Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-31 / 248. (2173.) szám

1929 október 31, csütörtök. aautcwiiai^'srmgiia^^MmCTrayaiK^TOiraas Clementel lelt ftranciaoi'ssáfl ui deiisníit minissSerelsi&ice Oaladier sértfidStien visszaadta megbízatásit — Konfliktus Briand*nal — Ujra nemzeti Mofase^itráci© ? — Páris, október 30. Daladier ma éjjel vég­leg föladta kormányalakítási kísérleteit és visszaadta megbízatását a köztársasági el­nöknek. Jól értesült körök szerint Daladier váratlan visszavonulása Briand és a dezig- nált miniszterelnök közötti ellentétekre ve­zethető vissza. Briand biztosította Daladiert támogatásáról, de figyelmeztette őt, hogy a szocialisták visszavonulása után az uj kor­mánynak mélyen bele kell nyúlnia a parla­ment közepén elhelyezkedő pártokba és mintegy föl kell újítania a köztársasági uniót, vagy a köztársasági koncentrációt. Az uj kormány többsége eszerint a demokra­tákig, majdnem Maginotig és Revnaudig nyúlt volna. Daladier ezt a koncepciót hatá­rozottan visszautasította és újból hangsú­lyozta, hogy egyedül a baloldal uniójával hajlandó kormányt alakítani. Ha a baloldal koncentrációja lehetetlennek bizonyul, visz- szaadja megbiza fását. Tegnap este Laval szenátor, Briand egyik hűséges csatlósa, fölkereste Daladiert és ki­fejtette, hogy a radikális vezér félreértette Briand-t. Ugyanekkor Doumergue köztársa­sági elnök magához kérette a megsértett pártvezért és a lehető legbarátságosabban fölkérte, hogy folytassa fáradozásait. Dala­dier lemondó iratát ekkorára már elkészí­tette, de a köztársasági elnök kérésére meg­változtatta szándékát és ujra tárgyalni kez­dett a pártvezérekkel. Bj|él felé Montigny képviselő, aki — mint ismeretes — Briand kormányát megbuktatta, kijelentette, hogy reggelre Daladier megalakítja az uj kor­mányt. Ez a kijelentés azonban korainak bi­zonyult. A változás hamarosan beállott, mert Briand az Havas-ügynökségnek adott nyilat­kozatával éjfél után ujra fölborította a hely­zetet. Ez a nyilatkozat eredetileg cáfolat akart lenni. A sajtó ugyanis azt állította, hogy Briand nem hajlandó támogatni Dala­diert. A külügyminiszter kijelenti, hogy készségesen siet a radikális pártvezér tá­mogatására, természetesen csak azzal a fel­tétellel, ha Daladier folytatja a köztársasági unió megalakítására irányuló törekvéseit. A dementi átolvasása után Daladier végleg el­határozta, hogy visszaadja megbizatását, mert Briand kitartott a köztársasági unió eszméje mellett. A dezignált miniszterelnök éjjel ] óra 30 perekor hosszabb nyilatkozatot olvasott föl a sajtó képviselői előtt és megindokolta visz- szavonulását. Hangsúlyozta, hogy a szocialis­ták visszautasítása után könnyű lett volna „a köztársasági akció" kormányát megalakí­tani, amely kizárólag a baloldalra támaszko­dik, de az egyik áJlamférfiu közreműködése, amit Daladier mindennél fontosabbnak tar­tott. csak olyan politikai feltételek betartása mellett látszott biztosíthatónak, amelyeket nem teljesíthet és igy további tárgyalásai fölöslegessé váltak, Briand cáfolatát Dala­dier személyes támadásnak vette és szüksé­gét érezte annak, hogy a konfliktust a nyil­vánosság előtt felfedje. Nyomatékkai kije­lenti, hogy egyetlen pillanatig sem gondolt a reimsi párthatározatok mellőzésére. Daladier váratlan visszavonulása Francia- ország politikai közvéleményében érthető módon óriási feltűnést keltett. Clementel megbízatása Páris, október 30. Daladier után a köztár­sasági elnök Briand-t akarta megbizni a kor­mányalakítással, de a volt miniszterelnök is­mét visszautasította a megbízást Doumergue erre Clementel radikális szocialista szená­tort kérette magához és őt bízta meg a kor- má 'valakitással. A szenátor a megbízatást a Megnyílt a teljesen modernül berendezett HOTEL SCHHIEDL KoSice, Fő-utca 80. (Bejárat a Posta-utcáról) Hideg, meleg viz. Központi fűtés. Utazóknak és állami alkalmazottaknak 10 °/o-o : kedvezmény. Étterem. Telefon 1122. Buffet. szokásos feltételekkel elfogadta. Mint isme­retes, Clementel Herriot első kabinetjének pénzügyminisztere volt és ő volt az, aki sa­ját miniszterelnökét megtámadta a szeren- rsétlen pénzügyi politika miatt és igy előse­gítette a.kartól bukását a szenátusban. Most a köztársasági pártok koalícióját akarja meg­teremteni, amely végeredményben csak any- nviban fog különbözni Tardieu koncentrá­ciós formulájától, hogy a vezetés nem a mér­sékelt centrum pártok, hanem a radikális szocéUisták kezében lesz. Kérdéses, vájjon a radikális párt kamarai frakciója beleegye­zik-e az ujahb elhajlásba és föladja a reimsi pár ín apón hozott határozatát, amely kimond­ja, hogy a radikálgs szocialisták többé nem támogatják a köztársasági koncentráció kor­mányát. I magyar sajtó is i német fiiiiiipsl' megütközéssel foglalkoznak jjjB ■ st n ar^ ' \.ir ^ ^jjj |j ^^ ^m ^ ^ jjj^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ lg Prága, október 30. A választási küzdelem utolsó óráiban, a választás napjának előes­téjén óriási föltünést keltett az, hogy az or­szágos keresztényszocialista párt két lista­vezetőjénél. és a párt pozsonyi és kassai köz­pontjának helyiségeiken házkutatás történt. Az első házkutatás Dobránszky dános sóvári esperes-plébános, az országos keresztinszo- cialista párt egyik országos alelnöke lakásán történt és ezzel összefüggésben vizsgálta ót Linhart vizsgálóbíró Szüllő Géza dr.-nak, a párt nagynevű országos elnökének s a cseh­szlovákiai magyarság nemzetközi viszonyla­tokban legismertebb vezérének baesfai laká­sát. A cseh lapok azonkívül összefüggésbe hozták ezeket az eseteket egy állítólagos le- ventetisztnek a csehszlovák határon történt elíogatásával, aki a hírek szerint összeköt­tetésben állott Dobránszkyval, illetve Dob- ránszky részére üzenetet hozott. Az első fél­hivatalos csehszlovák tudósítás ráadásul Dobránszky letartóztatásáról is beszélt. A tárgyilagos olvasó ebből az utolsó hír­ből mindjárt láthatta, iiogv ebben egy ferdí­tésektől vissza nem riadó politikai célzatú kampányról volt szó, amely az országos ke­resztényszocialista párt vezető funkcioná­riusait a választás döntő pillanataiban be akar­ta feketiteni és ugyanezek a kezek voltak azok, amelyek kampányukkal kiprovokál­ták, hogy a hatóságok a való tényállás ki­vizsgálása céljából elrendelték a vizsgálatot és a házkutatást. Ezt a föltevést megerősí­tette mindjárt másnap az az értesülésünk, hogy Dobránszky János letartóztatásából egyetlenegy szó sem igaz, habár Kassán ez a hir a félhivatalos sajtóiroda közlése alap­ján terjedt el. Mint értesülünk, a Szüllő Géza lakásán foganatosított házkutatás rendkívül alapos munka volt. A házkutatást végző közegek Sziillőnek nemcsak a pártelnöki és magán- levelezését vizsgálták át, hanem fölbontot­ták az ágyneműt, kiforgattak minden ruha­darabot, felpiszkálták a képek kereteit, sőt a nadrágok föíhajtásait is felbontották. A lefoglalt iratok között nemcsak pártira^ok és magánlevelek, hanem a népszövetségi li­gák és az európai kisebbségi kongresszusok problémái körébe vágó iratok is szerepel­nek. Szüllő Géza ugyanis ennek a kérdésnek a csehszlovákiai magyarok között nemcsak hivatott szószólója, hanem egyúttal a leg­nagyobb szakértője is. Szüllő Géza eddig a kisebbségpolitikai kongresszusok és a nép- szövetségi ligák minden ülésén rész tvett és a maga ragyogó szónoki tehetségével és diplomáciai rutinjával nagy sikerrel harcolt a csehszlovákiai magyar kisebbség érdeké­ben, úgyhogy a nemzetközi diplomáciai kö­rökben neve általános elismerésnek örvend. S éppen azért, mert Szüllőt Európa-szerte ennyire ismerik, a nála foganatosított ház­kutatás és az ellene megindított eljárás hire nemcsak a csehszlovákiai magyar körökben, hanem a külföldön is általános föltünést kel­tett. Valamennyi budapesti lap foglalkozik az esettel s a bécsi és berlini sajtó is kritikai kommentárokat fűz hozzá. A Neue Freie Presse kiemeli, hogy Szüllőnek útlevelét is elvették és hangsúlyozza, hogy Szüllő Wil- fan dr. mellett az európai kisebbségi kon­gresszusok egyik elnöke. Továbbá idézi Lin­hart vizsgálóbíró kijelentését, mely szerint a hatóságok a Szüllő elleni házkutatást a Dobránszky-esettel kapcsolatban foganatosí­tották. Bizonyosra vesszük, hogy a vizsgálat rövi­desen ki fogja deriteni a választási atmo­szféra hevében tett följelentés alaptalansá­gát és bebizonyosodik, hogy ennek az eset­nek a hátterében az az anonim politikai tár­saság húzódik meg, amelynek minden célja a politikai botrányok kreálásában és a ma­gyarság vezéreinek alaptalan denunciálásá- ban áll. „Amerika Jelmondata: léke . és barátság mindekivel, szövetség senkivel” üt Borah szenátor nyilatkozik MacDenaEdről, a flottaleszerelési tárgyalásokról és a világ tartós békéséről Newyork, október. William E. Borah, iclahoi | szenátor, az amerikai kormány külügyi bi- j zottságának elnöke nagyfontossága nyilatko­zatot tett Washington bam a Külföldi Sajó tu­dósító Szövetsége tagjainak Ramsay MaoDo- nald angol miniszterelnök látogatásáról és a floítaleszerelési tárgyalásokról. Az angol mi­niszterelnök és Hoover elnök között lefolyta­tott tárgyalások a legnagyobb titoktartás kö­zött, a nyilvánosság és a sajtó teljes kizárásá­val történtek, csak az eredményről jelent meg egy meglehetős szűkszavú bulletin. Borah, aki az amerikai külügyi politika legszámottevőbb tagja, személyesen vett részt Hoover és Mac- Donaid tanácskozásain. A tárgyalások befeje­zése után Sir Esnie Howard, washingtoni an­gol nagykövet teára hivta meg Borakt és Mac- Donaldot és a két kiváló államférfi négyszem­közt megbeszélést folytatott egymással. Borah szenátor szereplése a flottaleszerelé- si tárgyalások körül sokkal nagyobb jelentő­ségű, mint ahogy első pillanatra látszik. Was-1 hingtonban nyilt titok, hogy a flottaleszere-; lési egyezmény személyes megtárgyalása és MacDonald minisztereink meghívása, Bo­rah ötlete voll, MacDonald látogatása és a tárgyalások ered­ményes elintézése Borah egyik legnagyobb személyi sikere. A jövő év januárjában Londonban összeülő flottaleszerelési világkongresszus eredményét elsősorban az c elnöklete alatt álló külügyi bi­zottságnak kell elfogadnia és csak ezután ke­rülhet a kongresszus és az elnök elé. Borah a washingtoni kongresszusi ház kül­ügyi sajtóirodájában nyilatkozott a Hoover el­nök és MacDonald miniszterelnök között le­folytatott tárgyalások részleteiről és szemé­lyes impresszióiról. „MacOorcald személye győzött" — A flottaleszerelési tanácskozások részle­teiről, azok tárgyalásairól és a részletkérdé­sek megoldásáról, valamint a végleges meg­egyezésről Hoover elnök kifejezett kiváságá- ra nem fedhetek fel semmit a kötelező titok­tartás megsértése nélkül. Azonban fontosnak tartom, hogy személyes véleményemet és az egész tárgyalásról szerzett összbenyomásai­mat a nyilvánossággal közöljem. A tárgyalások legelső és legfontosabb ered­ményei, saját megítélésem szerinti a két, nemzet történetében eddig páratlanul álló barátság, jóakarat és bizalom atmoszférá­jának megteremtésében találom. Arnei'lka és Anglia találkozása most először mii töké­letessé és teljessé. A siker orosz'ánrésze azonban MacDonald személyének köszönhető. — Attól a pillanattól kezdve, amikor az an­gol miniszterelnök pariraszálit, az amerikai nép szere tele és bizalma kitörő erővel nyilvánult meg és kisérte utjának minden Lépéséi, egész az elutazásáig. Az ország népességének örvendező vendég­szeretete hallatlan mértékben erősítette meg azt a nagy ügyet, amelyért MacDona'd ákelt a tengeren. Az amerikai nemzet állt mögötte, amikor MacDonald zavartalanul, nyíltan, őszintén előadta misszióját, oly egyszerűéi: és barátságosan, mintha nem is politikai ügyben, hanem csupán baráti látogatásra jött volna hozzánk. — MacDonald személyisége döntötte el az ügyet. ö a népből szárma zik. Szerény körülmények között küzdötte lel ma­gát a világ legnagyobb nemzetének minisz­terelnöki pozíciójába és a nép érzi, hogy ez az emelkedés a világtörténelem egyik jelentős eseménye volt. MacDonald még mindig a népé. Minden iránt érdeklődik és osztatlan szimpá­tiáját nyújtja minden olyan ügyben, amely a nagy tömegek helyzetének javítását és előre­haladását célozza. A nép ösztönszerüen meg­érzi ezt és ha alkalmat adtak volna rá, de­monstrálta volna is. Nem kell szövetségi politika — MacDonald sok megfontolni való dolgot mondott. A legjelentősebb mondata szerin­tem, amely legjobban bizonyltja karakterét a következő volt: Eddig mindnyájan sokai kockáztattunk, amikor háborút indítottunk . . . Itt van az ideje, hogy kockáztassunk valamit a béke megteremtése érdekében is. — Ha az emberiség ügyét akarjuk szolgál­ni, keli hogy kockáztassunk valamit. Soha nem tudunk majd megszabadulni a fegyverkezés embertelen terhétől, ha nem kíséreljük meg, hogy egyszer és mindenkorra lerázzuk ma­gunkról. MacDonald fényesen bebizonyította, hogy ő a béke apostola . . . Valaha ő is kitaszítottja volt a társadalom­nak, mert kitt a békében és gyűlölte a há­borút. Milyen szerencsés esemény az, hogy ő egy nagy nemzet vezére akkor, amikor megpróbá­lunk általános békét teremteni. — A tárgyalások utolsó napjaiban az a vád merült fel, hogy Anglia és Amerika közötti szövetséget készítünk elő ... Mi sem áll tá­volabb ettől a rágalomtól . . . Nem lépnénk Angliával szövetségre, éppúgy nem, mint Japánnal vagy Németországgal. Csak azok a nemzetek hetesnek szövetsé­gest, akik nem tudnak megszabadulni a fegyveres erőszak gondolatától . . . MacDonald nem oly oktalan, hogy szövetke­zésre gondoljon, amely robbantó erővel hatna a béke építménye alatt. — Azok, akik a békét teszik hitvallásukul, megvetik a szövetkezést. Amerika jelmonda­ta: „Béke és barátság mindenkivel, szövet­ség senkivel" . . . — Rothermere lord rcszvéttávirata Horthy kormányzóhoz. Budapestről jelentik: Rother- mere lordtól a következő távirat érkezett Hor­thy Miklós kormányzóhoz: „Csak most érte­sültem a fiát ért súlyos balesetről. Kérem, en­gedje meg, hogy Főméltóságodnak. mint csa­ládjának legmélyebb rokon szén vemet fejez­zem ki és egyben őszinte reményemnek ad­jak kifejeézst, hogy fiának erős szervezete gyorsam és teljesen le fogja győzni a sajna latos baleset következményeit. Roibermore". — Rothermere lord táviratára a kormányzó meleghangú sürgönnyel válaszolt. Minden gyógyszertárban kapható. 3

Next

/
Thumbnails
Contents