Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-24 / 268. (2193.) szám
KERESZTUTON irta: MURÁNYI LÁSZLÓ A vitában, amely a tizenegyesztendös szlo- venszkói élet problémáinak 'sodródásában — ki tagadhatná — a legmélyebb medret vájta, sorra fölszinre kerültek a megnemértés mázsás kőtömbjei, fölbuktak a félreértés fenyegető bullámörvei és mindezek tetejébe megzavarták a forrás tükrét a gonosz kezek kődobásai, de mind hasztalan. A patak tovább csörgedez, a vékony ér lassan-lassan folyammá dagad, mert amerre elhalad, mindenünnen magával sodor egy-egy csöppet, verítéket vagy könnyet a szlovenszkói népek leikéből, hogy végezetül is diadalmas erővel törjön át minden gátat s a partra sodorja a félreértés ás ártalom köveit. Szlovenszkón uj história kezdődött s a história alakulását akadályozhatják és késleltethetik ugyan a politika manőverei és csak a pillanat hasznát néző fordulatai, de többé meg nem állíthatják, ahogyan a völgyek leikéből aarjadt bővizű patakot nem varázsolhatja visz- osa többé a főid alá semmi emberi kéz. * A szlovenszkói őslakos autonómista blokk eszméjének érlelődébe során a legnagyobb szlovák párt, a HLinká-párt vezető orgánuma elégtelennek találja a választ, amit alapvető két kérdésére adtam. Vitássá teszi a*t- a fölállított követelést, "argy & csupán & csehek és szlovákok viszonyának megállapítására szorítkozó pittsburgi egyezményt egy uj, rózsahegyi klauzulával kell kiegészíteni, amely a vezető szlovák nemzet mellett a magyar és német nemzetnek is biztosítja az élethez és a fejlődéshez való jogát. A pittsburgi szerződésnek, amely generális lényegében, alapvető históriai vonatkozásában csak írott malaszt maradt, velünk, magyarokkal szemben teljes érvényt kíván szerezni, elfogadását számunkra sine qua non-ként állítja fői s az általunk kívánt klauzulát Hlinkának egy puszta kijelentésével akarja helyettesíteni, amelynek értelmében a szlovák népvezér egy csöpp magyar vért sem akar elvonni a szlovák nemzet javára. De még kevésbé fogadja el válaszomat a Szlovenszkó integritását biztosító békeszerződések el ösm érésének tekintetében. Ez az a pont, ahol elsősorban meg kell állnunk. Válaszadásomban szándékkal kerültem az úgynevezett hűségnyilatkozatnak még a formáját is. Ezt meg is motiváltam azzal, hogy az ilyen hűségnyilatkozatokat nemcsak devalválta, hanem valósággal profaDizálta a közelmúlt, amikor a história tragikusan szeszélyes változatainak megfelelően, gyors egymásutánban fogadtak hűséget Szlovenszkó népei Ferenc Józsefnek, Károly királynak, Károlyi Mihálynak, majd az uj csehszlovák impériumnak, egy rövid intermezzóra Kun Bélának, s majd ismét a csehszlovák köztársaságnak. Abban a hitben voltam, hogy az üres szavaknál és holmi formai elismerésnél többet mondanak a cselekedetek s ezért inkább annak bizonyítására szorítkoztam, hogy a szlovenszkói magyarság az állampolgári kötelességteljesdtés maximumát mutathatja fő'l. És hiába mondja a Ná- rodny Dennik, hogy ha á magyarok katonát nem adtak és adót nem fizettek volna, akkor erre kényszeritették volna őket, mert hiszen itt nem a.z állampolgári kötelesség egyszerű teljesítésén, hanem azon van a hangsúly, hogy ezt a kötelességét a magyarság — a nemzet- védelem és a pénzügyek minisztereinek, legilletékesebb tanuságtétele szerint — az uralkodó memzet számára is példaadóan teljesítette. De nyúljunk vissza nyíltan egészen odáig, hogy St. Germain és Trianon szerződése a magyarság és a magyaroklakta területek sorsáról az önrendelkezési jog semmibevevésével döntött. Ha valaki föllapozza a nemzetgyűlés kép- vfeeLőházának naplóit, megtalálhatja benne az erélyes tiltakozást, amely kétségbevonta még Magyarország jogát is e szerződések ratifikálásához, amelyek a szlovenszkói magyarság sorsáról, de nélküje döntöttek. A szlovenszkói magyarság parlamenti képviseletének megvolt ebhez az erkölcsi bátorsága, de a törvények elfogadása és.szentesítése után megvolt, benne a politikai 'bölcsesség is, amellyel a magyarság műiden időkben megnyilatkozott államalkotó erejénél fogva reálisan, ezekre a szerződésekre építette a magyarság jelenét és jövőjét. A magyarság nem negálta az nj államot, mert hiszen élt a képviselőküldés jogával és megválasztott törvényhozói pillanatig sem voltak Kassa, november 23. (Kassai szorkesztő- ségjünk ieljefoejeienfóse.) Az országos ked'^i.’Anys^óciali'hít* párt ük vényibozód jna déáután 6 órakor tartották parlamenti klubjuk alakuló ülését, amelyet nagyjelentőségű politikai eseménnyé avatott a párt elnökéinek, Satillő Géza dir.-nak — a szlovenszkói politika maii fejlődésében döntő erővel jelentkező — beszéde, amelyben a pártvezér pártjának autonóm ista programját félre nem érthető precizitással deklarálta. A nagyhorderejű beszédet alább egészében közöljük: Tisztelt Pártértekezlet! Első Mubülésün- kőn foglalkoznunk kell a mai politikai helyzettel. Az országos keresztényszocialista párt a választásból megerősödve került ki és az a tény, hogy együttanenf a magyar nemzeti párttal, olyan fajsulyt adott a két pártnak, hogy az egész cseh politikai közvélemény mint feltétlen számításiba veendő faktort nézi ezt a kilenc mandátumot, amely valóban nehéz körülmények között igen nagy hatalmat ad a pártok kezébe. Mert a mandátumok sajátságos elosztása következtében ez a kilenc mandátum, mint a mérlegnek a nyelve, pozitív vagy negatív irányban nagyon sok fontos kérdést tud eldönteni. Pártjaink pariasnenti hivatása Mi keresztén yszocialisták és a magyar nemzeti párt mindketten polgári párt vagyunk, amit itt leszögezünk és ebből önként folyik az, hogy ..mindazokat a törvényeket, amelyek a polgári gondolatnak a megerősítését előmozdítják, jóakarat u diszkusszió tárgyává tesszük; és mindazon törekvésekkel szemben, amelyek a polgári társadalom alapjának, vágyig a vallás erkölcsi életn ek, a nemzeti érzésnek, a társadalmi, gazdasági erőforrás oknak, földmivelésnek, kereskedelemnek és iparnak az egyéni gazdasági alapon való eltörlését célozzák, azzal mi a legélesebb ég a legmerevebb ellenzékben leszünk. A csehszlovák írepuMákának alapvető baja az, hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam és nem nemzeti állam s folyton egységes nemzeti állann gyanánt gerálja magát. Nem lehet szem elől téveszteni azt. hogy GsehSzlovákia két különböző, ezer esztendő óta divergens államtestből egy közjogi passzivitásban, hanem aktív résztvevői és munkatársai voltak a csehszlovák törvényhozás mindkét háza munkájának. Ami a békeszerződések elfogadása óta a magyarság részéről történt, minden mozzanat és minden lépés a békeszerződések elfogadásából származó egyenes konzekvencia. Ezért helyeztem a Slováknak adott válaszomban e közismert és minden formai elismerésnél többet mondó tényekre a súlyt. Do ha a Slovák — nem tudva szabadulni a forradalalakulássá formálódott át, igy nem egységes nemzeti állam és nem i« akar egységes leoani. Közjogi autonómiát akarunk A mi álláspontunk mindig ax volt, hogy Szlovenszkó részére autonómiát akarunk, szigorúan közjogi autonómiát, olyat, mint azt a Hlinka-párt ig hirdette, azonban nem azzal a feltétellel, ahogy azt a HlinkaMilyen autonómiája legyen Szlovenszkónak? Ami azt illeti, hogy nekünk mi a célunk ebben az államban, azt is világosan megmondom: Mi a közjogi autonómia alapján állunk. A közjogi autonómia egy bizonyos földterületen az ottlévö őslakosság politikai jogainak teljes tiszteletbentartása mellett való egységes politikai függetlenség, amely bizonyos államszerződés által egy másik államhoz való csatolás mellett az autonómiával biró föld- és nép területnek egyediségét nem szünteti ineg, de a két állam közt való államszerződés által a két államot kifelé egy-, befelé pedig kettős jellegűvé teszi. Nekünk keresztén yszocialista pártnak a politikában meg van adva a magunk útja. Mi képviseOjüik a Szlovenszkón élő magyarok, németek és (szlovákok egy nagy töme- gél. Mi azt akarjuk, hogy a nagy tömegben élő magyarok, németek és szlovákok megmaradjanak magyarnak, németnek és szlováknak, de ne úgy, hogy önérzetüket adják fel, n* úgy, hogy megszűnjenek öntumi idők pszihózisától — a cselekedeteknél többre 'becsüli a beszédet s az ellenzékiségéiben is konstruktív munkánál az igent, vagy & nemet, számomra nem lehetett adva más ut, mint hogy a tizenegy esztendős uj áilamélet magyar megnyilatkozásaiból előtérbe álMtsam azokat, amelyeket a szlovenszkói és ruszán- szkói magyarság hivatott és arra illetékes vezérei tettek ebben a vonatkozásban s teljes összhangban a magyarság reális politikájával. (Mert a magam megnyilatkozása, amely azok párt régebben mondotta: hogy ,,Szlovenszkó a szlovákoké4*, de úgy, hogy „Szlovenszkó legyen a szlovénszkóiaké44. Örömmel mutatok orra rá, hogy a szlovenszkói őslakosság gondolata belekerül a szlovenszkói politika nomenklatúrájába. És a néppárt az ősliakosblokk létjogosultságát és az őslakosság egyenrangúságát teljes közjogi korrektséggel elismeri, ugyanaz a gondolat hevíti őket, mint a svájciakat. Válasz a szlovák néppárt két kérdésére A néppárt az őslakosfront tekintetéiben két kérdést tett fel, hogy erre felelijünik. Az egyik kérdiés az, hogy elismerjük-e mi a pittsburgi szerződést jogforrásnak, igen-e vagy nem? A másik kérdésük a®, hogy elismerjük -e a békeszerződést érvényesnek, igen-e vagy nem. Mindkettőre precíz választ adok: A pittsburgi szerződést elismerem jogforrásnak eseti és szlovák viszonylatban. 1 fegkesserzidésf pedig természetes, kogv elfogadtuk akkor, amikor törvényes alakra helyezkedett politikai párt vagyunk, mert nem felejtjük el azt, kogy ennek az államnak konstruktív létezését a békeszerződés adta meg. mi saját magunk fsai által kormányoztassunk. Vagyis, hogy világosabban beszéljünk: a közjogi autonómia azt akarja, hogy Szlovenszkónak olyan önállósága legyen Csehországgal szemben, mint amilyen önállósága volt Horvátországnak Magyarországgal szemben. Legyen neki közjogi közös csehszlovák parlamentje, de legyen neki önálló szlovenszkói parlamentje is, ahol saját fiai által, a saját maga választotta törvényhozás által élhesse le a maga nemzeti életét. Természetes, hogy ehhez tartozik, mint Horvátországban is annakidején, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a pénzügyi közigazgatás és a népnevelő? s ehhez tartozik as is, amit mi kívánunk, és ami benne van a eorpus jurísi tradíció bán, hogy datos nemzeti, faji érzésünk lenni, hanem úgy, hogy maradijának meg becsülettel és büszkén magyarnak, németnek és szlováknak és ngy, hogy ezt az akarást az állam köteles legyen a maga institúcióival respektálni és olyan intézményeket létesíteni. hogy mindenki meg tudja tartani a maga nemzeti egyéniségét. —i Folytatás a 3. oldalon SíiiEiü Géza pozitív programot ad a tslovemzkél autonomlsta blokk számára A keresztényszocialista pártvezér nagyjelentőségű kassai beszéde — Közjogi autonómiát követel, amelyben saját fiaink által kormányoztassunk s amelyben mindenki meg tudja tartani nemzeti egyéniségét Előfizetési ár: évente m félévre 150, Szlovenszkói CS riZSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ullca negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre I 12, 1L emelet Telefon: 30311 — Klcdőévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: puuilKOl napilapja felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/HL — Tohavonta 38 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ké DZURAHYl LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Mont 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha ^ ^ ^ ^vmu Kdl >ldlll,llllKSO
