Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-10 / 256. (2181.) szám

10 1989 n, Budapesti előadás egy palóc község életrajzáról Budapest, november 9. Fodor Ferenc dr. közgazdasági egyetemi tanár igen érdekes előadást tartott egy palóc község életrajzáról. Kifejtette mindenekelőtt, hogy amíg a nyu­gateurópai államokban egymásután jelennek meg a szülöföldismereti monográfiák, a ma­gyarság körében ez a nemzeti szempontból is igen fontos tudomány alig jutott még szóhoz. Pedig, ha a földrajz a földfelszin élettudomá­nya, elsősorban az a feladata, hogy egyes tá­jak, vagy emberi települések életfolyamatait tárja fel. Ennek azonban nagy nehézségei vannak, mert a kutatásokban természettudo­mányi módszereket kell történelmi módsze­rekkel párosítani. Fodor Ferenc kísérletképpen a palőcság egyik kisközségét, Nagyvisnyót, vette vizsgá­lat alá. Vizsgálatai meglepő eredménnyel jár­tak, mert bebizonyították, hogy még a legel­dugottabb község élete is felkutatható s éle­te mint százados fejlődés eredménye magya­rázható meg. E kis palóc község kabar erede­tű lakossága egy évezred óta helybenmaradt s még a török hódoltság sem tudta elsöpörni. Lakóit névszerint felkutathatjuk a XVI. szá­zad legelejétől kezdve. Nagyvisnyónak ma is kilenc olyan jobbágyeredetü családja van, mely a XVI. század óta egyhelyben lakik. Történelmi és gazdasági sorsuk nagyon ne­héz volt, mert egyrészt a török megszállókkal kellett küzdelmet folytatniok, másrészt a ter­mészettel vívtak nehéz harcot a megélhe­tésért Az erdőirtások folytonos terjesztésé­vel tudtak csak annyi területhez jutni, hogy sovány kenyerüket kikényszeritsék a földből. Rendkívül érdekes adatokkal bizonyította Fodor tanár, hogy még egy évszázaddal ez­előtt is ma elképzelhetetlen gazdasági állapo­tok voltak a palócság között A faekével mü­veit sovány erdei agyagon 1828-ban katasztrá- lis holdanként — a vetőmag leszámításával — mindössze 48 kiló zab vagy 72 kilő kétszeres termett. Olyan kevés volt ez, hogy a község egy-egy lakosára csak 80 kilogramnyi jutott az egyévi termésbőL A fejlődést a lakosság szaporodása kénvs/eritette ki, mert az erdővel vívott drámai küzdelem is elérkezett befeje­zéséhez. Az erdőket nem lehetett még jobban visszaszorítani, több szántóra szert tenni, te­hát kénytelenek voltak jobban termelni. így történt, hogy bár egy évszázad óta egyetlen tapodttal sem jutottak több szántóhoz s bár a lakosság száma ez idő alatt megháromszorozó­dott, a termés megkilencszereződött. Naivon érdekes mozzanatokat tárt fel Fo­dor professzor a lakosság társadalmi életé­ből is. így például a XVII. század végén itt még a legteljesebb házközösség és vagyonkö­zösség állott fenn az egyes hadak családai kö­zött. Az előadó magyarázatát adta annak is, mi az oka egyes palócközségek zsúfolt és rendszertelen településének? Kimutatta, hogy Visnyón ez nem ősi állapot, nem atavisztikus vonás, hanem éppen a falu legújabb, 1850— 70 között keletkezett része a legzsúfoltabb s kizáróan a telekéhség következménye. Az iszap elnyeléssel fenyegeti Caligula hajóit Séma, november 9. A világsajtó már két év óta hoeszaibb cikkekben számol be azok­ról a nagyjelentőségű archeológiái mninkála- tokról, ameflyek a Nemi-tóban Mussolini pa­rancsára folynak. Caligula császárnak a Nemi-tóba elsüllyesztett hajóit hozzák gondos munkával a felszínre s ha ez a munka sike­resen bevégződ ilk, akkor a modern kor egyik legnagyobb archeológiái eredményére lehet büszke Mussolini kormányzata. Az utóbbi napok folyamán a kiemelési munká­latokat váratlan veszedelem fenyegeti. Na­pok óta óriási esőzések vannak és igy az iszap, amelyen a hajó nyugszik, megdagadt, úgy hogy újból elöntései fenyegeti a hajó törzsét. Az iszaptömegek valóságos hullám­szerű mozgásba jöttek, mintha a föld belse­jéből előtörő rengés mozgatná ezeket a réte­geket és magasra tornyosodnak a hajó bor­dái körül. A hajónak a tó Mé hajló tatja 12 méterrel eltolódott eredeti helyéről. Szak­körökben nagyon aggódnak amiatt, hogy minden törekvés hiábavaló az elemek erejé­vel szemben, bár a hajó robusztus törzse Idáiig derekasan ellenállt. A veszély még nem látszik teljesen elháritottnak és ezért lázas gyorsasággal dolgoznak azon, hogy a hajó felszimrehozatalánál talált tárgyakat, különösen a bronzból való álMifejeket bizitos helyre vigyék. Bankban Kgy fiatalember meglátogatta banhhmar talnolc barátját egy nagy bankban. Mindenfé­léről érdeklődött, azután megkérdezte: — Mondd, kérlek, sokon dolgoznak ebben a bankban? A banktis&nselő igy válaszolt: — Körülbelül a negyedrésze a személy­zetnek, , Expressztempóban s a harmonikus együttműködés jegyében tárgyalta le a napirendet Érsekújvár képviselőtestülete Megindultak a tárgyalások az 1920. évi kényszerköksön visszaíéritésére — Megtörtént a városi tisztviselők szolgá­lati viszonyának szabályozása Érsekújvár november 9. (Saját tudósítónktól.) Két napra tervezték Érsekújvár város képviselőtestületének pén­teken délután kezdődött ülését, melynek tárgysorozata hat gépirott oldalon, 75 pontban volt felsorolva. A terjedelmes napirendet ex­pressztempóban, alig négy óra alatt letárgyal­ták. Holota János dr. városbiró, nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg a közgyűlést s néhány rövid bejelentés és a Slávik Alajos főjegyző által beterjesztett illetőségi ügyek után Ér­sekújvár város 1928. évi zárszámadásainak a bemutatására került a sor. Az egyetlen fel­szólaló Nemes Albert dr. volt, aki kifogásolta az, hogy a város még mindig nem térítette vissza az 1920-as kényszerkölcsön tőkéjét a polgár­ságnak. Holota dr. rámutatott arra, hogy már folynak a kölcsön konvertálásának tárgyalásai s le­het, hogy ez évben visszatérítik az összeget Nemes dr. tudomásul vette a választ s a köz­gyűlés egyhangúan megszavazta a zárszáma­dásokat. Ezután expressztempóban tárgyalta a köz­gyűlés a tárgysorozat hátralévő részét, amely túlnyomó részt az 1930-as költségvetéshez szolgált alapul. Módosították a város szervezési szabályren­deletét, szabályozták a város tisztviselőinek s alkalmazottainak szolgálati viszonyait, megállapították a szolgálati időket, elvé­gezték & besorolásokat, megállapították a városbiró fizetését s reprezentációs költsé­geit s 60.000 koronát szavaztak meg a város uj szabályozási térképének elkészítésére. Elhatározták, hogy a város öntöző autót vásá­rol s erre 1930-ban 50.000 koronát irányoznak elő. Kinevezték az uj szlovák könyvtártaná­csot (Bláha, Kulisek, Buzek), nem járultak hozzá ahhoz, hogy Steiner Fáni is cselédszer­ző iparra kapjon koncessziót, mert az állami főjegyző véleményezése szerint máris sokan vannak(?), Felemelték a magyar könyvtáros fizetését 2400 koronáról 4000 koronára s a muzeum kezeléséért külön 1200 koronát sza­Minap tették le Newyork Manhattan városrészé­ben annak a felhőkarcolónak alapkövét, amely elő­reláthatóan jósokéig lesz a világ legmagasabb épülete. Százötven emeletre tervezik, 488 méter magassággal. Két háztömb területén épül fel ez az uj felhőkarcoló és telkén régebben a newyorki köz- kórház állt A földkerekség legmagasabb épülete a párisi Eiffeltorony, amely kerek negyven esz­tendeig tartotta a rekordot, — az 1889-iM párisi világkiállításra készült el, — tudvalévőé® csak há­romszáz méter magas és a legmagasabb felhőkar­coló, a newyorki Woolworth-paiota még ennél is jóval alacsonyabb, hiszen mindössze csak 80 eme­lete van. Közel egy esztendeig tartottak azok a helyszíni tanulmányok és előmunkálatok, amelyek ezt az alapkőtételt mellőztök. Érdekes, hegy egy szak­értő vélemény, amelyet ugyancsak e százötven- emeletes felhőkarcoló építése kapcsán Amerika legelső acél- és vasépitő vállalata publikált a fel­hőkarcolók emeletszámának növelése tárgyában, nem jósol e ezázötvenemeletes felhőkarcolónak rentabilitást Építészek és mérnökök egész vezér­kara dolgozta ki e szakértői véleményt, amely, ha legtöbb vonatkozásában nem is, egyik-másik szem­pontból európai oVaső számára sem lehet közöm­bös. Mindenekelőtt azt állapítják meg a szakértők, hogy az eddiginél magasabb felhőkarcolók építése csak azokban a rayoookban ajánlatos, amelyekben a telek ára emberi számit ás szerint az eddiginél is jobban megdrágul rövid időn belül, másrészt pe­dig ott, ahol a mos tani üzleti forgalomnak további intenzív növekedése várható. Amerikában tudva­lévőén négyzetlábbal mérik és számítják a telke­ket, a szakértők mér most az találják, hogy abban az esetben, ha a telek négyzetlábja 200 dollárba kerül, akkor 63 emletig rentábilis az ópitkezés, ha pedig 400 dollárba kerül egy négyzetláb, akkor még 75 emelet is kifizeti magát. E számokat, úgy látszik, egyáltalán nem a tele­fon-könyvből vették a szakértők, mert csatolták vé­leményükhöz azt az összeállítást is, amelyben New­york egy igen forgalmas részére, a 44-ik és 42-ik ucca közé eső tömbre kiszámították, mennyit jöve­delmez 200 dolláros egységárból kiindulva egy épü­let aszerint, hogy hány emeletes? Megállapították, hogy egy nyoloemeletes épület a befektetett töke 4.22 százalékát jövedelmezi, egy tizenöt emeletes 0.45 százalékot, egy huszonkét emeletes 7.75 szá­zalékot, egy harmimoemeletes 8.6 százalékot, egy harmíuichétemeletes 9.07 százalékot, egy ötveneme- letes 9.87 százalékot, egy hatvanháromemeletes 10.25 és egy hetvenötemeletes 10.06 százalékot jö­vedelmez, innen kezdve pedig emeletről-emcletre csökken a ház rentabilitása. vaxtak meg. Egyhangúan elfogadták ölvedi János azon javaslatát, hogy a város újból sürgesse meg a gimnázium ál­lamosítási szerződésének betartását i ha u állam nem hajlandó ai átvételre, esetleg perrel is kísérletezzen. A képviselőtestület elvileg kimondotta, hogy a városi takarékpénztárat megszervezi és az 1930-as költségvetés terhére 150.000 koro­nát állítanak be, amely a szervezési költsé­gekre fog szolgálni Elhatározták két mély kútnak az építését a város különböző pontjain, hogy tűzveszély esetén onnan vezethessék a szükséges vizet Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az Arany Oroszlán nagytermének átalakítása 704.000 koronába került, 45.000 koronával túllépve az előirányzatot. A gimnázium szegény tanulói­nak segélyezésére 2000 koronát szavaztak meg, a különböző cserkészmozgalmaknak ősz- szesen 1000 koronát s 3500 koronát a pozsonyi YMCA árvaváraljai tábora számára, ahol egy érsekujvári barakk épül ebből a pénzből. A magyar kulturegyesület részére 2000 ko­ronát szavaztak meg s ugyanannyit a cseh­szlovák kulturegyesületnek, mig a csehszlovák vöröskeresztnek 14.000 ko­rona jut 2500 koronát juttatnak a csehszlovák Munkás Testedző gyermekjátszótere számára, 8000 koronát a hivatásos színészek szubven­cionálására. Még számtalan kisebb jelentőségű kérvényt intézett el kedvezően a közgyűlés, amely ezen alkalommal is példát mutatott a nemze­tiségi türelmesség terén. Teljes volt a harmónia a közgyűlés pártjai s a város nemzetiségei között Pedig tulajdon­képen ez a közgyűlés volt a komoly próba­galoppja az 1930-as költségvetési tervezetnek, mert a költségvetés legtöbb, fontosabb kér­dése most került eldöntésre. Hét órakor végétért a közgyűlés s Holota dr. városbiró szükségesnek tartotta az ülés be­rekesztésekor örömének kifejezést adni, hogy ilyen harmónikusan, szépen tárgyaltak, amiért köszönetét fejezte ki a közgyűlés összes párt­jainak. Hetvenötemeletee palota csak 400 dőli áros egy­ségár mellett kezd rentábilis lenni. Szemmel tartották természetesen a szakértők a gazdasági vonatkozásokon kívül a technikaiakat is. Megálla­pítás szerint semmi akadálya nincs annak, hogy akár 2000 láb magas, vagyis a 300 méteres Eiffel- toronynál kétakkora felhőkarcolót építsenek, de az előbbi meggondolás, illetve számítás figyelembevé­telével arra az eredményre jutottak, hogy 131 emelet az a határ, ameddig az épület egyáltalán jövedelmez valamit, azontúl megszűnik minden rentabilitás. A jövedelmezőségihez hasonló lelkiismeretesen számították ki az egyes épülettipueok költs égeit. Az említett 63-emeletes felhőkarcolónál például 18.000.000 dollárba számították a telek árát és 20,500.000 dollárba az építési költségeket Igen érdekes bepillantást engednek az amerikai árviszonyokba ez utóbbi húsz és fél millió dollá­ros építési költség egyes részlet tételei. Itt termé­szetesen jóval áttekinthetőbb a kép, ha nem abszo­lút, hanem relatív számokkal dolgozunk. így pél­dául az épület aoélváza az emeletszámok szerint a végösszeg 7.7—14.8 százalékát emészti fők Kö­rülbelül ugyanennyibe kerül a liftberendezés, amely felhőkarcolónál tudvalévőén igen nagy je­lentőségű. A kőművesmunka, a vízvezeték, a fűtés, a ventilláció, a világítás és’ a többi szerelőmun- ka, továbbá az üvegesköltség már nem tart ilyen lépésben arányt az emeletek számának szaporítá­sával. Itt inkább a beépített terület a mérvadó. Az alapozási munkálat, a földkiemelés, a tetőszer- kezet költsége pedig még inkább független a fel­hőkarcoló magasságától. Igen érdekes és európai fiil számára talán meg­lepő a szakértői véleménynek az a pom/tja, amely a különböző emeleteken elérhető bérösszeget kal­kulálja. Amerikában ugyanis, ellentétben a£ Eu­rópában tradicionális viszonyokkal, nem az alsó, hanem a felső emeletek keresettebbek és ennél­fogva drágábbak. Az oka ennek a számunkra leg­alább rejtélyes jelenségnek igen egyszerű. Minél magasabb emeletről van szó, annál könnyebben diszponálhat egyrészt a bérlő a területtel és pedig azáltal, hogy a közfa bikát mindjobban vékonyít­hatják, másrészt pedi" kivált 50—60 emeletes fel­hőkarcoló esetében, a felső emeletok már túl van­nak az úgynevezett por- és rovanhatáron, levegő­jük a legjobb, helyiségeik a legvilúgosabbak és — Ame rikában ezt is szá mba veszik, — a legszebb ki­látás nyílik belőlük. Amerikában epvébként már meglehetősein kialakult az egyes felhőkarcolók be­osztásának rendije, az alsóbb emeleteket többnyire üzlethelyiségek foglalják le, a harmadik, negyedik, ötödik emeleten pedig bankok vannak. Megjegyzendő, hogy nem m • 100 metaáes és előreláthatóan 76 mfflflő dollárba kerülő MMto eotó m egyetlen, amely mostanában Newyortcb—í épül A Chrysler ■otomobÖ-oég a Lexingtoo-Avan nme és a 42-ik ucca sa rkán egy hatvan ha temetotaa palotát épít, ez legközelebb el is készül, a Bank aI Manhattan weKLstreeti. hatvaonyoloemeietas pata táján a negyveimyoJcadík emeletig jutattak eddig; de az amerikai tempót ismerve, rövidesen tető alá kerül, mert ez utóbbi felhőkarcolóit például mriue elején kezdték csak építeni. Készülőben van továbbá a National City Bank of Newyork hetven­egy emeletes, 900 láb, tehát kereken háromszáz méter magas palotája is, ugyancsak a WaRstreeten. Az u\ lakás Budapest, noveanber Azoknak a szép időknek, amikor még művészi módon megépített kandallók segítségével véde­keztünk a tél hidege ellen — hovatovább telje­sen vég ©szakadt. A kandalló lobogó lángja, amely; barátságos fénnyel árasztotta el a nohézmüvü bá­torokkal, tompaezínü keleti szőnyegekkel, brokál- függönyökkel dekorált szalont, lassan már csak a' regények lapjairól vet hunyó fényt felénk. He­lyét elfoglalják a kevésbé poétiktre szén-, koksz-, gázkálythálk, no meg a mindezeknél praktikusabb központi fű tőszerkeze tok. A romantikus emlékű' kandallók formája azonban mindezek ellenére még mindig kísért, igaz, hogy nem vaskos fatusfcókkal éterik ma mohó száját, hanem gáz lobog benne, kormozó lánggal. Ezeknek a formára nézve tet­szetős fütőszerezámoknak azonban nagy hátrá­nyuk volt, hogy gáztüzükkel erősen szárították a szoba levegőjét e ezzel szemben nem bizonyult praktikusnak az a módezer sem, amely víztartályt' helyezett el a fűtőtest felé. Az újabb szerkezetű gázkályhák ügyéé átalakításával olyanformán se­gítettek a helyzeten, hogy víztartályt alkalmas­nak ugyan, ez azonban láthatlan módon be van' építve a kályha törzséb%s az enyhén párolgó via, amellett, hogy szabályozható, sőt ülatoeitb&tó ia, nem teMti a szoba levegőjét vizpárával. A háziberendez és régi s mindig aktuális prob­lémája a hálószoba. A „napái szék — éjjel igy40 elnevezésű bútordarab sok változata szerepel a mai háztartásban, éppen úgy, ahogyan a falba- épített, összecsukható ágyak is, ezeknek az egyéb­ként praktikus szerkezeteknek, amelyek lakó­vagy dolgozószobává varázsolják nappalra az al­vásra szánt helyiséget, higiénikus hátrányai van­nak. Az éjjel-nappal használt szobahelyiség nem szellőzik olyan mértékben, mint az szükséges vol­na s ez a kifogás vonatkozik a beépített vagy összezárható ágyakra is. Ezekkel a kía' helyet foglaló bútordarabokkal szemben a berendezett hálószobának is hatalmas tábora van s éppen a higiénikus szempontok figyelembe vételével azé- *,* les, szedlős ágyak készülnek fémanyagból e hogy az ágynemüek összezeufolását elkerüljék, keret*«W refeezitett, ritkaszövésü térítőt borítanak az ágy­ra, amelynek párnáit, paplanét, matracát ilyen­formán nem szükséges „szoros glédába“ sorakoz­tatni s igy állandóan szellőzhetik. Egy másik, ugyancsak egészségügyi újítás a lapos párnákat igyekszik a fekvőhelyről kiküszöbölni s helyette henger alakú párnákat iktatni. Ezek a párnák em­lékeztetnek a Japánban használtakra. Ott azonban nem higiénikus okok magyarázzák a használatát, hanem az a körülmény, hogy a japán nő nagy gonddal, félnapos pepecseléssel készített frizurája el ne romoljon, össze ne kászálódjék a lapos pár­nán való fekvéstőL A hengeralaku párnának — amely orvosok véleménye ezerint éppen olyan nyugvást biztosit, mint a ma használatiban lévő lapos párnák — megvan az & nagy előnye, hogy a fejbőr és haj zavartalanul szellőzhetik. Hogy en­nek az ágybéli újításnak lesznek-e követői az al­vás konzervatirjai köréből, egyelőre bajos volna megmondani. Rövid idő előtt a lakásépítő- és lakásberendező művészek arra törekedtek, hogy lehetőleg mellőz­zék a koncentrikus fcetővilágitáet s ehelyett a szoba egyes részeiben helyezik el a különböző szimű és formájú ernyőikkel borított lámpákat, amelyek igy sokkal közvetlenebb s intimueabb fényhatásokat kelthetnek. Ennek a megvilágítási módnak azonban nagy akadálya volt a merev hatású üveg s a könnyen szennyeződő s könnyen pusztuló eelyeimanyag. A technika azonban áthi­dalta ezt az űrt is s ma már olyan selymet gyár­tanak erre a célra, amely üveganyaggal van be­vonva, anélkül azonban, hogy az üveg merev tu­lajdonságával rendelkeznék. Magába öleli ez az uj anyag a selyem omlós lágyságát, diszkrét fé­nyét, ezernyi színárnyalatát és ornamentikáját s emellett lemosható s nem is törékenyebb, mint a használatos üvegernyő. Ez az uj anyag természet­szerűen uj módokat, uj lehetőségeket biztosit a tervezőművészeknek s uj örömet a szép kedvelői s a színetek tusok barátai részére. Helyes nyomon Panaszon (a rendőrkapitányhoz): Kérem, az utóbbi időben egy sereg fenyegető levetet kaptam. Rendőrkapitány: Tan vötökére alapot gya­núja ? Panaszos: Hogyne kérem, a szobámra. (Ptmch) Gyermeklogika —- Gyurika, miért költöznek a gólyák min­den ősszel délreP — Mert ott is gyereket akarnak aa embe­rek. * (London Opinion) Mikor gazdaságos a felhőkarcoló ?

Next

/
Thumbnails
Contents