Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-04 / 225. (2150.) szám
T ■ 1929 október 4, pfotók. Széljegyzetek egy katalógusra — Mozartkincsek egy árverésen — A fegyvertartási szabályrendeletekről A lds vadászati törvényjavaslatra tett inogj egy réseim során e lap május 4-iki számában rámu láttám arra, hogy a megyei fegyvertartási sza báty rendelet ek törvénybe ütköznek és a mező gazdasági érdekeknek a vadászati törvényben biztosított védelmét a gyakorlatban lehetetlenné tették. Dr. P. M., a Vadászati Védegylet görnöri helyi csoportjának ügyésze, a Vadász-Lovec kétnyelvű lap ez évi 7-ik számában a fenti kijelentésemre reflektálva, azt igyekszik bizonyítani, hogy a fegyvertartási szabályrendeletek törvényességéhez sző nem fér. Miután a Vadász-Lovec szerkesztősége, érvekkel alátámasztott válaszcikkemnek közlése elől, az audiatur et altéra pare mindenütt elfogadott elvének megcsúfolásával mereven elzárkózik és mintán e kérdés nemcsak a vadászokat, de a vadkároknak kitett mezőgazdákat és közérdekű voltánál fogva a nagyközönséget is bizonyára érdekli, dr. P. M.-nek e helyen válaszolok. Teljes egészében fentartom jogi álláspontomat, hogy igenis a szabályrendeletek törvénybe ütköznek s a vadászati törvény küszöbön álló revíziója alkalmával a megyei fegyvertartási szabályrendeletek intézkedéseinek likvidálása elől többé nem lehet kitérni. Hogy mindenki előtt világossá tegyem álláspontom helyességét, közlöm az idevonatkozó törvényes intézkedéseket. Az 1883:XX. t. c. 8. §-a kimondja, hogy a ragadozó vagy kártékony állatok által okozott károk, mivel e vadak a föld birtokosa által bármikor elpusztíthatok, meg nem téríttetnek. E törvény 13. §-a felsorolja a kártékony állatokat (medve, farkas, vaddisznó stb.) s felhatalmazza a föld birtokosait, hogy azokat saját területükön bármikor elpusztíthatják még akkor is, ha a vadászat bérbe van adva. A fegyveradó és vadászati adóról szóló 18S3:XXI1I. t. c.. 7. §-a szerint hegyvidékeken, ahol a természeti viszonyoknál fogva a duvadak elszaporodtak, azokat a birtokos, illetve bérlő saját területén elpusztíthatja azon esetben is, ha vadászati jeggyel ellátva nincsen. Azt hiszem, nem kell bővebb magyarázat annak megértéséhez, hogy a törvény fent említett intézkedései a mezőgazdasági érdekek védelmét céloz- j zák s miután a törvény a duvaclkárok megtérité- j sének nehéz problémájára kielégítő megoldást j nem talált, a felmerülhető károk elleni védekezés- ! re szükségszer illeg és logikailag kényt elen volt i felhatalmazni a föld birtokosait. Ezt a logikát j minduntalan elfelejtik azok. akik egyoldalúan ( csak a vadászati kedvtelés nézőpontjából birálják a kérdést s e logikátlanság jegyében születtek 1 meg a törvénybe ütköző szabályrendeletek is, me- i iyeknek idevágó főbb intézkedéséi a következők: „Fegyvertartási engedély csak kifogástalan és megbízható oly egyéneknek adható, akiknek egyénisége, viszonyai és körülményei teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy semmi tekintetben sem fognak az engedéllyel visszaélni... stb. Ez az egyetlen, a hatóságoknak diszkrecionális hatáskört adó, elasztikus szakaszt tökéletesen elegendő voM ahhoz, hogy a vadkárokat szenvedő kisgazdákat törvényben biztosított duvadpusz'i- íáai joguktól megfossza, annál is inkább, mert a legtöbb szabályrendelet e szakasza vadászati jogosultságához és vadászjegyhez is köti a puskatartási engedélyek megadását. Kérdem ezek után- nem-e holmokegyenest ellentétesek e szabályrendeletek intézkedései a vadászati törvény b Hűjével és szellemével? A kisgazda a törVér.y szerint azért nem kap kártér i test, mert megölheti a medvét, farkast, vaddisznói, ellenben n szabályrendeletek következtében már nemcsak Kártérítést, de puskaenge.iélyt sem kap, tehát nem ölhet meg á kártevő vadaira'. És vájjon nem áll-e a törvénnyel ellentétben a szabályrendeletek azon intézkedése, hogy soha ( többé nem kaphat fegyvertartási engedélyt az. aki , orvvadászat miatt jogerősen elítéltetett, holott a j fentebb említeti, törvény csak három év tartamára j Kezembe került megtekintésre az ismert Liepmannsoibn, berlini antik vár iusmak legközelebbi árverési katalógusa. A díszesen kiállított, képekkel és fakszimilékkel gazdagon díszített katalógus felette érdekes tanulmány ; annak is, aki nincsen abban a szerencsés hely- j zetben, hogy műkincseket vásárolhasson. Október 12-én délelőtt tiz órakor olyan mü- í kincseket árvereznek el ebben a csarnokban, ! hogy nem tehetjük le kezünkből a katalógust anélkül, hogy el ne gondolkozzunk az idők változékonyságán és a legzseniálisabb művész I balsorsa felett. Liepma-nnsohn nem kevesebb, mint har- I mi neki lene Mozart-relikviát árvereztet el. A j becslési árak kétezer márkától harminchat- i ezer márkáig terjednek, de bizonyos, hogy i egyes darabok ennél is nagyobb áron kelnek i majd el. ! Mikor Mozart meghalt, részére még szegé- ! nyes harmadosztályú temetés sem futotta. | Egész hagyatéka hatvan forint volt. Felesége a nyomorúságba bele betegedett és ott sem lehetett halhatatlan férjének temetésén. Senki sem kisérte utolsó útjára a nagy zenészt. Közönyösen dobták egy tömeg sirgödörbe, koldusokkal, utszélen elpusztult csavargókkal földelték el. Holttestét sohasem sikerült többé megtalálni. Bármennyire restelkednek is a bécsiek, ezt a hálátlanságot nem tüntethetik el Mozart életrajzából. Megpróbálják kissé retusálni a botrányos valóságot. A salzburgi Mozart-ház- ban minden látogatónak megmutatják Mozart hiteles koponyáját, de nem nagyon szeretik, hogyha valaki figyelmezteti őket, hogy nyilván tévedés lehet a dologban. Mozart nagyságából különben ez már nem von le semmit. Mozart özvegye, mintha Becsben hasztalanul próbálkozott, potom áron, pár forintért adta el férjének könyvtárát és kéziratait. An-. dré offeiibachi zeneműkiadó vette meg. Az idők folyamán a gyűjteményiből eladtak egyes darabokat, de javarésze megmaradt, André utódainak most nem csekély szerencséjére. A zenészeket és Mozart-rajongókat érdekelni fogja, hogy milyen müvek találhatók ebben a nevezetes hagyatékban. Az F-dur vonós-négyes. ezt Mozart Becsben komponálta. A G- dur hegedű-zongora szonáta teljes kézirata. Ennek a variációit később meoiválínztta Hogy a hajfürt valóban az isteni zenész fejéről való, azt Mozart sajátkezüleg bízó,nyitja, úgy hogy ehhez kétség nem férhet. „Ezen kéziratot és hajlfürtöt Fuchs Aloys urnák adtam baráti emlékül. Wien, 1839. évben julius l-én“. Érdekes, becses emlékek. A legértékesebb és valósággal zenetörténeti ritkaságszámba menő az a kézirat, amelyik értékének megfelelően 36.000 márkával van felbecsülve. Mozart összes müveinek sajátkezű jegyzéke. Ez a huszonkilenc szövegoldalból és ugyanennyi hangjegyoldalból álló kvartformáju füzet, amelynek bekötési tábláját megviselte az idő, Mozart müveinek teljes jegyzékét tartalmazza. Ebben a rendkívül értékes jegyzékben Mozart száznegyvenét eredeti müvét sorolja fel időrendiben összeállítva. Már Köchel, akinek jegyzékét Mozart röft- veiröl ma is a leghitelesebbnek ismerik *L, említi 1862-ben megjelent müvének előszavában, hogy tekintettel volt erre a „felbecsülhetetlen" értékű" sajátkezű összeállításra. Mikor a nem nagyon pedáns Mozart elszánta magát arra a fárasztó munkára, hogy alkotásait időrendben felsorolja, talán bízott abban, hogy neve nem fog olyan nyom tálamul elenyészni, mint porlandó teste elenyészett. Nem sejtette akkor nyomorúságos helyzetében, hogy ez a jegyzék egyszer nagy vagyont jelent és az 1929. esztendőben reávetiik magú kát a műgyűjtők és kereskedők. Milyen keserű tragédia rejlik abban, hogy; a hatalmas lángelmének nem is zenemüvét, de kézírásos jegyzékét százötven esztendő múltán arannyal méri fel az utókor, mig kor- társai Mozarttól még a dísztelen temetést is megtagadták és holttestét tekintetre sem méltatták, Welmar, 1929 szeptember hó. Péterfi Jenő. Mozart halála évéből való az „Adagio és rondó" üvegharmonikára, fuvolára, oboára, brácsára és csellóra. Az üvegharmonika ma már a divatból kiment hangszer. Ezt a müvet Mozart Kiroh- gassner Máriának, a vak művésznőnek irta. Az üvegharmonika feltalálója Franklin Benjámin volt és Kirchgassner Mária egykor igen nagy sikereket aratott ezen a poétikus, rendkívül érzéki hangú hangszeren. Mozart életrajzírói felemlítik, hogy abban az időben, amikor a vak művésznő ezt a szép Mozart-szerzeményt előadta, több tuJérzékeny és finom idegzetű, (ma úgy mondanék, hisztérikus) nő ájulásba esett. A nagyon népszerű „Rondo alla turca" (az A-dur szonátából) egyetlen kéziratban levő- oldala van meg csupán. Mint értékes töredéket csekély ezer márka kikiáltási áron fogják hirdetni az októberi árverésen. Nem akarok terjedelmes lenni és a katalógus nyomán különösen becses müveket említeni. A „Szöktetés a szerályból" opera tizenegy partitúra oldala maradt meg. A „Figaro lakodalmáéból is van ott pár oldal. Mozart egyik teljesen ismeretlen és töredékül maradt szimfóniájának vázlatai bizonyára vevőt találnak. Bach „Wohltemperisten Klavier"-iából öt fugát rendezett be Mozart két hegedűre és brácsára. Erről a műről említi Jahn kitűnő Mozart életrajzában, hogy valószínűleg Van Swieten biztatására vagy megrendelésére készült, i A zenemüvek között húzódik meg szerényen Mozart egy hajfürtje. Hogyha az árverésen ábrándos fiatal hölgyek is tolonganak, (bár a mai leányok már nem hajlamosak az ilyesmire), nagy keletje lesz ennek az ereklyének. Október húszadikán magyar Salzburggá változik Sopron Két hangverseny keretében lép fel Dohnányi, Hubay, Bartók, Kodály, Stefániái és a filharmonikusok zenekara — Az ünnep- ségek díszelőadásán, Vándor Kálmán » Liszt-hangverseny* cimü darabjában a szereplők ma is élő unokái és dédunokái járják azt a táncot, melyben egykor Petőfi Sándor és Liszt Ferenc is részwetteh — Rádió sugározza ki a hatalmas ünnepség eseményeit j ijo/aevi ív cju.'.j eabb kihágásoknak, vétségeknek és bűntetteknek ie lejár a vezeklési ideje, miért kellene egyetlen vadorzóéi eset miatt a duvadkárokat szenvedő kisgazdát egész életén át védtelenségre kárhoztatni oly kihágásért, melynek büntetése esetleg csak 20 korona volt (vad. törv. 26. §), míg az évi károsodása százakra rúg. A kis vadászati törvény 11. §-a értelmében a régi törvény szerinti dnvadpusztitási jog ma is érvényes, tehát e pusziitási jogot illuzóriussá te vő megyei fegyvertartási szabályrendeletek továbbra is törvénybe ütközők maradnak. A törvény mindig erősebb, mint a szabályrendeletek s az 1879:XL. t. c. 7. §-a kifejezetten i hangsúlyozza, hogy a törvényhatósági szabálvren- [ deletek a törvénnyel összeütköző intézkedéseket , meg nem állapíthatnak. Dr. P. M. kitér a jogi disszertáció elől és csak , száraz tényeket szögez le, melyek tényleg szára- : zak ahhoz, hogy a megyei fegyvertartási szabály- j rendeleteket tisztára moshatnák. Az általa kövér , belükkel közölt legf. közig, bírósági határozatba ! dr. P. M. azl magyarázza b 'e, hogy a legf. biró- ' ság a megyei fegyvertartási szabályrendeletnek 1 örvényességét elismerte. .Jogászom bér tői ilyesmit I hallani igazán szokatlan. Dr. P. M.-nek tudni kel j lene. hogy a közigazgatási bíróság csupán és ki- j zárólag azon ügyekben bir hatáskörrel, melyeket i az 1.898. évi XXVI. t. c. 22—-83. §-ai egyenkint fel- j sorolnak. Ezek között a megyei szabályrendeletek törvényességének elbírálása nem fordul elő. A j legf. bíróság a dr. P. M. által felhozott konkrét : ügyben a szabályrendelet törvényességét sem el nem ismerte, se* nem kutatta. A hivatkozott törvény 81. §-a 2. pontja értei- , méhen fegyyeradó ügyekben csupán az 1883. ! XX ML sz. törvény alapján hozott határozatok el I Budapest, október 3. (A P. M. H. budapesti szerkesztőségétől.) Esztendőnként visszatérő vágyakozás é<s csodálat száll a világ minden részéből egy nem is nagy osztrák városka felé. Salzburg ez a váro-s, mely esztendőnként egyszer néhány hétre a művészet Mekkája lesz, ahová elzarándokolni élmény, gyönyörűség, művészi élvezet. Nos, három hét múlva kigyullad a művészet fénye egy magyar városiban és olyan fénnyel fog fellobogni, mely a világ bármelyik metropolisában bármilyen művész korifeusok között is világ- eseményt jelentene. Az a hatalmas érték, ami a magyar művészetben van. mind összegyűlik ebben a kicsi magyar városban. Aki magyar művész világviszonylatban is a legelső sorban áll. a.z most mind ebbe a vidéki városkába viszi páratlan művészetét. Ott lesz Dohnányi Ernő, aki előtt, ép ugv meghajol Amerika, mint az ősi kultúrájú Európa minden művészi szaktekintélye. — Ott lesz Hubay Jenő, ott lesj Bartók, akinek a hangversenyei Londonban, Párásban, Becsben valóságos extázisba hozzák a közönséget, ott lesz Kodály, a modern muzsika nagytekintélyű elő- harcosia, ott lesz Stefániái Imre, a zongora ragyogó virtuóza, a spanyol udvar nagyszerű művésze. Ot lesznek a magyar filharmonikusok, az Operaház legnagyszerűbb művészei. S rajtuk kívül bemutatja művészetét a magyar kultúrának legrégibb zenei egyesülete, mely Goldmarkot adta a világnak, mely Liszt Ferencet látta barátjául s vendégéül. Minden program nélkül csak egy néhány név és nyilvánvaló, hogyha ezek a nevek a salzburgi ünnepi játékok rendjén szerepelnek, ez olyan eseményt jelent, melyre valóban a világ minden részéből zarándokolnának a művészet szerelmesei. De ez az óriási művészi esemény nem Salzburg bán lesz, „csak" egy vidéki magyar városban: Sopronban.. Nagyon kevesen tudják, hogy a sokévszázados kultúrájú gyönyörű város három képéhez néhány óve csatlakozott a negyedik is: a fölaiat'ti Sopron. Ami gyönyörűsége lehetne minden ország fiainak, amiért, ha nem magyar városról volna szó, elzarándokolnának messze földekről. Ódon kőfalak alatt megtárult a csodanyilás, a. földalatti folyosó, romantikus lovagregények elmaradhatatlan tartozéka. Feltárult s ahogy a kutató szem befurta magát a titkok méhébe újabb és újabb rejtelmek kerültek napvilágra, melyek ennek a romantikus városnak a múltjából nemcsak a romantikát bővitették, hanem történelmi értékeket hoztak. Nos, ezidén mindez feltárul a nagyközönség leni panaszok elbírálása tartozik a legfelső köz igazgatási bíróság hatáskörébe. Szabályrendeleteken alapuló határozatokat az 1896. XXVI. t. c. 16. §-a értelmében csak akkor bírálhat el, ha mi nisztertanácsi felhatalmazásra kiadott miniszteri rendelettel hatásköre kiterjesztetett. Természetszerűleg ily kiterjesztésnek csak oly vitás ügyekben lehet helye, melyekre nézve az alaptörvény nem rendelkezik. Ha tehát a dr. P. M. által említett konkrét esetben a panasztevő kifejezetten az 1883:XXIII. t c.- re alapította volna panaszát és rámutatott volna arra, hogy a szabályrendelet a törvénnyel ellentétes, akkor a legfelső közigazgatási bíróság bizonyára a törvény betűje szerint bírálta volna e! a kérdést, sőt esetleg az 1886:XXVI. t. c. 17. §-ábau nyújtóit lehetőség alapján a szabályrendeletek revíziója iránti intézkedések megtételére az országos hivatal figyelmét felhívta volna. Egyébiránt a közigazgatási bíróság sem csalhatatlan s az óriási munkatorlódásban tévedések vagy elnézések ott is előfordulhatnak. Maga az 189G:XXVI. t. c. 21. §-a is kimondja, hogy a dönL vényekben foglalt elvi jelentőségű megállapodások megváltoztathatók. Abban tényleg igaza van dr. P. M. urnák, hogy a vadászati törvényben nincs szó arról, hogy bár kinek joga van fegyvertartási engedélyre. A va dászati törvényben ezenkívül még nagyon sok egyéb olyasmi sincs benn?, ami nem oda tartozik. Ellenben a fegyveradóról szóló törvény 38. §-a igenis taxatíve felsorolja azokat, akiktől az eu- gendélyt meg kell tagadni, tehát a többieknek és főleg a duvadpuszlitásra jogosított mezőgazdáknak meg kell adni az engedélyt, sőt a hivatalos hajtóvadászatra meghívottaknak még fegyvertartási engedélyre sincs okvetlenül szükségük ahhoz, hogy a duvadakat pusztíthassák, hanem kölcsönkért lőfegyverrel is résztvehetnek a vadászaton. (39280/883. sz. p. ü min. rend.) ' Mindezekből nemcsak a jogászok, de laikusok is könnyen megállapilhalják. szabad-? és lehet-? megindokolt nézetemet „könnyelműen odavetett demoralizáló hatású gondolatnak" niimösiteiv9 Hcverdlc Frigyes, nyug. várni, másodfőjegyzö. előtt is. A Soproni Zenei Hét, mely október húszadikán kezdődik, művészi és zenei eseménye- ivei feltárja végre azt a titkot, hogy Sopronunk van. Magyar Salzburg lesz most, ami eddig csak magyar Nürnberg volt. Ez a város, melynek1 falai között zsenge gyermekségüket töltötték és a zene szeretetét olyan világnagyságok szívták1 magukba, mint Liszt Ferenc, Haydn és Gold- mark, ezidén országos ünnepséget rendez abból az alkalomból, hogy a legrégibb magyar zene- egyesilleí, a soproni ének- és zeneegylet fennállásának századik évfordulóját érte meg. Liszt Ferenc születése napján, kapcsolatban az országos zenei héttel, bizonyára nem csak Magyarország, hanem az egész zenei világ figyelme a vidéki magyar városka felé terelődik. — Az ünnepségek október húszadikán kezdődnek meg, Demény Dezső E-dur miséjével. Délután már Bach hangverseny van, melyen Stojanovich Lili és Székeiyhidy Ferenc énekelnek. Este nyolc órakor nemzotiszinházi rendezésben a soproni Városi Színházban lesz az ünnepségek díszelőadása, Vándor Kálmánnak, az özvegy Varga Ábrisné szerzőjnéek „Liszt-hangverseny" cimü háromíc 1 vonáso<s Urai játéka kerül ezinre díszelőadásként. A darab Sopronban játszódik abban az esztendőben, amikor egy Petrovies Sándor nevű infanteristája volt a soproni G-ollner- féle gyalogezrednek, Az irodalomtörténet tanúsága szerint ez a Petrovies Sándor, akiből a világ egyik legnagyobb költője, Petőfi lett, otthagyta egy este a posztját, elszökött, hogy meghallgasson egy fiatal zongoristát — Liszt Ferencet. Ezt az epizódot irta meg Vándor Kálmán s ez kerül színre díszelőadásul. Lesz ennek az előadásnak egy poétikus jelenete. Egyik képben bál van. S itt a bálozók a darab szereplőinek ma is Sopronban, Sopron környékén élő unokái és dédunokái lesznek. Harminc pár soproni urileány és .uffiu járja a francia négyest a biedermeyer- idők romantikus ruháiban. Hétfőn filharmonikus hangverseny. Weber Obe- ron nyitánya, Bartók Ra-p&zódiája (a zongoraszólamot a szerző játssza), Székeiyhidy vei Kodály Psalmus Hungariousa, Dohnányi Fis-moll szvitje szerepel a műsoron Dohnányi Ernő vezényletével. Mint látható, olyan hangverseny, melynek egy- egy száma külön is esemény lenne s itt mindez együtt. ' Kedden Liszt Ferenc születésének évfordulóján van a nagy Liszt—Petőfí-emlékhangverseny, melyen az eddig felsorolt nagy nevek mellé felsorakozik Hubay Jenő ragyogó művészete és Stefániái Imre virtuozitása. Természetesen olyan esemény ez, melyre' nemcsak az egész ország, hanem a külföld is kiváncsi. Éppen ezért elhatározták, hogy az ünnepségekbe beidapesolódik a rádió is, mely a helyszínéről közvetíti a hangversenyeket és a díszelőadást. Sopron máris a legnagyobb készülődések izgalmai között él. Az egész város, élén Simon Elemér főispánnal és Thurner Mihály polgármesterrel, ezt készíti elő abban a reményben, hogy ebből a zenei hétből sarjad ki az esztendőnként megismétlődő művészeti demonstráció, mely Sopron városát véglegesen a magyar Salzburggá1 teszi. — Betörési kísérlet a nagyrippényi jegyzői hivatalba. Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnapra virradó éjjel két ismeretlen tettes betörést kísérelt meg a nagyrippényi jegyzői hivatalba. Renglovics jegyző éppen, akkor érkezett haza, amikor a betörők be akartak hatolni az irodába, közeledő- * sérc azonban megfutottak. A esemiőrség megindította a nyomozást a pecéhes betörőjelőltek kilétének megállapítása iránt. f