Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-19 / 289. (2214.) szám
WcAXxAW ^ 1A<í1íAR*HIR1íAS> 1929 december 19, csütörtök. példákkal csak be akartam bizonyítani, hogy milyen a helyiét a külügyminisztériumban, ahol súlyos ezreseket, milliókat dobálnak ki oly célokra, amiknek hasznát az állam nem látja. Zemin asszony: Nekünk nincsenek villáink és gyáraink. Stribrny: Mi már többször követeltük, hogy vegyék vizsgálat alá a politikusok vagyoni állását. Mi történt ezzel? Stribrny ezután azt hangoztatja, hogy a köztársaság sorsa a szivén fekszik, mert hiszen ezért harcolt benn az országban, társaik pedig a határon túl és éppen ezért ennek a kormánynak minden lépését figyelemmel fogja kisérni. Közben Seba és Gajda összetűz. Seba (Gajda felé): Katonák gyilkosa! Kalandor! Gajda: És micsoda maga? Közönséges fráter. Amint Stribrny befejezte beszédét, a karzatról kivonultak a fasiszták és Stribrny hívei. A következő szónok Schollich német nemzeti párti volt, aki pártja nevében nyilatkozatot olvasott fel, amelyben megállapítja, hogy a viszonyok ebben az országban egyáltalában nem konszolidálódtak, a régi rendszer maradt fenn továbbra is. A szudétanémet nép a két német miniszter dacára semmi jót sem várhat ettől a kormánytól. Hampl is elitéli es ellenzék kibuktatását a házeinökségbél Hampl cseh szociáldemokrata, válaszol Stri- brnynek és beismeri, hogy a házelnökség végleges megválasztásánál az ellenzékkel szemben elkövetett hibát jóvá kell tenni. Élesen kikel a kommunisták ellen, akik a parlament munkáját lehetetlenné akarták tenni. A választók még a kommunista képviselőktől is rendes parlamenti munkát követelnek. Beismeri, hogy a parlamentarizmus beteg és számos hibája van, azonban tiltakozik az ellen, hogy a sajtó egy része a parlamentet fölöslegesnek tartsa. Akik a demokrácia ellen dolgoznak, azok céltudatosan a fasizmusért és a polgárháború előkészítésén dolgoznak. Jung német nemzeti szocialista kijelenti, hogy pártja ugyanazt az álláspontot vallja, mint 1920-ban és a párt akkori* deklarációját most is megismétli. Pártja azt kivánja, hogy az állam keretében minden nemzetiség megkapja nemzeti és kulturális szabadságát. A kormánynyilatkozat & németséget nem elégítheti ki. A kormánynak tettekkel kell kimutatnia a kisebbségek iránti jóakaratát. Pártja mindaddig, amíg ezt nem tapasztalja, bizalmatlan a kormánnyal szemben. Zemin asszony szöcsafája Sfrabrnyvel Ezután Zemin asszony cseh nemzeti szocialista képviselőnő szólal fel. Beszéde folyamán éles szócsaták támadtak közte és Stribrnyék között. A kötött választási lajstromok elleni liga azt ígérte a választási kampány alatt — mondta a szónok —•, hogy a nemzetgyűlésben Meghosszabbították ai @r®$i“f§re if semlegesség! szerződést Pera, december IS. Tegnap este Angorá- ban aláirták az orosz—török jegyzőkönyvet, amely újból két évre meghosszabbítja a két állam közötti semlegessági szerződést. A szerződés a két év lejárta után automatikusan egy évvel meghosszabbodik, ha kellő időben nem mondják föl. A szerződő felek megállapították, hogy valamennyi szomszédos állammal szerződési viszonyban állanak. A jövőben egyetlen szomszéddal sem kötnek politikai szerződést anélkül, hogy erről egymást értesítenék. Ezek a feltételek nem ér- érvényesek azokra a szerződésekre, amelyeket a szerződő felek a szomszédokkal a barátságos viszony kiépítésére kötnek. Karúéban, aki néhány nappal ezelőtt An- gorába érkezett egy orosz torpedónaszád fedélzetén, holnap visszaindul Oroszországba. Eddig öt bizottsági helyet kaptak a magyarság pártjai a fcépyisslisiifcass Szili a külügyi, Szent-bén* és íabkniczHy a költségvetési, Törköly az alkotmányjogi ésNitstit a föMmöveiésögyi bizottságban — fiz ellenzék összefogásának elss gyakorlati eredményei — Prága, december 18. A kép viselőház teguap esti ülésén több bizottság választására került a sor. A választások elüti a polgári ellenzéki pártok kooptáltak s így sikerült valamennyi ellenzéki pártnak a bizottságokban tagsághoz jutni. A 32 tagú mezőgazdasági bizottságban pártjainkat Nitsch Andor képviselő fogja képviselni. A 24 tagú külügyi bizottságban a magyarságot Szüliő Géza dr., az országos fce- resztényszoeialisía páirt vezére, reprezentálja. A 24 tagú alkotmányjogi bizottság magyar tagja pedig Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke. Esz éri ni a magyarság SzenMvány és j Jableniczky költségvetési bizottsági helyé- j ved a kooperáció révén összesen öt helyet kapott a bizottságokban. Még megemlítjük, hogy a magyar nemzeti párttal közös klubban levő német iparospárt a szociálpolitikai és az ipari- kereskedelmi bizottságban jutott képviselethez. A bizottsági választásoknál az ellenzék közös fellépése nagy hatást váltott ki a kormánykörökben is. Ha az aránylag cse- kélyszámú ellenzék nem alakította volna meg ezt az ad hoc blokkot, úgy a kommu- "dslikon kívül alig kapott volna egy-egy ellenzéki párt képviseletet valamely bizottságban. Értesülésünk szerint az országos beresztényszodalista párt, a magyar nemzeti párt, a szepesi német párt, a német iptaros/párt, a szlovák néppárt és a német keresrfcényszocialisla párt a német nemzetiekkel és német nemzeti szocialistákkal együtt a még megválasztandó bizottságok választásánál is közösen fognak eljárni. nem fog személyi politikát űzni, hanem tárgyilagos munkát fejt ki. A liga vezetőjének első szereplése azonban meggyőzheti a közvéleményt, hogy botránypolitikát folytat és olyan személyeket támad, akik nincsenek is jeleh és igy nem védekezhetnek. A cseh nemzeti szocialista párt nem követheti Stri- brnyéket ebben a politikában, mert a parlament nem cirkusz. Stribrny: De nem is az afférhősök háza. Zemin asszony: Külömösen kimos hatást váltott ki az, hogy a beteg Svdhlát is belevonta piszkos személyi ügyeibe, holott jól tudja, hogy beteg nem jelenhet meg és nem nyilatkoztathatja ki, hogy Stribrny állításai hazugságok. (Közben édes szóváltás támad Pergler és Rnejzláik nemzeti szocialista képviselő között.) Miikor a szónok azt hangoztatja, hogy Oroszországgal is jó kereskedelmi szerződést kell kötni, Dávig cseh nemzeti szocialista le- gionárus valamit odakiált G a jódnak, mire Gajda idegesen felugrik és ezzel vág vissza: — Te as első pillanattól bolsevik voltál és aa vagy ma i«. Zemin asszony visszautasítja azt a vádat, hogy Hlinkáékat erőszakkal szorították volna ki a kormányból és a helyükbe vették volna fel a német szociáldemokratákat. Stribrny: Mint szláv ember előbbre helyezem Iliin kát, aki szláv voltáért börtönben ült és szívesebben látom őt a kormányban, mint Czecb dr.-t, vagy Spinű professzort. — Stribrny kolléga ur — folytatja Zemin asszony — bizonyára már nem emlékszik arra, hogy néhány évvel azelőtt a cseh nemzeti szoeiali'ta pár1 parlamenti klubjának ülésén azt mondotta, hogy a szlovák néppártot tíz éven belül nem lehet a kormányba felvenni, mert ez a párt nemcsak reakción árkus, hanem kimondottan államéilene^ politikát is üz. Stribrny: Gyenge emlékezőtehetsége van. Zemin asszony: Ezt inkább magáról mondhatja, meri itt a klubit lés jegyzőkönyve, ezt nem lehet letagadni. (Stribrny hallgat.) A szónok végül bejelenti, hogy pártja követelni fogja a földreform revíziójáí és ebből a követeléséből nem enged. (Mozgolódás az agrárpárt padsoraiban.) A képviselőnő Masaryk elnök éltetésével fejezi be beszédét. A következő szónok Svoboda kommunista képviselő volt, Hlinfea: Nem sksrask limonádé-eitenzék teml Majd Polli német szociáldemokrata beszéde után Iliinket András lépett a szónoki emelvényre. Siri csendben kezdte beszédét. A minisztereinek expozéjában úgy áhította — mondta többek között — mintha Sz’ovenszkón minden rendiben volna és a szlovákok a mai gazdasági és szociális viszonyokkal teljesen meg volnának elégedve. Örömmel állapitotata meg a miniszterelnök, hogy kormánya olyan tőblwgre támaszkodik, amelyben ismét képviselve van a német lakosság. Tehát odáig jutottunk már, hogy maga a miniszterelnök ássa alá a csehszlovák állam alapiát, mert hiszen ezt a köztársaságot a csehek és szlovákok hozták létre vérük hullásával. (Általános helyeslés a szlovák néppárt képviselői között.) 1915-ben, 1918-ban, 1919-ben és 1920-ban Moszkvában, Clevelandban, Pitts- burgban ás Prágában azt mondották mindig, hogy a cseh és szlovák nemzet szövetségre lép egy egységes cseh-szlovák állam létesítése érdekében. Szlovén szik ó önálló közigazgatást, önálló igzaságszolgáltatást kap, önálló pénzügyigazgatő&ággal fog bírni és a szlovákok annyi jogot kapnak, amnnyit kivívnak maguknak. S most? Az egyetlen szlovák párt ot is kihagy lék a kormányból. A mi pártunk, amikor 1926-ban a kormányba lépett, óriási áldozatokat hozott s kormányba lépését igen drágán fizette meg. A sok megpróbáltatás dacára 430,000 szavazatot kaptunk s 18 képviselő jutott be a parlamentbe, akik Szlovenszkó érdekeit a végső konzekvenciákig védeni fogják. (Általános helyeslés. ügy van!) Minden félreértés elkerülése végett leezegezom, hogy rm az egységen köztársaság alapján állunk. (Taps.) Ennek dacára állandóan a becsületünkben gázolnak, árulóknak bélyegeznék meg, Kólóit ezt az államot szeretjük, soha el nem hágjuk, meri ea a md államunk. Már a régi magyar rezsim alatt állandóan az volt a jelszavunk: Za tu nasu siovencinu. Sokat jártam Prágában, de soha eszembe nem jutott volna a szlovák nemzetet eladni. MinA KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUMGARICUS VIATOR (11) A sevillai spanyol-amerikai kiállítás egyfelől a Dél-Spanyoloirszág múltjára vonatkozó Európa bármely országának muzeum és képtár anyagával vetélkedő művészeti tárgyakat gyűjti össze s állítja elénk alig képzelhető tömegben és értékben, másfelől Spanyol- ország, Portugália és Amerika történelmét vonultatja fel tanulságos sorrendiben, s végezetül a kiállításon résztvett 22 államnak mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi téren elért XX. századbeli haladását mutatja be. A Királyi Pavillon falait történelmi tárgyú obelinekkel tapétázták ki. Udvari gála- hintók, szinarany lószerszám, arannyal, ezüsttel drágakövekkel díszített hordszékek, melyben császárok, királyok, s azok felséges hitvesei s még fenségesebb szépségű szeretői foglaltak valamikor helyet s ezernyi egyéb kincs tölti meg zsúfolásig a termeket. V. Károly császár péncélját, teljes hadi felszerelését, melyben Németország császárja és Spanyolország királya a MiilhJberg mellett vívott csatában harcolt s melyben Tiziá.n híres képén is szerepel, művészi kivitelű üvegszekrényben mutatják be a kiállításon. Csillog, ragyog, kápráztat a sok drágaság, tömérdek ékszer, gyémánttal kirakott koronák, régi udvari öltönyök, tompa színű brokátok, elefántcsont faragványok, ébenfa keresztek, nehéz arany edények, — ki győzné fölsorolni. — halomszám bevernek, hogy „nézni is teher . . .“ Elég! el innen, ki a friss levegőre, sok volt a gyémántfény, jól esik ismét rvapsugár- b»n Fürdetnünk. Nyíló rózsabokrok között, nyílegyenes ut vezet tovább. Valami más után vágyunk. * Mig Barcelonáiban főleg újabb korok művészi produktumait, Sevillában a kezdetleges spanyol és portugál iskolák s a XVI.-tól a XIX. századig, Velazquestől Doyádg, a modernizmus eme első reprezentánsáig szerepelt művészek festészeti remekeit állították ki. Az egyház is minden kincsét, drágaságát odaadta a kiállítás céljára s amit Sevillában ötvösművészet, egyházi öltönyök, miniatűrök, oltárok, misek ön yvek, régi kéziratok, szent képek, szobrok, ékszerek, templomi szőnyegekben összehordtak, évszázadok szerint csoportosítva bemutatnak, ilyen műrétékben és tömegben Spanyolországon kívül a világ egyetlen országa sem tudná produkálni. A könyvnyomtatás s maga a könyv külön pavlllont kaptak. Az első Ieremben kódexeket, kéziratokat, Amerikára vonatkozó okmányokat állítanak ki s a XII, századtól napjainkig a pairgyúrlás, a könyvkötészet és nyomtatás fejlődési fázisait mutatják be. A. második teremben a grafika, Spanyolország és Portugália héber és keresztény eredetű nyomatai, Fa és rézmetszetek, exlibri- sek és régi kezdetleges plakátok vannak bemutatva. A harmadik rész a könyvtárterem, melyben Spanyolország történetére és irodalmára s Amerika felfedezésére és történetére vonatkozó spanyol eredetű művészi bekötésű könyveket állították ki. A negyedik teremben az összes időszaki folyóiratokat, illusztrációkat s a napisajtó produktumait találjuk. A tudományos világra legnagyobb értékkel, legfőbb vonzóerővel az indián lakta vidékek felfedezésére, az indiánok meghódítására, Amerika őslakosságára vonatkozó gazdag okmánytár fog gyakorolni. Azonban a felfedezések korára vonatkozó igen érdekes kiállítási anyag a közönség laikus részének figyelmét is leköti s nem kell különösebb szakértelemmel bírnunk, hogy a nagy világfelfedezők, Co- lumbus, Cortés, Pizarro és Almagro életének a kiállításon tanulságos szemléltető módon bemutatott kortörténeti szempontból fontos és érdekes vonatkozásait élvezettel tanulmányozzuk. Az idegenforgalmi pavillon Spanyolországnak turisztikai szempontból legérdekesebb helyeivel ismertet meg bennünket. írásban és képben figyelmeztetnek, hogy Granada, Toledo, Sevilla, Malaga, Salamanoa, Kordova, Valencia, Barcelona, Zaragoza, Santiago de Compostela, Avila, Ronda, Quadule- pe, Bilbao, Sao-Sebastiant egyetlen Spanyol- országot látogató idgennek sem szabad elkerülnie. Ezen városok azonkívül külön pavilonokkal is szerepelnek a kiállításon. Minket európaiakat lenné zetesen az amerikai államok pavilonjainak kiállítást anvagá is különösebben érdekel. Külön pavilonnal szerepelnek: Argentína, Bolívia. Brazília, Chile, Columbia, Guba, az Egyesült Észak Amerikai Államok, Mexicó, | Peru, Venezuela és Uruguay. A pavillonok masszív anyagból készültek, aj kiállítás befejezése után részben konzuli hiva-i talaik elhelyezésére, részben diákotthonok céljára fogják felhasználni. A Plata Espana spanyol nemzeti palotáját Spanyolország diákjainak elhelyezésére szánták, úgy hogy a kiállítás után a sevillai Mária Lujza park spanyol Oxford, óriási diákváros lesz, melyben a világ összes spanyolul besaé- lő tanuló ifjúsága a legideálisabb keretben talál pompás elhelyezést. * Az első kérdés, amit főleg spanyolok intéznek hozzánk, ha már végiglátogattuk mindkét kiállítást: — Nos és melyik tetszett jobban, Barcelona, vagy Sevilla? — Kétségkívül Sevilla! Mintha azt kérdezné valaki, hogy mi szebb, Newyork, vagy Nürnberg? Pedig a Brodway mentén Nürnberg összes házalt glédába lehetne állítani, a Woolworth Building hatvannégy emeletén Nürnberg minden érdemes épülete elférne s bizony-bizony mondom nektek. Sevilla Alkazárját nem adom oda Barcelona kilométerek hosszú egész Ramblájáért, a sevillai kiállítás mór-arab kincsét, parkjának hangulatos csendjét, a kivilágított Montjuich hegy minden grandiózus lármájáért, azokat a csendben bugyborékoló a lka zári kis szökőkutakat, a barcelonai kiállítás szivárványszinekben pompázó óm- vizeséréért. magas fésűk csipkéivel beíirhango- zott villogó szemű sevillai segnorákat a barcelonai Paseo de Gracia korzójának kipingált szó^ségfelvonulásáért s többet ér a giraJda harangjainak muzsikás játéka, mint a legfelkapottabb néger zenekar rikoltó lármája. — bizony-bizony, mondom nektek szebb egy bob dog szeptemberi sevillai óra. mint harmincegy barcelonai augusztusi nap. VÉGE
