Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-25 / 243. (2168.) szám

K' >jKAuAl*i * kAU A 1. i kVJUMje* li !>«•> wA*««.«*w« ■Kft1 ^-VIL'lilJM—- KöZCÍAZDAvtófiT' ^ , -p- ■ ! |! j-71—j—riíTTnirriMmiTTiii' ma if iwnyi'Mfl Magyar iparos tarts velünk Zárószó „Amíg a kendermagból kenyér lesz" vitához Hidaskiirt, október 23. Amennyiben az említett cikkre adott válaszom nem elégítette ki az erdedeti cikk Íróját, még egy­szer foglalkozom ezzel az üggyel behatóbban. Magam is csodálkozom, hogy a nagyma’mok nem reflektálnak a súlyos vádakra, amidőn tulajdon­képpen az ő bőrükről van szó. Szegény nagymal­mok, úgy látszik, nem is engedhetik meg maguk­nak, hogy annyi tisztviselőt alkalmazzanak, hogy cikkiráshoz is idejük legyen. Hallgatásuk tényleg azt a látszatot kelti, mintha a business érdeke megkívánná a csendet, de én inkább azt gondolom, hogy a hallgatás csak a malmok nemtörődömségén múlik. Hogy a nagymalmok helyzete sem rózsás, azt legélénkebben bizonyiták a nagy számban el­terjedt cserelerakatok. Valamikor háború előtt ez teljesen ismeretlen fogalom volt, mivel minden nagymalomnak megvolt a maga „Absatzgebiet“-je s nem nyalt bele kényszerűségből a vámmalmok tarisznyájába. < Ma ngyszólván meg sem lehet határozni, hogy melyik tnlajdonképpen a vámmalom, s ilyen vi­szonyok mellett még azt is lehet hangoztatni, hogy a malmok az árdrágítók? Ha minden malom meg volna elégedve a helyze­tével, akkor talán találóbb volna ilyen Ó6 hasonló kifejezés, de amidőn egyik malom a másiknak a szájából el akarja venni az utolsó falatot, akkor egyik sem csaphat fel árdrágítónak. Hogy azonban a jelenlegi helyzetet némileg mégi6 megvilágítsam, el kell árulnom, hogy a háború előtt mondjuk 15 koronás búzaár mel­lett kiaknázott á malóm annyi értékű őrleményt, hogy a rezsi fedezetére mesnrtaradt métermá­zsánként 5 korona. Most, amidőn 150 koronás búzáról van szó, eme keresetnek ugyebár tíz­szeresének kellene lenni, s azt látjuk, hogy éze1^.a címen 20 koronáv l is nieg kel! eléged­nie a malomnak. Mindezekből látni tehát, hogy a malmok kisebb haszonnal dolgoznak, most, mint a háború előtt, s ennek bizonyítására, hogy teljesebb legyen a bizo­nyítás, s a nagyközönség is tudjon magának ez- irányban megfelelő képet alkotni, szolgálok a kö­vetkező összehasonlít ássál. Az első válaszomban feltüntetett lisztárak alapján megfelelt 15 koronás búzaár mellett 100 kg. búza ára: Háború előtt most 0. tisztben 56 kg 56 kg 1. v> 58 * 58 „ 2. n 61 * 62 „ 4. 66 * 71 „ 5­69 „ 83 „ 6. * 73 „ 96 „ 7. .33 „ Hl „ 8. w 120 „ 133 „ korpa 157 * 815 „ Látható tehát, hogy a mérleg serpenyője már a 2-es számú lisztnél kezd a malmok hátrányára billenni, s úgy megy’ feltartóztatás nélkül lefelé egészen a korpáig. Ebből az összehasonlításból látjuk azonban azt is, hogy a gazdasági szempontból is nagyon kívá­natos volna, ha a fogyasztóközönség nem úgy, mint eddig, pusztán nullás liszttel élne, hanem in­kább áttérne olyfajta lisztfogyasztásra, melyből 1 métermázsa búza ára nem mint nullás lisztből 56-ot, hanem 70—80 kilogrammot kapna. Ezen be­osztással nem csak anyagilag megerősödne, hanem egészségileg is javítana a helyzetén, s nem kel­lene olvasnnnk az újságokban, hogy a rák terje­dése részben a tulsok fehérliszt fogyasztásának tulajdonítható, mint azt e napokban a sajtóban Delbef professzor fejtegetéseiben is olvashattuk, mely szerint a fehér lisztekben a magnéziumsó hiánya elősegíti a rákos képződmények kifejlő­dését. Én ugyan akceptálom a cikkiró ama fejtegeté­sét, hogy a mostani búzaárak mellett a 4 kor. 50 filléres 0-ás árt drágálja, de ezért nem a malmo­kat, hanem a kereskedőket, de ezek közül Í6 csak azokat, akik tisztes égés haszonnal nem elégsze­nek meg, kell elitélni. A malom, amint látjuk, nem lépi túl a lehetőség határát s hogy a kereskedő miképpen értékesíti az áruját, azért a malmot igazán felelős égre vonni nem lehet. Különben is ilyen árkilengéseket e vidéki kereskedőiméi nem is lehet, észlelni, s hogy a nagyvárosi kereskedők Be űzzenek uzsoráskodást, arról bizony a városi tanácsnak kellene gondos­kodni. ■ Nagyon helyeslem a cikkíró ur ama törekvését, hegy egyes aránytalanságok leküzdésén fáradozik, nagyon ajánlanám azonban, ha figyelme egyéb közszükségleti cikkekre is kiterjedne, mert csak az esetben lehet közmegelégedéssel találkozni, ha az egész vonalon alkalmazkodunk a viszonyokhoz. Krejcsa Alfréd. * A zárószó ..jogán" csupán azt kívánom meg­jegyezni, hogy az általam felvetett eszme helyes­lésre is ta’ált. mint azt a mull napokban beérkezett s itt leközölt cikk is igazolt — A vita elindulása óta a lisztárak némileg estek, ha nem is olyan arányban, ahogyan a búza áresése azt indokolttá tenné s ezzel a vitát e '"élőre talán te is zárhatjuk azzal, hogy a liszt indokolatlan drágaságának okát a kere-íkedetemnél keressük. Minden esetre nagyon üdvös volpa, ha a kereskedelem is olyan őszinteséggel tárná fel kalkulációit, mint azt Krejeta Lajos trr tette, akitől egyébként szívesen látnánk nemcsak vitázó, hanem eredeti szak­cikket is. T. J. | A kereskedelmi minisztérium a szlovén- ■ szkói vendéglősöket ankétre hívta össze. A szlovenszkói vendéglősök november 5-én Po­zsonyban értekezletet fognak tartani. A ke­reskedelmi minisztérium által összehívott ér­tekezleten résztvesiznek a személyesen meg­jelenő vendéglősiparosok, továbbá a szloven- szkói kereskedelmi és iparkamarák, a pozso­nyi és ungvári tartományi hivatal, valamiint a vend égi ős - ipa r osok szak testületéinek a ki­küldöttei. Az ankét legfontosabb tárgya amaz elvek megállapitása, amelyek az itaLmérési Licenciáknak italmérési koncessziókká való átalakításánál irányadók lesznek. Mint isme­retes, a pénzügyi hatóságok által adott licen­ciák rendszerét a 96—1929. számú törvény hatályon kívül helyezte s ez teszi szükséges­sé az uj rendezést. Ez a kérdés elsősorban a kisvendéglősöket érdekli s ezért a pozsonyi ankét nagyon népesnek Ígérkezik. A párisi járadékkonferenciát ismét elnapol­ták. Az utódállamok és a közös pénztár — Caise Commune — képviselői folyó hó 17-én Páriában már másodízben ültek össze a jára­déktar tozások kérdésének ’ rendezése céljá­ból. Párisi jelentések szerint ez a második konferencia is eredménytelenül oszlott szét, a harmadik konferenciát azonban rövid ha­táridőn belül újból összehívják. Az értekez­leten csak a papír jóra dákok kérdését tárgyal­ták s ezek közül vannak még rendezendő vi-j íás pop tok, uiig az arany járadék ok kérdésé-! uek rendezése simán fog megtörténni. Január 1-től uj díjtételek érvényesek a be-1 tegbiztosiíóknál. A központi szociális biztosí­tó a múlt napokban körlevélben figyelmez­tette a betegbiztositókat, hogy folyó évi de­cember 31-én megszűnik ama betegbiztosí­tási díjtételek hatálya, amelyek a 4.8 száza­lékot meghaladják s igy január 1-től a ma­gasabb díjtételek leszáll itamdók, vagy pedig kérni kell a meghősszabbitásukat. A központi szociális biztosító ezért elrendelte azt, hogy a betegbiztosító pénztárak ezt a kérdést . leg­később november 15-ig tárgyalják meg s a vagyoni és pénzügyi helyzetük figyelembevé­telével határozzanak. A betegbiztosítók főkép­pen azt kötelesek figyelembe venni, hogy az aggkori és rokkantsági biztosítási dijakat most már haladéktalanul kötelesek befizetni a központnak. Uj szénkereskedelmi társaság létesül Teplitzben. Értesülésünk szerint a közeli jövőben ,,Északcseh­országi Szénkereskedelmi R.-T.“ cim alatt Teplitz-! Schönauban egy uj vállalat létesül egymillió koro- j na alaptőkével. Az uj társaság 6zén- és egyéb tü­zelőanyagkereskedelem iizése céljából alakul. A társaság alapitói két prágai ügyvéd s egy mérnök. Az építkezési Sorsjegyek tulajdonosainak figyelmébe. A kisorsolt építkezési sorsje­gyekre eső nyeremények összege 1,664-700 koronát tesz ki. Számos nyerő az állami osz­tály sorsjáték igazgatóságához fordult a nye­remény kifizetése céljából, ez azonban hely­telen eljárás, mert az osztálvsorsjáték igazga­tóságának az építkezési sorsjegyekhez semmi köze sincs. Az építkezési sorsjegyekre eső j nyereményeket a Központi Állampénztár I (Praha III., Malostranské Nám.) címén kell j követelni. Koncentrációs törekvések az angol keramit- iparban. Az angol keramitipar már hosszabb idő óta készülődik a sz-rosabb együttműködés megva­lósítására. Eme törekvések mögött egy pénzügyi érdekeltség áll. Az uj konszern tiz gyárat egyesí­tene, amelynek több tízezer munkást foglalkoztat­nak, s ez volna az egész angol porcellánipar egy­ségesítésének a közép- és kiinduló pontja. Az ala­pítók azt reméljk, hogy az üze- i tőke felemelése és a külföldi piacok kibővítése s uj piacok szerzé­se utján a gyárak termelését jelentékeny mérték­ben lehet majd emelni. Tunisz csehszlovák idénymunkásokat keres. A prágai országos munkahivatalnak a francia gyar­matok igazgatóságával kötött egyezménye szerint a legközelebbi hetekben háromszáz csehszlovákiai idénymunkás kaphat alkalmazást Tuniszban. Ha a munkások beválnak, úgy tartós alkalmaztatásra és az alkalmazandó munkások számának felemelé­sére is kilátás van. A csehszlovák kormány mu- kásexport-politikájára legközelebb részletesen vis­szatérünk, most csak arra figyelmeztetjük az esetleg jelentkezni akaró munkásokat, hogy Tu­nisz trópikus éghajlatát a közép .vápái ember — főleg nehéz fizikai munkában — nehezen, sőt alig képes elviselni s ezért a tuniszi munka válla­lását senkinek sem ajánlhatjuk. A papirkartellt hat évre hosszabbították meg. A papírgyáraknak a kartell meghosz- szabbitáisára vonatkozó tárgyalásai ma ered­ményesen befejeződtek. A kartellt további hat évre hosszabbították meg. Egyes délcseh­országi és szlovén szikói papírgyáraik kívánsá­gára a termelési kvótát évi 14.000 vagonban állapították meg. A papírárak változatlanok maradnak. 2-es szám a fegyversük1 A szlovenszkói mezőgazdasági eselcdek el­helyezése a történelmi országokban. A prá­gai országos munka hivatal kezdeményezésé- í ne s a népjóléti és földművelésügyi minisz-! tórium kiküldötteinek részvételével, vala-; minit az érdekelt szakkörök bevonásával e j hét elején Pozsonyban tanácskozások folytak í arról, hogy a sziovenszkói és ruszinszkói í mezőgazdasági munkásoknak a történelmi országokban való elhelyezési akcióját mikép­pen kellene szélesebb alapokra helyezni. Mi-' után a szlovenszkói mezőgazdasági munká­sok javarészt január 1-én cserélnek helyet, az értekezlet az előkészítő munkálatokhoz azonnal hozzálátott. A munkások alkalmaz­tatása ugyanolyan szerződés alapján fog tör­téni, minit a m-ult évben; a folyó évben fize­tett munkabérek az értekezlet egyhangú né­zete szerint minimálisak voltak s igy a mun­kaadónak módja lesz a bérek, és jutalmak; emelése aszerint, hogy milyen ügyes a mun­kás, továbbá, hogy a munka sürgőssége foly­tán mennyire szükséges a munkás alkalma­zása. A tényleges állapot már ebben az év­ben is ilyen volt, az akciónak az ártalmára volt azonban az a körülmény, hogy a munka­adók egyes munkásokat, sőt egész csoporto­kat egymástól elcsalogattak. A történelmi or- szágokbeli gazdasági munkára jelentkezni kí­vánó szlovenszkói munkások a szükséges je­lentkezési nyomtatványokat már a legköze­lebbi napokban megkaphatják a községi jegy­zői hivatalokban. Kavicsssállüási pályázat a vasút számára. A kassai állam vasúti igazgatóság a Osadoa— Kassa---Kőrösmezö-i fővonal s ennek mellék­vonalai számára szükséges vasúti és ország­úti kavics szállítására nyilvános árlejtést hir­det. A pályázat közelebbi feltételeit a Vasúti és Hajózási Közlöny-ben és a szlovenszkói tartományi hivatal lapjában fogjak közölni. További információkat a kassai vasutigazga- tóság III. osztálya ad. A pályázat nyomtatott segédeszközei 10 koronáért kaphatók a kassai vasai tigazgatóságn ál. A fizetésképtelenségek a kereskedelmet sújtják a legerősebben. Már a folyó év tavaszától észlel­hető, hogy a csődök és kényszeregyezségek a leg­nagyobb mértékben a kis- és kőzópipart, valamint a kereskedelmet sújtják, aminek magyarázatát egyebek között a kiélesedett konkurenciában ke­reshetjük. Az állami statisztikai hivatal feljegyzé­sei szerint a folyó év első felében a köztársaság egész területén összesen 301 csőd eset volt; ebből 3 a mezőgazdasági üzemekre, ugyancsak 3 a szál­lítmányozási vállalatokra, a gyár- és kisiparra 118 s a kereskedelemre 159 eset jutott. Az egyre sza­porodó fizetésképtelenségek, csődök és kényszer­egyezségek rendkívül megnehezítik nemcsak a nagykereskedelem, hanem a nagyobbfajta detail- üzemek helyzetét is és a kiskereskedelmi üzemi költségek emelése szükségességének a magyará­zatát adják, aminek következménye a kiskereske­delmi árak aránytalan emelése. Értesüléseink sze­rint a kereskedelmi minisztérium a legközelebbi időben informatív jellegű vizsgálatot kezd, mely­nek eredménye alapján a segités módját fogja ke­resni. Szó van arról is, hogy az illetékes törvények sürgős módosítása utján a kényszeregyezségi' eljá­rásban a kiegyezési kvótát ötven százalékra eme­lik fel. A pozsonyi kikötőben kőolajrak odói építenek. A közmunka ügyi minisztérium a legközelebbi na­pókban nyilvános pályázatot fog kiirni a pozsonyi kikötőben építendő húsz kőolajtartály és bárom meritőberendezés elkészítésére. Ezzel egyidejűleg kiadják a kikötő egy része alapjainak átépítését is, ami körülbelül 5 millió koronába fog kerülni. A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje az adókivetési eljárásban. A legfelső közigaz­gatási bíróság fontos határozatot hozott a ke­reskedelmi könyveknek az adókivetési eljá­rásban való bizonyító erejéről. Az adott eset­ben a pénzügyi hatóság visszautasította a ke­reskedelmi könyvekkel való bizonyítást az­zal, hogy ez a bizonyítás nem sikerült, a ha­tározatát azonban közelebbi indokolással nem látta el. A legfelső közigazgatási bíróság ki­mondta azt, hogy a pénzügyi hivatal eljárása törvénytelen volt, mert a határozatnak indo­kolnia kellett volna a kereskedelmi könyvek visszautasítását, mert a félnek csák igy van módija a fellebbezésre. Ezt az indokolást nem pótolhatja az intézkedő hatóság valamelyik hivatalnokának a szóbeli közlése vagy ma­gyarázata sem. Kétszázhuszonegymillió elveszett munkanap. A genfi nemzetközi munkahlvatal egy statisztikai ki­mutatása szerint, amely harminca gy állam bekül­dött jelentése alapján készült, az 1928. óv folya­mán összesen hatmillió munkás vett részt sztráj­kokban és munkáskizárásokban. A sztrájkok kö­vetkeztében elveszett munkanapok száma kétszáz- huszonegyimillió e az ugyanakkor elveszett munka­bér összege kilenc milliárd csehszlovák korona. A sztrájkmozgalmak terén az 1928. év folyamán első helyen áll Németország egymillió sztrájkoló mun­kással s negyven ’ ilíió kárbaveszett munkanap­pal. Csupán csak a németországi sztrájkok foly­tán 1.6 milliárd csehszlovák korona a munkabér- veeeteaég. ÉRTÍKT02SDB Egyenetlen a prágai értéktőzsde _ % Prága, október 24. A mai tőzsde nem volt egységes irányzatú. Két csoportot lehetett észlelni, az egyik kedvezően Ítélte meg a nemzetközi pénzpiaci helyzetet, a másik a vi­lágtőzsdék hiánytalan helyzetére való tekin­tettel pesszimista. Azonban a küszöbön álló választásokra való tekintettel mindkét fél tar­tózkodó, úgy hogy a forgalom elég kicsi. Az egyenetlen irányzat az árfolyamalakulásban is megnyilatkozott. A bankpiac változatlan maradt. Az ipari részvények piacán emelkedett; Cseh-Morva 35, Metallwalz 20, Cosmanos, Északi Vasút 10, Tejipari 8, Schoeller, Kö- nigghofi 5, Olleschaui 4, Apollo 3, Solo és Ringhoffer 2 koronával. — Gyengült: Berg és Hültén 15. Budweissi Zománc 10, Skoda és Poldi 7, Kovánk 6, Aussigi Vegyi, Zettliizi 5, Egyesült Gyapjú 4. Krizsik 3. Alpi ne és Egye­sült Villamossági 2 koronával. — A bankpia­con Zsivno 1 koronával emelkedett, Osztrák Hitel 4 koronával esett. Prága, október 24. Valuták. Holland 1353, ju­goszláv 59.17/4, néniét 804.75, belga 470.50. ma­gyar 589, román 19.80. svájci 652, dán 890.50, an­gol 163.65, spanyol 493.50, olasz 175.90, amerikai 33.59, norvég 899.5 \ francia 132.45. bolgár 22.90, svéd 902, lengyel 376.37/4, osztrák 472.-+- A prágai devizapiacon egyenetlen irány­zat mellett Amsterdam 0.875, Beígrád 0.015. Bukarest 0.0225, London 0.015 egységgel emelkedett. Berlin 0.025, Budapest 0.025, Madrid 0.25. Milánó 0.03, Newvork 0.01.25, Páris 0.03, Varsó 0-05, Becs 0.05 ponttal esett. 4- Egyenetlen a budapesti értéktőzsde. A koníermin tegnapi fedezései ma folytatódtak, úgy hogy a spekulációs papírok valamivel emelkedtek'. Később az árfolyamok kedvezőt­len berlini jelentésre estek, de zárlat felé is­mét feljavultak. Az üzlet szűk keretek között mozgott. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda je­lentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 90, Pestszentlőrinci 14.5, Részvény- sör 103, Féltén 183 pengő árfolyamot értek el.-f- Javult a bécsi értéktőzsde. A külföldi tőzsdék barátságos irányzata következtében a forgalom kulisszban és korlátban is nyu­godt üzletmenet mellett szilárdan nyitott. Ku­lisszban különösen a legutóbbi időben lenyo­mott értékek emelkedtek. Korlátban is javu­lás volt észlelhető különösen a magyar és csehszlovák papírokban. Az üzlet azonban se­hol sem volt nagyobbmérvti. Később stagná- ció állott be­-f- Gyenge, később szilárd a berlini érték­tőzsde. A tőzsdét meglepte a newyorki tőzs­dén beállott újabb árfolyamzuhanás. Azonkí­vül a Kieler Bank és a Kopeahágai Népbank összeomlása is nyugtalanságot idézett elő. A délelőtti forgalomban lanyha volt az irány­zat. Hivatalos nyitáskor azonban a tőzsde el­lenállóképesnek bizonyult. Kezdetben az ár­folyamok 1—2 százalékkal estek, később a veszteségeket behozták, sőt nyereségre tettek szert arra a hírre, hogy a newyorki árfolyam­zuhanás indokolatlan. Zárlatkor különösen a villanyossági értékek voltak szilárdak, ame­lyek 4—7 százalékkal emelkedtek. A többi papír is 4--5 százalékkal emelkedett. MUTÖSSDI 4" A prágai sertésvásárra ma 1613 sertést és hízót hajtottak fel és pedig 169 szloven- szkóiit, amelyek 9—10.25 koronás áron kel­tek el, 125 romániait, amelyek 9.30—9.50 ko­ronás áron, 1057 lengyelországit, amelyek 10.70—11.10 koronás áron, 191 magyarországi hízót, amelyek 10.10—10.70 koronás áron keltek el.-f A prágai cukorpiac gyengült. Nyersáru prompt és októberre Aussig íoko 135.75— 136.50. 4- A mai budápsti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidóki búza 23.80—24, felsőtiszai 22.35—22.55, egyéb 22-10—22.25, rozs 15.30—15.40 pengő. A többi gabonacikk­ben az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ- idöpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom kö­zepes. Nyitási árfolyamok; magyar búza már­ciusra 23.62, 23.G0, májusra 24.35, 2430, ten­geri májusra 17.05, 17.06 pengő. Felmondtak 600 mm magyar búzát október 26-iki átvé­telre. 4" A berlini termény tőzsdén lanyha irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: bú­za 226—228, rozs 171—176, sörárpa 196—216, takarmányárpa 172—188, zab 165—175, búza­liszt 27.5Ö—33, rozsliszt 22.65—25.90, búza- korpa 11.25—11.75, rozskorpa 9.75—10.25, Viktória borsó 33—41, kis ehető borsó 26— 31, takarni án yb orsó 21—22, repoepogáesa 18.50—19, len pogácsa 23.80—24, szárazszelet 10.40—10.60, burgonyareszelék 15—15.70 márka.

Next

/
Thumbnails
Contents