Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-08 / 254. (2179.) szám

tfB> atfrwnürar 8, pé«tek. KOMMENTÁROK ÖNGYILKOS ASSZONY Tandler tanár megostromoSf eiiaáísa — LewasrendárSii eliárlái? a Ringet A tűzoltók #t gftzfecskendfiveS vénáinak fi! - Tüb súlyos se&esilt zúzták a terein berendezését, az üvegabla­kokul és az orvosi műszereket. Ugyanekkor megtámadták a szociáldemokratákat, akik közül az egyik diákot súlyosan megsebesí­tették. Az általános zavarban az egyik diák- ieánv telefonon értesítette a tűzoltóságot, amely öt hatalmas gőzfecskendőve! érkezeti a helyszínre, ahol azonban énn oly tehetetlen volt, mint a rendőrség, mert nem léphette át az akadémiai terület határát. A fajvédő diákok csakhamar levonultak az egyetem kapujához, amely elé időközben a különböző főiskolákról rengeteg hallgató érkezett és bebocsátását kérte. Az akadémiai tanács azonban szigorú igazoltatást rendeli el és igy a földművelés! főiskola és a műegyetem fajvédői nem kerülhettek be az egyetem épületébe. Féltizen két tőkor a német nemze­tiek, Oleispach rektor személyes esittitási akciójának ellenére, sorban megostromolták a tantermeket. A zsidó és a szocialista diá­kokat elverték és összerugdalták. Az aulá­ban számos zsidó diákot a legbrutálisabban «**' tablettákat C $0® !g||? használjon meghűlések­nél cs fájdalmaknál. irir,»wiwrw Oivosilaá ajánlva. "»»«»>«»««»*■ bántalmaztak és egyet-kettőt súlyosabban megsebesítettek. A rektor természetesen el­rendelte az egyetem bezárását és ma dél után egyetlen előadást sem tartottak meg. Az egyetem körül lovasrendőrök cirkáltak és elzárták a körutat a járókelők elől. Az egyetem csakhamar az ostromlott város ké­pét mutatta. A tanári testület délben ülést tartott, amelyen az egyetem hosszabb időre való bezárásáról tanácskozott. Egyelőre csupán az anatómiai intézetet zárják be né­hány napra és az egyetemen bevezetik a szúróra igazoiíatási kötelezettséget. A hányatislalctanasok a bérrendezés ellen — Az üt legutóbbi év passzív volt London, november 7. Az angol bányavi- iágban újból súlyos konfliktus töri ki, mely könnyen veszedelmes sztrájkokhoz vezethet. Az angol bányatulajdonosok szövetsége nem mutatott hajlandóságot arra, hogy részt ve­gyen azon a közös ülésen, amelyen a bánya­munkások kiküldötte? is megjelennek. A bá­nyamunkások a kormánytól az uj bányatör­vénykezésen kívül a minimális napibér meg­állapítását követelik. A kormány egyedül tárgyalt a munkások kiküldötteivel, csak a tárgyalások befejezése után fogadta a mun­kaadókat, akik előtt kifejezte sajnálkozását a munkaadók távoliáte miatt és kilátásba helyezte, hogy a megegyezés elmaradása esetén él döntőbírói jogával és függetlenül a megállapodásiéi, kimondja a döntést. A bányatulajdonosok szövetségének képviselő­je kijelentette, hogy a bányák mérlege az utolsó öt évben passzív és igy szó sem lehet munkabáremeíésről. A túlórák leépítése egyenesen katasztrófát jelentene Angliában. A helyzet komoly, a lapok aggodalommal várják a kibontakozást. ^ " jjj^ ír j| jp-^?jjg ^^1^ és a számvevőség! személyzet létszámának | emelését kéri a szfovenszkói erszágos vl- ! (asztmám?, a kormánytól Az országos választmány ülésezése Pozsonyban Pozsony, november 7. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A szlovenszkói orszá­gos választmány ma délelőtt 10 órakor Drobny János dr. elnöklete alatt tartotta rendes ülé­sét a zsupanátus nagytermében. Az ülés napi­rendjén 226 pont szerepelt, köztük az országos közkórházi bizottság összeállítása, Kassa vá­ros 23 milliós kölcsöne stb. A napirend tárgyalása előtt Alapy Gyula dr. keresztényszocialista tartománygyülósi képvi­selő interpellációt nyújtott be, amelyben a po- zsony—érsekujvár—tornóc—tardoskeddi, lá­va—kálnai utak használhatatlanná rongálódott szakaszainak helyreállítását kéri. A választ­mány elhatározta, hogy az utak rendbehozata­lát a jövő évi költségvetés terhére megkezdik. Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti tarto- mánygyülési képviselő fölvilágositást kér arra vonatkozólag, elegendő-e az országos hivatal személyzete a folyó ügyek restanciamentes földolgozására. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy háromezer ügy van restanciában és vár föl­dolgozásra. A fölszólaló szükségesnek tartja, hogy az or­szágos hivatal, illetve a tartománygyülés ke­resse meg a kormányt a személyzet létszámá­nak szaporítása érdekében. Drobny országos elnök közli, hogy a fogalmazói karban elég tisztviselő van, a számvevőség azonban erősen érzi az elegendő munkaerő hiányát. A személy­zet szaporítására már hivatalból is megtették a lépéseket. A választmány elé terjesztett pénzügyi je­lentések szerint a folyó évi jövedelem elégte­lensége miatt hétmilliókoronás kiadást idegen pénzekből fedeztek. Blanár Béla dr. tartó­in á-nygyülési képviselő nem tartja egészségesnek ezt az állapotot, amely elkerülhető lenne, ha az állam a pót­adókat és hozzájárulásokat idejében folyó­ás sitaná. Indítványozza, hogy ezirányban tegyenek elő­terjesztést az illetékes állami hivataloknak. Drobny országos elnök bejelenti, hogy az álla­mi hozzájárulások folyósításának kisürgetésé- tó megteszi a szükséges intézkedéseket. Nagyobb vita fejlődik a napirend következő pontja körül. Pozsony városa egy nagyobb földterületet bérbeadott a Slávia sportklubnak és a referens nem javasolta az ügylet jóváha­gyását, a választmány azonban több hozzászó­lás Után mégis jóváhagyta a bérbeadást. Ez­után a második kassai Hernád-hid renoválásá­nak céljaira 315.000 korona kiutalását szavaz­ták 'meg, majd az elnök fölfüggesztette a tár­gyalást. amelynek folytatását délután négy órára tűzte ki. Pgriiilliisdás Délorosiországban Bukarest, november 7. Az Uiüversui cou- stanza! jelentése szerint a Déloroszország- hói érkezett utasok nagyarányú parasztid- zadásról számolnak be, Jekaterinodarbao a lá,zadó parasztok lemészárolták a szovjet hivatalnokait, ínire büntető expedíciót küldtek ki ellenük. Sz-eb&sztopolbait és B-a- tuinban a lázadók birtokukba vették a köz­épületeket. A két városban a szovjeth ai ósá­gok ostromállapotot hirdettek ki. fis «1 magyar katonai büntetitörvéiiy isvasisüfEl tárgyalása Budapest, november 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelen lése.) A képviselőház ma folytatta a katonai büntető törvénykönyv javaslatának tárgyalását. A javaslatot vala­mennyi szónok helyeselte s egyhangúlag til­takoztak az ellen, hogy a tervezet egyes ren­delkezéseibe háborús tendenciákat magyaráz­zanak. Miklés régem lékit Bukarest, november 7. A Cuventul értesü­lése szerint Miklós herceg az ellenzék pártr vezéreit vadászatra hívta meg egyik birtoká­ra. A vadászaton megjelent Maniu miniszter- elnök és a kormány valamennyi tagja. A lap szerint a herceg nagy kibékütési akciót tervez zéki pártvezéreket a barátságos vadászatra, pártvezéreket a barátságos vadászatra. Tulajdonképpen nem szép dolog cikket írni tragikus halálesetkor és előráncigálni valakit a bús ehnerülésből, ahová mindenesetre mene­külni akart, amikor öngyilkos lett. Nem lehet, mégsem lehet hallgatni. Ez az öngyilkos nagyszombati uriasszony, ez az Erié Maria Keszler, mint könyveinek első lap­ján olvasható, ez a szép és temperamentumos | nő, a filozófia és a matematika doktora, okle­veles gyógyszerész (csak úgy félvállról végez­te el a szakot, amikor férje halálakor szüksége volt rá, mert- gyógyszertárat örökölt tőle), ez a nagyszerű zenész, lelkes sportlady, szelle­mes, elegáns, pajtáskodó teremtés, ki minden­hez értett « ha kellett, nem volt az a vidéki háziasszony, aki versenyt sütött-főzött volna vele, ez a jelenség a pompás sex-apellei, ez a. jelenség, mely órák hosszat lelkesen beszélt tegyük föJ Albertus Magnus filozófiájáról, szakszerűen, pontosan, bő latin és görög idé­zetekkel, ez a fiatal asszony, aki furcsa, tul- tőrnött színdarabokat és regényeket irt a bécsi kiadóknak, aki kereste a kalandokat, játszott az élettel, tetszett a férfiaknak, viszont férfin kért őrültségeket tudott elkövetni és áldoza­tokat hozni a végletekig, Írjuk ki: a csempé­szésig, — ez az asszony kereste a nyilvános­ságot, a bő színészi talárt és a koturnuszokat, s tudom, hogy szerencsétlenségének pátoszáé­ban, ha széles ivekben elbeszélhetné mostoha sorsát, mint tenni szokta, szívesen venné és megtoldaná e sorokat is, bármennyire kiesnek a gyász köteles hallgatagságából. Véletlenül ugyanabban a városban élt, ahol születtem. Nem mondom, okos város, férfiban elbírja a legexcentrikusabbat is, de nőben... nőben nem tudta elviselni Keszlernét. Micsoda tragikus sors és veszedelmes fejlő­dés, hogy ma a'nő is kezdi elhajítani magától az ösztönt, a lót. főerős&égéfc* és beevez a szel-j lem kalandos vizeibe, ahol éhenhal, mint csó­nakos az óceán közepén! A nagyszombati ucca beteg kőkockáin micsoda idegen lépések vol- fak érmék a szép és okos asszonynak a lépé­sei! Egyedül állt. mint gyémántszolitér s mi haszna volt, ha fényét nem ragyogtathatta? össze kell szednem magam, ha rágondolok erre a legtisztább tragédiára, ami a szemem előtt futott át a horizonton, mint az augusz­tusi hulló csillag az égen. Az élet nagy lelki tapasztalatait nem kell messzi keresni, egy szlovenszkói város megfd mindent, ami szük­séges. Különös emberek élnek falai között. S közelről látni őket. Sem Paris, sem Becs, sem Pest, sem Prága nem adta meg nekem úgy a „közvetlen betekintést4*, mint éppen Nagy­szombat. Itt van ez a halott szépasszony, aki a végső csalódás után szokrateszi nyugalommal kiitta a méregpoharat. Fiatal leány volt, amikor Bécsből a kisvárosba került. Már látott, tu­dott és érzett, de nem volt más, csak ragyo­góan szép feleség, aki talán kissé tulmondai- nen ólt a kisvárosban, bohém férje oldalán. Le­nézte a városi háziasszonyokat, akik össze- búgtak a feje fölött. Nem érintkezett velük; ha tehette, átszökött Bécsbe. Egyedülvalósá- gában megejtette a Szellem és még férje életé­ben tanulni kezdett. Lematurált. Regényt irt. Pompás ruhákat csináltatott. Nevettek rajta. Kiesett a helybeli asszonyi kollektivitásból. Nem baj, majd megmutatom nekik, — mon­dotta. — Megmutatom, hogy asszony is lehet valaki, nemcsak anya, vagy kurtizán, főzőgép, vagy Nóra és a cselédkórdésen túl más is ér­dekelheti. Egyszer a huszonkétéves „démon**, amint nevezték, heves kifakadás után hazaro­hant a kaszinóból, ahol az urinők két óra hosszat beszéltek a cselédekről, a helyi erköl­csökről, a cselédek erkölcséről, az idők erköl­cséről. Nem bírta. „Trak“-ja volt, mint a pá­risi argót mondja, valami démon motoszkált benne — ó, más démon, mint a háziasszonyok hitték —* és hazarohant írni, olvasni, esak- azértis. Incipit tragoedia. Á háború után meghalt a férje, egyedül maradt fiával, akit a helyi csa- iádanya-tribunál szerint „nem jól nevelt**. Az ellenszenv ellenségeskedéssé vált, különösen amikor a fiatal özvegy a gyász letelte után nagy társaságokat fogadott és sokat utazga­tott. Az özvegy már nem törődött a környező* tévéi. Amibe - belelovalta magát: most hinni kezdett benne. Hitt a szellemben, a tudásban, melynek csodálatos potenciáját érezte önma­gában, —• tovább jutott a lejtőn: hitt önmagá- au, hitt talentumában. A bécsi professzorok oda voltak. Ekkora emlékezőtehetséget, ennyi szellemet, ennyi szellemenergiát nőben eobse láttak. Csodálták, vagy szerelmesek voltak belé. A kritika és a szexus rajongása elmosó­dott bennük. Eric Maria Keszler — adjuk meg e nevet, melyet pátoszával annyira kívánt szegény Liesl asszony — ragyogó eredmény­nyel tette le a filozófiai doktorátust, matema­tikái disszertációt irt és a bécsi egyetem egyik dísze lett. Szükség volt rá, hát elvégezte a gyógyszerészetet is. Zenei tudásáért mindenki dicsérte. Szakférfiak között az első volt. Drá­máit, regényeit írók becsülték. Professzorok­kal vitatkozott a filozófiáról. Természettudo­mányi műveltsége óriási volt. Lénye elbűvölt.. Szerették. Csaknem elért®, amit akart. A diadal kuiminácója? Nem. A vég. Már-rriár megtört* a város közönye is, Liesl egy-két intelligensebb férfi előtt kezdett saját városában is próféta Lenni. Ekkor már úgy) Bécs, november 7. A bécsi egyetem ana­tómiai intézetében ma reggel súlyos antisze­mita zavargásra került a sor, amely mére­teiben messze fölülmúlja az eddigi inciden­seket. Az anatómiai intézet a Wahringstras- sen van. A szélsőséges nacionalista diákság között elterjedt az a ldr, hogy ma Tandler tanár, a híres szociáldemokrata városatya, tart előadást éö a bursebok elhatározták, hogy az előadás megtartását meggátolják. Tervükről a szociáldemokrata diákság tudo­mást szerzett és a maga részéről rendkívül nagy tömegben vonult az előadóterembe, A német fajvédők reggel félkilenc előtt vonul­lak be az anatómiai intézet épületébe, elbúj­tak annak folyosóin s igy várták Tandler lanár előadásának kezdetét. Alig lépett a terembe a szociáldemokrata városatya, a fajvédők éktelen jármába kezdtek és meg akarták támadni a professzort. A szociálde­mokrata diákok nagy erőfeszítéssel fedezni tudták Tandler elvonulását, aki sértetlenül került kí a teremből. A fajvédők erre szét­hitt a saját kiválóságában és a szellem hatal­mában, ahogy csak nő tud hinni benne, — ha egyszer eljutott idáig — és férfi sohasem. Szeme előtt fénylett a Tudás és a Szellem, mint Dante paradicsomában Beatrice, ami­kor levetette fátyolát. Átlagnő nem hisz a szel­lemben és szkeptikus szellemi kérdésekben. Az okos nő hisz benne és leborul előtte. Átlag­férfi hisz a szellemben és leborul előtte. Okos férfi nem hisz a szellemben és szkeptikus szel­lemi kérdésekben. Eric Maria Keszler csak okos nő volt. Akkor lett átlagnő, amikor le­szállt a férfiakhoz és talárt látta, hogy a szel­lem nem. minden. S ilyenkor elbukott felemás­ságában. Szegény, szerencsétlen asszony rengeteg tu­dásával a valóságok játékszere lett. Azt hitte, a szellemmel fogja megmutatni, holott a szel­lem —• a szellem, amely itt csak tudás volt, emlékezőtehetség, női és nem kritikai, csak szédítő bőségü gramofonlemezraktár és nem a tiszta ítélet alkotóképessége, melyről Goethe mondotta, hogy az egyedüli, ami zsenialitás — holott a szellem cserbenhagyta- A szerelem­ben, ahol nem gátolta meg, hogy rabszolga legyen, az életben, ahol nem gátolta meg, hogy ) semmije se sikerüljön. Ne beegéljttnk az előb­biről, ami mindig szent titok, elég példának a második is. Ez a nagytudásu nő nem tudott elhelyezked­ni sehol. A praktikus életben nulla volt. Ami­hez kezdett, szétmállott kezében. Pénze el­úszott, képtelen volt állásba jutni. A szellem gátolta, igényei és tudása. Fantáziája — óriási volt; — elragadta, de a csúcsokat mégsem mászhatta meg. Női ösztöneiből kivetkőzött, mi maradt: a csupasz szellemiség. És mit ér a csupasz szellemiség a férfi kritikai ereje és ítélőképessége nélkül? Fabatkát sem. Asszony, aki a tudást iszod, jaj neked! Asszony, aki a tudást iszod és nő maradsz, mert szép vagy és nőies apelled van, hiányozni fog belőled az ítélőképesség ereje, mert ha az is megvan, nem vagy többé nő és nem akarhat férfi. ítélőké­pesség nélkül pedig semmire nem váltható a szellemiség, gyémánt marad, ami nem a tied, ha magadban őrződ is. Eric Maria Keszler világéletében félre fo­gott, mert, nő akart maradni és nem kívánta a szellemet, összeegyeztethetetlen. A szellem magaslataira csak az a nő juthat, aki elférfia­sodott és nincs többé berendezve a férfiak tár­saságára. E metamorfózis nélkül a szellem ér­téktelen Um-lommi keverődik benne. Szinte. nevetségessé. Használhatatlanná. Csalódássá. Elvezet a móregpoliárig. Liesl asszony tragédiája az olyan asszony tragédiája, aki ki akar nőni fajából, de nem tud teljesen elszakadni tőle. Azé az asszonyé, aki tehetséges és sokat tud, de értékeit nem tudja kamatoztatni, mert nincs ítélőképessége és nem ismeri, a szellem ökonómiáját. Elmondottam életét, mert típus lehet, mo­dern tragikus női típus, az olyané, aki belsőleg asszony marad, az asszonyi agyvelő teljes lo­gikátlanságával és önállótlauságával és kívül­ről mégis féríibabérokra vágyik. Könnyelmű huszadik századunk megengedi, hogy a nő el­férfiasodjék ée jaj a gyengébb nemnek, ha egy­némely tehetség adatott neki, melyeket a „fel- világosult** időkben felelőtlenül kifejleszthet. Megejtheti a szellem, mint eddig csak a férfia­kat, s asszony, ha nőies marad, soha nem bir­kózik meg vele. Elbukik. A Liesl asszony, aki Eric Maria Keszler akar lenni, terveiben és bukásában modern női tí­pus - végeredményben a gyámoiitástó! sza­badulni akaró és meg# gyenge nő tipusa —, amely megérdemli és megengedi, hogy emléket, állítsunk neki, ha nem is aere perennius. FULGOIL

Next

/
Thumbnails
Contents