Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-17 / 262. (2187.) szám

5 1939 november 17, vasárnap. •BRa^-MAffifcAR-mWMP ———i—'* •mmmmmmmmmmmm m TÖRVÉNYHOZÓINK Sxllissv és Böhm szenátorok, Dobránszky és Hokky képviselők aufonómissa pártjaink parlamenti galériájában | jmp* T. Előfizetőink és Olvsöinb figyelmébe! rtSQI Magyar, olasz, lengyel és román vízumok, illetve ilyen útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassan&k iilíeveleiket a P- M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. BratF slava, Grössling-o. 36.' 1. címre bekül­deni. A többi államokba szolgáló vízumok Í megszerzését a prágai kiadóhivatal: f&HF Praha 11., Panská niice 12. 111-, eszközli . Prága, november 16. Albbain a tizenöt főt tevő vezér! csapatban, amelyet Szlovéneké és Rusziuszkó magyar­sága és a hozzá testvéri módon csatlakozó 'őslakosság küldött a prágai törvényhozásba, sajnálattal kell nélkül öznü/nfc az őslakos po­litika és a magyar ügy több kipróbált és ér­tékes harcosát. De örömmel látjuk uj érté­kek, nemes harcos magyar fejek feltűnését Is, akik komoly erőgyarapodást jelentenek 'parlamenti küzdelmünk és munkai rontunk számára. Joggal hisszük és reméljük, hogy oj örökkel felfrissült törvényhozási képvise- iotiink a magyarság legteljesebb bizalmának toéltó birtokában sikerrel fogja szolgáim a magyarság és a szlovenszkói őslakosság javát a áldásos működésűk nyomán nagy tábo­runk a régiek mellett szivébe fogja fogadni Szlovenszkó és Ruszinsakó négy uj képvise­lőjét és szenátorát is, akiknek pályafutásá- tóI és közéleti tevékenységéről alább adunk ' rövid tájékoztatást. * DOBRÁNSZKY JÁNOS 1S69 május 9-én a sárosmegyei Nagy sáro­son született. Atyja, Dobránszky György kis­gazda és malombérlő volt, aki ugv a nagyköz­ség, mint a megye életében vezetőszerepet töltött be. Legfiatalabb gyermeke volt János, aki középiskolai tanulmányait előbb az eper­jesi királyi katolikus főgimnáziumban, majd az egri katolikus gimnáziumban folytatta. Teo­lógus a kassai szemináriumban volt s 1894- ben pappá szentelték. Diákéveiben nagy elő­szeretettel foglalkozott az irodalommal és önképzőkört. pályázatokon több versével dijat is nyert Segédlelkészi állomásai a sárosi So­mos, majd pedig a zempléni Nagyinihály volt. Nagymiihályi káplánkodása ideje alatt ürese­dett meg az Eperjes melletti Siróka község parókiája, amelyért két pályázó vetélkedett s a patronátust megosztó uraság és közbirto­kosság között éles harc fejlődött ki. A kassai megyéspüspök a nép erőszakos magatartása miatt nem tudván más megoldást találni — Sztáray grófné minden ellenkezése dacára — Dobránszky Jánost nevezte ki ide plébános­nak, aki a hívek elégedetlensége mellett fog­lalta el a parókiát Rövid időn belül azonban ez a nép annyira megszerette papját, hogy amidőn a földmivelésügyi minisztérium a só­vári plébániára hívta meg Dobránszky Jánost sírva búcsúzott tőle. Azóta Sóvárott mint plé­bános és mint kerületi esperes fejti ki áldá­sos és eredményes lelkipásztori tevékeny­ségét A politikai életben már somosí káplán ko­rában rászívott s mint Apponyi Albert törhe­tetlen hive az akkori magyar nemzeti párt Jegbarciasabb tagjai közé tartozott. Apponyi politikáját támogatta lelkes önzetlenséggel a további években is. Állandóan tagja volt Sá- roísvármegye törvényhatósági bizottságának. A soóvári és messzevidéki szlovákság mindig hivatott szószólóját látta Dobránszky János­ban, aki a prevraí után az elsők közé tarto­zott, akik Szlovenszkó autonómiájáért és az őslakosság egységes frontjáért akcióba lép­tek. Elejétől kezdve az országos keresztény- szocialista párt egyik legtekintélyesebb kelet- szlovenszkói vezetője, s újságcikkei és lendü­letes, az őszinteség erejétől áthatott népgyü- lési beszédei nagy népszerűséget és közmeg­becsülést biztosították számára. A közbizalom a keresztányszocialujta párt szlovák osztályá­nak egyik vezetői tisztébe, majd a párt orszá­gos alelnöki székébe emelte, most pedig kép­viselői mandátumhoz juttatta. A törvényho­zásiban is a szlovák-magyar testvériségnek s az őslakos szolidaritásnak méltó reprezen­tánsa lesz. * SZILASSY BÉLA dr. 1881-ben Budapesten született. Atyja Szi- lassy Aladár, a legfelső közigazgatási bíróság későbbi másodelnöke, anyja Viz&oiyi Mária, a régi szabadelvű párt nagynevű vezérének a leánya volt. Tanulmányait Budapesten a re­formátus főgimnáziumban, majd az egyetem jogtudományi fakultásán végezte, ahol a jog­tudományok doktora is lett.Ezután a magyar­óvár! gazdasági akadémián készült praktikus gazdának. Eleinte Dunaszentgyörgyön vezet­te a családi birtok gazdaságát, 1907-ben Lo­soncra jött. Csakhamar a losonci református egyház főgondnoka, majd a dunántúli refor­mátus egyházkerület tanácsbimja lesz. A vi­lágháború kezdetén hadba vonul s m ut ulá- nus főhadnagy teljesít frontszolgálatot, 1918- hm kötött házasságot Földváry Erzsébetiek A régi, nagynevű református családban tra­dicionális örökség a ’ közügyék ódaadó hűsé­ges szolgálata. Edesatyját az egész országban fi magyar közéleti férfi mintaképének tekin­tették, édesanyja pedig a magyar nőmozgal­mai jak volt Európa-szórté elismerlnevü ve­! zetője. E nemes tradíció szelleméiben — bár í minden szereplési vágytól távol állva — vál­la] részit elejétől kezdve közéletünkben Szi- lassy Béla dr. Még 1918-ban a Szent-Irány Jó­zsef által Gömörbea megindított mezőgazda­szervezkedés nógrádi kiépítését vette a ke­zéig. Ezt a munkát folytatta nagy odaadással s a nyilvános szerepléseket kerülve nemes önzetlenséggel, mind a mai napig, a legutób­bi években mint a magyar nemzeti párt me­zőgazdasági szakosztályának elnöke. 1920-ban a szlovenszkó! dunáninn-eni református kerü­let főgondnokává választották meg s így lé­pett ezen. a területen Tisza István örökébe. 1928 decemberében a szlovenszkói és ruszin- szkói egyetemes református ikon vént világi elnöki székébe került. Politikai téren is magyar kisebbségi éle­tünk első megmozdulásai óta mindig kiemel­kedő jelentőségű munkát végez, mint az or­szágos magyar kisgazda, földműves és kisipa­ros pártnak, illetőleg a magyar nemzeti párt­nak országos adminisztratív elnöke. Jelentős szerepe jutott a magyarság pártijainak 'közös munkája terén is, adminisztratív- elnöke volt mindig a szövetkezett ellenzéki pártok közös és vezérlő bizottságának és munkatársa volt a megboldogult Petrogalli Oszkárnak a loson­ci Szilassy-kaistólybau székelt központi iroda vezetésében is. Higgadt és megfontolt maga­tartásával s éles politikai ítélőképességével mindig nagy tekintély volt úgy saját pártjá­ban, mint a pártközi életben és az ő kiegyen- ütő erejű szereplésének volt az eredménye sokszor a belső súrlódásoknak és egyenetlen­kedéseknek az elsimulása. Imprmlóan nyu­godt magatartása mellett sem kerülhette el az első nehéz időkben a többszörös, három- ízben is történt, letartóztatást, amiknek mind- ezideig soha senki sem tudta az okát megad­ni. Nagy személyi értékei, tekintélye és tisz­teletet parancsoló puritán egyénisége — bár a maga részéről ismételten elhárította magá­tól a parlamenti szereplés lehetőségét — jut­tatták a most lezajlott választásokon a szená­tusi mandátumhoz. Felesége, Földváry Erzsébet a férjéhez ha­sonló értékű vezető munkát fejt ki a szlovén- szkói magyar nőmozgalmak élén. Megindító­ja a rendszeres kisebbségi magyar nömunká- nak a megalapítója a prágai Erzsébet leány­otthonnak, ♦ BÖHM RUDOLF 1884-ben Kassán született. Középiskoláit, majd jogi tanulmányait ugyanitt folytatta. Már joghallgató korában élénk résztvett a ke­resztén yszoeialiata munkásmozgalmakban. 1906-ban mint a kassai keresztényszocialista munkásság delegáltja szerepel az első buda­pesti keresztény szocialista munkáskongresz- szuson. 1908-ban a köztisztviselői pályára lé­pett, az államfordulat azonban őt is, mint annyi mást, állástalanná és kenyéríelenné tette. Közvetlenül az állam változás után már ott látjuk őt a magyar kisebbségi front leg- tevékenyébb küzdő munkásai között. Az or­szágos keresztényszocialieta párt keletszlo- venszkói központjában különösen szervező képességével tűnt fel és maradandó értékű szolgálatokat tett a pártnak. 1925-bem a párt­ban kirobbant válság likvidálása során mint országos főtitkár kerül Pozsonyba s e minő­ségében fáradhatatlan munkájával és fokozot­tabb mértékben érvényesülő szervezőképes­ségével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a keresztényszocialisía párt megtisztulva és megerősödve ismételten kiállta a tüzprőhát az elkövetkező választásokon. Az ezévi orszá­gos pártkongresszus értékes és eredményes munkáját azzal honorálta, hogy az országos pártígazgatói tisztséggel ruházta fél. Böhm Rudolf eddigi közéleti munkásságában min­dig különösen a kisemberek, a munkások ér­dekeit védelmezte s ezeknek is hivatott szó­szólója lesz a szenátusban, ahová a közbiza­lom és a közmegbecsülés kíséri. * / HOKKY KÁROLY 1883-bán Abaujszepsíben született. Közép­iskolai tanulmányait a rozsnyói premomtre- rieknél és a sátoraljaújhelyi piaristáknál vé­gezte. Az érettségi után a budapesti egyetem j filozófiai fakultására kerül, vágyainak l neto­vábbja azonban az volt, hogy Erdély, gyönyö­rű metropolisában szerezze íneg. a tanári ok­levelet. így rövidesen Kolozsvárra került, ahol különösen Saádeczky Lajos professzor kedvenc hallgatója volt. önkéntesi évét Kas­sán a 34-ik gyalogezrednél szolgálta le. Ta­nári pályáját Budapesten a Damjamch-ucoai, jelenleg István-uti gimnáziumban kezdte. Tú­lién rövidesen a kassai kereskedelmi iskolá­hoz került, ahol hát évig működött. Közben nagyobb amerikai tanulmányúira készült s erre már ki is kérte az egyévi szabadságot. Ami a tüdőnek az ózon az a fehérneműnek a TERPENTIN!! I lii Használjon tehát | Pocsatko Terpesitie szappant jfS Mindenütt kapható!! Amerika helyett azonban a háború jött. Már 1914 augusztus elején bevonult s Komarovnál súlyos haslövést kapott. Hosszú ideig tartott a gyógyulása s többé harctérre nem mehetett ki. Azonban továbbra is katona maradt s Kas­sán, Belgrádiban, Craiovában, majd Udinéb&n teljesített szolgálatot. Közben alkalma volt alaposan megismerni három országot, miután előbb már Boszniában, Dalmáciában és Né­metországban is tett rövidebb íanulmányuta- kat. Az államfordulat után még egy évig ta­nított Kassán, de azután 5 is az elbocsátott magyar tanárok szomorú listájára került. Egy- ideig Szépeiben a kommunisták által kifosz­tott édesanyjánál tartózkodott s itt 1920-ban a keresztény szocialista párt választási gyűlé­sén rögtönzött felszólalásával tűnt föl. Ké­sőbb Körmendy-Bkes Lajossal és Szent-Ivány Józseffel egy ungvári gyűlésen vett részt s ott tartották a keresztényszocialisía párt ruszin- szkói titkárának. Néhai Nagy Kálmán irányí­tása mellett vett részt a keresztény szocialista párt ruezinszkói kerületének megszervezésé­ben és vezetésében. Később a Határszéli Új­ság felelős szerkesztője és a Prágai Magyar Hírlap ruezinszkói munkatársa lett. Majd a pártvezérek bizalma a ruszin-szkói kerület fő­titkári állásába helyezte, végül Nagy Kálmán őrökébe, a ruszin szkói kerület ügyvezetői tisztjébe került. Az itt kifejtett értékes és eredményes munkájának elismeréseképpen a közbizalom őt jelölte a mostani választásokon a ruszinszkói magyarság listavezetőjének s as uj képviseloházban — épp úgy, mint Korláth Endre dr. a szenátusban — az egész ruszin- szkói magyarságot fogja képviselni. Orüsi izgalom előzi meg a berlini községi választásokat \ Hz agitáció a Sklarek-affár legyében — Bizonytalan kép — B9ss főpolgármester lemond — Berlin, november 16. A német birodalmi városok és községek legtöbbjében vasárnap ejtik meg a községi választásokat. E választá­soknak csak közvetve van politikai jelentősé­gük, amennyiben megmutatják, hogy a két év i előtti parlamenti választások óta milyen el- j tolódások észlelhetők az egyes pártok között. Meglepetést általában nem várnak. As érdeklődés középpontjában az a kérdés áll, vájjon a kormányba került szociláde- mokraták meg tudták-e tartani pozícióikat és a jobboldali pártok magukhoz tértek-e már a tavalyelőtti nagy csapás után, A berlini községi választásnak más jelentő­sége is van. Mint ismeretes, Berlint eddig a pártok koalícióját kormányozta, mert a város­házán egyetlen párt sem rendelkezett abszo­lút többséggel. A 225 városatya közül 73 szo­ciáldemokrata, 47 német nemzeti, 43 kommu­nista, 21 demokrata, 14 német néppárti, 10 gazdasági párti, 9 centrumpárti és 9 párton­kivüli volt. A hatalmat az úgynevezett költség- vetési többség gyakorolta, amely szociálde­mokratákból, a demokratákból, a német nép­pártból állott, azaz ugyanolyan összetételű ] volt, mint a birodalmi koalíció. Főpolgármesterré 1924-ben Böss dr.-t, a de­mokrata párt tagját választották. Megbiwu tása eredetileg tizenkét évre szólt, de mivel legutóbb személyét belekeverték a botrá- nvos Sklarek-aiférbe. a főpolgármester va­lószínűleg kénytelen lesz lemondani. A vá- alsztási agitációt teljesen a Sklarek-affér uralja. A forradalom óta az agitáció soha sem volt oly heves, mint most s tegnap éjjel máris több súlyos összeütközésre került a sor a kül­városokban. Valamennyi nagyobb párt ve­zetője közvetve, vagy közvetlenül érdekelve volt a Sklarek-afférban és igy mindegyik ld- játsza egymás ellen a legutóbbi botrányokat. DaktitmzkopUii felvételiéi bélyegezték neg lenes Más losonci orvost Törköly József dr. képviselő táviratilag tiltakozott a belügy­miniszternél és az igazságügyminisztemé! — ft losonci eset példátlan a politikai bűnesetek krónikájában Losonc, november 16. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.), A politikai bűnese­tek krónikájában páratlan eset történt Lo­soncon, amely bizonyára mindenütt élénk feltűnést fog kelteni, mert sehol a világon nem fordult még elő, hogy politikai bűnös­ről ujjlenyomatot készítsenek. A losonci rendőrség ezen a téren most iskolapéldát akar kreálni és csali természetes, hogy ez az eljárás élénk ellenzéssel fog találkozni 'mindazoknál, akik az ember! méltóságot olyan értéknek tartják, amelyet meggy aláz­ni nem szabad. Losoncon az történt, hogy Tomasek reiidörlogalmazó ma reggel hi­vatalos felszólítást küldött Tömés András dr. losonci orvosnak, amelyben felhívta arra, hogy daktiloszkópiai felvétel és fényképezés céljából jelenjen meg a lo­sonci rendőrségen. Tömés András dr.-t, mint m lapunk olvasó! előtt ismeretes, rendi örvényes ügy miatt fógházbüntelesre ítélték. Miután büntetésé­nek egy részét ki töltötte, feltételesen szabad­lábra helyezték. Tömés dr. egy hónap óta Losoncon családijánál tartózkodik. Ma reggel érte a rendőrség felhívása, amelynek híre hamarosan elterjedt Losoncon. Törköly József dr. magyar nemzeti párti, képviselő a súlyos sérelem tudomásulvétele után nyomban sürgönyileg fordult a belügy­miniszterhez és az igazságügyminisaterhez. A távirat a következőképpen szól: Tömés András dr. losonci orvos rendtör- vénybe ütköző politikai biincs el okmány miatti fogságbiintetéséből feltételesen sza­badlábra helyeztetvén, egy hónapja csa­ládjánál Losoncon tartózkodik. Ma röggel Tomasek rendőrfogalmazó bűnügyi nyil­vántartás céljaira daktiloszkópiai és fény- képfelvétel adására hívta fel Tömést. Til­takozván a rendőrség jogtalan és sérelmes intézkedése ellen, azonnal intézkedést ké­rek. Törköly József dr. képviselő. Losonc közvéleménye nagy érdeklődéssel várja az ügy fejleményeit. Kiváncsiak va­gyunk arra, hogy a belügyminiszter és az igazságügyimn iezber mi lyen intézkedéssel teszi jóvá azt a sérelmet, amely Tömés dr. emberi méltóságán esett.

Next

/
Thumbnails
Contents