Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-18 / 288. (2213.) szám
2 jíD29 deoember 16, tserda. Primo de Rivera „próbaszabadsága“ Spanyolországban Miről irnak a lapok, ha eltörlik a cenzúrát? — Általános kudarc — Alkotmány mégsem lesz — gazdaságnak eme eminens alapjait. Ezért nem elégedhetünk meg a kormánydeklaráeló üres ígéreteivel. Hogy mennyire üresek ezek az Ígéretek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy alig hangzott el a kormánydeklaráció, amelyben a miniszter- elnök ur maga is elismerte a gazdasági krízist, már is ott feküdt a ház asztalán a kormány javaslata, amellyel a forgalmi adóról szóló törvény érvényességének meghosszabbítását javasolja; — tehát egy törvénynek, amely kimondottan csak átmeneti intézkedés volt a háborúk utáni első időkben. ígéretek helyett tetteket akarunk és határozottan követeljük, hogy az a szisztéma, amely Szlo- venszkót és Ruszinszkót gyarmati kihasználás objektumának tekintette, megszünteítes- sék és megalkoítassék Szlovenszkó és Ru- szinszkó részére midazon közjogi és gazdasági törvények komplexuma, amely a cseh I nemzet mellett a Szlovenszkón és Ruszin- 1 szkóban lévő nemzetek egészséges élet- és fejlődési lehetőségeit végre megadja! fi képviselőhöz o forgalmi és fényűzést adőjavislatokat tárgyalta Madrid, december 17. Primo de Rivera a közeli választásokra való tekintettel kiváncsi volt az ország hangulatára s ezért elrendelte, hogy a cenzúra néhány napra függessze fel működését és az országban mindenki azt írja, amit akar. A rövid fegyverszünetet az alkotmányos óra politikusai és miniszterei arra használták föl, hogy a lapokban a lehető legélesebben elítélték a diktatúrát. Az egyik volt miniszter szerint a diktatúra erkölcsileg nem jogosult arra, hogy törvényes parlamentet összehívjon. Egyszóval a lapok annyi kellemetlent és le&ajtót írtak a diktátorról é®! a diktatúráról, hogy Primo de Rivera is-1 mét elkedvetlenedett és nyomban párán- í csőt adott a cenzora ujira való bevezetésé- i re. Bla nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy az adott helyzetben korai lenne a sajtó- és gyülekezési szabadságot visszaállítani. Primo mindaddig kormányon akar maradni, amíg a helyzetet kellőképpen előkészíti az alkotmányra és megfelelő garanciák birtokában lesz, hogy a szabadság helyreállítását nem követik kilengések. A diktátor egyelőre nem hajlandó bevezetni a nemzetgyűlésen kidolgozott alkotmányt. Nyilatkozatával Primo de Rivera elismeri súlyos vereségét, mert az uj nemzetgyűlésnek tulajdonképpen az volt a rendeltetése, hogy az alkotmányt kidolgozza és újra bevezesse, az országot pedig visszavezesse a rendes állapotokhoz. Az ország azonban hallani sem akar az olyan rendes állapotokról, amelyekben az unalom továbbra is Primo de Rivera kezében marad. Prága, december 17. A képviselőház ma megkezdte rendes munkáját. A plenáris ülés előtt a házelnökség ülésezett, utána pedig a klubelnökök tanácskoztak. A klubelnökök konferenciáján Malyipetr elnök informálta a klubelnököket arról, hogy a ház- elnökség elhatározása szerint a képviselő- ház minden nap délelőtt féltlz órától este 7 óráig fog ülésezni egészen péntek délutánig, amikor a parlament megkezdi karácsonyi szünetét. .Január 8-án UJ ismét össze a képviselő- ház, ezen az ülésen a kormány beterjeszti a jövő évi költségvetési előirányzatot, En- glis pénzügyminiszter expozét tart, majd a költségvetést kiadják a költségvetési bizottságnak. amelynek két héten belül kell elkészülnie vele. A klubelnökök összejövetelén Stern kommunista klubelnök erélyesen tiltakozott a 22 kommunista képviselő kizárása miatt és oly éles szavakkal illette a házelnökséget, hogy Malypetr elnök kénytelen volt itt is többször rendreutasitani. Stern különösen kifogást emelt az ellen, hogy minden ok nélkül megvonták a kizárt képviselőktől a januárihavi diétákat. Azonkívül tiltakozott az ellen is, hogy Haras megválasztott képviselő mandátumiát nem igazolták, de még az utódjának, Cizinská aszr ezonynak sem adták ki a mandátum birtokát igazoló iratot, mert a hatóságok azon vitatkoznak, vájjon Cizinská asszony y-nal vagy i-vel irja-e a nevét. Malypetr elnök nyomban válaszolt Sternnek és kijelentette, hogy a jövőben is épp oly szigorral fog eljárni minden rendbontó képviselő ellen, aki a parlamenti munka rendes menetét zavarja, mint most a 22 kommunista képviselővel szemben. Kommymsfamenfes ülés A mai ülés zavartalan lefolyását a házel- nökség érdekes intézkedéssel igyekezett biztosítani. A háznagyi hivatal az elnökség intézkedésére a karzatra egyetlen egy jegyet sem adott a kommunista párt parlamenti tagjai részére, úgyhogy azok a karzatra nem juttathatták híveiket. A kommunista szenátorokat sem bocsátották be a szenátorok részére fenntartott páholyba, mert a kormányexpozé alkalmával a karzatról a kommunista szenátorok is zavarták a rendet. A kizárt 22 kommunista képviselő természetesen nem jelenhetett meg a mai ülésen. & Ház mai illése melyet Malypetr elnök délelőtt fél 12 órakor .nyitott meg, nyugodtan folyt le. A nyomtatványok között két érdekes javaslat is szerepel. Az egyikben a cseh szocialisták ankét összehívását indítványozzák, mely az aktuális testnevelési kérdéseket tárgyalná nveg. A másik javaslatban Sfcribrny ligája azt javasolja, hogy az 1925 augusztus 12-én kelt 329. számú törvény módosifásaképpen minden sportmérkőzést mentesítsenek a vigalmi adótól. Ezt a törvényjavaslatot Stribrnyn, Per- gleren 'és Gajdán kivül a szlovák néppárt törvényhozói is aláírták. Az ülés elején több képviselő, aki a megnyitó ülésen nem volt jelen, letette a fogadalmat, igv többek között Stanek agrárpórti képviselő is. A napirend első pontja volt a hivatalos ténykedésért járó illetékekről szóló törvény egy évvel való meghosszabbi tása, a második pont pedig a forgalmi és fényűzés! adókról szóló törvény egy évre való meghosszabbi tása. A Ház a két tárgy fölött egyesitett vitát kezdett. Az első javaslat előadója Nősek dr. cseh néppárti, a másodiké Bergmian cseh nemzeti szocialista képviselő volt. Ezután megindult a vita, amelynek folyamán a magyar nemzeti párt és a szepességi német párt nevében Nitsch Andor képviselő szólalt fel. A vita első szónoka Kaibl dr. német nemzeti párti volt, aki állást foglalt mind a két törj vényjavaslat ellen és különösen részletesen | foglalkozott a forgalmi adó és a fényüzési adó törvényével. Szükségesnek tartja, -hogy szigorúan állapittassék meg, mi tekinthető fényüzési tárgynak, mert jelenleg fényüzési adóval terhelnek meg életszükségleti cikkeket is. A vita első szónokai Netolicky cseh nemz. szoc., Krebs német nemz. szoc., Petrovicky cseh nemz. dem., Pruzsinsky szlovák néppárti képviselők. Aztán Nitsdh Andor emelkedett szólásra, kinek szakszerű beszédét technikai okokból holnapi számunkban ismertetjük. Nitsch Andor képviselő beszéde után fölszólalt Rosahe dr. német demokrata, aki kormánypárti beszédében hangoztatta, hogy a forgalmi ás fényüzési adók összesen két és fél milliárd korona jövedelmet jelentenek s ilyen két bevételi tételt máról holnapra törölni lehetetlen. Hodináné kommunista képviselőnő tiltakozik a kommunista képviselők kizárása ellen, valamint az ellen is, hogy a kommunisták parlamenti klubjától megvonták a karzati belépőjegyeket. A kommunista párt meg fogja győzni a munkásosztályt arról, hogy ettől a kormánytól, amely nem munkás-, hanem fasiszta kormány, semmit sem várhat. Ostry cseh iparos párti, Valló kommunista, Krause német keresztényszocialista, STusny szlovák néppárti és Hnidek cseh agrárius után Kur- tyák Iván szólalt föl, akinek beszédét érdekességénél fogva lapunk holnapi számában részletesebben fogjuk ismertetni. Ezzel a két javaslat feletti vitát befejezték és az előadó zárszava után a többség mind a két törvényjavaslatot elfogadta. Gajda a szlovák néppárt hospitémsa! Prága, december 17. A parlament folyosóin nagy érdeklődéssel tárgyalják azt a lég-. újabb parlamenti eseményt, hogy Gajda volt helyettes vezérkari főnök, a Stribrny-liga képviselője, hospitánsndk lépett be a szlovák néppárt parlamenti klubjába. Továbbá nagy feltűnést kelt az a tény is, hogy a szlovák néppárt a különböző bizottsági választásoknál úgyszólván valamennyi ellenzéki párttal kooperál, így magával a Stribrny-1 igával is, amelynek révén a külügyi bizottságba bejuttatja Pergler képviselőt, Benes külügyminiszter legnagyobb ellenfelét, a véderőbizottságba pedig Ravasz Viktor szlovák néppárti képviselőt, mig Gajda képviselő a véderőbizottság póttagja lesz. Az ujségiróizervezefek kiküldöttei a népjóléti miniszternél Prága, december 17. A csehszlovákiai magyar újságírók uniója hivatalosan közli: A csehszlovák ujságirószindikátus, a német Ge~ werksehaft és a magyar újságírók uniójának képviselőit ma délelőtt Czeoh dr. népjóléti miniszter fogadta, hogy megbeszélje velük a nyugdíjbiztosítási törvény értelmében kinevezendő kuratórium kérdését. Az újságírók képviselőinek a kuratóriumba való kinevezése elé nehézségek gördültek, mert a csehszlovák újságírók, akik több egyesületben vannak megszervezve, az öt tagsági helyből négy helyet a maguk számára követelnek, a németeknek csak egy; t akarnak adni, a magyarokat viszont egyáltalán nem akarják képviselethez juttatni. Kopper Miksa ügyvezető-titkár, a magyar újságírók uniójának képviselője, kifogást emelt a kuratórium' tagsági helyeinek ezen elosztása, ellen és arra kérte a minisztert, hogy legyen tekintettel a magyar újságírók különleges helyzetére és a kuratóriumba magyar tagot is nevezzen ki. A miniszter arra kérte az ujságiró-érdekeltségeket, hogy Írásban terjesszék elő kérelmüket és kifogásaikat s ezek beérkezte után fog véglegesen dönteni a kuratórium kinevezéséről. A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGMUCUS VIATOR üti naplóm 1924 febr. 16-ki feljegyzése szerint két teljes óra hosszat kellett narancsfa- erdők mentén gyalogolnom, hogy a minden vasul: állomástól távol eső helyen épült Hun- tington kastélyt és múzeumot felkutassam. A museum portása azonban ridegen közölte, hogy a legutóbbi idők betöréssorozata óta a múzeumot a nyilvánosság elől elzárták s mr. Huntingiom csak személyes jóbarátainak szokta értékes szerzeményét megmutatni. Hiába szedtem elő ajánló levelenne!, s magyaráztam. hogy éppen a fölgolyóbis lulsó oldalárói érkeztem a kép megtekintésére, a múzeumnak oask külső Mait láthattam s meg kellett azzal a színes levelezőlappal elégednem, melyet tiz centért sózott rám a Bunting- ton ház kapujának üzleti szellemmel bőven megáldott cerberusa. Bosszantott, de önmagam feletti mosolyra is késztet az eset. Hány világhírű múzeumnak a Blus boy-ná'l is nagyobb mürétékii képe fut el észrevétlenül szemeink elől. s a képtára!: kincsei tömegében kifáradt agy és szem figyelmét egy Raftael, Rubens, Michelangelo sem tudja olykor íUő módon lekötni, de mert a kaliforniai paradicsomnak ép- pnri ettől az almafájától tilt el önző intézkedés, nyugtalan tekirilgetünk egy föva után, hogy ki gyógyít són szörnyű vágyakozásunkból. Sevillától ugyan messze kanyarodtam, de he már érdekes amerikau kéfiyáeArtéeokről CVS VIATOR (10) van szó, egy másik hasonló, de kedvezőbb eredményű esetemet is elméseiem. Apponyi Albert gróf kíséretében tett amerikai körutam és washingtoni látogatásom alkalmából amerikai követünk, Széchenyi László gróf tett figyelmessé, hogy Philadelphiában, melyet másnap készültem meglátogatni, Wanemakker áruházában látható Munkácsy Mihálynak két világismert festménye, az Ecce Homo és a Golgota. Állítólag nincsenek a nyilvánosság számára kiállítva s így biztonság kedvéért egynesen Wanemukkerhez címzett ajánlólevelet adott át követünk. S csakugyan, szükség is volt az ajánlásra, mert a két nagyértékü vásznat az áruház tizenegyedik emeletének páncélszobájában őrzik e csak nagy protekció mellett mutatják meg idegennek. Annak idején ugyanis egyik vidéki Itastél yában függesztette ki újonnan vásárolt két képét Wanemakker, a kastélyban tűz ütött ki s csák az éppen otthon időző háziúr —- Először a Munkácsy képeket mentsétek — parancsának köszönhető, hogy a két festmény a többi elpusztult műremekkel együtt oda nem veszett. Az Eooe Homo ugyan meg- perzselödötl egyik sarkán, szakszerű javítás azonban egészen eltüntette a kis hibát. Kálváriát keltett járnom nekem is, hogy titkártól direktorig, a direktor pedig telefon utján Wanemakker urnák bejelentse az ajánló ó* ajánlott nevét ée kérelmét « mák Wanemakker személyes telefonengedélye után repített fel egy express lift az áruház kérdéses tizenegyedik emeletére. Munkácsy e sajnos örökre külföldre került két remekének profánizálása volna, ha bővebben tartanám szükségesnek magyarázni, hogy minden fáradságot, néhány ezer mért- földet s a tizengy emeletet is megérdemelte, hogy szemfcől-szentbe kerüljek a legnagyobb magyar müvészgeníe két leghíresebb alkotásával. De meg is becsüli az amerikai áruházak milliós ura drága kincsét. Folyóiratokban, műleírásokban, művészi reprodukciókban mutatja be, ismerteti széles a világgal Munkácsy eme két legértékesebb festményét s nem követek el talán bűnt, ha annak az érzésemnek adok kifejezést, hogy otthon sokkal inkább véka alá lett volna rejtve a két vászon, mintha e hiú amerikai birtokában van. Pánoélszofoába zárja ugyan kincsét, de unoa-untlan világgá kürtői!, hogy a világ legszebb két képe, a magyar Munkácsy Ecce Homo ja és Golgotája az ő birtokában van. * De most aztán vegyünk végre búcsút Amerika, vagy legalábbis JÉszak Amerikától, hiszen Dél Amerikával éppen most fogunk Sevillában megismerkedni. Mert mint tudjuk, Barcelonában Európa; Sevillában Dél Amerika a fő kiállítók. A sevillai' spanyoJ-amerikai kiállításon az anyaország és a régi spanyol gyarmatok szerepelnek újból együttesen. S éppen ezért Spanyolországra a sevillai kiállítás nagyobb Jelentőséggel bk. Nyilvános kifejezője óhajt lenni, hogy legalább szellemileg, lélekben visszahódította, ismét anyai keblére ölelhette az elszakadt gyarmatokat. A délamerikai államok önállósításához vezető szabadságharcok ugyanis mindkét részről évtizedekig el nem múló elkeseredést váltottak ki, hiszen Spanyolország fedezte fel. hódította meg, vezette elsőnek a civilizáció útjára Amerikát s a hálátlan gyermek egy-kettőre elfelejtette, otthagyta a jő spanyol anyát. A történelem azonban a legjobb békítő, mindent kiegyenlít, mindenre jótékony fátyol! von, Spanyolország is mebocsátott. Kibékült hűtlen gyermekeivel g az Expozicione Ibero Americana Spanyolország és a délaiue- nkai államok között elszívott békepipa füstjét fújja a viliig szemei közzé. Hadd reméljük, hogy e füstfelhő ezt a három betűt fogja a világhorizont fölé rajzolni: Pax. A sevillai kiállítás legtöbb pavillouja a Ko- lumbus előtti indián korabeli idők stílusában épült, ös Amerika ez építészeti renaissanceá- nak művészi jogosultsága fölött lehetne ugyan vitázni, az ízlés azonban ezúttal politikai inü- heyek eszközéül szolgát s az ősi stílus uj élet'-e keltése magasabb célokat szolgál, azt a kort akarja Dél-Amerika és Spanyolország emlékezetébe hozni, amikor a mai ameriká- nusok minden őse még spanyol volt s osztatlan ős spanyol vér folyt indián őserdők körül. A mexikói pavillőn példának okáéit ősi Maya stílusban épült, a kiállított anyap azonban az Európában részben ma is \adnak képzelt ország előrehaladott közgazdasági, kulturális és szociális életének óhajt érdekes tükre lenni, *• (Vége kövtetlkezilk^
