Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-16 / 235. (2160.) szám

6 Bankösszeomlás és morfium: idegek játéka „Teuton düh elpusztította, amerikai ajándék megnyitotta1* Visszakerül a lőweni egyetem homlokzatára a németgyalázó felirat A belga bíróság döntésében elmarasztalta a kultúra álláspontjára helyezkedett egyetemet Kiét ember omiott össze a napokban: Siey- karí és Maria Orska, a bankvezér és a mo­dem német dráma egyék vezéralakja. FaHú­zódtak az idegek itt is, oii is — ma úgy va­gyunk az idegekkel, hogy mm&enMt fellázad­nak uruk, az ember ellen. Tranzakciók katak- Uzmwscm rombadölö felhőkarcolói temették maguk alá azt a Sieglmrtot, aki boseli és eas- tiglionis küzdelmében győző maradt, akinek a neve mMliérdotcat jelentett és aki akara­tét ráerőszakolta az Osztrák Nemzeti Bankra és evvel egy egész állam gazdálkodására. Nagy komédiás, pompás méretekben eleve­nedő színész volt Sieghardt, a kis sziléziai faluból elindult rabbi jelölt. Karrierje az új­ságíráson és a parlamenten át vezeteti a bankhoz, a pamnosolőhoz, a milliárdohhoz. Sieghart lett a kis Singerböl: szimbolikus névcsere. Ferenc József kinevezte belső tit­kos tanácsosnak — titkos tanácsadását követ­ték Bécsben tegnapig, az összeomlásig. Köz­ismert szerencséjéhez tartozott, hogy legna­gyobb ellenségét, Ferenc Ferdinándot Sera- jevoban meggyilkolták és az államfordwlat után. minden■ méi'etet megtízszerezve vetette rá magát Ausztria pénzügyeire. Egymásután felszívta a kisbankokat, majd féltucat kö­zépbankot, emberfeletti expanziót kísérelt meg ott, ahol minden összezsugorodott, eltör­püli: Ausztriában. Gondolatai még mindig a régi monarchia keretei közt mozogtak és ssét- repeszteiték a „vízfejt Bécset. Tragikuma: nem ismerte el a természet és az állam tör­vényeit, szuverén volt ott, ahol nem volt min uralkodni, ahol már csak mentem lehetett. Egy ember akaa'atai szembekerült trón- és népbukások, gigantikus átesőporkid ások pa­rancsoló szózatával, de ő egymaga túl akar­ta harsogni a kakofóniát, megállást parrn- csoll az időnek, az eseményeknek, azt hitte, hogy emelkedik, amikor végzetesen zuhant és hitte ezt azért, mert egész élete emelkedés volt. Túlhajtott személyiség, agyonexponált ex­panzió: idegék játéka. Következmény: bank- összeomlás. Orska Mária emberi összeomlásának össze­tevői Sieghartéhoz nemhogy csak hasonlíta­nának, ugyanazok. Sminkelve végig Európán, Amerikán, idegeket felcsigázni, hogy bírják a tempó jortisszimóját, idegeket csendesíte­ni, hogy bírják a felcsigázást, vért és életet kölcsönözni száz életnek a színpadon, soha­sem önmaga lenni és a fejlődés végén piran- dellós sallomorialéval fejest ugrani a lét- nemlét hullámai közé ott, ahol a határmes- gyén elmosódik az elet színjátszása és a szín­játszás élete közt a megkülönböztetés: a túlhajtott személyiség ezerfaja sziluettés, agyonexponált expanzió örvénye fölött állni és — morfiumot morfiumra halmozni, hogy az örvénybe bele ne szédüljön —; ez Orska Mária. 1 Sieghart Bankvezér kezében a hatalom volt a morfium akkor, amikor Ausztria össze­roppant, árny hat alom, de babusgató, zson­gássá változtatva a harsogaló fájdalmat. Ors­ka kezében a morfium töltötte be ezt a sze­repel: hatalmi álmokat hozó morfium akkor, amikor a valóság a színpad átszi valósága omlott össze köriU.lte. Amikor önmaga var JóságőJioz, OnJca Máriához, az emberhez akart visszatalálni és önmaga helyett a sze­rephalmozás fantoméval állt szemben: arcok és maszkok csodálatos egyvelegével, gesztu­sok megvadult iramával, idegen gondolatok légiójával, szenvedélyes szótár ódákkal, ame­lyek sötét zuhataggal bontották el azt, ami az életben Orska Mária volt. Sieghart Énje banktranzakciókká párzott szerte, Orska Má­ria Énje szerepekké. Mégis mindketten még ezen a végső ponton megkísérelték az Én- expanzió isteuMsértését. Tranzakciótól tran­zakcióig, bankfelszivástól banJcfelszívásig, pénzdAktát őrs ágig, ezernyi összetaposott Én­ből sziámi a saját élethez szükséges mindig nj energiákat: diktátorrá dermedni a pa­rancsnoka hídon, mikor a hajó tajtékzó hül- lámsirba bukik alá: Sieghart és Orska. Mindkét pálya akkor fejeződött be, ami­kor megkezdődött; a,z idegek játékának de- termA/nációs akkordja volt a két pálya koi'O- nája. Mind/kellen vagyonokat kerestek és nem volt semmijük. Orska. egy estéért dollár- ezreket, Sieghart dollárszázezreket kapott ás a nagy armyeső sem tudta a Icát embertalajt megtermékenyítem: felszívták és nem nőtt ki belőlük egy zöld ág. Egy csendes óra., ami- kor nem történik Semmi, csak az óra maga, az (tra csendes múlása, tovo,tűnése. Egy óra., (/melyben nem zabáit volna Sieghart még egy bamkot, Orska egy sikert. Az idegeken nem Vehet uraíkodm, az ehzA ét m idcéaó taó aes Brüsszel, október 15. Néhány hónappal ez­előtt beszámoltunk egy különös perről, amelyet Wihitney Warren amerikai építész indított a lö- weni egyetem tanácsa ellen. Az érdekes pör, mely úgyszólván egész Európa figyelmét fölkel­tette, hosszas huzavona után most nyert befe­jezést. Mint emlékezetes, a világháború alatt a francia­német harcok folyamán elpusztult a lőweni egyetem s az egyetem fel­becsülhetetlen értékű könyvtára is. A világháború befejezése után az Egyesült Ál­lamokban gyűjtés indult meg az egyetem újjá­építésére s a munkálatok vezetésével Whitney Warren dúsgazdag amerikai építészt bízták meg, aki maga is jelentős összeggel járult hozzá a költségekhez. Warren az egyetemet restaurálta s homlokzatára szimbolikus emlékszobrot állí­tott amelynek párkányzatára ezt a latin mon­dást vésette ki: „Forore teutonico deruta, dono americauo restituta.“ (Teuton düh elpusztította amerikai ajándék meg­újította.) Németországban óriási felháborodás keletke­zett a németfaló felirat nyomán s ekkor Ladeux, a lőweni egyetem rektora, valamint számos belga és francia pacifista Waren meg­Berlin, október 15. j Nagy szenzációnak kellene lennie annak, ami ilyen hatmilliós városban, mint Berlin, általános érdeklődésre számíthat. Azért csak lokális jelentőségű esemény volt, hogy, a Bu­dapest erstrassén a napokban megnyílt Spo- larits fényes nj magyar helyisége, a „Hungá­ria11. Prudy festőművész a magyar népéletből vett motívumokkal díszítette az elegáns he­lyiséget és a megnyitóest iránt nemcsak egyes magyar társaságban, hanem a magya­rokkal kapcsolatot tartó berlini körökben is érdeklődés mutatkozott. Egy kiállítást sem szabad közvetlenül a megnyitás után megitélni, egy vendéglőt még kevésbé lehet, ahol az üzem csak később jön bele a rendes kerékvágásba. Első napokban a személyzet nem találja meg a helyét, sőt el­veszti a fejét a nagy buzgóságban. A panasz az volt, hogy a pincérek a követség és dísz­vendégek asztalai előtt tolongtak, a többieket várni hagyták. Megütközést keltett, hogy a hirdetett cigányzene elmaradt, már pedig .magyar helyiségben igazi hangulatot csak ci­gányzene adhat, mert jazaért Berlinben sem kell messzire menni. A legnagyobb és legsú­lyosabb hóiba a drágaság. Mikor itt minden hely versenyez az olcsóságban és elképzelhe­tetlen fényességű és pompájú palotáják, mint a „Femina“ táncpalota, Berlin egyik látvá­nyossága, két márkáért a tánc mellé még uzsonnát és vacsorát is adnak, akkor vesze­delmes egy üveg közepes magyar borért hét márkát kérni. A megnyitáson megjelent és még inkább meg nem .jelent, a német fővárosban már be­érkezett magyarokról lehetne ez alkalommal egyet-mást elmondani. Berlinben állandóan körülbelül nyolcezer magyar él és folytat ádáz küzdelmet az élet­tel. Három magyar egyesület működik. A legtekintélyesebb, amelyiknek most Gutt- mann József nagyiparos az elnöke, hatszáz ta­got számlál. A „Berlini magyar egyesület“- Íren az itteni intelligencia és tőke, a „Magyar iparosok és kereskedők körében14 a kispol­gárság és a „Petőfi egylebben11 a berlini ma­gyar munkások tartanak össze. A magyar kor­mány a Oollegium Hungaricumot tartja fenn. övék. Ebek, akik minden dresszura ellené­re neki támadnak gazdájuknak. A gazda a narkotikum ostorával felel. Az ebek vérben- forgó szemekkel visszahúzódnak. Azután új­ra tárnádnak, vadabbwl, meri ujuU erővel... Siegharlujck villát kellett volna vásárolni az istenhátamögötti Varalbergben. Orska Má~ ráimak el kellett volna vonulnia a vidékre, ü, aki, Bleischröder bárót mrtjd, hogy tönkre­tette, igen jól festett volna egy kis német fa­luban, leérti virágait öntözgclve. Sieghartnak nagy beszédeket kellett volna kivágnia a. lcu- paklanács ülésem, ha arról volt szó, hogy vegyen-e a fáim uj pücegödörtisztitó gépet. Orska Máriának jó JeU vo/na^ ha Andersen­kérdezése nélkül eltávolíttatta a homlokzatról a párkányzatot azzal az indokolással, hogy örök akadálya lesz a németekkel való kibékülésnek. Egyúttal an­nak a kívánságnak adott kifejezést az egyetemi tanácsban, amely előterjesztését jóváhagyta, hogy ezt a mondatot véssék a szoborra: „Furore bellico deruta, dono americano restituta.“ (Há­borús düh elpusztította, amerikai ajándék meg­újította.) Warren építész azonban nem egyezett bele a felirat megváltoztatásába és pert indított a lőweni egyetem tanácsa ellen. Keresetében ítéletet kért arra, hogy az egyetem, tanácsa köteleztessék a feliratot eredeti fogal­mazásában alkalmazni, egyben pedig két millió frank kártérítést is követeL A bíróság most hozta meg határozatát a ké nyes ügyben. Előzőleg felolvasták a tárgyalá­son a belga közmunkaügyi minisztérium szak- véleményét, amely úgy szól, hogy Warren párkányzatát a régi szöveggel régi helyére kell beépíteni az egyetemi könyvtár­palota főhomlokzatán. A bíróság helyt adott a szakvélemény érvelésé nek s elrendelte a németellenes felirat alkalma­zását-. Amennyiben Ladeus rektor nem fellebbez a belga semmitőezékhez, ami eddigelé nem tör­tént meg, a feliratot már a legközelebbi napok­ban vissza teszik a homlokzatra. , j Ennek Tárnod!y Mihály a-z igazgatója. Ebben a magyar házban 40—60 bennlakó van, akik ide tanulmányi ösztöndíjjal jöttek. A „Ma­gyar intézet11 az egyetemen Farkas Gyula ta­nár vezetése alatt áldásthozóan működik. A tudós professzor egyszersmind a finn és tö­rök nyelveket is előadja. Érdekes feladat rövid szemlét tartani a Berlinben élő, ma már jórészben világhírű magyarok felett. Művészek közül, mint a színház és film hírességei, itt működik Bíró Lajos, a kitűnő író, az amerikai hatalmas „Universal11 tár­Otthoni-Jódkurákj kérjen prospektust Fiirdöigazgatóság Csizfiirdö | mmmmmmmmmmmammmmmmmmtmmmmmm minmmmammmammmammm saság filmdramaturgja. Eszterházy Ágnes, a szép filmdiva és Hollay Kamilla nagyon nép­szerűek. A Limdströim gramofon társaság ma­gyar tagja Loránd Edith hegedümüvósznö, akinek itt állandó filharmonikus zenekara van. Ez a világcég készítette Basilides Mária dalelőadásainak lemezeit is. A fii ínkedve u célt közül, akik legutóbb Amerikából jöttek át, Korda Mária, Vár konya Mihály, Huszár Ká­roly, ki Pufi néven ismertebb, német filmgyá­raknál működnek. Balázs Béla filmíró is most állandóan Berlinben tartózkodik. A 'szinész- világból Alpár Gittát és Zádort említem. Hal­ni ay Tibor legutóbb nagy sikert aratott a Reinhardt által eredetien rendezett „Fleder- maus11 operettben. Sokan tudják, begy Rein­hardt híres színésze, Paul Hörbiger bölcsője Budapesten a Lágymányoson ringott és Atil­la a magyar neve. Sebastiani, a Stádtische Oper kiváló fiatal karnagya, fia Sebestyén Kárólynak, a magyar szinészakadémia igaz­gatójának. Darvas Lili szintén Reinhardt mű­vésznője és férje, Molnár Ferenc hosszabb időt tölt a német fővárosban, mint Bécsben vagy Budapesten. Miután Berlin most az ope­retté világpiaca, Lehár és Kálmán Imre is hónapokig élnek itt, betanítják és dirigálják bemutatóikat. Róbert Jenőnek két színháza is van. Képzőművészek közül Bató festőművészt és meséket olvas fel a falusi csemetéknek . . . Meggyógyultak volna önmaguktól. Nem tet­ték. Úgy látszik, hogy ezt az egyet senki sem tudja megtenni. Senki, sem tudja magát a legnagyobb betegségtől megszabadítani, ön­magától,. Úgy látszik, hogy az életnek nincs értéke, ha nem a sajátét éli az ember, ak­kor is, ha rájött, hogy a saját élete a leg­halálosabb betegség és a biztos halál. És úgy látszik, hogy nincs az a,z erős él elosztón, amely evvel a halállal meg tudva mérkőzni. Vannak életek, amelyek önmaguk nekrológ­jai. A Siegharl és Orska élete ilyen nekrológ, amely mögött a zárponl: morfium. Neubaucr Pád. Asztalosmühely és butorraktár Bláha Jan, Praha-Kosife Plzenská 312, Telefont 403-47. Magyarul beszél. Packa Kornéliát említem, de bizonyára, a te­hetséges magyar művészek közül sokan vár­nak a nem könnyű érvényesülésre. Az építőművészek közül régóta hírneves a magyar származású Kaufmann Oszkár mint szinházépitő és kávéházberendezéi tervező. A nagyszerű K roll-étterem és a Schottenham- mel-kávéház az ő élénk fantáziáját dicséri. Maholy Nagy Lajos mint ultramodern deko­ratőr sok sikert ért el. A berlini sajtó ismertebb munkásai között is vannak magyar nevek. Ez nem csekély do­log, mert az ősnémet (különösen a porosz né­met stílus) elsajátítása idegennek vajmi rit­kán sikerül, még hogyha évtizedeken át is élt Berlinben. Szatmári Jenő, a tekintélyes „Berliner Tageblatt11 szerkesztője és egy na­gyon elmés berlini vezető írója, itt is ritka jelenség. Ilyen jelentékeny németté vált ma­gyar zsurnalista Stein Lajos, a „Nord und Süd“ politikai revü és Glück Kálmán, az Ul- stein kiadásában megjelenő „Morgenpost“ szerkesztője. A tudományos világból említeni kell: Lich- tenberg Sándor urológust, Plesoh János bel­gyógyászt, Polányi fizikust, Róna Péter fizio- kómíkust, Péterit Tibor anatómust, a bacil- lusokat boncoló mikroszkóp feltalálóját és Mezei Emilt, a Siemens és Halske cég igaz­gatóját. Német egyetemeken tudvalévőén még sok kiváló magyar tudós működik. A pénzvilág előkelő tagjai: Manovil, a Mendelssohn-bankház vezetője és Weisz ud­vari tanácsos, a Berlinben élő magyarok lel­kes pártofgója. Pálya Menyhért, a Deutsche Bank igazgatója és Alberti Viktor kiadótu­lajdonos. A nagykereskedők és iparosok kö­zül felsorolhatjuk a következő neveket: Szi- lassy, az „Olaj és benzin kanzorcium“ igaz­gatója, Radó, ismert szűcs, Delej Imre nagy kalapcég. Az előkelőbb szabók, szűcsök és oi- pőkereskedők között sok magyar van. A ha­talmas és fényes „Conditorei Vien“ tulajdo­nosa is magyar ember, aki a jó magyar éte­lek és italok felszolgálásában versenyez a nagyon népszerű, de kisebb és kedélyesebb „Weisz csárdával11, a magyar bohémek ked­velt találkozóhelyével. Az óriási, amerikai méretű Berlin kicsiny magyar szigetéből a ma embereit ragadtuk ki. A német főváros lázas előretörésében nem tudni, kik lesznek a holnap bősei és azt sem, hogy bányán vannak az elmerült hajó­töröttek. Péterfi Jenő. Ungvár környékén megkezdődtek az első csehszlovákiai hangosfilm felvételei Ungvár, október 15. (A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének távirati jelentése.) Kedden reggel Ungvár határában megkezdőd­tek a Svec ezredes című első cshszlovákiai hangosfilm felvételei. A felvételeik céljaira a katonai parancsnokság egy ezred katonát bo­csátott rendelkezésre. A felvételeket Ungvár városában, majd Uzsokon folytatják. Kielégítő sikerrel járt az R 101 első próbautja London, október 15. Amennyire idáig meg lehet állapítani, az R 101 uj angol lég­hajónak első prőbarepülése jó eredmény­nyel végződött. A három motorral dolgozó léghajó hatvan mérföldes sebességgel haladt. A kormányzás szintén kielégítő volt Ma még némi változtatásokat hajtanak végre a lég­hajó szerkezetén, amelyek a próbauton szükségeseknek bizonyultak. Ezért a legkö­zelebbi útra csak pár nap múlva kerül a sor és nagyobb utakra csupán az ötödik próba­repülés után bocsátják a léghajót. A másik nagy angol léghajót, az R 100-at előreláthatóan a jövő hét folyamán viszik ki a howdeni 1 éghaj óosur nőkből s mivel Howden- ben nincsen kikötő-állvány, a léghajó azon­nal Cardingtonba repül. Egy ungvári gyermek fiobert-goiyóval meggyilkolta játszótársát Ungvár, október 15. (A P. M. H. ruszin- szkói szerkesztőségének távirati jelentése.) Borzalmas gyennektragédla történt ma Ung- várott Gerzanics István nyugalmazott jegy­zőnek László nevű tizenöt éves fia Olehla László tizennégy éves játszópajtásával együtt flobeit-puskájavai játszadozott a kertben. A' fegyver Olehla kezében volt, amikor váratla­nul eldördüli. A golyó olyan szerencsétlen irányt veit, hogy Gerzanics László nyakába hatolt és a főütőeren haladt ál. A szerencsét­len, gyermek pár porc alatt elvérzett Glehlr. Lászlót letartóztatták. r\J Magyar viíág Berlinben 1329 október 16, awrti

Next

/
Thumbnails
Contents