< tűnt századok ée évezredek generációit. A régészet as orvostudományra Üma*zikodv: gok érdeke© felfedezést tett. Ezer é« ezer ©mbe maradvány volt alapja azoknak a megállapításéi nak, melyeket a letűnt korok sebészetéiŐJ ée gj( gyászát! eszközeiről tudunk. Elszórtan az egéf földön A különböző korotk embereinek maradví nyálra akadunk, medyek bizony miad sok tsnlyc betegségről te^snek bizonyságot, mert a régi k< ?©k sem voltak mentesek a különböző nyavalyái tói. Leggyakoribb a ceonék ősz vény, mely az ői kori embert alaposan kínozhatta, mivel csak ne t járványszerüen és messzi kiterjedésben Lépett fe As ősrégi temetőkben délen épagy megtaláljuk mint keleten & kőkorezakból származó csontváza kom A csoníkóezvény előfordulása olyan gyakori hogy Sudhoff dr. professzor szerint föltehető, hog< a SOOO—5000 év ©lőtt élő emberek egyáltalán neu érték ai & magas kort. hanem már a negyvonedil életév körül oly nagy mérvet öltött & betegség 8vogy állandó fekvésre voltak kényszerítve. A nea vés, sötét barlang és fölalatti lakások követkéz tóben &z ősember nem voit ment a rosszindulat* ceontdaganatoktói sem. , Ezeknek nyomát igei gyakran ki tehet mutatni az. ősrégi esontmaradvá tivokíw*.

Next

/
Thumbnails
Contents