Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-20 / 290. (2215.) szám

2 TJWCAlMAO^ARHTiajAP 1929 december 20, péntek. Szerintem egész közgaz-dáságunk már hóna­pok óta válságos állapotban van és még azok a gazdasági ágazatok is, amelyeket a válság eddig megkímélt, sőt azok az üzemek is, ame­lyeket ma még hatalmas szervezetek és nagy keretek biztosi tanaik, szintén válságos hely­zetbe fognak kerülni, mert a mezőgazdaság megrázkódtatása a közgaz­daság egész épületét alapjaiban ingatja meg. Ennek a válságnak az okát abban ta­lálhatjuk, hogy a nagy gazdasági egysége­ket lerombolták, és kis egységekre osz­tották fel és abban, hogy Európa Amerika vazallusává sülyedt le. 'Amerika nem elégszik meg azzal a hadisarc­cal, amelyet az európai államok a győzőnek fizetnek, hanem ezen felül terményeivel, ipar­cikkeivel elárasztja az európai piacokat. — Ezekkel a termékekkel az európai termelés nem tud versenyre kelni, mert a termelési költségek nálunk az összes termelési ágak­ban, különösen azonban a mezőgazdaságban, túlságosan magasak. Látjuk, hogy minden európai állam gazdasági válságos helyzetben van, figyelemmel kisérjük a segítségre és ki- utra irányuló keresést, de azt látjuk, hogy a helyes utat még sehol sem találták meg. mert különben Európa sikerrel szállhatna szembe az amerikai versennyel. Ez azonban csakis valamennyi európai állam összefogása által volna elérhető, még ha ez a tömörülés egyelőre csak gazdasági jelleggel bírna is. Ennek az összefogásnak különösen a kis é9 gazdaságilag gyengébb középeurópai ál­lamok szempontjából volna életre kiható fontossága, hogy azonban ez elérhető legyen, ahhoz egy középeurópai békés atmoszféra megteremtésére volna szükség, ami azonban a csehszlovák külpolitikának jelenlegi veze­tője által el nem érhető, mert Benes nri- miszter ur még ma is túlságosan a háborús pszichózis hatása alatt áll és ez a körül- ! mény minden bajnak az oka. I Amíg Közép-európában a háborús pszichózis uralkodik, és amig Amerika az európai álla­mok ziláltsága álltak teremtett helyzetet a ma­ga önös egyéni céljaira kihasználhatja, addig az európai gazdasági élet egészséges alapokra való helyezéséről szó sem lehet. Az utak és módok, amelyeket a gazdasági válság meg­szüntetésére most keresnek és amelyek most abban csúcsosodnak ki, hogy a kis szomszéd államok egymást kölcsönösen éles gazdasági intézkedésekkel zaklatják, nem járulnak hoz­zá a békés megértés megteremtéséhez, de nem is alkalmasak arra, hogy a gazdasági krí­zist megoldják. A válság orvoslásának módja Ami a csehszlovák köztársaságot illeti, meg kell állapítani, hogy amennyiben a kormány a gazdasági válságot tényleg és komolyan enyhíteni és legalább részben megszüntetni kívánja, úgy nem egyedül a magas vám­falak felépítésében kell a javulást keresni, ha­nem gyors segítség az agyonsanyargatcdt me­zőgazdaság részére hozható az adók, a szociális közterek ek és a vasúti tarifák csökkentésével, a hitel- kérdés olyan rendezésével, amely a srazda- sági élet számára kedvező, egyszóval a termelés olcsóbbá tételével kellene meg­kezdeni. Ki gondol azonban nálunk komolyan ezekre az elengedhetetlen állami és kormányfelada­tokra? Vájjon hozzájárulna-e a miniszter ur az adók csökkentéséhez? Éppen most terjeszt be a’ kormány egy olyan törvényjavaslatot, amely a legnagyobb és legnehezebb adóteher- nek, a forgalmi és fényüzési adótörvény hatá­lyának egy évre való meghosszabbítását céloz­olyan kormányrendszer kerekedjék felül, amely az európai politikában a megértés, a kiegyezés és a békés szomszédi viszony és együittmüködés szellemiét képviseli, mert csakis ilyen szellemben lehet Középeurópa népeinek egészséges gazdasági erősödését élő­in ózdi tani. Mindezek alapján ki keli jelentenem, hogy sem én, sem politikai barátaim, bizalommal nem lehetünk ezzel a kormánnyal szemben. Benes beismeri, begy 1400 millióról nem vezettek rendes könyvvitelt Nitsch németnyelvű beszédét a ház jelenlévő tagjainak nagy része megértette s a magyar képviselők melegen üdvözölték a szónokot. Nitsch beszéde után az ülés végső aktusa és nem kis szenzációja Benes külügyminiszter föl- szólalása volt. Benes Stribrny heves támadó- beszédére válaszolt, akinek vádjai, úgy lát­szik, igen érzékenyen érinthették a külügymi­nisztert, mert hosszú évek óta ez az első eset, hogy Benes a képviselőház plénuma elé állt és beszédet mondott. Benes mindenekelőtt rága­lomnak minősítette Stribrny azon állítását, hogy Hruban Vladimír jelenlegi kairói követ amerikai diplomáciai szereplése alatt egy és egynegyedmilliárdkoronás összegről nem szá­molt. el. Hruban ezredes olyan férfi — mondot­ta Benes —■, akinek egyéni tisztességét, és be­csületét az egész köztársaságban egyetlenegy tisztességes ember nem vonhatja kétségbe. Stribrny (közbeszól): Mit mondanak 'a szám­vételi okmányok? Benes: Mint első katonai attasénk Ameriká­ban 1018-ban a szibériai légiók fölszereléséről kellett gondoskodnia abból az első kölcsönből, melyet Masaryk elnök kötött Amerikában olyan időben, amikor hivatalaink még nem voltak kellőleg megszervezve és ellátva, amikor még nem volt meg az elégséges személyzetünk. Itt óriási munkát végzett, amiért úgy szibériai hadseregünk, mint kormányunk hálás volt iránta.* Egyenesen lelkiismeretlenség az a szemrehányás, hogy abban az időben nem vezettek kettŐ3 köny­velést. Stribrny: EgynnlliáríinégyszázrniHió koro­náról volt sző, legalább egyszerű könyvvi­telt kellett volna vezetni, ha már kettős könyvvitelre nem volt idő. Benes: Hogy a támadás mennyire tisztes­sé gtölan, az is bizonyítja, hogy Húrban ezre­des, bár éveken át katonai attasénk volt Ame­rikában, rendszeres fizetést nem is kapott... Pergler: Havi négyszáz dollárt! Benes: Rendszeres fizetést nem is kapott, le­számítva jelentéktelenebb előlegeket és csak most folynak vele tárgyalások ennek a kér­désnek a likvidálása-céljából. Ismétlem, hogy erről a szlovák férfiről igy beszélni, aki az el­sők között jelentkezett 1914-ben az orosz had­seregbe, a legdurvább rágalom, amit csak el lehet képzelni és a nemzetvédelmi miniszter' úrral egyetér­tőén ezt a tisztességtelen támadást e helyről a legkategórikusabban visszautasítom. (Taps.) Stribrny: A hivatalos okmány egész más­ról beszél. Ön, mint rendesen, most sem mond igazat. Be,.es: Hallatlan durvaságnak minősítem azt is, ami Svehla nevével kapcsolatban el­hangzott. Svehlának nincs szüksége olyan vé­delmezőre, mint Stribrny (Úgy van!), nem is kell mondanom, miért. A legkategórikusabban kijelentem, hogy Stribrny állítása az első be- tütőí az utolsóig koholmány. Mikor a külügy­minisztériumnak a Rudé Právo bizonyos kam­pányában való állítólagos résztvételéről elter­jedt álhirt hallottam, azonnal lépéseket tettem, hogy Svehla miniszterelnök ur csa'ádját érte­sítsem, hogy ez a hir aljas kitalálás és rága­lom. A család egyik tagja akkor biztosított is engem afelől, hogy Svehla semmi hasonló ki­jelentést nem tett. (Nagy zaj.) Ezt csak azért szögezem le, hogy pellengérre állítsam azokat az embereket, akik ilyen személyi harc eszkö­zeivel élnek s nem kímélik bonne még a beteg kollégát és volt kormányelnököt sem. (Zajos taps, éles szóváltás a nemzeti szocialista kép­viselők és Gajda, meg Stribrny között.) Pergler: Ki hívta össze a beteg miniszterel­nök ellen a népgyiilést? Stránsky! Stribrny (Stránsky felé): Ön bérszolgálatot végez. Gajda valamit mond, mire több nemzeti szo­cialista képviselő ezt kiáltja feléje: Gyilkos! Gyilkos! Gajda: Tolvajok! Csalók! A zaj lecsillapodása után Malypetr elnök je­lentést tett az állandó bizottság ténykedésé­ről, mire az ülés végétért. 1 mai ülés za. Az nj kormány első fellépése a gazdasági krízis szemszögéből nem mondható kedvező­nek. Remélhetjük talán a termelésre lidércnyomás­ként nehezedő szociális terhek csökkentését? Nem. mert a kormányban helyet foglaló szo­cialista pántok ehhez sohasem fognak hozzá­járulni. Vagy remélt(hetjük a tarifakérdés rendezését, avagy pedig a hitelkérdésnek ol­csó hosszúlejáratú kölcsönök nyújtása utján való rendezését? A jelenlegi kormány már csak heterogén összetételére való tekintettel se lesz soha abban a helyzetben, hogy a gazdasági élet mai súlyos helyzetén kedvezően változtat­hasson. Nemzetiségi program nincs De a nemzetiségi kisebbségek sorsát sem fogja ez a kormánykoalíció megjavítani, mert mit számit 16 miniszter között két német resszortmloiiszter? Ezzel a kisebbségi kérdés egyáltalán nincs megoldva. A miniszterei nők ur a kormányexpozében erre a fontos kérdésre nem tért ki, Mi tehát a nemzeti kisebbségek egyen jogo­sításáé rf mindaddig tovább fogjuk folytatni a harcot, amiig egy olyan kormányrendszer nem fog felülkerekedni, amelynek meglesz a kellő ereje ahhoz, hogy a nemzeti kisebb ségek igazságos követeléseit teljesítse, biz tositsa * a kisebbségi kérdést kedvezően megoldja. Tovább harcolunk azonban azért hogy egy Prága, december 19. A képviselőház ma folytatta a kormánynyilatkozat fölötti vitát, amely ismét élénk volt, mert a német kor­mánypártok és a német ellenzék közt igen éles összeszólalkozások voltak. Stribrny ugyanis a parlament folyosóján kijelentette, hogy Benes cáfolata dacára fenntartja állításait és mai felszólalásában bizonyítékokat fog felsorolni s a bizonyítékok felülbírálására 24 tagú parlamenti vizsgálóbizottság kikül­dését fogja indítványozni. Az ülést Stivin alelnök délelőtt tiz órakor nyitotta meg. Napirend előtt Prokupek agrár­párti képviselő, a cseh nemzeti tanács elnö­ke, aki hosszú ideig betegeskedett, letette a fogadalmat. A kormánynémefek és a némes ellenzék vitája A vita első szónoka Luschka német kérész- téuyszoeialista képviselő volt, aki szerint a kormánynyilatkozatban semmiféle kon­krétum nincs. Feltűnést keltő az a kitétel az expozéban, hogy „a kormány a közigazgatástól távol fog­ja tartani az illegális befolyásokat.41 Ezzel tehát a miniszterelnök beismerte, hogy eddigelé illegális befolyások érvénye­sülnek. A német szociáldemokraták minden feltétel nélkül léptek be a kormányba. E szavakra igen éles szóharc támadt közte és a német szociáldemokraták között. Kafka kormánypárti képviselő megkérdezte Lusch- kától, hogy milyen feltételekkel léptek be a keresztényszocialisták az előző kormányba. Luschka: Az akkori kormányba az egyen­lőség elve alapján léptünk be, vagyis, hogy nincs különbség nemzetiség és nemzetiség, párt és párt között. A jelenlegi helyzet azon­ban eltérő az akkori helyzettel szemben, mert mig a múltban valóban a német pártok alkot­ták meg a kormánytöbbséget, addig most a cseh pártok abszolút többségben vannak, vagyis bármely pillanatban ki lehet szorítani a németeket a kormányból, anélkül, hogy ebből a kormánytöbbség krízisbe kerülne. Ezután Kafkától kérdezi, hogy milyen felté­telekkel lépett be az ő csoportja a kormányba. Kafka: A nemzetiségi kérdés megoldásá­nak feltételével. Luschka: Ez nem áll, mert nekem határo­zott bizonyítékaim vannak arról, hogy a német demokrata párt és a német agrár­párt között kötött választási egyezmény úgy szól, hogy a német demokraták kötelesek a kormányalakításnál teljésen a német ag­ráriusok politikája mellé állani. Luschka bejelenti, hogy pártja nem akar szélsőséges ellenzéki politikát folytatni, ha­nem tárgyilagos elle izéki politikát akar gya­korolni, de miután jelenleg semmiféle bizo­nyítékot nem lát arra, hogy a kormány a né­met keresztényszocialista párt követeléseit még csak részben is teljesítené, a kormány- nyilatkozatot nem veszi tudomásul. Utána Hodina német agrárius képviselő beszélt. Ez a köztársaság — mondotta többek közt — a cseheké, németeké, szlovákoké, magya­roké, ruszinoké és lengyeleké. Ezt senki vitássá nem teheti. Bizonyos, hogy még nem érezzük magunkat teljesen jól ebben az államban, de a cseh államférfiaknak kötelessége a viszonyokat olvképpen megváltoztatni, lm minden pol­gár ebben az országban itthon érezze magát. Hodina ezután részletesen rátér az agrárkrí­zisre, amit szerintefcjnég növel a nagyipar óriási követelése. ^ Eckert német ipaiospárti: És mit mond a fegyvertársa, Rosche képviselő, hogy most a nagyiparosokat támadja? Hodina: A kormányexpozét tudomásul veszi. Masata cseh agrárius képviselő üdvözli Hampl képviselőnek, a cseh szociáldemokra­ták vezérének tegnapi beszédét, és annak a reményének ad kifejezést, hogy tartós együtt­működés lesz a szocialisták és a polgári kor­mánypártok között. A régi polgári koalíció azért ment széjjel, mert nem volt meg benne a jóakarat azoknak a kérdéseknek az elinté­zésére, amelyek a mezőgazdákra vonatkoz­nak.^!!) A kormánynyilatkozatot tudomásul veszi. Ezután Cizinska kommunista képviselőnő szólalt fel, aki a szocialista, fasiszta uralmat ostorozta és különösen azt hangsúlyozta, hogy minden szocialista, fasiszta és kaptalista or­szág erősen készülődik a Szovjetoroszország elleni háborúra. Törköly József beszéde A következő szón ok Törköly József Idr. magyar nemzeti párti képviselő volt, akinek n agyjelen lővségü beszédét lapunk holnapi •számában fogjuk közölni. Winter: Nem foglalhatunk eS barátságos álláspotot Magyarországgal szemben Ezután Winter cseh szociáldemokrata szá­lait fel, aki kijelenti, hogy a bosszúra nyúlt kormányalakltáfii tárgyalásokkal kapcsolat­ban a külföldön már faolaeztikus hireket terjesztettek Csehszlovákia belpolitikai vál­ságáról, azonban a köztársaság belsőleg oly erős, hogy bátran kibírja a külföld kritiká­ját. Történt ez épp abban az időben, amikor Középeurópa balknnizálAsáről terjedte'* el hírek és eajn Alatta1 aposztrofálták a régi osztrák-magyar monarchia széthullását. Tör­tént ez akkor, amikor Ausztriában polgár­háború veszélye fenyegetett és tisztán a szo­ciáldemokrata párt megfontoltsága hárította ezt el. A felfegyverkezett, organizált szerve­zetek azonban Ausztriában még ma is meg­vannak és épp ezért kéri a külügyminisztert, hogy ennek a kér­désnek szenteljen figyelmet, mert ez a fegyverkezés teljesen ellentmond a saint- germaini szerződésnek. Ausztriában ma már mindenesetre sokkal nyugodtabb a helyzet, úgy hogy ez a szom­szédos ország közvetlenül i nem fenyeget bennünket. Déli szomszédunk azonban ko­molyabb fenyegetést jelent számunkra, mert Magyarcrszágon a revíziós akció egyre na­gyobb propagandát fejt ki. Egyidőben, mikor az angol kormány-változás történt és a munkásság vette át a kormányt, Magyarország azt hirdette, hogy most a mun­káskormány, amely talán a Versailles! szer­ződés egyes pontjaival nincs megelégedve, a magyar arisztokrácia revíziós gondolata mellett fog állást foglalni és bizonyos aggo­dalmak is keltek szárnyra Csehszlovákiá­ban, amely aggodalmak csak onnan eredhet­tek, hogy nem ismerték az angol munkás­kormány politikáját, amely, éppúgy mint a szociáldemokrácia, a béke politikáját követi. A magyar határreviziót, úgy ahogy ezt a mai magyar rezsim elképzeli, békés utón nem lehet elintézni. Ezzel az angol munkáskormány is tisztában van. Amit régen te felelőtlen politikusoktól hallottunk Magyarországon a revíziós mozga­lommal kapcsolatban, azt ma már Bethlen miniszterelnök és Walko külügyminiszter is hirdetik. Most a felelőtlen politikusok már tovább meunek és azt ‘ mondják, hogy nincs messze az az idő, amikor bekövetkezik a katárrevizió. Mi épp ezért ném foglalhatunk el barátságos álláspon­tot Magyarországgal szemben. Történtek ugyan esetek, mint amilyen a Peoha-eset, amelynek a mi részünkről való megoldása nem volt a legszerencsésebb. Akik ma Magyarországot vezetik, azokkal barátságos tárgyalásokba bocsátkozni nem lehet, mert magatartásuk ezt lehetetlenné teszi. A szónok vitába száll Kenéz magyar képviselő­nek a magyar képviselőházban legutóbb el­mondott beszédével, amelyben Kenéz az utódállamokban élő magyarság elnyomásáról beszélt. Kenéz — úgymond — a szomszédos államokban élő magyarok számára demo­kratikus rezsimet követel, ellenben a saját állama polgárai számára ezt a jogot nem ismeri el. Mi akarjuk a normális szomszédi viszony megteremtését Magyarországgal és várjuk azt a napot, amikor a magyar nép­nek sikerül megdönteni a most uralkodó re­zsimet. Magyarország ma ismét külföldi kölcsön megszerzésén fáradozik és egyes francia kapitalista körök hajlandók is Magyaror­szágnak kölcsönt szerezni. A szónok kérdi a külügyminisztert, vájjon figyelemmel kiséri-e ezeket a fejleményeket és törek­szik-e arra, hogy megakadályozza e köl­csön megszerzését. Minden középeurópai krízis közepette ma döntő tényezőiéként lépnek fel minden ál­lamban a szociáldemokrata pártok, ame­lyeknek egyedüli céljuk a békét menteni, a háborút elhárítani, ami nagyrészt sikerült is nekik. Wiinter ezután állást foglalt Szovjet- oro-szország sürgős elismerése melleit. Ma már úgyszólván valamennyi állam elismerte Szovjetoroszországot és Csehszlovákiát sem­miféle veszély ebből nem fenyegetné, mert ha a szovjetkormány itt rendes követséget állítana föl és számos szovjetdiplomata jön­ne ide, ezek csak megbizonyosodnának afe­lől, hogy kár minden fillérért amit Szovjet­oroszország az itteni kommunista pártra áldoz, Stribrny parlamenti vizsgáló- bizottságot kér Benes eHen Stribrny, Pergler és Gajda képviselők ma javaslatot nyújtottak be a Háznak, amely­ben javasolják, hogy a Ház 38 tagú vizsgáló bizottságot, küldjön ki, amely megvizsgálná Stribrny vádjait valamint Benes külügymi­niszter állításait. Egyúttal ez a vizsgáló bi­zottság kötelezze a házszabályok alapján mindazokat, akiket Stribrny tanuknak nevez meg. hogy a hivatalos titoktartástól fölment­ve az igazságnak megfelelő tanúvallomást tegyenek. Ez a javaslat természetesen csak demonstratív jellegű, mert hiszen a többség nem fogja Megszavazni. Samalik oaeh néppárti képviselő helyesli U

Next

/
Thumbnails
Contents