Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-22 / 292. (2217.) szám

V

T?MGiI-MAOfa5iRHlRLAI>

*^j^ir^.wsrz^vs!Km!ismXET!

Magyar órán a prágai Modern Filológusok Klubjában

Prága, december 21, A. magyar regényírók cseh fór dl tóival folytatott és, a. Prágai Mar gyár Hírlápban megjelent beezélgetóséim- révén ismerkedtem meg Slapák Kamill dr.-al. Slapák Kamii! dr. egyike azoknak a fiatal cseh intellektueleknek, aikik élénk, érdeklődéssel figyelik a magyar irodalom! és széllé* mi élét mozzanatait. Slapák dr., aki egyébként a. népjóléti minisztérium vezetőtjsztvi- seloje-, nemrégiben Budapesten járt Kosztolányi Dezsőnél és az ambíciója, hogy KqszJck ! lányi regényeit lefordítsa és megismertesse a. i csehekkel.

K mpokban meghívást kaptam Slapák dr.*

I tői

a, práffri Modern Filológusok Klubjába, ahol ő merő lelkesedésből a magyar nyelvet tanítja.

Érthető, hogy őszinte meglepetéssel fogadtam a meghívást. Egy idegen, aki nemcsak hogy megtanulta, de- annyira szerelmese lett a magyar nyelvnek, hogy katedráról tanítja; tovább akarja adni a szavakat, melyeket eszébe és szivébe fogadott, másoknak is. Csak a tudás édes izeit ismerő, kultúráért hevülő ember lehet képes erre. Ugyan kik járnak el hetenként S upák őr magyar nyelvóráira a es h rémet Prágában, ahol a magyar diákokon és. a magyar kolónia kis szigetén- túl nem hallhatni ezt a zengzetes, keletről hozott, minden más nyelvtől elütő, forró ritmusú, nyelvet?

Este fél hétkor itt vagyok a modern filológusok Ress'ova-uücai klubjában ~%a magyar órán. Egy tanterein iskolapadokkal. Mintha hirtelen elmaradnának mellőlem évűm issza'épülnék újból itt állok az is-, k-o’a előtt, kis nebuló; aztán szapora léptékké’ Lesietek az osztályba, alacsony iskolapadban ülök, előttem könyv7, szemben velem a faion a nagy fekete tábla s a katedrán a tanító ur. Persze csak pillanatig tart az egész, elsuhanó emlékek, — a padokban a nebulók nem a régi iskola pajtások, hanem, komoly felnőttek és a magyar szöveget itt egy másik n y el ven m agya rázzák.

Magmrmgu. bírák, hivatülnökök és hiva~ Uilnoknök Slapák dr, tanítványai.

Slapák dr. precízen, alapos tudással, nagy szakértelemmel és könnyen érthetően, beszélgetve ad elő magyarul.

Az iskolakönyv Brabek magyar-cseh nyelvtana, az olvasmány egy Mikszáth-regény és a Prágai Magyar Hírlap.

Egy magasrangu bíró, idősebb ur, a, táblán írja a d; ki and Öt, a Prágai Magyar Hir’ap egyik cikkét, majdnem hibátlanul. Különös gyönyörűség jelen lenni ezen- a1 magyar nyelvórán, szivdobogva, figyelni (mert az iskolai drukk e'fogja az embert), vájjon a tanítvány, aki olt áll a fekete tábla előtt, tudja-e hogy pld. előtt, mögött, két t-vel kell Írni. Látható örömmel folyik itt a tanítás és

a tanulás, Az a sjpóke leány a második pádban kttünpén, felél és,' az. a, fiatál. fiy jobbra, olyan, zamatosán ejti ki a magyar- szavakat hogy- nehéz elhinni, hogy cseh.

Óra után elbeszélgetek a „tanul ókkal akik sorra elmesélik, miért tanulnak magyarul. A válasz csaknem egyöntetű:, érdeklődésből. Egyik-másik Magyarországon volt, .vagy Szlovén szkon ée a, magyar nyelv elsajátított elemeit, nem akarja elfelejteni.

Hadd írom ide Slapák dr. taniyáuainak, névsorát: Zajicek Ferdinánd dr., a legfelső bíróság tanácsának, tagja, valamikor Htisz- ton volt, ott ébredt fél benne az érdeklődés a magyar nyelv iránt, különben több. nyelvet beszél és, szívesen tanul idegen nyelveket, Kaukov József dr., a legfelső közigazgatási bíróság tanácstagja, a Szlovenszkóról érkező magyar nyelvű iratokat, tanulmányozza, va’amint az érvényben maradt magyar törvények és rendeletek eredeti magyar szövegét. Prohozka Vaclavbiró, Propacek dr., a polgári törvényszék elnöke, aki, már diákkorában Braböknél tanult magyarul. Slmunek Mária Budapesten volt hivatalnoknő, budapesti szép emlékeit idézgeti vissza a magyar nyelvr tanulásával. Májévá, Mária egy barátnőjétől hallott először magyarul beszélni, aki magyarok között élt; annyira megtetszett neki a-magyar szó, hogy elhatározta, hogy megtanulja. Zahatova Frantlskát a szerelem hozta össze a magyar nyelvvel, a vőlegénye u. i- budapesti. Kud'.cska Anton vasúti hivatalnok, egyezer Magyarországon volt gyerekkorában, azóta álma megtanulni magyarul Novák i\ar°I l [lográfus az Állami Könyvkiadó Vállalatnál. Pesten szolgált a 88-osok- nál. Az Állami Könyvkiadó magyar könyv- kiadványait ő akarja, szedni. Josef Pisk-ave.hi- vatalnpk, ő az. aki zamatos, tiszta magyarsággal beszél. Komáromban volt gyerekkorában, onnan hozta magával ezt a hamisíthatatlan magyar beszédet, pedig cseh és a szülei, akik évekig éltek Komáromban, egyetlen szót sem tudnak máskép, mint csehül. Kara- sek, Emil hivatalnok, Lhoták Eduard, a Nafta Spol. tisztviselője, a oégnél magyar leve-, leket fordít..

Tizenkét ember, akik a magyar nyelv keretében élnek, magyar szótárral járnak és. mondanivalóikban megkeresik a mi szavainkat. A szavakon keresztül, talán eljutnak egyszr a magyar irodalom és kultúra kincseihez is. Ez a tizenkét tanítvány úgy hatott rám, mind tizenkét* véletlenül felcsillámló fény, amely a magyar nyelv szépségeit hirdeti a. szláv nyelvterü-lpten, Mintha, lampionos bárkák indulnak éjiötét vizen.

Slapák Kamill dr.-nak, a. magyar- nyelv és irodalom lelkes propagálórának szivböl köszönöm azt a magyar leckeórát, amelyről itt beszámoltam s amelyre meghívni szives volt.

Szen.es Erzsi.

Caiais, 1Ö29 december közepe. " ítéletidő. Az. eső napok óta, szakadatlanul; zuhog s mint egy dagadó és mozgó óriási függöny, beborít mindent, a szél elementáris erővel dühöng, zúgva rohan végig az uccákoné I vadul veri a házakat, megcsikorgatja a cseré:

1 pékét, széttördeli a csupasz fákat. Az uecák i csaknem kihaltak. A széthajtotta esőcseppek, i mint apró gombostűk százai bíródnak az em- ; bér arcába., megnehezítik a lélegzést s szinte j lehetetlenné teszik az előrehaladást. A tenger I felől mennydörgésszerű zaj, mely minden lé- i pésscl erősödik. A védelmet nyújtó falakhoz simulva igyekszem előrejutni- A gombostűk maróbbak lesznek é3 csipősek, beléjük végjéül a tenger sós vize, mely összehúzza az. arcbőrt és szakadatlanul könnyezteti a szemet. Végre itt a quai. Egy kapuba húzódva nézek át a széles töltésen a tengerro. így még tengert nem láttam. A fékevesztett hullámok egymást kergetve, vadul harcolnak, tépik, szaggatják egymást, toronymagasságba emelkednek, hogy aztán egyesülve törjenek a közös ellenség, a másik elem, a- föld ellen. Bőgve; tajtókozva. dohok neki a magas töltésnek, verik, ostromolják, mintha a. fúriákat engedték, volna,; a. föld- ellen. Habzó szájuk mardosva- kapkod, lomha, sötétzöld tes-tíik mennydörögvo zuhan a töltésre, mely meg-megremeg a szörnyű súly alatt. Roham rohamot követ, a zápor veri a nagydobot s a szél, mint egy gonosz tanácsadó, rikácsolva hajtja előre a hullámokát... Borzadva gondolok azokra, akik most ezen a- vttustánoot járó tengeren küzdenek; kétségbeesve életükért: 8' egyre jönnek a kikötőipar- rancsnoksághoz a kérelmek... 0. S.

1 S. 0, &,«* jpnentfcétek meg lelkeinket....

mentsétek meg lelkeinket • • •“

A védett kikötő tömve van kisebb-anyobb hajók százaival. Mint egy megriadt juknyáj simulnak. egymáshoz a kis haJászbárkák,-.. odébb nagyhasn, megrakott teherszállító gőzösök elmélkednek szerencséjükön. A hullámok itt elveszítették hatalmukat, dé azért a kikötő vize idegesen remeg, mintha éfeznó, hogy szabad testvére odakint orgiát ül... 8 a szél gúnyosan eikong el fölötte.

A, szállodák tele vannak angolokkal, a. ca- lais—doveri hajójárat kénytelen volt egyelőre beszüntetni a közlekedést* a szigetországgal megszűnt úgyszólván minden összeköttetés;

Este egy étteremben bemutatnak. a. kiköto- parancsnókság vezetőmérnökének. Beszélgetésünk természetesen az öt nap óta dühöngő vihar körül forog, mely eddig' mintegy hatvan áldozatot követelt már s óriási anyagi kárt okozrlt. Megérdéklődöin tőle, hogv hogy áll a La Manohemla<rut terve, mely az utóbbi időben ismételten foglalkoztatta a francia és angol sajtót.

—• Voyez mon vieiix —• kezdi a, mérnök- —, ez a vihar megint megmutatta, hogv az alagutat. meg-, kell építenünk, mert. mégis-csak In betétien állapot, az, hogv a. technika mai előre haladottsága mellett egész közlekedésünk Angliával a természet szeszélyétől függjön. Kell ogv független és gv-ors összeköttetés'gazdasági oh okból is. Az áruk kétszeri átrakása egv aránylag rövid útra, megdrágít ii és meglassít* Ja a szállítást; Viszont az utasoknak is kényei mesebb lesz, ha Londonban a Viktóriá-oálya- udvarou, b^ühmk szakászukba s csak a Gáté dü Nordon PáHshan szállnak ki. Mindezt el lobot érni egy alagútnak u építésével Van

1029 december 22, vasárnap,

ugyan még két más mód is, egy olcsó* fc. n h»*. talmas. gőzkomp.ok segítségé vél áfcszáHitafli * vonatokat,- ágy,- mint például Trelleborg ét Sasnitz között (Svédország—Németország)' tör-, ténik, de ez nehézkes és lassú e olyan, vihar-: bán-, amilyen most dühöng, szintén használhatatlan. A másik lehetőség-az áthidalás, mint Angliában, a. Firfcb of Fórfcli, valamivel olcsóbb volna, mipt az alagút* de viszont technikailag ütközik, nagy.- nehézségekbe, mert a hídnak, tekintve az élénk, hajóforgalmat, a,.dagály-fö*. lőtt' 60 méternyi magasságba kellene emelked- nif. s.viszont a pillérék 55 méternyire merülné-, n.éfc a viz alá; Van erre egy-teljesen kidolgozott terv, melyét-.A-chard képviselő.a? l&SÖ-iki pár ri-si vüágkiállitáson hozott nyilvánosságra. A hid Warrcn rendszere, szerint acélból készült voltía,. Í18 pilléren nyugodna, s- a, Colbart- és Varne-zátonyok - a. pillérek- elhelyezéséire. al,kalmásnak mutatkoznak, de a szakértők előnyben, részesítik az. alagút tervét.,.

— Azvalagút terve is. régi keletű. Tkomé de Gr&mond franciá" mérnök égész életét ennek, Szentelte és. be is mutatta terveit 1856-han- III. Napóleonnak, aki erősen pártfogolta, azonban Lord Palmerston, Anglia- miniszterelnöke, aki különben, az akkor épülő, szuezi csatornát i? a század legnagyobb szélhámosságának tekintette, kategorikusan visszautasította, Gamond tervét. ,AUért akarja számunkra, azt a távolságot megrövidítem, amely már is túlságosan, kicsiny?44 De azért 1875-be,n megalakult Grosvé*. nor vezetése alatt a ..Ghapnoi Tűnnél Cg.44, melv ugyanabban' az. évben a-, munkák megkezdésére engedélyt nyert a- parlamenttől, amelyhez a. francia képviéeiőház :i-fe: hozzájárult és az - „Ássociation du cherain de fér sousmarin.estre la. Francé et>- TAngleterre44 Caiais közelében, Saugaíte-n.ál kezdte meg a-próbaaíagut-épité^ sét. A munka szépen haladt előre.. a, fúrások.- könnyűek, mert 40'm.-re! a-tengerfenék alatt 80 ni. vastag krétás. agyagvéteg s, alatta, vizát-, hatlan mára mutatkozott, úgyhogy sorn a tengertől. sem pedig tajáiviztöl nem kell félni. A tengerpart is azonos fölépitésü mindkét oldalon, hisz egybefüggő darab volt valamikor s csak a diluviumban rombolta szét a bejáró* igen erős tengerjárás a két földét- összekötő •földsávot. Az angolok a túloldalon Dovernél 1800-m.-nyíre jutottak előre, eb-bő' 1400 méter a- tenger- alatt s; itt francia földön pedig., 1839.68- m.-ny-ire. háládt előre a munka. Azon} bán az angol parlament. — dacára-, hogy az. alagút a terv szerint a dó véri várban jutott volna ki s egy angol mérföldnyí területen, a többi résztől, teljesen-elzárva, vízzel elárasztható létt'volrta — egyszerre csak megrémült ?■ 1882-ben- beszüntette a munkákat, mire 1883 márciusában francia részről is megszűnt a. to- vábbfüráé.

— A mai tér.vek szerint.- az- alagút hpssfca,. Dover, és Saugatte között 46.5 k.ms vöLna. s. ebből 35.5 km. tenger alatt. Bent két sínpár, a. kocsik tűzálló anyagból, a mozdony villamos erővel. A költség mintegy 16 millió fontsterlinget tenne ki, az évi kiadás 420.000. az évi bevétel pedig mintegy 1,538.000 angol fontot; A tervek készen’ vannak,- a munkát holnap meg lehetne kezdeni.

— Az alagút megépítésének lógaagyobb. akadálya pszichológiai természetű és- az angoL puritanizmusban keresendői Félelem egy inváziótól? Nevetséges, hiszen az alagút egy része a legrövidebb idő alatt vizzel tölthető meg, a többi rósz pedig mérges gázokkal. Az. angol konzervatívok a régi tradíciókat féltették, a. jelenlegi munkáskormány tágjai— kiknek kézében ott a biblia, s lelkűkben mind szunnyad', kgy-eg’y prédikáló puritán —- pedig talán az. angoj erkölcsök, korlátozottságát. Mért ml volna az. alagút- következménye? Az,- hogy az- angolok egész tömege jönne gyakran át a-kontinensre, ínért, igen sok részére a csatornán való átkeíé ma még komoly akadály. A hajók- ugyan most is mindig tömvo- vannak angol utasokkal, de ezek azok az utasok, akik minő dig magukkal hozzák Angliának egy darabját is és ugyanabban a honi levegőben és honi szokások szerint élnek úgy Parisban, mint Kairóban, vagy Colombóban. Az idegen ország szokásai és erkölcsei ismeretlenek1 maradnak wá> mukra. De most már, ha mindenki megtehetné, —.nemcsak a londoni, hanem a-’livenmoli, oar- diffi óé hullj polgár is, hogy „\reek-ebd-“-re egypár óra alatt kényelmesen' átugorhat a; kontinensre és, különösen Párisba, úgy az Európa44 befolyása ugyancsak megerősödne. Ettől pedig a puritánok félnek, mert például elveszhetne a. szent angol vasárnapok csöndje, hóekéje — és unalma, mert raegnvilhattiának a. mozik, a színházak, sőt — uram; bocsáss meg —> a kávéházak és tán más egyebek' is. Nem;, ezt már mégsem, inkább szenvedjen még- a business, az üzlet1 is.

Voyez mon vieu^, ezért kel! várnunk türelemmel az alagút munkálatainak megkezdésével, — fejezi be a beszélgetést a. szimpatikus mérnök. — De azért meglátja, hogy egyszer csak megkezdjük, sőt a. fúrásokkal megr előzzük még a tizedes, méterrendszer bevor.eté- söt. is Ahgliábas Loysch Ödön dr.

— Pitthordt Lajos fostómÜTés* béf*kiA1litása Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: Vasárnap, 22-én délé’őtt 10 órakor pozsonyi városháza olvasótermében Kraus Fórenc dr. polsjArmesterholyettoíi védnökség alatt nyílik meg Pitthordt Lajos festőművész képkíAHitása. Pltlbordt Lajos 186b bán szil letett Bazlnban és külföldi tánu’nVtnyutjaj után Pózeonyban telepedett le. Mint képzómüvAsr.. és rest« h rá tor közismert. 8rámos kiváló műivel aratott nag$* müv^ti sikerK KidlitAsa tráüt rendkivljli az órdéklödós'uffy, liogv már elővételből) több mist 800 belépőjegy kelt el

ers-jp

hei, hogy többet. A perköltségek minden-eset. re tetemesek lesznek.

„S város rossz Üzletet csinált!"

Nemes dr. — mondotta. — akarva nejt akarva kénytelen a városi ügyész javaslatéi támogatni. Nem foglalkozik, azzal, hogy dIliik-* vagy nem. ülik-e, amit H-irsch Géza csiná'f a körülmények találkozása- folytán- azpnban kockázatos volna egy- perbe bocsátkozni. Azonban ellene van annak, hogy a 29.850-es egyezséget azzal indokolják, mert a Zem-ská Bankiban felszabaditott összeget a Duna Bankában helyezték el s az elért másfél száza'é- kos hasznot fordítsák. Hiinsoh honorálására, Megállapítja* hogy,

itt szabálytalanság történt.

Világos- rendeletek szabályozzák, hogy mely bankokban szabad közpénzeket elhelyezni. Nem egy ilyen engedélyezett: bankban helyezték el. s

bizony mindössze 5 és negyed százalékot kapóit a város.

Ezt az 5 és negyed, százalékot nem lehet úgy feltüntetni, mint jó üzletet, mert

ezzel a város rossz üzletet csinált, miután más bankoknál jóval magasabb kamatozásra lehetett volna elhelyezni a hatmiüiás tételf, tehát a városnak vesztesége , volt ennél a tranzakciónál.

Büzek (csehszi. szpedem.): Úgy van! Ebből a differenciából valaki hasznot húzhatott! (Mozgás minden oldalon.)

I Vérszegény gyermekek I

igyák a

Csizí-vfzet^ Csizífírclő|

Turchányi dr.: Reflektál Nemes dr. szavaira s kijelenti, hogy a Nemes dr. által aposztrofált indokolás nem törtépl meg. A bizottság szándékosan nem indokolta . . .

Némas dr.: Valószínűleg undokolfa . . .

(Nagy derültség,)

Ko'ota város biró: A tárgyalások folyamán érdeklődött, hogy a Birschék igazolták azt, hogy a Dunabank jogosított közpénzek átvételére, különben nem járult volna hozzá. Ami a kamatlábat illeti — mondotta a vá- rosbiró — igaza van Nemes dr.-nak, de a városi fait accomplit elé állUtdták s ör"*1’ ! kellett, hogy másfél százalék haszna volt a* városnak. Ha a városnak módjában leit Volna diszponálni az összeg felett, bizonyosan aján'attétekre szóütóttuk volna fel a sző- bajehető bankokat s va'őszinüieg sikorült volna magasabb százalékot elérni.

„Mit Mra% BnzetlenségórtT..."

Buzek (cseh szoedem.): Ellene van annak, henry az Urániának fizessenek. Ő eddig mindig csak azt hallotta, hogv7 Hirech ur egyedül közvetítette ezt a kölcsönt. Folyton- azt hallotta, hogy

önként és önzetlenül ajánlotta fel a szolgálatait.

Különös, hogy most mégis ilyen nagy összeget kell fizetnie a városnak. Mindenesetre tanulság a jövőre, hogy

ha egy ilyen ur majd jelentkezik a városbi- rúná'j hogy önzetlenül szolgálatokat akar tenni szeretett városának, akkor majd vágy ázni. kell s meg kell kérdezni, hogy m ii \ kér ezért az önzetlenségért. (Viharos derültség.)

Ezután szavazásra került a sor s a többség megszavazta az egyezségi összeget.

a legfel® felrösáa elé...

Kisebb vita indult meg újra1 a, mezőőrök ügyében, A járási választmány ugyanis — a szociáldemokra1 ák fellebbezésére — megsemmisítette az 1928-as költségvetésnek azt a tételé', amely a mezőőrök javada1 mazását a költ- j e égvet és terhére állította be. A tanács úgy ha-: tározóit, hogy ez ellen a határozat ellen pa-j nasszal él s felviszi az ügyet a legfelső köz-; igazgatási bíróságig, ho^y végleg tisztázódjék j ez a kérdés. Slávík főjegyző céltalannak tekinti a fellebbezést, azonban a kisgazda tagok annál is inkább követelik, mert igazolni akarják, hogy a városnak ez kötelezettsége. A többség igy is határoz.

Az amerikai ipari termelés rekordéve. Az

ÉBzakamoriikai Egyesült-Államok kereskedelmi minisztériumának jelentése szerint az idei év június 30 án lezárt pénzügyi esztendő alatt az Egyesült Államok ipari termelése olyan eredményeket mutatott tel, amilyenre még nem is, volt példa. Ennek megfelelően a kiviteli forgalom rendkívüli mértékben növekedett és végeredményben 216:4 millió dollárnyi aktívummal zárult. Az Egyesült Államok külkereskedelme szempontjából Európa a múlt év adatai szerint veszíteni kezd jelentőségéből s annál jobban növekszik 'a többi földié-zeké. Az Egyesüli Államok kivitele ni a két és félszeresére, rúg a. békebeli kivitelnek és felével haladja meg Anglia kivitelét. 1

l/ílmt a ím Manche csatorna fölött

Mikor valósul meg végre a La Manche - alagút terve?- Pszihológtai akadályok -