Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-14 / 285. (2210.) szám

0 rPRXGAI-/V'VAG^ARHIRliAP 1929 december 14, szambái Az angol liberális párt az uj bányatörvény ellen I London, december 13. Az angol liberális j párt alsóházi frakciója tegnap ülést tartott, j amelyen elhatározta, hogy a parlamentben i a munkáspárt uj bányatörvénye ellen fog j szavazni. A konzervativpárt állásfoglalása | egyelőre nem biztos, mert nemb tudni, hogy a bányatulajdonosok mit határoznak. A Mac- Donald-kormány tavasz óta mo9t kerül elő­ször súlyos helyzetbe, mert ha a liberálisok megvonják támogatásukat, csak a konzer­vatívok segítségével tarthatja meg pozíció­ját. Beavatott körök szerint a konzervativ­párt egy része hajlandó a munkáspártot tá­mogatni, úgyhogy aktív veszedelem nincsen és a bányatörvényt az alsóház minden bi- ’ zonnyal elfogadja. A vihar Középeurópáig jutott el Newyork, december 13. Az Atlanti óceánon szörnyű vihar dühöng. A hajók óriási késés­sel futnak be a kikötőikbe. A Bremen nevű vadon tauj óceán járó is megrongálódott, de emberéletben szerencsére nem esetit kár. Bécs, december 13. Alsóausztria tegnap, de-1 eemlber közepén szabályos nyári zivatart Iá- ■ tott. Villámiott, menydörgött és a jég esett, ’ majd heves szél keletkezett és pusztítva vo­nult. át a vidéken. Egyenirányitás a váltóáramú anódpótiókiiái A váltóáram alaptermészeténél fogva nem alkalmas anódpótlótelepnek, hiszen nem csak erősségét, hanem irányát is folytan változtat­ja. Hogy ezt az áramifajtáít mégis felhasznál­hassuk, előbb egyenirányi tanunk kell. Az egyenirányitás miatt a váltóáram látszólag kevésbé alkalmas a.nódpótló részére, mint az egyenáram, amelyet csak szűrni kell, azon­ban a váltóáramnak egy óriási előnye van vele szemben: az egyenáramnál ugyanis csak­is az a feszültség áll rendelkezésünkre, amit a hálózat szolgáltatót, vagy ennél kisebb és nem áll módunkban a feszültséget emelni, már pedig nekünk a legtöbb esetben enríél több kell. Váltóáramú hálózatnál tetszés szerint rop­pant. kényelmesen választhatjuk a feszültsé- vgett bármily magasra, vagy kicsinyre, minden veszteség nélkül, a transíormátor segítségé­vel. Ez a transzformátor úgy működik, mint a hangfrequenciás erősítésnél használatos transzfomátor: primer oldalt a hálózatra kap­csoljuk és a szekundér oldalon különféle fe­szültségeket nyerhetünk. Az energia a transz­formátor vasmagján keresztül adódik át. Ez igen lényeges tulajdonság, mert ha a primer tekercset a szkundértől jól elszigeteljük, ak­kor a szekundér tekercs, bár benne szintén áram folyik, a prlmertől teljesen el van vá­lasztva, azaz a szekundér tekercs egyik ágá­hoz hozzá érhetünk és ütést még sem ka­punk, holott a primer tekercs vezetékéhez nem nyúlhatunk. Ez egyik igen nagy előnye a váltóáramú anódpótlónak. A másik alaptulajdonsága az és főkép azért terjedt el, hogy tetszés szerint változtathat­juk a feszültségeket. Az anódpótlótól rendsze­rint 200—240 Voltot kivárnunk meg, hogy erő­sítőnknek elég nagy feszültség álljon rendel­kezésre. Milyen nagy akkumulátor telepeket kellene fölállítanunk, hogy ilyen nagy feszültséget kapjunk és mennyi vesződség volna vele. Az egyenirányitáisnak sokféle módját pró­bálták meg az idők folyamán, miig végre ki­alakult ,a legjobb fajtája: az egyen!rányitó- ‘ csöves anódpótló. Az egyen irány i tócső lényegében véve ugyanúgy működik, mint a többi-elektroncső: izzószálból ki röppenő elektronok, melyeknek negatív -töltésűik van, a pozitív anódlemez vonzó hatására feléje röpülnek. így keletke­zik az anódáraim, mely azonban csak akikor van, ha az anórl pozitív. Ha tehát az anódra váltakozó feszültséget adunk pl. a transfor- mátorból, akkor a cső egyen irányítani fog mert hiszen csak a pozitív feszültségre rea­gál. Egy JÓ egyemirányitócsőnek 100 m/Amp. az ' emissziója (ÍRTON egyenirányitócső ilyen kiváló tulajdonságon kívül még az az előnye is meg van, hogy egyfázisú egyenirányitásra is lehet hasz­nálni. T. i. összekötve a két anódlemezt, fél fázisba de kettős teljesítménnyel dolgozik. Az ORION anódpótló mind ezzel a csővel van ellátva, mely amódpótlók egyéb előnyei: minden hálózati feszültségre baszná l hatók, változtatható rácsfesziilítségek. változtatható anódífeszültségek, váltóáramú izzitáis, tökéletes torzítás mentes vétel. Leszállították az angol és svéd diszkontot. Az Angol Bank tegnap fél százalékkal leszá Ittotta diiszkontóját öt százalékra. ..... A Svéd Ba nk leszállította a hivatalos diazikoinitót ugyainr/mik fél azázalékka 1 öt százalékra. Közös hatálba menekült egy fiaiaí házaspár a nyomor és a kór elől Szállóról szállóra mentek, amíg pénzük el­fogy tán elszánták magahat végzetes tettükre Prága, december 13. Egy prágai külvárosi kis szállóban játszódott le tegnap egy ifj-u 1lázaspár tragédiájának utolsó felvonása. A kór és a nyomor kergette korai halálba az alig néhány hónapos, egymást forrón szere­tő házasfeleket. Kedden érkezett a szállóba a fiatal házas­pár, a férfi Sebek József huszonhatéves fő- pincérnek irta be magát a vendégkönyvbe, a társaságában lévő fiatal nőt pedig feleségé­nek s házasságlevelükkel igazolta magát. Szo­bát nyittattak, amelyet mindjárt ki ás fizettek többb napra s úgyszólván egész idejüket a szobában töltötték. Tegnap délben a szobaasszonynak feltűnt, hogy a házaspár nem mutatkozik. Délután bekopogtatott, azonban választ nem kapott. Erre lakatost hivatot s íeltörette vele az ajtót. A szobában megrázó látvány tárult szemei elé. A házaspár holtan, egymást átölelve feküdi az ágyban, nem messze tőlük a földön he­vert a revolver. mely kioltotta életükéi. Az előhívott rendőri bizottság megái Lapította, hogy öngyilkosság történt. A férfi előbb az asszony szivébe lőtt, azután saját sziv-e ellen irányította a fegyvert Mindkét lövés azonnali halált okozott. Az asztalon néhány felülbé­lyegzett levél feküdt a házasfelek hozzátarto­zóinak megcímezve. A levelek egyszerű, keresetlen szavakban tárják elénk a borzalmas tragédiát, amely vé­gül is két revolverlövésre vezetett el. Ez év áprilisában kelt egybe a két szerelmes. A fér­fi főpincér volt, azonban egy nap az orvos tüdővész tüneteit vette észre nála s eltiltotta foglalkozásától. A házaspár ínségbe jutott s elhatározták ez­ért, hogy egyidőre elválnak, a féifi Roudnic- ban lakó rokonaihoz költözik, az asszony pe­dig szüleihez s amikor a férj meggyógyul, is­mét összeköltöznek. így is lett, azonban alig néhány hétig éltek egymástál távol, szerelmük, vágyódásuk ismét összehozta őket. Meghányták-vetették helyzetük, jövőjük kilá- tástalanságát s rájöttek, hogy csak egy ut ve­zet ki az úttalanságból: az ut a halál felé. Megszálltak egy miszlei szállóban, hogy vég­rehajtsák a kettős öngyilkosságot, de nem volt meg hozzá az akaraterejük. így vándoroltak teljes hétig szállóból szál­lóba, mig végül is csütörtökön, miikor már csak kevés szalámira és két korsó sörre tel­lett, elkövették az öngyilkosságot. A szálló árát előre kifizették, még bélyeget is ragasztottak a búcsúlevelekre, a nyomor elől halálban]enekülő házas-pár tiszta kezekkel, becsületesen távozott az élők sorából. Megrázó a férfi egyik búcsúlevelének utolsó sora: „Nagyon szerettem őt, nagyon szerettük egymást s ezért magammal viszem a sir ba . . ..... Ij IIRWBMHHnMBBHBHMVUHHHHHIMnHnnnHBnBBanBr J* E leijeit adott a Pinguinek szigete Október óta megszűnt az összeköttetés az Indiai Óceán egy francia szigetével — Éhhalát és elepedés fenyegette Szent Pál szigetének fakóit Prága, december 13. Az elmúlt héten a Prágai Magyar Hírlap párisi forrásból közöl­te azt a hírt, hogy az Indiai óceáno<n a Jóreménység-fokát,ól mintegy négyezer kilométernyi távolságra fekvő Szent Pál nevű kicsiny francia sziget­ről két hónap óta nem érkezett jelentés. A francia gyarmatügyi minisztérium rendele­tére többizíben megkíséreltek rádió-összeköt­tetést teremteni a világtenger elhagyatott délkörein fekvő szigettel, de ezek a kísérle­tek teljesen eredménytelenek maradtak. Már- már az a feltevés alakult ki, hogy Szent Pál szigete valamilyen gigantikus, kozmikus erupció vagy tengerrengés kö­vetkeztében elsűiyedt az Indiai Óceán hab­jaiban és ezt a meggyőződést megerősítette a Hus- vét-szigeteknek alig egy-két esztendővel ez­előtt történt nyomtalan eltűnése a Csendes Óceánon. ,4 Szent Pál sziget, amelyet Anatöle Fran­cé, a világhírű francia, író Pinguinek szi­gete"’ című, regénye tett ismertté az egész világon, egészen kicsiny, alig négy kilomé­ternyi hosszúságú, vulkanikus eredetű szik­laképződmény, amelyen az Indiai Óceánt végigszágszántó borzalmas viharok következtében nem nőtt sem fa, sem bokor! A szikes talaj, amelyen csali gyéren terem a fű, a katáng és a moha, kecskék és juhok számára biztosítja csak a kellő eleséget és a szigeten tanyázó kivándo­rolt bretonok, valamint a közeli Uj-Amszter- dam szigetcsoport bennszülöttei állattenyész­téssel foglalkozva tengetik nyomorult életü­ket. Mididen két hónapban a francia kormány utasítására külön postaihaj ójárat keresi fel a kicsiny szigetet, hogy élelemmel és közszük­ségleti cikkekkel lássa el az ott tengődő la­kosságot. Október kilencediké óta Szent Pál szigetének rádióállomása, valamint a drótta- lan táviróállomással kapcsolatos kábeltáviró- hivatal nem adott választ a párisi és indokí­nai felhívásokra. A francia gyarmatügyi mi­nisztérium tizennégy napig eredménytelenül kísérelte meg az összeköttetés helyreállítását a tízezernyi kilométer távolságiján fekvő szi­gettel, végül pedig utasítást adott a Csendes Óceánon cirkáló Macquarie postahajónak, hogy haladéktalanul keresse fel az óceánogra. fikai térképeken jelzett Szent Pál szigetet, annak fel derítésére, vájjon az egyáltalán lé­tezik-e még? Most azután a postahajóról érkezett jelen­tés alapján megbízható biír érkezeit az elve- saettnek háti tmgotrőí A Pinguinek szigete nem merült el az Óceán habjaiban, ellenben egy irtózatos, trópikus förgeteg, az ausztráliai vizekről érkező ciklon elsöpörte a sziget rádióállo­mását és szó {szaggatta a karvastagságu kábeldróto­kat is, amellyel a sziget összeköttetésben ál­lott a külvilággal. Szent Pál szigetének mintegy 370 főnyi la­kossága — nagyobbrészt halászok és állatte­nyésztők — a legnagyobb kétségbeesésben, reménykedve várták a felmentő francia hajót! Élelmiszerkészletük már fogytán volt és a világtenger sziklaszirtjén élő szerencsét­lenek minden emberi segítségtől elzárna, már-már az éhhalállal néztek szembe. Fokozta a lakosság szörnyű helyzetét az ijesztően fenyegető vízhiány is, mert az ok­tóber 9-én lezajlott tornádó óta felhőtlenül derült ég mosolygott a szigetre, úgy hogy még a szokásos trópikus zivatarok sem enyhi- tettók a sziget lakóinak vízin Ságét. Most azután az idejekorán érkezett segít­ség megmentette a regényes sziget lakossá­gát. Közben pedig az indokinai kormányzóság részéről útnak indított Euniipide francia cir­káló orvosi segélyt is nyújtott a fenyegetett lakosságnak, amelynek körében a legutóbbi hetek során járványos megbetegedések tör­tek ki. — Trockij furcsa irodalmi pőre egy német ki­adóval. Berlinből Írják: Különös pert fog szerdán tárgyalni az I-es számú országos törvényszék. A per tanúi között ilyen nevek szerepelnek: Troc­kij, Kerenszki ée Ludendorff. A pert Trockij el­len indította Kari Reiener könyvkiadó. A kiadó lekötötte Trockij két kész munkáját és már nagy­ban sürgette a kéziratot, azonban Trockij szinte az utolsó pillanatban megtagadta a kézirat átadá­sát. Trockij azzal indokolta ezt, hogy ugyanez a kiadó kiadja Kerenszki egy munkáját is. Ebben a könyvben Kerenszki a legkevésbé hízelgő hangon irt Trockijról és többek között konjunkturalovag- nak, beteges hazudozőnak, kémnek és gonoszte­vőnek nevezi. Trockij ezekután nem hajlandó ugyanennél a kiadónál a saját müveit- megjelen tetni. Mikor ezt a volt népbiztos közölte a kiadó­val, az készséggel vállalkozott arra, hogy nem ad­ja ki Kerenszki emlékiratait. Trockij azonban az­zal érvelt, hogyha Reisnernél nem meggyőződés, hanem pénzkérdés dönti el, hogy Kerenszki!, vagy Trockijt adja-e ki, akkor annál inkább megtagadja tőle a kéziratát. Trockij most háromnapos beuta­zási engedélyt kért a német kormánytól, hogy a tárgyaláson megjelenhessen és megcáfolhassa Ke- renszki vádjait. A könyvkiadó Kerenszki ég Lu­dendorff megidézte!ését kérte, hogy Trockij ellen valljanak. Trockij nem kapta meg a beutazási en­gedélyt. és valószínű, hogy Kerenszki megy Ber­linbe, úgyhogy legjobb esetben Ludendorff tehet csak vallomást az érdekesnek Ígérkező tárgya­ltom. Mit daloltak az amerikai katonák a fronton? A fegyverszünet 11-ik évfordulója alkalmából a „Newyork Times" közli azokat a dalokat, amelye­ket a háború alatt az amerikai katonák énekeltek a fronton. Annakidején Wood tábornok azt mondta, hogy a katonának éppen úgy kell tudni énekelni, mint a puskát kezelni. A amerikai katonák énekeltek is, ha nem ia mindig olyan szellemben, ahogy az a tábornokaik­nak tetszett volna. Régi angol és amerikai népdalok dallamára készültek a háborús dalszövegek. A szöveget nem költötte senki, magától született a népdalok ki­fürkészhetetlen módján. A legnépszerűbb dal ez volt: „Az arméntiérési Madmoasel“. Ennek az éneknek a dallamára harcoltak annak idejen lord Kitohener katonái Szudánban A szöveg most meg­változott. A dal címszereplője valóban élt, Armen- iiéresből származott csinos, fiatal midinett volt, aki nappal egy mosodában dolgozott, este pedig a „Fekete Macska" cimü káváházbs . szórakoztatta az amerikai katonákat. Nagyon népszerű volt s ezért az amerikai katonák megörökitették egy nótában. Rengeteg strófája volt ennek a dalnak és mindegyik strófa a frontélet valamelyik igazság­talanságát és visszásságát gúnyolta. Ilyen strófáik voltak többek között ebben a dalban: A szanitée-század is harcol, parlé-vu A szanitée-század is harcol, parlé-vu A szanitée-század is harcol Hashajtót ad és kvarcéi Hinky-Dinky, parlé-vu. A tábornok érdemkeresztet kapott, parlé-vu A tábornok érdemkeresztet kapott, parlé-vu A tábornok érdemkeresztet kapott. Viszont egy csepp vért sem adott Hinky-Dinky, parlé-vu. Ezeket a dalokat természetesen nem nagyon énekelték a katonák fölötteseik előtt, inkább csak ha maguk között voltak, frontmögötti kis kocs­mákban. Sokkal megrázöbb az a katonadal, amit a háború végén énekeltek az amerikaiak s amelynek címe ez volt: „Haza akarok menni". Egy frontmögötti műked­velői előadáson adta elő komikus hanglejtéssel egy hadnagy, hogy kicsufolja a csüggedő és gyáva fiatal katonákat. A pensziflázs azonban nem sike­rült és röviddel utána amerikai katonák ezrei énekelték mindenfelé ezeket a sorokat A refrén hevenyészett, fordításban körülbelül így hangzik: Haza akarok menni! Haza akarok menni! Bőgnek az ágyuk, De rossz itt lenni! Csak már hajén vinnének. Ahol nem ér utói a német, Jaj, nem akarók még meghalni. Haza akarok menni! A legkomolyabb defetista szatíra nyilvánul meg a legtöbb amerikai katonadalban. Az egyik vers a tábornokról szól: Mit gondolsz, hol voltak a tábornokok-? Én megmondom, hol voltak, Én megmondom, hol voltak. Ha tudni akarod, hol voltak a tábornokok Én megmondom: a vidám Páriában voltak, i Honnan tudod? Honnan tudod? Mert láttam őket, láttam őket! j Hátul, vidám Párásban láttam őket, Vidám Párásban, a front mögött. Az amerikai hadsereg vezetői nyilván bölcs em­berek voltak s azt tartották: jobb, ha ilyen dalok­ban éli ki magát a katonák elégedetlensége. Ezért nem is bántottak senkit, aki ezeket a strófákat, énekelte. A katonaélet egy jellemző momentumáról szól az alábbi kis vers: Alaposan gyürközz neki, És vakarózz, vakarózz, vakarózz! Semmit sem ér a cink-kenőcs, Harcolj, mint egy valódi hős És vakarózz, vakarózz, vakarózz! Természetes rengeteg militarista szellemű lel­kesítő katonadalt is énekeltek a frontokon az ame­rikai katonák. — Az „untauglichok“ örömünnepe. Nyit­rai tudósítónk jelenti: Még ez év március 5-én történt a nyitrai sorozás alkalmával, hogy né­hány alkalmatlannak nyilvánított darázsi le­gény erősen illumináilt állapotban belekötött az űccán szolgálatot teljesítő égjük rendőrbe, majd előszedték bicskáikat és nekjtámadtak a rendőrnek. Szerencsére idejében segítség érkezeti, mire a legények jobbnak látták to­vább állni. Rövidesen azonban sikerült elő- keriteni őket és válamennyiöket a rendőr­ségre kisérték. A nyitrai kerületi bíróság most ítélkezett a harcias legények felett. Mar- tiska József, Balon Péter, Molnár István. Ivancsik István, Veres Vailent és Kolár Va- lent: kerültek a vádlottak padjára. A legények részhen beismerő vallomást tettek és azzal védekeztek, hogy tettüket alkoholos állapot­ban követték el. A tanúként kihallgatott rend­őrök és Kender József tanú terhelő vallomást tettek, melynek alapján a bíróság a legénve- ket. bűnösnek találta és két-két havi fogház- büntetéssel sújtotta, de az ítélet, végrehajtá­sát egy évi próbaidőre felfüggesztette. Az íté­lő* Jogerő*. r

Next

/
Thumbnails
Contents