Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-20 / 239. (2164.) szám
10 *E 'AKrM /vu<?mt-TmatíS» „Csak az intuitív élmény művészet- nek van létjogosultsága mással nem lehet megfogni az ember telkét“ Szezoneteji beszélgetés Zathureczhy Edével, aki decemberben ismét európai hangverseny-köratra indul Kassa, október 19. A mai napok kilátástalan sivárságában mindig valami nagy-nagy örömmel telik meg az ember szive, ha arra gondol, hogy vannak abszolút értékpozitivumaink, melyek világviszonylatban is első helyen állanak s amelyek elgátolhatatlanul kapcsolják bele a Duna—Tisza mentére csapot magyaT fajta testvértelen életét az egyetemes emberiség vérkeringésébe. Zathureczky Ede, a fiatal kassai hegedűművész is egyike ezeknek az abszolút magyar értékeknek, akik ma egy mindennél fontosabb küldetés útját járják: — fölverekszik magukat a világ pódiumára a maguk intuitív erejével, magasra mutatják az iszonyú tragikum súlya alatt roskadó magyar faj igazi arcát s pillanatokra ezinte kápráztatóan világítanak be abba a csodálatos kincses- bányába, amely ezer év óta még ma is kiaknázatlanul rejtőzik a magyarság lelkében. Zathureczky Ede, a fiatal kora ellenére is európai hírnevet szerzett hegedűművész, nem tartozik a csodagyerekek sorába, akik hirtelen fénnyel villannak föl valahonnan, hogy azután ugyanolyan gyorsan hulljanak vissza az ismeretlenség ködébe. Zathureczky Ede a vérbeli s egyre jobban mélyülő művészemberek félreismerhetetlen útját járja és a fokozatos fejlődés elkerülhetetlen szükségszerűségével jutott arra a fokra, melyen ma már elismeréssel adóz neki az egész világ zeneértő közvéleménye. A kezdődő szezon alkalmából kassai lakásán kerestük föl a nagy tehetségű hegedűst, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle legközelebbi terveire, idei hangversenyeire vonatkozóan. — Átlag négv-öt órát gyakorolok naponta — kezdi a beszélgetést —, ezidőszerint azonban többet is, mivel közel egyhetes mulasztást kell pótolnom. Egy holland vendégemtől együtt Ploténvi Nándort látogattam meg nagylázi kastélyában, ahol nagyon kedves napokat töltöttünk. Szinte lelkesülten, határtalan szeretettel beszél Plotényiről, a mai muzsikusok egyik legkimagaslóbb nesztoráról, akinek, bevallása szerint is, nagyon sokat köszönhet. Ploténvin kívül talán csak volt tanára, Hubay Jenő. nőtt oly erősen szivéhez, ami abból is látszik, hogy szobája egyik falát díszítő rengeteg fotográfia közül a legtöbb Plotényit és Hubavt ábrázolja. Csupa dedikált kép, melyek között ott van a Hubermann, Haifets Jasa, Cecilie Nansen, Liszt Ferenc fotográfiája is. azután sok koszorú és szalag, melyek szinte féltőn borítanak be egy kis gverekhegedüt: a Zathureczky Ede első hegedűjét. Végtelen kedves interiőr, melyre nem lehet elfogódottság nélkül ránézni. Közben a beszélgetés fonala továbbszövődik s megkérdezzük a fiatal mestert, mik a tervei a közel jövőben, hol hangversenyezik ezidén. —• Meglehetősen változatos programra nyílik alkalmam ezidén, — kezdi. — Október utolsó hetében és novemberben több szlovenszkói és mszinszkói városban adok hangversenyt, december elején pedig Budapesten koncertezem a filharmonikusokkal Dohnányi Ernő vezénylete mellett. Budapest után Bécs kerül sorra, ahol szintén filharmonikusokkal játszom. Közben több magyarországi városban is adok hangversenyt, köztük Debrecenben, ahol ugyancsak az ottani filharmonikus zenekar kisér, melyet ez alkalommal Ábrányi Emil fog dirigálni. Januárban és februárban egy na- gyobbszabásu olasz és holland turnéra kötöttem le magam, mivel mindkét országból állandóan tömegével kapom a meghívásokat. Ezidőszerint egy nagy madridi hangversenyrendező irodával is tárgyalok s minden reményem megvan arra, hogy tavasszal egy többhetes spanyolországi turnét bonyolitok le. Közben valószínűleg Német- és Franciaországban is játszom, az olasz és holland turné előtt pedig Prágában adok önálló koncertet. Programom lefoglal a késő tavaszi hónapokig, nincs kizárva azonban, hogy addig még újabb szerződéseket is kötök. — Amerika kimarad ezidén? —< kérdezzük tovább. —< Amerika jelenleg egy távolabbi programpontomat képezi. Kimenetelem dátumát minden valószínűség szerint a közel jövő dönti el. Újabb témák kerülnek sorra a meghitt beszélgetés folyamán. Kedves apróságokat mesél el Zathureczky pályájával kapcsolatban, amelyekből mozaikszerben tevődik össze egy nagy- rahívatott, szimpatikus fiatal hegedűs portréja. Hirtelen a művészet lényegére terelődik a szó. *— Az igazi, alkotó művésznek mindig önmagából, önmagát kell adnia s mindezt szinte öntudatlanul. Ezért csak az intuitív élmény- művészetnek van létjogosultsága, amit legelső- sorban az igazol, hogy csak ezzel lehet megfogni az emberek lelkét, — mondja. — Számtalan példával tudnám igazolni, hogy játékom akkor volt a legnagyobb, legerősebb hatással a közönségre, amikor megvolt a kellő diszpozícióm, különösen oly daraboknál, melyek egészen közel állanak hozzám, köznapi germaniz- fnussal: „jó! fekűsznek*4 nekem. Ezért adok oly rendkívül sokat a közönség kritikájára, mert ablxjl tudom meg a legjobban, milyen mértékbe® fogta meg játékom as emberek leikéi. <—i Kit tart ezidőszerint a világ legnagyobb hegedűsének? •—* Talán Hubermann az, aki eddig a legközelebb férkőzött a lelkemhez. Rajta kívül rendkívül nagynak tartom Kreisler Fritzet és Szigeti Józsefet. A Társadalmi és Kulture^ye-süMetk Országos Szövetségének II. kassai kongresszusán vetődött fel komoly formában az a terv, hogy az első magyar könyvheteit Szlovensz- kóban megrendezzük. A kongresszus lelkesedéssel mondotta ki azt a határozatát, hogy ezt a könyvhetet már a folyó évben megvalósulásra segiti és időpontját december 8—15-ig terjedő hétre állapította meg. Megbízta a Kazinczy Társaság írói szakosztályát, hogy a könyvhetet megrendezze. Előre is hathatós támogatásáról biztosította a rendezőséget. jx magyar könyv érdekében lefolytatandó nagyszerű akció sikerét érdeklődő közönségünk biztosíthatja. Ez az első alkalom, hogy a tiz év óta nagy kitartással és csekély méltánylás kíséretében küzdő és dolgozó szlovén szkói magyar irók egyszerre lépnek a szlovén szkói magyarság elé. Nem aijándéko- kat kérnek és főképpen nem könyörado- mányt. összegyűjtött könyveik sorozataival, nehéz helyzetükből folyó keserűségükkel komoly ajánlatot tesznek a szlovemszkói magyarságnak: Igyekezzék kezébe venni eveket a könyveket, lapjaikat megforgatni, tartalmukba beletekinteni ém véleményt formálni róluk. Egyelőre nem többről, csak erről van »zó, mert eddig még e* sem történt meg. Kifelé, az otódálünmok és az anyaország magyar szellemi élete léié a Szloveoszkóban élő és dolgozó magyar írók eddig sokkal többet jelentenek, mint itthon. A Társadalmi Egyesületek kongresszusán is megállapították ezt a tényt avval a hozzáadással, hogy „jó, ha a szílovenezkói magyar iiró itthon lenézésben nem részesül". Ennek a helyzetnek a tisztázása a könyv- bét első oélljta. Mi, a megrendező irók tudjuk, hogy most már a közönség elé való egyöntetű kilépésünknek tényleg elérkezett az idője. Dőljön el, kit terhel a felelősség azért, ha a mi irodálmi életünk nem fcwMhat oly virágzásnak, amelyet a reprezentáns tagijait k Ívűiről sokszor ért dicséret és megbecsülés alapján joggal lehetne várni. A könyvhét megrendezésére bittel és bizalommal vállalkoztunk. Amit az ivók válo- gaitottan összegyűjtött műveikben a közönség dtó fagpafc kínálna* iMPC—te a qpeoiáíás fctt•— £s & magyar muzsikusok közül? «—' Természetesen Kodály, Bartók, Dohnányi és Hubay azok, akik veretlenül állanak. Különös csodálattal kell megemlítenem Kodály egyik legutóbbi kompozícióját, a „Psalmus Hungaricus‘‘-t, melyet ezidén már a világ minden koncertdobogóján játszani fognak. — Mi igaz abból, hogy a közel jövőben végleg itthagyja Kassát? —i Erről talán még korai beszélni, — feleli mosolyogva Zathureczky. — Igaz, hogy Kassát a maga kisvárosi jellegével valahogy szűknek kezdem már érezni magam körül. Az em- berk is kicsinyesek; például rengetegen hara- gusznak rám azért, amiért az uccán állítólag nem köszöntőm Őket. Pedig, ha az ember elgondolkozva megy az uccán s hozzá még rövidlátó is, néha nem veszi észre a legjobb pajtását sem ... (—béri.) honi viszonyok között élő szlovén szkói olvasó közönség méltánylásával találkozhatik, — ha a könyvhét erőpróbáját közönségünk ie ki fogja állani, — hanem kifelé is demonstratív módon, fogja igazolni a Szlovenszkó- ba szakadt magyarság szellemi életéről kialakulófélben lévő kedvező kritikát. Az írókat most már nem féltem. Ha eddig, tiz hosszú és keserves éven át sokszor eltitkolt és kellőképpen ki nem nyilvánított fájdalommal dolgoztak, most, az eredményeket először összefogó alkalomnál nincs miért pirulni ok. Közönségünk, amely eddig csak elvétett példáit adta a szükséges és nélkülözhetetlen méltánylásnak, most, tiz éven át kitartóan folytatott közömbössége után szintén alkalmat talál arra, hogy magáról, mint szellemi termékeket fogyasztó, kulturéletet élő közönségről képet nyújtson. Itthoni irodalmi életünk és vele együtt szellemi megmozdulásaink a jövőben sem lehetnek az eddigieknél erőteljesebbek, ha a könyvhéten versenyző bármelyik fél, irók vagy közönség nélkülözni les® kénytelen a másik támogató szeretetét. Azt reméljük, hogy az első magyar könyvhét Szlovénodéban biztató jelekkel, sót jelentős eredményekkel fogja elŐTesegite- ná közös ügyünket Az elképzelés szerint aztán a minden ér decemberében megrendezendő könyvhét mindig hatalma* demonstrációja lesz szellemi erőinknek. Viszonyaink nem engedik azt, hogy a könyvhét megrendelésében, magán a gondolaton kívül, a többi eddig tartott hasonló ünnepek példáját másoljuk. Nem akarunk, mert még most nem is tudunk például kimenni az uo- cátra. A adovensakői magyar könyvhét egyelőre meleg háziünnepünk lesz, ami természetesen nem szabad hogy egyszersmind kicsiny méreteit is jelentse. A tervek szerint, amelyeknek javarésze mér örvendetesen tart a megvalósulás felé, a könyvhétnek december 6—15 között lefolyó napjait a következőképpen fogjuk a magyar könyv ünnepévé tenni: 1. Az állaimalaikulás óta1 Szíoveuszköban megjelent szépirodalmi és tudományos könyvekből gondosan válogatott sorozatokat ártunk össze s ezek a könyvsorozatok a karácsony előtti ünnepek baaignlaítábau bekopog 2 Magyar asszonyok!*® Magyar anyák! 2 Hozzátok fordulunk, hozzátok emeljük kérő szarunkat: Ti, kik szivetekből csöpögtetitek gyermekeitekbe a magyar vért, — Ti, kik tanitgat- játok őket gügyögő szóval édes magyar anyanyelvűnkre és kicsiny kezeiket összetéve magyarul tanítjátok imádni Istenünket, — Ti tudjátok, hogy milyen drága, szent nekünk magyarságunk és hitünk Hozzátok fordulunk, mert tudjuk, hogy telketekben él a szeretet és ragaszkodás magyar nyelvünkhöz és hitünkhöz. Most arról tegyetek tanúságot, hogy akarjátok-e mindazt, ami szent volt eddig nekünk? Akarjátok-e, hogy azt a keveset, amit meghagytak még apáink után nekünk, továbbra is megtarthassuk? Mi bízunk Bennetek! Tudjuk, hogy a magyar asszonyok, a magyar anyák mindig megállották helyüket! Hisszük, hogy a magyar szivetek most is megsúgja nektek, hogy mit kell tennetek! Tartsatok ki mellettünk, mert az Isten is velünk! Minden magyar leány s asszony *^|.re szavazzon! csak a Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Pát és Zipser Deutsche Partéi (Autonomista választási szövetség) Országos magyar könyvhét Szlovenszhóban — A közönséghez —-re szavazzon! Megnyílt az IRIS PENZIÓ Pozsony, LÖrlOCZkapU ucca 17. Central Pasaage Modern komfort, Elsőrangú házikonyha. Dr. Institorisné tulajdonosnő személyes vezetése mellett. tatnak a magyar családokhoz. 2. A könyvhéten lehetőleg minden magya- roklakta váróéban előadásokat tartunk változatos programmal. Lehetőleg műkedvelői előadásokat, esti ünnepségeket is, hogy minél több alkalom nyíljék az érdeklődés megmozdulására. 3. A könyveket rendes kereskedői forgalom utján is forgalomba hozzuk a könyvhéten, még pedig városokban a könyvkereskedők utján, kisebb helyeken oda ellátogató megbízott a ink utján. Könyvkereskedőink a Szlovénézkón megjelent magyar könyvekből impozáns kirakatokat fognak rendezni. 4. A könyvhét első vasárnapját, december 8-át a magyar könyv vasárnapjává tesszük. Ezen a napon sajtóban, az írók részvételével tartott 'ismertető előadásokon és a társadalmi egyesületek összejövetelein a magyar könyv kérdését minden oldalról megvilágítjuk. Ezen a napon kaszinókban, egyesületekben műkedvelők és dalárdák bevonásával magyar irók müveiből előadásokat igyekszünk tartani. 5. A könyvhéten a könyveken kívül emlékfüzetet is fogunk árusítani, amelyet országunk legkiválóbb magyar írói írnak és sajátkezű aláírásukkal látnak el. Lehetőség szerint a könyvhétre megjelentetjük díszes kiállításban a szlovén szkói magyar irók arcképcsarnokát is. A szlovenszkói magyar könyvhét megrendezésének itt vázolt főbb pontjain kivül igyekezni fogunk ezt a szép ünnepséget minél teljesebbé, bensőségesebbé és eredményesebbé tenni. Magyar közönségünk támogató segítségét, megértését kérjük hozzá s akkor ez lesz a szlovenszkói magyarság legimpozánsabb szellemi megmozdulása. Darkó István. Divatreva a londoni lelső négyszázaknak London, október 19. A Grosvenor Houseban di- vatrevüre gyűjtötték össze a minap a londoni leg-^^ előkelőbb társaság négyszáz hölgyét. A nagy teremben a gyönyörűnél gyönyörűbb női ruhák, köpe- ~ nyék, fehérnemüek 6 a fényüzési tárgyak hihetetlen sokaságát halmozták fel — valamennyit repülőgépen küldték át Párisból Londonba. A toalettek fényét a sokmilliót érő legremekebb ékszertárgyak tették még ragyogóbbá. Egy mannequin nyakán derékig érő gyöngysor tündöhölt, ez egymaga 30 millió koronát ért. Tízmilliót ért a mannequin ujjaira húzott gyémántgyűrű, melynek kövénél szebb gyémántot csak az angol koronaékszerek közt találni. A toalettek, prémek és ékszertárgyak együttvéve körülbelül 150 millió koronányi értéket képviseltek. A diivatrevün természetesen csak meghívott vendégek jelenthettek meg, azok is csak zárt ajtók mögött gyönyörködhettek a leggazdagabbaknak való látványban s a londoni titkosrendőrök légÉrelmeszesedésnél csak a CSIZI-VIZ, Csizffirdő szemesebbjei ügyeltek a termeben. A divatrevü nem volt amolyan egyhangú parádé, mert látványosságait egy némajátékfélének keretébe vonták, ezzel a címmel: „Egy boldog menyasszony őszi álma." Mikor a függöny kettévált, szép leány tűnt elő, ágyában fekve, a színen. Az alvó felébredt s mellette jóságos tündérként a keresztanyja állt, ki tudtára adta, hogy szabadon válogathat mindabból a gyönyörűségből, mely a párisi nagy divatárus cég jóvoltából ime a szeme elé tárul: ruhát, köpenyt, ékszert s egyebeket. S a kisasszony nem kérette magát újra, hanem oly kelengyét válogatott össze magának, melynek értéke megütötte a 100 millió koronát. Az előkelő vendégek azt mondották, hogy sohasem láttak szebb menyasszonyt, mint ez az ábrándosán szép menyasszony volt, mikor megjelent hermelinprémea brokátruhájában és drága ékszereivel, melyeket,, megjegyzendő, Ogden kapitány, Európa egyik legnagyobb drágakőgyiijtője adott kölcsön erre az alkalomra. A kelengye összeválogatésában barátnői segítettek a menyasszonynak, kinek szerepét Marcia, az angol man- nequin adta e ezek a barátnői — két gyönyőrü- szép francia mannequin — a némajáték befejező részében Marcia kisasszony nyoszolyólányai voltai. Feledhetetlen volt az a divatbemutató. Csillogóit, tűndőklött benne minden, a diszkrét színek egész szimfóniája vök, a prémek és kelmék észbontó tömege tette felülmulhaiatkinná. A hölgyek azt sem tudták, hova legyenek csodálkozásukban. \Annyiira megzavarta őket a látványosság, hogy csak távozóban vették észre azokat az apró ajándékokat, melyeket mindegyikük a kezében tartott. A némajáték közben aprédok és komolnának öltözött kié lányaik csúsztatták az ajándékokat az kMw ■/ 1989 oheSfrer », HllnMj,
