Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-20 / 290. (2215.) szám
1929 december 20, péntek. Rothermere — Rákosi Jenőről Budapest, december 19. Az OMKE Rákosigyászülóse Sándor Pál elnök lésével kedd este volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében, aihol nagyszámú és előkelő közönség jelent meg. Ott volt többek között Vlassios Gyula báró, a felsőház elnöke, Rer- zeviczy Albert, Balogh. Jenő, Hegedűs Lóránt etb. Sándor Pál nyitotta meg az ülést, meghatott szavakkal emlékezvén meg arról a kapcsolatról, amely a magyar kereskedelmet a legelső publicistához Rákosi Jenőhöz fűzte. Az OMKE-t az a tisztesség érte, hogy erre az ünnepi alkalomra Rothermere lopd vállalta az emlókbeszéd megírását, amelyet Londonból elküldött. Rothermere felolvasott beszédében többek között a következőket mondotta: — Bús kötelesség teljesítésére kérettem fel ma este. Egy nagy ember és nagy hazafi, Rákosi Jenő emlékét kell idéznem, mélyen átérezve a nagy nemzeti és személyes veszteséget, hogy ő nincs többé velünk. Londonban testileg, lelkem együtt van önökkel Budapesten és amikor e gyászfátyollal borított serlegre pillantok, fülembe csengenek annak szavai, aki felavatta: „Aki ebből a serlegből iszik, emberszeretetet iszik.“ — Engem az a megtiszteltetés ért, hogy Rákosi Jenővel személyes ismeretséget köthettem kevés idővel halála előtt. Személyes tapasztalatból tanúsíthatom, hogy a szavak, amelyeket most idéztem, teljes hűséggel és őszinteséggel fedik azokat a rejtett rugókat, amelyek egész életének tettei mögött működtek. Ember szere tete, amelv egy világot ölelt fel, együttérzésre vallott. Félelmet nem ismerő, tántoríthatatlan bajnoka volt az igazságnak a magán- és közéletben egyaránt. A közélet tisztasága az ő szemében a nemzeti nagyság lényege volt. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy erről az ösvényről le lehessen térni. — Neve, mint hazafié, messze hangzik a nagyvilágban. Rákosi előtt a hazaszeretet volt a legfőbb és legnemesebb erény. Nem tört vagyon, megtiszteltetés, állás után. Távol tartotta magát mindezektől, hogy szabadon szolgálhassa országának érdekeit. Magyarország mindenek előtt, ez volt a jelszava. — A történelem dicső - tradíciói büszkeséggel töltötték el lelkét, de elsőbbséget adott a közjóiét és népjólét kérdésének, amit ezer év hagyományainál fontosabbnak, trónoknál, dinasztiáknál és kormányoknál szendébbnek tartott. Kötélá’tali Simáira ítélték volt Mar át Prága, december 19. A prágai esküdtbdró- ság tegnap a késő esti órákban hozta meg Ítéletét a rablógyilkossággal vádolt Volf Mária ügyében. Az esküdtek verdiktjükben tizenkét szóval mondták ki bűnösnek a vádlott asszonyt s a bíróság a verdikt alapján kötéláltali halálra ítélte el Volfnét. Az asszony meglepő nyugalommal fogadta az Ítéletet s arra a kérdésre, hogy belenyugszik-e az Ítéletbe, ügyvédjére mutatott: „Ahogy a doktor ur gondolja.'* Az ügyvéd erre semmiségi panaszt jelentett be. Az áforvos StampfeS megőrült s orvosnak laiszH magit Práya, december 19. Emlékezetes Stamp- fel Jánosnak, a lopásért és csalásért tíz hónapra elitéit prágai álorvosnak az esete. Az alig egy-két középiskolai osztályt végzett fiatalember orvosnak adta ki magát, szorgalmasan bújta az orvostudományi könyveket s befurakodott különböző kórházakba. Az egyik prágai kórházban súlyos operációt is végzett, amely a szerencsétlen páciensnek majdnem a halálát okozta. Sokáig bujkált a rendőrség elöl, mig végül maga jelentkezett. A biróság a rábizonyult lopásokért tiz hónapi fogházra ítélte el, amelynek kitöltését rögtön az ítélet utáa meg is kezdte. Már régebben mutatkoztak Stampfelen bizonyos ab- normalitás jelei, de ezek most a napokban az őrültség tüneteivé fokozódtak, úgyhogy Stampfelt a fogházból egyenesen a tébolydába kellett elszállítani. Starnpfeinek, aki jogtalanul orvosnak adta ki magát, az a rögeszméje, hogy igazi, diplomás orvos. — A magyar állam ajándéka Hollandia királynőjének. A magyar kormány a hollandiai gyérrnekoyaraltatásokra hálásan emlékezve Vilma hollandiai királynőnek tiz Nonius-k)- vat vásárolt és azokat Magyar-Koma romban gyűjtötték össze, hogy onnan elszállítsák uj hazájukba. Ezeket 'a világhírű tenyésztési anyagból válogatták össze és a lovak teljesen hibátlanok. A lovakért Hollandia királynőjének egy lovassági tisztje érkezőit Komáromba és onnan elszállította az igazán fejedelemhez Illő ajándékot. tr^gaiMaíAarhirmp Bethlen, Walko és Wekerle fogják Magyarországot képviselni a hágai konferencián — Walko külügyminiszter Párisha utazott Budapest, december 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A hágai konferencián Magyarországot Bethlen István gróf miniszterelnök, Walko Lajos külügyminiszter és YVekerle Sándor pénzügyminiszter fogják képviselni. Bécs, december 19. A Pesti Napló bécsi jelentése szerint Walko Lajos külügyminiszter ma éjjel az orientexprosszel Bécson át Párisba utazott. Bécsi diplomáciai körökben már ismeretes volt a magyar külügyminiszter utazása, de nem tudták ennek különösebb magyarázatát adni. A Pesti Naplónak illetékes helyen megerősítették a hírt azzal a hozzáfüzéssol, hogy Walko külügyminiszter az utóbbi időben többször járt Rómában és Párisban, hogy a jóvá- tételi problémával kapcsolatban személyes benyomások alapján tájékozódjék. I kisálltául a Yomg-tenezet ellen Mirraesai alább lépisai — A bolgár küHtgynínisxter jóvátétel: tárgyalásai Loiídoaijaa Paris, december 19. A párisi sajtó jelentése szerint Snowden után a Young-terve- zeíot más o-dalról is megtámadták. Miro- nescu ro-mán külügyminiszter Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia nevében a szövetséges hatalmak kormányainál táviratilag tiltakozott a keleti jóvátétel ügyének elintézése ellen s kijelentette, hogy a kisantant Hágában nem hajlandó aláírni a Young-tervczctet, ha ugyanakkor nem szabályozzák ott a keleti jóvátételt. Mironeseu véleménye szerint abban az esetben, ha a nagyhatalmak nem O’-Hák engedékenységre bírni Magyarországot, a konferenciát el kell napolni. Az Excolsior úgy tudja, horv a nagyhatalmak a közeli napokban erélyes jegyzéket intéznek a magyar kormányhoz, amelyben a legnagyobb nyema• ... / tékkal követelni fogják, hogy Magyarország fejezze be eddigi passzív rezisztenciáját és mutasson engedékenységet a keleti jóvátétel ügyében. London, december 19. A bolgár külügyminiszter és a bolgár pénzügyminiszter tegnap meglátogatták íícnderson angol külügyminisztert és Snowden pénzügyi kan cél árt. A tárgyalások .alatt elsősorban a keleti jóvátétel ügye került szóba. Mindkét bolgár miniszter kijelentette, hogy a jóváírtén bizottság előirányzata, amely a. bolgár jóvátételt 12.5 millió aranyfrankban állapítja meg, elviselhetetlen. Pénteken Mac Hon áld miniszterelnöknél a bolgár miniszterek bevonásával konferencia lesz, amelyen szabályozni próbálják a bolgár jóvátétel ügyét. v Az európai kisebbségi kongresszus | ^ <r. mn jjjj ( |j^||jj| ® «® || & Berlin, december 19. Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusának elnöksége most tartotta két napos ülését Berlinben. A tanácskozáson részt vettek: Wilfcm dr. az olaszországi szlovén kisebbség, Schiemann, a balti államokban lévő német kisebbség, Szibllő Géza dr., a csehszlovákiai magyar kisebbség, Motzgin, az európai zsidókisebbség és Elsterich, a Spanyolországban lévő katalán kisebbség képviselői. Amende Ewald dr.-naik, a kisebbségi kongresszus vezártitkárának referátuma után határozatba ment, hogy a kisebbségi kongresszus legközelebbi gyűlését a jövő év szeptemberében Genfben fogja megtartani; ez megelőzőleg azonban februárban összehívják a grémiumot, s itt kiosztják az egyes államok kisebbségei részére az egyes csoportok működési körét. Az elnökség magáévá tette Szüllö Gézának, a magyar kisebbségek képviselőjének indítványát, amely szerint minden állam kisebbsége minden esztendőben a kongresszus megtartása előtt három hónappal köteles beterjeszteni J^ebbségi mozgalmának részletes ismerletW&t s egyszersmind köteles közölni azt, hogy a kisebbségi jogok tekintetében az airra kötelezett államok milyen mértékbn tartották meg az általuk vállalt kötelezettségeket és hot és milyen mértékben sértették meg azokat az intézkedéseket, amelyeket a kisebbségi szerződések következtében kötelesek lettek volna megtenni. A kisebbségi kongresszus elnökségi ülésével egyidejűleg ezzel korrelációban ^ésezett az Európában lévő német kisebbségek konferenciája is, amelynek tiszteletére Lobé, a birodalmi gyűlés elnöke a Berlinben szokásos „sörestélyen“ látta a tagokat vendégül. Newyork kikötőjének bejárójában osszemhozott kei goztmfo A Fort Victorla elsaSyedt — Emberéletben nem esett kár Netoyot'k, december 19. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) Két nap óta sűrű köd borul a keletamerikai partvidékre. Olyan ködtenger ül a parti csikón és a partvonal közelében elterülő sekélyebb tengeren, hogy a hajózást csak a legnagyobb akadályokkal lehet lebonyolítani. A látási viszonyok a lehető legrosszabbak, ezért a hajók vezetőinek minden erejüket és figyelmüket összpon- tositaniok kell, hogy szerencsésen révbe jussanak, vagy pedig, hogy kikerüljenek a veszedelmes ködzónából. Ilyenkor történnek a hajókatasztrófák is és a mostani köd szintén megköveteli a maga hajóáldozatát. Tegnap a késő délutáni óráikban a nowyorki kikötő közvetlen közelében, de már a nyílt vizen, a Fort Victoria nevű gőzös összeütközött az Algonquinnel. Amikor a 7800 tonna vizkiszoritásu, 260 utast és 140 főnyi legénységet szállító Fort Victoria meg akart állami az Ambros én-csatornán, hogy a kikötői pilótát a nyílt tengerre való kiszalgdás előtt a hajó fedélzetéről kitegye, a hatezer tonnás Algmqwin, amely szintén éppen el akarta hagyni a newyorki kikötői, hogy Miami felé vegye útját és szintén száznál több utas volt fedélzetén, beleszaladt a Food Victoria derekába. A Fort Victorián azonnal megejtették a vizsgálatot és megállapították, hogy az Algonqui- ne orra hatalmas rést ütött a hajó oldalán, a víz nagytömegben áramlik be a feltárt belső helyiségekbe ég a Fort Victoriát. a gyors sü- lyedés fenyegeti. A Fort Victoria parancsnoksága nyomban S. 0. S.-jeleket repített szét, egyidejűleg pedig az utasokat és a legénység legnagyobb részét egy kis pilóta-naszádra szállították át. A szivattyúk azonnal teljes gőzzel kezdték meg munkájukat, de ez nem használt sokat, mert a hajó nemsokára oldalra dőlt és csupán a kapitány erélyes fellépésének, gyors és ügyes intézkedéseinek köszönhtő, hogy az utasokat és a legénységet' a pilóta-naszád fel tudta venni. Ezután egy vontatóba jó kapcsolta magához a Fort Victoriát, amelyen csupán a kapitány, a szikiratávirász és 12 főnyi legénység maradt, hogy a súlyosan sérült hajét a newyorki dokkokba bevontassa. Ez a kisérlet azonban teljesen kilátástalan volt. A hajó az összeütközés után három órával sülyedni kezdett. Nem maradt más hátra, rrtenekülni kellett. A 12 tengerész és a szikratávirász a vízbe vetette magát. Francis kapitány, akinek Lélekjelenléte s körültekintése mentette meg nagyszámú ember életét, az utolsó pillanatig a sü- lyedő hajó korlátjába kapaszkodott, úgyhogy a leugró legényeknek kellett őt erőszakkal letépni a korlátról. Az úszkáló tngerészeket a sülyedő hajó körül cirkáló vontatóhajók fényszórók fényében halászták ki. A Fort Victória az ünnepek küszöbén csaknem minden helyet kiadott. Igen nagy tömegben szállított magával postát és csomagokat is. Az utasok csupán ékszerüket, pénzüket és igazoló okmányukat vihették magukkal a sülyedő hajó fedélzetéről. Sokan már értékeiket sem tudták összekopkodni és minden vagyonuk elsülyedt. Az utasokat és a legénységet a vontatóhajók és a pilótanaszádok a szárazföldre szállították. Csaknem teljesen fagyottak és kiéhezettek vo'tak, de igen boldognak érezték magukat, hogy az ijedtség árán megszabadultak. A mentés munkálatai a legnagyobb higgadtsággal és körültekintéssel folytak le. Az összeütközés oly kevéssé volt érezhető, hágj az utasok legnagyobb része semmit sem sejtett a veszedelemről és mindenki meg volt lepetve, amikor a hajó fedélzetén a vészjel felhangzott és a parancsot kiadták, hogy az utasok a mentőövet kapcsolják fel és gyülekezzenek a mentőcsónak köré. Sz gnruan végrehajtották a parancsot, hogy először az asszonyokat és a gyermekeket keit a mentőcsónakban elhelyezni. A tisztikarnak és a legénységnek körültekintő magatartása elhárította a pánik kitörés-ét. Az elsülyedt hajó értéke meghaladja a másfél millió dollárt. Az összeütközésért valószínűleg az A'lgonquin parancsnokságát teszik felelőssé, mert az angol gőzös a pilóta-állomás előtt állott, amikor az üsszeütközés bekövetkezett. é láthatár nem terjedt tovább hét méternél. Az a'gonquin orra is megsérült, de a hajót a köd miatt az összeütközés szinhelyén hagyták és csak később vontatják be a dokkba. Csáky Sándor szakácskönyvéről Mióta Csáky könyvét megkaptam és átlapcztam- vagy százszor, azóta ez a könyv állandóan kisér. Kár, hogy nagysága miatt nem viselhetem zsebemben. Amint a fehér asztalnak, úgy a konyhának is meg volt mindenkor a maga saját művészete. Az ősembertől, napjainkig a terített asztal ad nekünk meleget, fényt, világosságot, derűt, hangulatot és mindent, tehát érdemes vele foglalkozni, érdemes azt becézni, felcicomázni és szeretni. Tagadhatatlan, hogy a háború semmit nem ért olyan sikerült teli találattal, mint éppen a fehérasztalt a konyhájával együtt, vagy egyszerűbben mondva a családi tűzhelyet, amit teljesen sikerült tönkre tennie, könnyű volt a béke éveiben az emberiség fejlődő ízlésével együtt haladni a konyha stílusának is. Könnyű voit a háziasszonyoknak vagy a vendéglősnek a helyzete akkor, midőn a szakács- művészetben, a lakomák és bankettek megrendezésénél csupán a minőségi szempontok jöttek figyelembe. A háború borzalmai, midőn tönkretették konyháinkat, azoknak a háborúval együtt járó gazdasági változások is más irányt szabtak. Az a törekvés, hogy a konyháinkban a békebeli viszonyokat visszaállítsuk, merő képtelenség, hiszen a háború az embert is átformálta, tehát ennek az átformált embernek, átformált konyha kell, amihez a jó szakácsnak, a háziasszonynak, a vendéglősnek pincéreivel egyaránt alkalmazkodnia kell. Ma a takarékosság erénnyé lett, a vendéglőipar versenye gyors tempóba száguld s ezt követni kell mindenkinek, akinek köze van a konyhaművészethez. C6áky Sándor könyvével kettős célt ért el. Ö az elsők között van, kik felismerték a háború utáa bekövetkezett nagy versenyt és azt, hogy miképpen lehet a konyhaművészeiben a takarékos- sági elv betartásával újat, jobbat, gastronomiai- lag pedig mindig tökéletesebbet alkotni. Csáky Sándor igyekszik könyvével háziasszonyainkat épp úgy, mint a vendéglősöket elvezetni annak a ténynek felismeréséhez, hogy immár apró kiosinyes érdekek minden konyhának csak ártalmára lehetnek és különösen ártalmára lehet a vendéglő konyhájának, hol alapos munkára van szükség, hogy Csáky-szerüen összhangba tudjuk hozni a szakács ízlését a gazdasági szükségszerűség diktálta takarékossággal Brillat Savarin a gastronómiai nagynevű mestere azt mondja, hogy „Könnyebb egy rossz minisztert kapni, mint egy jó szakácsot**. A jó konyha főztjével telt fehér asztalnak mindig megvan a hármas áldása: üdülés, hangulat és béke, mert ez hamarább teremt békét, jó barátot, harmóniát, megértést, mint a zöld asztal, s ezt legjobban igazolja a nemzetiségek között levő megértés, ami sehol máshol nem található fel, mint a fehér asztalnál, párolgó sültek és gyöngyöző poharak között... Kovács Gésa.
