Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-18 / 237. (2162.) szám
Mai Máamili 12 efdal Mai Ránmk 12 ofefal VUl ^ <2162,”ám Pé>ltftk 1929 október 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszert: politikai napilapja FeMes sxeríeatg! DZURÁHYl LÁSZLÓ FOR6ÁCH 6ÉZA Szerkesztőség: Prága fl„ Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Varsóban letartóztatták a szovjet két titokzatos ágensét Őrlési izgalom Lengyelországban — Az egyik ágens nem mondja inéi a nevét, mert európai botrány lenne belőle — A másik ellen rejtélyes merényletet követtek el 1 magyar munkás kötelessége Olvassuk a választási gyűlésekről lapunkban megjelent híradásokban, hogy egyik és másik választási gyűlésünkön felszólalnak a magyar nemzeti munkáspárt párthívei is és kijelentik, hogy a magyar nemzeti munkáspárt tagjai a legnagyobb lelkesedéssel állanak az őslakosság egységét reprezentáló listánk mellé, ezt a listát fogják támogatni, ennek a győzelméért küzdenek. Nem is lehet ez másképen. Választási rendszerünk olyan, hogy a magyar nemzeti munkáspárt önnállóan nem mehetett volna bele a választási küzdelembe, mert nem volt arra kilátó-! sa, hogy valamelyik kerületben eléri az első skrutiniumbán megkívánt szavazatmennyiségec és így az a veszedelem következett volna be. hogy magyar szavazatok a német szociáldemokrata pártra esnek és a magyar kisebbség politikai erőforrásából ilyen módon elszakadnak. A magyar nemzeti munkáspárt vezetősége tehát ilyen körülmények között a leghelyesebb taktikai álláspontot foglalta el, amikor tagjainak azt a kötelességét rójja a lelkűkre, hogy a szövetkezett ellenzéki listára szavazzanak. — Ilyen módon a magyar munkásság köreiből is uj erőket toboroz az egységes lista mellé, amelyet az országos keresztényszocialista párt szakszervezeteiben felsorakozott munkásság szavazatai is támogatnak. A magyar munkásság egyrésze így kéx a kézben harcol azokért a magasztos eszmékért, amelyeket az egyesült listán szereplő pártok tűztek magúké elé, amelyeknek lényegét a szent kenyér politikájában foglalhatjuk össze s amelyeknek diadalrajutása tehát elsősorban a szlovenszkói munkásságnak, legföképen azonban a magyar kisebbségi munkásságnak az életérdeke Sajnos, hogy nem az egész magyar munkásság van ebben a táborban. Sajnos, hogy a magyar munkásság félrevezetett része még tíz évi keserves tapasztalatok után sem ismeri fel világosan a helyzetét és szavazatának politikai erejével olyan pártoknak és törekvéseknek szolgálatában áll, amelyek az ő érdekeivel egyenesen ellentétben vannak. Ha a magyar kisebbség tragikus helyzetéről beszélhetünk, a kisebbségi magyar munkásságra borzasztó súllyal nehezedik a magyar tragédia. Nemcsak mi ismertük fel ezt. felismerték és régóta hirdetik a munkásmozgalomnak azon vezetői, akik kétségbeesetten látták a kikerülhetetlen végzetet, hogy az osztályharc és az internacionalizmus ideológiájával megtömött magyar munkásság felőrlődik a baloldali radika^ lizmus és a cseh szocializmus kíméletlen sovinizmusának malomkövei között. Hogy ennek igazságát belássuk, tekintsük csak át röviden a csehszlovákiai magyar munkásság politikai lelkületűnek tízéves fejlődését. Amikor az összeomlás bekövetkezett, a magyarországi szociáldemokrata pártban organizált munkástömegek rajongó lelkesedéssel vetették bele magukat az októberi forradalom mámoros hangulatába, hittek a népek testvéri megegyezésében, a pacifizmusban, a népek ön- redelkezési jogának érvényesülésében, de amikor lépésről-lépésre nyomult előre az uj impó- rium. annál keserűbb csalódás vett erőt a telkükön. Az első hónapokban passzív rezisztenciával nézték az események fejlődését, vagy pedig aktiv sztrájkokkal nehezítették meg az uj uralom berendezkedését, de az első nagy telki krízis már bekövetkezett. Láthatták, hogy egy cseh szociáldemokrata elvtárs a miniszterelnök, láthatták, hogy cseh szociáldemokraták igen' nagy politikai szerepet játszanak az uj állam vezetésében és ez a szocializmus a legfrissebb és legmohóbb imperializmus alakjában jelentkezik. „Valóságos Hőfer-jelentésekben dicsekszik a Právo Lidu, hogy cseh elvtársaink ma az ér- sekujvári, holnap a losonci szakszervezeteket vették be“, így panaszkodik a szlovenszkói munkásság volt vezére, Surányi Lajos. Nem csoda, ha a nyugati demokrácia igéiben csalódott munkásság a bolsevizmustól várta a megváltást és reménykedve nézett dél felé, ahol Kun Béla torzkisérlete nyomorított meg egy szenvedő országot Amit a bolsevista betörés a ezlovenVarsó, október 17. A lengyel közvéleményt élénken foglalkoztatja annak a két titokzatos kommunista ágensnek sorsa és története, akiket a varsói rendőrség az elmúlt napokban rendkívül rejtélyes körülmények között tartóztatott le. Az egyik agitátor, akiről bebizonyították, hogy hosszú idő óta rendszeres és sikeres propagativ működést fejt ki Lengyelországban, nem hajlandó nevét elárulni, mert azt állítja, hogy nevének kiszivárgása Nyugateurópában óriási politiBelgrád, október 17. Tegnap részletesen , beszámoltunk arról a szigorú ítéletről, ame lyeí az olasz bíróság Pólában öt jugoszláv diák ellen hozott. Az ítélet Jugoszláviában óriási felháborodásra adott okot. A közvélemény az öt elítéltet áríalannak tartja és igy a halálos és a négy harminc-harminc éves Bélét mélyen sérti Jugoszlávia önérzetét. A belgrádi diákok tegnap tüntető gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy 'Európa szkói munkásságnak jelentett, az csak epizód volt, csupán a nagy evolúciót hozta meg, de a csalódások elmaradtak, mert hiszen ez az epi zód csak három hétig tartott. Ez a három hét azonban elég volt arra, hogy megfertőzze a szlovenszkói munkásság igen nagy részének Ielkületét. A világforradalomba vetett hit, a bolsevizmue által remélt megváltás ekkor fo- gamzott meg a telkekben és az oroszoknak Lengyelország elleni offenzivája újabb tápot adott a reménységnek. Ezekben a vad időkben determinálódott a szlovenszkói munkásság nagy részének és igy a magyar munkásságnak is politikai állásfoglalása. Kommunista pártja még nem volt ekkor Csehszlovákiának, de a csehországi szociáldemokráciában is mutatkozott bizonyos radikális irányzat, úgyhogy amikor az első nemzetgyűlési választásokat kiirták, valóságos vöröshul- lám öntötte el Szlovenszkót is, huszonöt szociáldemokrata képviselő l^erült a parlamentbe, köztük a magyar munkásságnak néhány vezetője, mint Borovezky Géza, Surányi Lajos, Drab Sándor és még egynéhányan. A nyugati magyar szociáldemokraták egy csoportja azonban nem vetette magát ebbe az áradatba, magyar szociáldemokrata párt néven önállóan vonult be három képviselővel a parlamentbe, ahol természetesen semmiféle súlyt nem jelentett. A vörös győzelem után a munkásság vezetői komolyan hittek abban, hogy ebben az országban a szociáldemokrácia elveit valóban érvényesíteni lehet és a komoly szociális átalakulás, amely a nemzetiségi kérdések végleges megoldását is magával hozza, rövidesen be fog következni. Azonban a szlovenszkói szocialisták a cseh szociáldemokrácia ismerete nélkül csinálták meg a számítást. Ok még Budapesten jártak iskolában és a budapesti szociáldemokraták kozmopolita internacionalizmusával voltak telítve. Most egy olyan szociáldemokráciába kai botrányt okozna. Előbb ugyanis bosz- szabb ideig Nyugateurópában működött és a legfelsőbb körökig férkőzött. A lengyel rendőrségnek az a benyomása, hogy az elfogott agitátor az orosz külügyi propaganda vezető embere, aki a Cseka legújabb párisi csinyjeit intézte. A másik titokzatos oroszt tegnap délután Varsó egyik külvárosának főterén találták, ahol vértől borítva összeesett. A rendőrök előtt kijelentette, hogy ismeretlen tettesek támadták és sebesitették valamennyi népéhez tiltakozást intéznek. A belgrádi diplomáciai ügyvivőket máris értesítették a jugoszláv diákság tiltakozásáról. Ugyanakkor a humanitás nevében arra kérik az európai kormányokat, hogy lépjenek közbe Rómában az öt elitéit érdekében. A zágrábi diákság tiltakozó táviratot intézett a népszövetséghez is és kéri a genfi tanácsot, hogy interveniáljon az ártatlanul elitéit áldozatok érdekében. kerültek be, amely az elmúlt évszázadban a cseh nemzeti aspirációknak volt a leghevesebb képviselője és amely most sem akar mást, minthogy a nasa republikában a cseh munkás jobban érezze magát. Borzalmas kiábrándulást jelentett ez a politika a szlovenszkói szocialista vezetőkre, akik igy egyszerre baloldalra sodródtak és amikor a csehországi szociáldemokráciában bekövetkezett a bomlás és a kommunista párt megalakult, akkor a szlovenszkói szocialista képviselők rögtön csatlakoztak a kommunistákhoz, mert hiszen választóik tömege lélekben már régóta kommunista volt. De ez nem is csoda. Hiszen cseh szociáldemokrata, Tusar vezette azt a koalíciót, amelynek uralma alatt a szlovenszkói ipar leépítését megkezdették, a közmunkákhoz sere- gestől telepítették Le a Morvántulról a munkásokat, úgy hogy a szlovenszkói munkások tömegei elvesztették a kenyeret, a munkahelyet s az ínségnek estek martalékul. Szociáldemokrata elveket hirdetett Szlovenszkó akkori teljhatalmú minisztere, Dórer Iván dr. is, ám ez a miniszter eltűrte, hogy a leganti- szociálisabb rendszer honosodjék meg Szlovenszkó területén. A szlovenszkói munkásságnak helyzete egyetemesen rosszra változott, de a magyar munkásság igazán a határ- kuli sorsára jutott. Azok, akik világosan ismerték fel a helyzetet, kétségbeesetten állapították meg a prognosztikont: A magyarság kulturális javainak pusztulása elsősorban a magyar munkásságot sújtja, írja egyik cikkében az akkor kommunista Surányi Lajos mert amíg a gazdag magyar polgár messze földire elküldheti gyermekét iskoláztatni, addig a földhöz ragadt proletár gyermeke nem mehet el s mert anyanyelvén nem tudja megszerezni a szükséges ismereteket és ezért az ide- gennyeLvü kizsákmányoló tőke rabszolgájává meg. A lengyel hatóságok benyomása viszont az, hogy az orosz önmagát sebesitette meg, amikor látta, hogy nyomában vannak. Ez a másik agitátor állítólag odesszai munkás és Lambovnak hívják. Politikai körökben azt hiszik, hogy ez az ember is az orosz külügyi propaganda egyik vezető ágense. A rendőrség szerint a titokzatos támadás ösz- szefiiggésben áll az orosz titkos külföldi szolgálat valamilyen sötét tettével. A jugoszláv sajtó a lehető legélesebb hangon kommentálja a pólai ítéletet. A Politika szerint Jugoszlávia mindenütt, ahol szomszédaival megegyezést keres, igy Albániában, Bulgáriában és Magyarországon, olasz ellent- állásra talált. Mussolini Jugoszláviát vádolja azzal, hogy annektálni akarja Olaszország egy részét, holott Mussolini az, aki titokba*' Dalmáciára vágyik, válik. Ugyancsak ő állapítja meg, hogy a hontalanság átka elsősorban a munkásságot sújtja, mert hiszen a munkás az az elem, amely a régi Magyarországon nem fizetett adót és igy községi illetőséget nem szerezhetett. Kenyerét is elsősorban a magyar munkás veszítette el. A magyar munkásság tehát sokkal szomorúbb helyzetbe jutott, mint valaha volt és ez a nehéz sors azért nehezedett rája, mert magyar volt. Kitő várhatott volna segítséget? Cseh elv- társaitól, akik legtöbb szavazattal rendelkeztek a parlamentben és igy leginkább voltak felelősek a meghonosított kormányrendszerért? A kommunistáktól, akik a világforrada- lom illúzióival hitegették és terminusra Ígérték be a megváltást? Nem csoda, ha ez a munkásság mélységesen megundorodott és kiábrándult mindenből, ami politikát jelent. Elfordult a kommunistáktól, mert nem hisz már a terminusra megrendelt forradalmakban és nem hisz a vezetőkben, mert látja, hogy a Koreny Lajosok típusa parazitaként élősködik a munkások tömegén, hogy amikor teleszivta magát, akkor röhögve hátat fordítson a becsapottaknak és máshol keressen zsákmányolási területet. Nem hisz a cseh szociáldemokratáknak, akiknek internacionalizmusa annyit jelent, hogy Lnter nationom Bohémicam kívánjuk a szocialista boldogságot megvalósítani. A kisebbségi magyar munkásság tehát kiábrándul azokból, akik rászedték és most megcsaltan, illúzióikban szegényen áll az uj választási terminus előtt. Már a múlt választáson lesújtó Ítéletet mondott a szociáldemokratákra, amikor Szlovenszkóról az első választás 25 képviselője helyett csupán négyet küldött tél a parlamentbe. Ez az Ítélet most is hasonlóképpen marasztaló lesz. De k; Óriási izgalom Jugoszláviában a Bőfai szigorai Jtőle* miatt A belgrádi és a zágrábi diákok tiltakozása — A jugoszláv sajtó uszít — Jugoszlávia mindenütt olasz eüentáliásra bukkan" —
