Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-10 / 281. (2206.) szám
'MWGAlJV^AGfeAR.'HlRLAP 1920 december 10, kedd. jó!éti miniszter a kilencedik és tizedik kormányban. Spina Ferenc dr. egészségügyi miniszter lS68-bain született. 1920 óta tagja a nemzetgyűlésnek, 1925-ben képviselőházi alelnök volt, majd közmunkaügyi minisztere a kilencedik és tizedik kormánynak. Dosztálek János közmunkaügyi miniszter 1 SSB-ban született, 1925 óta tagja a nemzetgyűlésnek. Az utolsó periódus alatt képviselőházi a-Mnök volt, Matousek József dr. kereskedelemügyi miniszter 18'76-ban született, 1920 óta tagja a nemzetgyűlésnek. Már többször miniszterjelölt volt, azonban a Benessel való összetűzése miatt csak most nevezték ki. Czeeh Lajos dr. népjóléti miniszter 1870-ben született. 1920 óta tagja a nemzet-gyűlésnek. 1925-ig képviselőházi alelnök volt. Ö az első német- szociáldemokrata miniszter a csehszlovák kormányban. Meisner Alfréd dr. igazságügyminiszter 1871- ben született. 1920 óta tagja a nemzetgyűlésnek. A harmadik kormánynak igazságügyminisztere volt. Franké Emii postaügyi miniszter 1880-bán született, 1920 óta tagja a nemzet-gyűlésnek. A második kormányban va-sutügyi miniszter, a hatodik kormányban közélelmezési miniszter volt és ugyanebben a kormányban hossza,bb ideig vezette a postaügyi és vasutügyi minisztériumot is. Mlcsoch Rudolf vasutügyi miniszter 1881-ben született, 1920 óta- tagja a nemzetgyűlésnek. A hetedik kormányban közmunka-ügyi miniszter j volt. Bradács Bohumil földművelésügyi miniszter 1881 -‘ben született. 1920 óta tagja a nemzetgyűlésnek. A költségvetési bizottságnak ő volt az állandó elnöke és a legutolsó koalíciós nyolcas bizottság vezetője. Szlávik György dr. belügyminiszter 1890- ben született. Az agrárpártnak főtitkára volt. majd zólyomi zsupánnak nevezték ki. azután kassai nagyzsupán lett. A nyolcadik kormányban földművelésügyi miniszter volt, A köz- igazgatási reform életbeléptetésekor kormány- tanácsossá nevezték ki és a-zóta szabadságon van. fis egyetem! zavargásod különös ySóiiangla a munkán! képviselőtestületben Munkács, december 9. (Saját tudósi tónktól.) Munkács város képvisel őtestülelének legutóbb tartott ülésén a különböző egyesületek segély és szubvenció iránti kérelmét is tárgyalták. Ezek között volt a kárpát-orosz egyetemi hallgatók segélykérése, amelynek tárgyalása során viharos vita fejlődött ki. Mondák képviselőtestületi tag azt az indítványt tette, hogy nocsak a görögkatolikus diákok kapjanak segélyt, hanem más vallásu hallgatók is. R. Vozári Aladár képviselőtestületi tag szintén Mondik álláspontjára helyezkedett s nem zavartatta magát a közbeszólásoktól, rámutatott arra, hogy azok as egyetemi ifjak, akik nemrégen a magyarok és zsidók ellen tüntettek, most a magyarságtól és a zsidóságtól kérnek segélyt. Petrigalla polgármester kijelentette, hogy azokban a tüntetésekben a kárpát-orosz egyetemi hallgatók nem vettek részt, hiszen a tüntetés a német egyetemről indult ki, de még a letartóztatottak között egyetlen kárpát-orosz hallgató sem szerepelt. A heves vita befejezése után a képviselőtestület elfogadta az elöljáróság indítványát és ugv az egyetemi hallgatók, mint a többi egyesületek segély iránti kérelmét teljesítette. Banketten ünnepelte a Társadalmi Egyesülete!; Szövetsége fennállásának tízéves évforduóiát Budapest, december 9. (Budapesti szerkesztőségünk te! efon jelentése.) A Társadalmi Egyesületek Szövetsége vasárnap a Vigadóban bankettet rendezett fönnállásának tizedik évfordulója alkalmából. A banketten megjelent József Ferenc és Albert királyi herceg is, valamint számos előkelőség. A benketten számos pohárköszöntő hangzott el. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter pohárköszöntőjében többek között a következőket mondotta: „Az angol partoktól délre 24 órán át hánykolódott a Honvéd nevű magyar hajó, amely — hir szerint — szerencsésen mégis révbe ért. A viharban nem tudtak rajta segíteni, a Honvéd mégis leküzdötte az elemek erejét. Sorsunk ezen Honvéd nevű hajóhoz hasonló. Ezer éve hánykolódik már a nemzetek tengerén a magyar reménység hajója, mégis őrt áll Keleteurópa kapuján és révbe fog jutni.“ A honvédelmi miniszter beszéde után több fölszólaló a jóvátétel ellen tiltakozott a közönség élénk helyeslése közben. Nem engedélyezte az Országos Hivatal a fteresztényszoeialiifa párt gyűjtési akcióját Pozsonyban Pozsony, december 9. Pozsonyi szorkosztő- sénünk jelenti: Az országos keresztényszocia- lista párt pozsonyi helyi csoportja, mint minden évben, úgy ezidén is karácsony előtt gyűjtést akart indítani, hogy a gyűjtött összegből szegény családoknak karácsonykor ruhaneműt, élelmiszert stb. juttasson. A párt hölgy- bizottsága. szokta volt intézni ezt a karáosony- ! előtti gyűjtést és a mintegy tízezer koronát | kitévő összegből kétszáz szegény család karácsonyát tették könnyűvé. Mennyi könnyet töröltek le ezek az ajándékok! Hány szegény anya egyetlen öröme ilyenkor karácsony előtt a keresztényszoeialista párt karácsonyi akeió- : ja volt! Most — -sajnos — ennek is vége. Eddig a rendőrjgazgatófc'ág hatáskörébe tartozott az engedély kiadása a gyűjtésre és a rendőr- igazgatóság eddig minden évben meg is adta. Most már az országos hivatalnál kell az engedélyt kérni. Az országos hivatal ezt az engedélyt nem adta meg azzal az indokolással, hogy csak „olyan egyesületnek szabad gyűjteni, amelynek alapszabályaiban bent van a jótékonyságé. De nem adta meg az országos hivatal a gyűjtési engedélyt a párt szakszervezetének sem, jóllehet az szociális missziót teljesít, de nincs kifejezetten bent az alapszabályaiban az, hogy gyűjthet. Választási reklám kifüggesztése miatt kéfnapi elzárással és SOI korona bírsággal büntette meg a rimaszombati roiufürség a váróit viisfteiep üzemvezetőiét h transzparens a rimaszo&töati rendőrség véleménye szerint veszélyezteti a közbiztonságot, mert „az igásáfatok meg I@iilseir.ek tőle" Rimaszombat, december 9: A legutóbbi választás előestéjén a magyar nemzeti párt két hatalmas t-ransperenst függesztett ki a városi villanytelep főtéri ivlámpáira. A transparen- sek fehér pauszpapirból készült hatalmas kockán lakú alkotmányok voltak, amiknek oldalaira kézlfestéssel zöld színné: óriási kettes szám. az. autón mis la magyar pártok választási száma volt rárajzolva. A párt formálisan megrendelte a villany- telep igazgatóságánál a transparensek kifüggesztését s a mlicmytelep 200 koronát számított fel ezért a nem mindennapi reklámért, amely árba már bele volt kalkulálva, a reklámtra-nsporénsek felszerelése s az ötvenes közvilágítási égőknek 300-as égőkkel való kicserélése is. Az együk transperast a Samarjay-ház előtti ivlámpára szerelték a villanyié lep szerelői s már a Tátra-szálló előtti ivlámpára való szereléssel voltak elfoglalva, amikor a konkurrens pártok intervenciójára a rendőrbiztos megtiltotta a kifüggesztést és elrendelte a már hét méter magasan lógó másik transparens azonnali leszerelését. A választási reklámok leszerelése meg is történt, a rendőrség azonban folytatta az eljárást s a rendőr báró most 1963—29. sz. Ítéletével Hlozek János villanytelepi üzemvezetőt, két napi elzárással és S00 korona pénzbüntetéssel sújtotta, mert az agitációs reklámokat rendűn engedély és előzetes bizottsági szemle nélkül kifüggesztette, „veszélyeztetve a közbiztonságot, meri a transparens éktől az igásállatok megijedhettek“. A járókelők is esetleges sérüléseknek lehettek általa kitéve, mert a -ransparens a rendőrség szerint le is zuhanhatott voma a hét méternyi magasság- tó' Su yosbitő körülménynek vette a rendőr- bíró. hogy a kihágás élénk kocsiforgalom idején történt s azt, hogy a villanytelep alkalmazottai nem tettek eleget az első rendőri fel- szólitásr.ak s csak vontatottan teljesítették a leszerelésre vonatkozó parancsot. A súlyos ítélet ellen Hlozek János ügyvédje Törköly József dr. utján fellebbezéssel élt az o "szagos hivatalhoz. A. beregszászi á illemtani és „irálytani" kiképzést ad az ellenzéki szerkesztőknek Soha meg nem adott s nem létező koiportázsengedély meg- vonésával suitják az iUemtelen lapokat — Milyen mikulási ajándékot kapott a Ruszinszkói Magyar Gazda a krampusztól? Beregszász, december C. (Saját tudósi tónktól.) A Ruszinszkói Magyar Gazda ciimü hetilap szerkesztője a beregszászi állam rendé rfőbizt ost-ól a múlt napokban egy oly levelet kapott, amely még a kis- és középhivatalnokok számára a Prügel- -pate-ntban biztosított különleges hatalom határait is messze túlszárnyalja. Hogy azonban keserű életünkbe a mosolynak egy sugara néha mégis bevilágítson, a rendőrhatósági kiadmány a humort sem nélkülözi. De lássuk magát a levelet, amely mindennél szebben, illedelmesebben és — tréfásan így beszél: Policejni komisairtvi v Berehové. Cis. 1063 prés. ai. 29. A Ruszinszkói Magyar Gazda p. t. szerkesztőségének Berehovon. Az itteni hivatal már régebb idő óta konstatál ja, hogy irályuknak módja s hangja, amelyet az egyes állami hivatalok vagy tisztviselők felett gyakorolt kritikájuk alkalmával használnak, tiszteletien, illetlen, sőt egyenesen sértő. A 49. sz.-ban közzétett cikkük, az „Uj ruszínsekéi kormányzóról imák az újságok" pedig egyenesen áthágja az illemnek legszigorúbb határát is, amellyel pedig tartozik minden rendes polgár kormányzójának, Az említett cikk a lakosság legnagyobb részénél megbotránkozást váltott ki s igy alkalmas a köznyugalom veszélyeztetésére. A fenti indokok alapján az itteni hivatal szigorú szóbeli megintésben részesíti azon figyelmeztetéssel, hogy hasonló irálymodor használása esetén a jövőben az illető számok ki lesznek zárva a kolportázsból, sőt a sajtótörvény 12. §-a alapján hírlapjuk kolportázs! engedélye esetleg huzamosabb időre is meg lesz vonva. — Berehovo, 1929 november 29. ür. Schmid s- k. állam rendé rfőbiztos. Hogy az állam rendőr főbiztosi irály- és illemtani ukáz gazdag humorál teljes mértékben élvezhessük, ismernünk kell a sajtó- törvénynek abban idézett paragrafusait. A tizenegyedik paragrafus igy szól: A sajtótermékek uooai terjesztéséhez a kiadónak hatósági engedélyre van szüksége. A magyar szentkorona országainak területén kiadott sajtótermékek tekintetében az engedélyt egy-egy törvényhatóság területére a törvényhatóság első tisztviselője, több törSzájról-szájra jár a hire . . . ' Lzgjobb Markovics leeztyüje/ 4 1 Bratislava-Pozsony jj ™ f Haiászkapu u. 3. vényhatóság, vagy az ország egész teiüiletére a Belügyminiszter adja meg. A magyar szentkorona országainak területén kívül kiadott sajtótermékek uccai. terjesztését a Belügyminiszter engedélyezi. Olyan sajtótermék uccai terjesztését, amely a közrendet vagy a közeik öl esi séget sérti, vagy veszélyezteti, különösen amely valamely nemzetiség, osztály, vagy hitfelekezet ellen gyűlölet ébresztésére alkalmas, vagy a családi élet belső ügyeit tárgyalja anélkül, hogy ezt a közérdek kívánná, engedélyezni nem szabad. A belügyminiszter az előbbi bekezdésben felsorolt valamely okbói egyes sajtótermékek uccai terjesztését megtilthatja. A tilalommal az uccai terjesztésre esetleg már megadott minden engedély hatályát veszti és a tilalom hatályának tartama alatt az illető sajtótermék űccai terjesztése nem engedélyezhető. Az a hatóság, amely az engedélyt megadta, a 4. bekezdés korlátái között az engedélyt a joghatósága alá eső egész területre vagy annak egy részére visszavonhatja. Az 5. szakasz második bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső sajtótermékek uccai terjesztéséhez engedély nem szükséges. A sajtótörvény tizenkettedik paragrafusa igy hangzik: Időszaki lapoknak uccai terjesztőre -zánt egyes számai! a kiadó a terjesztés megkezdésével egyidőben az időszaki lap kiadásának helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél és ha az időszaki lap nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg, a kiadás helye szerint il lei ékes helyi hatóságnál bemutatni köteles. Az ország területén kívül kiadott időszaki lap uccai terjesztésire szánt egyes számait annak a törvényhatóságnak első tisztviselőjénél, vagy annál a helyi hatóságnál kell bemutatni, amelynek területén az időszaki lapot terjesztik. Ha az időszaki lap valamelyik száma a 11. § 4. bekezdésébe ütközik, az engedély megadására jogosult hatóság a lap e számának necai terjesztését a joghatósága alá eső egész területre vagy annak egy részére megtilthatja. Végezetül rövid kivonatban Bodáky István dr.-nak, a Ruszinszkói Magyar Gazda felelős szerkesztőjének hozzánk intézett levelét is közöljük kivonatosan. „Mindezekhez ráadásul közöljük, hogy soha kolpertázsjogunk nem volt, ilyet még csak nem is kértünk. Ha a rendőrbiztosság nemcsak idézi a sajtótörvény 12. §-át, hanem át is olvassa azt, akkor biztos, hogy mindenekelőtt ,,ille :iek“ tartotta volna, hogy ezt megállapítsa és ennek megállapítása után éppen az általa hivatkozott \"-'vmegtudta volna azt, hogy illemre kioktatni bennünket szükség nem volt és nem is tartozik a hatáskörébe. Mi, hogy mégis bebizonyítsuk az „illem-biztosság" iránti lojalitásunkat, miután a rendőrbiztosság, mint ilyen, mégis úgy találta, hogy illemtanulásra szükségünk van, ezúttal nemcsak ígérjük ezt, hanem nyilvánosan fel is hívjuk Éried Izidor okleveles tánc- és illemtanári, hogy nálunk az illemórák megkezdése végett haladéktalanul jelentkezzék. Ugyanakkor azonban ezt az egész ügyet, igy egész terjedelmében eljuttatjuk Vohlidál rendőrigazgató úrhoz is, azzal a tiszteletteljes és komoly kéréssel, hogy állapítsa meg, vájjon ninos-e ezek után szüksége valami leckére annak is, aki a beregszászi rendőr- biztosságot ilyen határozatokkal akarja lejáratni vagy nevetségessé tenni. A mi felfogásunk szerint a rendőrbiztoss-ágnak csak annak a vizsgálata tartozott ez esetben a ha- IáslvC'i'he, hogy a szó^nnfor^ó cikkeink nem ütköznek-e a büntető törvénykönyvbe. Ha igen, úgy ennek a hivatalnak kötelessége azt az ügyészségnek jelenteni, de semmi- esetre sem lehet feladata (és nincs hozzá joga), hogy az illemtanárok hatáskörbe avatkozzék és elvegye ezek kenyerét Ennélfogva az írásban kiadott „szigorú szóbeli meg- imtést“ osak akkor vehetjük komolyan, ha az azt aláíró állaim rendőr főbiztos aláírása mellett nemcsak ezen, de illeni főbiztosi minőségét is kitünteti/* Minden réti is ulelfiflzelOnk 5.— korona portő is csomagolási kOHsás ellenáben megkapja a Prágai Hasysr Hírlap 1936. §oi na$y Maimi naptárál