Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-26 / 269. (2194.) szám
6 ^ESGMiMACifoVR-HlRIíaP 1929 november 26, kedd. Miéri hálátlan az emberiség a tudósokkal szemben ? gyártásába’, sokmillió munkásnak ad kenyeret annak a ténynek a fölfedezése, hogy az elektromos szikra lezgéseket kelt. Ma még tisztára elvont tudományos munkálkodásnak látszik a fizikusoknál!; az a törekvése, hogy megismerjék az atomok szerkezetéi s az emberek tán el sem hiszik, hogy ennek a minuciózus, babra munkának valamikor vüágfe Iforgatő eredménye lehet. El kall következnie annak az időnek, mikor fel tudjuk szabadítani az atomokban elraktározott, szinte végtelen mennyiségű energiát s akkor úgyszólván ingyen áll az energia az emberiség rendelkezésére. Talán nem is kell dolgozni, újra bekövetkezik a földi Éden kora. Vájjon ki emlékszik majd akkor Becquerelre, Curiere, Rnthenford- ra, Astonra e a többire? A háború óta egyre-másra szaporodnak a kutató és kísérletező intézetek. Az állam, különösen a hadsereg igyekszik kezébe kapni az értékes technikai találmányokat, de ez a segítség csak a feltalálóknak szól, akik közvetlen célt tűztek ki maguknak. A tudóssal nem törődnek sehol, mert neki nincsenek közvetlen .gyakorlati céljai. <■ Sz. K. Amerikából hozták haza ti évvei ezelőtt történt gyilkosság gyanúsítottját, a ki ma állott a besztercebányai esküdtszék élőit Oravec Mária meggyilkolásának és kirablásának re$6é!ye A lobünös felesége leikiismeretfurdalástél hallva dersíeSi fényi az addig íelderiiellen gonoszieiíre Amikor Faraday felfedezte az elektromos indük ciót, ami alapja lett az egész elektrotechnikának ezt mondta: — Én nem a City kereskedői számára dolgozom Nem is gondolt arra, hogy felfedezésének milyet beláthatatlan jelentősége van, mennyi üzleti lehetőséget rejt magában és természetesen nem is keresett vele semmit sem. Pedig akkor is voll már szabadalom, védte a törvény a feltalálói munkát, csakhogy a tudósok rendszerint nem törődnek azzal, hogy üzleti szempontból is kincseke! érhet, a munkásságuk. Sadi Camot, Joule, akik a termodinamika alaptörvényeit megállapították, tisztán a tudományos dicsőségért dolgoztak, pedig ők tették lehetővé ezzel a gőzgép feltallását. Nem kapott semmit. Fresnel, amiért megállapította a fény hullámmozgását és nem gazdagodott, meg Cnrie sem, alti felfedezte a rádiumot, megfejtette az atomok titkát. Valamikor a királyok és a nagy urak tartották el a tudósokat, akik akkor is, mint ma is, megelégedtek azzal, ha nem bántja őket a mindennapi megélhetés nyomasztó gondja s belemerülhetnek a munkába. A mecenáskodás azonban már régen megszűnt s rendszerint nagyon sovány az a kenyér, amit a tudósok az államtól kapnak s aminek fejében tanítást kell váilalniok. Igaz, hogy az igazi tudós nem is törődik az ellenszolgáltatással, nem akarja pénzre felváltani munkásságának eredményeit, nem kér többet, mint amennyi lehetővé teszi a munkálkodást a számára, 6Őt sokszor azt is elfelejti kérni. Szinte végzetesnek látszik, hogy a tudósok és feltalálók legfeljebb csak kivételesen élvezhetik munkájuk gyümölcseit. Csak a legújabb korban akadtak feltalálók, akik értettek a gazdasági kihasználáshoz is, ami nyilvánvalóan a tudóstól nagyon is távoleső művelet. Edison nem panászkod- hat, de soha egyetlen fillérnyi százalékot' sem kapott Röntgen, akinek felfedezése százezreket gyógyított meg s a róla elnevezett lámpák gyártásával milliókat keres világszerte egy sereg gyár. Már az első feltaláló, akiről a história tud, végzetesen járt. Egy szegény, egyszerű római mesterember volt, aki először ismerte fel az alumíniumot. Valami agyagból sikerült, neki előállítani ezt a csodálatosan könnyű fémet, meiyből egy serleget csinált s felajánlotta azt Tiberius császárnak. A császár megkérdezte tőle, hogy tudja-e rajta kívül még valaki a titkot? A mesterember biztosította az uralkodót, hogy Jupiteren kívül nem tudhat senki róla, mire Tiberius rögtön lefejeztette a szerencsétlent s leromboltatta műhelyét, mert attól tartott, hogy az uj fém ériéktelenné teszi az aranyat s az ezüstöt. A legnagyobb nyomorban pusztult el Bemard Palissy is, a modern keramika megalapítója s ^hasonlóképpen szerencsétlen élete volt Denis Pa- épin-nek, a gőzgép atyjának. Ő gondolt először arra, hogy a gőz feszitőetejével munkát végeztessen, ő találta ki a biztositó szelepet is, de egész életében csak nyomorban s megvetésben volt része. A szabadalmi törvények legelsejét III. György angol király adta ki a XVIII. században. Az egész világon jogosnak tartották, hogy törvény védje a feltalálók jogait, de a szabadalmi törvények ma sem védik meg az általános értékű felfedezéseket, a tudósok munkáját. Legjobb példa erre Philippe Lebon esete. Ő találta fel a világitó gázt, kapott is rá szabadalmat, de soha egyetlen fillért nem tudott keresni szabadalmával, habár találmánya csodálatosan gyors iramban hódította meg az egész világot s ezrek gazdagodtak meg rajta. Sokszor a kortársak közömbössége és hitetlensége állja útját a tudós, vagy feltaláló érvényesülésének. Egy szerény francia távirász, Charles Bourseul már 1854-ben rájött arra, hogy hogyan lehet villamosáram segítségével továbbítani az emberi beszédet, de feliebbvalói azt tanácsolták, hogy'hagyja abba az egész dolgot, ugyi6 kilátástalan és nincs semmi gyakorlati értéke. Huszonöt év múlva jött rá ugyanarra a gondolatra Graham Bell s az emberiség negyedszázaddal később kapta meg korunk legnagyobb jelentőségű találmányát. Sidney Gilchrist Thomas szabadalmat kapott eljárására, melynek segítségével a foszforos vasércekből is ki lehetett olvasztani a vasat s ezzel lehetővé tette, hogy Franciaországban, Németországban, Luxemburgban hatalmas uj ipar fejlődjék ki. A szabadalomért harminc font sterlinget kapott 6 öt év múlva a legnagyobb nyomorban, tüdővészben pusztult eL . A váltakozó áramot Gaulard fedezte fel elsőnek s megállapította, hogy mennyivel előnyösebb az alkalmazása az egyenáramnál. Megcsinálta a transzformátor első modelljét is, mellyel tetszés szerint változtathatta az áram feszültségét és erősségét. Mikor meghalt, barátai adták össze a temetés költségeit. Csodálatos, hogy az emberiség mennyire hálátlan a tudással szemben s mennyire elvárja tőle, hogy önzetlenül dolgozzék és engedje át másnak az aratást. Egyetlen magyarázata ennek az, hogy a tudós munkája, mindig messze megelőzi a gyakorlati életet. Legtöbbször nem is lehet kezdetben sejteni, hogy milyen üzleti értéke lesz egy ma még egészen elvont tudományos felfedezésnek. Sokszor évtizedek kellenek hozzá, hogy a gyakorlati élet is felhasználhassa a felfedezést s akkorra tán már régen a földben porlad az a tudós, akinek köszönhetjük a dolgot. A legtöbb tudom,ínyos fölfedezésről nem is lehet első pillanatban tudni, hogy nem lesz-e beláthatatlan gyakorlati értéke. Hihette volna-e Hertz, mikor fölfedezte a/, elektromos hullámokat, hogy három-négy évrzéd múlva oly' hatalmas üzlet lesz * rádió, ezernyi szabadalom védi a rádió, minden *pn6 rőszintéi, ezernyi gyár él • rádiókéwftlrfikok Besztercebánya, november 25. (Saját tudósítónktól.) A besztercebányai esküdtszék őszi ciklusának első tárgyalási napján hétfőn egy évek óta húzódó rendkívül különös és érdekes történetü bűntény bérűit a birak elé. 1918 március 11-én a brézói járásban fekvő Lopej község mellett az országúton holtan találták Oravec Mária Jeszene községbe!! asszonyt, akit akkor még ismeretlen tettesek meggyilkoltak és kiraboltak. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az asszony aznap korán reggel indult el hazulról és 1800 koronát vitt magával, hogy a besztercebányai vásáron egyet-mást vegyen. A gyilkosok ezt a pénzt az utolsó fillérig elrabolták. A nyomozás során egy Malcsek Mátyás nevű munkásra terelődött a gyanú, akit letartóztattak, de későbben bizonyíték hiján szabadlábra helyezték s az ügyészség beszüntette az eljárást. Múltak az évek és Oravec Mária gyilkosai még mindig nem kerültek az igazságszolgáltatás kezére. Három esztendővel ezelőtt a breznóbányai járás csendőrsége letartóztatott egy Verbestyük Vaszil nevű munkást, akit több lopás elkövetésével gyanúsítottak. Néhány nap múlva a munkás felesége jelentkezett a csendőrségen és nagyjelentőségű vallomást tett. Elmondta, hogy lelkiismerete nem hagyja nyugton s addig nem is nyeri vissza lelkinyugalmát, mig el nem beszéli 41 titkot. Nyolc évvel ezelőtt férje és annak két barátja, Brastyuk György és Bielik János gyilkolta meg Oravec Máriát. Az asszony vallomása alapján ismét megindult az eljárás a régi bűntény ügyében, de csakhamar kitűnt, hogy Brastyuk és Bielik a gyilkosságot követő időben Amerikába vándorolt. Az államügyészség tehát csak Verbestyük Vaszilt helyezhette vád alá s a munkás múlt év május 19-én került gyilkosság bűnével vádolva a besztercebányai esküdtszék elé. Bár konokul tagadta bűnösségét, felesége minden részletében fenntartotta első vallomását, amely mellé még egy perdöntő körülmény járult. Az egyik Amerikában tartózkodó gyanúsított, Bielik János levelet irt az áldozat családjának, bevádolva Verbestyük Vaszilt, A levélben azt írja, hogy ö a gyilkosság napján az országúton ment és véletlenül szemtanúja volt az asszony megölésének. A gonosztettet Verbestyük követte el, aki őt is halálosan megfenyegette arra az esetre, ha a látottakról említést merne tenni. Ezért hallgatót! egészen a legutóbbi időig. Az cskiidtbiróság kimondta a vádlott bűnösségét és tiz évvel a bűncselekmény történte után 12 évi fegyházbüntetésre ítélte a tettest. Verbestyük Vaszilt a lipótvári fegyházba szállították, ahol megkezdte büntetésének letöltését. Eleinte cellatársai és fogházőrei előtt szüntelenül hangoztatta ártatlanságát, ez év első hónapjaiban azonban frontot változtatott és perének ujrafelvételét kérte. Most már bevallotta, .hogy bűnös a gyilkosságban, de azt is közölte, hogy tettestársai Bielik János és Brastyuk György voltak. Beismerő vallomása alapján a csehszlovák igazságügyi kormány diplomáciai megkeresést intézett az Amerikai Egyesült Államokhoz Bielik János letartóztatása és kiadatása tárgyában. Az amerikai hatóságok eleget tettek a kérésnek, Bieüket letartóztatták és a gyilkosság gyanúsítottja ez év március 23-án már a besztercebányai államügyészség foglya volt. A vizsgálóbírói kihallgatás alkalmával Bielik kereken tagadta a bűncselekményben való részességét. A történteket úgy adta elő, hogy 1918 március 11-én az országúton véletlenül szembetalálkozott Verbestyukkal' és Bras- tyúkkal. Ezek közölték vele tervüket és rábeszélték, hogy tartson velük s majd munka- nélkül íog pénzt keresni. Bielik saját állítása szerint megbotránkozva utasította vissza ezt az ajánlatot, de még ki sem mondta az utolsó szót, amikor az országúton már feltűnt Oravec Mária. /Verbestyük és Brastyuk feléje mentek, közelébe érve, köveket ragadtak és a szerencsétlen asszonyt bestiális gonoszsággal agyonverték. Azután elvették 1800 korona készpénzét, majd visszatértek Bielikhez és megfenyegették, hogy őt is agyonverik, ha bárki előtt is szót ejtene a történtekről. A zsákmányból hallgatási dij címén kapott egv kisebb összeget.'Csak ebben érzi magát bűnösnek, a gyilkosságban nem. Az érdekes bünper tárgyalása lapzártakor még tart s az ítéletet liolna^ közöljük. Ellesnétek ez olasz-francia flottatárgyalásGkon Páris, november 25. Alig kezdődtek meg a diplomáciai tárgyalások Róma és Pária között a londoni flottakonferencia ügyében, a Petit Párisién szerint máris veszedelem fenyegeti a további tárgyalásokat. Manzoni olasz nagykövet Brandnál tett legutóbbi látogatása alkalmával jegyzéke>t nyújtott át a külügyminiszternek, de a jegyzék tartalmát a Quai d‘Or- sayon egyelőre titokban tartják. A jegyzék' állítólag rendkívül éles, mert Olaszország kategorikusan követeli a flottaparitás megvalósítását. (L SmeMep fáraó feleségének sírját fedezte fel egy amerikai tüdős Newyork, november 23. A Newyork Metropolitan Museum néhány ho nappal ezelőtt tudományos expedíciót küldött Egyiptomba, amely a királysírokat kutatta fel. Az expedíció vezetője, Winiock, most szenzációs felfedezésről tett jelentést a múzeumnak. Szikratáviratban közölte, hogy az expo. idő Teben romjai közelében, Deir el Bahri temploma mellett, megtalálta II. Ainenhotep fáraó felesége, Meryet Amun királyné sírját. Winiock profé szór szerint Tutan- kamen sírjának felfedezése óta ennek a sírnak a feltárása az egyiptológiai kutatások legnagyobb eseménye. A felfedezés jelentőségét mindenesetre csökkenti az a körülmény, hogy a királyné sírját úgy látszik már a temetést követő években kirabolták. A királyné múmiája eltűnt és' elrabolták a belső és külső koporsó eredeti aranyfaragványait és a többi értéktárgyat is. Az expedíció azt is megállapította, hegy Krisztus előtt 1049-ben Paynudjem fáraó felnyittat'.a a sírt és ide teméttette leánya holttestét. Paynudjem fáraó fedezte fel először a sir kirablását és a lehetőség szerint eltüntette a rablás nyomait. Merjet Amun királyné koporsóját ismét feldiszépÜe arany faragványokkal és úgy a külső, min. a belső koporsót újra átfestette. Berlini konyhatitkok Berlin, november 25. Régi megállapítás, Berlin különlegességei közül az odaszakadt magyarok a legnehezebben a kosztol szokják meg. Már pedig a többi és főleg a kisebb északnémet várossal összehasonlítva, Berlinben még pompásnak mondható az ellátás. Végre is az, hogy a kelkáposztafőzeléket körteiével eresztik fel, csak szokás dolga és cseppet se lepne meg, ha, fordítva, a Pestet látogató berliniek fejébe meg az nem férne, hogyan lehet például a kolozsvári, káposztát élvezni? Súlyosabb eset forog fenn a kávé körül. Berlinben bizony alig ismerik a jó kávét. Igaz ugyan, hogy némely kávéház azzal dicsekszik, hogy bécsi — tehát pesti — módra főzi, de ezt nem kell szó- szerint venni. Szokatlan látvány a pesti kávéházaíc feketézői számára az is, hogy Berlinben édességeket, tésztafélét, mignont folyasztanak a feketéhez, jobban mondva .ahhoz a barna léhez, amely feketekávé néven szerepel az árlapon. Ennél a szinte kölelező süleményfogyasztásnál is jobban meglepi különben a berlini kávéházi erkölcsöket és szokásokat nem ismerőt, hogy vizet csak különös kegyelemből kap a feketéjéhez. Ami pedig a képese lapokat illeti, azokat ha nagyon kiváncsi reájuk, bizony meg kell vennie a sarki kioszkban, a kávé- háztulajdonos nem tartja őket. Rosszul áll egyébként Berlin sör dolgában is. Nemhogy például müncheni, de pesti mértékkel mérve is elég hitvány árpálevet mérnek ki. Valamirevaló vendéglőbe térve, elsősorban az étlap hozza zavarba az eníberl Még a német nyelv alapos ismerői számára is valóságos keresztrejtvény a kibe tűzése, jobban mondva annak meg-, állapítása, mit értsen a rejtélyesnél-rejtélyesebb elnevezéseken? Megjeswzendő, hogy ez nemcsak az előételekre áll, a húsok és a tészták választásánál sem könnyeb a dolog. A sokat idézett és még többet csúfolt Reichssauce ideje, ugvlátszik, elmúlt: jobbfajta vendéglőben egyáltalán nem és * kisebbekben is csak elvétve találkozni vele. Ha a főzés mikéntjét, már ami az eredményt illeti, nem sok a tanulnivaló Berlinben, annál többet sajátíthatnánk el, azt hiszem, a vendéglátás technikai részét illetően a berliniektől. A nagyobbszabásu étkezőhelyiségekben például valóságos pneumatikus postán juttatják a rendeléseket a konyhába. Minden pincérnek egy-egy száma van és ha az általa rendelt étel elkészült, hatalmas iivegátblán kigyullad a megfelelő szám. A technika vívmányainak felhasználásával természetesen nem állnak meg a kiszolgálás körül. A mosogatást géperővel végzik é6 ugyancsak géperővel szárad a temérdek edény is. Talán fölösleges mondanom, hogy a különböző konyhatechnikai műveleteket, a hámozást, a vágást, aprítást, keverést, habverést, stb., síb. nem kukta vagy konyhaleány, hanem elektromos áram hajtotta gép végzi. A konyha mechanizálása egyébként hovatovább a magánháztartásokban is elterjed, egyre fogy a szakácsnő, illetve ennek hijján a háziasszony keze- munkája, egyre inkább az azt végző gépek felügyeletéré szorítkozik a teendője. Természetes, hogy még sok vonatkozásban elmarad a nagy szállodáik és vendéglők technikai üzemétől. Ennek azonban az az egyszerű magyarázata, hogy egyik-másik kiválóan leleményes és praktikus berendezés olyan drága, hogy szerényebb zsebii ember nem engedheti meg magának a beszerzését. így például az elektromos jégszekrény, amely gazdáját egyrészt az évszak, másrészt a jegesamber szeszélyétől teljesen függetleníti, kétségkívül praktikus találmány és alkalmasint még sokkal több hívet szerez majd magának, ha az árát gyártói alacsonyabbra fogják szabni. Egy szó, mint száz, ha a régi. vagy akárcsak a század forduló körül uralkodott állapotokkal vetjük össze a maiakat, a berliniek, nem kell, hogy röstelkedjenek azon a tempón, amelyel konyhájában is lépést tartanak a technika vívmányaival. Reményteljes •— Megígérte, hagy elves; azonnal. ahogy jobb komjimktum lesz! —: És mivel foglalkozik?, I Eiső szlovák ékszer-, arany- és ezlístovár 9 ^ é : : p: ; || FRBST1G YESYVÉREK, BraftlsBava, Eladási hely: Mihály ucca 6 sz. tel. 1602 Gyár; Ferenciek tere 1 sz. tel. 57. Karácsonyi és I újévi ajándékok I i Legnagyobb választék ékszer és órkában, valamint arany és |ppk$ •c " táróban, rendkívül jutányos áron. ' * ‘ / I I
