Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-08 / 228. (2153.) szám

1939 október & kedd. 7 Marquis de C a „szélhámosok Napóleonja" legjobb barátjával ásaita el magái A fantasztikusan kieszelt bűnügyi történet tragikus fináléja — A marquis segítőtársát gondatlanságból elkövetett emberölés címén letartóztatták Páris, október 7. Három napig Parisnak igen nagy szenzációja volt. Egy biinügyi regény, amelyet akár Edgár Wallace Írhatott volna, tölti ki a párisi lapok hasábjait és ennek a regénynek egyes részletei fedik a valóságot. Választhatunk a címek között: „Elevenen el- ásva“, vagy „A hamis marquis tragédiája*4, vagy „A verneuili erdő titka44, vagy pedig — hogy egy igazi Wallace regény címet idézzünk „Az igazság lovagjai44 — mindezek a címek passzolnak, vagy a találékony fantáziához egész sereg hasonlóan megfelelő címet tudna alkotni a borzalmas és egyedülálló biinügyi. történet fölé. Negyvennyolc órára volt szüksége Páris rendőrségének ahhoz, hogy minden részletében felfedezze az elevenen elásott ál-marquis tra­gédiájának titkát. A legnagyobb részletesség­gel folyt a vizsgálat, amely minden adatot összegyűjtött, minden nyomot figyelembe vett, hogy teljes egészében állapíthassa meg Mar­quis de Champaubert halálának nyitját. pMadame d'Orgevata felfedi a bűntényt A nyomozás a következőképpen derítette fel &z .eset részleteit: Október íbán egy ismert ezéJhá mosnak, Ölem ént Pascalnak édesanyja, aki a kis Saint-Aubinben lakik, titokzatos le­velet kapott, amely Írógépen volt írva és ame­lyen Madame d‘ Orgevat volt aláírva. Ez a hölgy közölte Pascal asszonnyal, hogy Verneuil erdőjében fiát, akit a bűnözők vilá­gában Marquis de Chaupaubertnek emleget­nek, elásták. A levél pontosan közli a koporsó helyét is. Madame d‘ Orgevat azt írja továbbá, hogy lelkiismeretfurdalásai vannak: s azért elhatá­rozta, hogy életét is kockára veti, hogy a tit­kot elárulja. Az édesanya ne habozzék, ha fiát még élve akarja viszontlátni. Ugyanezen a napon még két saint-aubini férfi kapott ha­sonló tartalmú levelet, akik az ál-marquisnak fiatalkori barátjai voltak. Egyikük, egy Ba^ chelet nevű kereskedő azonnal Párisba uta­zott, ' ért esi tétbe egyik ismerősét, a két férfi aztán motor-kerékpáron még az éjszaka fo­lyamán kiment a verneuili erdőségbe. Az eső sűrűn csapkodott a fák lombjai között, az utak felázottak voltak, a két barát azonban a levélhez; mellékeit tervrajz alapján megtalált* az erdei sirt, la­zán felbontóit, ajaesony dombot. A dom­bocska egyik oldtaULn cső hatolt a melység­be, amelynek nyílását szürőkészül'éé látta el. A két férfi a csövön bekiabált a sírba: — Clernentf Élsz-e még? Felelj! Meg aka­runk menteni! Természetesen azonban minden óvóintózke- clést megtett, hogy idejében megmenthessék. A gummicső szűrőkészüléke azonban a ned­ves földdel bedugult és a marquis lassanként megfulladt. Az oda- csőditett barátok már csak holttestére buk­kantak. A misztifikációból igy lett tragikus valóság. A másik elmélet szerint, amelynek azonban a rendőrségen már kezdetben sem adtak sok hitelt, lehetséges, hogy a marquis tényleg bosszúnak lett áldozata. A rendőrség inkább az első hipotézis irá­nyában nyomozott és csakhamar helyes utón haladt. Negyvennyolc óra múlva letartóztatták Mar­quis de Chaupaubert egyik bírni na* bárdi­ját, egy Boulogne nevű férfit, aki égisz tes­tében reszketve vallotta b?, hogy ő volt a marquis tervébe belcavatva és ő is ásta el barátját. Arra tenmészebesen nem is gondolt, hogy ez a pompásan kieszelt trükk ilyen tragikusan végződhetik. . A tragikus kimenetelű trükk A szerencsében ál-marquis tényleg azt akar­ta elérni, hogy emlékiratainak megjelenése alkalmából kissé feledésbe került nevét újból felelevenítse. A Lapok ugyanis 1924-ben, amikor Marquis de Chaupaubert hűvösre került, tele voltak Cas- tel du Pieuré hírhedt „mátrác-pincó jenek44 borzalmaival, amelyben a szélhámos a legna­gyobb francia ékszerészeket akarta elhódítani és kifosztani, öt év múlva szürke fogolyként került ki a marquis és megakarta szerezni új­ból a reklám glorioláját nevének. A szélhá­mosságnak abból a fajtájából, való, amelyet a rendkívüli fantázia jellemez és amit most rek­lám céljából kieszelt, az valóban Eduard Wal­lace fantáziáját is megszégyeníti. Gyermek­kori barátjával, Boulognóval, akivel együtt töltött egy börtönbüntetést, a terv minden részletét kidolgozta. Boulogne erre a célra vililát bérelt ki és Clement Passal szeptember 17-én édesanyja házából elutazott azzal, hogy Zsidó újév Jeruzsálemben Fegyveres csapatok őrizték az ünneplőket Jeruzsálem, október 7. (A P. M. H. műnk a tár­sától.) A palesztinai angol hatóságok elrendelték, hogy a Panaszfal környékét éjjel közbiztonsági okokból világítsák ki. A szent helyek kegytár gyairél lajstromot készítettek és minden tárgyat j lepecsételtek. A zsidók újévi ünnepein | az egész városban meg kéri ö ztetlt é k az őrsége­ket és az araboknak megtiltották, hogy az ünnepek alatt nyájaikat a szent területre és a templo­mok környékére hajtsák. A feszültség a zsidók és arabok között az utób­bi napokban egy csöppet sem enyhült és összeütközések csak azért nincsenek napiren­den, mert' erős angol osztagok szállták meg a várost. Az angol kormányhatóságok azt jelen­tik, hogy helyreállították a nyilvános rendet, de a valóság az, hogy a zsidók, akik néhány hét előtt elmenekültek otthonukból, nem mernek visszatérni, bár az angolok biztosították őket arról, hogy veszedelem nélkül jöhetnek vissza házaikba. Az arabok közül sokan szintén elmenekültek és a két fél ellenségesebb érzületű egymással szemben, mint valaha is. A helyzet ebben a pillanatban az, hogy a felszín csendesnek látszik, de a mélységben forrong és ha esetleg visszavonják as angol csapatokat, a mmmmmpmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmammmrx vérengzés újból és még nagyobb érövéi támad fel. Angol repülőig épek cirkálnak Jeruzsálem és kör nyéke fölött és megfigyelőik vigyáznak arra, hogy nagyobb csoportosulások ne támadjanak. Az arabok azt mondják, hogy amíg a Balfour-dakíarációt nem helyezik hatá­lyon kívül, addig nem nyugszanak meg, mert nem tűrik, hogy minden jog és előny a zsi­dóké legyen. Palesztinában — mondják az arabok — hét­százezer arab és és csak százhatvanezer zsidó, az arabok tehát legalább is egyenjogúságot kö­vetelnek. A zsidók viszont azt állítják, 'hogy ők csajb a Balfo;ur-dek-laricióban megadott jogokat élvezik és gyakorolják. A hatóságok mindent el­követnek, hogy a két népet kibékítsék egymás­sal, de fáradozásuk teljesen hiábavaló. Most volt a zsidók újévi ünnepe, október 15-é'i van hősszunap és még több zsidó ünnep érik ok­tóber hónapjára. Az angol katonaság erre az üdőr* okvwtljnül PWeszttSnában és Jeruzsálemben inasad, mart’ mindenáron meg akarják óvni az ünnepek bé­kéjét. Szombat reggel az egész jeruzsálemi angol hely­őrség szolgálatba lépett és őrségek cirkálnak az uocákon és a szent helyek körül. A borzalmas lelet Nem jött felelet. Az egyik férfi erre lélek- ezakadtan a szomszédos falu rendőrségére sietett, hogy jelentést tegyen. Virradatkor a eirt feíásták. Kis mélységben a munkások nyerslen össze­tákolt f&koporsöt találtak, amelyben egy fér­fiúnak összehuzódott teste feküdt. A holttestet ing fedte. A fej a csőnek alsó nyílása közelében feküdt. A koporsóban élel­miszer maradék volt, kenyér és néhány tábla csokoládé, amit azonban a nedvesség péppé olvasztott. A test karjain és kezén, valamint homlokán erős horzsolások mutatkoztak, ami azt mutatta, hogy a szerencsétlen ember az utolsó pillanatok közeledtével kétségbeeső kísérleteiket tlett a kiszabadulásra. A boncolás megállapította, hogy a halált fulla­dás okozta. Az orvosi szakvélemény igy szól: „Elevenem eltemették.44 Két hipotézis Már ennek az erdei éjszakának a története is elég szenzációs, azonban a történet ott fej­lődött bűnügyi regénnyé, amikor a Matinben megjelentek azok a levelek, amelyek szep­tember 28-ik.a óta érkeztek a szerkesztőségbe Themis lovagjainak aláírásával. A Matin eze­ket a leveleket faksimilével közölte. Vasárnapi számunkban részletesen ismertettük a közép­kori borzalmakra emlékeztető történetet, mely­nek cselekvő főhősei Themis lovagjai, ennek a Ku-Klux-Kan szerű állítólagos szövetség­nek tagjai, szenvedő alanya pedig Clement Passal, alias Marquis de Chaupaubert, a szél­hámosság Napóleonja. Az adatok össze vetéséből a bűnügyi rendőr­ségen mindjárt két hipotézis aldicult ki Az egyik elmélet szerint az ál-marquis fantasz­tikus reklámot akart csinálni készülő emlék- hrfttai számára és ezér| tárftaivpl elásatta ma- 0**, Váratlan fordulat a szepsi molnár rejtélyes halála ügyében Gyilkosság gyanúja alatt íetartózlaiták a molnár fiát és vejét Kassa, október 7. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Péntek délelőtt, — amint megírtuk — öngyilkosságot követett ©1 Szépé ssi József szepsii malomtulajdonos. A malomudvar egy kiis melléképületében, mely irodának volt berendezve, átlőtt fejjel talál­ták meg a 66 éves malomtulajdonost. Az ön- gyilkosság okának kutatása közben az ügy ma váratlan fordulatot vett. A osendőri nyo­mozás folyamán kihallgatták Szepessd vejét, Vizdos Jenőt és fiát, ifj. Szepessi Józsefet. A csendőrségnek már az első pillanatban gya­nús volt, hogy a kiihallgatottak zavaros vá­laszt adnak a kérdésekre és a homlokegye­nest ellenkező állításokban, sok gyanús mo­mentum merült fel, amely azt a meggyőző­dést sugalta, hogy Síposai halála mögött rejtélyes eoaiádi tragédia húzódik meg s gyanúba vették úgy Vizdos Jenőt, mint ifj. Szepessi Józsefet, hogy apjuk halálának elő­idézéséiben részesek lehetnek. Az első osendőri jelentés arról számolt be, hogy Vizdos Jenő kényszert alkalmazott idő­sebb Szepessi Józsefre, amelynek hatása alatt következett be az öngyilkosság. A további nyomozások azonban megállapították, hogy Szepessi tekintélyes vagyonnal rendelkezett, Jő módban élt, anyagi okok tehát nem siet­tethették halálát. Vagyonát Amerikából hoz­ta és veje és fia, akik teljesen vagyontala­nok voltak, már régebben igyekeztek ráven­ni az idősebb Szepessit, hogy a vagyont adja át nekik. Szepessi ez ellen tiltakozott s mint­hogy erőteljes, munkabíró ember volt, egye­lőm hallani sem akart arról, hogy vop <* fia kapja kezébe a malmot. Emiatt ellensé­geskedés fejlődött ká a fiatal és az öreg Sze­pessi között és a napirenden lévő veszekedések nem egy­szer a tettlegességig fajultak az apa és lia s az após és vő között. A szomszédok kihallgatásából az is megálla­pítást nyert, hogy a legutolsó napok folyamán gyakori és hangos szóváltások zajlottak le a szepesi kúrián. A csendőrség a tegnapi nap folyamán letartóztatta és a kassai bírósági fogházba szállította a 44 éves Vizdos Jenőt és ifjabb Szepessy Józsefet. A csendőrsóg annak felderítésén fáradozik, hogy nem gyilkosság esete forog-e fenn, mert az orvosi megállapítás nem zárja ki azt, hogy az öreg malomtulajdonost előzetesen leütötték és azután, hogy a gyanút eltereljék, a száján keresztül a fejébe golyót röpítettek. Vizdos erre vonatkozólag csak annyit mondott vallo­mása során, hosry ő nem látta a vadászfegyvert apósa mellett, akinek egyébként sem fegyver­viselési engedélye, sem fegyvere nem volt. Viszont a csendőrség már úgy találta a hul­lát, hogy a vadászfegyver ravasza egyik lábá­nak ujjára volt spárgával erősítve, amelyen állítólag az öngyilkosságot elkövette volna. Nemzetközi gyapjukonferencia. Az eredeti­leg október 21—23-ikára tervezett gyapjukon­ferencia végleges terminusát november 22. és 25.-ében állapították meg. A gyapjukonfe- renciát Bradíordban tartják meg. Deaviliebe megy, ahol kiadójával folytat tár­gyalásokat. Azóta nem látják, mert barátjá­nak villájában tartózkodott és iámon irta az édesanyjának, a barátainak, a Ma tűrnek és a Havas-ügynökségnek címzett névtelen levele­inek tömegét. % Közben összeállították a nagy koporsót és egy éjszakát a csukott koporsóban töltött el, amelybe a gurum leső vezetett levegőt. A ki- bérlet előtt 24 órán keresztül böjtöt tartott és mintán ugv a böjt, mint a koporsóban való alvás rikeriilt, barátja által Verneuil erdejében elásatta magát. A koporsóba előbb egy font csokoládét tettek és Boulognénak igen tetszett a mulatság. Az elföldelés után még egy órán át a csövön ke­resztül társalgást folytattak, hogy Boulogne meggyőződjék vájjon minden rendben van-e? Ezután megnyugodva távozott, hogy Parisban postára adja a szélhámos utolsó leveleit. Hat óm múlva érkezett vissza a sírhoz, hogy barátjának inni adjon. Bőszéit a kőin orsóba, de borzalommal állapította meg, hogy fal ále­tet nem kap. Elrétnükian menetűit el és az­óta bujdokol. A riasztó levelek közben megtették a hatá­sukat és kiásták Marquis de Chaupaubert holt­testét. B'Oul'Ognét is elfogták rejtekhelyén és a szélhámos marquis sogitőtársát, akit a nagy fantáziával kieszelt rcklámtrükk balsorsu ki­menetele rettentően megrázott, gondatlanságból elkövetett eníborölér, cinén vizsgálati fogságba helyt:áfák. A szerencsétlen Marquis de Chaupaubert ez al­kalommal nem az ékszerészeknek, hanoin sa­ját magának ásott vermet és el is pírztult benne. Véres verekedés Párisin a szocialisták és a kommu- iilsiáfc közölt — Léon Bilim is megsebesült — Páris, október 7. A francia fővár óéban teg­nap eete véres, verekedésre került a sor a szocialisták és a kommunisták között. A szo­cialista párt nyilvános gyűlést hirdetett, amelyen tilt akozni akart az osztrák fasisz­ták Heimwehr-mozigalma ellem. A zárt te­remben tartott összejövetel kezdetén a kommunisták azonnal zavarogui kezdtek. Egyórás elkeseredett küzdelem után a szo­cialisták végre ki szőri tót iák a teremből a kommunistákat.' A harcban hatvan személy töbhé-kevésbé 'súlyosan megsebesült. Léon Blumot, a szocialisták vezérét, az egyik kom­munista egy felragadott székkel könnyebbéin megsebesítette. Nansen nyilatkozik északsarki Zeppelin- útjáról Géni, október 7. Nan.sen Fridtjof d.r., mint Norvégia megbízottja a népszövetségi tanác-ko- zásom, a múlt napokban Genfben tartózkodott, ahol elutazása előtt érdekes beszélgetést folyta­tott a Neue Zürioher Zeitung munkatársával j arról az expedícióról, amely 1930 bán a Grál í Zeppelinen dr. Eck&ner és Namsen vezetésével j az Északi sarkra indul. Az expedíció két állomáshelyet rendez be. Az egyik a norvógiai Tromső, a másik az alaszkai Fa irhánk®. Tromső lesz az indulási. Fairhauks a megérkezési bázis. Három nagy felfedező repülésről van szó. Az első Tromsőből indul ki és az északi sarkvidéken áthaladva a kanadai parton Fairbanksmé! vég­ződik. Ez az ut körülbelül 5200 kilométer. A fair- ba.nksi állomásom a Gráf Zeppelint újra megtöl­tik. A másik két felfedező repülés az első tapasz­talatainak kiegészítéséül fog szolgálni és sem az útirány, sem az időtartam nincs még eldöntve. Az uj északsarki expedíció főképpen a sarkvi­dék földrajzát akarja tanulmányozni, mégpedig az északi sarok föld- és vizelosztását és a tenger mélységet. N amsen szerint mintegy 150 méter magasságból egészen jól meg Lehet határozni a partmélységet az úgynevezett . ekho- mélymérő14 segíts égével, amely torpedó a lakú ké­szülék és mintegy 300 méter hosszú kábellel van a Grál Zeppelinhez erősítve. Egészen pontosan meg akarják határozni az északs-arki kontinens kiterjedését, természetesen fontos és mindenre kiterjedő me­teorológiai méréseket is fognak eszközölni. — A tervezett Eckener—Namsem-expediciót csak előz­ménynek tekintik, mert. 1931-bem éis 1932-ben a most szerzendö tapasz­talatok alapján rendszeres kutatást akíarnalkl eszközölni a sarkvidéken. Nagy szerepet szánnak a rádiónak és több uj iá dió állom,ást szerelnek fel. Nansen semmiféle veszedelemtől nem tnrt. — Hogy átrepülnek-e az Északi sark felett U azt Nanteen nemi tartja fontosnak, mert a kutatások szempontjából ez teljesen kö­zömbös. De sokkal valószínűbb, hogy igen. mint. nem. Az expedíció teljesen tudományos jellegű ée semmiféle úgynevezett hatásra nem törekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents