Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-03 / 250. (2175.) szám

16 ____• ^rvgai-Mag^arhirlxr 19 20 BOTomhw 9, Ttfkwy. Jedőseégót, de most a tervezet aláírásával nyilat­kozatot tesz bűnössége mellett. A német nemze­tiek: i* ebbél az érzésből indultak ki, mikor az utolsó pillanatban a nép nemzeti érzésére apellál­tak. Ez az önként vállalt beismerés pillanatnyi gazdasági előnyöknek alárendeli az örök nagy nemzeti szempontokat. Hugenberggel együtt érez- nünk kell, hogy a megállapodás aláírásával a né­met nép önmagát tagadja meg ée feladta tradi­cionális nemzeti büszkeségét. Azt a büszkeséget, melyet világhatalmi pozíciója szül, azt, mely jö­vő küzdelmeinek egyedüli alapja és egyben fel­tétele is. Szomorúan kell konstatálnunk, hogy az aláírással a materializmus győzelmet ül az ide­alizmus felett. Cseppet sem lekicsinylése ez a gazdasági erők nagy jelentőségének, hanem azon tény leszögezéee, hogy a nemzeti értékek biztosí­tása nélkül a gazdasági előnyök csak múló érté­kek egy nép életében. Prága, november 2. A középeurópai álla­mok gazdasági együttműködésének előmozdí­tására létesült csehszlovákiai bizottságban a múlt napokban Stern Ernő börzetanácsos a kööépeurópai gabonatermelésről s a gabona­kereskedelemről előadást tartott, amelynek lényegét az alábbiakban ismertet jóik. A tengeren túl levő országok gabonapia­cain oly viharos helyzet volt az elmúlt hó­napokban, amilyenre emberemlékezet óta nincs példa. Az év elején a farmerek s a ki­kötőd raktárak nagy készletei a gabonaárak rohamos esését idézték elő. Július elején az árak ismét emelkedni kezdtek. Az argentínai száraz időjárás és a börzehosszra spekuláló „hivatalos" termésbecslések a börzéken meg­szilárdították a helyzetet, Európa ezekre a hí­rekre teljes nyugalommal reagált. A szilárd irányzat mellett csak Magyarország és Ju­goszlávia tudott gabonát exportálni a nyu­gati államokba. Valamivel erősebben reagált a hírekre Németország, azért mert a tenge­ren túl levő államok gabonakereskedelmének az európai központja. A csehszlovák gabonatőzsdék inkább a bessz-hii i-ekre reagáltak s a hossz napjai itt aránylag nyugodtan múltak el. A csehszlovák köztársaság évenkint mintegy 1300 millió ko­rona értékű kenyérmag és lisztbehozatailra szorul. Elsőrendű állami érdek tehát, hogy a földművelés rentábilis, jövedelmező legyen és hogy olyan termelést érjünk el, hogy a be­hozatal fölöslegessé váljék, A vámok és a be­hozatali jegyek nem hozták meg a tőlük várt eredményt, nem azért, mintha a vámok ala­csonyak volnának, hanem azért, mert hatá­sosságukat elvesztették. Ugyanez , vonatkozik a a behozatali jegyekre is. A mezőgazdaság helyzetének megjavítása céljából elsősorban intenzív talajművelőére van szükség. A cseh­szlovákiai mezőgazdasági termelésnek továb­bá a kvalitásos eredményekre kell töreked­nie. Eiz a megállapítás faképpen a búza- és árpatermelésre vonatkozik. A búza ée árpa­A kereskedelmi szervezetek a házaló bos- nyákok ée kínaiak ellen. Az utóbbi időben nagyon megszaporodtak a kereskedőknek a házaló bosnyákok és kínaiak ellen felmerült panaszai. A bosnyákok és a kínaiak ugyanis az 1926—87. számú törvény 2. paragrafusa szerint csakis vásárokon árulhatják portéká­jukat. Miután az elsőfokú iparhatóságok a házaló bosnyákok kai és kinaikkal szemben tehetetlennek bizonyultak, a kereskedelmi és iparkamarák memorandummal fordultak a kereskedői mi min isztér iumihaz, amelyben eme házaló kereskedelem ellenőrzésének uj módját is indítványozzák. Külföldi hirdetésszerző ügynökök tisztes­ségtelen eljárása. Számos csehszlovákiai cég emelt panaszt a múlt hetekben egyes német­országi hirdetésszerző ügynökök tisztességte­len eljárása ellen. Az illető cégek egy kérdő­ívet kaptak egy címtár kiadó vállalattól; a kérdő ivet abban a hi szemben töltötték ki, hogy díjtalan közlésről van szó; a kérdőív alján egészen apró betűkkel kinyomtatott közlés ugyanis azt tartalmazta, hogy a kérdő­ív: hirdetésmegrendelés. Amidőn a cégek vo­nakodtak megfizetni a hirdetési dijat, a né­met kiadó beperelte őket s a bíróság a követe­lést megítélte. Vigyázat a külföldi ügynö­kökre! Kivándorlás az év második negyedében. A folyó év második negyedében a csehszlovák hatóságok az európai államokba való kiván­dorlás céljából összesen 4280 s a tengeren lul fekvő államokba irányuló kivándorláshoz A Young tervezet aláírása ezenkívül az euró­pai gazdasági együttműködés gondolata nézó&zö- góből is meggondolást igényelhet, mert ahelyett, hogy biztosítaná az európai nemzetek gazdasági megértését és harmonikus együttmunkálkodását, éppen ellenkezőleg hosszú évtizedekre stabilizálja azok egymás iránti ellenszenvét. Hátrányára van az európai államok közös gazdasági fejlődésének és még csak nem is szolgálja a szövetséges álla­mok érdekét sem, hogy Európa egyik állama mind jobban elmerül Amerikával szemben az adóság­ban. Nem érdeke egyik európai államnak sem. hogy Európa még nagyobb mértékben függőségi viszonyba kerüljön Amerikával és igy tovább gyengüljön a világ gazdasági hegemóniájáért foly­tatott küzdelemben. Nem alaptalan az a félelem, hogy a Young tervezet Európa világgazdasági történelmében az a határkő lesz, mely világhatal­mi pozícióját a lejtőre vezeti. tenm ölési területeiknek egyéb gaibonanemö- ek rovására való növelése éppen ezért nem járna sikerrel. A csehszlovák vasútok tarifapolitikájának az adott viszonyokhoz alkalmazkodni kel­lene. A vasúti szállítási tarifák megállapí­tásánál különbséget kellene tenni a nyers­anyag, termék és hulladék között. A csehszlovák gabonavámök nem alacsonyaik ugyan, mégis hatástalanok; nem azért vezet­ték be azokat, hogy a belföldi és külföldi árakban mutatkozó disaparitás kiegyenlítőd­jék, hanem azért, hogy a mezőgazdasági ter­melést védjék. Ezzel a törekvéssel összefüg­gően a középeurópai államok érdekcsoporto- sitása a gabonatermelés védelmének legjobb eszközeként jelentkezik. A legnagyobb ked­vezmények záradékának a bevezetése miatt a kedvezményes vámok alkalmazása ki van zár­va. A kereskedelmi szerződések kötésénél ez annyival is inkább szü'k&áges, hogy igy Ame­rika a saját merev vámvédelmi politikája mellett rájönne végűi, hogy oly szoros szer­ződési viszonyban álló államok képviselői­vel van dolga, akik jogos létérdekeiket meg tudják védeni. A behozatali jegyék rendszere te csődöt mondott; ezt bizonyítja a felhasználatlan je­gyek nagy tömege, amely 10 millió korona ki­viteli értéket képvisel. A gabonámonopólinm bevezetésére vonat­kozó nézetek nagyon vegyesek. Kétségtelen azonban, hogy a monopólium bevezetése ked­vezőtlen befolyást gyakorolna a szabad ke­reskedelemre. Az egységes középeurópai gazdasági szer­vezet ugyan még a távoli jövő zenéje, azon­ban sok jel arra vall, bogy ez a kérdés ko­moly mérlegelések tárgya és hogy Európa jö­vőbeli gazdasági fejlődésének iránya a nagy gazdasági egységeknek közgazdasági áUam- szövetsógek utján való megteremtése felé nautal 4466 útlevelet adtak ki. A haijőstársaságok ugyanakkor 4051 személyt vettek át átihajózás céljából. A kontinentális kivándorlók közül Franciaországba 2351 személy ment — 2000 csehszlovák, 158 magyar, 152 orosz, 25 német, 10 lengyel és 6 zsidó nemzetiségű —, mig Belgiumiba 866, Németországba 574, Ausztriá­ba 178 személy vándorolt ki. Kanadába 1593 személy, Argentínába 1253, az Egyesült Álla­mokba 839, Uruguayba 256 s a többi ország­ba 110 személy vándorolt ki. Az amerikai ki­vándorlók közül 3268 személy csehszlovák, 233 német, 231 magyar, 170 orosz, 28 zsidó, 1 lengyel nemzetiségű és 120 külföldi állampol­gár volt. Legtöbben — 3170 személy — Szlo- venszkóról vándorolt ki, mig Morvaországból 412, Csehországból 161 s Ruszinszkóbél 308 személy vándorolt ki. A kivándorlók legna­gyobb része mezőgazdasági munkás. Emelik a* importszén-kontingenst. A bel­föld szén fogyasztás és a szénkereslet növeke­dése miatt a közműn kaügyi minisztérium a Németországból eredő importszén kontingen­sét 17-000 s a lengyel szén kontingensét 8000 tonnával emelte fel. Az ezüst ötkoronásokat nem thesaurizálják. Az ezüst ötkoronás érmék forgalombahozása után olyan hírek terjedtek el, hogy ezt a pénzdarabot főleg a vidéki, falusi nép gyűjti, félreteszi, vagyis thesaurizálja. Igaz ugyan, hogy az ezüst öfckoronásókból kevés látható a forgalomban, ennek oka azonban az, hogy a csehszlovák Nemzeti Bank még nem sok öt­koronást bocsátott ki. A Magyar Jegybank csökkentette a bankrátát. Budapestről Jelentik. A Magyar Nemzeti Bank a bank-rátát 8-ról 7 százalékra csökkentette. Ezt az intézkedést azzal okolják meg, hogy a nemzet­közi pénzpiacokon a helyzet lényegesen javult A Német Nemzeti Bank csökkentette a bankrá­tát. Berlinből jelentik: A Német Birodalmi Bank központi választmányának mai ülésén a diszkontot 714-ről 7 és a lom-barditételt 834-ről 8 százalékra csökkentették. A pénzpiac október végi helyzete elég ked­vező volt, noha az idénymunkák jelentős ősz­szegeket igényeltek. A belföldi pénzintézetek kellőképpen felkészültek a hó végére, ezen­kívül a nemzetközi pénzpiac helyzetének a javulása is kedvező befolyást gyakorolt a bel­földi pénzviszonyokra. Az október végi pénz­igénylések csütörtökön érték el a tetőfokot. A váratlanul, sőt meglepetésszerűen bekövet­kezett londoni diszkontleszállitást a Nemzeti Bankhoz közelálló körökben úgy magyaráz zák, hogy a nemzetközi piacon a múlt hóna­pokban észlelt pénzhiány túllépte a tetőfokát s most már bizonnyal várható a fokozatos megkönnyebbülés. Jellemző, hogy a csehszlo­vák Nemzeti Bank az utóbbi két évben nem változtatta a váltókamatlábait s ezáltal a köz­gazdasági életet megkímélte a változtatások­kal járó m-egrázkóditatásoktóL A* állam novemberben fizetendő adóssá­gai. A folyó év novemberében az állam 153 millió adósságot fog törleszteni, még pedig 107 millió tőketartozást és 46 millió koronát az államadósságok kamatai cimén. Kisrészvényesek klubja. A részvénytársa­sági alapon működő üzemek vezetőségei ré­széről gyakran hangzik el az a panasz, hogy az úgynevezett kisrészvényesek tevékenysége kizárólag az évi közgyűlésen felhozott, java- részit indokolatlan kritikában merül ki. Prá­gában most kísérlet történt az úgynevezett kisrészvényesek klubjának a megalakítására. A klub célja az volna, hogy a kisrészvényesek és a vállalat vezetősége között a szükséges jó viszonyt az együttműködés elve alapján meg­teremtse. A kisrészvényesek klubjának mű­ködéséről alkalmilag beszámolunk. Újévtől nem adnak rabattot a pneumatik- vetélnél- A múlt napokban röviden jeleztük már, hogy az aiutomobilgumikereskedők e hé­ten tartott gyűlésükön tiltakoztak az ellen, hogy az au tóa-1 kát rész ke r esk edők a feleknek 25—35 százalékos árkedvezményt adnak csak azért, hogy ezek más cikkeket is náluk vásá­roljanak. A gumikereskedők olyan egységes egyezményt kötöttek a gumigyárakkal, amely a jövőben lehetetlenné teszi a rabatnyujtást. Az egyezmény 1930 január 1-én lép életbe s igy ezen a napon bul az automobilgumi-vétel- nél a felek nem részesülhetnek árkedvez­ményben- Az egyezmény szankciója az, hogy a gumigyár nem fog szállítani árut oly ke­reskedőknek, akik rabattot adnának. Az ár­kedvezmény kérdésével egyébként a prágai kereskedelmi és iparkamara által összehívott ankét ie foglalkozni fog. Csehszlovák szabadraktár Konstantinápoly­ban. A csehszlovák keleti kereskedelmi tár­saság képviselői Konstantinápolyban sza­badraktár felállítására kaptak engedélyt; en­nek kihasználására önálló társaság létesül. A részleges automobiladókivetés uj módja. Egy csehországi cég az év negyedik negyedé­ben teherautoimobilt vett. Az illetékes pénz- ügyigaizgatóság olyértelmü határozatot hozott, bogy a cég az automobil hengerköbta r í a lm a szerint kiszámított egész évi adónak az 55 százalékát köteles lefizetni A cég ezt a ha­tározatot sérelmesnek találta s csak a ne­gyedévi adót akarta fizetni s ezért panasszal fordult a legfelső közigazgatási bírósághoz. A bíróság a panaszt ©lutasi tóttá azzal, hogy az automobil adóról intézkedő 116—1927. számú törvény kétféle adótételt ismer: egész évi adót és hathónapi adót, mely utóbbi az első­nek az 55 százaléka. Az idézett törvény 11. paragrafusa kimondja végül azt, hogy a fele- évnél rövidebb időszakra a habhavi adótétel az irányadó. A panaszos fél amaz ellenveté­sére, hogy automobil hiányában nem volt módja fizetni az egész évi adót, a bíróság az­zal válaszolt, hogy a törvény nem tesz különb­séget a kétféle adókivetési mód között s igy a 11. paragrafus ebben az esetben is érvé­nyes. Magyarország Csehszlovákia egyetlen ba­romfi szállítója. A csehszlovák iái határvidéki állatorvosok hivatalos jelentései szerint szep­tember hóna.p folyamán 16.876 darab szarvas­marhát, 76.693 darab sertést, 502 lovat, 3813 kecskét és juhot s 10.295 darab baromfit szál­lítottak be Csehszlovákiáiba. A szarvasmarha fele Romániából, a sertések kétharmada Len­gyelországból, a lovak és baromifi teljes egé­szében s a juh és kecske kétharmadrészben Magyarországból származik. Ezenkívül szep­temberben iimpor tálbak 1870 méterrnázsa nyershust, 108 méterrnázsa husfüetölő árut, 21.152 métermázsa báját és 21.613 mótenmá- zsa nyersbőrt. SRY&KTOSSDB Javult a prágai értéktőzsde Prága, november 2. A külföldi tőzsdék meg­nyugvása és a nemzetközi pénzpiacokon beér­kezett kedvező változás, különösen pedig a londoni bankrátacsökkentés váratlan volta kedvező hatással voltaik a prágai piacra. A leadások majdnem teljesen megszűntek, mig a másak oldalról megélénkült a kereslek Egyes eddig erősen gyengülő értékek nagy nyereségeket értek el. A beruházási piac szintén javult és a beruházási piacon az ala­csonyabb kamatozású papírok megszilárdul­tak. Az ipari részvények piacán javult: Cseh Morva 180, Béig és Hűtlen 135, Königshoffer 75, Pozsonyi Kábel 70, Solo 65, Cseh Keres­kedelmi. Prágai Vas 60, Skoda 52, Nordbaíhn és Schöller 50, Aussigi Vegyi és Nordbahn- bonnok 40, Poldi 35, Krizik 25, Tejipar és Ránghoffer 15, Nyugateseh szén 13, Cseh Cu­kor, Alpine és Aussigi Finomító 10, Ratban. Neudek és Kolimi Trágya 7, Egyesült Elektro 6 koronával. A bankpiacon Zivno 13, Nemzeti i.m.v 1Ü, Lander-bank 3, Sporo 2, Cseh Unió és Cseh Eszkompt 1 koronával javult-f- A prágai devizapiacon Amszterdam 0.95, Belgrád 0.03, Brüsszel 0.45, Budapest 0.175, Zürich 0.40, London 0.75, Madrid 0.125, Milánó 0.065, Newyork 0.005, Páris 0.04, Varsó 0.05, Bécs 0.475, Danzig 1 koronával javult. Buenos Aires 7.50, Berlin 0.425 koronával gyöngült-f- Szilárd a budapesti értéktőzsde. Egyes részvények 15 százalékos nyereségre tettek szert. A kereslet igen nagy volt. A beruházási piacon nem történtek nagyobb változások. De­vizákban sem volt üzlet Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 90, Pestszentlőrinci 16, Rész- vénysőr 118, Féltén 183.5 pengő árfolyamot értek el.-f- Szilárd a bécsi értéktőzsde. A londoni, newyorki és berlini bankka maitláb mérséklés következtében a tőzsde szilárdan nyitott. A magándiszkont 8 egvnyolcad százalékra csök­kent és csak a hetipénz változattam. Magyar értékek budapesti vásárlásra erősen szilár­dultak. AlpLne és villany részvények szántén nyereségre tettek szert és tőzsdezárlat előtt az üzlet rendkivül megélénkült. Csehszlovák vasrészvények prágai vásárlások következté­ben javultak.-f- Szilárd a berlini értéktőwde. A speku­láció nagyszabású fedezeteket eszközölt és a leadások csak szórványosam fordultak elő. Specialitások és villanypapirok, majd később káli-értékek szilárdulták és ehhez az irány­zathoz montánértékek is csatlakoztak. Az utó- tőzsdén az irányzat barátságos volt. ÁRUTÖZSDB-f- Az olmiitzi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: morva búza 159 — 161, rozs 135—137, merkantilárpa 137—140, I->a árpa, 141—145, takarmányárpa 100—105. zab 121 — 125, román tengeri 100—102, Viktória borsó 310--330, lencse 400—700, bab 395—405. laza takarmányszalma 34—36, félédes préselt szé­na 65 — 67, édes laza széna 69—71, belföldi mák 665—675, holland kömény 705—710, hagyma 52—54, burgonya 30—35, búzaliszt 0HH 270— 274, rozsliszt 202—206, búza és rozskorpa 80—82. prompt vagon rizs 274—276, amerikai zsir 1225—1240, a többi cikk válto­zatlan.-j- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán — amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja — az irányzat jól tartott, a forgalom csöndes. Nyitási árfolyamok: Magyar búza márciusra 23.80, 23.78, tengeri májusra 17.20 pengő.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat tartott volt. A következő árfolyamo­kat- jegyezték: Tiszavidéki búza 24—24.20, felsőtiszai 22.45—22.65, egyéb 22.10—22.25, rozs 15.15—15.25 pengő. A többi gabonacikk­ben az árak változatlanok maradtak.-}- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegvezték: búza 227—28, rozs 167— 172, árpa 192—211, zab 160—170, bemgeri 197 —198, búzaliszt 27.50—33, rozsliszt 22.75— 25 75, búza,korpa 10.50—11, rozskorpa 9—9.50, Viktória borsó 35—40, kis ehető borsó 28— 30, takarmányborsó 21—22, lóbab 19—25, repcepogácsa 18.50—19, len pogácsa 23.60— 23.80, szárazszelet 9.80—10.20, burgonyaresze­lék 15-15.40. A kőzépeyrópai gabonatermelés és kereskedelem FTUmoElXonsoraklállltas di*taU~ ^x-«.Cm------7T77---ANT. PETROF °Y F " „Musika* Hangszerház. világhírű zongoráiból .............. _____________ ______L1. ......................................................... 1 , - *

Next

/
Thumbnails
Contents