Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-07 / 253. (2178.) szám
4 •KW<M-MACtARHIRI»AI» 1929 november 7, otttftrtgfc. Miéri „Itt valahol, ott valahol, Esett, szép szemű fejekkel Négy, öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból egy ifjn-ftsi könny, magyar könny: Miért is?* (Ady.) Miért is, hogy lelkes, felelősségtől áthatott magyaroknak, oly sokszor kell aggódó saiwol, bub3- boru’t lélekkel elmélyedni magyar sorsokon? Miért is, hogy' egv — napfénynél sugárzóbb — gondolat, oly nehezen tudj3 átlörni a közöny, a nemtörődömség ködét?! Ez jutott eszembe, mikor a „Prágai Magyar Hírlapiban olvastam a ..Fáklyafény" cimü írást. Megdöbbenve ... vádló lelki ismerettel ol vasiam ... Szeretett és tisztelt nagyasszonyunk, Péohyné Bartókv Mária, azt írod, hegy a Nagyasszony hisz abban, hogy a „kötelességérzés" a ,.kötelesség! udás" hatalmas munkát fog teljesíteni. Azt írod, panaszkodni- vádaskodni nem akarsz, hanem újból felemeled a „Fáklyát", hogy' lángja magasra csapjon, messze világítson! Nem vádolsz!... De ez a szolid bánat, melyet á sorok közül kiolvasok, jobban faj minden vádnál. Hát csalódtál volna bennük? Hát van Szlovéniákon és Ruszinszkón magyar nő, aki nem hü olvasója a ,,Nagyasszöny<'-na,k? Vád:ó lelki-iám ereteanet igyekszem esi Utáni: hiszen én kezdettől fogva e'öfizetője vagyok a lapnak. Elindulásakor igaz lelkesedéssel kerestem híveket, ott, ahová a hivő szó nem jutott el, ott, ahol kevés volt a reménykedés és bizalom, ott, ahol a gond elfoglalt minden gondolatot és ott, ahol a gondnélküli jólét 3 magasabbrendü örömök és kötelességek iránt, megkövezi tette a sziveket. Igen. akkor, ... elinduláskor .... De azóta mit tettem? Semmit! Csak élvezője voltam a szép ajándéknak. BeküMtein a osekály (évi 24 korona) előfizetési dijat s ezért szereztem magamnak egy esztendőre szép szórakozást és hasznos ismereteket A „Csendes óra“-rovatban hányszor talált a lelkem enyhülést A- < k és sokféle munka és gond • között nincs időm és alkalmam, hogy úgy fogtál- J kozzam nagy szellemek müveivel, a®!nt szeretnék. { A „Csendes óra" elém hozza legszebb gondolataikat. melyből tanulhatok és melytől me.gcsiiiapod.ik a lélek. Célszerű tanácsokat kaptam úgy kerti, mint háztartási gondjaim megkönnyítésére. Gyönyörű kézimunkám iptákboz jutottam a Magyar házi-ipar-rovatban. Kedves meséket olvashattam vendég-gyermekeinknek. Értesültem mindama szép munkáról, mit magyar nőks terveztek é keresztül is vittek. De elfelejtettem érdeklődd, hid-e minderről a szomszédom, a barátnőm, a rokonom? Részese-e ennek a tfeafca örömnek, mit az összetartozás érzése ad? Magyar leányok, asszonyok! Ne elégedjünk meg azzal, hogy olvassuk a „Nagyasszony"-!, terjesszük is! Hiszen mennél nagyobb az előfizetők tábora, annál dusabb lehet a tartalma. Aki másféle olvasmányokat kedvel, az legyen előfizető magyar kötelességből, hogy örülhessen a magyar munkájának s egyszer majd ő is megszereti ezt a lapot, ami igaz magyar lélekből leledzik. Volt alkalmam a pártolásnak egy gyönyörű példáját látni egy jón?ód u ismerősömnél. Meeszenéző jószándékból és igazi okosságból, újévi ajándék gyanánt többeknek megrendelte lapunkat, így egy külföldön élő rokonának is és tnindenik nagy hálával és örömmel fogadta, de Jeginákbb az idegenben élő rokon. Boldog volt, hogy’ a lap révén újra összekapcsolódott a feledhetetlen szülőföldei, és a magyar testvérekkel. Npm volt nagyobb kiadása, mintha olcsó, igen olcsó ajándékokat vásárolt volna és ezzel az ajándékkal milyen értéket juttatott nekik! Magyar testvérek! Köz-ideáik az uj cv! Fogjunk ös ze, hogy a mi kedves lapunk megerősödve folytassa útját. Várva-várt és örömmel fogadott kedves vendég legyen és ne hiányozzék egyetlen magyar házból sem! Ha nem igy lesz, fájhat a lelkünk,- pirulhat ar- eunk, el fogjuk veszi‘eni, mert nem érdemeljük meg és majd későn sírhatunk ...miért is... miért is ... mi ért ie ... Barth Gyuláné. — Magyar technikus ötlete alapján újfajta fagyasztógépet konstruált Einstein. Berlinből jelenti a. Standé,"hogy Einstein tanár újfajta fa* gyártóké .szül ék et talált fel, amely a m ti jég előállítási technikájában nagyjelentőségű. Találmányára a német birodalomban és Amerikában már bejelentette a szabadalmat. — Készüléke rendkívül egyszeri! szerkezetű, a tuti jég előállítására a közönségéé világításra szolgáló vil- lámosdramofc alkalmazza és maga az apparátus minden eddigi jégszekrénynél hasonlíthatatlanul olcsóbb, előállítása az eddigi gépnek alig ötö* débe kerül. Köztudomásn. hogy Einstein tanárnak, aki mint technikus is elsőrangú, több kisebb találmánya volt eddig is. Érdeke*, hogy az eszme egy fízilárd dr. nevű magyar technikustól ered. aki tavaly figyelmeztette Ein-te'n tanárt a müjég olcsóbbátételének problémájára és ez indította a híres professzort arra. hogy kísérleteket tegyen, amelyek az uj készülék feltalálására vezettek. Csehszlovákia eoyetlen szépirodalmi képes hetilapía a Képes Hét 0m*d*2 tut^lomnal i*le«ik mag afaJwi »lflUrt8kZi A 84 éves Rábeíy Miklós, Jókai, Kemény Gyulay Pál, Rákosi Jenő, Salamon Ferenc és Fáik Miksa nyomdásza, szedőszekrény mellett ünnepelte hetvenéves szedőmesteri jubileumát A legöregebb magyar nyomdászt a rimaszombati sajtó munkásai bensőséges ünneplésben részesítették — Rimaszombat társadalmi egyesületeit az ipar- társulat, a város képviselőtestülete külön ünneplésre készül Rimaszombat, november 6. (Saját tudósítónktól.) A szombati sétatér téli álomra készülő akácai alatt tarka vasárnapi közönség hullámzik föl-alá, a kisváros remónydus aranyifjueága : ég drága bakfisserege korzózik a búcsúzó őszi I napsütésben, kacagás, jókedv derül szerte-zét: ! az éredklődós centrumában Iván Sándor mti- ! vészei állanak, akik a tegnapi bemutató-előadá* után most ismerkednek Rimaszombattal. A főterj korzó lármája cl sem ér a szomszéd ueeáig, ahol Tompa Mihály szülőházának szomszédságában Rábely Miklós, a legöregebb ma* gyár nyomdász ünnepli csendben, észrevétlenül, a ezedoszekrény mellett nyomdászságának bet- venesztepdős jubileumát. Nyolcvannegyedik születésnapját, a bét évtized alatt megszokott robotban szintén a szedőszekrény mellett jubilálta csak pár nappal ezelőtt, s rendes oa.pi munkájában még a világrekord számba me"ö hetvenedik évforduló napján sem hagyta ma ái megzavarni. A munka az éltető eleme ennek a galambösz öreg embernek, aki fölött észrevétlenül suhant el nyolcvannégy hosszú esztendő' ez a fiatalos fizikumú, szálegyenes agga- t-yáu még ma is a leggyorsabb kezű szedője a Rábely nyomdának, korrektor, tördelő és szerkesztő is egy személyben, ha kell, kora reggeltől késő estig talpon van. megállás nélkül rajjá kolumnákba az ólombetűk ezreit ! és ráncbaszedi nemcsak a lustálkodó szedőgye í reket,. ha szükség van rá. hanem összetterfemtézi í a báli tudósitót is néha, ha elalussza a báli tudósítást. Szellemi erői teljesen csorhitathnrk, memóriája úgy dolgozik, mint egy fiatal történetíróé, n hogy fizikumát milyen csodálatosan konzerválta a sors, elé-g csak annyit megemlítenünk, hogy az aranyórdemkeresztés öreg- ur még ma sem használ pápaszemet s a bölha- betus kézirattal époly fölényesen birkózik meg. mint hetyke nyomdászinas korában hetven ke* rek esztendővel ezelőtt. i» Rábely Miklós világrekordja Magyar nyomdásznak nem adatott még meg negyven évnél többet eltölteni a szedőszekrény mellett, Rábely Miklós hannlne évvel toldotta meg ezt a rekordot Ez a hetven év s a szakadatlan munkában elért pátriarka-kor már magában véve is elegendő jogcím lenne ahhoz, hogy a magynr nyomdászok és újságírók társadalma a legmgy>bb büszkeséggel ünnepelje országszerte a céh nesztorát; a jubiláns mögött azonban nemcsak az óvek rekordja, hanem olyan gazdag és eredményekben bővelkedő közéleti múlt all, hogy ez kiemeli a ritkaságszámbamen5 jub> leumot a sablóuos és lokális jelentőségű juhi* leiimok sorából, s az összmagyarság ünnepévé avatja. A vidéki újságírás fellendítése körül, a társadalmi szervezkedés terén, az iparfejlesztés érdekében olyan munkásságot fejtett ki a jubiláns közéleti pályafutása alatt, hogy e közérdekű tevékenység ősz bajnoka megérdemli, hogy a Gondviselés szent kegyelméből orőben-egészségben, jókedvű munkában megért kettős jubileum alkalmából az egész magyarság ezeretette’je? hálás elismerése nyiltkozzon meg iránta, akinek gomblyukában 1911 óta ugyan ott csillog az elismerő király! arany érdemkereszt, a legszebb kitüntetést azonban most kapta meg az Egek Urától boldog, megelégedett öregkor képében. A sajtó munkásainak üdvözlete A rimaszombati sajtó munkásai kedves kötelességnek tettek eleget, amikor vasárnap délután depuíációva] keresték fel az ősz jubilánst s testületileg üdvözölték a kettő? jubi’eum alkalmából. A céh nevében Márkus László főszerkesztő ée Telek A. Sándor szívből jövő, keresetlen szavakkal tolmácsolták a pályatársak és a munkatársak őszinte szerencsekivánatnit. A rimaszombati nyomdászok szervezete hasonló ünneplésre készül s azok a testületek, társadalmi egyesületek, intézmények, bankok, a varos képviselőtestülete stb., rpelyekne.k a jubiláns évtizedeken át tevékeny tagja volt. illetve tagja még ma is, szintén ünnepélyes formák között készülnek szerencsekivánataíkat kifejezni a legöregebb magyar nyomdász előtt e bízó nyoera vehető, hogy az országne egyesületek szintén kiveszik részüket az ünneplésből. Jókai betűin tanulta meg a szedést A szedőszekrényt hét évtized óta egyformn hűséggel kiszolgáló öreg Jubiláns mint egyszerű, szegény pesti iparos család gyermeke került bet ven évvel ezelőtt nyómdáfizinasnak Emicb Gusztáv országé? lilrü pest) nyomdájába. ahol a Petőfi dicsőségét sugárzó ólombetűkkel kezdte meg pályafutását s Jókai lilagyöngybetüin keresztül tanulta meg a szedés művészetét. Rábely Miklós inaséveiben 70—80 szedő dolgozott a később Atheneum-má fejlődött Emick* nyomdában s az inasok száma Is meghaladta akkoriban a harmincat. Ebben a Petőfi-—Jókai emlékekkel átitatott nyomdában készült a hatvanam évek legnépszerűbb napilapja, a Kemény Zsigmond, illetve Király Pál szerkesztésében megjelenő Peetj Napló, négy oldalon ugyan, de IS——14 ezres példányszámban, ami a hatvana- évek évadján szenzációsan maga? példányszám volt. A jobb szedők a laphoz kerültek s természetesen Rábely Miklós is ide került. Jókai kéziratain kívül nem kisebb emberek írásaival ismerkedett itt meg, mint báró Ke- qiény Zsigmond főszerkesztő, Király Pál szerkesztő, Csengery Antal, Salamon Ferenc. Sza- lay László, Ágay Adolf, Fáik Miksa belső munkatársak és Rákosi Jenő ujdondási irá= saival, az újságírók fejedelme akkor kezdte inas éveit a Naplónál, mint pelybedző bajuszu fiatal egyetemista. El lehet képzelni, hogy e kiváló erm berek környezete milyen jótékony hatást gyakorolt az ambiciózus fiatal nyomdászra * a kéziratokon keresztül mennyi tudás, emberis- merőt, tapasztalat, magyar érzés és szív jó: ág raktározódott föl ebben a fogékony, egészségük. fiatal lélekben. Pest legnagyobb nyomdáiban Az Emichnél eltöltött négy év után a Király- uccai Deutsch nyomdához szegődött fiatal nyomdászunk, azután Gressel Hermán Váci* uccai accedens-nyomdájához jutott be, ahol aki- koriban a szakma legkiválóbb emberei dolgoztak. Itt egy év alatt sikerült a nyomdáásme* térség minden csinját-binját elsajátítani s mikor 1870-ben a negyvennyolca* évek híres Hecke* nast-nyomdájához került, már jóhangzásu név volt a pesti nyomdászvilágban a Rábely név. A Heckenast nyomda legfontosabb üzletága a szépirodalmi é« tudományos kiadványok mellett az ujságkiadás és a naptárcsinálás volt, itt állandóan 80—90 szedő dolgozott 6 hogy milyen nagyvárosi méretű volt már akkoriban is a forgalom, bizonyítja az a nyolc gyor^bajtó, ami reggeltől késő éjjelig zakatolt és dolgozott megállás nélkül. Ballagi nagyszótárát ebben a nyomdában szedték abban az időben teljes két éven keresztül. A jobb szedők hetenként 50—60 forintot is kerestek itt, ami bizony nem megvetendő fizetés volt akkoriban. A jövedelem állam dóan emelkedett, elegendő alapot nyújtott a családalapításhoz. Átköltözés Rimaszombatba 1871-ben*már mint fiatal házasok Kimászom hatban ütötték fel sátorfájukat Rábelyók, Néhány hónapon át a Szentpétery-uccai Kádár féle nyomdát bérelték (a mostani Szőllőssy ház bán), később azonban néhány rimaszomó"ti iparos támogatásával sikerült saját nyomdái berendeznie a Losonczy-uccai Hollóc>y*féle ház udvarában, ahol a hetvenes években a posta- hivatal volt elhelyezve, nyomda szempontjábó. tehát elsőrangú, forgalmas hely volt ez. Itt négy éven keresztül működött az egyre fejlődő Rá bely-nyomda, négy év után aztán a Fő-téri Gé- mesdiázha hurcolkodtak, 8t-ben pedig a Pa- vek-házba, ahol aztán már lapkiadóvá lépett elő a fiatal nyomdatulajdonos, átvéve a Poruh- szky Pál szerkesztésében 1880 juljue 1-ép megjelent, de pár hónapi fenállás után megszűnt Gömfir-Kishonfc kiadói gondjait. A kisvárosi sajtóorgánum fejtámasztása és életbentartása egyik legnagyobb érdeme Rábely Miklósnak éa külön cjkket érdemelne meg annak a mun* k áss ágának méltatása, amit ez a lap országae liirü szerkesztő ée munkatárs-gárda segíts- gé vei évtizedeken át kifejtett a megve és Rimaszombat társadalmi és kulturális életének fejlesztése körüL Rábely Miklós maga te két cikluson át volt szerkesztője ennek az njságnak ti a fővárosban szerzett tapasztalatait, tudáeá; nagyszerűen érvényesítette lapján keresztül. — Szerkesztőgárdája a megye legkiválóbb embereiből rekrutálódott. Közöttük találjuk Bodor Istvánt, Lőrinczy Györgyöt, Veress Samu dr.-t, Kármán Zoltán dr.*t 06 Kármán Aladárt, Lukács Gézát, Djenas Gyula dr.-t, Terhes Samut. Komáromy István dr.-t, Gál Istvánt é<s Horváth Zoltánt Huszonegy évvel ezelőtt a nyomda a régi megyeház földszintjére, a volt megyei fog- ház négy helyiségébe költözött át ? jelenleg te itt működik Rábely Károly cége alatt, aki a tv jától vásárolta meg » nyomdát. Az összeomlás után Angyal István dr. Szerkesztésében itt jelent meg egyideig a Gömör-Kishontot pótló Gö* möri Egyetértés c. hetilap s ennek betiltása után ugyancsak a Rábely nyomda kiadásában s Márkus László szerkesztésében itt indult meg a Gömör c. hcf.lap is, amelyik most érkezett cl a tizedik évfordulóhoz. A vidéki hírlapíróé fejlesztése körül elévülhetetlen érdemei vannak Rábely Miklósnak. Az o áldozatkészsége révén a Gömör-Kishont e. lapot a vidék egyik legjobb orgánumává siket ült fejleszteni s olyan munkatárs gárdát állítani a közérdek szolgálatába, akiknek segítségév'-! a reformok egész sorozatát lehetett megvalósítani ós végrehajtani. A munkatársak sorában dolgoztak Perecz Samu, Bencsik Sándrr. Tramn Péter, Richter Aladár dr., Forgon Lajos űr., Záhonyi János, Csernay Dániel dr., Kovács László dr., Győry Lajos, Bodnár Zoltán. Do»- sody Béla, Nógrády László dr., GyurKOvich László dr„ Perjó&sy Lajos. id. Farkasfalvi-Fio* dura Imre, Bihary István, R. Vozáry Gyula, Serki-Szabó József. Forgon Mihály dr., Waken- tjnyi Dezső dr., id. Törköly József. Han av Zoltán, Kathona Géza, Matcdcey Pák id. Rónay Gyula, Majthán Arnold dr., Soldos Béla dr. és Komáromy Géza. Közéleti érdemek Az újságszerkesztés és kiadás gondjai mellett időt tudott szakítani más közérdekű munkához is Rábely Miklós. Élénk szerepet vitt a társadalmi életben és különösen az ipartársulat megszervezése s a Polgári Olvasókör felvirágoztatása körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az ipartársulat Kriston Szabó József elnöksége alatt alelnökévé is választotta érdemei elismeréséül s ezt a tisztséget 12 éven át töltötte be, amikor aztán a világháború kitörésekor Varga Lajos lemondása után ő került a rimaszombati iparosokat magában tömöritŐ intézmény élére, s mint elnök működött egészen a járási ipar- társulat megszervezéséig, ami bárom évvel ezelőtt következett be. A szlovenszkól társadalmi és kulturélefben előkelő szerepet vivő Polgári Olvasókör legszebb évei is az ő elnöki működésének idejére esnek. Mikor a közbizalom 1890-ben a kör elnöki székébe ültette, csupán 80 tagot számláló egyt-sü- letecske volt a mai Rimaszombati Polgári Ol* vasó kör, Rábely Miklós szervező ereje azonban már az első évben 200-ra vitte fel a tagok számát s a másodikban 300-ra. Tizenkilenc éven át volt elnöke Rábely Miklós ennek a jelemős kulturális munkásságot kifejtő egyesületnek s eredményekben gazdag munkásságának elismeréséül bárom évvel ezelőtt egyhangú lelkesedéssel választották meg diszelnökül. A katuli- ktis olvasóegylet, a Rimaszombati Dalárda fel* virágoztatása körül is jelentős eredmények fűződnek a jubiláns uevéhez, a Rimaszombati Dalárda fénykorát éppen Rábely Miklós elnöksége idején élte s akkor aratta legszebb sikereit. A város fejlesztése érdekében a várisi képviselőtestületben hosszú évtizedeken keresztül fejtett ki közhasznú, értékes munkásságot s nem becsülendő le az a tevékenység sem, amit mint a katolikus egyháztnnács ma is aktív tagja, hatvan éves rimaszombati működése alatt az egyház kiépítése érdekében sziu* tén kifejtett. Nem csoda, ha ez a hatalmas akaraterőre valló, közhasznú munka már korán kiérdem-1 te a polgárság, a város elöljárósága, a társadalmi körök, a megyei és állami hatóságok és hivatalok elismerését és mikor a királyi kegy 1911 - ben az arany érdcrakereszttel tüntette ki ötvenéves társadalmi ós közművelődési munka-ágáért, az ország miuden sarkából elhalamzták a szeretet, a hála ós a megbecsülés ezer jelével a munka ősz bajnokát. * A csendes Tompa-uecai lakásban ahogy sör és sóskifli mellett befutjuk a nyolvannógy év távlatit az idők sebesröptü szárnyán, akarat*1 lamuj te kérdések tolakodnak nyelvünkre A történelmi adatok egész arzenáljai tódulnak ki az ősz jubiláns emlékraktárából e a felsziba- dult zsilipek ontják a sok drága, gyönyörű */ép emlékbrilliánst. Rábely Miklós mint deli legény az ország legjobbjainak szürke, névtelen munkásaként állott hetven évvel ezelőtt a sírjából feltámadó uj Magyarország kopvr^óból átalakított bölcsője körül. Történelmi időben kezdette meg pályafutását, » kiegyezés vajúdó éveit mint ifjú azoknak az államférfiaknak kéziratain át élte végig, akik megteremtői, világraseji* tői voltak az n.j Magyarországnak. Most. élte alkonyán nem csüggedt lélekkel néz a jövőbe s derűs lelkének szikla.-zilárd nyugalmát netn rendítheti meg a mostoha sor*. ¥ Bcnkovlta Gyula.
