Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-09 / 229. (2154.) szám

1989 október 9, szerda.

'prxg^A\ag^arhtrmp

Az, hogy a magyarság kétszázezer—egymillió léiket számlál, nem akadály, mert az észtek kulturális autonómiája, amely négyezer látókból álló kisebbségi minimum részére is tudott ku túrái is önkormányzatot adui, megmutatta in thesi és in praxi, hogy nem kell félni a kulturális szabadságtól, hanem köz- ikiuoosé kell azt tenni.

„Mindent a béke szolgálatába akarunk állítani'*

M általában a szabadság és az igazság álapján állunk, mert Masaryk tanításának belát- joik azt az igazát, hogy

két egymás mellett élő nép csak akkor találhatja meg a megértést és a békét, ha mindegyik a szabadság és igazság alapján áll és a szabadság és igazság uralmát intézményesen biztosítja.

Mi elfogadjuk a demokráciát, ha az a helyesen gondolkodó vagy gondolkodni tudó emberek többségét, a szabadságjogok érvényesülését, a diszkussziót, az önkormányzatot, vagy, amint Masaryk legutóbb kifejezte, „azt a követelményt jelenti, hogy mindenkit meg kell hallgatni é« a jogát biztosítani kell." De amikor rámutatunk arra, hogy minket kezdetben nem hallgattak meg és ma sem hallgatnak meg, hogy kinevezett tagokkal lebe- teleané van téve a helyi és tartományi ön- kormányzat, akkor oda jutunk, hogy nekünk jogunk van az igazi demokráciát kívánni és követelni, mert ebben az államban ilyen demokrácia még nincs.

Mi mindent és mindent a léke szolgálatába akarunk állitarr s aláírjuk a köztársasági elnök ur ama kijelentését, hogy a pacifizmus ma már nemcsak erény, hanem feltétlen szükségesség s éppen ezért

szükségesnek tartjuk a háború ellen a jó emberek összefogását

és az összefogásban rejlő erő érvényesülését. Mi nem tudjuk megérteni, miért kellene a cseh anyának kedve- fiát. a morva feleségnek a férjét, a szlovák leánynak a szeretett vőlegényét a háború rémének kiszolgáltatni, miért kellene a nyomorékok és rokkantaik, siró özvegyek és szenvedő árvák, nyomorgók seregét megteremteni, mesterséges határkérdésekért, amikor a gazdasági béke megold minden vérontást, minden szenvedés nélkül mindent és ad életörömet, nemzeti boldogságot, jólétet, nemzeti fejlődést, békességet és igazságot.

1 magyarság követelései

Ha magunkon nem segítünk, akkor sorsunk sohasem fog javulni. Nem fogunk tehát meg- állani annak konstatálásánál, hogy nem jól van az úgy, hogy ma vau, hanem

as alkotó, a teremtő, a kezdeményező munka terére lépünk. A saját erőinkre támaszkodva egyik kézzel védekezünk, a másik kézzel építünk.

'A nemzeti kultúránk fejlesztésére összefogunk minden nemzeti erőt. Munkálni fogjuk a maivvar kulturális egységet. Munkáljuk a magyarság megszervezését és megteremtjük a gazdasági felkészültségét. A köztársasági elnök jubileumi nyilatkozatának azon tétele alapján, hogy az alkotmánynak és az első törvényeknek hibái vannak és azok módosítandó!;:,

követeltük a parlament előtt és követelni fogjuk a parlamenttől az alkotmány revíziót. Követeljük Szlovenszkó önkormányzatának uj szabályozását. Követeljük a házszabály- revíziót, hogy az álparlamentárizimus megszűnjön és igazi parlamentáris rendszer érvényesüljön. Követelünk uj választási rendszert, uj uyelvtörvényt, uj állampolgársági törvényt. A miniszteriális törvény, a gyülekezeti és az egyesületi törvény megalkotását, a birói függetlenséget és a bírák szolgálati viszonyait szabályozó reformot, a népszámlálási törvényt, a bíróságok uj területi beosztását szabályozó igazságos törvényt, az elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok kérdésének emberséges törvénnyel való szabályozását, a kartellkérdés törvényes rendezését, a mezőgazdasági hitel érdekében az ingózálog törvényének a megalkotását. Egy alapos beruházási program megvalósítását Szlovenszkó érdekében. A melioráció tekintetében, valamint a közhivatalokban való részesedés és a közsegfé- lyezésí jogban való részesedés tekintetében a számarányunknak megfelelő kielégítésünket. Uj szövetkezeti törvényt ée annak révén a szövetkezeti szabadságot

Azonban nem állunk meg annál, hogy követelünk, hanem indítványokat, törvényjavaslatokat készítünk és nyújtunk be a parlamentbe, kapacitálunk és propagandát Űzünk. Ha munkánk visszautastlásra talál, nem ijedünk meg, hanem megismételjük keademényezéfia® és latosat lea©a&s®ls s

a polgári teáidé

Hlinkas Alea iacta est! — Tuka f elültetése kiszorítja a %néppárt©! a karmérakéi

Prága, október 8. ifiinka András, a szlovák néppárt vezére, Tiso és Labaj dr. miniszterekkel ma reggel Prágába érkezett. A három szlovák néppárti politikus azonnal a parlamentbe ment, ahol fontos tanácskozásokat folytattak. A délelőtt folyamán összeült a régi koalíció nyolcas bizottsága, amelyen Hlinka András szemére vetette a kormánytöbbségnek, hogy sem a kormány, sem a kormánytöbbség nem teljesítette azokat az ígéreteket, amelyeket a szlovák néppárt kor- mánybalépésekoT tettek. A koalíciós pártok kiküldöttei viszont azt követelték Hlinkától és a néppárttól, hogy álljanak el Tuka jelölte- lésétől. Hlinkáék azonban kijelentették, hogy Tuka bűnösségének kérdésében még két fórum fog Ítélkezni és végleges ítélet csakis a harmadik bírósági fórumon várható. A végleges ítéletig a párt nem vonhat le a pörből semmiféle politikai következményeket és nem is állhat el Tuka jelöltetésétöl. Miután a koalíciós pártok Hlinkáék esen álláspontját a. kormánypártisággal inkompatibilisnak minősítették, kijelentették a néppárti miniszterek. hogy még a mai nap folyamán benyújtják lemondásukat.

Hlinka András levelet intézett Udrzsal miniszterelnökhöz. A levél szövege a következő:

— Mélyen tisztelt miniszterelnök ur! Tisztelettel tudomására adom, hogy kabinetjéből a szlovák néppárt ezennel visszahívja két miniszterét, Tisot és Labayt. Hlinka András s.

k., a szlovák néppárt elnöke.

Tiso még ma délután tanácskozásokat folytatott Udrzal miniszterelnökkel, de ezek a tanácskozások már csak a lemondás módozataira vonatkoztak.

Lapzártakor értesülünk félhivatalos helyről, hogy Tiso és Labay miniszterek ma délután benyújtották lemondásukat, amit a köztársasági elnök, illetve a kormányelnök tudomásul is vett. A fölmentést tartalmazó leiratokat lapzártáig még hivatalosan nem tették

közzé.

Hlinka András a Bohemía parlamenti munkatársának interjút adott, amelyben többek között ezeket mondta:

— Alea iacta est! Lerázzuk a port a sarunkról. Csak most kezdődik az igazi harc a Slovenská Krajináőrt és annak teljes autonómiájáért.

Tuka jelöltetésére vonatkozólag pedig kijelentette Hlinka. hogy a P. M. H -bán megjelent nyilatkozatának egy része félreértésen alapszik, mert az úgynevezett tartaléklista nem vonatkozik Tokára, hanem csak azt akarta mondani, hogy az eredeti listát jogi szempontból megvizsgáltatta, nehogy akadályokat gördítsenek a lista benyújtása elé. Tukát első helyen jelölik a kassai kerületben és Hlinka biztosra veszi, hogy az első skruliuiumban meg is válasszák Tukát. Arra a kérdésre, hogy megválasztása esetében Tuka bejut-e a parlamentbe, Hlinka kijelentete, hogy ennek eldöntése a jogászok dolga, ezzel ö nem is

foglalkozik. A párt azonban most unnál nagyobb vehemenciával veszi fel a harcot Szlovenszkó teljes autonómiájáért.

A jelenlegi polgári kormánytöbbség tehát a' mai nappal megszűnt létezni s a kormány ma az állandó bizottságban többség nélkül áll.

Munkatársunk érdeklődésére egy cseh koalíciós politikus kijelentette, hogy a szlovák néppárt kiválása pillanatnyilag semmiféle súlyosabb következményekkel nem járhat, mert hiszen az építkezési mozgalomról, a lakók védelmiéről és a kénvszerk ilak oItatásról sziu.-.- javaslatokat a szocialista pártok is megszavazzák, éppen ugv, mint az elemi csapások által sújtottak állami segélyezéséről szóló javaslatot. Ha a másik két benyújtott törvényjavaslatot a szocialisták nem akarnák megszavazni, úgy azt az állandó bizottság legfeljebb nem fogja tárgyalni.

Pástjaink Zsolnán véglegesén megállapították választási listáikat

Zsolna, október 8. A szövetkezett pártjaink által életrehivott központi végrehajtó bizottság, amely először október B-án tartotta ülésé Otátraiüreden, folytatólagos ülését október 7-én Zsolnán tartotta meg. Mig az ótátrafüredi ülésen Gro-sschmid Géza dr. elnökölt, a zsolnai ülésen Törköly József dr. volt az elnök. Az ülésen jelen voltak az országos kereszténys^ceialista párt. részéről Grosschmid Géza dr., Jablonicsky János dr. és Bökni Rudolf pártiigazgató, a magyar nemzeti párt részéről Törköly József dr., Hoiota János dr. és Bianár Béla dr. Megállapították a végleges jelöltlistákat, ezután elhatározták, hogy a prágai központi választási bizottságba a két párt részéről Tömöri János dr.-t és Ploch Istvánt delegálják.

A központi végrehajtóbizottság ezután letárgyalta a választások irányításának és munkabeosztásának módozatait. A két párt a közös lista érdekében két országos nagygyűlést tart, az egyiket október 13-án Kassán, ahol Szent-Ivány József és Grosschmid Géza lesznek a .vezérszónokok, a másikat október 20-án Pozsonyban, ahol Szüllő Géza, Törköly József dr., Grossch-miid Géza és Jabloniczky János dr. lesznek a vezérszónokok. Egyúttal meghatározták a közös lista címét, amely a következő lesz: Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi jelöltlistája (au- tonómista választási szövetség).

seiuket mindaddig, amiig eredményt nem érünk.

Mi nem várjuk, hogy az idő dolgozzék értünk.

A Masaryk elnök ur által jósolt béke intervallumot jól ki akarjuk használni nemzetünk és az emberiség érdekében, hogy a kisebbségi kérdésben és Európa hibás felosztásának kérdésében létrejöjjön a békés megegyezés.

Magyarok! Ez a mi politikánk!

A jelenlegi kormányzat úgy a hatalmi, mint a kulturális, a társadalmi és gazdasági politikája miatt nem érdemelt bisamlat a magyarságtól.

A magyarság tehát nem erősítheti szavazatával ez a kormányt. Magyarok, fogjunk össze és a választási urnánál mindenki tegye meg a szükséges lépést magyar politikánk diadala érdekében.

^enőöri közbelépés zavarta meg Fedor Miklósnak Beiánskyf kritizáló beszédét

A következő 'szónok Fedor Miklós ker.-szoc. képviselőjelölt volt. Az általános politikai helyzet bírálata után csakhamar rátért a losonciakat mostanában annyira érdeklő Be- lánsky-esetre. Maró gúnnyal, éles szatírával és frappánsul szellemesen teregette ki a Be- lánsky-ügy pikánsabb részleteit a közönség állandó derültsége és zajos helyeslése közben.

A hatósági kiküldöttként szereplő Kpmpis Jánps rendőrfőbiztos, úgy lá.tszik, nem szívesen hallgatta a Belánsky jeliemrajzát a Fedor Miklós előadásában s többször félbeszakította a szónokot.

— A régi Magyarországot dicsérni nem szabad! —■ szólt közbe Kompis rendőrkapitány s előhívta a rendőri készültséget.

Harminc államrendőr zárt sorokban, futólépésben közeledett a népgyülés! tömeg felé.

Erre Fedor, nehogy a túlkapásokra hajlandó rendőrfőbiztos föloszlassa a népgyü- l*éat, hirtelen befejezte a beszédét.

— Nekem jogom van egy közszereplő embert birálni! — kiáltotta a rendőrfőbiztos felé Fedor s lelépett az emelvényről.

Erre Kompis főbiztos visszarendelte legényeit.

Fedor Miklós félbeszakított beszédét a közönség igen nagy lelkesedéssel és tetszésnyilvánítással fogadta.

Fleischmann Gyula beszéde

A népgyülés következő szónoka Fleischmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő volt. Beszéde elején a választási agitáció kórElső Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz.

KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7.

Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában.

Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust*

désével foglalkozott, amellyel különösen a kormánypártok élnek vissza.

— A magyar politikusokat — úgymond —- azz-al vádolják a kormánypártok vezető férfiak hogy csak panaszkodnak és az állami életből nem vesznek részt. Ezzel szemben tény, hogy

a magyarságot semmiféle intézményben sem engedik szóhoz jutni és a mai választási rendszer mellett lehetetlenné van téve, hogy a magyarság az államéletben nagyobb befolyáshoz jusson.

Ami panaszaink folytonos emlegetését illeti, ez azért szükséges, mert a külföldön állandóan azt hangoztatja a csehszlovák propaganda, hogy a magyar kisebbség megkapta az öt megillető jogokat Csehszlovákiában és meg van elégedve. Ennek a megcáfolása nagyon könnyű. Csak egy példa elegendő rá és ez az állampolgársági kérdés. Amig az alkotmányban ki van mondva, hogy a köztársaságban minden nemzetiség egyenjogú, addig a valóságban egy, az államfordulat után Boszniából hazajött tisztviselő háromhónapi ittlakással csehszlovák állampolgárságot szerezhet, mig viszont az itt élő magyaroknál az évtizedeken való ittlakás sem elegendő az állampolgárság megszerzéséhez. Itt van továbbá

a magyarság mellőzése az állami, tartományi és járási költségvetésekben.

A magyarságot érintő legfontosabb problémák közé tartozik most elsősorban a mező- gazdasági. válság, amely a mezőgazdasággal foglalkozó magyarságra katasztrofális következményekkel fog járni. Ez a válság éppen az

agrárpárt uralma alatt köszöntött be és habár az agrárok a földműves népnek mindent beígértek, ezt a válságot nem akadályozták meg. A második fontos kérdés a szlovenszkói ipar talpraállitása. A csehszlovák iparpolitika tönkretette a szlovenszkói ipart és tízezreket fosztott meg a megélhetéstől. Az állampoliti- kának nem csak azt kell szemügyre venni, hogy mi jár haszonnal, hanem a megélhetésre szoruló területeket is támogatnia kell. Ezt követeli és erre szorul rá a szlovenszkói munkásság.

A gazdasági kérdések mellett nemzeti és kulturális szempontból támogatnunk kell az egyházak követeléseit. A lelkészkedő papság fontos missziót teljesít erkölcsi, nemzeti és kulturális szempontból és* nem engedhetjük meg, hogy sok magyar paptól megtagadják a kongruát. Fleischmann Gyula dr. beszéde végén fölhívta a közönséget, hogy a mostani választásokat tekintse olyanoknak, mint amelyeknél a magyarság együttes és erőteljes föllépése egy lépéssel ismét előbbre viszi sorsát.

Beszéde mély hatást váltott ki a hallgatóságból.

Végül Vitovsafcy József kisiparos a népgyülés állandó helyeslése közben elkeseredett szavakban adott kifejezést a polgárság elégedetlenségének a forgalmi adóterhek miatt. Majd határozati javaslatot nyújtott be, amelyet a népgyülés egyhangúlag elfogadott.

Vida Gyula dr. zárószavai után a hallgatóság hatalmas tömege a legteljesebb rendben szétoszlott. A falusi közönség pedig katonás rendben fölsorakozva, zászló alatt, harsogó zeneszóval vonult el.

A füleid gyűlés

Délután 4 órakor a losonci népgyülés szónokai autókon átráudultak Fülekre. A templom előtti téren összegyülekezett tömeg harsány éljenzéssel fogadta az érkező szónokokat. A népgyülést Lóska Károly és Komár János helyi pártelnökök nyitották meg, majd Fleischmann Gyula dr., Törköly József dr.. Fedor Miklós, Giller János dr. és Vifovszky József lelkesítő beszédeket intéztek, a derék fülekiekhez, akiknek vezetői fogadalmat -tettek, hogy a testvérpártok zászlaját diadalra fogják juttatni.

Közős választási gyűléseink a Csallóközben

Dunaszerdahely, október 8. (Kiküldött tudósítónktól.) Testvérpártjaink vasárnap a Csallóközben is több hatalmas sikerű választási népgyülést rendeztek. Jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar választó közönség ezen a vidéken is a legnagyobb megelégedéssel fogadta a pártok együttműködésének hírét.

Csallóköz szivében, Dunaszerdahely községben a Tükör-kertben gyülekeztek a választók százai, köztük a környék 10—15 községének gazdái, igen sok munkás és a helyi érdeklő3