Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-15 / 260. (2185.) szám

•JÉMftAtfirA.W v íAViYAR*HiRíiAP 1929 november 15, péntek. *éscák#ekedés4? TGim, 'pro&farvia,. Jí o&t»6c^évu ég JijjíctorL médiai:c /6 pn&ghó '&w^le> —-eset 'imicL &e,&a, űeQjicL Anglia további virágzása nem oldhatja meg, de ellenkezőleg a megoldás egyedüli kulcsát csak az jelentheti számára ha megtudja szerezni Anglia piacait. Amerika gazdasága nyers anyagának nagy tömege és termelésének hatalma., mérete nem szorul Anglia segítségére, de viszont nem is bizto­síthat támogatást Angliának, mert elég gondot je­lent saját tőkéjének kamatoztatása és termelésé­nek értékesítése. MacDonald és legnagyobb ellenfele Baldwin, a bukott konzervatív párt vezére is elragadtatással beszélnek arról az eredményről és sikerről, mellyel a kormányelnők amerikai látogatása járt és egy uj fejlődésnek útját látják benne. Sajnos, adósak maradnak annak magyarázatával, hogy milyen fejlődést remélnek és miben reméli1' azt Iloover elnök örömét könnyen megmagyarázza a két nép közeledése, mert az nem jelenthet Amerikára nézve semmi kötelezettséget és csak előnyt jelent­het számára, ha Anglia népét maga mellé tudja lekötni és az megszűnik ellensége lenni, de nem valószínű, hogy Anglia, mely India függetlenitése folytán tovább gurul a gazdasági gyöngülés utján, elég erős lehessen Amerikával szemben maga szá­mára előnyöket biztosi tani. A fegyverkezés megszüntetésére irányuló törek­vés is inkább Amerika előnyét .szolgálja, mert a yankeeknek nincsen kedvük vagyonukat fegyver­kezésre pazarolni. A lefolyt megbeszélés nem ho­zott Anglia népének előnyöket, hanem ellenkező­leg arról volt szó, hogy a gyengülő Ang'ia az erő­sebb Amerikával szemben lemondjon a had­viselők jogáról és lerombolja Esquimo és Kalifa^ erődjeit Mintha a megbeszélésből Amerika azoú szándéka csillanna ki. hogy egy esetleges európai, avagy ázsiai háború esetére már most biztosítja éielmiszerszállitmányainak zavartalan IebaivaKá- sát Snowdennek köszönhetjük, hogy megakadá­lyozta MacDonaldot ezen „békés" megegy.vés por- fektuálásában, mely egyedül csak Amerika további fejlődését és gazdagodását szolgálhatja, ie Angliá­ra nézve csak szaporíthatja a lángoló veszélyek számát India függetlenitésének bekövetkezése és Angliá­nak Amerikával való szövetkezése a Páneurópa — mozgalom szempontjából is figyelmünket érdemit India függetlensége, ha nem is a közel jövőben, de a belső rend kialakulásával igen tekintélyesen növeli majd Ázsia független világgazdasági hely­zetét és közeli fekvésénél fogva közelebbről érinti majd Európa gazdasági helyzetét, mint pl. Japán hatalmas gazdasági megerősödése. A jövő világ hatalmi elrendezése könnyen úgy alakulhat, hogy egyfelől a hatalmassá duzzadt Amerika és más­felől a nagy lépésekben fejlődő Ázsia között kicsi Európánk függeüe napjai mér meg vannak Biztosítsuk az őslakos-érdekek érvényesülését a pozsonyi polgármeiterválasztásnál! A keresztényszocialista párt arra törekszik, hogy ős­lakos kerüljön legalább az egyik polgármesteri székbe Pozsony, november 14. (Sajóit tudósítónk­tól.) Amióta Okánik Lajos dr. polgármester lemondott és a kombinációk az uj elnökség egybeállításáról és az uj polgármesterek sze­mélyéről megindultak, a pozsonyi városi kép­viselőtestületben ülő keresztényszocialista vá­rosatyák állásfoglalásáról a legképtelenebb hírek keltek szárnyra. Ezért szükségesnek láttuk, hogy az országos keresztény szocialista pórt egyik mérvadó személyiségéhez fordul­junk, aki a városi ügyekkel és a párt tagjai­nak városi politikájával teljesen ismerős és akinek véleménye egyezik a pártnak a városi ügyekkel foglalkozó összes tagjainak nézeté­vel. — Valóban csodálatos, hogy mi mindent sütnek ki a kereszlényszocialistákra a város­házán beállott uj helyzettel kapcsolatban — mondotta informátorunk. Aki az itteni viszo­nyokat ismeri és tudja, hogy sokaknak mily örömük telik az intrikák szövésében és az embereknek egymásra uszításában, az talán nem Is fog csodálkozni, ha szinte óráról-órára lehetetlennél lehetetlenebb híresztelések lát­nak napvilágot. —Legutóbb a felekzeti üszköt is jónak lát­ták ismeretlen „jóakarók" felhasználni a küz­delemben, természetesen abból a célból, hogy a kereszt én yszocia lista pártot diszkred itatják, mely pedig mint keresztény párt senkit fele­kezeti hovatartozandósága miatt nem bánt. S jellemz, hogy folyton a kér. szocialistákkal van bajuk egyeseknek és folyton azoknak a felelősségét hangsúlyozzák. Itt megjegyezni kívánom, hogy a kérész tón yszocial ista város­atyák klubja november 3Án kiküldötte há­rom tagját, hogy a többi őslakos városi pártokkal érintkezés­be lépjenek és egységes eljárást készítse­nek elő az elnökség választására vonatko­zóan, amivel együtt jár a polgármesteri állások be­töltése is. A klub más irányban még nem fog­lalt. állást, nem is akart foglalni, mert hiszen a, helyzet ma még teljesen tisztázatlan, még azt sem tudjuk, milyen összeállítású lesz a kormány, ami bizonyára kihat a polgármes­teri állás betöltésére és az eLnökséget vá­lasztó közgyűlés napja sincs még kitűzve. Tulkorai volna tehát már most állást foglalni és ez taktikai szempontból sem volna oppor- tunus. Utóvégre nem lehetünk fecseg ők; el­lenkezőleg, messzebbre is kell gondolnunk. — Bizonyos az. hogy a kcrosztényszoeialista pártnak arra irányú! minden törekvése, hogy az egyik polgármesteri székbe őslakos kerül­jön. Ez az őslakosság eminens érdeke. Épp ez okból küldtük ki a tárgyaló bizottságot Is. hogy a sikert az őslakosság javára minden­képpen biztosítsuk, mert feltételezzük, hogy a többi apró őslakos párt tanult a múlt tapasz­talataiból és belátja, hogy az őslakosság ér­dekei csak úgy védhetők meg, ha az egész ős­lakosság összefog. — Két év előtt, — mint azt jól tudjuk — Bella zsupánnak sikerült az őslakosságot meg­osztania; ml arra törekszünk, hogy ilyen kí­sérletek többé ne sikerülhessenek. Annál eJ- szomoritóbb, hogy egy helyi őslakos lapban megjelenhetett oly számlálva. A két oldalról jövő teljes össze- morzsolódás ellen a védekezésnek egyedüli módja, hogy Európa államai gazdasági együttmunkálko- dásra egymással szorosan szövetkezzenek. Anglia elhatározó lépéséből Indiában tanulhat­nának Európa államai és elsősorban a győzelemtől még mindig ittas franciák. Itt volna az ideje, hogy Európa államai elfeledjék régi ellentéteiket és megszüntessék gyermekes torzsalkodásaikat és ehelyett nyílt szemmel vizsgálnák a világ esemé­nyeit és jövő boldogulásuk biztosításával gondol­nának. Európa gazdasági együttműködése meg­teremtésének lehetősége és jövő életképessége legnagyobb részben minden esetre Anglia állás­foglalásától függ. Európa sorsát a közel jövőben az szabja meg, hogy Anglia az óceán-tuli testvéreivel kooperál-e, avagy ehelyett az európai államok ol­dalán azokkal szövetkezve keresi boldogulásának biztosítását Reálisan le kell számolnia azzal, hogy régi gyarmati politikája a jövőben már nem tart­ható fenn. A világ összes népei emancipálódnak és gazdasági független késüknek nem lehet aka­dályokat emelni. Elég tekintélyesek Anglia belső gazdasági bajai is, szénbányái állandó krízissel küzdenek, a nagy munkanélküliségnek orvos­lására nem talál irt és egykor hatalmas ipar­telepeinek a munka redukció fogalmával fog kel­leni megbarátkozni. Ilyen viszonyok mellett ész­szerűbbnek látszana Anglia részére a tengeren túli bázisok helyeit európai pozíciójának megerő­sítésére törekedni ős Amerikával szemben áru­cikkeinek elhelyezésére legalább az európai kon­tinens piacának biztosítására törekedni. De ki tud­ja, hová indul Anglia politikája és hol fog meg­állni, kikkel fog szövetkezni a jövőben és szövet­kezése hogyan fogje alakítani a földnépeinek jövőjét? EB FORRÓ NÉZŐK REGÉNY Irtás P*6RIICI SSIGffOND A következő percben belépett Papp Benjá­min civilruhábau, nagyon kivasaltan, nagyon udvariasan s túlzott könnyedséggel. Miikor meglátta a hölgyeket, mély bókot csapott s igyekezett az arcával fejezni ki, amit szóval lehetetlen, a teljes odaadást és vétet. — Parancsoljon helyet, — mondta hirtelen magázva Bátkyt s még egyszer hozzátette: — Parancsolj kérlek . . . A főkapitány összeütötte katonásan a bo­káját, fogott egy széke s leült az íróasztal mellett, szemben Vilmával. — Többször kerestelek telefonon ma, — mondta Báiky roppant zavarban s egészen piros volt a felindulástól, mert nem tudta, mit mondjon a hölgyek előtt. — Rendkívüli dolgok vannak itt, amikről beszélni akartam veled, kérlek . . . Csönd lett. Nem tudta folytatni. Vilma ránézett a főkapitányra s tiszta, egy­szerű hangon, oly tisztán, mint egy üvegpo- bár csengése, azt mondta: — Nézze Papp, énnekem beszélnem kell magával . . . S oly élsen és nyugodtan nézett rá, hogy a férfinak elkezdett remegni a szempillája. — Mikor utoljára beszéltünk, maga engem el akart fogatni. — Vilma! Mindenkiben megfagyott a vér. A főkapi­tány egészen sápadt lett a azt mondta: — Téved, Vilma — s mereven mosolygott. — De Igen . . . Maga nekem azt mondta nem is emlékszem egyébre, mit beszélt, csak arra, hogy magának az volna a kötelessége, bog. ongmrt ''•[fogasson és höntönbe zárjon.' Hallgatott s nyugodtan nézte tovább a fér­fit, de mintha nem látná. A szeme a távolba meredt, tulnézett az előtte ülő alakon s szem­golyói párhuzamosan állottak. A végtelenbe nézett Aztán felriadt s azt mondta: — Miért nem tette? — De drága, aranyos, jó, szent Vilma! — mondta a főkapitány. De Vilma erélyesen megrázta a fejét s szólt: — Ha maga azt mondta, akkor magának arra igen fontos okai lehettek. Kérem, én azóta csak ezen gondolkozom ... Én na­gyon sajnálom, hogy akkor oly gyáva let­tem . . . Elvesztettem az eszemet... A maga érzése biztos volt... Engem akkor magának el kellett volna fogatni s börtönbe csuikatni. — Ne mondjon ilyet. . . . — Kell, hogy én azt megérdemeltem . . . Nekem az volt a sorsom s nem volt szabad az alól kibújni . . . Bátky felkiáltott: — Hallatlan . . . Miket beszélsz Vilma! — Megérdemeltem, — mondta az asszony. Én nem öltem embert A saját kezemmel. De talán a lelkemmel megtettem . . . Nem tudom . . . Ezt most már nem lehet kivizs­gálni ... A börtönben rájöttem volna . . . S most egyszerre tele lett a szeme könnyel* A főkapitány szeme is könnybe borult. Lehajtott s megmozdult, hogy megcsókoljai a Vilma kezét. Blanka annyira sir! hogy el­fordult s Báiky is küzdött a könnyeivel. De Vilma feliijedt, észrevette a főkapitány mozdulatát s visszakapta magát. Rémülten húzódott hátra, ugvlrogy Papp kétségbeesve maradt a megkezdett mozdulatban s vissza­ült a helyére. — így mindenki gyilkos, — mondta tom­pán — igy én is az vagyok . . . Mély csönd lett. Vilma erre a szóra összerosfeadt. Már nem gyűlölte többet a főkapitányt. Már megint semmit sem tudott, semmit sem akart. Már sajnálta, hogy bejött, már menekülni szere­tett volna. — Tehettem én mást? — mondta Papp Béni, s Bátkyra nézett. — Most mondd meg, hogy mi lett volna, milyen botrány, ha nyil­vánosságra kerül hogy Avary László gyil­kosság áldozata... Bátky konokul! nézett maga elé: — Mást is megöltek. Mindnyájunkat meg­ölhetnek ... — Szóval helytelen volt — mondta indula­tosan a főkapitány. — Bizony nagyon helytelen — mondta élesen Bátky. — Helytelen? ... Miért? ... — Nem adtad ezzel vissza a halottat. A 'unp lány mereven nézett Bávkyra, aki kövéren, csökönyösen, ellenségesen s sze­mébe íem né* ve pattogott — S~t a legnagyobb za-arokaí csináltad Ezzel oda lesett a feleségé-e 1 ogv vájjon elmondA-e V mának a biztosit IV dolgot. S most hogy bele volt zavarodva a beszéd­be, elkezdte indokolni, amit mond.-- Elvetted a szegény özvegytől az urát és a nemes bosszú lehetőségét... Megszökött a vadász, akiről máris kiderült, hogy gyilkos... Most nem lehet nyomozni... Azonfelül tönkretetted ennek a szegény asszonynak a jövőjét... Vilma lassan értette meg a szavakat de a könnye már elmúlt s megint értelmesen kezdett nézni a sógorára, aki magánkivÜi s tehetetlenül! beszél t: ... Elvesztette a biztosítást összeget Húsz­ezer dollárt, aimdt csak két évi biztosítás után fizetnek ki. Most aztán elivéez a® egész cikk, amelyben ai foglaltatik, hogy „a jelen választási harcban nélkülözzük a kormány­nak jóakarata vezető kezét". — Mi jól ismerjük a pozsonyi őslakosság minden rétegének óhajait, panaszait, törekvé­seit. Pártunk emberei állandóan működnek a városházán és a mi csoportunk támogatása nélkül a* ős ba­kosok érdekében senki semmit el nem tu­dott érni. És igy lesz ez, reméljük, a jövőben is. Nem vertük nagydobra sikereinket, mert megelé­gedtünk a kötelességtel iesités nyugodt lelki- ismeretével. Amit tehettünk, megtettük és a jövőben is megteszünk mindent a város éa az őslakosság érdekében. — Most is a polgármesteri székbe olyan egyént óha jtunk, aki minden tekintetben meg­felel az őslakosságnak. Ezen célunk elérésé­hez nincs szükségünk az intrika fegyvereire, mi nem gyclázunk senkit, de nincs is szüksé­günk burkolt tanácsokra, sem pedig a kor­mány jóindulatú vezető kezére, csak az össze* őslakos pártok józanságára és arra, hogy gonr dúljanak az őslakosság jövőjére is. Az orosz kö'tségve’és összese: 1T390 millió rubel Moszkya, november 13. A népbiztosok ta­nácsa ma jóváhagyta az eljövendő naptári év orosz költségvetését, amelyet a köziponti végrehajtó bizottság legközelebbi ülése elé lerjesztenek. A tervezet szerint Oroszország jövő évi kiadásai és bevételei 11.390 millió rubelre fognak rúgni, azaz 45 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt évben. A köz­gazdaság finanszírozására 4 milliárd rubelt fordítanak, azaz 85 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az uj vasutak építésére fordított összeg 108 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A közoktatásra és az egészség­ügyre fordított összegek is jóval meghalad­ják az eddigi összegeket. Az állami gabona- alapra a költségvetés 60 millió rubelt szánt A népbiztosok tanácsa ugyanakkor elhatá­rozta, hogy a harmadik iparositő kölcsön összegét 150 millió rubellel fölemeli. Ennek a kölcsönnek végösszege tehát 900 millió ru­belre emelkedik. November 10-ig a köl­csönre összesen 812 millió rubelt jegyeztek. — Bomlik a komáromi kommunista párt Komáromiból jelentik: A komáromi városhá­zán tegnap négy kommunista képviselőtestü­leti tag jelentette be tisztségéről való lemon­dását. Ezek egyúttal a pártból is kiléptek. A kilépés oka Steiner Gábor nemzetgyűlési kép­viselő, akinek terrorisztikus viselkedését nem hajlandók tűrni. A párt elégedetlen SUmier jelölésével és főleg Mező István szenátoréval, aki szenet lapátoló kikötőmunkás és a város képviseletében sem tűnt fel szellemi képessé­geivel. A pártban megindult bomlási folyamai erősen terjed tovább. birtok... Száztizennégyozer pengőved ren­dezni lehetett volna az egész adósságot, s a biztosítás csak október 7-én járt volna le s igy a társaság egy fillért se fizet, legfeljebb visszatéríti a befizetett dijakat... Tessék. Ez volt a te nagyszerű gavallérságod. A főikapitány kréta fehér lett Üveges sze­mekkel nézett Vilmára. — Pardon — mondta Vilma különös éles hangon, azon a hangon, ahogy a fiatal nő éle­te kritikus pillanatában öregkori hangját ta­láltja meg — mi az a dollár?... Mit mon­dasz? A sógora ijedten nézett rá. — Tudsz róla, hogy Laci körülbelül kért év előtt, makor a szőlőtelepítéssel foglalko­zott a Homoki Szőlőtermelővel, akkor kivág­ták tőle, hogy biztosítsa magút, emlékszel? — Nem. Én az ő üzleti ügyeiről semmit se tudok. <5 engem mindig kisbabának tekin­tett és nem beszélt soha ilyen dolgokról. Bátky a feleségére nézett, hogy hát Laci nem szólott Blanka szemrehányóan pillantott az urá­ra: minek hozakodik elő ilyen dolgokkal? — Csak mondjad, mondjad — szólott Vil­ma komolyan — nagyon érdekel. — Mondjam? — Nekem mindent meg keTI tudni, ami as urammal történt... Jaj! most akarom meg­ismerni őt... Bátky kicsit hallgatott. — Ez egy nagyon helyes dolog volt, a mi­kor ő kiesett a Homokiból, rábeszéltem, hogy a biztosítást tartsa fenn. Ki tudja, mondtam neki, mi történik. Jó lesz neked tizenöt év múlva is az a pénz. Bizony elég nehezen tudtam behajtani rajta a negyedévi részleteket, de már elő is van jegyezve jú­lius 7-re a befizetés. Éppen erről jutott eszembe, mikor ma az előjegyzési naptárt néztem .. . Előkerestem a biztositó lArsaság iratát s itt van ... r (Folytatjuk.) (32)

Next

/
Thumbnails
Contents