Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-15 / 260. (2185.) szám
•JÉMftAtfirA.W v íAViYAR*HiRíiAP 1929 november 15, péntek. *éscák#ekedés4? TGim, 'pro&farvia,. Jí o&t»6c^évu ég JijjíctorL médiai:c /6 pn&ghó '&w^le> —-eset 'imicL &e,&a, űeQjicL Anglia további virágzása nem oldhatja meg, de ellenkezőleg a megoldás egyedüli kulcsát csak az jelentheti számára ha megtudja szerezni Anglia piacait. Amerika gazdasága nyers anyagának nagy tömege és termelésének hatalma., mérete nem szorul Anglia segítségére, de viszont nem is biztosíthat támogatást Angliának, mert elég gondot jelent saját tőkéjének kamatoztatása és termelésének értékesítése. MacDonald és legnagyobb ellenfele Baldwin, a bukott konzervatív párt vezére is elragadtatással beszélnek arról az eredményről és sikerről, mellyel a kormányelnők amerikai látogatása járt és egy uj fejlődésnek útját látják benne. Sajnos, adósak maradnak annak magyarázatával, hogy milyen fejlődést remélnek és miben reméli1' azt Iloover elnök örömét könnyen megmagyarázza a két nép közeledése, mert az nem jelenthet Amerikára nézve semmi kötelezettséget és csak előnyt jelenthet számára, ha Anglia népét maga mellé tudja lekötni és az megszűnik ellensége lenni, de nem valószínű, hogy Anglia, mely India függetlenitése folytán tovább gurul a gazdasági gyöngülés utján, elég erős lehessen Amerikával szemben maga számára előnyöket biztosi tani. A fegyverkezés megszüntetésére irányuló törekvés is inkább Amerika előnyét .szolgálja, mert a yankeeknek nincsen kedvük vagyonukat fegyverkezésre pazarolni. A lefolyt megbeszélés nem hozott Anglia népének előnyöket, hanem ellenkezőleg arról volt szó, hogy a gyengülő Ang'ia az erősebb Amerikával szemben lemondjon a hadviselők jogáról és lerombolja Esquimo és Kalifa^ erődjeit Mintha a megbeszélésből Amerika azoú szándéka csillanna ki. hogy egy esetleges európai, avagy ázsiai háború esetére már most biztosítja éielmiszerszállitmányainak zavartalan IebaivaKá- sát Snowdennek köszönhetjük, hogy megakadályozta MacDonaldot ezen „békés" megegy.vés por- fektuálásában, mely egyedül csak Amerika további fejlődését és gazdagodását szolgálhatja, ie Angliára nézve csak szaporíthatja a lángoló veszélyek számát India függetlenitésének bekövetkezése és Angliának Amerikával való szövetkezése a Páneurópa — mozgalom szempontjából is figyelmünket érdemit India függetlensége, ha nem is a közel jövőben, de a belső rend kialakulásával igen tekintélyesen növeli majd Ázsia független világgazdasági helyzetét és közeli fekvésénél fogva közelebbről érinti majd Európa gazdasági helyzetét, mint pl. Japán hatalmas gazdasági megerősödése. A jövő világ hatalmi elrendezése könnyen úgy alakulhat, hogy egyfelől a hatalmassá duzzadt Amerika és másfelől a nagy lépésekben fejlődő Ázsia között kicsi Európánk függeüe napjai mér meg vannak Biztosítsuk az őslakos-érdekek érvényesülését a pozsonyi polgármeiterválasztásnál! A keresztényszocialista párt arra törekszik, hogy őslakos kerüljön legalább az egyik polgármesteri székbe Pozsony, november 14. (Sajóit tudósítónktól.) Amióta Okánik Lajos dr. polgármester lemondott és a kombinációk az uj elnökség egybeállításáról és az uj polgármesterek személyéről megindultak, a pozsonyi városi képviselőtestületben ülő keresztényszocialista városatyák állásfoglalásáról a legképtelenebb hírek keltek szárnyra. Ezért szükségesnek láttuk, hogy az országos keresztény szocialista pórt egyik mérvadó személyiségéhez forduljunk, aki a városi ügyekkel és a párt tagjainak városi politikájával teljesen ismerős és akinek véleménye egyezik a pártnak a városi ügyekkel foglalkozó összes tagjainak nézetével. — Valóban csodálatos, hogy mi mindent sütnek ki a kereszlényszocialistákra a városházán beállott uj helyzettel kapcsolatban — mondotta informátorunk. Aki az itteni viszonyokat ismeri és tudja, hogy sokaknak mily örömük telik az intrikák szövésében és az embereknek egymásra uszításában, az talán nem Is fog csodálkozni, ha szinte óráról-órára lehetetlennél lehetetlenebb híresztelések látnak napvilágot. —Legutóbb a felekzeti üszköt is jónak látták ismeretlen „jóakarók" felhasználni a küzdelemben, természetesen abból a célból, hogy a kereszt én yszocia lista pártot diszkred itatják, mely pedig mint keresztény párt senkit felekezeti hovatartozandósága miatt nem bánt. S jellemz, hogy folyton a kér. szocialistákkal van bajuk egyeseknek és folyton azoknak a felelősségét hangsúlyozzák. Itt megjegyezni kívánom, hogy a kérész tón yszocial ista városatyák klubja november 3Án kiküldötte három tagját, hogy a többi őslakos városi pártokkal érintkezésbe lépjenek és egységes eljárást készítsenek elő az elnökség választására vonatkozóan, amivel együtt jár a polgármesteri állások betöltése is. A klub más irányban még nem foglalt. állást, nem is akart foglalni, mert hiszen a, helyzet ma még teljesen tisztázatlan, még azt sem tudjuk, milyen összeállítású lesz a kormány, ami bizonyára kihat a polgármesteri állás betöltésére és az eLnökséget választó közgyűlés napja sincs még kitűzve. Tulkorai volna tehát már most állást foglalni és ez taktikai szempontból sem volna oppor- tunus. Utóvégre nem lehetünk fecseg ők; ellenkezőleg, messzebbre is kell gondolnunk. — Bizonyos az. hogy a kcrosztényszoeialista pártnak arra irányú! minden törekvése, hogy az egyik polgármesteri székbe őslakos kerüljön. Ez az őslakosság eminens érdeke. Épp ez okból küldtük ki a tárgyaló bizottságot Is. hogy a sikert az őslakosság javára mindenképpen biztosítsuk, mert feltételezzük, hogy a többi apró őslakos párt tanult a múlt tapasztalataiból és belátja, hogy az őslakosság érdekei csak úgy védhetők meg, ha az egész őslakosság összefog. — Két év előtt, — mint azt jól tudjuk — Bella zsupánnak sikerült az őslakosságot megosztania; ml arra törekszünk, hogy ilyen kísérletek többé ne sikerülhessenek. Annál eJ- szomoritóbb, hogy egy helyi őslakos lapban megjelenhetett oly számlálva. A két oldalról jövő teljes össze- morzsolódás ellen a védekezésnek egyedüli módja, hogy Európa államai gazdasági együttmunkálko- dásra egymással szorosan szövetkezzenek. Anglia elhatározó lépéséből Indiában tanulhatnának Európa államai és elsősorban a győzelemtől még mindig ittas franciák. Itt volna az ideje, hogy Európa államai elfeledjék régi ellentéteiket és megszüntessék gyermekes torzsalkodásaikat és ehelyett nyílt szemmel vizsgálnák a világ eseményeit és jövő boldogulásuk biztosításával gondolnának. Európa gazdasági együttműködése megteremtésének lehetősége és jövő életképessége legnagyobb részben minden esetre Anglia állásfoglalásától függ. Európa sorsát a közel jövőben az szabja meg, hogy Anglia az óceán-tuli testvéreivel kooperál-e, avagy ehelyett az európai államok oldalán azokkal szövetkezve keresi boldogulásának biztosítását Reálisan le kell számolnia azzal, hogy régi gyarmati politikája a jövőben már nem tartható fenn. A világ összes népei emancipálódnak és gazdasági független késüknek nem lehet akadályokat emelni. Elég tekintélyesek Anglia belső gazdasági bajai is, szénbányái állandó krízissel küzdenek, a nagy munkanélküliségnek orvoslására nem talál irt és egykor hatalmas ipartelepeinek a munka redukció fogalmával fog kelleni megbarátkozni. Ilyen viszonyok mellett észszerűbbnek látszana Anglia részére a tengeren túli bázisok helyeit európai pozíciójának megerősítésére törekedni ős Amerikával szemben árucikkeinek elhelyezésére legalább az európai kontinens piacának biztosítására törekedni. De ki tudja, hová indul Anglia politikája és hol fog megállni, kikkel fog szövetkezni a jövőben és szövetkezése hogyan fogje alakítani a földnépeinek jövőjét? EB FORRÓ NÉZŐK REGÉNY Irtás P*6RIICI SSIGffOND A következő percben belépett Papp Benjámin civilruhábau, nagyon kivasaltan, nagyon udvariasan s túlzott könnyedséggel. Miikor meglátta a hölgyeket, mély bókot csapott s igyekezett az arcával fejezni ki, amit szóval lehetetlen, a teljes odaadást és vétet. — Parancsoljon helyet, — mondta hirtelen magázva Bátkyt s még egyszer hozzátette: — Parancsolj kérlek . . . A főkapitány összeütötte katonásan a bokáját, fogott egy széke s leült az íróasztal mellett, szemben Vilmával. — Többször kerestelek telefonon ma, — mondta Báiky roppant zavarban s egészen piros volt a felindulástól, mert nem tudta, mit mondjon a hölgyek előtt. — Rendkívüli dolgok vannak itt, amikről beszélni akartam veled, kérlek . . . Csönd lett. Nem tudta folytatni. Vilma ránézett a főkapitányra s tiszta, egyszerű hangon, oly tisztán, mint egy üvegpo- bár csengése, azt mondta: — Nézze Papp, énnekem beszélnem kell magával . . . S oly élsen és nyugodtan nézett rá, hogy a férfinak elkezdett remegni a szempillája. — Mikor utoljára beszéltünk, maga engem el akart fogatni. — Vilma! Mindenkiben megfagyott a vér. A főkapitány egészen sápadt lett a azt mondta: — Téved, Vilma — s mereven mosolygott. — De Igen . . . Maga nekem azt mondta nem is emlékszem egyébre, mit beszélt, csak arra, hogy magának az volna a kötelessége, bog. ongmrt ''•[fogasson és höntönbe zárjon.' Hallgatott s nyugodtan nézte tovább a férfit, de mintha nem látná. A szeme a távolba meredt, tulnézett az előtte ülő alakon s szemgolyói párhuzamosan állottak. A végtelenbe nézett Aztán felriadt s azt mondta: — Miért nem tette? — De drága, aranyos, jó, szent Vilma! — mondta a főkapitány. De Vilma erélyesen megrázta a fejét s szólt: — Ha maga azt mondta, akkor magának arra igen fontos okai lehettek. Kérem, én azóta csak ezen gondolkozom ... Én nagyon sajnálom, hogy akkor oly gyáva lettem . . . Elvesztettem az eszemet... A maga érzése biztos volt... Engem akkor magának el kellett volna fogatni s börtönbe csuikatni. — Ne mondjon ilyet. . . . — Kell, hogy én azt megérdemeltem . . . Nekem az volt a sorsom s nem volt szabad az alól kibújni . . . Bátky felkiáltott: — Hallatlan . . . Miket beszélsz Vilma! — Megérdemeltem, — mondta az asszony. Én nem öltem embert A saját kezemmel. De talán a lelkemmel megtettem . . . Nem tudom . . . Ezt most már nem lehet kivizsgálni ... A börtönben rájöttem volna . . . S most egyszerre tele lett a szeme könnyel* A főkapitány szeme is könnybe borult. Lehajtott s megmozdult, hogy megcsókoljai a Vilma kezét. Blanka annyira sir! hogy elfordult s Báiky is küzdött a könnyeivel. De Vilma feliijedt, észrevette a főkapitány mozdulatát s visszakapta magát. Rémülten húzódott hátra, ugvlrogy Papp kétségbeesve maradt a megkezdett mozdulatban s visszaült a helyére. — így mindenki gyilkos, — mondta tompán — igy én is az vagyok . . . Mély csönd lett. Vilma erre a szóra összerosfeadt. Már nem gyűlölte többet a főkapitányt. Már megint semmit sem tudott, semmit sem akart. Már sajnálta, hogy bejött, már menekülni szeretett volna. — Tehettem én mást? — mondta Papp Béni, s Bátkyra nézett. — Most mondd meg, hogy mi lett volna, milyen botrány, ha nyilvánosságra kerül hogy Avary László gyilkosság áldozata... Bátky konokul! nézett maga elé: — Mást is megöltek. Mindnyájunkat megölhetnek ... — Szóval helytelen volt — mondta indulatosan a főkapitány. — Bizony nagyon helytelen — mondta élesen Bátky. — Helytelen? ... Miért? ... — Nem adtad ezzel vissza a halottat. A 'unp lány mereven nézett Bávkyra, aki kövéren, csökönyösen, ellenségesen s szemébe íem né* ve pattogott — S~t a legnagyobb za-arokaí csináltad Ezzel oda lesett a feleségé-e 1 ogv vájjon elmondA-e V mának a biztosit IV dolgot. S most hogy bele volt zavarodva a beszédbe, elkezdte indokolni, amit mond.-- Elvetted a szegény özvegytől az urát és a nemes bosszú lehetőségét... Megszökött a vadász, akiről máris kiderült, hogy gyilkos... Most nem lehet nyomozni... Azonfelül tönkretetted ennek a szegény asszonynak a jövőjét... Vilma lassan értette meg a szavakat de a könnye már elmúlt s megint értelmesen kezdett nézni a sógorára, aki magánkivÜi s tehetetlenül! beszél t: ... Elvesztette a biztosítást összeget Húszezer dollárt, aimdt csak két évi biztosítás után fizetnek ki. Most aztán elivéez a® egész cikk, amelyben ai foglaltatik, hogy „a jelen választási harcban nélkülözzük a kormánynak jóakarata vezető kezét". — Mi jól ismerjük a pozsonyi őslakosság minden rétegének óhajait, panaszait, törekvéseit. Pártunk emberei állandóan működnek a városházán és a mi csoportunk támogatása nélkül a* ős bakosok érdekében senki semmit el nem tudott érni. És igy lesz ez, reméljük, a jövőben is. Nem vertük nagydobra sikereinket, mert megelégedtünk a kötelességtel iesités nyugodt lelki- ismeretével. Amit tehettünk, megtettük és a jövőben is megteszünk mindent a város éa az őslakosság érdekében. — Most is a polgármesteri székbe olyan egyént óha jtunk, aki minden tekintetben megfelel az őslakosságnak. Ezen célunk eléréséhez nincs szükségünk az intrika fegyvereire, mi nem gyclázunk senkit, de nincs is szükségünk burkolt tanácsokra, sem pedig a kormány jóindulatú vezető kezére, csak az össze* őslakos pártok józanságára és arra, hogy gonr dúljanak az őslakosság jövőjére is. Az orosz kö'tségve’és összese: 1T390 millió rubel Moszkya, november 13. A népbiztosok tanácsa ma jóváhagyta az eljövendő naptári év orosz költségvetését, amelyet a köziponti végrehajtó bizottság legközelebbi ülése elé lerjesztenek. A tervezet szerint Oroszország jövő évi kiadásai és bevételei 11.390 millió rubelre fognak rúgni, azaz 45 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt évben. A közgazdaság finanszírozására 4 milliárd rubelt fordítanak, azaz 85 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az uj vasutak építésére fordított összeg 108 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A közoktatásra és az egészségügyre fordított összegek is jóval meghaladják az eddigi összegeket. Az állami gabona- alapra a költségvetés 60 millió rubelt szánt A népbiztosok tanácsa ugyanakkor elhatározta, hogy a harmadik iparositő kölcsön összegét 150 millió rubellel fölemeli. Ennek a kölcsönnek végösszege tehát 900 millió rubelre emelkedik. November 10-ig a kölcsönre összesen 812 millió rubelt jegyeztek. — Bomlik a komáromi kommunista párt Komáromiból jelentik: A komáromi városházán tegnap négy kommunista képviselőtestületi tag jelentette be tisztségéről való lemondását. Ezek egyúttal a pártból is kiléptek. A kilépés oka Steiner Gábor nemzetgyűlési képviselő, akinek terrorisztikus viselkedését nem hajlandók tűrni. A párt elégedetlen SUmier jelölésével és főleg Mező István szenátoréval, aki szenet lapátoló kikötőmunkás és a város képviseletében sem tűnt fel szellemi képességeivel. A pártban megindult bomlási folyamai erősen terjed tovább. birtok... Száztizennégyozer pengőved rendezni lehetett volna az egész adósságot, s a biztosítás csak október 7-én járt volna le s igy a társaság egy fillért se fizet, legfeljebb visszatéríti a befizetett dijakat... Tessék. Ez volt a te nagyszerű gavallérságod. A főikapitány kréta fehér lett Üveges szemekkel nézett Vilmára. — Pardon — mondta Vilma különös éles hangon, azon a hangon, ahogy a fiatal nő élete kritikus pillanatában öregkori hangját találtja meg — mi az a dollár?... Mit mondasz? A sógora ijedten nézett rá. — Tudsz róla, hogy Laci körülbelül kért év előtt, makor a szőlőtelepítéssel foglalkozott a Homoki Szőlőtermelővel, akkor kivágták tőle, hogy biztosítsa magút, emlékszel? — Nem. Én az ő üzleti ügyeiről semmit se tudok. <5 engem mindig kisbabának tekintett és nem beszélt soha ilyen dolgokról. Bátky a feleségére nézett, hogy hát Laci nem szólott Blanka szemrehányóan pillantott az urára: minek hozakodik elő ilyen dolgokkal? — Csak mondjad, mondjad — szólott Vilma komolyan — nagyon érdekel. — Mondjam? — Nekem mindent meg keTI tudni, ami as urammal történt... Jaj! most akarom megismerni őt... Bátky kicsit hallgatott. — Ez egy nagyon helyes dolog volt, a mikor ő kiesett a Homokiból, rábeszéltem, hogy a biztosítást tartsa fenn. Ki tudja, mondtam neki, mi történik. Jó lesz neked tizenöt év múlva is az a pénz. Bizony elég nehezen tudtam behajtani rajta a negyedévi részleteket, de már elő is van jegyezve július 7-re a befizetés. Éppen erről jutott eszembe, mikor ma az előjegyzési naptárt néztem .. . Előkerestem a biztositó lArsaság iratát s itt van ... r (Folytatjuk.) (32)
