Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-17 / 236. (2161.) szám
6 192Í október 17, waWrWfc. <Pi«<aaMAGfaiR-FfTRitaP Nichalus Vince „csonka országgyűlésbe az állambiróság előtt A trencséni függetlenségi dekrétum kihirdetése és két trencsénhosszumezei „politikus"- Hanzaiib itt is koronatanú - Az állambiróság Deanko Józsefet nyolc, Brozsek Ferencet öt hónapi fogházra Ítélte . Brünn, október 16. A Brünuben székelő állambiróság tegnap foglalkozott a Miohnlus-féle hírhedt dekrétum következményeivel, amelyek két tudatlan falusi embert sújtanak. Mint emlékezetes, Michalus Vince, egy volt nagyszombati tanár 1928. szeptember 4.-én titkos gyűlést, hivott össze Trencsénbe, amelyen azonban csak Deanko József és Brozsek Ferenc trencsénhosz- sztunezei lakosok jelentek meg. Michalus a háromtagú gyűlést szlovák nemzeti országgyűléssé deklarálta s a két emberrel aláíratott egy dekrétumot, amely Szlovenszkó önállóságát proldamália. Három hónappal a titkos gyűlés után a dekrétumot széjjelküldték a köztársaság valamennyi fontosabb politikai tényezőjének, politikusoknak, redakcióknak, azonkívül a külföldi hatalmaknak is. Mint ismeretes, a külföldi hatalmak közül egyedül az sziámi királyság vette tudomásul az uj szlovák államtanácsot és elismerte az újonnan megalakult szuverén államot. Mikor azonban a dekrétum megjelent. Michalus már árkon-bokron tulvolt, úgyhogy csak Deankót és Brozseket lehetett pörbe fogni. Michalus Vsrss gifbe páS^afutása Michalus nevét és dekrétumát a Tuka-pör folyamán is számtalanszor emlegetfék, mert a vád összefüggést keresett és talált Michalus dekrétuma és Tuka Vacuuim Juris cikke között. — Azonkívül a Rodobrana, cimü lapban kifejezésre jutott elvekben is a. Michalus által lefordított Grandi-tanulmány niagvát találta meg a vád, amidőn rámutatott Mach Sándor egy újévi cikkének és a polgári engedelmesség megtagadásáról szóló Grba.ndi-cikk eszmei összefüggésére. Érdekes, hogy a Tuka-pör egyik koronatanúja, Hanzalik József ebben a mostani perben is a koronatanú szerepét játszotta. Vallomásából, valamint egyéb tanú vallomásából elég kusza vonalakban rajzolódott ki Michalus alakja. Michalus eszerint az államfordulat előtt Magyarországon volt tanár vagy tanító egy gazdasági iskolában s amikor a tanácskormány bukása után Csehszlovákiába menekült és Nagyszombatiban telepedett le, „tanár ur“-nak szólították. Nagyszombatban azonban már nem tanított, hanem valami szaklapot szerkesztett és politikai pártokat organizált. Politikai meggyőződése nem volt szilárd, állandóan változtatta. Végül is, amidőn már hitelét vesztette valamennyi szlovenszkói politikai pártnál, megalakította a radikális pártot, amely a földműves zsellérséget és a munkásságot igyeke zeít megszervezni soraiban. A gyérszámu párttagoknak az volt a feladata, hogy Jehliceka lapját, a Samostatnost-ot Szlo- venszkóra csempéssz élv és terjesszék. Michalus később — Hanzalik vallomása szerint — összeköttetést keresett Tukával és Snaczky- val, valamint magával Harrzalikkal is és a csehszlovák köztársaság tiz éves jubileuma alkalmával kiadandó deklarációról tárgyalt velük. Michalus azután 1928. szeptember 4.-én Tren- csénben kikiáltotta a szlovák nemzet függetlenségét. Hanzalik már régebben észrevette, hogy Miohaluisnak nem ugyanaz a célja, ami az övé, vagyis Szlovenszkó autonómiájának a kivívása, hanem hogy szeparatisztikus célokat követ. Michalus értésére adta Hanzaliknak. mennyire fontosnak tartja, hogy a köztársaság fennállásának tiz éves jubileumán valamely demonstratív tett bekövetkezzék. Egy ízben említette neki, hogy a külföldről fényes ajánlatot kapott, mely exisztenciáját örökre bebiztosítja és eközben ugyanolyan érteimben beszélt, mint egy alkalommal Je'hlicska, aki Hanzaliknak bizonyos szolgálatokért élethossziglani járadékot Ígért. az „államtanács11 tagjairól,-akiket a hatóságok le is tartóztattak. Michalus azonban külföldről a dekrétumot 86 delegátus irta alá, mig a két letartóztatott falusi csak a strohma- nok szerepét játszotta. A csonka országgyűlés az állambíróság előtt Deanko és Brozsek mindennek ellenére az ál- laanbiróság elé kerültek és pedig alkotmányos tényezők hatalma vindikálásá- nak büntette, valamint államellenes szövetkezés vétsége miatt. Mivel a köztársaság védelméről szóló törvény értelmében az előbbi bűntett megítélésére egyedül az állambiróság illetékes, a két vádlott igy került a brünni állambiróság elé. Az állambiróság a legfelsőbb bíróság palotájának nagy ü.estemében tárgyal. Elnöke Purcner, előadója Procházka dr., másik szavazóbirája Liskevics legfelső bírósági tanácsosok, ülnökökként Bulin dr., Krno Vladimír dr. és Vatrenák dr. szerepelnek. A vádat Lázár főügyész képviseli, a vádlottak védője pedig Bedő dr. brikmi ügyvéd, akit hivatalból rendeltek ki. Úgy a bírák, mint a védő és az ülnökök sötét ruhában, talárok nélkül jelentek meg, amint azt a törvény előírja. Reggel kilenc órakor vezették be a vádlottakat, akik zöldesbarna kurta kabátokban jelentek meg s arcukon látszott, hogy nem értik fel a bíróság magas méltóságát. Deamkó József 54 éves hosszufalusi földműves, Brozsek Ferenc pedig, aki 42 éves. ottani kisiparos. Ki fizet többet? A két vádlott beismerő vallomást tett, de kijelentették, hogy nem tudják, tulajdonképpen mit is írtak alá. Michalus elvezette őket a korcsmába, italt rendelt s azután felolvasott előttük valamit, csak itt-ott értettek egy-egy szót a szövegből. A vádlottak ezután politikai múltjukról tettek vallomást, amely igen tarka. Szociáldemokraták voltak, majd kommunisták, azután Hlinka hívei, végül pedig radikálisokká vedlettek. Politikai meggyőződésük nem volt. Három ember kupa Ser mellett átalakul „f@riiíg§Fil!é§ÍS-$É T. Más .tanuk, igy Javurek tanú 7 .... . Michalus bőkezűségéről tudtak szárupt adni. Michalus Javureküék egy aránylag jelentéktelen szolgálatért 1500 koronát adott, azonkívül -Beánkénak annyi pénzt, küldött, hogy Deanko egész családja és a radikális párt több tagja elutazhatott a turócszentmártoni ünnepségekre. Michalus nem elégedett meg Jehlicska kitiltott újságjának a beceempészésévél, hanem, midőn látta, hogy a köztársaság jubileumára más oldalról nem készítenek elő demonstratív cselekedetet, maga látott hozzá az akcióhoz. heiyreigazitó nyilatkozatot küldött be a Lapoknak és hangsúlyozta, hogy Dea tikéról és Brozsekről emlékeztek meg, mint — Jött az egyik párt, — mondja Deanko — fizetett valami italt, azután jött egy másik párt, az is fizetett s amelyik többet fizetett, l oda tartoztam. I zállamtanács taglal megbuknak alkotmánytanból Hasonló értelemben vall Brozsek is. A biró-1 tán alkotmány tanból vizsgáztatják le a vád- -ág tagjai, az ülnökök, a védő s a főügyész, az-[ lottakat. A vádlottak a feltett kérdésekre igy Ellógták a seieiici vsemdoríiszthelyettes s feleségének egyik gyilkosát Bíifosifi csavargó fantasztikus vallomása — Rablási terv egy kastély ellen egybekapcsolva személyi bosszuállással Levelet irt a radikális párt számos tagjának, köztük Deankó Józsefnek is, hogy rendkívül fontos ügyben szeptember 4.-én Trencsénbe jöjjön. Deanko, aki a radikális párt vezető tagja volt, a trencséni útra elhívta barátját, Brozsek Ferencet is. Az állomáson Michalus várt rájuk, elvezette őket egy korcsmába, ahol kijelentette előttük, , nogy Szlovenszkó elszakad a köztársaságtól s e célból titkos szövetkezésre van szükség, majd felolvasott előttük egy hosszú dekrétumot, amely ezekkel a szavakkal kezdődött: „Ezen dekrétum alapján kinyilatkoztatjuk magunkat szlovák nemzeti országgyűléssé, amely a szlovák nemzet képviseletére jogosult, valamint a szlovák nemzet nevében jogosult a haza sorsát intézni s ezért kiadjuk a következő dekrétumot...“ * Azután felolvasta előttük a rendkívül terjedelmes dekrétum 14 §~át, amelyek lényegükben azt •tartalmazzák, hogy « Szlovenszkó békés utón kiválik a csehszlovák köztársaság kötelékéből és önálló, független állammá alakul át egy törvény alapján, amelyet a prágai parlamentnek kell meghoznia. A szlovák nemzeti országgyűlés államtanácsot választ, élén államkormányzóval, akinek kötelességeit és jogait a pragrafusok határozzák meg és pedig oly terjedelemben, hogy az államkormányzó működése tulajdonképpen a á diktatúrát jelenti. Michalus ezt a dekrétumot, mivel a többi meghívott nem érkezett meg, aláíratta a „szlovák nemzeti országgyűlés11 többi két tagjával, Frankóval és Brozs■ lekéi, kifizette a két ember napi- diját és feleszi: tta az országgyűlést. Deankó és Brozsek hazaté t falujába és csak a legbizakoa- ftábfo beszélget/; ek során számoltak be nagy titokban a Trenceénben történtekről. Három hónappal később, december 4. és 5.-én Prágából és Brünnből ismeretlen kezek széjjelküldték a trencséni dekrétumot á köztársaságban és a külföldre, azdnbári akkor már Mióhalii..; nem volí, a köztár nságban. A tn itcséni deklaráció ügye termó- . zetocen a sajtóba iw bekerült » a lapok csak Prosnitz, október 16. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy egy Illinger József nevű többszörösen büntetett előéletű csavargó megölte Flórián Kelemen csendőrtiszthelyettest és feleségét. A bestiális bűntettben a hatóságok meg-1 indították a nyomozást és sikerült is elfogniok Illingeer cinkostársát, Baloun József csavargót. Balount kedden tartóztatták le Prosnitzban és beható vallatás alá fogták. A vallatás során Bakuin a következő vallomást tette: — Illinger Józseffel augusztus 4. vagy 5.-én ismerkedtem meg Brünnben. Egy harmadik csavargó, Monza József társaságában kirándulásokat tettünk Brünn környékére és kizárólag lopva szedett szilván éltünk. Szombaton, október 5.-én lllingernek az az Ötlete támadt, hogy a Znáim melletti seletici kastélyt ki kellene rabolni. Azt mondta, hogy jól ismeri a kastélybeli viszonyokat, ceak egy öregasszony ée egy öregur van a kastélyban, úgyhogy a rablás véghezvitele nem fog nagyobb akadályokba ütközni. — Hogy azonban minden simán menjen. Illinger arra a gondolatra jutott, hogy csendöregycnruhát szerez és uniformisban lopódzik be a kastélyba. Megjegyezte még azt is, hogy haragszik Smut- ny seletici csendőrőnmesterre, s őt kellene agyonlőni, hogy az uniformishoz lehessen jutni. Smufny annakidején keresztiillőtte Illinger lábát, ezért mondta Illinger, hogy szívesen bosz- szut állna rajta ogynlfa! az egyenruhát is megszerezné. Amidőn Monza ezt meghallotta, ijedten kereket oldott. Jön azonban egy szót sem szóltam és még :u éjszaka JJlingerroi útnak indultaim. Szombaton érkeztünk a seletici kastélyhoz, de alaposan kifáradtunk, ezért befeküdtünk az ut árkába s kialudtak magunkat. Mielőtt a tervhez hozzáláttunk volna, betértünk egy vendéglőbe s jól megvacsoráztunk. Majd elindultunk a csendőrőrs felé. Az ajtón én kopogtam be, mig Illinger kivül maradt. Flórián tiszthelyettes felesége nyitott ajtót. Megkérdeztem, hol vau Smutny őrmester. Az asszony azt válaszolta, hogy nincs otthon, ekkor már azonban Flórián tiszthelyettes is megjelent a folyosón s megkérdezte tőlem, hogy mit akarok. Azt válaszoltam, hogy éjszakai szállásra volna szükségem, mert a biró megtagadta azt tőlem. Flórián azt mondta, menjek csak vissza a bíróhoz, annak adnia kell éjjeli szállást. Már raegfodultam. hogy elmenjek, de Flórián ekkor rám kiáltott: „Vannak igazoló papírjai?" Megálltam, majd felszólítására bementem vele az őrszobába. Itt Flóriánnak megmutatttain a M axa Adalberttól eltulajdonított illetőségi bizonyítványt. Mialatt Flórián a bizonyítványt vizsgálta, Illinger váratlanul bejött a szobába és igy szólt Flóriánhoz: — Ismer engem? Flórián ránézett: — Hogyne ismerném, jól ismerem magát. Mire Illinger rákiáltott: — Azért jöttem, hogy leszámoljak magával! De a tiszthelyettes nem zavartatta magát és igy szólt: — Várjon, nincs most időm, előbb felírom ezt. Ezzel nyugodtan megfordult és a hivatalos 1 könyvbe bejegyzést tett Maxáról. Illinger azon-j bán revolvert rántott ég mintegy három méter- j myi távolságról válaszolnak: — A köztársaságban Masaryk ur uralkodik, és senki más. — A törvényeket az elnök adja ki. — De ki dönt a törvényekről? — hangzik az újabb kérdés. — Az urak. — Micsoda urak? Kik azok? — A pozsonyi és prágai urak. — Mi az az auto#ómia? — Erről az újságokban lehet olvasni. így válaszolgatnak a vádlottak az állambiróság előtt, és nehezebb kérdésekre, igy például arra, hogy mi az az alkotmánylevél és hasonlókra, egyáltalában nem tudnak választ adni. — Michalus magából képviselőt csinálhatott volna? — hangzik még az utolsó alkotmányiam kérdés. A felelet: — Én nem lehetek képviselő! Marasztaló Ítélet Azután a tanúkihallgatásokra kerül a sor, majd felolvassás Tuka Vacuum Juris cikkét. Mi- chalusnak a ghandizmusról írott röpiratát. majd pedig Lázár főügyész és Bedő dr. tartják meg vád-, illetve védőbeszédüket. A bíróság a késő esti órákban tanácskozásra vonul vissza és két órai tanácskozás után kihirdette Ítéletét, amellyel Deanko Józsefet és Brozsek Ferencet bűnösnek mondotta ki abban, hogy 1928. szeptember 4.-én ré'ztvettek a titkos gyűlésen s aláírták egy dekrétumot, amelyről tudták, hogy nyilvánosan terjeszteni fogják, s ezáltal a köztársaság védelméről szóló törvény első szakaszának 14. §-a alapján közbékeháboritás vétségét követték el. A bíróság ennek alapján Deanko Józsefet nyolc hónapi, Brozsek Ferencet pedig öt hónapi fogházra ítélte. A büntetés a törvény értelmében nem lehet feltételes. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy Deankónak és Brozseknek 1928. szeptember 4.-én dekrétumot terjesztettek elő, amely nyomtatva volt s megáll apit-o tta azt. hogy a vádlottakkal közölték, hogy a dekrétumot terjeszteni fogják. Mindketten aláírták az iratot, ami azt jelenti, hogy egyetértenek annak tartalmával. Nem szükséges, hogy az irat egész tartalmát ismerniük kellett volna. A bíróság nem jutott arra a meggyőződésre, hogy a vádlottak cselekedetükkel törvényhozói hatalmat tulajdonítottak volna maguknak. A bíróság szubjektive nem tudta megállapítani a vádban felhozott bűntettet, noha objektíve adva volt. Az ittasságot a két vádlottnál a J>i- róság nem vehette bebizonyitottnak, mert a vádlottaknak legalább azt kellett volna tud- niok, hogy az államegység ellen fordulnak. A nyomtatvány tartalmával nyilvánosan lázitottak az állam alkotmányos egysége ellen. A közérdek megkívánja, hogy a büntetés kitöltessék. Bedő dr. védő gondolkozási időt kért fellebbezésének benyújtására, Lázár főállamügyész rögtön bejelentette fellebbezését. Deanko gondolkozási időt kért arra vonatkozólag, hogy a büntetést elfogadja-e, Brozsek nyomban belenyugodott. Flóriánra lőtt. A golyó tarkóján találta Flóriánt és jobb szemöldöke fölött repült ki. Flórián azonnal össze- roskadt székén, ebben a pillanatban lépett be felesége, aki midőn látta, hogy mi történt, az ablakhoz ugrott és segítségért kiáltott, niinger azonban utána ugrott s egy méter távolságról rálőtt az asszonyra is, akit a golyó halántékán talált. Az asszony szintén a földre bukott s utolsó szava ez volt: „Gyermekeim!11 Ezekre a szavakra nyílt az ajtó s Flóriánéit hat éves kisfia jött be a szobába. De amint megpillantotta holtan heverő szüleit, ismét becsukta az ajtót s a zárat is előretolta. Illinger erre elmenekült s kevéssel rá én is követtem. Eddig tart Baloun elbeszélése, — hogy menynyiben felel meg a valóságnak csak a további nyomozás fogja megállapítani. Illinger a csend- őrség széles apparátussal kutatja. Hir szerint a gyilkos Bajorországba szökött. — Felhívás a pozsonyi MAKK tagjaihoz. Magyar bajtársi szeretettel tudatjuk az egyesület összes tagjaival, hogy rendes évadnyitó közgyűlésünket október 19-én délután fél 5 órakor Pozsonyban a Komensky-egyetem jogi fakultásának (Káptalan u. 1.) III. számú előadótermében (I. em.) tartjuk meg a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó és beszámolók. 2. A CsMASz alapszabályainak jóváhagyása. 3. A tisztikar megválasztása. 4. Esetleges indítványok. — Azon az esetben, ha a fél 5 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen volna, úgy a másodszori összehívásra minden körülmények között határozatképes lesz. — Ugyancsak október 19-éu tartjuk szokásos ismerkedő esténket S órai kezdettel a Jaklits- (Mihály-u.) féle vendéglő különtermében. Pontos megjelenést kérünk. Bajtársi üdvözlettel: Duka Zólyomi Norbert s. k., ügyvezető elnök, Décsy Aladár s. k., titkár. Fizessen elő a ar Kénes fféf-re Előfizetési ára Yi évre 36.— Kos. Minden ejságárnsnáJ kapható V
