Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-10 / 281. (2206.) szám
2 T^CT-AW&flR-HlKLAP 1929 december 10, kedd. Masaryk elítéli a numerus dausust A köztársasági elnök nyilatkozata a Prager Tagblattban — „A numerus dausus mechanikus és ezért igazságtalan eszköz” Prága, december 9. A Prager Tagblatt egyik szerkesztőjét Masaryk köztársasági elnök kihallgatáson fogadta és nyilatkozatot adott a numerus clausus kérdésében. A köztársasági elnök erről az aktuális problémáról a következő kijelentéseket tette: — Azt szeretném kifejezésre juttatni, hogy az emberek ne tanuljanak fölöslegesen. Akinek nincs hozzá tehetsége és nem hajtja belső szükségesség, maradjon otthon és végezzen kézmunkát. Sokkal jobban szeretem a jó gazdát és a jó munkást, mint a rossz ügyvédet. Éppen ebben van a baj: az emberek úgy képzelik, hogy a szellemi munka könnyű, tulajdonképpen semmittevés és kívánkoznak utána. Még rosszabb azonban az a vágy, ha valaki azt kívánja, hogy a közre hasznos munkája nélkül is jói menjen a dolga. Ez a ina parvenüsége: munka és érdem nélkül hatalomhoz és pénzhez jutni, ügy látom, hogy elég fölösleges tanuló van. Ezért vegetálnak aztán, mint ügyvédek, orvosok és professzorok. A jó szellemi munka éppen olyan megerőltető, mint a fizikai, ' Az emberek azonban kitérnek a kemény munka elől, ugv a szellemi, mint a fizikai munka elől. Az ifjúságot arra- kell - nevelni, hogy ne röstelje a munkát. — Nos, ezek a mostani tüntetések! A fiatalembereknek igazuk van, amikor panaszkodnak, hogy a tantermek néni elég tágasak a számukra. Ez igazság. De azért vannak a professzor urak, hogy idejében törődjenek ezzel, ezért vannak a képviselő és szenátor urak, hogy törődjenek ezzel és természetesen ezért van a kormány is. Röviden: kultúrpolitikát! Ebből még igazán nincs elegünk. — Az numerus dausus egész kérdése természetesen az iskola reformjával függ; össze. De a valódi reformmal. Ha megannyi egyetemi épületet emelünk is. ezeknek a kérdéseknek a komplexumát még nem oldottuk meg. Itt csak a kiválasztás princípiuma, segít, amely szerint az egyetemi tanulmányokra alkalmatlanokat más munkaterületre kell utalni. Természetesen Ui iskolai térvény Jugoszláviában Belgrád, december 9. Az uj népiskolai törvény az iskolai kötelezettséget a befejezett tizennegyedik életévig nyolc esztendőben állapítja meg. A nemzeti kisebbségek iskolaköteles gyermekei részére párhuzamos osztályokat létesít az uj törvény s ezekben az oktatás a gyermekek anyanyelvén fog történni. Az ösz- szes népiskolák állami iskolák lesznek. nehéz az is, hogy a tanítók az összes'tanulókat helyesen osztályozzák és a szülőknek megfelelő tanácsot adjanak, hogy tovább tanittassák-e gyermeküket, vagy pedig ne, azt sem lehet azonban mondani, hogy ebben az irányban nem lehetne többet tenni. Röviden és velősen: a numerus clausus mechanikus és ezért igazságtalan eszköz, amelyet egyes körök azért követelnek, mivel a rendkívüli, azonban részben csupán átmeneti viszonyokon a főiskolai stúdiumok tervszerű organizációjával még idáig nem tudtunk kellőképpen segíteni. tiflajjglonosokkal London, december 9. A kormány a bánya- törvényben kompromisszumra jutott a tulajdonosokkal. Az uj bányatörvény csaknem változatlanul a bányatulajdonosok szindikátusának javaslatát tartalmazza és a kormány által erősen kihangsúlyozott szempont, a fogyasztó- közönség védelme csaknem teljesen eltűnik. A kormány kilátásba helyezte azt is, hogy a bányászatban a munkaidőnek nyolc óráról hét és félórára való leszállítását nem áprilisban, hanem legkorábban júliusban, de talán még ennél is későbben lépteti életbe. A bányatulajdonosok és a konzervatív pártvezérek kijelentették, hogy a.z alsóházban a kompromisszum ellenére, a törvény ellen fognak szavazni. A liberálisok a bányatörvény támogatását attól tették függővé, hogy a kormány ne Írjon elő olyan rendszabályt, amely lehetővé teszi a gazdaságilag gyönge és nem rentábilis bányavállalatok kényszerfuzionálását. Taráién izgalmas éjszakai ülésen újabb csatát nyert A francia kormányéinak pyrrhusí győzelme — A kormány huszonnégy szavazattöbbséget kapott Paris, december 9. A költségvetés vitájának vasárnapi folytatása Tardieu kormányának nem hozott sok szerencsét. Egy hajszálon múlott, hogy tegnap az esti órákban a kormány meg nem bukott. A hetek óta tartó tulhafmozott munka rendkívül kihatott a minisztereinök idegrendszerére, úgy hogy tegnap idegrohama volt. Idegességében egy egész jelentéktelen ügyben konfliktust idézett elő, végül is a bizalmi kérdés felvetéséhez folyamodott és huszonhárom szavazattöbbséggel montette meg helyzetét. Természetesen a miniszterek és az államtitkárok, akik a kamara tagjai, a kormányra szavaztak, vagyis a többséget tulajdonképpen a kormány tagjainak szavazatai tették. A konfliktusra a közmunkaügyi tárca keretébe beállított útépítési hitel adott okot. Az eredeti költségvetési terv szerint erre a célra száz milliót irányoztak elő. Tardieu ezen összegnek törlését követelte azzal az indokolással, hogy nagy, milliárdos tervében a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem emelésére felveendő hitel felhasználásában a költségvetés keretein kívül háromszáz millió frank szerepel az útépítés céljaira. A pénzügyi bizottság előadója, Bedouse képviselő tiltakozott a miniszterelnök javaslata ellen. Tardieu ekkor rendkívül éles személyi támadást intézett Bedouse ellen, amire Bedouse is megfeledkezett arról, hogy előadó és mint pártember vette fel a harcot a miniszterelnökkel. Lecsapta aktáit és a kormánypad helyett a szocialista kamarai frakció egyik padjában foglalt helyet. Bejelentette, hogy nem mint előadó, hanem mint pártember beszél és mint ilyen kijelenti, h ogy a kormány nagy, milliárdos tervezete nem e£mn&ifjen székmenés 4rendezésére* egyéb, mint csalóka álomkép, amely arra való, hogy az ellenzéknek port hintsen a szemébe. Briand, Bouisson kamarai elnök és Hérán i pénzügyminiszter megnyugtatólag igyekeztek hatni a felizgatott kedélyekre, amire Bedouse a kamara általános tetszése mellett bejelentette hajlandóságát, hogy előadói tisztét újból vállalja. Elhatározták, hogy a száz millió franknak költségvetésbe való beállításáról megindult vitát egyelőre elhalasztják. Az utépitési személyzet fizetésére vonatkozólag, tehát egy mellé leké rdésben megindult vitában mégsem leheteti elkerülni a döntő csatát és Tardieu felvetette a bizalmi kérdést: a kormány 295 szavazatot kapott 272 ellenében. A kormány ellen szavaztak az összes baloldali pártok, sőt a kormánytöbbség részéről is huszonhárom képviselő. Megegyeztek a Koburg-örőkcsók Föiöp Jéssiás herceg kifizeti €i?yll hercegei és Domthea hercegnét Bécs, december 9. Mint a bécsi lapok jelentik, a Kcburg-hagyaték ügyében folyó egyezkedési tárgyalások eredményesen befejeződtek. A számos perrel s egynémely botránnyal komplikált hagyatéki eljárást Európa egész közvéleménye figyelemmel kísérte. A béke legfőbb föltétele az volt, hogy Fülöp Józsiás herceg adja ki a hagyatékból a megillető részt Dorothea hercegnőnek és Cyrill hercegnek. A megállapodás szerint Fülöp Józsiás herceg kötelezte magát, hogy a juss fejében Dorothea hercegnőnek 9 millió, Cyrill hercegnek 4 és félmillió csehszlovák koronának megfelelő összeget fizet. Bár ez a megállapodás egyértelmű a régi viszálykodást megszüntető békével, a bíróságnak mégis többször alkalma lesz szavát hallatnia a vagyonrészek értékelése tárgyában, így birói értékelés alá kerülnek Sarolta mexikói császárnő ékszerei és egy kis képtár, amelyben valóságos kincsek vannak. Ezek a képek a bécsi Kóburg-paloia falait díszítették s az osztozásnál Fülöp Józsiás herceg a becslési érték egy-egy harmadát fizeti ki a két másik örökösnek. A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGARICUS VIATOR Ebiből 310.680 négyzetméter a park és kert- részi etetkre, 260.742 négyzetméter a kiállítási épületekre és 611.578 négyzetméter terekre, utakra, sétányokra esik. Egy középnagyságú vidéki magyar város mindenestől kényelmesen elférne a barcelonai kiállítási park területén. Az első, vagyis az ipari főcsoport anyagát tizenegy óriási kiállítási palotában helyzték el. Itt foglal mindaz helyet, ami az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és a velük összefüggő termelési ágakra vonatkozik. Ezek a termek természetesen első sorban a szakembert érdeklik, ám a laikus is szá j látva figyeli. hogy gépek, hajtóerő, szerszám ok, szerszámgépek, munkabeosztás, ipari kiképzés, egészségápolás, mezőgazdaság, állattenyésztés, bánya i par, útépítés, textilipar, házépítés, könyvnyomtatás, tudományos és művészeti eszközök, kémia, a közlekedés és szállítás, eszközeinek gyártása terén szinte a csodával határos tökélyig dolgozta fel magát az emberi ész, haladás, szorgalom. Az emberiség múltját, jelenét és a várható .jövőt látjuk előttünk nyitott könyvben felsorakoztatva. Csak olvasni kell tudnunk e nagy könyvben, hogy azt is meglássuk, ami még egyelőre nincs benne. Hogy ez a nincs egy általános európai összeomláshoz vezető újabb világháborút, vagy pedig az örök békét jelenti, egyelőre uja'bb (kérdőjelként vonaglik eiénik. A csoda város nagyszerübhnél-n agyszerübb épülettömbéi között kóborgunk tovább. Vil- lanyerŐ, kézműipar, építészet, könyvuyomtalár, fényképész- és mozi-ipar sporteszközök gyártása, a külföldi országok értékes kiálli- táftd anyagának [befogadására hatalmas paLotasorok bukkannak fel a Montjuicli hegy egy- egy terraceszerüleg kiépített hajlatán, s magunk se tudjuk hol állapodjunk meg hosszabban, mely csoportnak szenteljünk több időt, mit bámuljunk részletesebben. Egy élethossz kevés volna, hogy teljes alapossággal s őszinte élvezettel tanulmányozhassuk végig ezt a mammut kiállítási anyagot. Kiki Ízlése szerint — lehet csak az egyetlen irányelv — átszaladni mindenen, ami egyénileg kevésbé érdekel, órákat szentelni mindannak, ami. Ízlésükhöz közelebb áll s amit ennek folytán tanulmányozni nem csak hasznos és szükséges, de lelki élvezet is egyúttal. S igy Nunc vemío ad fortisisinium — s a kiállítás látogatóinak többsége úgy vélem, velem tart —- a kiállítás legszebb, legértékesebb, legnépszerűbb csoportja a spanyol művészet történelmi fejlődését bemutató második főcsoport. A Nemzeti Pavillouban bemutatásra kerülő spanyol nemzeti kincsanyagnak Művészet Spanyolrországban hivatalos nevet adtak. Állam, egyház, hivatalos és magán egyesületek, hadsereg és magánszemélyek párját ritkitó lelkesedéssel fogtak kezet, hogy minden Spanyolország művészeti múltjára vonatkozó értéket összegyűljts ének, a korok .szerint csoportosítva a világnak bemutassák. Rövidre fogva tartalmát: a történelem előtti idők s a gyarmatosítás századaira, Kasztilia, Aragónia és Katalonia dicsőséges múltjára, a katolikus királyok uralmára, V. Károly császárságára, az aranykor és a neoklasszicizmus korára, a romantikusokra, 6 a nyugtalan Izabella korabeli időikre vonatkozó művészeti emlékek vannak a Nemzeti PavíIlon terűiéiben összegyűjtve s kronologikus sorrendiben bemutatva. A Nemzeti PaviHon a kiállítás leghatalmasabb , legfontosabb, legartisztikusabb épülettömbé. A művészeti és anyagi becsre egész világon egyedül álló spanyol művészeti tárgyak és emlékek gyűjteménye részére olyan keretről kellett gondoskodni, mely templomául szolgáljon annak az értékes klnc-stömegnek, melyet egyetlen más ország nem tudna hasonló gazdaságban bemutatói s mely ilyen összeállításban, a nyilvános és magán- gyűjtemények anyagának ily együttes kiállításában soha többé a világ szeme elé nem kerül. A Spanyol Művészetek kiállítási pavillo-nja 32.000 négyzetméternyi területen épült, tornyainak, kupoláinak magassága 60 méter. Legfelső emeletét, a 20 ezer személy befogadására alkalmas dísztereim, a Salte des Fetes foglalja el. Ami a barcelonai kiállítás spanyol művészeti pavilonjának különös jelentőséget ad. nemcsak műkincseinek felbecsülhetetlen értéke, hanem azok kulturhistóriai szempontból való tanulságos csoportosítása, korok szerint való tökéletes elrendezése. Régi képek, fegyverek, faragványok, szőnyegek, csodásnál csodásabb gobelinek, régi bútorok, tükrök, amforák, csipkék, hímzések, drágakövekkel kirakott misemondó ruhák, öreg porcellán és üvegnemüek, föníciai görög, keresztény, bizantá, román renaissancekora- beli gótk, arabs, mór, toledói, flamand, a Lajosok és a császárság idejéből származó kiszámi thatatlan értékű kincstömeget halmoztak fel, s vonultatnak fel művészettörténeti k ro n o 1 og: k us sor r e n dben. Egy-egy teremnek, olykor teremsornak egy-egy délutánt szánva, tereim ről-tereim re, lépésről-lépésre kell haladnunk, ha csak némi alapossággal óhajtjuk a világnak ezt a leg- nagyobbszerülbb művészeti gyűjteményiét vé- gigtanulmányozni. A királyi család személyes tulajdonát képező gobelinok a ikiiáitittásuaik mindenesetre legnagyobb szenzációi. Első alkalom, hogy a nyilvánosság számára megköze! ithetővé tették s talán egy újabb évszázad fog elmúlni, hogy még egyszer napvilágra kerüljön e csodás gyűjtemény. Hacsak — hisz mindnyájunkat érhet baleset — Amerika dollárkeze a spanyol király belső termeibe is bele nem nyúl, s egyenkint, lassankint le nem aggatja, ki nem emeli, hajóira rakja, múzeumai részére Amerikába nem cipeli Spanyolország legértékesebb műtárgyait. Ma még azonban erkölcsi lehetetlenség volna, hogy a királyi család műkincseinek e legszebbjeitől, egyetlen-egytől is elváljék, de meg ma még Amerika sem annyira gazdag, hogy sok száz millió dolláros árakat adhasson egy-egy darabért s talán az őszi tőzsdekrach 30 milliárd dollárra becsült veszteségének megfelelő vételárösszeg sem volna elegendő, hogy példának okáért, csak a sok száz darabból álló spanyol gobelingyüjteményt is, igy együtt, ahogy a kiállítás nemzeti páviHonjában felhalmozták, Amerika valaha is megszerezhesse. De hisz ez csak játék a kastélyban, játék a szavakkal, gondolatokkal és Spanyolország egyelőre halálos sértésnek venné, ha bárki is feltételezné, hogy nemzeti kincsei bármelyikétől valaha is megváljék. Pedig Amerika nem egyszer próbálkozott, már ügynökei utján az utolsó tiz év folyamán, hogy a spanyol királyi család magángyűjteményének egy-egy kiválóbb festményét, gobelinjét, szőnyegdarabját megszerezze, a ha- bár alig elképzelhető horribilis árakat ajánlott fél, mindeddig visszautasításra talált. Régi mondás ugyan, hogy a világon minden megvásárolható, csak ki kell találni s adni az árát s meglehet, hogy Amerika is megtalálja a kellő lélektani pillanatot, amikor majd olyan ajánlattal csap le Európa egy-egy leszegényedett országára, hogy Krisztus palástját is leszedi róluk. r (Folytatjuk.) mmm ■■ inMn n I Az angol ntunkáskormány kompromisszumot kötött a bánya- tulajdonosokkal
