Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-06 / 227. (2152.) szám

K í-MAfil!SR‘HTRK5B ▼•Ina, hogy fölkelte* u érdeklődést a szélhá­mos sajtó alatt lévő emlékiratai iránt. Minden esetre: a reklámnak ez a módja rendkí­vül eredeti lett volna, ha nem végződik szeren­csétlenül. Ezek a bűnügyi szakértők azt hiezik, hogy aa egész élreeltemettetést maga Pősein rendez­te barátai közreműködésével, akik azonban nem jártak ol kellő elővigyázatossággal. Hogy ez a feltevés bizonyul-e igaznak, vagy pedig a párisi szélhámosok koronázatlan királya tényleg egy excentrikus bosszúálló szövetség vér- bdrőságának esett áldozatni, azt csak a későbbi nyomozás fogja megmutatni. A páriái sajtó rend kívül intenziven érdeklődik a páratlan krimina­lisztika-eset iránt, amelynek a közvéleményben is óriási visszhangja támadt. Adly pasa uj kabinetje Egyiptomban London, október 5. Alexandriai jelentések szerint Adly pasa uj kormányt alakított. Az nj kormányban Midihat pasa lett a külügymi­niszter. A pénzügy min iisztémim vezetését Muazt&fa pasára bízták. A legtöbb uj minisz­ter tagja volt a régi kormánynak. A belügy­minisztérium vezetéséit Adly pasa miniszter- elnök önmaga vállalta. Halálán van Buzdugán régens- Mária királynő váratlanul a fővárosba érkezett ­Bukarest, október 5. A nagybeteg Buzdugán régens állapota aggasztóan rosszábodott. Reg­geli hőmérséklete 37 és fél fok volt, de a dél­előtt folyamán láza állandóan emelkedett. Testéin sárga foltok ütköztek ki, melyekből az orvosok vérmérgezésre követekeette tn ek. A kezelőorvosok délelőtt egy francia orvosta- r.ár bevonásával konzíliumot tartottak, me­lyen valamennyien reménytelennek találták a beteg állapotát. A bulletin hangja pesszimisztikíus. A halál most már minden pillanatban várható. Mária királynő tegnap megszakította üdülését s ma reggel Bukarestibe érkezett, ahol azonnal ma­gához kérette Maniu miniszterelnököt, akivel hoeiszaíbban tanácskozott a régens betegeske­dése folytán előállott helyzetről. VÁLASZTÁSI NAPTÁR Október 3-tól október ?5-ig a választói név­jegyzékek a községi hivatalokban közszemlére Tannak kitéve. Október 11-én déli 12 éráig kell benyújtani két példányban a jelöltlistákat a kerületi választási bizottságok elnökeinél. Október 11-én déli 12 óráig minden pártnak be kell neveznie a belügyminisztemó'. a központi választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 11-ig a jelölőlistákat száz aláírással és a jelöltek nyilatkozatával kell benyújtani. Október 11-én délntán négy órakor ül össze először összehívás nélkül a kerületi választási bizottság. A kerületi választási bizottságok elnökei a prágai, brünni és az ungvári kerületi (járási) bizottságok részéről az ottani tartományi hivata­loknál hivataloskodnak, a többi kerületi (járási) választási bizottságok elnökeinek székhelye a kerületi (járási) hivatalnál van. Külön-külön [kerületi (járási) választási bizottságok létesítendők a képviselőházi és a szenátusi választások számára. Október 13-ig bezárólag a pártmeghatalmazot- t&knak be kel jelenteniök minden körzeti válasz­tási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 13-án délelőtt tiz órakor ül össze Prágában először összehívás nélkül a központi választási bizottság. Október 13-án déli 12 óráig a pártoknak a kerületi választási bizottságok elnökeinek kezé­hez le kell fizetniük a szavazólapok sokszorositá sárért kivetett költségeket. Október 17-ig a hivatalos lapban közhírré te­szik as összes érvényes jelöltlistákat. Október 20-tól október 27-ig a választói név­jegyzékek a községi hivatalokban ismét ki vannak téve közszemlére. » Október 24-ig a községi hivatalok az ezernél főbb Lakóesal bíró községben minden választónak a lakására kézbesitik a szavazólapokat és a vá­lasztói igazolványokat Október 25-ig a községi hivatalok az ezernél kevesebb lakós&ai báró községekben is kézbesitik minden választónak a lakására a szavazólapokat és a választói igazolványokat. Október 27-én reggel nyolc óráig a körzeti vá­lasztási bizottságok elnökeinél bejelenthetik a párt-bizalmi személyek. Október 27-én reggel nyoe érakor minden vá­lasztási helyiségben megkezdődik a szavazás. Október 29-én délelőtt tis órakor székhelyeiken összehívás nélkül összeülnek a kerületi választási bizottságok (I. skrutiniuxn.) November 4-én délelőtt tíz érakor a központi választási bizottság összehívás nélkül összeül Prágában (II. és III. ekrutirnium). Ekkor nyújtják be a pártok a II. és III skrutinimr részére jelölt­listáikat. November 11-ig, (illetőleg a választás eredmé­nyétől számított 1‘ napon bélül) benyújthatók a választási bírósághoz a választáso1' elleni felebbe- zéeek. Budapest legboldogabb emberénél, Torkos László írónál, aki most lett kilencven esztendős A legöregebb magyar író, aki 74 éve ir és összehásonlitja Arany János idejét Ady Endre korával Házii&apkábam, otthoni kabátban (M előttem az íróasztalánál a legöregebb magyar író, Torkos László, a Petőfi-Tárna* ág alapítója, akinek mo»t ünnepük barátai a kilencvenedik ez hűtés napját. Korszakok macrad/tak a háta mögött, irók kidőli­tek, újak jelentkeztek, de a kilencven esztendős önegur még mindig az íróasztalinál ül és verse­ket ir — magának ... Mosolygós, nyájas az arca, a költőnek, aki min­dig a családi élet boldogságát, nyugalmát éne­kelte és aki évtizedeken át derűs szemmel és szív­vel nézett bele a sokat szidott élebbe. Regény hever az Íróasztalán. Épp akkor hagyta abba az olvasást, amikor beléptünk, mert Torkos László elolvas motet iis mindent, csak a hallása gyen­gült, de egyébként a budai Dumaparti gesztenyéi alatt eleéftálgat naponként a déli őszi napsütés­ben. Mellette a leánya áll, a híres Apátlhy István kolozsvári egyetemi tanár özvegye, aki a fülem­be súgja: — Most is ir apa verseket. Csak dngdossa. Nem mutatja senkinek. Elárulja azt is, hogy a kilencvenedik születé3- naurára verset írt titokban, mint érv szemérmes dóiméi cámti munkját Arany JánoB pártolta és a budapesti Nemzeti Színházban játszották & szín­darabját, a Hdnnasszövetséget. — Vénség vagyok. Más világból való. Ki ir ma humoros eposzt, mint én, aki 1901-ben meg­írtam a Hatvanit. — Hogy látja a mai életet, szemben a régivel? — Nézze, barátom uram, az öregeknek sohse tetszik az, amit a fiatalok csinálnak. Ez miár az élet rendje. Mindig így volt és így lesz. AmükoT a Hatvani-némában, a Kamon-kávéíházban ültünk, izgatott vitákban, szellemi csatározásokban, bi­zony mi is nyugtalankodtunk, békétlenkedtünk. Odajárt az én jó barátom, Daknady Győző, Győ- ry Vilmos és Gyulai Pál is, akivel bizony szern- be-szemJbeszálltam. Aztán a többiek, Balázs Sán­dor, ÉBzaki Károly, Arany János. Hol van már ez a vIMg? A vállamra teszt a kezét: — Kedves barátom uram, mondok én magá­nak valamit. Én elolvasom most is az újságokat, könyveket is, de azt megállapítom, hogy ma a tiszta nyelvre nem vetnek súlyt, össze-vissza po­fozzák például az ikesigéket. Vagy nem akarnak tiszta nyelvet használni, vagy nem tudnak. Vagy A szlovák pártok jelölései Prága, október 5. A szdovák éa cseh néppárt között a pwpd je­löltek miatt elkeseredett harc folyik. A harc­nak végül m végeit vetett a ezfrovenfizíkói püs­pöki kar, amely megengedte a cseh népipárt aasloveaszkói szárnyának, hogy egy papot je­löljön, a szlovák néppárt viszont a/rra törek­szik, hogy a pártból kizárt Juriga és Tomaoek papi képviselők helyett két pj papjelÖitet ál- iWfaiaaaoEL Aa utóbbi időben arról is voflt raó, hogy a cseh néppárt szlovenszkói szárnya egyik ke­rületi listáján jelölik a szlovák nemzeti pár- tLakat és JurigáékM is. Megegyezésre szóm­ban nem kerül sor, mert Rázmék minden rxdó&ztna»ég Martat «e agráriusokkal mennek és a ceeh néppárt preatEtiw ofaokJból ettuatá- roxta, hogy önállóan megy a vélasrtásokíba, ngyfhogy Junigia és Tömének teljesem magára- maradt. A esek néppárt szolvensekéi szárnya már meg la ejtette a jelöléseit. A nagy- Mrcrrtxvtl kerület Mstsrveáetöjs RAdasy Lajos ár. ügyvéd* m émeknfaW Qto&r AJCfcM diáik. Amikor szóbahóztam ezt a pátriárkáküisejü, de élénkmozgásu Torkos László előtt, kedvesen hunyó ugatva, a szemével legyint egyet: — Furcsa dolog történik velem, 1855-ben kezd­tem verseket írni titokban, nem vittem sehova, nem mutogattam, sőt elpirultam, ha rajtakaptak azon, hogy poótáskodom és most, hogy kilenc­ven esztendőt elértem, úgy okoskodom, nem jó azt más elé vinni. Magamnak íróik. 1929-ben ott tartok, ahol 1855-ben. Kérjük, mutassa meg a születésnapjára irt köl­teményt. Csóválja a fejét. Mint egy kezdő iró, akii zavarban van, ha az alkotásait kérik. Sóhajt, de valahogyan szomorúság nélkül: — Nem tudok én már írni Csak szégyent val­lók vele. Beletelik vagy ti® perc fis, amig végül az öreg- ur kis dobozt vesz élő íróasztala fiókjából, vé­kony papírlap kerül a kezébe. Ezen van a vers. Kissé szavaló hangon kezdi olvasni, de előbb hangotztatja, hogy .jaj de kár ilyen rémséggel törődni, miiint, én." A medveuccai lakáé kis szobájában felhang­zik Torkos László költeménye; amelyet kilencven éves fővel irt meg a maga mulatságára: „Tudnál-e még vígan énekelni Tudnál-« még a magasba kelni Hogy harsognál; minit paceirtahang Zengve, mint a hajnali harang Megkísértsem? Oh nem, oh nem! Félek büntetsz lantom, hogy ha nem kiméllek: Csak rekedt hang sima húrodon Mivé lettünk, jobb, ha nem tudom." Szerényen leteszi a papírlapot. Zavarodottan megjegyzi: — A második sor iroaa®. Dohát jobbat nem tud­tam. Beszélgetünk régi időkről. Ritkaságszámba me­nő szenzációt közöl velem, ast állítja, boldog volt miodág és most !• ac. Kissé elakadok. Nem tudok beszélgetni, annyira megbámulom a kilenc­ven esztendős ember optimizmusá/t. Aa aggastyán békés hitét. Szóba jön u ac idő, amikor a haliéi egyete­men teológiát hallgatott és amükor az Ifjú kttz­szlovák iró, a besztercebányai fcerüíietíbm el­ső helyein Mleaura Mártom dr, a liptóezent- nríMóei kerMetbecn Bugiair Miklós dr., a tu- rócenemjtmártoadlham Riasa Mihály mnimfkás, a* eperjeeiíbem Mily József dókám és a kassai kerületben Szoibota Ferenc dr. bírói tanácsos szereped. Jelöltjei a szenátusiba: Kelitek Ala­jos dr. egyetemi tanár. Zsizsik*. Pál dr. teo­lógiai tanár és Nádassy leró. Jurigáék a Slovenskó Luxkxvé Novinyfbem közzétettek válafirtási felhívásukat, amely­ben bejelentik, hogy a parlamenti váíltaartáe- ban „szlovák néppárt" óimén, iréezibveszínek- Juriga minden bimonnyial azért választotta a szlovák néppárt nevét, mert Hlikáék „Hlin- ka szlovák néppártje'' névéiben nyújtják be szándékosságot, vagy elhanyagolást látok. — Érdeme* volt-e hetvennégy esztendőn át írni? — Nem volt érdeme*. Muszáj volt! Csak így lehet megfogni a kérdést. Annyit azonban állít­hatok, hogy a szépirodalom csak erkölcsi sikert hozot't, — tartottak valakinek, — de anyiagak- ■ban sovány haszon volt. Még szerencse hogy iisko- iláskönyveket i'rtam, ezek több pénzt hoztak. — Hogy el ne felejtsem, az nem tetszik nekem ma: nem a szellemi' értéket becsülik, — úgy látom, — hanem a „fiít/baílost.“ Elgondolkozik az elmúlt dolgokon « ezt mond­ja a Petöfi-Táreaság alapításáról: — A Ne'mizeti Színház épületében volt az írói Kér és ott nyugtalankodtunk hetvenötén. Fiata­lok kezdték, öregek is pártolták és hetvenhatban megalakítottuk a társaságot, amelynek eleinte, mintha olyan éle lett volna, a Kisfaludy-Társa­ság ellen. Ez azonban elmúlt, mint ahogy mindéin elmúlik. Ne felejtse el, hogy akkoriakban több volt a tiszta érzés, a tiszta lélek, mint a mosta­niakban. Kicsit elvadultak az emberek, nyersek, durvák lettek egymáshoz. Ez nem tetszik nekem. Jókairól megemlíti, hogy sohase tudott bele­látni, nem lehetett eligazodni rajta, hogy ügye­sen taktikázott. — Kiket itemer a modern írók közül? Mit mét- k tózta tik például B.zÓlmi Ady Endréhez? — A Vér é« arany-t olvastam. Lehet, hogy vén ember vagyok és azért mondom: nekem nem tette zik, mert sok benne a keserűség. És én már mondtam, a tiszta derűs érzéseket szeretem. Het­vennégy esztendeje irok, most már nem a nyil­vánosságnak, de az én hitem ma i's olyan, mint tizenöt, tizenhat éves verisiró fickó koromban. Felvesz az asztalról egy regényt s panaszko­dik nemcsak arra, hanem a szemére de 6 ezt igy közli velem: — Romlik JA szemem. Bámul atosl A leánya, Apátihy özvegye is elmosolyodik Torkos László csodálkozásán, aki bámul altosnak tartja, hogy kilencven éves korában romlik a sze­me. Hogy lehet az? Megkérdezem, melyik volt a Iegtegalmasabb irodalmi harca, élménye. Nevetésibe pirosodik az arca.: — Hát amikor a Nyelvőr megjelent Szarvas Gábor szerkesztésében. Ez volt a legnagyobb do­log. Mondja csak barátom, megjelenik még az a Nyelvőr. Nagyon szeretném tudni. Vájjon mi van vele. Istenem milyen forradalmat jelentett ak­kor. Es volt a legnagyobb esemény... És beszél élénken, vidáman. Neveket említ, amelyekre már nem is emlékezünk és beszélge­tés közben odakerülünk a Hatvani-uccába a Ka­im om-JkávóhAzIba, ahol egy ediül, gőgös fájd alom­mal ült a tánstalan költő, Vajda János. Torkos László még ott ült mellette, ügy beszél Arany Jánosról, mintha a miult nap találkozott volna s ha ül yen {dátumokat mond „ez még 1864-ben történt", szinte elhiszem, hogy ebben az eszten- döben étiünk. Friss, derűs. Már nem ils panaszko­dik. Lehet, hogy holnap a kilencversegyedlilk év felé ballagva újból vetrseket fog írni titokban a családi élet bájos, Azettifid örömekről. Amikor elibucauzotm Torkon Lászlótól te a kő­iül* KaflWi swnta twtedv* a gőtét Duategftri felé közeledem, eszembejut, hogy egy tökélete­sen boldog embert láttam Budapesten. Az is kilenc ven esztendős. D. M. eÜIREK^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Noé bárkája. (Beszélőfilm.) 0-ik hét BERANEK: Az álmok kikötője. (Mary Philbin.) FÉNIX: A koronázatlan királynő. (Beszélőfilm.) FLÓRA: Egy nő a 13. páholyban. (2-ik hét). HVEZDA: Huragan. (LeD^yel történelmi film.) LUCERNA: A négy ördög. (Hangosfilm.) MACESKA: A határ vadászok. (Tiroli film.) RÁDIÓ: Asszony a kereszten. (M. Albani.) T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!' Maryar, olasz, lenírvel és rnmír vizo- mok, illetve útlevelek meghoasiabbitása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Br&ti- slava, Grössling-u. 36. L címre bekül­deni. A többi államokba szóló rizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: jg§P-Prahi II., Panská -Mce 12. III., eszközli.' DE JÓ VOLNA... De jó volna most valahol messze megállni csendben, némán, lesve, megállni egy kis kapu előtt valahol csendben, messze, messze. Valahol messze, messze innen, ahol nem zúgna lávaként a vérem, ahol nem látna senki, senki sem, valahol messze, messze innen. Valahol csendben, messze, némán, hol a csalódás nem fájna még hol mosolygó pajkos pillantással rámnevetne a derült tiszta ég. Pozsony, 1929. Balogh Ferenc. — Fölkérjük igen tisztelt Előfizetőinket és üzletfeleinket, hogy pénzküldeményeik bekül­désekor a zavarok elkerülése végett a posta­takarékpénztári befizetési lap hátlapján, vagy a pénzutalvány szelvényén szíveskedjenek kö­zölni a küldemény rendeltetését. — Előadás Kassán a polgári perrend ké­szülő reformjáról. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kereskedelmi grémium nagytermé­ben tegnap este Bedő Sándor dr., a morva ügyvédi kamara- egyik vezetőségi tagja, nagy érdeklődést vonzó előadást tartott a polgári perrend készülő reformjáról. Mint ismeretes, az igazságügyi kormány az osztrák polgári perrend szellemében akarja a csehszlovákiai polgári perrendet megreformálni és uniiikálni. A tervezet már elkészült s az érdektestületek, ügyvédi kamarák élénken foglalkoznak vele. A jövő évben tartandó országos jogászgyülés ad majd végleges véleményt a törvénytervo- izetről. Bedő Sándor dr. érvelésének konkln- riója az volt, hogy az osztrák perrendet ki kell egészíteni a magyar polgári perrendtar­tás liberáli salapelveivel. Az ügyvédi kamara tás liberális alapelveivel. Az ügyvédi kamara estélyen és nagy figyelemmel kisérték az elő­adó fejtegetéseit. — A kassai képviselőtestület közgyűlése. Kassai szerkesztőségünk tel efon jelentése: Kassa város képviselőtestülete Tost Barna al- polgármeter elnöklete alatt rendes közgyű­lést tartott, minthogy azonban a városatyák kétharmada nem volt együtt, a legfontosabb napirendi pontot, a magnezitgyár ügyét nem tárgyalták. — A felső bíróság helybenhagyta Slivovszki volt kassjzi városatya büntetését. Kassai szer­kesztőségünk fcelefonjelentóse: A kassai felső­bíróság ma tárgyalta Slivovszki volt. városi képviselőtestületi tag rágalmazási bilnperét, melyben első fokon ezer korona pénzbüntetés­re Ítélték a Novak volt polgármester megrá- galmazóját. A felső bíróság helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet. — Prágai fntball. Viktória Zsizskov—SK Liben 5:2 (2:1). Serleg-középdöntő. A dön­tőbe a Sparta és a Viktória kerültek. — Egy kassai terménykereskedő a Hennád­ba ölte magát. Kassal szerkesztőségünk tele­fonálja-: A Hermád partján homokot fuvaro­zó kocsik ma délelőtt egy férfi holttestét fog­ták ki. Zsebében pénztárcát találtak, sze­mélyazonossági papírokkal, melyekből ki­tűnt, hogy a Hiernád halottja S tér ni telit Jenő kassai terménykereskedőivel azonos, aki min­den valószínűség szerint öngyilkosságot kö­vetett el. A kereskedő három évvel ezelőtt nősült és hegy kiegyensúlyozott anyagi körül­mények között él, úgyhogy az öngyilkosság motívumai közül már eleve kizárható volt ás anyagi ok. Art hiszik, hogy eulyoa, gyógyít­hatatlan tűd óhaja miatt vélt meg az élettől. a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. / Hgyna gaánt á» | kinn, 1920 október 6, Mskiisp.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents