Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-16 / 235. (2160.) szám

1939 október 16, agerda. 'PRSJOT-MAGtoR-HlRMP Farkasbarátság Szlovenszkó, október hava. (—j.) Európa egyik embertáborában — tudtommal jelenleg is Bécsben — él csöndes magányában egy férfiú, egy idealista politi­kus, aki bizonyára megörült a hírnek, hogy kedvenc eszméje: Páneurópa halad a meg­valósulás felé. Vagy tán nem is örül. Legalább is nem mutatja, hogy öröme volna, ő másképp képzelte az eszme megvalósulását. Ez a férfiú: Coudenhove-Kalergi gróf. Esz­méje csak formájában uj, de nem csirájában. Páneurópa, nagyobb szuverénitási eltolódá­sokkal, a dunai konfederáció eszméje: nagy­ban. Ennek pedig Kossuth Lajos a szülőatyja. Páneurópa problémája semmivel sem köny- nyebb elméletben, mint a gyakorlatban. Uj patrónusa, maga Ériand is, nem jutott el to­vább az eszme helyeslésénél. Magamnak már jó négy év előtt volt módomban behatóbban foglalkozni a páneurópai kérdés gyakorlati módozataival. Már akkor nyílt alkalmam meg­ismerni e nagy probléma valódi súlyát és akadályait. A francia közvélemény számára csak ezentúl lesz e kérdés az a nyitott könyv, amiből sok meglepőt fog kiolvashatni, ha ugyan nem dől dugába e terv már az első teoretikus összecsapásnál. Ma már erős a hi­tem, hogy mindaz, amit eddig hoztak fel Pán- európa mellett, távolról sem elegendő a sze­rencsés kivitelhez. Páneurópát semmiesetre sem lehetséges megalkotni az Egyesült Államok mintájára. Hiányzik itt az egységes nyelv, közszellem és gazdasági bázis, az egyesülés eme egyedül biztos fundamentumai. Az alapok lerakását kisérő auspiciumok — ha ugyan Briand megnyilatkozását és mind­azt, ami eddig hangzott el félhivatalosan az eszme mellett, alapvetésnek lehet tekinteni, — a legkevésbé biztatók. S ha az alkotás to­vábbra is a jelenlegi mederben halad, mági­kus politikai éléslátás nélkül is helyes lesz a diagnózis, hogy a páneurópai nagy eszme megbukik s ha valamiképp mégis összeková­csolnák, előbb-utóbb össze fog omlani. A nagy terv Achilles-sarka a téves kiindu­lásban keresendő. Páneurópát, már mint fél- hivatalos tervet, erősen vegyes érzelmekkel fogadták az államok hivatalos faktorai. Az uj béke előnyeit élvezők helyzetük biztosítását látják az átszervezendő Európában. Hiszik, hogy a ma ütközőpontjairól másfelé terelődik a figyelem és minden megmarad szép csen­desen — a régiben. Ez a titkos öröm az igaz- talanul megnyomorítottak előtt ma már rész­leteiben is ismeretes. Megtörtént tehát a meg­mozdulás az ő részükről is. A ma erősebbek e feltevése igy már csak csalóka remény. Egész Európa tele van tőmegpanasszal, nyomorral, az egyensúly biztosítása érdeké­ben egyik konferencia követi a másikat, a kisebbségek helyzete pedig évről-évre aggasz­tóbb, siralmasabb. Ki merné ma becsületes meggyőződéssel állítani, hogy az uj béke nyo­mában nem támadtak oly húsbavágó sérel­mek, melyeken sürgősen kell javítani, ha va­lóban őszintén óhajtjuk a békét, legalább is egy viszonylag rövid időre? Mindenki érzi, hogy a ma békéje nem a lelkek békéje és hogy az uj rend semmivel sem kevesebb, vér­ontásra szánt, szuronnyal van alátámasztva, mint a világháború előtt. A változtatás elől azonban minden arra hi­vatott makacsul visszavonul. Szemléltetővé tenni a hibát és megbarátkozni a tudattal, hogy ezeket majd rá is olvassák a nagyok fe­jére, senkinek sincs ínyére, mégha oly hatal­mas is az illető. Emberi gyönge ez és hibát belátni, annak összes következményeivel, még a nagyok közül is csak a kiválasztottak tulajdonsága. Köztársaságunk elnöke egy nagy publicitásu németországi lap hasábjain leg­utóbb megjelent nyilatkozatában a mai álla­potot a béke átmeneteként jellemezte. Sze­rinte most a békének intervalluma követke­zik. Ezt az időt pedig azért kapta Európa, hogy a kisebbségi problémáról és Európa fel­osztásának hibáiról megegyezzék. Az őszinte emberek mindig meg tudnak egyezni. A felosztás hibái tehát már nem közjogi ti­tok többé. Masaryk elnöknek mindenesetre könnyebb a helyzete, vallomást tenni e hi­bák létezése mellett, mert a felosztásnál nem övé volt a döntő szó. De ez az őszinte meg­nyilatkozás igy is meggondolásra int és meg­szívlelendő az ellentáborban is. Páneurópa eszméje semmiképpen sem je­lenti e felosztás hibáinak a terv kivitelével beálló automatikus eliminálását. Sőt! Ma már semmi kétség afelől, hogy e hibák eloszlatása kérdésében győző és legyőzött szöges ellen­tétben álló hatást vár Páneurópa megvaló­sulásától. Ily mélyreható kétoldalú reservatio mentális mellett Páneurópa soha sem fog emelkedhetni erkölcsi hivatásának magasla­tára s nem lesz egyéb, egymásra szakadatla­nul farkasszemet néző kényszeregyüttlétnél. S egy ilyen vállalkozáson nem is lehet Isten áldása. Ha Briand csak egy ilyfajta Páneuró­pát szándékszik összekovácsolni, egyenesen homokra épit. Ezt a kártyavárat könnyen el is sodorhatja a legelső kis vihar is. Biztos építési alap itt egyedül a hibák előzetes és nem utólagos megjavítása. Sine qua non-ja ez Páneurópa létének is, Utólagos kimódolá- sokban bizakodni, hiú ábránd, dőreség volna. Erre tanított meg jócskán a letelt tiz keser­ves esztendő. Európának pedig nem Protek- tionskinder dédelgetésére, hanem igazságra, Mindenütt lelkes magyar tömegek tüntetnek az autonómista választási szövetség mellett Hatalmas sikerű magyar választási népgyűlések Szlovenszkó minden vidékén Pozsony, október 15. (Saját tudósitónktól.) Az autonómista választási szövetség pártjai­nak: az országos keresztényszocialista, a ma­gyar nemzeti és a szepesi német pártoknak va­sárnapi népgyülésein olyan lelkes hangulat nyilatkozott meg, amely bizonyossá teszi, hogy a választás a választási szövetség föltűnő győzelmével fog lezárulni., Harmincnégy köz­ségben rendezett a két párt népgyüléseket s valamennyi helyen óriási érdeklődés mellett. Kimagasló jelentőségűek voltak a nyitrai és kassai népgyülések, amelyekről tegnapi szá­munkban már részletesen beszámoltunk. — Ugyancsak ezrekre menő tömeg sorakozott föl Gután, ahol évtizedek óta nem volt ily látoga­tott és lelkes hangulatú gyűlés. A népes köz- ségnek ezrne-java ott volt a gyűlésen és ki-ki­törő lelkesedéssel hallgatta Holota János dr. képviselőjelölt és Énekes László párttitkár meggyőző szavait. Mindketten mint a szloven- szkói politikai élet jelentős eseményét méltat­ták azt, hogy sikerült végre kiküszöbölni ma­gyar és magyar között a viszálykodást és ba­ráti jobbot nyújtott egymásnak Szlovenszkó magyarságának két, nagy pártja. A magyar tö­megek szivéből fakadó óhaj valósággá vált s most már minden erőnket azok ellen össz­pontosíthatjuk, akik nemzeti létünkre törnek. Hosszasan zugó elismerés, taps követte a szó­noklatokat s a tömeg az autonómiát éltetve oszlott szét. Holota János dr. és Énekes László még Szi- mőt is fölkeresték, ahol ugyancsak nagy lelke­sedéssel hallgatták szavaikat. Csallóköz magyarsága is megmozdult a kö­zös lista mellett. Bősön ezernél több hallgató­ság gyűlt össze. Balogh Péter szavaiból a szlo- venszkói nincstelenek panasza csendült ki, akik a földreform következtében elvesztették kenyerüket s most munka nélkül máról-holnap­ra tengetik életüket. Kalica Sándor a két párt követeléseit sorakoztatta föl, amelyeknek tel­jesítése gyökeresen segíthetne a jelenlegi gaz­dasági helyzetén. — Nyék és Várkony lakos­sága Poór Ferenc, Kalica Sándor és Balogh Péter szónoklatait hallgatta áhitatos figyelem­mel. — A bakai népgyülésen Poór Ferenc és Ferenci Károly jelent meg, akiknek buzdító szavai emlékezetessé teszik a népgyülést a nagyszámú résztvevő számára. Jaross Andor képviselőjelölt és Kardoss Győző titkár Komáromszentpéter, majd dél­után Ógyalla lakossága előtt beszélt. A komá- romszentpéteri gyűlést Kollár helyi elnök nyi­totta1 meg. Magvas bevezetője után Jaross An­dor á kisebbségi magyarság nemzeti kötelessé­géről tartott nagyhatású beszédet. Kötelessé­ge itt a magyarnak — úgymond —, hogy az egész világ figyelmét ráirányítsa jogos köve­teléseire, hogy az autonómiába vetett hitét föl ne adja és hogy minden erejét összeszedje a nagy nem­zeti küzdelemhez. A nagy lelkesedést kiváltott beszéd után Kardoss Győző szónokolt, akinek humoros példázatai nagy tetszést váltottak ki a résztvevők között. Hidaskürtön Benkó József lelkes bevezető­jét, Vizi Károly központi titkár tartalmas be­széde követte, majd Méhes Rudolf és Simonics Gyula lelkesítették a hallgatóságot. — Diósze­gen délután volt népgvülés, amelyen a kör­nyék kiküldöttei is megjelentek. Itt is Vizi Ká­roly és Méhes Rudolf beszéltek a népgyülésen, amely a szónokok lelkes éltetésével fejező­dött be. Pozsonypüspökin Durdanich Aladár vázolta nagy tetszést keltve az állampolgársági sérel­meket, amelyek tiz év óta fájó sebét képezik a magyar kisebbségnek. Haulik (György sza­vai a gazdaközönség szivéhez találták meg az utat. Morvay Kálmán a munkásokhoz és ipa­rosokhoz szólt. A nagyszerűen sikerült gyűlést a keresztényszocialista párt helyi szervezeté­nek elnöke, Reichel István, nyitotta meg és zárta be. A féli gyűlésen ugyanezek a szóno­kok vettek részt. Ennek lefolyását is mindvé­gig teljes siker jellemezte. Nagymácsédon százakra menő résztvevő előtt nyitotta meg a népgyülést Miklós Árpád. Prikopszky Jakab és Mészáros László beszédét a más pártállásnak is elismeréssel hallgatták s a gyűlés sikerére jellemző, hogy utána sok uj tag iratkozott be a keresztényszocialista pártba. A két párt tovább folytatja választási agitá- ,dóját Szlovenszkó minden vidékén. Október 15-én Tompán, Magyaron, 17-én Felsőszeme- rén, Felső túron, 19-én Nagyfalun, Szécsényben, Pereszlényben. 20-án Tnámon. Ipolynyéken, Ipolyságon, Paláston és Gyerken rendez nép- gyűléseket. Fflssy Kálmán Párkányban Párkány, október 15. Az elmúlt vasárnapon Füssy Kálmán, az egyesült ellenzéki pártok szenátorjelöltje, Muzslán és Párkányban tar­tott beszámolót. Baigh Árpád körzeti elnök megnyitó beszé­dében rámutatott tarra, hogy miért kell ellen­zéki politikát folytatnunk, továbbá a párkányi járás lehetetlen közegészségügyi állapotáról beszélt. Muzslán és Párkányban igen nagy érdeklő­dés mellett tartotta meg Füssy Kásmán be­számolóját. A választások fontosságát kiemelve. Masaryk köztársasági elnöknek a Vencel-ünncpség al­kalmával a cseh nemzethez intézett fölhívásá­val foglalkozott. Majd ismertette azt a nehéz munkát, melyet a magyarság pártjai a tör­vényhozás mindjét házában végeztek. Lapka Béla dr.’ Muzslán a választási törvé­nyeket ismertette. Ölvedi János Párkányban a kulturális sérelmekről beszélt hosszabban. Hegedűs Balázs főtitkár a mezőgazdasági és ipari válságról beszélt, majd a magyar asszo­nyokhoz intézett buzditó szavakat. A gyűlé­sek a leglelkesebb hangulatban zajlottak le. Sohasem volt oly erűs ellenzéki hangúiét iuszia- szkóban, mint a mostani választási kampányban Ungvár, október 15. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Most, hogy a tiz képviselői és kilenc szenátori jelöltlista nyilvánosságra ke­rült, Ungvár igen érdekes képet nyert. Az emberek az uccákon lépten-nyomon képvise­lő- és szenátorjelöltekbe botianak. Nem is csoda, hiszen összesen kilencven képviselő- jelöltje és negyvenöt szenátorjelöltje van Ru- szinszlcónak, akik most ünnepies arckifejezés­sel járják a várost és hol egy-két vidéki em­bert próbálnak megagitálni az uccasarkokon, hol az országos hivatal lépcsőit koptatják. Ezt természetesen a kormánypárti listákon sze­replők teszik, mivel a magyar ellenzéki pár­toknak nincs Ruszinszkóban szükségük arra, hogy az agitációnak ezt a módját válasszák ... Ruszinszkóban az általános ellenzéki han­gulat oly nagyfokú, amilyen eddig egyetlen választás idején nem volt. Igazolta ezt a cseh agrárpárt kapkodása, amelynek jelöltlistáját csak azért kellett há- romszor-négyszer megváltoztatni és uj címek­kel toldani-foldani, mert a felburjánzó ellen­zéki színezetű pártokat és azok aspiránsait mindenáron le akarta szerelni. Ennek tudható be, hogy a cseh agrárok ru­szinszkói listájának neve oly hosszú, hogy valóságos litánia. A humorban nem szűköl­ködő ungvári közönség azonnal el is nevezte litániás-pártnak... morális meggyőződésből fakadó összetartásra s komoly munkára van égető szüksége. Páneurópa, ha valóban hivatott védője akar lenni népeinek, nem alakulhat meg csak mint egy újabb formájú, higabb lére eresztett népszövetség-féle. Ennek a mindenhatónak hitt intézménynek malasztjaiből eddig egy zsircsöppnyi se pottyant a száraz burgonyára utaltak falatjára. Pedig a fojtó kenyér ma mindenütt a siralmak középpontjában áll. Páneurópa közjogi formulája még teljesen bizonytalan. Az amerikai minta, a szövetsé­ges állam formája, itt semmiképp se jöhet számításba. Európában, e nagy Babyloniában, csak ábrándozni lehet arról, hogy az egyes mai államok polgárai úgy érezzenek, mint egy összállam egységes népe s hogy annak polgáraiul is vallják magukat. Annnál mesz- szibbre esik ettől a valóság. Az államszövet­ség formulája inkább jöhet itt szóba, bár az együttműködés gyakorlati módjai felől még ezen közjogi szervezet mellett is előrelátha­tóan divergálok lesznek a vélemények. Még sok fejtörést fog okozni e kérdés végleges megoldása, ami egyúttal a mü betetőzése is lesz. Páneurópa gazdasági megszervezése metg kell, hogy előzte a közjogi beremdeizkedés kérdését. A problémának ez a része adottabb, könnyebb és időszerűbb. Az eddigi elképze­lésben a vámsorompók lerombolásától lehet­ne várni a beteg vén Európa szanálását. Va­lóban, Európa egy hatalmas gazdasági egy­séggé tömörülve, mindenesetre meg fogja hozni a hőn óhajtott gazdasági fellendülést. De a hatás csak időleges lesz. Az észlelhető nagy megkönnyebbülésre rövidesen beáll egy újabb gazdasági depresszió. Európa né­pessége is tiz évenként súlyos milliókkal nö­vekszik, ámde a gazdasági érvényesülés lehe­tőségei ennek arányában távolról sem elégí­tik ki a szükségletet. Ez a tény Páneurópa tervezői részéről sem maradhat figyelmen kí­vül. Páneurópának, ha nemcsak egy időleges védelmi és dacszövetség akar lenni a fojto­gató Amerikával szemben, hanem népeinek igazi gondozója is, úgy már most kell néznie uj piacok után. Páneurópa kiútja szerintem a gyarmatpolitikában van. Minden figyelmet erre s főképp Ázsiára s tán még inkább a közelebb fekvő Afrikára kell fordítania, mert fölöslegét könnyen csak ott tudja elhelyezni és nyersanyaghoz is onnan juthat a legjutá- nyosabbam. Egy gazdag, viruló Páneurópa hosszantar­tó, szebb jövő biztositéka lehet. Ehhez azon­ban valamennyi állam alkotó munkájára van szükség, sokak együttes alkotó munkájának sikere pedig a jogos igények kielégítésén s a közös célért való lelkesedésen múlik. Énei­kül Páneurópa is csak a széjjelhuzó duzzo­gok tábora lehet. De őszinte ember vágyed- hatik-e ilyesvalami után? BBEMBagaEgKaerarew Első Szlovák Leánykiházasité Intézet m„ sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust. 3 ■Bonm Richter János a tiaramvőlgyében azzal a politikával, amely a Szlovén szkóba zárt magyarság életlehetősége ellen tör. A magyarság itt ma a lét és nemlét alternatívá­ja előtt áll. De ne siránkozzunk! Sursum Corda! Fel a szivekkel! Hiszen a magyarság sorsa ezer éven keresztül a folyton megújuló szenvedések utján veze­tett. Legkirívóbb sérelmeink feltárása után az ir­redentizmus vádjával foglalkozott és azt visz- szautasitotta. Az irredenta valótlan vádjára Renes propagandájának van szüksége, hogy erre a „jogalapra14 hivatkozva továbbra is el­odázza a kisebbségi jogok megvalósítását. A szlovenszkói magyarság esakis a jog és igazság fegyverével akar küzdeni és küzd is, hogy kivívja a csehszlovák aikot- mán y tör vénybe lefektetett jogait. És ezt ne­vezik Benesék magyar irredentizmusnak! A nagy tetszéssel fogadott és lelkes helyes­lésekkel kisért beszéd után Szóinoky Gyula, a keresztény szocialista párt érseku jvári titkára szónokolt ugyancsak nagy hatás mellett. Az impozáns sikerű népgyülést Csery Ist­ván községi biró, a magyar nemzeti párt nagysallói szervezetének elnöke talpraesett beszéddel rekeszíette be-. Délután Richter János kíséretével Csatára utazott, ahol szintén nagysikerű gyűlést ren­deztek együttesen a magyar pártiszervezetek. Nagysalló, október 15. (Kiküldött munka­társunktól.) Szövetkezett ellenzéki pártjaink vasárnap a Garam völgyében is számos nagy­sikerű népigyülést rendezlek. Legjelentősebb volt ezek között a nagysallói és csatai népgyü-' lés, amely helyeken Richter János magyar nemzeti párti szenátorjelölt is megjelent. Az 1848-as magyar szabadságharcból köz­ismert Nagysallóban élén a kis város intelli­genciájával ott láttuk a magyar nép minden rétegét felekezeti különbség nélkül. Móesi András, az országos keresztényszo­cialista párt helyi elnöke nyitotta meg nagy­számú érdeklődő jelenlétében a népgyülést, felhívta a hallgatóságot, hogy minden pártos­kodás félretevésóvel segítsen a magyarság közös választási listáját győzelemre juttatni. Richter Jánost magyarruhás leányok virág­csokrokkal és szives szarvakkal köszöntötték. Richter egy nemes gesztussal a virágokat a nagysallói szabadsághősök emlékének aján­lotta fel Nagy figyelem és általános helyes­lés mellett elmondott beszédében megemléke­zett a nagysallói csatáról, amely a magyar történelem egyik ragyogó lapja. Szent ez a hely, melyen állunk, — mondot­ta — mert magyar hősök vére szentelte meg, a magyar szabadságért küzdve az önkény el­len. A magyarság ma is egymásra talált s kö­zös erővel, nagy lelkesedéssel száll szembe

Next

/
Thumbnails
Contents