Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-06 / 227. (2152.) szám
4 '•MACfe^HTKLH? ..92$ ofcfctfbecr 6, msámap. "' —— II ■ 1.11 '■■ I ............ I ■ ■■■■II .», • V ' ' ^Upn»n Vttf- Tmitijjpm fft hJ s > > < /J •»» pocorflfai ^7 MgjfrirMlwjfcfc 9 ' 't£\ KO Sí CS| FS-ntca 19. A kártyások szavai Irta: Harsányt Zsolt Van egy növény Egyiptoméban, a papyrus. Ez az afrikai káka adta a nevét a papirosnak, levele pedig, amelyet küllőn görög-latin szótól „chartádnak nevezlek a régiek, adta a mi „kártya" szavunkat. A nálunk szokásos magyar kártya színeit és lapjait egyszer már megmagyaráztam: a Teli Vvhnos-féle svájci szabadságharc alakjait örökítik meg a festett ábrák. Az úgynevezett francba kártya színeiről azonban érdemes egy pár uj szót ejteni. Kör, pikk, káró, treff. Négy franciából vett szó. A „coeur" franciául szivet jelent, a „pique" dzsidát pikát, a ,carreau‘ négyszöget, a ,lréfle‘ lóherét. Mindemégy színben előfordul az „ász". Ez sóikkal régibb szó, mint a mi kártyajátékunk, amely a XIV. század végén került Európába az araboktól. Az ász azonos a latin „os“ szóval, amely kis ércpénzt jelentett, aféle fülért, egyszóval az egység fogalmát fejezte ki. A kockajátéknál a középkorban ásznak nevezték a kocka egypontos oldalát. Mikor aztán elterjedt a kártyajáték, ebben is ásznak nevezték el az egyest. A figurák a francia kártya eredeti elnevezéseiben egy királyi párt jelenteitek a szolgálatukra rendelt lakájjal. Nálunk ez a szabályszerűség homályos: a királynét mi dámának nevezzük, a lakájt német szóval fiúnak, vagyis „bub"-nak. Európa több, mint egy fél évezrede kártyázik. Azóta a különböző kártyajátékok ezer és ezer faja születeti és múlt el. Nézzük meg egy ppmak a nevét közelebbről. A „kaláb- riász", vagy röviden kaláber lengyel-zsidó találmány. Eredeti formájában a felső volt a legerősebb ütőkát tya. „Kol" zsidóul: mindenki, ftber* németül: felső. Jastf lengyelül: előkelő, hatalmas. Ezért a kevert zsidó-német- lengyel zsargon-nyelven tehát az a tény, hogy minden felső hatalmas, igy hangzik: „Kai ober jász". Ebből a kifejezésből torzult a kalábriász szó. Mivei pedig később a játék egy másik változata lett úrrá, amelyben nem a felső, hanem az ohó a legerősebb kártya, ennek — némi benső ellentmondással — alsós kaláber, vagy röviden „alsós" lett a neve. A „durdk" nevű idillikus játék szlovák nevet hord: durak ugyanazt jelenti szlovákul, mint magyarul a tökfilkó. (A yjilkó" maga is szlo- vák szó: felsőt jelent a kártyában.) A jná- riásu a francia „mariage" szóból származik, I amely házasságot jelent, mert ennek a já- * léknak az az alapja, hogy 3 király és a dáma egy színből összekerüljenek. A francia kár- 1 tyanyelv ezt a figurái szépnek, vagryos „bel- ! le"-nek nevezi, ebből leit a magyar „béla" ki- , fejezés. Egy másik francia játéknak, amely ^ a mi kaliberünk és a máriás elveit egyesíti, 1 „belőtte" a neve. Az angol „bridge“ hidat je- < lent, mert a szemközt ülő játékosokat, akik 1 egymásnak segítettek, mintegy hid köti össze. ] A „pikét" kfa'lyajáték, amelyet francia kár- ( iyával ugyan, de harminckét lappal játszó- 1 nak, egy Piquet nevű hajdani francia urnák köszöni a nevét, aki feltalálta. A „eribbage" j nevű angol játék nevében egy raktárt, cső- * mól, gyűjtést jelentő ódon szó rejlik, amelyet , bizonyos szabályok szerint az osztó Össze tud t gyűjteni magának. A „whisi," angol indulat- 1 szó, ugyanaz, mint a magyar „csitt". Jelzi, hogy ez erősen gondolkoztaió játék, amelyet * csak csendben lehet játszani. A „baccamt" c egy kis francia faluról kapta a nevét, amely j a Mosel vidékén fekszik és Baccarat-nak hiv- 1 ják. A játék azonban ezt a teljes nevét rég ^ elvesztette, röviden baknak mondják min- ^ denütt. Rokona a ,chemm‘, vagy teljes nevén t „chemin de fér", azaz franciául vasút; ebben \ a játékban a kártyákat tartalmazó „koporsó" 1 ugyanis úgy utazik egyik osztótól a másikhoz, s mint a vasút. A „passziansz", amely az egyedül játszott kártyakirakók neve, franciául türelmet jelent. A eredeti elemzésében ® valami olyat jelent angolul, hogy huncutság. 1 A ,joker" jelentése angolul: tréfacsináló. 1 iferbli" német szó és a ,farbe", szín szóból szdrryazik. ,ficat" régi angol szóval adófizetést jelent. 1 Külön kategóriát képvisel a tarokk, amely- 3 nek külön kártyája is van. Ez arab eredetű * játék, arab neve „trk", amely furcsa szó ezt * jelenti: ülni, koppantani. Az araboktól az óla- ^ szók vették át a játékot, sőt adták a nevét a - skiznek és a pagálnak. Schcso‘ olaszul: fúr- j cm, félszeg, „pagalo" olaszul: fizetett. £ Az „adu" a francia „á tout" kifejezés tor- t zulása, amely ezt teszi: mindemre. Tudnul- c lik az ilyen kártya mindenre jó. A „tromf" 1 a német „Trumpf" származéka, ez pedig í azonos a latin eredetű „Trivmph" szóval, [ amely diadalürmepet jelent. A „tületroá" ‘r franciául: „tous les íróié", mindhárom, vagy- y is például kaláberben az adu alsó kilences és hetes. „JJUimo" olaszul utolsó. „Eotirázs" 1 franciául ,fcmx tirage", hamis húzás tudniillik olyan szabálytalan kártyavétel, amelynek az a célja, hogy a kártyajárást erőszaklcal megváltoztassa. J^assz" frandául: „passe", továbbmegy, vagyis a játékos nem óhajt kockáztatni, a játék tovább megy. Teljes alakja a kifejezésnek: „le jeu passe la main": a játék halad a kéz mellett. Ebből a formából származik a „pasztámén" kifejezés. „Bánkúéért" franciául „banqe ouverte", azaz nyitott bank, mikor a bank bármilyen magas tét számára nyitva áll. „SJeart" olasz szó: kiselejtezés. Azt a kártyacsomót jelenti, amelyet az osztó félretesz, mert nincs rá szükség a játékban. Innen a kifejezés, hogy gkartba lesznek valakit. ,fFlös", vagyis angolul Jlush": áradás. „Talon" franciául játékkockát jelent, a kifejezés tehát abból az időből ered, mikor az emberek áttértek a kockajátékról a kártyázásra és játszani való kártyacsomóra átvitték a játszani való kockacsomó nevét. Valamennyi kártyajáték két csoportba tartozik: vagy „kommersz", vagy „hazárd". A j>omercé‘ franciául kereskedelmei jeleni, tehát az olyan játékra alkalmazható, amelyben a számításnak és kombinálásnak több szerepe van, mint a vakszerencsének. A hazárd szó a kockajáték arabs „al-zar" nevéből származik. Hazardíroznak tehát pontosan: kockáztatni. A kruvié" franciául olyan embert jelent, aki magasan ül. „Croupe" franciául hegygerinc. A „zseton" francra szó és olyan valamit jelent eredetileg, amit elhajítanak, amit oda~ ótátrafüred, oíktáber 5. A magyar szabadságharc gazdag memoÁrirodaírna Görgey személyén kívül talán legibehatóbban Komárom várának szerepéved foglalkozik. Klapka, Tbaly, Szillányi, Szineeyi, Hamary és mások müveiben erős viták folynak a vár átadása tényéről, melynek történelmi eseményét a legnagyobb magyar mesemondó, Jókai is beleszövi ismételten is regényeibe. (Politikai divatok, A tenger szemű hölgy). A tény az, hogy Komárom vára még a világosi katasztrófa után is csaknem két hónapig tudta magát tartani és az egyesült orosz—osztrák haderők tehetetlenül álltak falai előtt. Egy fiatal, alig 80 éves katona volt a vár parancsnoka, Klapka György, a lengyel eredetű, de temesvári születésű magyar tábornok. A komáromi vár kedvező földrajzi helyzete a stratégia akkori tudományát még zavarba hozta. A várat két oldalról hatalmas folyóvizek védik és a háromszögnek csak egyik oldala nyitott, Csallóköz felől. Megtörtént a vár körülzárása alatt az a ritka esemény is, hogy a vár védői kirohanásokat rendeztek és ellentámadásokba mentek át. így kuszáiták össze az osztrák sereget 1849 július 3-án, egy hónappal utóbb, augusztus 3-án pediig Klapka az ácsi csatában elhatározó győzelmet arat és az osztrák sereg fejetlenül menekül egész Győrig A magyar csapatoknak hatalmas zsákmány jut birtokába az osztrák hadtápvonalakban, mellyel hónapokra biztosíthatta élelmezését és hadifelszerelését. Klapka azonban ezek mellett is előre látta a vár sorsát: a kiéheztetést és az éhségtől demoralizált hadsereg teljesítő képességének megbénulását, melynek lelkes tisztjei készségesen temetkeztek volna el a város romjai alá. Augusztus derekán parlamentér érkezett Haynautól, aki a vár ostromát eleinte vezette. A császárt születésnapjára szerette volna megajándékozni a komáromi váf birtokával. Haynaiu értesítette Klapkát, hogy magyar' sereg nincsen már többé és a táborszernagy föl tétlen megadást követelt. Klapka azt üzente vissza, hogy: Soha! Kéthetes fegyverszünet következett, mely alatt módot nyújtottak Klapka követeinek, hogy meggyőződjenek arról, hogy Világosnál minden elveszett. A csallóközi köztársaság Augusztus folyamán egy-két vérmes katonatiszt, amikor Klapka haditanácsot tartott és az elé terjesztette az osztrák sereg genera- lisszimuszánajk ajánlatát, Klapka ellen összeesküvést szőtt. Ezek vezetőije volt Mack tüzérezredes, a vár tüzérségének főparancsnoka és Thaly Zslgmond mérnökkari ezredes, várerőditési igazgató. Ez utóbbi a vár átadása után Angliába, Yersei szigetére emigrált. Kalandos tervük naivul, egyszerűen a darabka maradék Magyarországból a külső hatalmak protektorátusa alatt meg akarta alkotni a magyar „Csallóközi köztársaságot", miikor a császári kétfejű ragadozó madár már ott ült a letiport nemzet testén. Komárom lett volna a köztársaság székhelye. Hadserege meg volt hozzá. A terv egyedül csak azzal nem i számolt, hogy Komárom körül mintegy százlzenfőnyi vetnek. A .pinka* szlovák szó és pintyei jeleni. Alighanem cárról a hangról nevezték el tréfásan a pinkát pinkának, amelyet a beléje dobott pénz ad. Mulatságos a Jcifotc" szó eredete. Ez német neve annak a vaneUus nevű madárfajnak, arnlyet magyarul bíbicnek nevezünk. A bíbic a zsombék világában a vészjelző madár, a közelgő bajt éles hangján ő szokta jelezni a többi vízi madárnak. Ugyanígy jelenti a bajt a babonás kártyás számára a lerázhatat- lan, folyton odaülő és Mába üldözött kártya- szoba-madár, a kibic. ellenség táborozik, csaknem annyi — ha nem több —, mint Csallóköz akkori lakossága, beletudva Komárom városét és annak tízezer főnyi védőeeregót. Ezeket as álmodozókat Klapka elfogatta, de mikor a tervvel megismerkedett, nem állította őket a haditörvényszék elé, mivel látta, hogy becsületes hazafiakkal van dolga, akik fantaszták és légvárakat építenek. Sőt a világosi eseményről való meggyőződése céljából éppen Thaly Zsigmondot küldte ki egyik követéül as osztrákok satvus con- duc tusával. Ausztria végén érkeztek vissza csüggedten, reményt vesztetten a kiküldöttek. A vár átadása tehát komoly stádiumba jutott Komárom sorsdöntő órái Szeptemberben nehéz napok virradtak Komáromra. Sünien érkeztek a pariamentérek az osztrák táborból, ami nagy izgalmakat keltett a város lakosságában. A fantázia csapongóit és az volt a szerencse, hogy a városnak két magyar lapja is volt: a Komáromi Lapok és a Komáromi Értesítő, melyek buzdították a közönséget és élesztgették a csüggedt reménységét. Az elsőt Friebcisz István szerkesztette, a honvédsereg hisztoriografusa, a másikat Rőzsafy Mátyás, aki a bécsi Pazma- neumot hagyta ott, hogy a papi pályáról átlépjen a honvédők soraiba. A lapok azt Írták, hogy Komárom a végsőkig ellenáll, külföldi segítség érkezik és győzni fog az elszánt magyar vitézség. Pedig életről és halálról volt szó, sőt inkább az utóbbiról, mert Haynautól kegyelmet remélni, merész optimizmusnak látszott. Klapka megkötötte magát: nem akarta kiszolgál tat ni a védősereget. Ismerte az osztrák ármádiát, hiszen tisztje volt. Herkoly- pusztán, Komáromtól délre, a Dunán túl folytak a tárgyalások és 1849 szeptember 27-én fejeződtek be. Klapka elért mindent, amit csak elérhetett. A védősereg fegyvertelenül oszolhat el, a tisztek pedig kardjaik megtartásával. Ez volt a megegyezés legfontosabb pontja. Komárom vára tele volt politikai menekülttel. Szeptember 27-én háromszáz uj tisztet nevezett ki Klapka a helyőrségbe, azösz- szas politikai menekülteket... Ezzel megmentette életüket és szabadságukat és Komáromiban nem ismétlődtek meg az aradi borzalmak... Baj társak! Utoljára szólok hozzátok •., A komáromi nyomdában pedig szeptember 28 án kiszedték a legszomorubb pro ki a- mációt: Klapka búcsúját katonáitól. Ez a magyar szabadságharc utolsó okmánya és ezt a címet viseli: „Komárom várának átadása a következő feltételek alatt..." A szövege magyar ée német. Minit egy szörnyű jajkiáltás, úgy ütötte meg a város bizakodó lakosságát Klapka piros betűikkel nyomtatott utolsó napiparancsa: Baj- társak! Utoljára szólok hozzátok... Irtózatos pánik feküdt a városra. Senki sem tudta, mit hoz a holnap és egy helyiben ülésre kárhoz- ‘ tatva, már teljes apátiában várta a lakosság a fejleményeket. Szomorú október virradt Komárom váróéra. A vér átadása október 2-án kezdődött éa 4-én ért véget A vár védő csapatok Átvonultak a hajóhídon, elsőnek a lovasság, azután a tüzérség, végül a honvéd zászlóaljak. Ugyanekkor a várba bevonult a német katonaság. Bayer cs. és kir. őrnagy a megyeházán ütötte fel szállását és Üt Állította ki a Géléit- sebeink az elvonuló tisztek számára. Ilyet szerezek utóbb Jókai Mórnak is, aki ennek birtokában merészkedett elő tardonai Zeitekéből. A fegyverletétel az akkori Ujsaőny község mellett levő síkságon ment végbe. Itt emelkedik ma Magyar-Komárom városa. Ez a mezőség szive ttépő jeleoeteknek volt tanúja ezeken a napokon. Köd nyék patakzottak a csaták viharaiban edzett öregek azé méhen la, akik egymásra borulva bucsuzkodtsk ée a honvédekkel kezet szorítottak. A bon- védtisztek a zászlókat nem adták át az ellenség kezére, hanem szé{darabolták azokat é« megosztoztak rajta. A komáromi 37-es hon- védzászlőalj zászlajának darabjait egy diákból lett őrmester rejtette ed a szive fölött, Tátrád József, aki utóbb polgármestere lett a váróénak. Komáromiban egyetlen ember volt, Akinek a nagy végromlásban is helyén maradt • szive ée a feje. Ez volt Amtman Jenő, a város fiatal polgármestere. Neki köszönhetett a város a legtöbbet a szomorú napokban, aki a rendet emberfeletti erővel tartotta fenn és megvédte a lakosságot, amikor a magyar sereg kivonult a városiból a világ négy tája felé. Az osztrákok persze úgy állták szavukat, ^ hogy sok katonát, főleg a lovasság és tüzérséghez tartozókat besorozott a cszáazári ármádiába; szegényeket vitték ie le messze Lombardiába. A bosszúé 1 lás Ideje is rövid napon elkövetkezett 0 védtelen várossal szemben. Megjelent a parancs, kidobották: mindenki adja be a nála levő magyar pénzt, az úgynevezett „Kossuth"-bankót. Kicserélés helyett egyszerűen tüzet raktak a vár piacán és két milliónál több magyar papírpénz égett el a máglyán: a város lakosainak vagyona. Kifosztva pénzéből, koldussá lett Komárom városa. A városban halálos csend lett hosszú időre. A vár kazamattái és börtönei megteltek a magyar szabadságharc hőseivel, főtiszt- viselőivel. Az ezekből alakult „Stráf-Kompánia" volt országgyűlési követek, katonatisztek, magyar urak, szuronyos kísérettel,’söpörték tisztára a város uccóit szombatonként. Ekkora aljasságra csak a bosszúálló osztrák szoldateszka tudott elvetemülni. Október 4-én, amikor Komárom osztrák készen volt már, jelentették Pest városában, az Egyetem-uccai Károlyi-palotában a Genera- lisszimusznak, hogy Komárom a császár lábai előtt fekszik. Névnapi ajándék lett belőle. A magyar tragédia utolsó felvonása. Fehér tábornoki kabátban ült rosszkedvűen, fejfájástól kínozva, a véírbefutott-szemü, lelógó bajuszu katona, élet és halál ura. Egy gyerekember bizta rá. A fiatal császár. Haynau elsőnek Bathhyány Lajos gróf miniszterelnök halálos Ítéletét írta alá, akinek kegyelemből a bitófát „Pulver und Blei"-re változtatta át Aláírta a 18 hős magyar tábornok halálos ítéletét Is, akiket két nappal utóbb végezek ki az aradi vár sáncárkaiban, akik a vesztőhelyről egyenesen a nemzet Pantiheoná- ba vonultak, a történelem pedig megbélyegezte elítélőiket kegyetlenségükért. Alapy Gyula dr. őszi rózsák Találkozások Örvénylő forró*ága titán már lesütjük a szemeinket, csak megpirosodik az tárcánk, csak dobogni kezd vénülő szivünk: felejtésben járunk. mert fennhéjázók vagyunk, mint a páva mert erősek vagyunk, mint a párduc, de gyávák, mint az estben nyíló Ibolya, ki a nap tüzóben lehunyja szirmait; lecsukott szemekkel fájva élünk egymá* mellett s elvörösödünk: őszi rózsák illat nélkül, télbe térve: hálálná készen: ez már a szerelmünk, régi szerelmünk ... v Brdőhájp Komárom szomorú októbere Emlékezés Komárom várának ezelőtt nyolcvan évvel történt átadására — Mikor a kis Komárom városa jelentette a független Magyarországot
