Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-16 / 235. (2160.) szám
1939 október 16, agerda. 'PRSJOT-MAGtoR-HlRMP Farkasbarátság Szlovenszkó, október hava. (—j.) Európa egyik embertáborában — tudtommal jelenleg is Bécsben — él csöndes magányában egy férfiú, egy idealista politikus, aki bizonyára megörült a hírnek, hogy kedvenc eszméje: Páneurópa halad a megvalósulás felé. Vagy tán nem is örül. Legalább is nem mutatja, hogy öröme volna, ő másképp képzelte az eszme megvalósulását. Ez a férfiú: Coudenhove-Kalergi gróf. Eszméje csak formájában uj, de nem csirájában. Páneurópa, nagyobb szuverénitási eltolódásokkal, a dunai konfederáció eszméje: nagyban. Ennek pedig Kossuth Lajos a szülőatyja. Páneurópa problémája semmivel sem köny- nyebb elméletben, mint a gyakorlatban. Uj patrónusa, maga Ériand is, nem jutott el tovább az eszme helyeslésénél. Magamnak már jó négy év előtt volt módomban behatóbban foglalkozni a páneurópai kérdés gyakorlati módozataival. Már akkor nyílt alkalmam megismerni e nagy probléma valódi súlyát és akadályait. A francia közvélemény számára csak ezentúl lesz e kérdés az a nyitott könyv, amiből sok meglepőt fog kiolvashatni, ha ugyan nem dől dugába e terv már az első teoretikus összecsapásnál. Ma már erős a hitem, hogy mindaz, amit eddig hoztak fel Pán- európa mellett, távolról sem elegendő a szerencsés kivitelhez. Páneurópát semmiesetre sem lehetséges megalkotni az Egyesült Államok mintájára. Hiányzik itt az egységes nyelv, közszellem és gazdasági bázis, az egyesülés eme egyedül biztos fundamentumai. Az alapok lerakását kisérő auspiciumok — ha ugyan Briand megnyilatkozását és mindazt, ami eddig hangzott el félhivatalosan az eszme mellett, alapvetésnek lehet tekinteni, — a legkevésbé biztatók. S ha az alkotás továbbra is a jelenlegi mederben halad, mágikus politikai éléslátás nélkül is helyes lesz a diagnózis, hogy a páneurópai nagy eszme megbukik s ha valamiképp mégis összekovácsolnák, előbb-utóbb össze fog omlani. A nagy terv Achilles-sarka a téves kiindulásban keresendő. Páneurópát, már mint fél- hivatalos tervet, erősen vegyes érzelmekkel fogadták az államok hivatalos faktorai. Az uj béke előnyeit élvezők helyzetük biztosítását látják az átszervezendő Európában. Hiszik, hogy a ma ütközőpontjairól másfelé terelődik a figyelem és minden megmarad szép csendesen — a régiben. Ez a titkos öröm az igaz- talanul megnyomorítottak előtt ma már részleteiben is ismeretes. Megtörtént tehát a megmozdulás az ő részükről is. A ma erősebbek e feltevése igy már csak csalóka remény. Egész Európa tele van tőmegpanasszal, nyomorral, az egyensúly biztosítása érdekében egyik konferencia követi a másikat, a kisebbségek helyzete pedig évről-évre aggasztóbb, siralmasabb. Ki merné ma becsületes meggyőződéssel állítani, hogy az uj béke nyomában nem támadtak oly húsbavágó sérelmek, melyeken sürgősen kell javítani, ha valóban őszintén óhajtjuk a békét, legalább is egy viszonylag rövid időre? Mindenki érzi, hogy a ma békéje nem a lelkek békéje és hogy az uj rend semmivel sem kevesebb, vérontásra szánt, szuronnyal van alátámasztva, mint a világháború előtt. A változtatás elől azonban minden arra hivatott makacsul visszavonul. Szemléltetővé tenni a hibát és megbarátkozni a tudattal, hogy ezeket majd rá is olvassák a nagyok fejére, senkinek sincs ínyére, mégha oly hatalmas is az illető. Emberi gyönge ez és hibát belátni, annak összes következményeivel, még a nagyok közül is csak a kiválasztottak tulajdonsága. Köztársaságunk elnöke egy nagy publicitásu németországi lap hasábjain legutóbb megjelent nyilatkozatában a mai állapotot a béke átmeneteként jellemezte. Szerinte most a békének intervalluma következik. Ezt az időt pedig azért kapta Európa, hogy a kisebbségi problémáról és Európa felosztásának hibáiról megegyezzék. Az őszinte emberek mindig meg tudnak egyezni. A felosztás hibái tehát már nem közjogi titok többé. Masaryk elnöknek mindenesetre könnyebb a helyzete, vallomást tenni e hibák létezése mellett, mert a felosztásnál nem övé volt a döntő szó. De ez az őszinte megnyilatkozás igy is meggondolásra int és megszívlelendő az ellentáborban is. Páneurópa eszméje semmiképpen sem jelenti e felosztás hibáinak a terv kivitelével beálló automatikus eliminálását. Sőt! Ma már semmi kétség afelől, hogy e hibák eloszlatása kérdésében győző és legyőzött szöges ellentétben álló hatást vár Páneurópa megvalósulásától. Ily mélyreható kétoldalú reservatio mentális mellett Páneurópa soha sem fog emelkedhetni erkölcsi hivatásának magaslatára s nem lesz egyéb, egymásra szakadatlanul farkasszemet néző kényszeregyüttlétnél. S egy ilyen vállalkozáson nem is lehet Isten áldása. Ha Briand csak egy ilyfajta Páneurópát szándékszik összekovácsolni, egyenesen homokra épit. Ezt a kártyavárat könnyen el is sodorhatja a legelső kis vihar is. Biztos építési alap itt egyedül a hibák előzetes és nem utólagos megjavítása. Sine qua non-ja ez Páneurópa létének is, Utólagos kimódolá- sokban bizakodni, hiú ábránd, dőreség volna. Erre tanított meg jócskán a letelt tiz keserves esztendő. Európának pedig nem Protek- tionskinder dédelgetésére, hanem igazságra, Mindenütt lelkes magyar tömegek tüntetnek az autonómista választási szövetség mellett Hatalmas sikerű magyar választási népgyűlések Szlovenszkó minden vidékén Pozsony, október 15. (Saját tudósitónktól.) Az autonómista választási szövetség pártjainak: az országos keresztényszocialista, a magyar nemzeti és a szepesi német pártoknak vasárnapi népgyülésein olyan lelkes hangulat nyilatkozott meg, amely bizonyossá teszi, hogy a választás a választási szövetség föltűnő győzelmével fog lezárulni., Harmincnégy községben rendezett a két párt népgyüléseket s valamennyi helyen óriási érdeklődés mellett. Kimagasló jelentőségűek voltak a nyitrai és kassai népgyülések, amelyekről tegnapi számunkban már részletesen beszámoltunk. — Ugyancsak ezrekre menő tömeg sorakozott föl Gután, ahol évtizedek óta nem volt ily látogatott és lelkes hangulatú gyűlés. A népes köz- ségnek ezrne-java ott volt a gyűlésen és ki-kitörő lelkesedéssel hallgatta Holota János dr. képviselőjelölt és Énekes László párttitkár meggyőző szavait. Mindketten mint a szloven- szkói politikai élet jelentős eseményét méltatták azt, hogy sikerült végre kiküszöbölni magyar és magyar között a viszálykodást és baráti jobbot nyújtott egymásnak Szlovenszkó magyarságának két, nagy pártja. A magyar tömegek szivéből fakadó óhaj valósággá vált s most már minden erőnket azok ellen összpontosíthatjuk, akik nemzeti létünkre törnek. Hosszasan zugó elismerés, taps követte a szónoklatokat s a tömeg az autonómiát éltetve oszlott szét. Holota János dr. és Énekes László még Szi- mőt is fölkeresték, ahol ugyancsak nagy lelkesedéssel hallgatták szavaikat. Csallóköz magyarsága is megmozdult a közös lista mellett. Bősön ezernél több hallgatóság gyűlt össze. Balogh Péter szavaiból a szlo- venszkói nincstelenek panasza csendült ki, akik a földreform következtében elvesztették kenyerüket s most munka nélkül máról-holnapra tengetik életüket. Kalica Sándor a két párt követeléseit sorakoztatta föl, amelyeknek teljesítése gyökeresen segíthetne a jelenlegi gazdasági helyzetén. — Nyék és Várkony lakossága Poór Ferenc, Kalica Sándor és Balogh Péter szónoklatait hallgatta áhitatos figyelemmel. — A bakai népgyülésen Poór Ferenc és Ferenci Károly jelent meg, akiknek buzdító szavai emlékezetessé teszik a népgyülést a nagyszámú résztvevő számára. Jaross Andor képviselőjelölt és Kardoss Győző titkár Komáromszentpéter, majd délután Ógyalla lakossága előtt beszélt. A komá- romszentpéteri gyűlést Kollár helyi elnök nyitotta1 meg. Magvas bevezetője után Jaross Andor á kisebbségi magyarság nemzeti kötelességéről tartott nagyhatású beszédet. Kötelessége itt a magyarnak — úgymond —, hogy az egész világ figyelmét ráirányítsa jogos követeléseire, hogy az autonómiába vetett hitét föl ne adja és hogy minden erejét összeszedje a nagy nemzeti küzdelemhez. A nagy lelkesedést kiváltott beszéd után Kardoss Győző szónokolt, akinek humoros példázatai nagy tetszést váltottak ki a résztvevők között. Hidaskürtön Benkó József lelkes bevezetőjét, Vizi Károly központi titkár tartalmas beszéde követte, majd Méhes Rudolf és Simonics Gyula lelkesítették a hallgatóságot. — Diószegen délután volt népgvülés, amelyen a környék kiküldöttei is megjelentek. Itt is Vizi Károly és Méhes Rudolf beszéltek a népgyülésen, amely a szónokok lelkes éltetésével fejeződött be. Pozsonypüspökin Durdanich Aladár vázolta nagy tetszést keltve az állampolgársági sérelmeket, amelyek tiz év óta fájó sebét képezik a magyar kisebbségnek. Haulik (György szavai a gazdaközönség szivéhez találták meg az utat. Morvay Kálmán a munkásokhoz és iparosokhoz szólt. A nagyszerűen sikerült gyűlést a keresztényszocialista párt helyi szervezetének elnöke, Reichel István, nyitotta meg és zárta be. A féli gyűlésen ugyanezek a szónokok vettek részt. Ennek lefolyását is mindvégig teljes siker jellemezte. Nagymácsédon százakra menő résztvevő előtt nyitotta meg a népgyülést Miklós Árpád. Prikopszky Jakab és Mészáros László beszédét a más pártállásnak is elismeréssel hallgatták s a gyűlés sikerére jellemző, hogy utána sok uj tag iratkozott be a keresztényszocialista pártba. A két párt tovább folytatja választási agitá- ,dóját Szlovenszkó minden vidékén. Október 15-én Tompán, Magyaron, 17-én Felsőszeme- rén, Felső túron, 19-én Nagyfalun, Szécsényben, Pereszlényben. 20-án Tnámon. Ipolynyéken, Ipolyságon, Paláston és Gyerken rendez nép- gyűléseket. Fflssy Kálmán Párkányban Párkány, október 15. Az elmúlt vasárnapon Füssy Kálmán, az egyesült ellenzéki pártok szenátorjelöltje, Muzslán és Párkányban tartott beszámolót. Baigh Árpád körzeti elnök megnyitó beszédében rámutatott tarra, hogy miért kell ellenzéki politikát folytatnunk, továbbá a párkányi járás lehetetlen közegészségügyi állapotáról beszélt. Muzslán és Párkányban igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg Füssy Kásmán beszámolóját. A választások fontosságát kiemelve. Masaryk köztársasági elnöknek a Vencel-ünncpség alkalmával a cseh nemzethez intézett fölhívásával foglalkozott. Majd ismertette azt a nehéz munkát, melyet a magyarság pártjai a törvényhozás mindjét házában végeztek. Lapka Béla dr.’ Muzslán a választási törvényeket ismertette. Ölvedi János Párkányban a kulturális sérelmekről beszélt hosszabban. Hegedűs Balázs főtitkár a mezőgazdasági és ipari válságról beszélt, majd a magyar asszonyokhoz intézett buzditó szavakat. A gyűlések a leglelkesebb hangulatban zajlottak le. Sohasem volt oly erűs ellenzéki hangúiét iuszia- szkóban, mint a mostani választási kampányban Ungvár, október 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Most, hogy a tiz képviselői és kilenc szenátori jelöltlista nyilvánosságra került, Ungvár igen érdekes képet nyert. Az emberek az uccákon lépten-nyomon képviselő- és szenátorjelöltekbe botianak. Nem is csoda, hiszen összesen kilencven képviselő- jelöltje és negyvenöt szenátorjelöltje van Ru- szinszlcónak, akik most ünnepies arckifejezéssel járják a várost és hol egy-két vidéki embert próbálnak megagitálni az uccasarkokon, hol az országos hivatal lépcsőit koptatják. Ezt természetesen a kormánypárti listákon szereplők teszik, mivel a magyar ellenzéki pártoknak nincs Ruszinszkóban szükségük arra, hogy az agitációnak ezt a módját válasszák ... Ruszinszkóban az általános ellenzéki hangulat oly nagyfokú, amilyen eddig egyetlen választás idején nem volt. Igazolta ezt a cseh agrárpárt kapkodása, amelynek jelöltlistáját csak azért kellett há- romszor-négyszer megváltoztatni és uj címekkel toldani-foldani, mert a felburjánzó ellenzéki színezetű pártokat és azok aspiránsait mindenáron le akarta szerelni. Ennek tudható be, hogy a cseh agrárok ruszinszkói listájának neve oly hosszú, hogy valóságos litánia. A humorban nem szűkölködő ungvári közönség azonnal el is nevezte litániás-pártnak... morális meggyőződésből fakadó összetartásra s komoly munkára van égető szüksége. Páneurópa, ha valóban hivatott védője akar lenni népeinek, nem alakulhat meg csak mint egy újabb formájú, higabb lére eresztett népszövetség-féle. Ennek a mindenhatónak hitt intézménynek malasztjaiből eddig egy zsircsöppnyi se pottyant a száraz burgonyára utaltak falatjára. Pedig a fojtó kenyér ma mindenütt a siralmak középpontjában áll. Páneurópa közjogi formulája még teljesen bizonytalan. Az amerikai minta, a szövetséges állam formája, itt semmiképp se jöhet számításba. Európában, e nagy Babyloniában, csak ábrándozni lehet arról, hogy az egyes mai államok polgárai úgy érezzenek, mint egy összállam egységes népe s hogy annak polgáraiul is vallják magukat. Annnál mesz- szibbre esik ettől a valóság. Az államszövetség formulája inkább jöhet itt szóba, bár az együttműködés gyakorlati módjai felől még ezen közjogi szervezet mellett is előreláthatóan divergálok lesznek a vélemények. Még sok fejtörést fog okozni e kérdés végleges megoldása, ami egyúttal a mü betetőzése is lesz. Páneurópa gazdasági megszervezése metg kell, hogy előzte a közjogi beremdeizkedés kérdését. A problémának ez a része adottabb, könnyebb és időszerűbb. Az eddigi elképzelésben a vámsorompók lerombolásától lehetne várni a beteg vén Európa szanálását. Valóban, Európa egy hatalmas gazdasági egységgé tömörülve, mindenesetre meg fogja hozni a hőn óhajtott gazdasági fellendülést. De a hatás csak időleges lesz. Az észlelhető nagy megkönnyebbülésre rövidesen beáll egy újabb gazdasági depresszió. Európa népessége is tiz évenként súlyos milliókkal növekszik, ámde a gazdasági érvényesülés lehetőségei ennek arányában távolról sem elégítik ki a szükségletet. Ez a tény Páneurópa tervezői részéről sem maradhat figyelmen kívül. Páneurópának, ha nemcsak egy időleges védelmi és dacszövetség akar lenni a fojtogató Amerikával szemben, hanem népeinek igazi gondozója is, úgy már most kell néznie uj piacok után. Páneurópa kiútja szerintem a gyarmatpolitikában van. Minden figyelmet erre s főképp Ázsiára s tán még inkább a közelebb fekvő Afrikára kell fordítania, mert fölöslegét könnyen csak ott tudja elhelyezni és nyersanyaghoz is onnan juthat a legjutá- nyosabbam. Egy gazdag, viruló Páneurópa hosszantartó, szebb jövő biztositéka lehet. Ehhez azonban valamennyi állam alkotó munkájára van szükség, sokak együttes alkotó munkájának sikere pedig a jogos igények kielégítésén s a közös célért való lelkesedésen múlik. Éneikül Páneurópa is csak a széjjelhuzó duzzogok tábora lehet. De őszinte ember vágyed- hatik-e ilyesvalami után? BBEMBagaEgKaerarew Első Szlovák Leánykiházasité Intézet m„ sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust. 3 ■Bonm Richter János a tiaramvőlgyében azzal a politikával, amely a Szlovén szkóba zárt magyarság életlehetősége ellen tör. A magyarság itt ma a lét és nemlét alternatívája előtt áll. De ne siránkozzunk! Sursum Corda! Fel a szivekkel! Hiszen a magyarság sorsa ezer éven keresztül a folyton megújuló szenvedések utján vezetett. Legkirívóbb sérelmeink feltárása után az irredentizmus vádjával foglalkozott és azt visz- szautasitotta. Az irredenta valótlan vádjára Renes propagandájának van szüksége, hogy erre a „jogalapra14 hivatkozva továbbra is elodázza a kisebbségi jogok megvalósítását. A szlovenszkói magyarság esakis a jog és igazság fegyverével akar küzdeni és küzd is, hogy kivívja a csehszlovák aikot- mán y tör vénybe lefektetett jogait. És ezt nevezik Benesék magyar irredentizmusnak! A nagy tetszéssel fogadott és lelkes helyeslésekkel kisért beszéd után Szóinoky Gyula, a keresztény szocialista párt érseku jvári titkára szónokolt ugyancsak nagy hatás mellett. Az impozáns sikerű népgyülést Csery István községi biró, a magyar nemzeti párt nagysallói szervezetének elnöke talpraesett beszéddel rekeszíette be-. Délután Richter János kíséretével Csatára utazott, ahol szintén nagysikerű gyűlést rendeztek együttesen a magyar pártiszervezetek. Nagysalló, október 15. (Kiküldött munkatársunktól.) Szövetkezett ellenzéki pártjaink vasárnap a Garam völgyében is számos nagysikerű népigyülést rendezlek. Legjelentősebb volt ezek között a nagysallói és csatai népgyü-' lés, amely helyeken Richter János magyar nemzeti párti szenátorjelölt is megjelent. Az 1848-as magyar szabadságharcból közismert Nagysallóban élén a kis város intelligenciájával ott láttuk a magyar nép minden rétegét felekezeti különbség nélkül. Móesi András, az országos keresztényszocialista párt helyi elnöke nyitotta meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében a népgyülést, felhívta a hallgatóságot, hogy minden pártoskodás félretevésóvel segítsen a magyarság közös választási listáját győzelemre juttatni. Richter Jánost magyarruhás leányok virágcsokrokkal és szives szarvakkal köszöntötték. Richter egy nemes gesztussal a virágokat a nagysallói szabadsághősök emlékének ajánlotta fel Nagy figyelem és általános helyeslés mellett elmondott beszédében megemlékezett a nagysallói csatáról, amely a magyar történelem egyik ragyogó lapja. Szent ez a hely, melyen állunk, — mondotta — mert magyar hősök vére szentelte meg, a magyar szabadságért küzdve az önkény ellen. A magyarság ma is egymásra talált s közös erővel, nagy lelkesedéssel száll szembe
