Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-16 / 261. (2186.) szám

Ssomib&i, 1929 nereemberlS. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Középenrópában hűvösebb idő állott be. Szloven- szkón a hőmérséklet maximuma 11, Prágában 6 fok. — Időprognózis: Túlnyomóan derült, bűvö­sebb, gyönge széllel. — Magyar ifjú nyerte meg a Cleveland-Press Bckener-diját. CleveLandból jelentik: A. Clevelandi Press dijakat tűzött kd a liigh echool tanulók részé­re, hogy írjanak értekezést Hugó Eckener**ő’, a „Gráf Zeppelin" parancsnokáról. Az egyik első dijat magyarszáraiazásu ifjú, Benkő Vilmos, a a West Technical Hilig Scliool 10B. osztályának jeles tanulója nyerte meg. xx Borotválkozás után alapos fertőtlenítést ér el, ha ön a fertőző bacillusokat „Alpa" sós bor- szesszel megsemmisíti. — Mar;tí-gyógyviz a legjobb. — Milliomossá tette egy koldus végrendelete. Szájról-szájra jár most Worrns városában egy környékbeli parasztgazda meggazdagodásának me­seszert! históriája: Mintegy esztendeje van annak, hogy koldus kopogtatott a gazdánál. Ebédet kért. A parasztgazda már-már elutasította, azonban feleségének megesett a szive az öregemberen. Falatozás közben azután elmesélte a koldus, hogy van egy találmánya, amelyen azonban még hiá­nyoznak az utolsó simítások. Az egyszerű paraszt- ember elhitte a koldus előadását és magánál tar­totta az öreget Apránként körülbelül ezer már­kát adott a „patentre". A koldus pedig dolgozott a találmányán egész a múlt hónapig, amikor meg­halt. Halála előtt végrendeletileg a parasztra hagyta a találmány értékesítésének jogát. És most jön az a bizonyos mesebeli fordulat. A paraszt el­vitte a találmányt egy nagy német céghez, amely rögtön elfogadta gyártásra a találmányt és 600.000 darabra darabonként 6 márka részesedést ajánlott fel a parasztnak. SymHÁzKörrw Koltüba Thea vonHarbou és Láng Prágában Kedélyes recepció az Ambassadorban — rendező a magyarokról A nagynevű német hogy a „Cigelka" jódog gyógy­víz hathatós óv- és gyógyszere a spanyol náthának, influenzának és a légzőszervek köhögéssel járó hurutjának. (10.) — Orvosi hír. M. U. Dr. Beermann Ármin a szü­lészet és nőgyógyászat szakorvosa, íranzenebadi fürdőorvos, franzensbadi fürdő rendelését befejez­te e prágai, berlini tanulmányi útjáról visszatér­vén, Beregszászban szakorvosi rendelését novem­ber 10-én újra megkezdi. Rendvl: 9—11, 3—5-ig. Diathermia, qua-rz és elektrokezeléseket is esz­közöl xx Rádiókészülékek, alkatrészek legelőnyöseb­ben BlődynéL Kassa. Fő-tJ 61. Telefon 887 — Ahol múzeumba rakták a háborút és a békét. Breslauből Írják: A városi békeegyesületek kiállí­tást nyitottak meg, amelynek cime: Háború és béke. A kiállítás a csatamezők szörnyűségeit és a hinterland gazdasági pusztulását mutatja be hát­borzongatóan valószerü képekben, tárgyakban és tudományos grafikonokban. A tanulságos kiállí­tást, amelyet a volt katonai parancsnokság nagy­termében nyitottak meg, állandósítani akarják. f111"11 ........... "I Ka ssa legelegánsabb és legszolidabb siórakoíoheije CASANOVA-BAR Elsőrendű zenekar Vesár- é* ünnepnap 5 Arai tea Tánc xx Torlódások elkerülése végett már most szerezze be karácsonyi játékáru, gramofon, divatáru szükségletét a Rózsa-áruházban, Po­zsony, Ventur-u. 11. Árjegyzék kívánatra bér­mentve. — Ferene József kereszíelőruhája, szentek fogai és csodálatos aranykincsek a kapucinusgyüjtc- ményben. Bécsből írják: A Hofburg egyházi kincs­tári termében most megnyitották az úgynevezett kapucinus-kincsek kibővített gyűjteményét Az ünnepélyes megnyitáson résztvett Piffl bibornok- éreek ée Sdhober kancellár ie. A szakértők ezerint az nj gyűjtemény a világ legcsodálatosabb egyházi kincstára. Felbecsülhetetlen értékű kincsek van­nak itt felhalmozva. Az egyik teremben üvegvitrin­ben látható egy Ms selyemruháoska, amelyben annakidején Ferenc Józsefet megkeresztelték. A mellette levő vitrinekben vannak az uralkodó összes testvéreinek kereszfelőruhái. Egy másik vitrinben Mária Terézia és I. Ferenc jegygyűrűi lábhatók. 1881 május 10-én Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő ezeket a gyűrűket húzták uj­júkra, amikor hűséget esküdtek egymásnak. Ak­kor sokan hivatkoztak arra a babonára, hogy jegygyűrűt nem szabad kétszer használni, mert akkor a második házasság, amelynél a jegygyűrű szerepel, szerencsétlen lesz. Ezek a babonás aggo­dalmak hamarosan valóra is váltak. Ebben a gyűjteményben van az a kis feszület is, amelyet Erzsébet királyné közvetlenül meggyilkolása előtt vásárolt egy genfi régiségkereskedésben. A na­gy obbértékü relikviák közül meg keli említeni azt a csodálatosan cizellált nagy aramyvirágot, amelyet V. Pál pápa ajándékozott a császárnak. Kis aranybimbók veszik körül a virágot és mind­egyik bimbóba bele van foglalva egy-egy szent­nek a foga, vagy más hasonló relikvia. Vaunak itt azonkívül különböző aranyból készült, gyöngyök­kel és brilliánsokkal, rubintokkal és smaragdok­kal kirakott miniatü- oltárok. Az egyik ilyen gyönyörű oltár egyik rekeszében kis tövis van, amely a monda szerint Krisztus töviskoronájából származik. Ée a vitrinek hosszú sorában tündököl­nek különböző pompás templomi kegyszerek. Ez a* kiállítás most majd állandó lesz és valószínű, hogy rengeteg idegent fog Bécsbe vonzani e&te mutatta be Thea von Harbou szenzációs filmjét, az Ufa és a német filmgyártás idei slágerét: A Hold asszonyát. A bemutatóra, melynek meghívott közönségét csak estélyi ruhában engedték a nézőtérre, meghívták az illusztris szerzőt, Thea von Harbou asszonyt és férjét, Fritz Lángot, A Hold asszonyának nagyhírű rendezőjét. Az egyre jobban szapo­rodó prágai nagy mozik az utóbbi időben erős versenyt folytatnak egymással s nagyrészt ennek tudható be az a szokatlanul nagyará­nyú reklámkampány, amely a tegnapi bemu­tatót megelőzte s amelynek egyik láncszeme Thea von Harbou és Fritz Láng költséges prá­gai kirándulása. A két német vendéget a prágai filmesek az Amhassador-szállóban szállásolták el. Teával és szendviccsel egybekötött recepciót rendez­tek a tiszteletükre, amelyre meghívták a film­szakma és a sajtó képviselőit is. Az elegáns környezet, a kitűnő tea és a pompás szendvics eLIenére a hangulat valahogyan nem tudott fölmelegedni. Művészi és irodalmi kérdések mellett nyelvi és nemzetiségi problémák ke­rültek fölszinre s a recepción résztvett néhány cseh kolléga egyre hangosabban adott kifeje­zést elégedetlenségének, amiért a társalgás* kizáróan németül folyt. A kínos helyzetet Slavinsky prágai filmrendező azután igen böl­csen olyképpen mentette meg, hogy a két ber­lini vendég üdvözlésére egy igen szép cseh beszédet vágott ki s ezzel teljesen kielégitette a cseh sajtó kissé túlzottan nemzeti érzelmű tagjait. Csak kár, hogy éppen a berliniek nem értették meg azokat a valóban szép szavakat, melyeket Slavinsky a tiszteletükre csokorba szedett. A recepciónak ezután még egy kinos mo­mentuma volt. Fritz Láng és Thea von Har­bou elfelejtettek válaszolni az üdvözlésre. A nagy német rendező válasz helyett röviden is­mertette A Hold asszonyának szüzséjét, el­mondott néhány apróságot arról a hét lakat­tal lezárt, titokzatos babelsbergi boszorkány- konyháról, ahol a Niebelungok, a Spión, a Metropolis és legutóbb A Hold asszonya című filmeket rendezte. A Hold asszonya egy maréknyi embercso­port életét ábrázolja a Holdon. Ez a néhány ember Oberth professzor, az erdélyi kísérle­tező és tudós légürhajóján kerül a Holdra, ahová magával viszi szerelmét, vágyát, arany­éhségét és a földi ember minden jó é& rossz tulajdonságát. A Hold asszonya az 1929-es évfolyam film­je, azé az évfolyamé, amely sutba dobta a gyorsaság évezredes szimbólumát: a nyilat és helyébe uj szimbólumot: rakétát alkotott. s| Láng szerint a rakétáé a jövő. Oberth pro- í fesszor esküszik, hogy két évtizeden belül va- , lóban úgy fognak az emberek a holdba utazni, í mint ahogyan Láng filmjének szereplői azt ma i a filmtechnika segítségével ábrázolják s talán , csak igen rövid idő kérdése, hogy az expTe«6z- küldeményeket rakéták segítségével percek • alatt juttassák el Európából Amerikába. , Ezután Thea von Harbou, kinek neve né- , met irodalmi körökben a régen elismert irók közó tartozik, válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. Elmondotta, hogyan irta filmszüzeéit, milyen gondolatok vezérelték munkája köz­ben, majd rátért a legaktuálisabb filmproblé­mára: a néma, vagy hangos film kérdésére. Thea von Harbou asszony határozottan hive a néma filmnek, elviseli a hangom filmet, de engesztelhetetlen ellensége a beszélő filmnek. A beszélő film — azt mondja — megöli az il­lúziót A szereplők mindaddig rokonszenve­sek, amig ki nem nyitják a szájukat, mert mi­helyt megszólalnak, tüstént érzi az ember, hogy a hang technikai, mesterséges és soha­sem adja vissza a legtökéletesebb hangszer, az emberi orgánum minden árnyalatát. Fritz Láng egyelőre nem is rendez mást, mint néma filmet, mert még ő sem barátkozott meg a hangos és beszélő filmmel. A hivatalos recepció végén alkalmam volt a nagy német rendezővel néhány szót váltanom. Láng november elején Pesten volt, ahol azóta két nagy moziban fut A Hold asszonya. Azt kérdem, müven benyomást szerzett a magyar fővárosban? — A lehető legjobbat, — válaszolja. — Végtelenül meghatott az az előzékenység, amellyel fogadtak. Valósággal a tenyerükön hordoztak és nem i« merek elragadtatásom­nak olyan kifejezést adni, mint amilyet sze­retnék, mert attól tartok, kételkedne az őszin­teségemben. Hogy mennyire jól éreztem ma­gam Budapesten, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jövő héten visszautazom oda a feleségemmel együtt. Budapesti utam egyik főcélja, hogy eleget tegyek annak a sok szives meghivásnak, melynek legutóbb a rendelke­zésemre álló idő rövidsége miatt nem tehettem eleget, azután meg akarom nézni az nj Mol­nár-vígjáték magyar előadását. Ez az utóbbi annál is inkább érdekel, mert Böcsben Pallen- berggel a főszerepben láttam az Egy... ket­tő ... hármat... és — úgy hallom — Pesten Góth Sándor egészen más fölfogásban játsza Morrison bankár valóban virtuózitást igénylő i szerepét. — Ezenkívül Gál Francit akarom megnézni s beszélni akarok vele. Meg akarom kérdezni tőle, nem volna-e kedve egy kicsit filmezni Berlinben. T. L. Az Országos Magyar Könyvhét (dec. 8-15) közleményei A eadovenszkői és ruszinszkőti magyar tár­sadalmi egyesültetek, a könyvkiadó és .könyvterjesztő vállalatok, könyvkereskedők, kulturegyesületek és az irók szövetségének bevonásával rendezendő országos könyvhét előmunkálatai örvendetes módon folynak. A december 8—15-ig terjedő héten a belföldi könyvtertmelés ég irodalmi élet fellendítésé­re országszerte élőadások és könyvterjesztő akciók lesznek. A nagyközönség tájékoztatá­sára a. könyvhét rendezősége időnkint közle­ményeket fog közrebocsátani. Már most fel­hívja közönségünk figyelmét a nagyszabású kulturális esemény következő részleteire: 1. A könyvhét rendezősége körlevéllel fordult a társadalmi egyesületekhez a szép ünnepségekben való részvétel tárgyában. Azokat , az egyesületeket, amelyeknek a cimei nem állottak rendelkzésére, ezen az utón kiéri a részvételre. 2. A rendezőség által kiküldött hivatásos és alkalmi könyvterjesztők már a napokban felkeresik az ország egyes helyeit, hogy kö­zön ségünket a könyvek megrendelésére fel­szólítsák. A náluk lévő könyvlisták és mintasoroz átok segi őségével a megrendelők tájékozódást szerezhetnek az eladásira kész­letben álló ezlovenszkói könyvekről és al­kalmi kiadványokról. 3. A könyvhét központi rendezősége (Ko- sioe-Kassa, Éder-n. 9, 1a Kazinczy Társaság címén) felvesz személyesen jelentkező al­kalmi könyvterjesztőiket az egész ország te­rületére. i. A könyvhét alkalmával a szlovénszkói könyvek könyvkereokedői forgalomban is eladásra kerülnek, tehát ott, is megrendel­hetők. Á könyvkereskedők a könyvhét al­kalmával a belföldi ki advanyu könyvekből kirakatokat fognak rendezni. 5. A könyvhét rendezősége ezúton is fel­hívja íróinkat ée kiadóinkat, hogy a bejelen­tett könyvekből legkésőbb november 25-ig 10—10 példányt (küldjenek be a központi rendezőség címére (Koeiee-Kassa, Eder-u 9, a Kazinczy Társaság óimén). (•) November 21-én kezdődik az érsekujvári színházi szezón. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Földes Dezső nyugatszlovenszkói színtársulata jövő csütörtökön, november 21-én kezdi meg hat­hetes érsekujvári szezónját. A jelek szerint Földes rendkívül nagy előkészületeket tesz, hogy a tavaly ridegnek mutatkozó érsekujvári közönség rokon- szenvét megnyerje. Már a megnyitó előadásnak nagy attrakciót szánt: Rózsahegyi Kálmán fellép­tével A vén gazember fog menni, mig pénteken este ugyancsak Rózsahegyivel A cigány. Szómba1 és vasárnap a Mit susog a fehér akác ciimü operett bemutatása következik, amelyen bemutatkozik a társulat uj primadonnája: Fabinyí Kató aki Bu­dapesten is, a Városi Színházban a főszerepét ját­szotta ennek az operának . Rajta kívül vagy So­mogyi Nue-i, vagy pedig Kun Magdának, a Király Színház szubrettjének felléptét fogja Fő lsa tel­tei tani. (•) A brüsszeli belga királyi zeneakadémia igazgatója a magyar zenéről. Budapestről jelentik: A brüsszeli zeneakadémia igazgatója Budapes­ten tartózkodott és most levelet irt a hangverseny- szervezetek budapesti kongresszusa rendezőjének. A levélben a következőket írja: A budapesti tar­tózkodás azáltal is felejthetetlen, hogy a zenei te­hetségeknek olyan tömegét találtuk ott, amilyet ke­vés ország produkál. Ennek a gyönyörű városnak muzsikától áthatott a egész atmoszférája. A zene- akadémia igazgatója régi ismerőse a brüsszeliek­nek. ITubay Jenő, a hires művész és zeneszerző, aki Vicuxtempa ideje alatt Brüsszelben működött. A filharmónikus zenekar Dohnányi Ernő vezény­lete alatt a legnagyobb figyelmet érdemli fegyel­mezettségével. Á Magyar Királyi Operaház Közóp- európa legjobbjai közé tartozik. Mindenütt a kö­zönség körében megérezni az érdeklődést a zene iránt. (•) Hottmansthal posztba más* darabja. Hoff- mangfttal, a tragikus körülmények között elhunyt német költő hagyatékában befejezetlen színművet találtak. Reinhardt megbízta Alexander Lernet- Holéniát, az ismert irót és kritikust, a Hofif- mansöhal-torzó befejezésével. (*) Emil Jannings Fazekas Imre darabjában. Fazekas Imre „Altooa‘* című drámája, amelyet Bu­dapesten Csortos Gyula szereplésével játszottak, nemsokára azmrekerül Berlinben. Em,1 Jannu-ga játssza a férfi főszerepet Az Író „Galopp" eimtt uj színjátékét néhány nappal ezelőtt lekötötte egy newyorki színház. (•) Mareo Prága: Blondchen. (Glöekner-Veriag Berlin-Wien). Az ünterhaltungs-regéoyek Íróinak gárdája számukat tekintve, egyáltalán o* t áll arányban azzal a hatalmas táborral, amely ezeket az olvasmányokat keresi. Azok a folyóiratok ém gyűjteményes regénysorozatok, amelyek az ilyen regényeket kultiválják, alig egy-két tucat német írónak és félannyi külföldinek a müveit közük, —- uj iró alig-alig jut szóhoz. Ennek a helytelen ki­adói politikának a következménye, hogy a felka­pott és bevezetett Unterha 11 úngsromán-szerzők alig győzik a termelést, (van író, aki évente 10—12 regényt köteles kiadóinak leszállítani), ami termé­szetszerűleg az egész Unterhaltung-Lrodalom ní­vójának eülyedéaét kell, hogy eredményezze. A Glöckner-Verlag, amely a hetenkint megjelenő „Glöckner Büoher"-regénysorozatot kiadja, felis­merte ennek a veszedelmes szisztémának a követ­kezményeit és bétről-hétre uj irók felfedezésével igyekszik regénysorozatát felfrissíteni és az eL sablonosodéit ezáltal kikerülni. Ilyen újonc a né­met olvasóközönség előtt az Olaszországban annál ismertebb Mareo Praga, akinek „BLondchen" cimü regényét Max Brod felesége, Elsa Brod fordítottá le. Praga egy uj műfajt teremtett magának, a pszi­chológiai detektív regény műfaját: a detektív itt maga az elbeszélő, aki egy lélektani rejtélyt bogoz ki, sberlockholimesi leleményességgel és virtuóz stiluskéezséggel A 256 oldalas, ízlésesen kiállított regénykötet ára 4.20 korona. (•) Százszázalékos négerfilm. Newyorkból jelen­tik: Az Al-Jolson hangosfilmek után a Haílelu.ah filmnek, amelynek minden egyes szereplője néger, volt a legnagyobb sikere. A néger színészről, aki már a Porgy című népszínműben is bevonult a színpad világába, kiderült, hogy született színész. King Vidor, aki ezt az all-negro filmet rendezte, a hozzávaló szereplőket az Egyesült Államok min­den részéből válogatta össze. Csikágó és Newyork négernegyedeiből épp úgy, mint a déli államok vá­rosaiból Ezek az emberek, akik legnagyobb ré­szükben még sosem állottak kamera előtt, odake­rültek Hollywodba, minekutána a rendező a de- tailjeleneteket a Mississippi partvidékén és a dél­vidék gyapotültetvényein már előre megfilmezte volt A legnehezebb feladat az volt, hogy a négerek alaptermészetét házzá idomítsák a szcenárium kü­lönböző jellemeihez. A négernek, moi In King Vi­dor, rendkívül élénk veleszületett sizn ész'ehet- eége van. Akár az uoeáról, akár a munkahely mel­lől kerüljön a siznpadra: jó szülésznek fog bizo­nyunk A rendezés és a Jelenetezés azonban hét­pecsétes titok a néger számára. A Hallelujah-fiütt felvételei közben a néger szereplők, miközben a hős az ő elhalt fivérének a holtteteme fölött imád­kozik, csupa részvétből olyan hangos panaszko Iáé­ban adtak fájdalmuknak kifejezést, hegy ebben a tulhangos siralomban tönkrement az érzékeny hangosliumkészülék. Jó hosszú ideig carto". míg a néger sezreplőket egyenletes és főképp normális hangú beszédre lehetett szoktatni, mert a neger nem szinészkedik, nem ábrázol, hanem beleképzeli magát a szerepbe, az öröm és a gyász kifejezését pedig extázissá fokozza. Ugyanez történt a tábori jelenetek fölvételénél is. Itt is sokáig eltartott, amig megértették a négerek, hogy a hangfelvételek tulerős lármában nem sikerülnének. Ez az inban kisebb baj, mintha olyan szereplővel van dolga a rendezőnek, akit folyton intenzivebb ábrázolásra kell noszogatni Minden néger őzerapte teljes»n át vöt hatva feladatától és szerepét szea’nek tar­totta. Mintha csak tudták volna, hogy o yasmiben működnek, ami alkalmas rá, hogy fajukat jobban n egértsé-c, mint eddig. A Mim ennek meg. eleiden természeteden nem is tartalmaz semmi olytt, ami a négerek érzését sérthetné vagy zavarhatná. A film nem más, mint a déü-. államok nége e'nek életébő’ vett jelenetek sorozata, amelyből ráisme­rünk ezeknrl az afrikaiaknak az idea,5zmusára, vallásos buzgalmára és veleszületett muziká'te ösz­tönére. A rendezőnek úgy kellett a jeleneteket, akár gyilkosságról akár szerelmi jeleneted! vagy valami gyászos eseményről volt szó, karaktertzál- ni, hogy mindenek előtt a fehér moz.publikum megérthesse az előtte lepergő események lelki ru­góit, mert egy néger másképp éK és érzi át az ; yen eseményeket, mint a fehér ember. Nehéz dió volt az arcfestés kérdésének a megoldása is. Ami­kor a nég^.r szereplők először jelentei meg a fel­vételekhez, narancsszinre volt a szájuk befestve és egyébként is tel© voltak a négernegyedek kü­lönös kozmetikai sedégeszközeinek a nyoma'vr.l Nehezen lehetett rábírni őket, hogy szái'estékükről ée az ő különleges púderjükről lemondjanak. So­kan valósággal lázongtak, mert azt hittek, hogy erektől a segédeszközöktől megfosztva, rután és' hatástalanok lesznek a vásznon. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN Szombat: Pista néni. Énekes vígjáték. Vasárnap d. u.: Mit susog a fehér akác? este: Pista néni. Hétfő: FöldnélkUly János. Vígjáték. Kedd: Három a kislány. Operett Szerda: At ember tragédiája. Drámai költe­mény. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Redoute: A sejk zsákmánya. Átlón: Tökéletes házasság. Tátra: A lelete dominó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents