Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-26 / 269. (2194.) szám

6 ^ESGMiMACifoVR-HlRIíaP 1929 november 26, kedd. Miéri hálátlan az emberiség a tudósokkal szemben ? gyártásába’, sokmillió munkásnak ad kenyeret annak a ténynek a fölfedezése, hogy az elektro­mos szikra lezgéseket kelt. Ma még tisztára el­vont tudományos munkálkodásnak látszik a fizi­kusoknál!; az a törekvése, hogy megismerjék az atomok szerkezetéi s az emberek tán el sem hi­szik, hogy ennek a minuciózus, babra munkának valamikor vüágfe Iforgatő eredménye lehet. El kall következnie annak az időnek, mikor fel tud­juk szabadítani az atomokban elraktározott, szinte végtelen mennyiségű energiát s akkor úgy­szólván ingyen áll az energia az emberiség ren­delkezésére. Talán nem is kell dolgozni, újra be­következik a földi Éden kora. Vájjon ki emlék­szik majd akkor Becquerelre, Curiere, Rnthenford- ra, Astonra e a többire? A háború óta egyre-másra szaporodnak a kuta­tó és kísérletező intézetek. Az állam, különösen a hadsereg igyekszik kezébe kapni az értékes tech­nikai találmányokat, de ez a segítség csak a fel­találóknak szól, akik közvetlen célt tűztek ki ma­guknak. A tudóssal nem törődnek sehol, mert neki nincsenek közvetlen .gyakorlati céljai. <■ Sz. K. Amerikából hozták haza ti évvei ezelőtt történt gyilkosság gyanú­sítottját, a ki ma állott a besztercebányai esküdtszék élőit Oravec Mária meggyilkolásának és kirablásának re$6é!ye A lobünös felesége leikiismeretfurdalástél hallva dersíeSi fényi az addig íelderiiellen gonoszieiíre Amikor Faraday felfedezte az elektromos indük ciót, ami alapja lett az egész elektrotechnikának ezt mondta: — Én nem a City kereskedői számára dolgozom Nem is gondolt arra, hogy felfedezésének milyet beláthatatlan jelentősége van, mennyi üzleti lehe­tőséget rejt magában és természetesen nem is keresett vele semmit sem. Pedig akkor is voll már szabadalom, védte a törvény a feltalálói mun­kát, csakhogy a tudósok rendszerint nem törőd­nek azzal, hogy üzleti szempontból is kincseke! érhet, a munkásságuk. Sadi Camot, Joule, akik a termodinamika alaptörvényeit megállapították, tisztán a tudományos dicsőségért dolgoztak, pedig ők tették lehetővé ezzel a gőzgép feltallását. Nem kapott semmit. Fresnel, amiért megállapította a fény hullámmozgását és nem gazdagodott, meg Cnrie sem, alti felfedezte a rádiumot, megfejtette az atomok titkát. Valamikor a királyok és a nagy urak tartották el a tudósokat, akik akkor is, mint ma is, megelé­gedtek azzal, ha nem bántja őket a mindennapi megélhetés nyomasztó gondja s belemerülhetnek a munkába. A mecenáskodás azonban már régen megszűnt s rendszerint nagyon sovány az a ke­nyér, amit a tudósok az államtól kapnak s aminek fejében tanítást kell váilalniok. Igaz, hogy az igazi tudós nem is törődik az ellenszolgáltatással, nem akarja pénzre felváltani munkásságának eredmé­nyeit, nem kér többet, mint amennyi lehetővé teszi a munkálkodást a számára, 6Őt sokszor azt is elfe­lejti kérni. Szinte végzetesnek látszik, hogy a tudósok és feltalálók legfeljebb csak kivételesen élvezhetik munkájuk gyümölcseit. Csak a legújabb korban akadtak feltalálók, akik értettek a gazdasági ki­használáshoz is, ami nyilvánvalóan a tudóstól na­gyon is távoleső művelet. Edison nem panászkod- hat, de soha egyetlen fillérnyi százalékot' sem ka­pott Röntgen, akinek felfedezése százezreket gyógyított meg s a róla elnevezett lámpák gyártá­sával milliókat keres világszerte egy sereg gyár. Már az első feltaláló, akiről a história tud, végzetesen járt. Egy szegény, egyszerű római mesterember volt, aki először ismerte fel az alu­míniumot. Valami agyagból sikerült, neki előállí­tani ezt a csodálatosan könnyű fémet, meiyből egy serleget csinált s felajánlotta azt Tiberius császár­nak. A császár megkérdezte tőle, hogy tudja-e rajta kívül még valaki a titkot? A mesterember biztosította az uralkodót, hogy Jupiteren kívül nem tudhat senki róla, mire Tiberius rögtön le­fejeztette a szerencsétlent s leromboltatta műhe­lyét, mert attól tartott, hogy az uj fém ériéktelen­né teszi az aranyat s az ezüstöt. A legnagyobb nyomorban pusztult el Bemard Palissy is, a modern keramika megalapítója s ^hasonlóképpen szerencsétlen élete volt Denis Pa- épin-nek, a gőzgép atyjának. Ő gondolt először arra, hogy a gőz feszitőetejével munkát végeztes­sen, ő találta ki a biztositó szelepet is, de egész életében csak nyomorban s megvetésben volt része. A szabadalmi törvények legelsejét III. György angol király adta ki a XVIII. században. Az egész világon jogosnak tartották, hogy törvény védje a feltalálók jogait, de a szabadalmi törvények ma sem védik meg az általános értékű felfedezéseket, a tudósok munkáját. Legjobb példa erre Philippe Lebon esete. Ő találta fel a világitó gázt, kapott is rá szabadalmat, de soha egyetlen fillért nem tudott keresni szabadalmával, habár találmánya csodálatosan gyors iramban hódította meg az egész világot s ezrek gazdagodtak meg rajta. Sokszor a kortársak közömbössége és hitetlen­sége állja útját a tudós, vagy feltaláló érvényesü­lésének. Egy szerény francia távirász, Charles Bourseul már 1854-ben rájött arra, hogy hogyan lehet villamosáram segítségével továbbítani az emberi beszédet, de feliebbvalói azt tanácsolták, hogy'hagyja abba az egész dolgot, ugyi6 kilátás­talan és nincs semmi gyakorlati értéke. Huszonöt év múlva jött rá ugyanarra a gondolatra Graham Bell s az emberiség negyedszázaddal később kap­ta meg korunk legnagyobb jelentőségű talál­mányát. Sidney Gilchrist Thomas szabadalmat kapott eljárására, melynek segítségével a foszforos vas­ércekből is ki lehetett olvasztani a vasat s ezzel lehetővé tette, hogy Franciaországban, Német­országban, Luxemburgban hatalmas uj ipar fejlőd­jék ki. A szabadalomért harminc font sterlinget kapott 6 öt év múlva a legnagyobb nyomorban, tüdővészben pusztult eL . A váltakozó áramot Gaulard fedezte fel elsőnek s megállapította, hogy mennyivel előnyösebb az alkalmazása az egyenáramnál. Megcsinálta a transz­formátor első modelljét is, mellyel tetszés szerint változtathatta az áram feszültségét és erősségét. Mikor meghalt, barátai adták össze a temetés költségeit. Csodálatos, hogy az emberiség mennyire hálát­lan a tudással szemben s mennyire elvárja tőle, hogy önzetlenül dolgozzék és engedje át másnak az aratást. Egyetlen magyarázata ennek az, hogy a tudós munkája, mindig messze megelőzi a gyakor­lati életet. Legtöbbször nem is lehet kezdetben sejteni, hogy milyen üzleti értéke lesz egy ma még egészen elvont tudományos felfedezésnek. Sokszor évtizedek kellenek hozzá, hogy a gyakor­lati élet is felhasználhassa a felfedezést s akkorra tán már régen a földben porlad az a tudós, aki­nek köszönhetjük a dolgot. A legtöbb tudom,ínyos fölfedezésről nem is lehet első pillanatban tudni, hogy nem lesz-e beláthatat­lan gyakorlati értéke. Hihette volna-e Hertz, mi­kor fölfedezte a/, elektromos hullámokat, hogy három-négy évrzéd múlva oly' hatalmas üzlet lesz * rádió, ezernyi szabadalom védi a rádió, minden *pn6 rőszintéi, ezernyi gyár él • rádiókéwftlrfikok Besztercebánya, november 25. (Saját tudó­sítónktól.) A besztercebányai esküdtszék őszi ciklusának első tárgyalási napján hétfőn egy évek óta húzódó rendkívül különös és érde­kes történetü bűntény bérűit a birak elé. 1918 március 11-én a brézói járásban fekvő Lopej község mellett az országúton holtan találták Oravec Mária Jeszene községbe!! asszonyt, akit akkor még ismeretlen tettesek meggyil­koltak és kiraboltak. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az asszony aznap korán reggel indult el ha­zulról és 1800 koronát vitt magával, hogy a besztercebányai vásáron egyet-mást vegyen. A gyilkosok ezt a pénzt az utolsó fillérig el­rabolták. A nyomozás során egy Malcsek Má­tyás nevű munkásra terelődött a gyanú, akit letartóztattak, de későbben bizonyíték hiján szabadlábra helyezték s az ügyészség beszün­tette az eljárást. Múltak az évek és Oravec Mária gyilkosai még mindig nem kerültek az igazságszol­gáltatás kezére. Három esztendővel ezelőtt a breznóbányai já­rás csendőrsége letartóztatott egy Verbestyük Vaszil nevű munkást, akit több lopás elkö­vetésével gyanúsítottak. Néhány nap múlva a munkás felesége jelentkezett a csendőr­ségen és nagyjelentőségű vallomást tett. El­mondta, hogy lelkiismerete nem hagyja nyugton s addig nem is nyeri vissza lelki­nyugalmát, mig el nem beszéli 41 titkot. Nyolc évvel ezelőtt férje és annak két ba­rátja, Brastyuk György és Bielik János gyil­kolta meg Oravec Máriát. Az asszony vallomása alapján ismét megin­dult az eljárás a régi bűntény ügyében, de csakhamar kitűnt, hogy Brastyuk és Bielik a gyilkosságot követő időben Amerikába vándorolt. Az államügyészség tehát csak Verbestyük Vaszilt helyezhette vád alá s a munkás múlt év május 19-én került gyil­kosság bűnével vádolva a besztercebányai esküdtszék elé. Bár konokul tagadta bűnösségét, felesége minden részletében fenntartotta első vallo­mását, amely mellé még egy perdöntő körül­mény járult. Az egyik Amerikában tartózkodó gyanúsí­tott, Bielik János levelet irt az áldozat csa­ládjának, bevádolva Verbestyük Vaszilt, A levélben azt írja, hogy ö a gyilkosság nap­ján az országúton ment és véletlenül szem­tanúja volt az asszony megölésének. A gonosztettet Verbestyük követte el, aki őt is halálosan megfenyegette arra az esetre, ha a látottakról említést merne tenni. Ezért hallgatót! egészen a legutóbbi időig. Az cskiidtbiróság kimondta a vádlott bű­nösségét és tiz évvel a bűncselekmény történte után 12 évi fegyházbüntetésre ítélte a tettest. Verbestyük Vaszilt a lipótvári fegyházba szállították, ahol megkezdte büntetésének le­töltését. Eleinte cellatársai és fogházőrei előtt szüntelenül hangoztatta ártatlanságát, ez év első hónapjaiban azonban frontot változtatott és perének ujrafelvételét kérte. Most már bevallotta, .hogy bűnös a gyilkosságban, de azt is közölte, hogy tettestársai Bielik János és Brastyuk György voltak. Beismerő vallomása alapján a csehszlovák igazságügyi kormány diplomáciai megkeresést intézett az Ame­rikai Egyesült Államokhoz Bielik János letartóztatása és kiadatása tárgyában. Az amerikai hatóságok eleget tettek a kérés­nek, Bieüket letartóztatták és a gyilkosság gyanúsítottja ez év március 23-án már a besztercebányai államügyészség foglya volt. A vizsgálóbírói kihallgatás alkalmával Bielik kereken tagadta a bűncselekményben való részességét. A történteket úgy adta elő, hogy 1918 március 11-én az országúton véletlenül szembetalálkozott Verbestyukkal' és Bras- tyúkkal. Ezek közölték vele tervüket és rábe­szélték, hogy tartson velük s majd munka- nélkül íog pénzt keresni. Bielik saját állítása szerint megbotránkozva utasította vissza ezt az ajánlatot, de még ki sem mondta az utol­só szót, amikor az országúton már feltűnt Oravec Mária. /Verbestyük és Brastyuk feléje mentek, kö­zelébe érve, köveket ragadtak és a szeren­csétlen asszonyt bestiális gonoszsággal agyonverték. Azután elvették 1800 korona készpénzét, majd visszatértek Bielikhez és megfenyeget­ték, hogy őt is agyonverik, ha bárki előtt is szót ejtene a történtekről. A zsákmányból hallgatási dij címén kapott egv kisebb össze­get.'Csak ebben érzi magát bűnösnek, a gyil­kosságban nem. Az érdekes bünper tárgyalása lapzártakor még tart s az ítéletet liolna^ közöljük. Ellesnétek ez olasz-francia flottatárgyalásGkon Páris, november 25. Alig kezdődtek meg a diplomáciai tárgyalások Róma és Pária között a londoni flottakonferencia ügyében, a Petit Párisién szerint máris veszedelem fenyegeti a további tárgyalásokat. Manzoni olasz nagykö­vet Brandnál tett legutóbbi látogatása alkal­mával jegyzéke>t nyújtott át a külügyminisz­ternek, de a jegyzék tartalmát a Quai d‘Or- sayon egyelőre titokban tartják. A jegyzék' ál­lítólag rendkívül éles, mert Olaszország kate­gorikusan követeli a flottaparitás megvalósí­tását. (L SmeMep fáraó feleségének sírját fedezte fel egy amerikai tüdős Newyork, november 23. A Newyork Metropolitan Museum néhány ho nappal ezelőtt tudományos expedíciót küldött Egyiptomba, amely a királysírokat kutatta fel. Az expedíció vezetője, Winiock, most szenzációs fel­fedezésről tett jelentést a múzeumnak. Szikratáv­iratban közölte, hogy az expo. idő Teben romjai közelében, Deir el Bahri temploma mellett, meg­találta II. Ainenhotep fáraó felesége, Meryet Amun királyné sírját. Winiock profé szór szerint Tutan- kamen sírjának felfedezése óta ennek a sírnak a feltárása az egyiptológiai kutatások legnagyobb eseménye. A felfedezés jelentőségét mindenesetre csökkenti az a körülmény, hogy a királyné sírját úgy látszik már a temetést követő években kirabol­ták. A királyné múmiája eltűnt és' elrabolták a belső és külső koporsó eredeti aranyfaragványait és a többi értéktárgyat is. Az expedíció azt is meg­állapította, hegy Krisztus előtt 1049-ben Paynudjem fáraó felnyittat'.a a sírt és ide teméttette leánya holttestét. Paynudjem fáraó fedezte fel először a sir kirablását és a lehetőség szerint eltüntette a rablás nyomait. Merjet Amun királyné koporsóját ismét feldiszépÜe arany faragványokkal és úgy a külső, min. a belső koporsót újra átfestette. Berlini konyhatitkok Berlin, november 25. Régi megállapítás, Berlin különlegességei közül az odaszakadt magyarok a legnehezebben a kosz­tol szokják meg. Már pedig a többi és főleg a ki­sebb északnémet várossal összehasonlítva, Berlin­ben még pompásnak mondható az ellátás. Végre is az, hogy a kelkáposztafőzeléket körteiével eresz­tik fel, csak szokás dolga és cseppet se lepne meg, ha, fordítva, a Pestet látogató berliniek fejébe meg az nem férne, hogyan lehet például a kolozs­vári, káposztát élvezni? Súlyosabb eset forog fenn a kávé körül. Berlin­ben bizony alig ismerik a jó kávét. Igaz ugyan, hogy némely kávéház azzal dicsekszik, hogy bécsi — tehát pesti — módra főzi, de ezt nem kell szó- szerint venni. Szokatlan látvány a pesti kávéházaíc feketézői számára az is, hogy Berlinben édessége­ket, tésztafélét, mignont folyasztanak a feketéhez, jobban mondva .ahhoz a barna léhez, amely fekete­kávé néven szerepel az árlapon. Ennél a szinte kölelező süleményfogyasztásnál is jobban meglepi különben a berlini kávéházi erkölcsöket és szoká­sokat nem ismerőt, hogy vizet csak különös kegye­lemből kap a feketéjéhez. Ami pedig a képese lapokat illeti, azokat ha nagyon kiváncsi reájuk, bizony meg kell vennie a sarki kioszkban, a kávé- háztulajdonos nem tartja őket. Rosszul áll egyéb­ként Berlin sör dolgában is. Nemhogy például müncheni, de pesti mértékkel mérve is elég hit­vány árpálevet mérnek ki. Valamirevaló vendéglőbe térve, elsősorban az étlap hozza zavarba az eníberl Még a német nyelv alapos ismerői számára is valóságos keresztrejt­vény a kibe tűzése, jobban mondva annak meg-, állapítása, mit értsen a rejtélyesnél-rejtélyesebb elnevezéseken? Megjeswzendő, hogy ez nemcsak az előételekre áll, a húsok és a tészták választásá­nál sem könnyeb a dolog. A sokat idézett és még többet csúfolt Reichssauce ideje, ugvlátszik, el­múlt: jobbfajta vendéglőben egyáltalán nem és * kisebbekben is csak elvétve találkozni vele. Ha a főzés mikéntjét, már ami az eredményt illeti, nem sok a tanulnivaló Berlinben, annál többet sajátít­hatnánk el, azt hiszem, a vendéglátás technikai részét illetően a berliniektől. A nagyobbszabásu étkezőhelyiségekben például valóságos pneumati­kus postán juttatják a rendeléseket a konyhába. Minden pincérnek egy-egy száma van és ha az ál­tala rendelt étel elkészült, hatalmas iivegátblán kigyullad a megfelelő szám. A technika vívmá­nyainak felhasználásával természetesen nem áll­nak meg a kiszolgálás körül. A mosogatást gép­erővel végzik é6 ugyancsak géperővel szárad a temérdek edény is. Talán fölösleges mondanom, hogy a különböző konyhatechnikai műveleteket, a hámozást, a vágást, aprítást, keverést, hab­verést, stb., síb. nem kukta vagy konyhaleány, hanem elektromos áram hajtotta gép végzi. A konyha mechanizálása egyébként hovatovább a magánháztartásokban is elterjed, egyre fogy a szakácsnő, illetve ennek hijján a háziasszony keze- munkája, egyre inkább az azt végző gépek felügye­letéré szorítkozik a teendője. Természetes, hogy még sok vonatkozásban elmarad a nagy szállodáik és vendéglők technikai üzemétől. Ennek azonban az az egyszerű magyarázata, hogy egyik-másik ki­válóan leleményes és praktikus berendezés olyan drága, hogy szerényebb zsebii ember nem enged­heti meg magának a beszerzését. így például az elektromos jégszekrény, amely gazdáját egyrészt az évszak, másrészt a jegesamber szeszélyétől tel­jesen függetleníti, kétségkívül praktikus találmány és alkalmasint még sokkal több hívet szerez majd magának, ha az árát gyártói alacsonyabbra fogják szabni. Egy szó, mint száz, ha a régi. vagy akárcsak a század forduló körül uralkodott állapotokkal vet­jük össze a maiakat, a berliniek, nem kell, hogy röstelkedjenek azon a tempón, amelyel konyhájá­ban is lépést tartanak a technika vívmányaival. Reményteljes ­•— Megígérte, hagy elves; azonnal. ahogy jobb komjimktum lesz! —: És mivel foglalkozik?, I Eiső szlovák ékszer-, arany- és ezlístovár 9 ^ é : : p: ; || FRBST1G YESYVÉREK, BraftlsBava, Eladási hely: Mihály ucca 6 sz. tel. 1602 Gyár; Ferenciek tere 1 sz. tel. 57. Karácsonyi és I újévi ajándékok I i Legnagyobb választék ékszer és órkában, valamint arany és |ppk$ •c " táróban, rendkívül jutányos áron. ' * ‘ / I I

Next

/
Thumbnails
Contents