Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-30 / 273. (2198.) szám

tW> ttorember 80, szombat 7 Újabb Sejezei a „drótosok“prágai tragédiájából Letartóztattak Prágában két szlovák gazdát, akik gyermekeket koldulásra kényszeritetteh A prágai rendőrigazgatóság népjóléti osztálya segélyakciót indít a szegény szlovák Huh megmentésére Prága, november 29. Most egy éve, hogy az egyik prágai lap karácsonyi gyűjtést indított a Prágában nyomorgó szlovák drótesgyerihe- kek felsegélyezésére. A Prágában ruhaakasztókat, cipőzsinórt 8 egyéb apróságot árusító kis szlovákok élete külön fejezetét képezhetné a népjóléti intéz­mények történetének, vádoló, sötét fejezetet. A nyomortól felszívott kis szlovenszkói faluból csapatostul kerekednek fel a kis „slovácik“-ok. ahogy Prágában nevezik ókét s gyalog jönnek cl egész Prágáig, ahol fészket vernek egy el­hagyott téglavetőben, félig beomlott fészerben, valahol a város perifériáján. A szörnyű pro- cesszió évek óta szakadatlanul tarts nem lehet- neki gátat vetni. Ott látni őket befordulni a fényes kávéhá zak ajtajai®, becsengetni a'magánlakások ajta­ján, kemény télidőben behúzódnak a bankok, hivatalok, kávéházak gőzfütéses lépcsőházába s a fűtőtest fölé tartva melengetik gémberedett kezeiket, mint otthon tennék a pásztortüz mel­lett. Nyomor, betegség, bűn pusziit soraik között s emberi lelketlenség örök időkre megfosztja őket emberségüktől. Prága már megszokta őket, azt is, hogy cipő- zsinórt-, vagy ruhaakasztót kínálnak s azt is, hogy koldulnak. Senki sem kérdi őket éjfélkor, amikor egy szál szakadt ruhában, holtfáradtan vonszolják vézna, dermedt testüket távoli kiil városok felé, hogy hol laknak, mit esznek, mint élnek. Nem Prágának kellene ezt kérdeznie, de Szlovenszkónak, elsősorban szlovenszkói népjóléti intézmé­nyeknek kellene kinyujtaniok oltalmazó ke­züket feléjük, mielőtt utrakerekednek, hogy szennybe, bűnbe, bajba, torkoljanak bele egy szinte végeérthetet-len kálvária utolsó stá­cióján. Most egy éve, gyűjtés utján Prága közönsége összeadott valamit ruhában, fehérneműben, élei-1 miszerben, pénzben a „slovácik“-okmak s egy emberi hiénizmus leleplezése kapcsán most a rendőrigazgatóság népjóléti osztálya készül újabb akcióra. Idézzük a rendőrségi jelentést: „Held Simon 14 éves lodnói és Vicián Péter 15 éves zsolnalitvai fiukat Prágába hozta an­nakidején két szlovenszkói gazda, Svana Antal és Maszacsek Gusztin, akik azt ígérték a gyer­mekek szüleinek, hogy gondoskodnak a fink jövőjéről s a gyermekek Prágáiban különböző áru eladá­sával nagy összegű pénzt fognak keresni. Mivel azonban a gyerekek nem tudták eladni a ruhaakasztókat és cipőzsinórokat, amelyeket gazdáik számukra vásároltak, kevés pénzt hoz­tak esténként haza. A gazdák ekkor rájuk pa­rancsolták, hogy járják be a házakat és üzleteket és koldulja­nak. A gyermekek szót fogadtak a gazdáknak és na­ponta 15—20 koronát hoznak haza a koldu­lásból. A két gazdát Trójában egy pajtában letartóz-: tatiák, ahol a fiukkal laktak. A két gazdát beszállították a bíróság fogháza- j ba, a fiukat pedig saját kérelmükre valahol ta ! Honoként fogják elhelyezni. Tekintettel arra, hogy mint más években, ezidén is nagyobbszá-1 mu fiú érkezik Szíovenszkóból Prágába, ugyne vezett drótosok, akiket gazdáik tulajdonképpen koldulni küldenek, a rendőrigazgatóság népjó­léti osztálya külön akciót Imiit ezen jelenség megakadác lyozásám, vagy legalább is korlátozására. Ezért a jövő h.ét-re az érdekelt tényezőket ta­nácskozásra hívja össze, amely megállapítja, hogy miképen lehetne a szlovák, fiukon segíteni ! anélkül, hogy koldulni lennének kénytelenek, vagy koldulásra lehetne őket kényszeríteni/4 Több mini ötmillió rabszolga sínylődik még állati sorban Lady Simon megdöbbentő adatai a és airikai rabszolgák szenvedéseiről London, november végén. Lady Simon a szerzője egy könyvnek, mely most jelent meg az angol piacon. A könyv megérdemli, hogy szerte a világon mindenütt olvassák, ahol az emberek leikéből még nem halt ki a felebaráti szeretet, a gyöngéd megértés a sors üldözöttjei, a teremtés rabszolgái iránt. Ez az utolsó szó jelzi is a könyv tartalmát. Lady Simon a rabszolgakér­désről irta meg könyvét, egy olyan tárgyról, amely­ről szerte a világon mindenki jogosan azt hihette, hogy visszavonhatatlannul a múlté, hogy a világon nincsenek rabszolgák. Lady Simon könyvéből ki­tűnik, hogy még mindig több mint ötmillió ember sínylődik rabszolgaságban, a huszadik század é6 a civilizáció legnagyobb szégyenére. Embervadászat Afrikában Fel kell ráznunk a világ lelkiismeretét, — mond­ja Lady Simon, — és elsősorban az angol közvé­leményt, hogy végre megszűnjenek ezek a gyaláza­tos állapotok. Az angol kormányt megilleti az elis­merés azért, hogy Honkongban energikus lépése­ket tett a „muj-csaj“ (gyermekrabszolgaság) szo­morú intézménye ellen. Kínában azonban a rab­szolgaság szinte velejárója a mindennapi életnek, úgy, hogy nehéz véget vetni ennek a gyűlöletes rendszernek. Annál inkább kell megfékezni az af­rikai rabszolgarendszert. Abesszíniában, Szudán­ban, Arábiában még mindig virágzik a rabszolga- kereskedés és nincs benne túlzás, ha öt-, sőt hat­millióra becsülöm a rabszolgasorban tespedő sze­rencsétlen teremtmények számát. Ezek a boldog­talanok most is ki vannak szolgáltatva uruk ké­nyének-kedvének, éppen úgy, mint a múlt század közepén a szerencsétlen amerikai néger rabszol­gák, akiknek megrázó históriáját BeecheiyStowe olyan megrendítő drámai erővel mondotta el a „Tamás bátya kunyhójában". Fájdalom — mon­dotta Lady Simon — még mindig barbár módon bánnak a rabszolgákkal, különösen Abesszíniában. Valósággal rajtaütnek egy-egy falun, folyik az em­bervadászat, lemészárolják azokat, aikik gyöngék­nek, hasznavehetetleneknek bizonyulnak, elviszik magokkal az izmosabb, erősebb férfiakat, aszonyo- kat, akiket azután eladnak a rabszolgakereske- dőknek. Rabszolgakaravánok a sivatagiban Darloy - angol őrnagy a saját tapasztalatai alap­ján irta le azt a szomorú menetet, amelyben ezer és ezer rabszolga vándorol végig tikkasztó hőség­ben a kietlen sivatagon. Az emberek egymáshoz Tannak kötözve az asszonyok és az apró gyerme­kek követik őket, amennyire a lábuk bírja. Az egész piciny csecsemőket az asszonyok cipelik, de ha belefáradtak, akkor a hajcsárok két-három ap­róságot is egy kosárba hajigáinak, ráakasztják őket egy öszvér hátára és igy vándorol tovább a két­ségbeesett emberek karavánja az afrikai puszta­ságon, mig végre ezernyi kin között, megtizedelve, érnek el a rabszoIgavásárra. Szenvedéseik csak itt kezdődnek meg igazán. Egész családokat szakíta­nak szét, hogy soha többé ne lácsák egymást. A szenvedések végtelen sorozata vár reájuk s csak a halál vet véget gyötrődéseiknek. Barbárságok a huszadik században A kínai gyermekrabszolgák 6orsa is hajmeresztő.: Coates dr., egy ismert nevű misszionárius lelkész, | aki már busz éve figyeli a helyszínén a viszonyokat, j maga tett tanúságot arról, hogy a szerencsétlen gyermekeket a legelvetemedettebb módon biinte-j tik: ha vétséget követtek el, forró vízzel öntik lel őket, vagy eltörik a csontjaikat. [gy fest a földi pokol korunk nagy dicsőségére — folytatta Lady Simon — s talán csak egy vigasz­taló jelenség akad a milliók tragédiájában, az, hogy vannak inég — igaz, hogy elvétve — olyan helyek, ahol végre szabadulás vár a megkinzottakra. Szu­dánba menekül sok rabszolga Abesszíniából, olyan halálos vágyakozással, mint a Tamr bácsi kunyhó­jának megkínzott hősnője, Elisa, aki karján kicsi gyermekével vág neki a jégtől zajló folyamnak, hogy állati kínzóitól megszabad.Íjon. A megdöb­bentő, minden emberi képzeletet felülmúló drámák megszakítatlan sorozata egy ilyen szökési kísérlet az eleven pokolból: éhség, szomjúság, halálos fá­radtság gyötri a végeláthatatlan sivataon vándorló­kat, mig végre feltűnik előttük az angol zászló, amely a szabadság és a pihenés reménységét vil­lantja meg előttük. Anglia bizonyságát adta embe- ries érzésének: eddig egyetlen egy szökevény rab­szolgát sem küldött vissza Abesszíniába. A nepáli maharadzsa példája Kevés figyelmet szentel a világ a rabszolgiaelie- nes mozgalomnak, amelyet most a népszövetség vett kezébe. Genfbe futnak be a jelentések a vi­lág minden részéből. A legérdekesebb tudósítás Indiából érkezett: a nepáli maharadzsa (aki e cikk megírása óta meghalt) meggyőződéses ellensége a rabszolga-tartásnak, amely tartományában na­gyon is virágzik. Elhatározta, bog, véget vet a lealázó állapotoknak és ezért óriási népgyülést hivott össze Kitmandu városába, ahol több mint háromórás beszédben világította meg alattvalói előtt a rabszolgaságnak emberi és gazdasági szem­pontból egyaránt hátrányos és meqy'eto&aM teáén iiMMmgnügwmi ményét. Drámai hatású felhívásának meg Í6 lett a tása: 15.000 rabszolga-tartó önként bocsátott szaba­don 52.000 rabszolgát. Olyan manifesztáció volt ez, amely szinte emlékeztet az egyiptomi fáraók szol­gaságából szabadult zsidókéra. — Érzem, — mondotta Lady Simon — hogy nagy munka áll előttem, de mellettem áll férjem, aki előszóval vezette be könyvemet. Ha az angolszász világ büszke Wilberforce-ra és Clarkson-ra, a rab­szolgán emancipációjának halhatatlan emlékű apos­tolaira, akkor a huszadik znzad igazán megérett arra, hogy lerója századok adósságát és kitűzze a földgömb minden pontján az emberi szabadság zászlóját. I Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának hivatalos közleményei Prága, november 57. A vasutügyD minisztérium november 21-ről kelt 50.960—I1I/3—1929. számú átiratában ér­tesítette szindikátusunk elnökségét, hogy az újságírói kedvezményes vasúti jegyeket az 1930. évre ugyanolyan föltételek mellett adja meg, mint favaly. A kérvények a szerkesztő­ség és kiadóhivatal reverzálisáva! együtt leg­később december 31-ig nyújtandók be. Külön kérvény készítendő az egész évi jegyekre és külön kérvény a féláron való utazásra jogosító igazolványokra. Minden kérvény az ujságirószindikátus utján nyújtandó be. Figyelmeztetjük szlovenszkói és ru&zinszkói tagjainkat, hogy idejében küldjék be titkársá­gunkhoz a kérvényeket a pénzzel együtt, mert a szlovenszkói kérvények még az országos hi­vatallal is láttamozandók. A szindikátus csakis azon tagok kérvényeit fogja továbbítani, akiknek tagsági dijai ren­delve vannak. — Két halálos szereire 1'.'ágában. Tegnap este háronv-'-^ed kilenc érakor Zup- ka Géza prágai soffőr az N-XIII-672. számú autóbusszal a Légió-hid felé haladt, miköz­ben eddig meg nem állapított okból Böhm Hermáim huszonötéves prágai ioagánhivatal- nok az autóbusz hátsó kerekei alá került, melyek a szerencséden ember fején mentek keresztül. Bökni Hermáimt beszállították a kórházba, de még útközben kiszenvedett. — Uuvancsak a tegnap esti órákban egy másik halálos végű szerencsétlenség is történt. Kot­lába János 51 éves prágai kocsis ittas álla­potban haladt üres kocsijával a Kartouzká ulicén. A rendőr meg akarta állítani az ittas kocsist, de ez kétszer a rendőr arcába vágott ostorával s azután közéjevágott a lovaknak. A lovak megbokrosodtak s fölszaladtak a jár­dára, ahol elgázolták Kabelács Anna hatvan­éves öregasszonyt. A szeren'’'é!len asszonyt beszállították a kórházba, de nála is már csak a beállott halált lehetett konstatálni. A kocsist letartóztatták. — Halálos korcsmái verekedés Nádosd község­ben. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A zsa- dányi csend őrség az éjszaka folyamán jelentést küldött a kassai törvényszék vizsgáló bírójának, hogy tegnap este Nádosd községben egy korcsmái verekedés közben szivén szúrták Szusza Ferenc legényt, aki a helyseimén nyomban meghalt. — A korcsmái dulakodás után nem sikerült a tettes személyét megállapítani, de a csendőrség még az éjszaka folyamán lefolytatta a nyomozást és meg­állapította, hogy a halálos késszurast Nevelés István gazda ejtette a legényen. A tettest még a reggeli órákban letartóztatták és ma délután kí­sérték be a kassai államügyészség fogházába. — A városi és a falusi levegő. Miguel dr. belga orvos pontosan megállapította, mi a különbség n városi és a falusi levegő között. Egy nagy város kellő közepéről vett 10 köbcentiméter levegőben 55.000 baktériumot talált. A város parkjából vett, levegőben 7G00 baktériumot, a város szélén ’évő tó felett lévő levegőben 600-at, a várostól 1(1 ki­lométernyire lévő levegőben már csak 8-at s a 2000 rnéietr magasága hegyen lévő levegőben egyetlen egyet sem. IflDiO A LEGMEGFELELŐBB KARÁCSONYI A1ANPEK | t A rádiótechnika mesiermüve a világítási hálózatba kapcsolt TeiefunHeK 9W hullámhossz 200-tól 2000-méterig Ara lámpával együtt .................Ke 5990'— Koncert h angszóró Arcofon 5 Ke 1180'— Európa készülik t Teiefimken 40"4 pl! árnyékolt lámpával, közvetlenül a világítási |||jj hálózatba kapcsolva, egyen-, vagy váltó J||;j |1 1- . áramra. Hullámhossz 200-tól 2000- méterig J Jm|| ; I' %;•Ara lámpával erivütt.................Ke 3930“— Koncert hangszóró Arcofon 5 Ke 1180'— A iesbedvelt készünk a Tételünkén 31 Közvetlenül a hálózatba kapcsolható. Hul­lámhossz 200-tól 2000- méterig. Ára lámpával együtt..................Ke 2010'— Konus hangszóró L 666 ... Ke 230'— ... Telefunken 1® ■ a közkedvelt tökéletes rádió. Hullámhossza 200-tól 2000- méterig. A készülék ára teljes felszereléssel, L 666 konus hangszóróval Ke 1920’— ■ B|| p§i gffi m ü §kg MM §p Jkg LEGRÉGIBB TAPASZTALAT­I |P 1 |b fc | ff fit Ifi ffs legmodernebb m mm tm Jb £ É# sál! lm 1Ü konstrukció ECreSS & Co,, Praha B-, Mra«tsS»nfi ul. 3. Kérek ingyen és bérmentve prospektust és részletfizetési feltételeket. j Név................................................................ ..... pontos cím...........................................................

Next

/
Thumbnails
Contents