Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-12 / 283. (2208.) szám
6 rPRSGAI-MAGÍ'ARRfrRXiAP 1929 december 12, csütörtök. Meztelen hutait a babonás szigeten . • • Az oiasz orvos angol lányának homályos lelki tragédiája Valószínűnek tartják, hogy a leány különleges „vallási" szertartást végzett ezen az elhagyott helyen. Szektájának egyik doktrínája azt tanitja, hogy a földdel való sűrű, intenzív érintkezés különös lelkierőt ad az embernek. Valószínű tehát, hogy a leány levetkőzött és úgy feküdt a nyirkos földre, hogy ifiennél szorosabb legyen az érintkezés közto és a föld között. Milánó, december 11. Furcsa, homályos tragédia. A szereplője egy ismert milánói tudós orvosnak, Giuseppe Fornario .professzornak a leánya. A tragikus ügy nemcsak a milánói társaságot foglalkoztatja, hanem Anglia rendőrségét is. A tényállás röviden ez: Jona szigetén, amely Skócia és Anglia között van, nemrégiben megtalálták a professzor leányának, Maria Fornarionak meztelen holttestét. Egyelőre annyit sikerült cer’ megállapítani, hogy bűntényről szó se lehet. A szerencsétlen fiatal, leány nyilván elmebeteg volt, de hogy mik voltak azok a közvetlen okok, amelyek halálba kergették és milyen körülmények között követte el tettét, eddig még nem sikerült teljesen tisztázni. A titokzatos szigeten Furcsák ennek az ügynek a mellékkörülményei is. Jona szigete a Hebrida szigetcsoporthoz tartozik és arról nevezetes, hogy a brit lakosság az évszázadok folyamán különböző babonás legendákat fűzött hozzá. És aznap, amikor a fiatal olasz leányt ezen a babonás és ködös északi szigeten holtan találták, különösen izgatott lelkiállapotban volt odahaza Milánóban az édesapja, aki egy nagy orvosi intézet vezetője. Levelet irt egyik barátjának, panaszkodott, hogy mennyire egyedül van és úgy érzi, maga :m tudja miért, hogy leánya meghalt a távoli országban. Negyvennyolc órával később Fornario professzor megkapta a táviratot, amely leánya tragikus haláláról értesítette. Fornario professzor egy időben a kairói európai kórházat vezette. Az egyiptomi fővárosban feleségül vett egy angol nőt éé ebből a házasságból született leánya, Mária. Mikor a gyermek másféléves volt, az anya meghalt. Az apa nem tudta, mit kezdjen egyedül a kisgyermekkel, nem is akarta sokáig az egyiptomi klinikában meghagyni és ezért hazaküldte Angliába elhunyt felesége szüleihez. Később azután a nagyszülőktől más angliai rokonok vették át a gyermeket. Az olasz professzor leány angol iskolába járt. és teljesen angol szellemben növekedett, valóságos angol leánnyá fejlődött. Nagyon elszomorította ez az olasz apát, de semmiképpen sem tudta rávenni leányát, hogy Olaszországba költözzék. A fiatal leány komoly archeológiái tanulmányo- , kát folytatott az együk angol egyetemen és rendszerint csak levél utján érintkezett apjával. Azok a levelek, amelyeket a leány apjának irt, egyéni, élvezetes írásművek voltak, mert a fiatal leányban az angol higgadtság és józan ész összekapcsolódott az olasz szenvedélyességgel és mozgékony szellemmel. Ozirisz közbelép Körülbelül két évvel ezelőtt a professzor kissé megdöbbenve kezdte olvasni leánya újabb leveleit. Egyre tisztábban bontakozott ki a levelekből az a feltevés, hogy az Angliában élő fiatal leány elméjét elboruiás fenyegeti. Egyre furcsábbak lettek a levelek. Egyizben az apa elküldte leányának születésnapjára egyik legféltettebb kincsét, egv óegyiptomi Ozirisz szobrot, melyet egy hálás és gazdag paciensétől kapott ajándékba. A leánv a nagyértékü ajándékot nem köszönte meg, sőt hetekig nem válaszolt rá. Mikor azután az apja aggodalmasan kérdezte tőle, hogy7 talán nem kapta meg az ajándékot, denrimálthan- gu levelet irt. Azt irta, hogy fél az egyiptomi istenszobor közelségétől, mórt Ozirisz istenhez sötét babonák fűződnek és nem lehetetlen, hogy ezek a legendák valóra is fognak válni. Az orvos hosszú levélben próbálta megnyugtatni leányát és ettől kezdve kifejlődött közöttük egy süni levélváltás különböző teozófikus és spiritisz- tikus problémákról. Ezekből a levelekből megtudta az orvos, hogy exaltált természetű leánya teljesen belekeveredett egy misztikus szektának, egy bizonyos fajta neobuddizmusnak a tanaiba. .Sőt, mint egyik levelében bevallotta, papnője is lett ennek a vallásnak. Sötét, rejtelmes szertartásai, megerőltető lelki gyakorlatai vannak ennek a szektának és mindez csak segítette a szerencsétlen leány igedösszerom- láeát. A papnő eltűnik Maria Fornario ezt a nyarat Jona szigetén töltötte, mert vonzotta az a misztikus legendakör, amely a sziget nevéhez fűződik. Eljött az ősz és a leány még mindig nem akart hazamenni. Ekkor Pontos órák, ékszerek, részletre is Kosice, Srobár ucca 3. Államvasutak szállítója, g már „társalkodónő" volt vele, aki azonban tulajdonképpen ápolónő volt. A fiatal leány egyszerre csak eltűnt abból a villából, ahol az ápolónővel lakott. Azzal az ürüggyel távozott el, hogy beteg parasztlányt megy meglátogatni és hamarosan visszatér. Másnap találtak rá egy elhagyott helyen a földön fekve, meztelenül, hoRa-v Ruhái ott voltak meleltte, époen úgy az esernyője is, amellyel közvelen halála előtt kereszteket rajzolt a földbe. Őrákig maradhatott igy mozdulatlanul s nagyon valószínű, hogy a nagy hideg és a nagy izgalom következtében amúgy is teljesen legyengült szervezete felmondta a szolgálatot. Semmiféle bűntényre nem lehet gyanakodni, mert külsérelmi nyomokat a holttesten nem találtak. A halott leány arca teljeséi! nyugodt, békés. A kétségbeesett apa most hazahozatja leányát s Milánóban temetteti el. Négymilliárd dollár az amerikai szerencsejátékosok alvilágába Rothenstein, a meggyilkolt »cár« — Naponta 50.000 ember látogatja a lóversenyeket — Az amerikai alvilág rejtelmei — A mindennapi bandaharcok Amerika nagy gazdaságából évenként hat- tizamilMó dollárt ^ rablóbandáik harácsolnak el és mintegy négy milliárdra becsülik azt a vagyont, amit a nagy játékosok letarolnak. Könnyen szerzett pénznek hívják e jövedelmet, amely rendszerint a nagy „gamblerek“ kezén fordul meg és az ebül szerzett vagyon természetével gurul el. A nagy játékosok a jövedelmekről könyvet vezetnek, a nyilvánosság előtt nem szerepelnek, adóbevallási iveket nem töltenek Isi, hivatásuknak és életüknek a lényege a titokzatosság, tervszerűen kidolgozott védő szervezetük van, hogy az operációt elfüggönyözzék. Gazdagodásuk forrásait kinyomozni nehéz, mert befolyásos barátok oltalma alatt állanak és a rendőrség protekcióját élvezik. Az alvilág a tevékenységüknek a színtere, de ezalatt nem a lebujok értendők, mert a nagy városok fényes szállóiban is otthonosak. A banditák és a nagy játékosok között csak árnyalatbeli különbségeket lehet felfedezni, de lényegbeli kapcsolat közöttük nem áll fenn. Amerikában a szerencsejáték épp oly jövedelmező iparág, mint Monacóban, de burkolt formákat keres, törvény ki játszáson alapul és éppen ez okból rántja magával a korrupcióba azokat is, akiknek a törvény végrehajtása a kötelességük lenne. A nagy amerikai nyilvánosság csak olyankor vesz tudomást az alvilági matadorokról, amikor ezek revolverrel intézik el számadásaikat. Egy év alatt az Egyesült Államokban tizenkét gambleTt gyilkoltak meg és a tetteseket nem nyomozták ki, mert ha az amerikai újságoknak hinni lehet, a nagy játékosok egyedül Philadelphiában négymillió dollárt fizettek ki rendőröknek és politikusoknak a védelemért, igen sok embernek lehet tehát az érdeke, hogy az avatatlanok ne lássanak bele a kártyáikba. Hat nagy játékos temetése 250.000 doüár A nagy játékosokat a hozzá tartozóik költséges pompával temetik el. Arnold. Roth- stein, az elnökválasztás előestéjén Newyork- ban meggyilkolt gambler, Diamond Joe Es- ponito és Big Tim Murphy csikágói szerencsejáték ős szintén gyilkosság áldozata lett. Ezeknek és még három más híres nagyjátékosnak a temetésére gyászoló özvegyük és rokonságuk kétszazötvenezer dollár költött el. Rothsteinnak öt nagy játékházban levő érdekeltségét hárommillió dollárra becsülték, de a hagyatéki bíróság előtt vagyonának csak egy töredékét, egymillió dollárt sikerült felderíteni. Gyilkosait azonban nem tudták kinyomozni, holott a bűntényt Newyork egyik legnagyobb szállójában követték eí, ahol Rothsteiin akkor több játékossal volt körülvéve. Newyork után Csikágó, Pittsburgh, New Orleans, Detroit, Oleveland és Philadelphia a nagy játékbarlangoknak helyei. Philadelphiában az ügyészség nagy erély- lyel fogott hozzá a tisztogatáshoz és okkor kiderült az, hogy egyes rendőrié tisztek nevén a bankokban 200-tól 800.000 dollárig levő betét szerepelt. Üzleti szokás az, hogy n nagy játókházak forgalmukból tiz százalékot fizetnék a rendőri oltalomért. Egy középfajta játékház egy hónapi forgalma másfélmillió dollár. Azonban a rendőrprotekció nem tudja távoltartani az elszánt banditákat, nem ritka dolog, l*ogy a meglepett játékosoktól „hold-up“ alkalmával 75.000 dollárt vesznek el, sőt volt olyan eset is, hogy egy kockajátéknál, melyben hat játékos szerepelt, a rablóbanda- zsákmánya 22 ezer 350 dollár volt. A szerencsejáték válfajai Az amerikai hazárd szellemű, szereli megpróbálni a szerencséjét, mert a játékban gyors gazdagodása lehetőséget sejt. Az Egyesült államokban sok pénz megy el tehát játékra, a tőzsdét nem számítva kizárólag szerencsejátékra, amit nem kisebb tekintély, mint James Cannon püspök eliminált véleménye alapján a hazardirozás köréből. A szerencsejátékot a törvény tiltja, de mindenki játszik, aki .akar. A' lóverseny, a kocka vetés, a kártya, a rulett, billiárd, továbbá mindenféle fogadáson kockáztatják az emberek a pénzüket. Fogadnak a baseballra, a boxmérközések- re, az elnökválasztásra, a kitartási táncversenyekre, a kutyaversenyre, sőt újabban az óceán átrepülésére is. Egyes államok eltűrik a lóverseny-fogadásokat, a totalizatőri, Newyork államban tilos a könyvfogadás, illetőleg a könyves csak szóbeli fogadást köt, semmiféle Írást nem ad, de a szava az írással egyenértékű. Lóversenyezni egész óven át lehet, a kanadai versenyeken is sok az amerikai, 1929-ben az öt lóversenytéren a napi összes látogatók száma 50.000 személy volt, egy versenyen átlag 6— 8000 néző és fogadó jelenik meg, akik rendszerint ötdolláros tétekkel játszanak, aimi fejenként, hat futamot számítva 30 dollárt jelent. Prinlicóban egv versenynapon egymillió- háromszázezer dollár, Saraloga-Springsen, egy másik híres versenytéren 125.000 dollár a napi átlagos kockázat. Évenként a játékosok átlag 800 millió dollárt visznek a lóverseny térre. Egy jól jövedelmező újság Sokezer ember azonban nem tud elmenni a versenyekre. Ezek turfkönyvekből, tippeket ajánló sportújságokból készülnek a csatára, a trafikosok hátsó helyiségében, a titkos italmérésekben, borbélyüzletekben, sőt a bírósági épületek folyosóin kötnek a kis könyvesekkel fogadásokat. Newyorkban hatósági becslés szerint 15.000 könyves él a túriból. A hatóság eltiltja a turfkönyv megjelenését, de a lóverseny iránt érdeklődők titokban mégis megszerezhetik. A turfuiság egy játékszindikátusnak a tulajdona és egy tipszternek az ára 2 dollár és 800.000 példány fogy el, ami azt jelenti, hogy naponta egymillióhatszázezer dollár megy el csak újságra. Ha mindenki, aki megveszi, csak 6 dollárral fogad, akkor egy versenynap forgalma há- romimilliőhatszázezer dollár, nagyon alábecsülik tehát a könyvesek forgalmát, amikor azt évi egy milliárdra teszik. Louisianáíban és Hondurasban a lutrikat betiltották, de a munkásnép számára kitaláltak egy ehhez hasonló játékot, amely szintén a legnagyobb titokzatossággal van megszervetzve, de akit érdekel, tudomást szerezhet róla, ennek a játéknak a forgalma is közel jár az évi milliárd dollárhoz. Nagyon népszerű és a kisemberek körébe® elterjedt játék a „basebaIl-pool“, ennél csakis a vállalkozók nyernek, mert az esély 1: a 999-hez. Hat szindikátus 25 millió dollárt keres e réven és a gyárakban, sőt az iskolákban is ügynökökkel csábítja a fogadókat. Egy néger, aki ilyen játék vállalatot alapi tett, három hónap alatt 850.000 dollárt keresett és amikor a négert egy banda váltságdíj ellenében elrabolta, a partnerei százezer dollár váltsá- got fizettek érte. 350 éjszakai kártyabarlang Csikágóban A gyilkosságokról híres Csikágóban ital- oseempészek, gazdag kalandorok, festett arcú nők, de rendes üzletemberek és kifutófiuk ülnek a gambling-házakban, ezeknek a száma legalább 350. Némelyik barlangban 1500 férfi és 500 nő játszik, van ott kártya, rulett és pénzdobóra — pénzt kidobó, de a pénzt inkább be- nyelöi szerencsekerék. A vendéglők belső szobájában, a titkos ital- mérésekben sokezer ilyen gép van és ezek magukba nyelik az aprópénzt. New Orleans- ban a játókházak egy éjszaka egymillió dollárt forgatnak, Detroitban, Ford városában szintén ez az átlag. Némelyik kártyabarlang politikai cégérrel van ellátva, de lóverseny- fogadások és kockajátékok megengedésével szerzi bevételeit. A kártyások között a meggyilkolt Rothstein volt a „cár“. Volt neki egy Nick nevű görög származású partnere, akivel ezres dollár- bankókba játszott és megtörtént, hogy 300 ezer dollárt is föltettek egy döntő kockajátszmára és egy perc alatt jutott a vagyon a másiknak a kezére. Nem kis szerepet játszik a vagyonharácsolás- ban a hamis részvény is. Ezen a réven évenként ötszázmillió dollárt vágnak ki a hiszékeny emberek zsebéből és a pénzükért egy értéktelen papirost kapnak. Azzal a négy riidlliárddal, amit évenként szerencsejátékokkal kivesznek a dolgozóktól, a veszteség még nincs lezárva, mert a könnyen szerzett és a könnyelműen elköltött pénz az amerikai bűnözési statisztikának is a felduzzasztója, a bünkül!árumat szemben pedig a társadalom tehetetlen. RACIONALIZÁLÁS- 1. Barátom addig hallgatott a bölcs tanácsokra, mig elhatározta, hogy racionalizál 2. Hozatott vastag német könyveket és hatalmas amerikai prospektusokat. Mindent áttanulmányozott, hogy megtudja: miként lehet az üzleti életben legjobban boldogulni. 3. Elolvasta Rockefeller életrajzát 4. Kívülről megtanulta Ford könyvét. 5. Álmában Í6 el tudta mondani passon 12 tippjét. 6.- Végül ráakadt Carnegie titkára: — A meggazdagodásnak egyetlen szabálya van. Hajthata fanul keresztül kell vinni az elvet minden alkalmazottal szemben: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! 7. Barátom másnapra plakátokat nyomatott és cédulákat. És kora reggel minden szobában elhelyezték * föürást s minden alkalmazott megkapta az utasítást: — Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! 8. És mire jött az este ... 9. ... a pénztáros megszökött a kasszával. 10. ... barátom .fia feleségül vette a gópírókás- asszonyt. 11. ... barátom leánya megszökött a gyakornokkal. 12. ... az összes alkalmazottak fizetésemelést kértek. 13. ... a végrehajtó nem adott adőhaladékot. 14... a hitelezők az összes számlákat felmutatták. 15. ... és barátom megkérte a kényszeregyezséget. — 28.000 pengővel Csehszlovákiába szökött egy budapesti malom altisztje. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Reviczky Nándor-féle malomrészvénytársasig egy csekkel a Bermes-bankba küldte Csonka József 40 éves altisztjét, hogy onnan 28.000 pengőt váltson ki. A szolga felvette a pénzt, de a 28.000 pengővel megszökött, Szobnál átlépte a határt és nyomtalanul eltűnt. H# ^ JL m m mm m,® 1 Mm minden előfizetőnk megkapja a Prágai I em ’CJ lí $9Í «s& 45 I é jf i 3 Magyar Hírlap 1930. évi naptárát. I ________________________________________ *
