Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-29 / 247. (2172.) szám
1929 október 80, szerda. •veearteségei ir. A lapok egyike eeem mer kommentárt írni a hihetetlennek látszó magyar erőgyarapodáshoz. Sőt nemcsak a sajtó, hanem maga a statisztikai hivatal is súlyos (tévedésben van, amikor egységes listánk 1925-os eredményébe csak az országos ke- íresztényszocialieta párt volt 99.148 szavazatát számítja, inig a magyar nemzeti párt szavazatát teljesen figyelmen kívül hagyja. Egyelőié élvezet néznünk ezt a tájékozatlanságot és megrökönyödést. Szenátusi helyi eredmények Komárom k 1912, out 2564, csnsz 444, kg 123, csszd 1342. Losonc: k 1314, awt 1802, osnsz 338, csszd 335, agr 196, ip 325, hl 418. Rimaszombat: k 522, ont 1661, bdl 19, kg 24, csnsz 160, csszd 150, j 4, csnd 39, lid 42 agr 117, ip 111, hl -98. Léva: k 759, mii 2187, bdl 41, nszd 37, kg 50, csnsz 209, csszd 525, j 11, csnd 50, lid 8, agr 215, ip 241, hl'349. Rozsnyó: k 592, ont 1309, bdl 17, nszd 6, kg 30, csnsz 118, csszd 159, j 2, csnd 43 lid 20, agr 78, ip 86, hl 69. Eperjes k 956, awt 2630, osnsz 406, cszd 356, csnd 297, lid 134, agr 631, ip 791, hl 949. Magysáras k 103, mii 70, csszd 141, csnd 8, lid 194, agr 168, ip 40. Beregszász: k 1650, aut 1765, bdl 36, csnsz 384. csszd 1128, csnd 71, lid 59, agr 378, ip 247. Ungvár: k 1651, aut 2318, bdl 50, csnsz 857. csszd 899, csnd 285, lid 257, agr 1206, ip 975. Munkács: k 1432, <mt 2471, bdl 86, csnsz 548. csszd 642, csnd 399, lid 134, agr 1598, ip 811. Zólyom város: k 672, awt 371, bdl 21, osnsz 570, csszd 1068, j 16, csnd 91, lid 90, agr 241, ip 301, hl 941. Besztercebánya: k 513, awt 1135, bdl 54, csnsz 362, csszd 480, j 45, csnd 245, lid 25, gr 134, ip 214, hl 1080. Gálszécs: k 174, aut 183, osnsz 128, csszd 10, csnd 9, lid 96, agr 130, ip 91, hl 422. Vágjarkasd: k 496, aut 1434, bdl 6, kg 40, csnsz 7, csszd 15, j 1, csnd 6, agr 448, ip 44, hl 9. Nagyrőce: auí 298, csnd 86, agr 154, hl 94. A szenátusi választás végső eredménye az egész köztársaságban összes szavazat 1929-ben 6,476.021; 1925- Cseh nemz. szoc. 668.995 604.167 ben 6,096.717. Nagynémet 7.855 — . , , Cseh szoc. dem. 833.695 537.470 Szavazatok száma j . 5780 1929 1925 Liga 51.662 — Kommunisták 648.515 774.000 Cseh nem. dem. 325.331 288.017 Szöv. pártjaink 233.613 209.056 Cseh néppárt 559.765 618.033 Német agrárok 357.419 382.318 Cseh agrárok 975.211 872.414 Német szoc.-dem. 457.749 363.310 Cseh iparosok 279.639 258.609 Lengyel-zsidó párt 27.823 51.513 Német kér .-szoc. 314.930 289.055 Német nemzeti párt 167.550 214.589 Hl inka-párt 377.786 417.206 Országos kisgazda 6.691 — Német n. szoc. 176.012 139.945 / A magyarság a választási geometria dacára erősödött Prága, október 29. rőcszentmártoni, liptószentmiklósi és eperA szlovenszkói és ruszin szkói választási geometria nemzeiiségi célzatait és a magyar kisebbségre nézve hihetetlenül hátrányos voltát mi sem jellemzi jobban, mint a szlovén- szik ói és ruszimszkói kerületek választási számai. Csehszlovákia három kerülete, melyekben kompakt magyar tömeg lakik: az érsekujvári, kassai és ungvári. Talán mondanunk sem kell, hogy a köztársaság választókerületei közül egy-egy mandátumra itt esik a legtöbb szavazat és a szomszédos tuA szenátusi választás összeredménye Szlovenszkón és Ruszinszkőban jesi kerületekben pedig a legkevesebb, íme a számok kerületenként: Nagyszombat 24.100 Érsekújvár 28.982 Turócszentmárton 21.360 Besztercebánya 22.736 Liptószentmiklós 19.457 Kassa __________________27.070 Ep erjes 19.205 Ungvár 29.593 Tellát a szlovák kerületekben átlag 21.371, a magyar kerületekben 28.548, vagyis az első skrutiniiumban minden egyes magyar mandátum 7177 szavazattal drágább, mint a szlovák mandátum. Pártjaink hat első mandátuma, melyet az érsekujvári és kassai kerületben első szétosztásban szereztünk, 170.068szavazatot emésztett meg,^adAg az eperjesi kerületben az első skrutinmmban kiosztásra kerülő öt és a liptószentmiklósi kerület első három mandátuma, azaz együttvéve nyolc mandátum mindössze csak 150.220 szavazatba került! Ha egyenlő mértékkel mérnének minden mandátumot, akkor a magyaroknak az ffimvcn^Jwmficún a fejbőr tisztántartása és a haj ápolása tekintetében utolérhetetlen. érsekujvári kerületben 5, a kassaiban 3 mandátumot kellett volna kapnunk a mostani 4 és 2 helyett, illetve az eperjesi és liptószentmiklósi kerületben az első skrutinium- ban az ottani pártok a magyar választói szám alapján 150.220 szavazatukkal nem 8, hanem csak 5 mandátumot szerezhettek volna. Már ez a kis példa is élénken bizonyítja, hogy a választási geometria közel három mandátummal rövidíti meg a magyarságot. Akik az urnákig nem futnak el De nemcsak az urnánál kerül háttérbe a magyarság a választási szám miatt, hanem már az urna előtt is. Először is az állampolgársági mizériánál. Akinek kétségbevonják állampolgárságát, azt az urnához sem engedik. Hogy ez a handicap mily nagy, azt csak az tudja, aki az állampolgársági ügyekben járatos. Legalább 50 ezer azoknak a magyaroknak a száma, akiik igy elesnek a választói joguktól De még az elismert állampolgárok választói jogának érvényesítésénél is kétféle mérték van. Nem megyünk messze bizonyítékok után, csupán a csehszlovák statisztikai hivatal kiadványára utalunk, mely az 1925-03 képviselőválasztás eredményeivel foglalkozik. A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1925-ben minden ezer állampolgárra Csehországban 617, Morvaországban még 585, Szlovenszkón már csak 541, de Ruszinszkó- ban csupán 507 választó esett. Csehországhoz képest tehát Szlovenszkón minden ezer állampolgár közül 76-t.al, Ruszinszkón pedig 110-zel kevesebb bir választójoggal. Vagyis ez az arány azt jelenti, hogy ha most Sz'o- venszkónak 1,627.583 választója vau. . akkor a csehországi arányszám szerint 617/541-szer több választóval kellene igazság szerint bírnia. Ez annyi, mint 1,856.226, azaz Szlovenszkón ezen a címen 228.634-mal kevesebb választó van, mint kellene. Nem csalódunk, ha föltesszük, hogy ezek a jogaikhoz hozzá nem jutó állampolgárok túlnyomó többségükben magyarok. Ruszinszkőban ezen módon 379.Í00 jogosult választónak kellene lennie, holott a legutolsó választási névjegyzékek szeElső Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust. FORRÓ MEZÓK REGÉNY Irta: üÓRICZ ISI6MONP Az asszony megfordult, szembe nézett a villany halvány fényénél, mint az űzött eb. — Kinek van velem baja? Még a villany is úgy égett ebben a szomorú nagy helyiségben, szegényesen, alig égve, nem úgy, mint odabent, ahol szemvakitó fénnyel izzott. Itt csak egy parányi, kiégett 16-os körte szentjánosbogárkodott. — Kinek vagyok útba? — mondta még- egyszer az asszony harciasán, — Magadnak. Erre csönd lett s az asszony újra indulni kezdett — Most rná mehet a fiad Debrecenbe, — mondta élesen ugyanaz a női hang. — Persze, hogy mehet, — mondta a férfi. — Mit tudjátok mit dugott el. Ne avatkozzatok. — Az igaz, ma is láttam, hogy suttogott az urnák. Adott pénzt? Az asszony reszketve a dühtől, szembenézett, mint az űzött vad a csordának. v- A szeméből pottyant ki? Olyan, mint az ur? Nézzétek az a szeme, az a szája még bandsalitani is úgy szokott Károgva s rutin károgott a kocsisné 8 feléje köpött a megtámadottnak, akinek még egy nappal ezelőtt mindenki a kedvébe járt, mert tőle függött mindenkinek a sorsa az urnái. Akire ö egy szót szólott, az mingyárt kegyvesztett lett. Most nem fért beléjük, visszaadták a hosszú éveken felhalmozódott dühöt s ellenségességet. — Csák azt az egyet utálom, hogy ez itt van, — mondta a kocsisné undorral. — Mert te nem kellettél? — vágott vissza az asszony az ajtóban. — Én? Gyalázatos! Mert én sose voltam utolsó, urak szeretője. Takarodj innen, te cégéres. — Rothadt pofáju, — mondta az asszony s ott állva a nyitott ajtóban, nein mondult, hanem élesen nézett szembe a nyel velővel. Ez a közvélemény védelme alatt bőszülten támadott neki s most előre jött. Laposmel- lü, fekete asszony volt, a feszes, szűk ruhájában olyan volt, mint egy karó. A tisztességesek bátorságával, azokéval, akit sohse környékezett meg a vér és az öröm bűne, szinte bjbliai ridegséggel támadott. — Eredj, eredj a becsületesek szeme elől. Te tetted ezt az udvart pokollá, mert a te mételyes lelked olyan volt, mint a pöoe- gödör, te sátámfajzat. — Én vagyok a sátánfajzat? Én? Én könyörögtem neked, hogy a beteg gyerekeidet gyógyi'ttaesam? Akkor jő voltam? Juliskám voltam? szentem voltam, gyémántom voltam? Szégyeld magad... De ezzel együtt harsogott a másiknak a szava is, egyiket sem lehetett érteni, ahogy kiabáltak. Végre felállott a férfi is e a lila hajtókájával előre jött, a fehércsikos vászonzubbonya ki volt gombolva, mert nem bírta a meleget, de az urak miatt felöltözve kellett várnia az éjszakában. — Takarodj már innen te szemét, mert úgy lódítalak ki, hogy hetvenhét felé szakadsz. — Maga is a felesége melllé áll? Maga gyalázatos — visította az elkeserített asszony — maga aljas, magának is Juliskám voltam nem egyszer, és még maga is! Erre a gyanúsításra a sovány asszony még harsonásabban rohant elő. — Az egész tanyát megpokloztad, azért verte meg az isten ezt az egész házat. Hanem mi majd kitanitjuk a nagyságos asz- szonyt, esküszöm, hogy egy napig meg nem maradsz az udvarban, mehetsz a fattyaddal kódúim!. Kint van az ura most is a határban, olyan erős, egészséges ember kell éjjeli őrnek? Hogyne, hogy el tudja tenni láb alól! Hogy ne alkalmatlankodjék, mikor vendéget vár. Kilöketted a hadirokkantat az állásából s az uradat tétetted kerülőnek, hogy az jobban tud vigyázni, kint igen, a határban, hogy dinnyét ne lopjanak, meg kukoricát ne törhessen, aki rá van szorulva, de otthon lophatták néki a házát. Csak meg kell nézni, milyen úri módon élt ez a dajna, mindene volt, hízható tt, ezüstórája volt az urának, ezüstlánccal. Az való egy éjjeli őrnek? Avval kötötted be a szeméi:! Kakukfiókot nevelt, „Megy a gyerek Debrecenbe diáknak!". Hát majd meglátjuk, hogy megy-é. Diák! Diák!... Abbul is urat nevelni!... Szegény ellenségét. Szegények ayuzóját. Fiskálist. Nagyságos urat. Alávaló disznó... S a förtelmes szavak áradata indult meg. Az asszony megszédült, elhallgatott, látta a feneketlen gyűlöletet, megérezte a magára hagyatottságot, hirtelen elfojtotta a sirás a lelkét s mégegyszer szembenézett a támadójával: — Nem tehetek róla, hogy nem kellettél, le ronda! — s ezzel elfutott az éjszakába. — Én vagyok ronda, én vágyók ronda? Ez meri nekem ezt mondani, nekem, a tisztességesnek, aki becsületlen éltem, — sikol- tofta a támadó, de az ura, az első kocsis, a kékcsikos blúzban felemelte a karját s egyet lódított rajta, hogy v issza he m peredet! a sarokba, az öregember .mellé. Onnan var tyogott tovább — Mire olyan büszke! A festett pofájára? A dagadt testére? Egy kemence kenyeret ki nem tud dagasztani, csak nevetni tud, meg dalolni tud, mikor a szüreti mulatság van, elől táncol, az urak megcsipkedik, mind megforgatják s az ura tűri! Én is tudtam volna, amit más tud, de mit szólott volna ahhoz az én becsületes uram, ha én is arra a nótára járok, vagy maga is akart volna egy faltjait, amék diáknak menjen Debrecenbe? Nem hallgatok! Akinek tiszta élete van, az nem hallgat. Mire volt olyan büszke az egész életiben? Másnál nem volt a nagyságos ur, csak ő nála? Hát a Tomp éné, meg a Csete Boris, meg a Ruzsás Lajos felesége! Csak c volt az egyetlen, aki el tudta csavarni a nagyságos ur fejét? Isten nyugtassa, volt neki elég, ahol egy csinos pofa, mindenütt fennakadt, aztán lehetett neki fizetni. Nem is csuda, ha szétment az egész birtok, széthordták a szarkák, meg az egerek!... De ezek a Falábuék, ezek a legtöbbet pusztítottak, higyjélek el nekem, nagyobb takarékjuk van, mint a hadakonyi grófoknak. Nem lehetett elhallgattatok Az mának erélyesen kellett ráorditani, hogy hallgasson. Aztán csönd lett. A többi asszony izgalommal, de hallgatva nézte a jelenetet; mindnyájan fel voltak dúlva, senki sem tudta, mi lesz a jövő, már régen félnek, mióta híre jár, hogy bérbe megy az uradalom, de most még ez a borzasztóság is. Vége van a csöndes, beverő életnek, mert az áldott ur semminek sem nézett utána, minden az övék volt s ap- ródonként igyekezett kiki szerezni, amit lehet. Annak pedig vége. Csak a százesztendős aggastyán ült egykedvűen az öreg ködim önében, amit a legnagyobb nyárban sem tett le, mert belőle már elfogyott az élet melege. Vizes szemeit az előtte villanó .jelenetre függesztette és semmit sem érteti belőle. v (Folytatjuk.) 2 Prága, október 29. A szenátusi választás eredményei Szlovenszkón és Ruszinszkőban következő képet mutatják: Szlovenszkó Ruszinszkó 1929 1925 1929 1925 Kommunisták 131.110 160,820 35.625 63.466 Szövetkezett ellenzéki pártjaink 205 042. 182.744 - 28.571 - 26.312 Német agrárpárt 13.982 . —. . 8.141 — Német szociáldemokratáik 5.009 3.9ÓÖ — — Lengyel zsidó — 32.710 — 18.803 Országos kisgazdapárt 6.691 — — — Cseh nemzeti szocialisták 41.092 42.891 9.424 14-469 Cseh szociáldemokraták 121.834 52.104 27.468 13.853 Juriga-párt 5.780 — * — — Cseh nemzeti demokraták 48.913 53.410 42-951 3.612 Cseh néppárt 32.256 14.582 7.934 7.031 Cseh agrárpárt 250.059 220.537 68.351 59.054 Cseh iparospárt 39-177 11.232 8.598 1.438 Szlovák néppárt 359.163 417.206 — —
