Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-31 / 248. (2173.) szám

Pfas. si£iitnnk 12 efeBal ^ ^ (2173^SZám CsCt6rtölt 1929 október 31 Előfizetési ár: évente mk^Sih!! A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok 8zerkesztűség: Prága Bt* Panská uUce negyedévre 7S, havonta 26 Kő, külföldre* nnlifíh™ *7„ • . 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évercte 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: puuilKdl napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága ü., Panská ul 12/III.Te­havonta 38 Ke. Egyes arám ára 1-20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ . FORGÁCh GÉZA lefon:34134. -Sürgönyeim: Hírlap, Praha A polgári pártok utolsó erőlködései a polgári koalíció megmentése érdekében A zöld-vörös többség a legvalószínűbb — A szociáldemokraták már föikináikeztak — Sok kormánytöbbség lehetséges, de megalkotásuk rendkívüli nehézségekbe ütközik Elsikkadt magyarok A választási izgalmak hullámai hamarosan elülnek. A győztes politikai pártok fanfárjai már nem szóknak olyan hangosan, mint a győzelem első, mámoros pillanataiban, az elkeseredettek .és vereséget szenvedők bána­ta is megenyhült kissé és már megtalálták azokat a magyarázatokat, amelyek a válasz­tási vereséget legalább önmaguk előtt plau­zibilissé teszik. Hidegen, nyugodtan és ob- jektivebben lehet szemlélni a választási eredményeket és a főfigyelem most már az elkövetkező napok belpolitikai eseményei, a kormányalakítás kísérletei felé irányul. A magyar politika szempontjából azonban ér-! demes még egy pillanatra megállani a rideg j számoknál, vizsgálni az egymás mellé rakott számoszlopokat, olvasni a statisztikái adatok­ból. A statisztika a világ legérdekesebb tu­dománya, ir|a egy helyütt Keynes s a nagy politikai problémák megítélésében is a sta­tisztikai adatok nyújtják a legbiztosabb tá­maszpontot. .A magyar kisebbségi kérdés szempontjából is fontos tellát az 1929- évi választás ötati Katikája, mert olyan tanulságo­kait nyújt, amiket meg kell szívlelnünk. Nagy és egyetlenbe* öröme « magyarság­nak, hogy a választásokra szövetkezett párt­jaink, amelyek az autonómia jelszavát írták a zászlajukra, együttesen sokkal több szava­zatot egyesítettek listájukra, mint amennyit a két párt külön listával az 1925. évi válasz­táson elért. A kettes lista a képviselőválasz­táson 257.438, a szenátusi választáson 233.613 szavazatot ért el. Százalékban kifejezve a Szlovenszkón és Ruszinszkón képviselői lis­tákra leadott össze® szavazatok 16.6 percent­jét, a szenátusi szavazatoknak pedig 18.5 percentjét értük eL Bármennyire örvendetes is a pártjaink szavazói káderének többezer választóval való megerősödése, abban az egyszerű statisztikai tényben, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkő szavazatai közül 16.6 százalék jutott párt­jainkra, van valami meggondolni való. Az 1921 február 15-én végrehajtott népszámlálás adatai szerint viszont Szlovenszkón 21.5, Ru- szinszkőn pedig 17 százalék volt a magyar- 5 ság arányszáma. Ha tehát a népszámlálás i adatait olyanoknak fogadhatnék el, hogy tett- 1 ijesee hűen tüntetik fél a tokoséig nemzeti- < ségi tagolódását, akkor a kettes listára a né- í m-et és szlovák szavazatokon felül még lég- < alább is a szlovenszkőá és ruszinszkói összes ! szavazatok 19.2 százalékának kellett volna ^ esnie, mert igy listánk valamennyi magyar * szavazatot egyesíthetné. 1 ti Ezzel szemben a tény az, hogy a képvtee- 1 lői listákra pártjaink a szavazatoknak 16.6 < százalékát kapták meg és ha tekintetbe l vesszük, hogy az őslakos front egységének i számos német és szlovák háve is szavazott a $ kettes listával, akiknek számát természete- z ser megbecsülni nem tudjuk, meg kell áüa- c pitanunk, hogy a magyar szavazatok egy ré­sze elsikkadt. Nem azt akarjuk ezzel monda- a ni, hogy a magyar választók nagy tömegei 1 nem szavaztak volna. Voltak olyanok is nagy 1 számban, akiket az állampolgársági kérdés c rendezetlensége nem engedett az urnához. ® Ha minden magyar szavazhatott volna, aki- p nek szavazati jogát kétes állampolgársága u alapján ezen .a választáson is megtagadták, b úgy egészen bizonyos, hogy a százalékszám k nyomban legalább egy százalékkal emelke- Is dett volna. Ezeknek a politikai jogok nélkül n szűkölködő kisebbségi sors testvéreinknek e politikai súlyát, és erejét elveszti- a magyar- h Vannak azonban oüypa ctMldaufl; ma- « Prága, október 30. A nemzetgyűlés mindkét házának mandátumait második és harmadik ! skrutiniiumiban csak hétfőn foga a belügymi- | niszt ér rumban a központi választási bizottság j elosztani. A statisztikád számítások alapján | azonban már most is meg lehel állapítani, hogy az eddigi koalíció tizennégy mandátu­mot veszített, tehát kisebbségbe jutott. Ennek természetes következménye, hogy az eddigi kormányrezsimet egy másik fogja felváltani. Minden jel arra vall, hogy egy vörös-zöld koalíció alakul, amelyhez a cseh és német iparospártok és esetleg a cseh nemzeti demokraták is csatlakoznak. Az eddigi szokások szerint a legfontosabb feladat vár * kormányai akitásmál a legna­gyobb cseh pártra, a cseh agrárpártra, amely negyvenhat mandátumával a legerősebb par­lamenti csoportot képezi. Miután azonban a cseh szociáldemokraták tíz mandátummal megerősödve harminckilenc képviselővel vo­nulnak be a parlamentibe, a helyzet lényege­sen kompliikálódik. A cseh agrárpárt a szocialisták némi ellen­súlyozására egy nagy koncentrációs kabine­tet akarna létrehozni, amelyben az agráro­kon és szocialistákon kívül az eddigi kor­mánypártok is képviselve volnának. A helyzet az, hogy valamennyi volt kormány­párt, a cseh. szocialisták és a cseh szociálde­mokraták részt kérnek a kormányzásban és a német szociáldemokrata párt egyik szárnya is nagy hajlandóságot mutat a kormányban való részvéteire. Akárhogy is alakuljon a helyzet, a jövő kormánya és a kormánytöbb­gyaT szavazatok is, amelyek csupán a ma­gyar kisebbség életérdekeinek szempontjá­ból vesztek el, a valóságban pedig idegen ér­dekek szolgálatába állottak. Azokra a ma­gyar testvéreinkre gondolunk, akikben a® osztálysz/empont rideg önzése háttérbe szo­rítja a nemzeti érdeket. Azoknak a szavaza­tai sikkadtak el a magyarság szempontjából, akik úgy gondolkodnak és azt hirdetik, hogy ők kereskedők és iparosok, tehát a cseh ke­reskedők és iparosok pártjában van a he­lyük, hogy ők munkások, tehát az osztályhar­cot hirdető szociáldemokrata táborban a he­lyük, hogy ők forradalmárok, tehát a kom­munistáikra kell esküdniök. Szerencsére azoknak a száma mindinkább kevesbediik, akik felülnek a földosztás Mdércképének ég a centralista agrárok szekerére kapaszkodnak. Az ilyen magyarok, akik osztályérdek alapján keresték politikai elhelyezkedésü­ket, nem veszik észbe, hogy az osztályérde­ket hangsúlyozó centralista pártoknál az osTÍtályszolidaritás csupán maszlag, a való­ságban azonban náluk is a nemzeti szem­pont a domimáiló. Nem ítéljük el őket ezért, mert a nemzeti érzés vitalitását mindenki­ben meg kell becsülnünk. Ellenben annál keserűbben fordulunk azok ellen, akik a vá­lasztási urnák előtt lélekben megtagadják magyarságukat és szavazásukkal nemzet­ség tengelyét a cseh-német agráriusok és a szocialistáik képezik, vagyis minden lehető kormányalakulás vörös-zöld színezetű lesz. Ha egy tiszta vörös-zöld koa­líció alakul a cseh nemzeti demokraták be­vonásával, úgy a kormányból kiszorulnak a cseh-német és szlovák katolikus néppártok. Egy ilyen vörös-zöld koalíciónak 160, eset­leg a német szociáldemokraták bevonásá­val 180 mandátuma lenne. Alakulhatna egy színtiszta vörös-zöld koalíció az iparospár­tok bevonásával a nemzeti demokraták nél­kül és ennek 170 mandátuma lenne a parla­mentben. Mint kuriózumot említjük meg, hogy a cseh nemzeti szocialisták egyik lapja még mindig hangoztatja a vörös-fekete koa­líció lehetőségét, mert a szocku®tp és kato­likus pártok egyedül 146 mftödóéuisiuml ren­delkeznek. A nagy koncentrációs koalíció, amelyben részt vennének a szlovák néppárt, a cseh néppárt, a német kér. szoc. párt is, 238 sza­vazattal rendelkezne a parlamentben. Ez a koncentrációs koalíció azonban csupán de­monstratív jellegű lenne és hosszú életet jósolni nem lehet neki, mert munkaképte­lensége rögtön jelentkezne a heterogén pár­tok ellentétei miatt. Valószínű, hogy a kormányalakításra agrár- párti képviselő kap megbízatást s az agrár­párt a miniszterelnökön kívül négy, de leg­alább három miniszteri tárcát kap, a cseh szociáldemokraták hármat vagy négyet, a cseh nemzeti szocialisták hármat, a német ag­rárpárt egyet, a cseh iparospárt egyet. Men­nél több pártból tevődik össze az uj koalíció, annál nehezebb lesz a kormány megalakítása, gyár szavazatokkal is növeli erejét, amikor kisebbségellenes kormányrendszerben vesz részt. A németeknél nem sikkadnak el a német szavazatok és igy minden egyes választás al­kalmával a választási statisztika megfelelő alapot ad arra, hogy a népszámlálási adato- k:.l ellenőrizni lehessen. Általános jelenség, hogy a német szavazatok száma több, mint amennyit a népszámlálás adatai alapján vár­ni lehet. Ez onnan van, hogy bár a németek között is vannak kommunisták, azoyban a német munkásság nagy tömege a szociálde­mokrata párt tagja, ez a párt azonban nem tagadja meg nemzeti jellegét és a cseh szo­ciáldemokraták módijára német szociáldemo­kratának nevezi magát. A cseheknél és a né­meteknél ezenkívül nemzeti szocialista párt is van, amely hatalmas munkáskádereik fe­lett rendelkezik, mináhink még nem fejlőd­tek ki az egészséges nemzeti munkásmozga­lom alapjai. A németek külön iparospártot hoztak létre. Minálun k nincs szükség külön iparos- és kereskedőpártra, mert a magyar­ság társadalmi osztályai között nincs olyan érdekellentét, amely elválaszthatná a ma­gyar politikai pártokat és pártjaink a magyar ipar és kereskedelem érdekeit mindig szi­vükön viselték. Néhány megfévedt magyar iparos és kereskedő mégis odaadta szavaza­tát annak a cseh iparospártnak, amely a leg­mert a miniszteri tárcák elosztása óriási ne­hézségekbe ütközik. A volt. koalíció vezetőinek egyelőre minden igyekezete arra irányul, hogy a kormánytöbb­ség megalakításánál a polgári pártok zárt fa­lanxával paralizálják a szociális blokk átütő erejét. Rámutatnak arra, hogy a volt koalíció ugyan csak 142 mandátum erőt képvisel, a győzelmes szocialisták azonban épp télannyi­val, 71 mandátummal dicsekedhetnek. A szo­cialisták és a polgáriak is zárt blokkba igye­keznek tömörülni, hogy súlyúikat növeljék. A polgáriak valószínűleg megkísérlik a koalí­ción kívül álló többi kormánykész frakciót is magukhoz vonni s igy Stribrny 3, a zsidók 3 és a Rosche-csog.ort 4 mandátumával 152 főt tennének a parlamentben. A kormány alak itás tehát a két blokk összecsapását jelenti, de csaknem bizonyosra vehető, hogy a polgári alakulat az első csapást sem bírja el és a vegyes kormánytöbbség részére ad teret. Abban az esetben, ha a kormányozni akaró pártok között tartós egyezség nem jöhetne létre, kizárva nincsen az sem, hogy az uj parla­ment csak nagyon rövid életű lesz. Az újabb választás kiírásával a kis pártokat akarják visszaszorítani. A baloldali blokk és különösen a hradzsini körök azt szeretnék, hogy idővel megvalósulhasson az a parla­menti rendszer, hogy két-három párt képez­hessen kormánytöbbséget és az ellenzék is csak néhány pártból álljon. Ezt a koncentrá­ciót csak Sveihla módszerével lehet elérni oly­képpen, hogy egymásután többször választat­hat ezek a magyar szavazatok a szó igazi ér­tei méhen elsikkadtak. Még egy tanulságos összehasonlításra nyí­lik alkalom, hogyha meggondoljuk, hogy a képviselői listára a szavazatok 16.6 peroent- je, a szenátusi szavazatokra pedig 18.5 szá­zaléka jutott. A többletet a zsidó szavazatok tették, amennyiben a lengyel-zsidó párt sze­nátusi listát nem állít ott fel, igy megállapib hatólag 7800 zsidó szavazat jutott a szenátusi kettes listára. A magyarul érző zsidóság amugyis a kettes listával szavazott, a szená­tusi szavazásnál mutatkozó többlet viszont rámutat arra, hogy a külön zsidó lista bi­zony nagy gyengítését jelenti az egységes ős­lakosfrontnak. Mindezeket a tanulságokat érdemes volt leszögezni akkor is, amidőn a szivünk igazi és benső örömmel van tele az elért nagysze­rű siker miatt. Mert bár nincs még minden magyar szavazat a táborunkban, de majdnem három százalékkal többet értünk el, mint 1925-ben és biztosak vagyunk benne, hogy ez a százalékos arány még kedvezőbb lesz, ha majd uj választásra kell felsorakoznunk. Pártjaink erőteljes önvédelmi munkáját Szlovenszkó és Ruszinszkó választóinak ma már ogy ötödé ismerte el azzal, hogy szava­zatával a kettes listát támogatta. Hamarosan táborunkban lesz a választók egy negyede. A jövő választásokról készülő statisztika? mér­leg már nem fog 'keseregni az elsikkadt ma­gyarok miatt. ellenes cselekedetet visznek végre. Mert va­lamennyi centralista párt, amely magyar Moarva&aifot tudott elhalászni, Mekkái a ma­sovinisztább pártok közül való, amellett most már politikai súlyt sem reprezentál, ie­smxmsssBtmKma

Next

/
Thumbnails
Contents