Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-19 / 289. (2214.) szám

1929 december 19, csütörtök. USport­Carnera knoch-oulolta Dienert London, december IS- Az Albert Hallban nagy nézőközönség előtt folyt le az olasz Carnera és a német Dieuer kihivásos boxmcccse. A mérésnél | Carnera 258, Diener pedig 184 foatot mutatott. Ezj az óriási sulykülönbség a két bajnok meccsénél döntő befolyással volt. öt meneten át egyenrangú küzdelem folyt, a hatodik menetben azonban Diener visszaesett, úgyhogy Primo de Carnera, Stribbling legyőzője technikai knock-outial győz­hetett. )( Az I. osztályú magyar bajnokság gólrekorde­re Takács II. (Ferencváros) húsz góllal. 2. Avar (Újpest) 17, 3. Ember (Harihárom) 11, 4. Possákj (Bástya) 9, 5. P. Szabó (Újpest) 8, Lengyel és Spitz 7—7 góllal tartják a 6., illetve a 7. helyet. Hat gólosak: Hirzer, Kalmár és Ticska. )( Két pozsonyi játékossal, Pribojjal és Zeutuan- nal megerősítve, összesen 21 játékossal indul a nagyszombati Rapid portugáliai turnéjára. )( A francia birkózók legyőzték a párisi magyar birkózókat. A franciák minden évben versenyt, rendeznek a Parisban élő magyarok s a francia! válogatott birkózók között. A múlt évben a magyar csapat győzött, az idén azonban nagy meglepetés­re a franciák arattak fölényes, 5:1 arányú győzel­met. A magyar birkózók egyetlen győzelmét Csa- nády szerezte, aki Lefévre-t győzte le. A legszebb mérkőzés Zombori és Rivolier között folyt te, a francia versenyző pontozással győzött. A versenyen megjelent Patáé Henry, Franciaország testnevelés­ügyi államtitkára is. )( Barna nyerte a berlini ping-pongversenyt, a döntőben 22:20, 21:13, 21:14 arányban győzött Szabados ellen. Gtanez, a Berlinben élő magyar játékos Barnával szemben vérzett el az elődöntő­ben — váratlan nagy küzdelem után. Férfipáros­ban a Barna—Szabados-pár legyőzte Glancz—Kir- loskart, a vegyes párost Barna—Rttsferné nyerte Glancz— Carnatz kisasszony ellen. )( Csehszlovákia—Portugália, vátejíateít futball­mérkőzését, amely január 12-én folyik le Lissabon- ban a spanyol Escarpi, illetve Lóvéra, vagy az olasz Gamma vezeti. )( Kanada—Európa válogatott jéghockey-mérkő- zés folyik le vasárnap Berlinben. Az európai csa­patban a csehszlovák Peka és Malecsek, a svéd Jobannson, Abrabamson és Sucksdorf, valamint a bécsi Brück, Jaenecke és Ball (Berlin) játszanak a világbajnok kanadai csapat elten. A kanadaiak csütörtökön a berlini Scblittschubklubbal kezdik meg európai vendégszereplésüket. )( A tátrai jéghockcy-bajnokságra, amely decem­ber 29—január 1 folyik le Ujtátrafüreden eddig 7 csapat jelentkezett, fis pedig a bécsi WAC, a Troppauer EV, a prágai Slavia, a besztercebányai Slavia, a CsSK Kassa, S'lovan Máhr.-Ostrau és a Ski-Klub Pozsony. Valószínű még a CsSK Vyse- hrad benevezése, úgyhogy összesen 8 csapat fog a Palace-Szanatórium dijáért játszani. )( Japán a Davis Cup nyolcadik jelentkezője. Érdekes, hogy a japánok határozott kívánsága ez idén az európai zónában való részvétel. Magyar- ország jelentkezése is befutott Parisba, úgyhogy a résztvevők 6záma már kilenc. )( Európai 200-as stafétát tervez Bárány István az amerikaiak ellen, akik jövő őszön Budapesten vendégszerepeinek. A staféta tagjai: Taris, Arne Borg, Wannie és Bárány. Valamennyi úszó — Wanniet kivéve — a 2CO-on 2.15-öt megúszni ké­pes. Wannie helyett esetleg Lundahl is számítás­ba jöhetne. )( A prágai Slavia december 20-án indul el francia- és spanyolországi túrájára. Első meccsét vasárnap Párisban játsza a CA ellen. )( Sonja Henie, a miikorcsolyázás világbajnok- nője Amerikába utazott, ahol január 5-én az ame­rikai milliárdosok estélyén fog szerepelni. Ez az estély a Made Square Gardenben folyik le és egy sportrevii keretében az ..öröknap országát" állítja elő. )( A Viktória Zsizskov ma indult, el görög- országi turnéjára. Visszautját valószínűleg. Magyar- országnak veszi, ahol Budapesten a Ferencváros­sal, Szegeden pedig a Bástyával akar mérkőzni a zsizskovi csapat. )( A jövő vasárnap egyetlen jelentősebb meccse Prágának a Sparta—Bohemians barátságos mér­kőzés lesz. )( Czája János, az ismert magyar profi birkózó Budapesten 26 perces küzdelem után tussolta a cseh Prohászkát, aki a magyar bajnokot kihívta. Foltos órák, ékszerek, részletre is Kendlnéii Kosice, Srobár ucca 3. Államvasutak szállítója. * Fizessen elő a mf IIpís Héf-re Előfizetési ára V« évre 36. — Kcs. I kél lesRépszerütteRebb tinim meghosszabbításával kezdi a parlamenti munkát 11 isi kormánytöbbség Nítsdi etai islensőségü beszéde a forgalmi és fényűzés! adóit megbcstz&bbKésáréi izéié javaslatok vitájában Prága, december 18. Mint tegnapi szamunkban jelentettük, Nitsch Andor, a szepesi német párt. képviselője a képviselőház tegnap délutáni ülésén fölszólalt a forgalmi és fény űzési adótörvények prolongálása tárgyában benyújtott kormányjavas­latok fölötti vitában. A szakszerű beszédet köz- gazdasági jelentőségére való tekintettel e helyen tartjuk szükségesnek ismertetni: — Az uj parlament igen rossz ómen alatt kezdi meg működését — mondotta többek között Nitsch. — A világ összes parlamentjeiben az a szokás, hogy a kormánybemutatkozó után. vita következik, melynek során megvitatják azt, hogy a kormány­nak a programja jó vagy rossz-e, és bogy a parla­ment egyes pártjai milyen állást foglalnak ehhez a programhoz. Nálunk fordítva történik a dolog. A vitái a lehető tegnépszeríHtenebb javaslat tár­gyalásával kezdjük meg. Ma olyan gazdasági válságot élünk át, amilyen ,még sohasem volt, s amely válságról a Minisz­terelnök ur expozéjában is több Ízben tett em­lítést. Az! látjuk, hogy a.'kormányelnök ur a gazd. krízist úgy akarja megoldani, hogy- újabb megterhelésé­ről gondoskodik azáltal, hogy egy évre megUo.sz- szabbitja a forgalmi és fényűzés! adóról szóló tör­vényt. Meghosszabbítja annak a törvénynek az óletét, amelyre minden adófizető foglalkozásra való tekintet nélkül borzalommal gondol és amely a termelést a legsúlyosabban terheli. A forgalmi és lukusadórol szóló törvény tipikus háborús törvény. A háború utáni idők teremtettek, Célja az volt, hogy az óriási háborús nyeresége­ket részben megfogja és az államkincstárnak be­szolgáltassa. Látjuk azonban, hogy ez nem ügy tör­tént, mert amig 1920—1921-ben 500 millió volt, addig 1925- ben már 1542 millió s 1929-ben már 2500 mil­lió volt a forgalmi adó jövedelme és hogy ez az adó a későbbi években annyira emelkedett, ennek nem az volt az oka, hogy a gazdasági viszonyok megjavultak, hanem csakis az, hogy az adóhivatalok s a revíziós bizottságok a lehető legnagyobb irgalmat lansággal jártak el az adóalanyokkal szemben­— De különösen » gazda sínyli meg most ezt az adót a mai gazdasági krízisbe i, amikor az adóhivatalok a mezőgazdasági termé­nye te ái es lééről tudomást venni nem akarnak. A gazdasógi krízis már a kereskedelemben és az iparban is mutatkozik, mert az ország mezőgazda- tággal foglalkor"■ széles rétegei vásárló képessé­güket elvesztették és igy nálunk is már beállott a kritikus állapot, — és ők se tudják megfizetni ezeket az óriási kivetéseket, melyekkel az adóhi­vatalok az ipart és kereskedelmet sújtják. Mé­lyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, a közgazdaság uem ismer extravaganciákat a közgazdaság semmi más, mint egy igen nagy gépezet, amelyből ha egyetlen egy fogaskerék kikapcsolódik, a gépezet megáll. Az egész adópolitikát a közgazdasági élet teher­bírásával kell összhangba hozni; ez a lényeg. Nincs is más lehetőség a gazdasági krízis kiküszö­bölésére, mint az óriási közterhek csökkentése. Sajnos, azonban ez uem történik. Látjuk, bogy a régi terhek megmaradnak, látjuk, hogy a ter­heket még újakkal tetézik és hogy a kormány egyáltalán nem akarja ezekeit a terheket csökken­teni. ezt legjobban bizonyltja a mai nap, amikor a Ház első érdemleges tárgyalásánál a parlament­tel ezt a legsúlyosabb adótörvényt meghosszabbit- tatja. A pénzügyminiszter ur figyelmét különösen a Szlovénézkón uralkodó állapotokra szeretném fel­hívni, ahol olyan káosz uralkodik, az adóelőírások terén, hogy abban már senki sem ismeri ki magát. Mégis jó volna, hogyha a pénzügyminiszter ur Szlovénekét pénzügyi reszortja szempontjából tanulmány tárgyává tenné és ott rendet tevein­tene az adózás terén. A kataszterben már senki sem ismeri ki magát. Az adóhivatalokban levő fiatal hivatalnokok az adófizetőket, a községeket alig ismerik; mégis csak a legcélszerűbb volna a községekben a körjegy­zőket ismét adminisztratív tisztviselőkké meg­tenni, mert hiszen ma politikai tisztviselők és az adóelőírást, kivetést, a beszedést, a kataez- tér vezetését rójuk kellene bízni, amint ez régen unit lir\rr\r n7. iso-nát rend teremtessék. a iveieskcuuk pimaszai ezzel a Kei uj auunem- aiel szemben teljesen indokoltak. A kereskedő ma már nem csupán az adó besze­dője, hanem a forgalmi adót a sajátjából fizeti az államnak. De különösen bénító a kereskedelemre a reví­ziós bizottságoknak működése, amelyek hol ilt, tiol ott hirtelen lecsapnak és a modern inkvizíció minden eszközével kínozzák a szegény adóalanyt és üzemét betekre kikapcsolják a forgalomból. Abban az esetben, ha ez a törvény meg lesz hosz- szabbitva, a pénzügyminiszternek oda kellene hat­ni, hogy az egyes cikkek árai már az előállítónál általánosított forgalmi adónak vettessenek alá. Ugyanez az eset áll fenn a fényűzést adónál. Itt azt látjuk, hogy az árujegyzékben még mindig olyan tárgyak vannak felsorolva, melyek ezen adó­nem alá tartoznak, amelyek már régen közhasz­nálati é-e nem luxus tárgyak. Tgy különösen a hentesipar panasza nagyon jo­gosult: a Csehszlovákiában készült magyar sza- láiuiutánzat fényüzési adó alá tartozik, tudott mindenki tudja, hogy ez csakugyan nem fény- űzési cikk. Pártunk nevében a költségvetési bizottságban be­nyújtottuk módosító javaslatainkat. Ismételten hangsúlyozom, hogy a lakosság ennek a törvény­nek a meghosszabbítása ellen a legélesebben til­takozik és a szlovenszkói iparkamaráknak itt je­lenlevő tagjai és alkalmazottai ezt igazolni tud­ják, hogy mennyire tiltakozik Szlovén,szkó min tért pépe, de főleg az iparosok és a kereskedők ennek a súlyos adótörvénynek we-gliosszabbHása ellen Hét hét előtt azok a pártok, amelyek ’ ma en­nek a. törvénynek a meghosszabbítása mellett szavaznak és nyilatkoznak, a választóknak mást ígértek. A kortesigéret ismét csak Ígéret ma­radt, ám a, választón a sor, hogy az ígéretek; beváltását követelje, különösen azon pártoktól, mneiytk nevük szerint is az iparosság és a me­zőgazdák érdekűi kell, hogy védjék. A legélesebben keli visszautasítanom ama tör­vény hatályának a meghosszabbítását, amely a közigazgatásügyi e’járási illetékek sze léséről In­tézkedik. Nagyon szomorú dolog az és egy Aliim közigaz­gatásához nem méltó, hogy az adófizető polgárság a* ©butust lerakni kénytelen, ha a hatóságnál a legcsekélyebb dolga akad. A közönségünk a ne fizetési lap azonnali kézbesí­tését már úgy unja, hogy irtózva távozix el m:n- dunünnen, ahol, m'előtt még kérelmét beterjesz­tené, befizetési lapot nyomnak a kezébe. Miután mindkét ídónem csak sulyosbdja a mai amúgy is válságos gazdasági helyzetet, ezé A pár­tom az előttünk elfekvő javaslatok ellen fog sza­vazni. Kurtjrák a raszinszkói adó-dzsungelről A képviselőház vitája folyamán Kártyák Iván, a ruszin autonóm íöldmüvesszövetség uemzetgyülési képviselője is felszólalt, aki példákkal illusztrálva ecsetelte a ruszinszkói adódzsungel tarthatatlan helyzetét. Rámuta­tott arra, hogy Rusziuszkóhan az 1917—19. évekre is kivetették az értéknövekedési adót, jóllehet akkor Ruszinszkó hol magyar rezsim alatt volt, hol pedig román invázió alatt ál­lott. Igazságtalanság az is, hogy a békeszer­ződések megkötése előtti időkre is kötelez­ték a ruszinszkói lakosságot vagyondézsma fizetésére. Megterhelték liszt- és műtrágya- adóval, amit Ruszinszkóban soha sem hasz­náltak fel. A földműves népet forgalmi adó­val nem lehet megterhelni, mert hiszen java része semmit sem ad el. Az adóvégrehajtók 1921 óta eszközük a felelőtlen végrehajtáso­kat. így megtörtént, hogy Randa Rudolf huszii végrehajtó beszedte a végrehajtandó összegeket, de nyugta he­lyett elismervényt adott a szegény polgá­roknak arról, hogy ezen összegeket köl- csönképpen vette fel töliik. Az állam természetesen ezen alkalmazottéért nem vállal felelősséget és a becsapott adó­fizetőket kötelezi a végerhajtott összeg újbóli lefizetésére. A látszat kedvéért működnek ugyan Ruszinszkóban az adókivető bizottsá­gok, azouban az adókivetési jegyzőkönyve­ket az egykori huszti pénzügyigazgató, Bal­zár olyképpen hamisította meg, hogy az ezerkoronás tételekből 11.000 koronás tételeket csinált. Ezen tettéért nem lefelé, hanem felfelé bu­kott. És ilyen hamisított jegyzőkönyvek alap­ián adóztatják meg a népet még ma is. A pénzügyminiszter ur az adóreform tárgya­lása alkalmával bejelentette, hogy tabuin .rá­cát csinál az adóbehajtásoknál és könnyíteni fog az adóalanyokon. Ehelyett bevezették a zsebmotozást és házkutatást. Egyes végre­hajtók a városból hozzák a vevőket falura és a lefoglalt tárgyakat potom áron elkótyave­tél ik. Az adóvégrehajtás által befolyt össze­geit: pedig csak kis részben fedezik az adó­hátralékok Merem állítani, — úgymond — hogy az adókivetés lelkiismeretlen rendszere kö­vetkeztében Ruszinszkó földműves népe tel­jesen tönkrement. Ennek bizonyításául felhozhatnám a közjegy­zők által oly sokszor megóvaíolt váltókat. A földművelő nép ez elmúlt években szenvedett egyrészt a szárazság, másrészt a fagy, jégve­rés miatt. Nem termeit semmi sem, a gazda­sági pangás óriási. A száj- és körömfájások következtében az állattenyésztés semmit sem jövedelmez. És mindezen szomorú jelenségek mellett működik az adóprés, megszaporodott a végrehajtók serege, akik a legkünéletle­nebbül járnak el a polgársággal szemben. Miből fizessen adót a tönkrement ruszinszkói nép, amikor keresztülment a bolseviki betö­résen, a román invázión., araikor Ruszinszkó 1914-tQl 1918-ig katonai hadszíntér volt és egy fillér kárpótlást nem kapott, a badiköl- csöüök 80 százalékát uem váltották be s a postabetéteket még nem fizették ki. A ruszin földműves nép munkanélkülivé vált és kény­telen Franciaországba, Belgiumba, Argentí­nába és Kanadába kivándorolni. Az adó­káosz általános bizonytalanságot szül, demo­ralizálja a tömeget, elkedvteleniti a földmű­ves osztályt, amely kétségbeesve látja a sa­játmaga és gyermekeinek lassú pusztulását Ruszinszkó őslakossága végre elvárja, hogy a kormánykörök az adó-dzsungelben tényleg rendet teremtsenek és igazságos adórendszert vezessenek be Ruszinszkóban. Méhészegyesületi közgyűlés. A gölnicbányai méhészeti egyesület, amely a lőcsei hasonne­vű egyesületnek egyik fiókja, e napokban tar­tott közgyűlésén választotta meg az egyesület tisztviselőit. Elnök lett Dirner Mihály 'keres­kedő, titkár Iiaffmann Károly ev. lelkész és pénztárnok Walko M. Márton gyáros. Románia kereskedelmi szerződései. Jelen­ítettük már, hogy Románia felmondotta ösz- szes kereskedelmi szerződéseit, ami amiatt vált szükségessé, mert 1930 március elsején életbe lép az uj román vámtarifa és a román kormány a legtöbb kedvezmény jogát csak olyan államoknak fogja megadni, akik eddig az időpontig Romániával tarifális szerződést kötnek. A szerződés tárgyalások sorában Ro­mánia először Olaszországgal fog tárgyalni, amellyel december 18-án Romániában indul­nak meg a tárgyalások. Januárban Francia- országgal és ha a tárgyalások kellő időben be­fejeződnek. január végén Németországgal fog Románia tárgyalni.. Franciaország aranykészlete egy év alatt 9 milliárd frankkal emelkedett. Parisból jelen­tik: Franciaország pénzügyi helyzete jelentős szilé rdulást mutat. Az aranvszáll itmény ok Londonból és Newyorkból szinte mindennapo­sak, úgyhogy a Francia Bank aranykészlete a novemberi kimutatás szerint 40 és fél milliárd francia frankot meghaladó rekordszámút ért el. Egy évvel ezelőtt a Francia Bank arany- készlete csak 31 milliárd volt, tehát az emel­kedés 9 milliárd. Ugyanakkor igen jelenté­keny készletei vannak a Francia Banknak (külföldi követelésekben, valamint idegen de­vizában és valutákban is. Ez az érleli az arany tartalékon felül újabb huszonhat milliárdra rúg. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy Franciaországban komolyan gondolnak arra, hogy London és Newyork mellett és a kettő versenytársként Párisban uj nemzetközi pénz­ügyi központot teremtsenek. 2 gpH A oldal teiíedelmfi a Piáiul magyar hírlap 1930. évi HAPYálA, melyet | jiIsj| Bsizes rési is aiS elfiflselőlnhnek meikttldttaju ha 5.— koronát S csam&ialási és pertékilfséi fejében Miadáhlvatalunfeltes beküldeneb. !

Next

/
Thumbnails
Contents