Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-21 / 265. (2190.) szám
( Kai siámuak 13 ofcfal ........... ^ ^ Í2l90)SZám" <<ÍMrMk '"1929 •n°vember21 Előfizetési ár: évente 3M, félévre 15ft SzlovenSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prágai!., Panská ulico negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldret .j ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői pOUtlKai napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te* havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCh GtZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha "2TSSS2!" 1 Ha éjszaka puccsot vártak Ausztriában L A háborút követő összeomlás rettenetes erkölcsi ás lelki bomlást, az eszményiek semmibevevését és az egyoldalú elanyagiasodást hozta magával. A legtöbben még ma is abban a hitben élnek, hogy ezt mind a hosszú háború termelte ki magából. Mindezen bajok, melyek végső kihatásukban úgy az egyesek, a családok és a nemzet létét fenyegetik, nem a háború szülöttei azonban, keletkezésük sokkal régebbre, évtizedekre nyúlik vissza. A háború csak gyorsította kitörésüket. A baj a városokba való özönléssel kezdődött. Az oda tódult, a természettől elszakított, gyökerét vesztett és reményeiben csalódott nép meggondolás nélkül rohant minden után, ami helyzetének javitását Ígérte. Fokozódott a baj és végzetessé vált azáltal, hogy elhanyagoltuk a falut, a megújhodás és erő forrását, a kisembereket — a kisgazdákat, a földműveseket, kisiparosokat — a kizsákmányolok és agitátorok prédájául engedtük át. A falu vezetésére, irányítására hivatottak, elsősorban a földbirtokosok, vagy a városokba költöztek, vagy nem törődtek a néppel s igy azután nem csoda, ha romló gazdasági helyzetében és szociális bajaiban az elhagyott nép behódolt a marxismusnak, gondolkodás nélkül követte azokat, akik vágyai teljesítését ígérték és gyűlölettel telt el minden és mindenki iránt, amit gyűlölni tanítottak neki, vagy akit a magáénál jobb sorsban lévőnek gondolt. Mindezekre és az ebből származó veszélyekre Mailáth József gróf már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztetve, mondotta: .. mikor tapasztalta és sok helyen ma is tapasztalja, hogy az a földesur, vágy a föld zsírját sajtoló bérlő a nép iránt teljesen közönyös, sorsa iránt teljesen érzékte- len, az év legnagyobb részében hidegen és szó nélkül halad el mellette és csak akkor ismeri, mikor izmaira szüksége van, osodálkozunk-e, ha ez a nép keserüségger telik meg?“ Amitől Mailáth gróf óvta és féltette nemzetét, azóta bekövetkezett. Az elkeseredés és az ezt kihasználó féktelen agitáció meghozta gyümölcsét. Immár tiz éve múlt ennek. Vájjon tanultunk-e a történtekből, igyekszünk^ az elkövetett hibákat jóvá tenni, vagy bekötött szemmel újabb \ katasztrófának, a végpusztulásnak megvünk-e elébe? Folyik-e komoly és átható munka a kisemberek fölemelése, a falu jólétének megjavítása, a társadalmi ellentétek elsimítása, a társadalmi összetartás és egy célért való munkára- készség megteremtése, a kisemberek gazdasági és pénzügyi megszervezése érdekében, vagy maradt minden a régiben? Tagadhatatlan, hogy ez irányban történtek komoly lépések, de el kell ismernünk azt is, hogy a várakozó föladatokkal szemben, részben a többség közönyös és áldozatokra nem hajló volta, részben szerencsétlen helyzetünk és anyagi eszközeink korlátozottsága miatt, ezek csak cseppvízek a tengerben. Többször fölvetettük már a nagyvonalú, mindenre kiterjedő gazdasági munka, valamint egy egységes falupolitika gondolatát. A mezőgazdasági szakoktatás terén eredményes munka folyt is már évek óta, ez azonban még bem alakult 'ki olyan mértékűvé, mindent felöl élővé, amint szükséges lenne s ahogyan né- hányan elgondoltuk. Egy helyes, minden szükséggel, minden hiánnyal, számoló falupolitika pedig ma sokkal inkább föltétele fönmaradásunknak és lövőnknek. mint a múltban, mert ma azt nem csak gazdasági és szociális szempontok, de kisebbségi helyzetünk is megköveteli. Komoly kisebbségi politikát eredményes gazdasági munka és falupolitika nélkül nem lehet folytatni. Mindig ezen a véleményen voltam, hangoztattam is és több kezdeményező Tépést tettem ebben az irányban. Ez indít arra, hogy e kérdést újra, ne mint gondolatot vessem föl, de konkrét tervezettel lépjek az illetékesek és a nyilvánosság elé. Hogy nem egyedül az illetékes tényezőkhöz fordulok, annak u u oka, hogy egy ilyen nagyobb szabású A rendőrség állandó készültségben — Vaugoin hírei — Schober kancellár megnyugtató kijelentéseket tett — Becs, november 20. A bécsi rendőrség tegnap este óta készültségben áll. A középületek nagyrészéí rendőrök szállták meg és a postatakarékpénztárban, a kancellári hivatalban és a telefonközpontban még most is rendőrök állomásoznak. Tegnap ugyanis Ausztriában, főleg Bécsben olyan hírek terjedtek el, hogy a Heimwehrek elrendelték a mozgósítást és megvalósítják a régóta tervezett államcsínyt. A Freiheit, a hivatalos Heimwehr-orgánum, ma megcáfolja a puocs- hirekei A lap szerint tegnap Steidle dr. és Pfriemer dr., a Heimwehr-mozgalom két vezetője, a parlamentben tárgyalt Raab képvi! selővel, az alsóausztriai Heimwehrek vezérével, hogy kiküszöbölje a stájer és az alsó- ausztriai Heimwehrek között régóta meglévő nézeteltéréseket. Tárgyalás közben váratlanul megjelent Vaugoin hadügyminiszter és izgatottan közölte, hogy biztos tudomása szerint a Heimwehrek a keddről szerdára virradó éjjé] puccsot terveznek és már mozgósították is haderejüket. Ugyanakkor prokiamációt adtak ki a német néphez. Vaugoin megkérdezte a Heimwehrek vezéreit, hogy mi igaz ezekből a hírekből. A három Heimwehr-vezér természetesem kategorikusan megcáfolta a rémhíreket és megnyugtató kijelentéseket tett. Ugyancsak a Freiheit szerint a tegnapihoz hasonló híreket a szociáldemokraták szántszándékkal korpoltál ják, hogy nyugtalanságot teremtsenek és nyomást gyakorolhassanak az alkotmány- reformról tárgyaló politikusokra. Ugyanilyen propagandát folytat Bécs városa is, amely a bankokban és a központi takarékpénztárban lévő pénzét folyton cserélgeti, ki- és beveszi, hegy idegesítse a bankigazgatókat és bank köroiíben nyugtalanságot keltsen. Schober kancellár ma délelőtt megnyugtató kijelentéseket tett. Kudarccal zárult a keleti jóvátételek párisi konferenciája Az utolsó szó Hágáé - Olasz-francia flottatárgyalások Párisban — ..Magyarország teherviselése páratlan a világtörténelemben1* — Páris, november 20. Az Echo de Paris szerint a keleti jóvátételek bizottsága tegnap elhatározta, hogy befejezi a Bulgáriával folytatott jóvátételi tárgyalásokat. A zárójegyzőkönyvben a bizottság megállapítja, hogy Bulgária a bizottság javaslatait meggondolási idő nélkül azonnal visszautasította, elleniéiben a sajtó egy részének híreivel, amelyek azt vél-; ték tudni, hogy a nagyhatalmak szófiai intervenciójának eredménye volt és a bolgár kormány jelentéktelenebb módosításokkal elfogadja a hitelező államok javaslatait. Ilyen körülmények között a tárgyalások folytatása kilátástalan. A bizottság Bugáriával szemben i ugyanazt az eljárási módot fogja ajánlani,: mint Magyarországgal szemben, azaz megái- j lapítja a tárgyalások eredménytelenségét és a két ügyet átadja a másik hágai konferenciának. Mivel Ausztiával a keleti jóvátételi bizottság megegyezett, a másik két érdekelt állammal pedig megszakitotTa a tárgyalást, ez a bizottság is befejezte munkáját, azaz a baden-badeni szakkonferencia után a párisi szakkonferencia is átadhatja helyét a kormányok konferenciájának. A második hágai kormánykonferencia útjában nincs többé technikai akadály s a miniszterek akár holnap ösz- szegyülhetnek a holland fővárosban. A hivatalos befejezés nem kielégítő, de mégis befejezés s ami most következik, a miniszterek feladata lesz. A párisi tárgyalások befejezése ellenére a francia kormány hallani sem akar arról, hogy a második hágai konferenciát még decemberben megtartsák. A párisi kormány előtt con- ditio sine qua non, hogy Németországban előbb a Hugenberg-féle népszavazás folyjon le, mert csak ennek lezajlása után formálhatja meg Franciaország tulajdonképem véleményét. A párisi kormány szerint január 3.-tól január 21.-ig elég idő van a tárgyalásokra s 21-én zavartalanul megkezdődhetik Londonban a flottakonferencia, amelyet azután az elhalasSztott népszövetségi tanácsülés követhet. Egy kis statisztika Budapest, november 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjai ejtése.) A keleti jóvátétel kérdésével kapcsolatosan a lapok számításokat közölnek, hogy Magyarország a mai napig mennyi jóvátételt fizetett. Megállapítják, hogy végeredményben tize nőt milliárd pengőt tesznek ki azok az áJlami értékek és nemzeti javak, amelyek egyrészt a volt magyar területen maradt állami jószágokból állanak, másrészt a különböző megszállások során jogellenesen lefoglalt vagyontárgyaik felbecsüléséből tevődnek ki. Ezenkívül számba veendő a magyar álterv megvalósítására nem elegendő a vezetők akarata, ehhez az egész magyar társadalom állandó, évek hosszú során át folyó, kitartó, sőt tovább megyek, generációk soha meg nem szűnő munkájára van szükség. Tervezetem nem akarom olyannak föltün- tefcni, mintha ez minden teendőt felölelne és minden elgondolásában helyes lenne. S épp ezért azzal a kéréssel fordulok mindazokhoz, akiknek erre vonatkozólag eszméi és megjegyzései vannak, hogy azokat velem közölni, vagy megbeszélni szíveskedjenek e legyenek a keresztülvitelben is a nagy ügy segítői. Ha eddig nem lett valósággá az ilyen irányú munka, keresztülvitelére a mostani időpontot alkalmasnak látom. A gyakran megismétlődő választásokból megállapítható, hogy a magyar pártokra eső szavazatok állandósultak, vagyis kialakult egy olyan tábor, melynek megingié* hatatlan nemzeti érzésére számítani lehet-, amely átórzi nemzete bajait és törekvéseit és kitart az ezekért folytatandó küzdelemben. A politikai szervezettség tehát kisebb erővel is föntartható. Az elmúlt választás meghozta a magyar nemzeti és a keresztényszocialista párt választási együttműködését is és ha ez a több éven keresztül vajúdó törekvés megvalósítható volt, úgy igazán mi sem állhat utiá- ban annak, hogy a két párt eddigi gazdasági tevékenysége fokozatosabb, több irányú és mindenre kiterjedő munkára, egy egységes, hogy úgy mondjam, pártoktól független szervben egyesitessék. Ezáltal1 azután a pártok közötti féltékenykedési is ki lenne küszöbölhető j és ami még ezen nagy nyereségnél is értéke-1 sebb, sokan, akik a politikai színezet miatt eddig nem akartak, vagy nem kapcsolódhattak be, megnyerhetők lepnének a munkának. lámpáig ár oknak az utódállamok területén lévő birtokosi és egyéb ingastlan vagyona, amelynek értéke legalább ötszáz millió pengőt (esz ki. Ehhez hozzászámítva az elvett területek érté- I két, megállapítható, hogy a világháború legsúlyosabb terheit Magyarországnak kellett viselnie, amely teherviselés mértéke páratlan a világtörténelemben. Magyarország jogi helyzete erős Párti, november 20. A Volonté a keleti jóvátétellel kapcsolatban a következőket írja: Magyarország készülődések közepette figyel és vár annál is inkább, mert. jogi helyzete meglehetősein erős és semmi oka sincs arra, hogy eredeti álláspontját feladja. A Journál szerint Magyarországgal szemben bonyolultabb a helyzet, mint Bulgáriával szemben, mert itt arról van szó, hogy Magyarországot rávegyék, hogy mondjon le bizonyos javak visszatérítéséről, amit a békeszerződés értelmében köv efelfc et. bájt** a flottamegegyezés körül Páris, november 20. Manzoni olasz nagykövet tegnap fölkereste Briand francia külügyminisztert. Látogatásának politikai körökben általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert bizonyára a hetekkel ezelőtt megindult s azután megszakadt olasz—francia flottatárgyalások föl újításáról van szó, A francia sajtó a Quai d’Orsay utasítására rendkívül óvatosan kezeli az olasz—francia flottakérdést, amely a londoni konferencia előtt hivatott lenne az olasz—francia tenge részeti érdekeket összeegyeztetni. Viszont a lapok egyhangúan állapítják meg, hogy olasz—francia flottaparitásról, amit Mussolini sajtója és diplomáciája váltig propagál, szó sem lehet, mert a két országnak másmás érdeke van s míg Olaszország szempontjából a nagy flotta föntartása luxus,, vagy imperialista érdekeket szolgál, addig Fran ciaország létkérdése, hogy tengeri határait kellőképpen védelmezhesse. Az Excelsior rámutat arra, hogy Franciaország határait három tenger mossa, amelyek csak idegen kézben lévő tengerszorosok segítségével függnek fesse egymással s ha a bárót* független
