Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-23 / 241. (2166.) szám
/ 'PRA:GAlA\\GtAR-HlRIiAI> 1929 október 23, *s*erda. Mii nyújtunk vevőinknek az őszi s'ezónra? Állami eiárusitást rendezünk elsőrendű őszi* és iélikabáf okból mélyen leszállói ott árakon október 12-től kezdődően, tehát már mos? a szezon elején. Őszi kabátok Ke 290-föl kezdve! MOBAVIA ruhaipari r.-t. Kosíoe, Hlavná Fö u. 21 Nem engedélyezték Karinthy Frigyes rimaszombati előadását mig az hozzájárult, hogy az ö nagyimaházá- ban legyeu a gyűlés. Az agrárgyiilésnek a templomba hirdetése és templomban tartása rendkívüli felháborodást keltett s csak fokozta az ellenszenvet Kroóék ellen. A körülbelül 300—450 főnyi hallgatóság előtt Kroó, Steiner szőllősi birtokos, licenees és Handler beszélt. Ott volt a gyűlésen az országos hivatal, a munkácsi szolga-bíróság és a földművelésügyi referens is- A gyűlésen Kroóék mindenáron szerepeltetni akarták Spira munkácsi főrabbit is. A főrabbi azou- ban semmiben sem kíván résztvenni. meg sem jelent a gyűlésen. Mikor azonban már Kroóék elmondták a magukét, az egyik Kroó kiment a tiz lépésnyire levő házban lakó főrabbiért. hogy- kierőszakolja a gyűlésre való bejöttét. Hogy milyen jelenetek játszódtak le a főrabbi és az őt gyűlésre hivó Kroó között, azt senki sem tudhatja, de bizonyos, hogy történt valami, mert több mint egy félórán át szünetelt a gyűlés, mig Kroó ki tudta erőszakolni a főrabbi megjelenését. Szemmelláth alólag rossz kedvvel hozták be a gyűlésre a főrabbit. Röviden beszélt. Támadta a cionistákat, antiszemita pártnak mondotta a cseh agrárpártot. Az agrárlista nevet nem is említve azt mondotta, hogy egy listán rajta van Kroó, igy szavazzanak Kroóra. Kroó dr. politikai fregoliságáról egyébként egy érdekes plakát jelent meg. Négy kép van rajta. Az egyik felirata: „Dr. Kroó a múltban'1, ezen Kroó dr. árvalányhajas pörgeka- lapban, csizmában, magyarruhásan van. A másik kép: Kroó két évvel ezelőtt! Ezen a zsidópárti Kroó dr. van, mint ortodoxzsidó. A harmadik kép: Kroó dr. ma mint cseh agrár, szokolruhában. A negyedik kép: „Kroó mint ukrán“, ukrán süveggel, ukrán ingben, ukrán bugyogós nadrágban. Kroó nem fog kapni mandátumot, csak lejárja magát s igy az agrárokra szavazó zsidók a lista első jelöltjében egy erősen antiszemita mentalitású egyénnek adnak mandátumot. A: őrük ígérgetők kudarca Az agrárok örök Ígérgetéseinek ma már sen- kisem hisz. Egy ruszin faluban agrárgyülés volt, melyen egy maradékbirtokos kortes erősen szónokolt, dicsérte a kormányt és azt kiabálta, hogy az agrárok most már teljesíteni is fogják ígéreteiket. Egy öreg zsidó közbeszólt, hogy bizony jó lesz, ha már adni is fognak, már ő is régóta, öt év óta várja nagyon azt, amit kért: egy koldulási engedélyt. A kortes nagyhangosan megkérdezte nevét az Öreg zsidónak, fö! is irta és még hangosabban kiabálta: Meg fogja kapni a koldulási engedélyt, megadjuk magának, megadjuk mindenkinek ... Hogy miként fejezte be ezután igen gyorsan beszédét a kortes, arról jobb oem beszélni. Nógrád magyarsága lelkesen kitart a magyarság pártjai meilett Losonc, október 22. A pártjaink által rendezett népgyülések Nógrádmegye községeiben ujabb és újabb diadalát jelentik az ellenzéki pártok autonórnista szövetségének. A magyar \ községek lakossága a szeretet, minden jelével elhalmozzák pártjaink kiküldötteit. Vasárnap Ragyolc, Fülekpüspöki, Béna, Csákányháza községekben folytak le sikeres népgyülések. Vida Gyula dr. körzeti elnök. Kovács Gyula káplán, Nagy ívári dr. körzeti titkár, Vitovszky József iparegyesületi elnök mondottak nagyhutáim be.-,/érieket. Fülekkovácsi községben fíaá-z Lajos, Mizsar József és Hojtyel Hágó tartottak nagy néptömeg előtt beszédeket. A Hitmszombat, október 22. (Saját: tudósitónktól.) A losonci YMGA e héten akarta lebonyolítani Karinthy Frigyes szlovenszkói turnéját, mely alka’ommal Pozsonyt, Érsekújvárt, Losoncot, Uimaszoinba ct és Rozsnyói látogatta volna meg a nagy magyar író. A turné engedélyezését már hetekkel ezelőtt kérelmezte az YMCA pozsonyi megbízottaz országos hna'al azonban minden sürgetés ellenére sem in'ézle el a kérvényt a múlt hét végéig •ern. A turnáreiidtízőkuek nem maradt más hátra, mint az előadás negía Jósán- az egyes városok illetékes rendö."hatoságánál kérni engedélyt. Egye* lendrőhalóságok, mint pl. a losonci, akadá.v nélkül engedélyt adtak az YMCA cégére alatt rendezendő Karinthy- estélyre. A rimaszombati rendőrség szintén megadta az engedélyt erre minden kifogás és megjegyzés nélkül Az YMCA rimaszombati megbízottja hétfőn délelőtt járt e' az engedélyezés ügyében a rendórbizfosságon, ahol a hivatalvezető rendőrfebiztot azonnal kedvezően intézte el a kérvényt, kiadta az illetékes referensnek, utasítva öt, hegy az engedélyi készítesse el s a kiáll:téri jlieléket szedje be. Az YMCA megbízottjától 11C koronát bo is inkasszált a referens, az engedély írásbeli kiállítását pedig délutánra ígérte. A déli órákban a: egész városban elterjdt a híre, hogy a rimaszombati Karinthy estét a kitűzött idő-ben, csütörtök este pontosan megtartják s erős tempóban meg is indult a jegyelővétel. Az uccákon mindenütt Ka- rinthy-plakátokat ragasztottak ki, röpcédulákat osztogattak, amikor négy óra tájban hitelen beütött a „krach". Az YMCA meg bizolt jóval közölték a rendőrségen, hogy az engedély kiadása törvényes akadályokba ütközik s a legjobb akarattal sem lehet engedélyt adni Karainthy estélyének megrendezésére. Szóval a délelőtt szabályszerűen, törvényes keretek és törvényes formák között szóbeli utón megadott engedélyt néhány órával később visszaszivták s emiatt a nagy költséggel beharangzott rimaszombati Karinthy-estét le kellett fújni. Az estély érthetetlen betiltása általános megütközést keltett «a városban. Akik úgy intézkedtek, nagyon rossz szolgálatot tettek a le.gfonfosabb közédekeknek! EGYPAR NAP ODAKÜNN Irta: HSárai Sándor Halak Parisnak talán az a titka, hogy az ember mindig emóció nélkül érkezik meg, akkor is, ha először jön. Az ember hazajön. Vannak ilyen helyek. Most is ásítva érkezem meg s elmentem a borbélyhoz. Léon, mióta neip láttam, megnagyobbította üzletét s minden tekintetben tekintélyesebb lett. Amig a párisi borbélyok utaálatos szokása szerint, ujjaival kente a habot a számba, megkérdeztem, hogy mi újság? — Újság — mondta s puha ujjaival a fogaimra kente a habot — újság nincsen semmi Semmi, semmi — fecsegte. — Hacsak azt nem vesszük, hogy most divatban vannak a halak. — A halak — folyatta és lendületet vett. — Minden átmenet nélkül, uram. Párisnak vannak ilyen ötletei. Tegnap még nem volt semmi baj s tessék, ma itt ülünk, divatba jöttek a halak. Nem is értem, mit kaptak fel azoko-n az állatokon? — Eszik? — kérdeztem. — Nézik — fecsegte. — Nézik, érthetetlen i Ha ennék! Én, részemről, nem szeretem a halakat, én a rákokat szeretem és a főtt marhahúst hagymás krumplival. Van egy ismerősöm, az igaz, aki a cetlialat szereti, feketére pirított vajjal és kapperlivel. Jó pofa, nem? Részemről undorít, mert a cethal emlős. De ha ennék, nem szabad szólni semmit. Franciaországban már huzamosabb ideje esznek halat. Még ezt is megértem, hogy fogják a halat. De az, hogy nézikl . .. — Explikálja magát, Léon ur — mondtam hidegen. Könnyen beszél — mondta Léon. — Mit lehet a divaton magyarázni, uram? Eszik, persze, hogy eszik, mert az emberi természet olyan. Sokkal bámulatosabb, hogy nézik. Egyszerre csak híre jön, hogy ezen a szezonon halak. Az ilyesmi a levegőben van, nem tudni, ki találta föl. egy szép napon mindenki tudja. A hölgyek jönnek s amig az elektromos csigákat berakják a hajukba, sóhajtoznak hogy milyen költséges dolog a halakkal. Nyolc-tízezer frankba is belekerül egy rendes készet. — Azonnal mondja meg, mi vau a halakkal — mondottam, külfölditől talán szokatlan élességgel. — Hosszú, fátyolos uszályai halak úsznak — mondta suttogva s közelhajolt, — Olyanok, mint egy spanyol nő. És mások, mint a kreolok, sárga karikával a szemük körüli. És gyöngy színűek, gömbölyűek. És halványzöldek, mint egy páfránylevél. És rozsdafoltnak, halszemekkel s feltúrt szájjal, mint az angolok. S vannak olyanok is, mint a japán sárkányok, azokon a sikkes kályhaellenzőkön arannyal és tussal, ha ismeri. És vannak du- góüuzószerüek s egészen légiesek, melyek úgy úsznak a vizben, mint egy darab szürke nyál. Minden él és. mozog a maga sajátságai szerint, uram. A tengerfenék csodái elképzelhetni .enei-.. — Ez- nézik? — kérdeztem izgatottan. — Sajnos — mondta. — Egy rendes estély ma elképzelhetetlen halak nélkül. Ahogy húsz év előtt a Duncant bivták egy estélyre, vagy a Loie FuMert, ahegy tiz év előtt divat volt az akadémikusokat meghívni, öt év előtt az argentínai rri Hornosokat, úgy kell ma Párisban egy estélyen a ha.. Ezek a lágy és titokzatos mélyvizi haiais. melyeket külön tartályokban szállítanak és specialista eteti. Rendkívül drágák. De mit lekét tenni, uram, aki ma ad magára, az nem rendez estélyt halak nélkül. A vendégek aztán állnak és nézik és szépeket gondolnak. — Azt hiszi? — Biztos. A halak szép gondolatokat adnak az embernek, mint a zene. Krémet parancsol? — Nem — mondtam — és mért olyan drágák? — Mert rövidéletüek —• mondta szomorúan. — Itt a baja az egésznek. Ma vannak már h al kölcsönzők Parisban, ahol egy estélyre kikölcsönzik az akváriumot párszáz frankért Ami szép, az halandó, urain. Ami halandó az drága. Ecetet parancsol? — Igen — mondtam. — s különben mi újság Párisban? — Különben — mondta — nincsen semmi újság Párában. Semmi, sajnos. Emberek Az emberek, mint tudjak, nem olyan elegánsak Párisban, mint például a Kossuth Lajos-uccában, de a szemekben van valami jó nyugalom s valami jó nyugtalanság, ami felüdi-t, ha az ember idegenből érkezik. A nők szeme, az uj smiukelési divat jóvoltából, szép, nyugtalan és szomorú. A francia nő szemében van valami abból az okos, kissé melankolikus. belenyugvó mosolyból, ahogy az anyák néznek a fiukra, mikor kívül aludt az éjjel. Nem lehet semmit tenni. A francia nők, miután hosszabb ideje vesződtek a férfiakkal, bizonyos fölény? elnézéssel és jóindulattal néznek most reájuk. Ők tudják, hogy baj tiincsen s vigyáznak arra, hogy pénz ne maradjon a férfi kezében, mert könnyelmű minden férfi s képes a pénzt elkölteni, másra is, mint reájuk. A nők bíborvörösre festik a körmeiket, nemcsak a kézen, mint ezt alkalmam volt fürdőhelyen megállapítani, hanem a lábukon is. Ezzel, minden jel szerint, órák telnek el naponta. Briaudon nevetnek, nem megy a fejükbe, hogy egy francia államférfi proponálja Európa népeinek az U. S. E.-t. a vicclapok kegyetlenek az aggastyánhoz s általában azt tartják, hogy a merész ötlettel valami olyat akart biztosítani magának Briand az utókor szemében, amit a németek .,szép elmenetelének neveznek. A radikálszocialis- ták vissza akarják hozni az elnöki székbe Herriot-t. Kiti, a Montparnasse módéiJe megírta emlékiratait, úgyszintén Poincaré, csak az utóbbi többkötetes. A hölgyek szempillái- kat világoskékre és halványzöldre festik s a 'körmöket újabban aranyozzák is. Feltűnő, hogy fülükkkei niég nem csinálnak semmit. Mindenki gazdagodott, mindenki kövére- dett, mindenki biztosabb lett a dolgában, helyzetében, élete kis vonalában. Minden felfelé megy. Ha az ember megszokta, hogy minden lefelé megy, zihálva tud csak lépést tartani velük. Beszédközben az emberek egymás szemébe néznek s azt gondolják, amit éppen mondanak. nem pedig valami piszkot. Ezt meg kell adni. ha visszamegy közéjük az ember. Nevetnek és jókedvüek. Az ember nézi őket s gyakorolja erre a száját. Időnkéül el kell menni Párisba. meg kell tanulni az életek hogy később egyszer, ha ennek az átmeneti állapotnak mifelénk vége lesz, ne álljon itt az ember egészen késznltlenül. Románia ajánlatot tett a maipar kormánynak kereskedelmi szerződés kötésére Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) - Grigoroea budapesti román követ az egyik budapesti lap munkatársa előtt kijelentette, hogy a román kormány az uj vámtarifa életbeléptetésével egyidejűleg többek közt a magyar kormánynak is ajánlatot tett kereskedelmi szerződés kötésére, amely Magyarországot mentesítené a maximális tarifában foglalt vámtételek fizetése alól. A magyar kormány elfogadta az ajánlatot és igy rövidesen megkezdődnek a tárgyalások. Egyelőre nincs szó a két ország között a vízumkényszer megszüntetéséről, mert Románia keleti szomszédja szükségessé teszi, hogy a be- és kiutazókat kontrolnak vessék alá. Hiszen a bolsevikiek leginkább más államok útleveleivel igyekeznek az országba bejutni. Bukarestben foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy többszöri utazásra szóló vizű isirkat adjrfoak ki.. kékkői járáshoz tartozó Zsély és Varbó községekben Kristóff Sándor pártigazgató és Mauks Sándor lapszerkesztő tartottak beszédeket, mindenütt a nagy számban megjelenő magyar közönség tüntető lelkesedése móllett. Visszaélés a magyar nemzeti munkáspárt nevével Az „Országos kisgazda, iparos- és munkáspárt" cinre alatt, összeállt komáromvidéki önjelöltek társasága az őket jellemző alacsony kor- tostrükköktől, a. hamisításoktól sem riad viszaza. Nekik, úgy látBzik, minden eszköz jó arra, hogy a magyarság soraiba belophassák magukat, és szavazatokat orozzanak el a szövetkezőt,t magyar pártoktól. Röpcédulát nyomattak ezzel az aláírással: a Magyar Nemzeti Munkás Néppárt, hogy tévedésbe ejtsék a magyar nemzeti munkáspárt tagjait s az ö 7-os számú önjelölt listajakra szavazzon. Ez a Kováö-féle álul agyar párt nyilvánvalóan arra, rendezkedett be, hogy a magyar pLrtok neveihez kzeoaló nevet fölvéve, a megtévesztett magyar szavazóktól szedjenek össze pár szavazatot a magyar érdekekkel merőben ellenséges pártok javára. Csúfos kudarccal végződött a cseh agrárok burai zászlószentelése A csehszlovák agrárpárt október 20-án Bússá községben nagy beharangozással zászió- szentelé-si ünnepélyt rendezett, amelyen megjelentek és beszédeket mondottak Slávik György dr. és Stunda István, a cseh agrárpárt listavezetői. Az ünnepélyen Bússá, községből, dicséretükre legyeu mondva, alig 20—25 ember jo- lent, meg és talán ugyanennyi ember még a vidékről, akiket a szomszédos községekből napidij fizetése elleniben szállítottak Bussára. Slávik György szürke beszédet mondott. Sokkal élesebben támadta a magyarság pártjait Stunda református pap, akinek beszéde alatt a kommunista munkások nagy zavart, majd verekedést rögtönöztek. A legszégyenteljesebb volt azonban Horváth Béla felsőzellöi r. kát. plébános szereplése. A községek katolikus lakossága nagy fölháboro- dással tárgyalta a 86 éves Horváth politikai eltévelyedését., aki nem átallotta élete alkonyán megtagadni magyarságát és ugyanakkor, amikor egy Okánik kanonok és több más katolikus pap otthagyja az agrárok súlyodő hajóját, ő a katolicizmus legnagyobb ellenségének, a hlaszista. és pokrokár elveket hirdető csehszlovák agrárpártnak a. szolgálatába állott. A fölzudult nép hangos kifakadásokkal illette a magáról, hitéről és fajáról megfeledkezett lelkészt. — Egyébként a cseh agrárpárt bússal szereplése csúfos kudarccal végződött, mert. nemcsak a falvak lakossága tüntetett távol létével, de Horváthon kívül egyetlenegy pap, sem katolikus, sem evangélikus, vagy' tanító nem vett, részt a szlnmagyar faluba, betolakodott. cseh agrárok nagyszabásúnak hirdetett, sászlószentolési ünnepélyén. 4
