Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-24 / 268. (2193.) szám

16 ICftsMSAzimtóicr' BB3ö:&qs^3raCTiBmm?MMaBigiEiBmBm«B«iM!iraai^^ Komoly javülés® várnaié a nemzetközi pénzpiacon 11 iii3i baiakkimatláö mbb iassáilüásátői — ttjabb sorozatos bankSfamaftláb-csO&keiités előtt — A Baitík <vf Enügiamd csütörtöki fótamácsfllé­eén — aTűdnt már jelentettük — a baekkamaJt- lálbait hait szánalékirál öt és íél ■számítókra szál­lító ti a te. Az újabb brnikrátalesaálliMs nem értő váratlanul a nemzetközi piacot, mórt már a múlt héten számiltottaik erre a lé­pésre. A múlt heti íőtauáosMésecn állitéliag azért maradt el az angol bamíkaka mittáíbcsük- kentés, mert attól féltek, hogy ea az angol aranynak további kiszivárgását eredményezte volna. Az elmúlt egy hét alatt azonban a nem­zetközi piac helyzet© úgy alakult, hogy a kajnatláhc^ökkontés elmaradhatatlan veit. A newyonká tőzsdén már tegnap három száza­lék alatt Iduálták a naipipénzt, továbbá a bosz- toni jegybank időközben szintén leszállitotta a bankrátát. A londoni pénzpiacon is a javuló helyzet köveífkezményeképpe® napok óta erős a pénzkínálat. A csütörtöki kamatláblesziállitást már követ- ifceztetm lehetett abból is, hogy az angol font ára a délelőtti órákban a dollárral szemben 48?.4Ö-r© ősökként, mig tegnapelőtt az angol font még 487.70 dollárba került. Az angol ma- gánkaraattálmaik a hivatalos bankrátánál való lényegesebb esése is az a momentum volt, amely ezt a kamatlábemelést indokolttá tette. Az angol bankrátaosökkentés — mint min­den esetben — úgy most is kétségtelenül éreztetni fogja hatását a kö- Bépetrrépai piacokon. Pénzügyi körökben egyébként a tegu jabb I bamkrátaosökkentéstól ezt az eredményt vár­ják: Az angol bankrótánalk újabb leszállítása már a nemzetközi pénzpiac javulásának komoly jele. A legutóbbi angol banikkamiatláblesTállitás csak inkább szimbóiikus jelentőségű volt, azonban ez a leszállítás már a pénzpiaci vi­szonyok lényeges enyhülésének eredménye. Miután az amerikai és angol kamatláb között még mindig egyszázalékos különbség mutat- kozik, ezzel nem tekinthetjük befejezettnek a további nagy bankkamatlábl es z áll i fásoknak a szó­zatát. Mindenesetre igen üdvös hatást vádhatunlk ettől a ténytől annyiban is, hogy nemcsak az angol közgazdasági életben fogja éreztetni ha­tását, mert hiszen az angol iparnak is nagy szüksége van arra, hogy olcsó pénzzel dolgoz­zék, d© kétségen kívül a kontinense® ás. Meg vagyunk róla győződve, hogy m angol példát követni fogják ft német, osz­trák és holland jegybanikok is és szintén már a legközelebbi időben csökkenteni fog­ják a bankkanmtlábat. Sajnos, az angol bank kamatláb leszállít ás ked­vező hatását csak a hitelviszonyok meg javulá­sában fogjuk tapasztalni, de nem abban a vo­natkozásban, hogy a hosszúlejáratú hitelek rö­videse® a köaépeurépai piacok télé orientá­lód® árnak. ő magyar alumíniumgyártás megoldott problémája Budapest, november 23. A Széchenyi Tudományos Társaság a irtuk esz­tendőben megbánta Saarvassy Imre műegyetemi tímárt a magyarországi bauxit íekioigozási pro­blémájának kutatásával. Erre a célra nagyobb öez- ezeget bocsátott rendelkezésre. Szaxvassy profesz- ezoc befejezte erre vonatkozó kísérleteit, amelyek­nek szenzációs eredménye egy uj eljárás. Érmek eegitségóvel klórgázzal féttermékké dolgozható fel A bauxit A fémérmékben eckkal értékesebb ex­portcikk állna rendelkezésre, mint a nyers bao- xitban. Külön előnye a féltennéknek, hogy a szál- fitáal költségek: csökkeim-ének, mert a feleegelea salak itthon marad. A probléma ipari feühaszoá- Jása azon múlik ez idő szerint, hogy Magyaror­szágnak nincs megfelelő klórtermelő üzeme. A klórt konyhasóból állítják elő és minthogy Magyar- ország elvesztette sóbányáit, csak nagyobb mennyi­ségben behozott importsó felhasználásával lehetne a megfelelő kíórtenmelést megindítani. Ha megfe­lelő sómennyiség áll rendelkezésre, nemcsak klórt, hanem maró nátron is kitermelhető egyúttal. Ez utóbbi segítségével pedig megoldható a bauxitnak nemcsak féftermékkó való feldolgozása, hanem a magyar alumíniumgyártás is. A kereskedelemügyi minisztériumban nagy ér­deklődéssel figyelik az nj találmányt. Illetékes he­lyen megállapítják, hogy a világgazdaság 1913-ban 65.000 tonna alumíniumot termelt ki, 1927-ben pe­dig 206.000 tonnát. Ez jellemzi, milyen erősen hó­dit tért az alumínium a töbib fém rovására. Tria­non óta derült ki, milyen gazdag Magyarország bauxitérceköeu. Csak az eddig ismert ba&onyvidé- ki bauxittelepek olyan gazdagok, hogy a világ bauxitezüksógletéí száz esztendőre el tudnák látni. A német érdekeltség, amely a bauxittelepek feltá­rására vállalkozott, azt a kikötést tette, hogy a bauxit kiviteli engedélyét bizonyos időre biztosít­sák. A magyar kormány kivételes esetektől elte­kintve, ezt meg is Ígérte, de kikötötte, hogy ha Ma­gyarországon a bauxit feldolgozásával mások is foglalkozni akarnak, a mindenkori termés egyihar- madát erre a célra a vállalat tartozik átadni. Ez idő szerint Magyarországon a bauxitot nem fém­alakban dolgozzák fel, hanem csak cement formájá­ban. Ennek a bauxitcementnek az az előnye a nor­mális portlandcementtel szemben, hogy amíg az három hét alatt köt, a bauxitcement egy nap alatt. A bauxit fémmé feldolgozásának nagy akadálya volt eddig, hogy elektrolitokra utón kellett a tim­földből kivonni az alumíniumot, már pedig meg­felelő olcsó elektromos áram nem áll rendelke­zésre. Ha Szarvassy tanár eljárása révén sikerül megoldani a bauxit feldolgozásának problémáját és versenyképessé tudja tenni a magyarországi, ffélterméket, illetve aluminiumot, rendkívüli hord- ereje lesz a felfedezésnek az ország közgazdasága és a külkereskedelmi mérleg szempontjából. A kereskedelemügyi minisztérium a maga részéről a legmesszebbmenő módon fogja támogatni a pro­bléma gyakorlati megvalósítását, amennyiben az kirnutathatóan rentábilisnak bizonyul, Kcresked® 1 empolitokai tárgyalások Romá­niára,i és Törökországgal. A koroskedetempo- litika előterében jelenleg a Romáiméval ős Tó ;-<>!: erszággal lefolytatandó tá rgyalások áll a - utak. Romániával valósaiüiileg nehezen fognak alakulni a tárgyalások, inért Románia meaő- ga7/1 a:-.ági jellegű követeléseket támaszt. A Törökőr /ággal lefolytatandó tárgyalások rög- tón megindulnak, mihelyt megkötik az angol török kerekedéi’ni mxzáúC&t. Leszállitották a bécsi bankrátát. Az Osztrák Nemzett Bank főtanácsa a kamatlábat ma 85 százalékról 8 százalékra szállította 1©. Elfogadták a francia cukorváraemelést. A kamara tegnap elfogadta a kormány azan ja­vaslatát, amely a cukerváímot 40 teánkkal fel- emeü. A* érseknjvári kereskedelmi alkalmazottak akciója, a* üzleti zárórák szabályozásáért. Ér­sekújvárt tudósítónk jelenti: Megemlékeztünk arról, hogy Pozsonyban a főjegyzői hivatal rendezte az üzletek záróráját s az egyes ver­ziók szerint küszöbön áll a kérdés országos rendezése. Mint értesülünk, az érsoloijvári ke- reekedelmi alkalmazottak akciót fognak indí­tani, hogy a záróra-ren dél etet kiterjesszék Ér­sekújvárra is. Ebben a kérdésben a hatóság, előreláthatólag intézkedés előtt, érintkezést keres a Kereskedelmi Testülettel is és közös megállapodással fogják a zárórát szabályozni. Ennek az az oka, nehogy olyan hibás rendel­kezések kerüljenek a nyilvánosság elé, me­lyet Pozsonyban is néhány nap múlva revi­deálni kellett. Uj gyár Párkányban. Nagyszombati tudósí­tónk jelenti: Jövő év januárjában Párkányiban egy nj szimipgyár kezdi meg működését. Az uj vállalkozás voltaképpen kiegészítője a pár­kányi kuikorioakeményítő gyári üzemnek és a szirupot kuk oricakemén yi tőből fogja az uj német metódus alapján előállítani. A gyár lé­tesítésében 3 millió korona erejéig Nagyszom­bat és Párkány környékbeli földbirtokosok vannak érdekelve. Az üzem napi termelése egy vagon szirupot fog kitenni, mellyel nem­csak a belföldi csokoládé és likőrgyárak szi­rupszükségletének jelentékeny részét akarják fedezni, hanem külföldi -szállításokkal is szá­molnak. Mintán a gyárban közel nyolcvan munkás jut kenyérhez, az uj gyáralap Mást már a párkányi munkanélküliség enyhítése szempontjából is örömmel kell üdvözölni. „A gazda zsebnaptára az 1930. érre“. Szlo­vén szikó és Ruszinsdkó magyar gazdái ál tal hu­zamos ideje érzékenyen nélkülözött hiányon segít „A Gazda“ mezőgazdasági szaklap, Bra- tislava-Fozsoiny, Várra©gyeház-tér 11, aunikoT 1930-tól kezdve évente gazdasági zsebnaptárt ad ki. Az egyelőre 300 oldalas zsebnaptár rendkívül sok, mindennapos tudnivaló mellett fontos, időszerű szakkérdéseket világit meg s amellett elegendő rovatos helyet ad az elő­jegyzések és könyvelési jegyzetek részére. Ezért ez a. zsebnaptár valójában nélkülözhetet­len, -mindennapos segédeszköz a gazdiák kezé­ben. A zsebnaptár kartomkötésü példányát „A Gazda" 1930. évi előfizetői díjtalanul és portó- mentesen, a vászonkötésüt pedi 4 korona költ­ségtöbblet megtérítése ellenében kapják. 1930. óvro belépő nj előfizetők ezenkívül ugyancsak díjtalanul megkapják „A Gazda" tartalmas „Gazdasági tanácsadó" című, 80 oldalas szak- könyvét is. Hogy ezen egyedülálló kedvezmé­nyekhez Rzlovenevzkő és Ruszin szkó haladó magyar gazdái mind hozzájussanak, ajánljuk, hogy az ért-ékes szaklapot az 1930. évre mi­előbb rendeljék meg. Mutatványszámokat kí­vánságra a lap kiadóhivatala díjtalanul küld. A zsebnap!ár a lap kiadóhivatalánál egyéb­ként külön is beszerezhető, még pedig 12 ko­ronáért kartonkötésben, illetve 16 koronáért vászon-kötésben, portóval együtt, az összeg előzetes beküldése ellenében. A zsebnaptár szétküldése december 16-án veszi kezdetét. A newyorítí tőz»debese* árfolyamvesztesége 71.7 millió dollár. A newyorki tőzsde tanácsa érdekes statisztikát készített a legutóbbi ár­zuhanás jelentőségének szemlélte téséere. E szerint az utolsó három hét alatt a papírok árfolyamveszteség© 71.7 millió dollár. A jegy­zett papírok Atlagoa értékének csökkenése pedig húsz százalék, mert ez az átlagos árfo­lyamérték három hét edőtt még 83.06 doöár volt, most pedig már csak 64.6E dollár. Gyógyítsuk állatjainkat idejekorán. A sok­fél© áliatbetegs^ közül — ezekben, sajnos, bővelkedünk — egyik© a legveszedelmesebb­nek a métetykór. Különösen nedves eszten­dőikben szedi áldozatait. Vannak évok, minit példáiul 1927, ahol egész Középcurópa állatál­lományát megtámadta. Bajorországba® közel 25.000 szarvasmarha esett a kómák áldoza­tul. Romániában, Jugoszláviában, Magyaror­szágon is sok kárt szenvedett a gazda, a köz­társaság területén pedig eddig nem ismert mértékben szedte áldozatait főképp a szarvas­marhák közül, de elpusztult sokezer juh in. A köztársaság mezőgazdaságát ért veszbeeégek 1927 tavaszán legalábbis 60 millió koronára becsülhető. Sőt voltaik egyes esetek, ahol még sertéseik, lovaik is mételyesek lettek. Szeren­csére rendelkezésre állott egy kipróbált gyógyszer, a fistól". Csak az volt a baj, hogy későn kezdtek alkalmazni. Ha ez a gyógyszer nincsen, pótolhatatlan veszteségek érik köz­gazdaságunkat. A nagy veszélybe® az áiLam is segítségére sietett a gazdáknak, feled rban szolgáltatta ki a „IMstote-tt A roételybetegség egyes vizenyős vidékeké® ezidén is mu­tatkozik. Szerencsére csak fciaebb mértékű)©®. D© azért réeen legyen a gazda. Amint észre­veszi, hogy juha, marhája leromlik, hasmené­se van, ha daganatokat észlel a torok táján, ha a juh gyapja kihull, szerezz© be a „Diától" gyógyszert, adja b© állatjának. Már 4—-5 nap után meg is gyógyul az állatja és szemláto­mást gyarapodik, ügy értesülünk, hogy a mar­hák „Dístol" kezelése olcsóbb lett és boev nem 4 napig, hanem 2 napig tart a kezelés. Olyan ritka eset, hogy valami, ami a gazdá­nak -kell és nélkülözhetetlen neki, hogy az ol­csóbb lesz, hogy ezt különösen figyelmébe ajánljuk gazdáinknak. Gyengült a prágai értéktőzsde Prága, november 23. A mai tőzsde nyugodt forgalmú volt A vállalkozási kedv csekély volt s az irányzat tartózkodó. Csekély üzlet­kötés mellett realizációs tendencia nyilvánult meg. De a konterinin igen óvatos volt, ügy- hegy jelentékeny áresések nem voltak. Egyes speciális papírok javultak, — Az ipari rész­vények piacán esett: Északi Vasút ó» Cseh- Morva 50, Prágai Vas 27, Königshofi, Chamot- te, Metailwalz 20, Cseh Kereskedelmi 15, Poldi 14, Pozsonyi Kábel 13, Bodenbacbi 10, Aus- sigi Vegyi 5, Alpine 4, Egyesült Villanyossá­f 'i 3, Horvát Cukor 2 koronával. — Javult: szakcseh Szén 80, Prágai Malmok 30, Hell- mann 25, Zettlitzi 15, Aussigi Finomító 5 ko­ronával — A bankpiacon Cseh Eszkompt 5, Cseh Union 2 koronával esett, Zsivno 1 koro­nával emelkedett-j- A prágai deviaapiacon gyengült irányzat mel­lett Amszterdam 0.375, Belgrád 0.01, Berlin 0.175, Brüsszel 0.15, Zürich 0.15, London 0.045, Madrid 1, Milánó 0.055. Newyork 0.0375, Paris 0.025, Bécs 125 egységgel esett, Budapest 0.125 egységgel emelkedett. + Üzlettelen & budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde teljes tizlettelenség jegyében állott Zárlat felé mérsékelt á-rfolyamlemorzso 1-ódás is bekövet­kezett. A spekuláció tartózkodó volt. A zárlat kedv- telen volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem szerepló értékek közül a Moktár 90, Részvénysör 119.5 pengős árfolyamot értek el. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az osztrák kamatláb leszállítása annyiban hatott ki, hogy a magándiszkont névlegesen 7.75 százalék lett A tőzsdeüzletre azonban mindez nem hatott ki, mivel számítottak vele. A spekuláció csak függő kötele­zettségeinek tett eleget, ami gyengülésre vezetett. Az áresések azonban csak szűk keretek között mozoglak. + Gyenge a berlini értéktőzsde. A tőzsde igen csendes üzlet menetű volt. Az irányzat újból gyen­gült. Az árfolyam-emelések azonban nem voltak jelentékenyek. A tőzsde még mindig reméli, hogy a német Birodalmi Bank le fogja szállítani a disz­kontot. A specialitások piacán és egyes villanyos- sági papírokban volt a legnagyobb a kínálat. Az árfolyam esések azonban csak 1—2 százalékot tel­tek ki. + Az ohnützi terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Morva búza 76—78 kg 157—159, morva rozs 69—71 kg 128— 130, morva merkantiiláppa 134—137, elsőrendű ár­pa 138—143, takarmányárpa 100—105, morva zab 113—117, a-prószemü román tengeri 97—99, morva Viktoria-borsó 309—325, lencse 400—700, hosszu- gzálu szalma 45—46, laza takarmányszaiina 34— 36, morva félédes préselt széna 61—64, morva édes laza széna 69—71, belföldi mák 665—675, hollan­diai kömény 700—705, belföldi hagyma 45—50, -morva étkezési burgonya 32—33, búzaliszt 0GG 268—272, 70 százalékos rozsliszt 195—198, búza- korpa 77 —78, rozskorpa 78 -79, prompt vagón- rizs 267—269, amerikai zsir 1200 -1220. + A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja, az irányzat csendes, a forgalom élénk. Nyi­tási árfolyamok: magyar búza márciusra 23.55,! 23.57, májusira 24.25, magyar rozs márciusra 16.021 pengő. 1 A pénzintézetek megás kamatját elkerülni óhajtom, ez utón keresek tehát 150,000 Ke privát k51cs5nt« Az összeget teljes egészében a prágai tőzsdén jegyzett értékpapírokkal fedezem. 7% kamatot fizetek. Ajánlatokat a lap ] kiadóhivatalába kérek. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint est budapesti szerkesztőségünk telefonálja, ui irány­zat gyöngén tartott volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: t'saavidóká busa 23.90—24.15, fefaő- tiesai 23.06—23.25, rom 1 .96—16.06 pengő. A töb­bi gabonocikkben m árak változatlanok maradtak. + A berlini terménytőzsdén gyenge infcuyMÉ mellett a következő árakat jegyezték: boán 239— 240, roan 178—175, eörárpa 167—208, takarmány­árpa 176—179, zab 160^167, buzaltazt 28.75—3AŐ0, rozsliszt 24.50—27.25, buzakorpa 1056—11, rom korpa 9.25—10, YSttoriabareó 30—38, káé étknséta borsó 24—28, tsJca-rmányboreő 21—22, pekudea 20.60—22, lóbab 19—21, bükköny 23—28, repce- pogá-csa 18.50—19, lenpogáosa 23.4—28^, ezáfaa—a Irt 9—9.4, bnrgooy&reazrték —HÖJ7 wa&rkm. Seb. K. Hsai Ez ügyben a kaeaed reálgimnA­zium igazgatósága adhat hitek* telvüágoeétáeL —> Drakor. A múltévá középen répád serteggyőates * Ferencváros volt, amely az idén détamerftaá te-1 rája miatt engedte át a helyét az Újpestnek. — U. B. A prágai gyümölcspiac napi árait időnkirt közgazdasági rovatunkban közölni fogjuk. Soraik hálásan köszönjük. — Nagybácsi, ön nem minden­napi, de meglehetősen könnyű kérdésre kért tő­lünk választ Azt írja levelében, hogy nagybácsi­juk, akivel évtizedek óta haragban állanak, müve* beteg és ki -akar béküind önökkel. Nem tudják rtbatározm magokat erre n engedékeny lépésre, mert eiri és erkölcsi kérdések miatt különböztek össze annak idején a nagybácsijukkal, aki az önök állítása szerint nem a legmegeogediirtőbb módon vetette meg a nagy vagyon alapját Anélkül, hogy túlságosan nagy fenekei, kerítenénk a dolognak éa felesleges magyarázkodással töltették az időt, rö­videsen Mjelentjük, hogy sürgősen és gondolkozás nélküli a beteg ágyához ketl sietniük. Nem a hal­dokló iránt való köteles részvétből, ami ilyenkor el szokta fogni az embert, hanem azért, mert a megbocsátás krisztusi erény és így a legmagaszto- eabb emberi tukjdoamságok közé tartozik. A habéi nem most követik el, amikor a nagy beteget fefloa- rezük, hanem akkor, amikor talán túlzott beeeOta- tességből elfordultak tőle, ahelyett, hogy valami wtoonmódon reáerőszakolták volna a saját tisztni- tabbnak hitt életfelfogásukat és erkölcsi világné­zetűket. Attól sem kell megijedniük, — ami ugyan szinte hihetetlenül hangzik a mai világban, — hogy a nagybeteg elhalálozása esetén önökre hagyja a vagyonát. Ha az a pénz, ami az önök kezére jut, rideg önzés és Mméletleneég folytán növekedett vagyonná, kétszeres okuk van arra, hogy kiengesz­teljék a megbántott igazságot és jóval, áldozat­készséggel, a pénz célszerű, gazdaságos és becsüle­tes felhasználásával tüntessék el a hajdani rossz­nak még az emlékét is. Ne tétovázzanak tehát, ha­nem a rokon gyengédségével, a megbocsátó szít szere tét ével könnyítsék meg a nagybeteg utolsó óráit ; A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. Közli Feldmann A. Bankháza Bratíslava, Básfya-u. 2 Telefon 27—33 Pénz Ars Poztoay, 1929. november S? Ki Ké Petra Benka .................. • « • • 116.— 180.— Ne mzeti bank Booska-Bystriee » . « 190.— — s— Americko Slovenska Banka , . > . • 65.— fiO.— Cozaouyi Általános Bank...... l50.— 478.— 1. Takarékbank..............”200.- 335v.­liskompte és Közgazdasági Bank . . 215.— iS5,— Dunabank ............. 8*8.— 240.— Trnavai 1. Takarékpénztár ..... 609.— 650.— Liptói hitelbank ••..•••.*« 659,— 700,— Gőzfürdő 500.— Koth r.-t. ............. —.— Raktárházak 5000.— Szlovák biztosító.......... 800.— 850.— Uránia 60.— — 1 rencsén-TepIiei fürdő rt. • . • . . . i8Ur— — Edinái műtrágya .......... 150.— 166.— Minaí Celluiose ..•••••••• lt-10.— U60^­Mcdica .............. 196,— — ílnndlovai szén .......... *50.— — Szlovák szeszipar Malacky ..... óOO.— 520.— Nyujj-atszlovenszkói villamosmü ... — Középszlovenszkói villamosmű .... t00,— 600,— i’ozsonyi Jéggyár ......... 460.— 600^— Wigand rt. ..•••••••••• —»— Vágvőlgyi cukorgyár ........ —.— y«— Stark spintusa rt. ......... 800.— 800.— Rózsahegyi faipar ......... Ó60«— 800t— ■4 százalékos pozsonyi kőlcaőo a a a 72.— 74—­6 . . . • . • 89,— 100.— Csehszlovák építő sorsjegy ..... 840,— 860^— (ötöd)........... U8.- 181 — PR ÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kézlrnfokát nem őriünk meg é> nem adnnk rima ízlovenszltói szerkeáztö: Telléry fiynla. — i’oasnnyi ^rerkesztőeég é« kiadóhivatal: ÜröaaHn|^ itra 30. I. Telefon: 27-87. — Kasnui aieriteevíőrégt iuman-u, 3. Telefon: 495. — Roezinszkői nw> 5sép Pngvár. 1’nvlovlcfi iMva 2. ta S*erk«*»« ő: RAf* Pál. — Irodalmi főmunkatár*: ?l«lktay P'orenc d.-., Kassa, Bder-u. 3. — Budapesti 8»er- c.;S7lő«és> é? kiadóhivatal; Zólyomi de ml, DöbrenLei-tór fi, Toioloc: Ant 6MM9L r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents